[KV] Wizzair leépítés

3 információmorzsa:

  • Ezer munkavállalóját, a dolgozók 19 százalékát bocsájtja el a Wizzair (index hír)
  • A cégnek a közlés szerint 1,5 milliárd euró szabad készpénzállománya van (ugyanazon cikk)
  • Our call centers are overloaded, expect more waiting time (wizzair.com)

Csak én érzek itt logikai bukfencet?

Értem én, hogy nem szociális otthon, mondjuk ekkor készpénzállománnyal még kihúznák egy darabig. Persze megteheti, elküldi inkább az embereket, minthogy a semmiért fizesse. Ez a kapitalizmus. De ha nincs elég ember a call centerben (our agents are receiving increasing amount of requests) akkor miért nem ide irányítja át a leépítendő kollégákat?

Persze így egy csomó ember inkább fel sem hívja az ügyfélszolgálatot, mert úgysem tud elintézni semmit (visszakapni a jegy árát). Van ismerősöm ilyen cipőben... 

( gelei v | 2020. 04. 16., cs – 10:43 )

Pedig egyszeru a megoldas.

Percdíj 250 HUF

( zeller | 2020. 04. 16., cs – 10:48 )

" miért nem ide irányítja át a leépítendő kollégákat " - mert CC-s op.-nak nem mindenki alkalmas. Sőt.

Megnézem, hogy hogyan fogsz te egy pl. egy modortalan rendszergazdát, aki a világ életében utálta az összes usert és eddig eldugták mindig valami olyan feladatra, ahol minimálisan kell érintkezni emberekkel átképezni call centeresnek, ahol a leghülyébb ügyféllel is kedvesen kell bájcsevegni...

Általában nem a feladat bonyolultsága a probléma a call centerrel, hanem, hogy megfelelő készségekkel rendelkező embert találj oda.

( p2pking | 2020. 04. 16., cs – 11:22 )

Az, hogy van penz elmeletileg/propagalva az nem jelenti, hogy nem rug ki senkit. Fokent, hogy majd olcsobban vissza tudja oket venni. Par ember elvesztese kisebb gond, mint ha nem tudod fizetni a gep lizingjet...

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

( rpsoft v | 2020. 04. 16., cs – 12:07 )

Valószínűleg nem is érdekelt benne a cég, hogy többen legyenek a Call Centerben. A hívók nagy része pénzt akar visszakapni.

( uid_2783 | 2020. 04. 16., cs – 12:09 )

"a közlés szerint 1,5 milliárd euró szabad készpénzállománya van" illetve "úgysem tud elintézni semmit (visszakapni a jegy árát)"

most már tudjuk, miből.... :D

( gelei v | 2020. 04. 16., cs – 13:06 )

mert úgysem tud elintézni semmit (visszakapni a jegy árát)

Megjegyzem, aki az online form kitoltese helyett felhivja 250 ft/perc aron a callcentert, azt nem tudom sajnalni. :D

( saxus | 2020. 04. 16., cs – 13:58 )

Csak én érzek itt logikai bukfencet?

Igen. A WizzAir egy kereskedelmi cég, aminek a célja a profitszerzés nem pedig szociális ellátás. A készpénzállomány azért van a WizzAirnek, hogy még több pénzt tudjon belőle csinálni. Ha nincs bevétel, akkor nem az a célja a cégnek, hogy fenntartsa a költségeket és felélje a tartalékát, hanem az, hogy csökkentse a kiadásokat.

Lehet mondani, hogy nem veszi figyelembe az alkalmazottak érdekeit, ezt szerintem nem is vitatja senki. A cég számára ebben viszont csak az a kérdés, fog mennyire fog visszaütni később.

Az állam amúgy fizet mind a wizz-nek mind a másik W betűs kamionos cégnek? Mert hacsak nem felajánlásból szállítja a két cég a maszkokat, az állam kicsit nyomhatná őket, hogy ne engedjék el a dolgozóik kezét, ha már Viki mögül kapják az ingyen reklámot az állami tv-n.

Biztos, hogy fizet, de ez nem hoz nekik jelentős hasznot (ha egyáltalán hoz)

A kormány jelenleg csak a részmunkaidős foglalkoztatást támogatja azt is csak 3 hónapra. Szerintem ennek egyik része se megfelelő a Wizz-nek: 3 hónapnál hosszabb recesszióra számítanak és nagyobbra, mint hogy megérje nekik részmunkaidőbe foglalkoztatni.

Ilyen körülmények között egyszerűen nem éri meg neki megtartani a munkatársakat, a légiutaskísérőket valószínű bármikor talál majd (pár hetes képzéssel a legtöbb fiatal bevethető), pilótáknak túl sok lehetőségük nincs, valószínű ott is jó ideig még túlkínálat lesz a munkaerőpiacon.

Szerintem a repülőtársaságok inkább majd az EU-tól várhatnak valami támogatást...

Arról meg lehetne vitatkozni, hogy mennyire magyar a Wizzair:

A központi iroda Budapesten van, több mint 100 ember dolgozik ott, nagyrészt magyarok. Társasági adót Svájcban fizet, de sok más adót (az iparűzési nagy tétel pl.) és járulékot a magyar költségvetésbe tol a Wizz. A cégnél 2200 ember dolgozik, közülük a Wizz Air kft. alkalmazásában a legfrissebb mérlegadatok szerint 1760 ember van. Utánuk itt fizetik bérjárulékokat, ami évente több milliárd forint. 

Összefoglalva: magyar alapítók, döntően amerikai finanszírozás, régiós fókusz, nemzetközi menedzsment, a tőzsdei bevezetés óta egyre globálisabb tulajdonosi kör (a magyarok amúgy is alacsony súlya tovább csökken), nagy magyar bázis, sok itteni fejlesztés, svájci központ a csúcsvezetésnek, budapesti üzemelési és képzési központ.

https://fapadosinfo.blog.hu/2015/07/04/mennyire_magyar_a_wizz_air

( Nyosigomboc v | 2020. 04. 16., cs – 15:02 )

A konnyen potolhato es feleslegesse valt alkalmazottakat ki lehet rugni/kenyszerszabira kuldeni. Penzugyileg megeri, tehat ezt teszik. Nincs ebben semmi fura. Egyebkent ilyen alkalmakkor szoktak megvalni a kevesbe teljesito kollegaktol is, meg attol, akitol mar meg akartak szabadulni korabban is, csak eselyes lett volna egy munkaugyi per. Amikor 1000 embert rugnak ki, nem tunik fel, ha van kozte par leszbikus neger no.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

( sabe v | 2020. 04. 16., cs – 22:17 )

Mindemellet egy ellenpélda

Az Amerikában az alkalmazottakra váró drámák – meggyőződésem szerint – egy olyan társadalom tünetei, amely a tulajdonosi rétegek önzőségéből, kollektív, társadalmi felelősségtudatuk hiányából, főként szűklátókörűségből fakadnak. Nem képesek vagy nem is akarják tudomásul venni, hogy alkalmazott és tulajdonos sorsközösséget alkot. Baj és prosperitás idején egyaránt egy hajóban utazunk, amikor lehet, akkor a növekvő jövedelmeken, egyébként pedig az áldozatok vállalásában is igazságosan kell osztozkodni. Újabb és újabb válságok fognak sújtani bennünket, melyek mélyülését nem utolsósorban az az abszurditás okozza, hogy tulajdonosok, csúcsmenedzserek az alkalmazottakkal közösen létrehozott jövedelmeknek nyolcvan-kilencven százalékát saját zsebre teszik. Szerintem az egész társadalom léte forog kockán, ha ezen nem változtatunk. Mi – a magunk részéről – változtatunk.

forrás

( uid_2783 | 2020. 04. 18., szo – 16:25 )

"a repülőtársaságok inkább majd az EU-tól várhatnak valami támogatást..."
amikor el lehetett költeni a hasznot, ahhoz nem kellett segítséget kérniük...

A kerdes nem nekem szolt, de mivel pont a napokban viccbol kiszamoltam: abszolut valtozatlan feltetelek mellett, semmibol nem engedve 8-9 evig, ha par dolgot visszavagnank, nyilvan ennel tobb, ugy 10, az egyszeruseg kedveert. Szoval ennyit errol, igenis tisztessegesen kell felretenni es nem eri ilyenkor meglepetes az embert, illetve nehogy mar nehany honappal viccelodjunk, amikor 6-12 lenne az elvart alap, vagy inkabb tobb. Tessek, itt a pelda, megoldhato.

marhára nem mindegy, hogy egy 4 fős család mekkora bevétel mellett mekkora kiadással számol / hó. amelyik családnak beesik 400e Ft havonta, biztos többet tud rakosgatni, mint amelyiknek meg 150-200k. hirtelen nem is tudom, melyikből van több... (aztán ehhez nem vettük hozzá azokat, akik még ennél is kevesebből tengődnek)

lehet, csak nincs értelme. pont az arányok miatt. de ha tudsz felmentést a munkabérem bruttóját terhelő kötelező levonások ellen, jelezd kérlek. nekem se áfavisszatérítési lehetőségem nincs, se év végi osztalékszámítás/osztalékkivétel, se akkora potencionál a munkavégzésemet (és ezlátal a bevételemet) tekintve, mint egy wizznek. nem mindegy, hogy 10 év alatt tartalékolok 6 hónapra, vagy 6 hónap alatt 10 évre.

Mindkét esetben nettó, adózás és közterhek megfizetése utáni összegről van szó. Te felrovod a cégnek, hogy a haszon elköltésekor nem kértek segítséget - erre írtam, hogy oké, és neked hány havi normál életvitelnek megfelelő "működésre" van tartalékod? De hozzátehettem volna azt is, hogy a te háztartásod gazdálkodása, költségstruktúrája mennyiben változik abban az esetben, ha a bevétel gyakorlatilag nullára esik vissza? A Wizz esetében most ez a helyzet: bevételek gyakorlatilag lenullázva, ahhoz, hogy a cég túléljen, ahhoz úgy a tartalékokat, mint a költségstruktúrát/költségeket át kell értékelni, át kell szervezni.

azért egy cég és egy magánszemély bevétel/költség jellegű dolgait hasonlítgatni... még arányaiban is mások, ahogy a lehetőségeik is. még mindig nem érted :)

hogy mennyiben változik? eléggé negatívan érintene, bár amíg a wizz túlél akár egy évet is, idehaza ugyanezt nem sok melós mondhatja el magáról. pl a bevételi lehetőségek és kifizetési (levonási/adózási) kötelezettségek teljesen másképpen alakulnak. még hány féle módon rajzoljam le? :)

Mellébeszélsz. " amikor el lehetett költeni a hasznot, ahhoz nem kellett segítséget kérniük... ", innen indultunk. A Wizz sok embernek a megélhetését biztosítja, tervezetten költi el, illetve osztja fel a tulajdonosok között a vállalkozás nyereségét - illetve képez belőle tartalékot, amivel a kevésbé jó időszakokat át tudja vészelni. Nullához közelítő bevételre,pláne hosszabb időszakra egyik vállalkozás sem tervez változatlan költségekkel - ahhoz ugyanis rengeteget kéne tartalékolnia, ami nagyon nem éri meg. (A pénz akkor jó, ha dolgozik, nem akkor, ha a számlán pihen.).
Te nagy mellénnyel benyögted kvázi azt, hogy miért nem tartalékoltak többet? Erre kérdeztem vissza, hogy és te vajon okosabb vagy-e náluk, és tartaékoltál-e több hónapra, változatlan költségek mellett elegendő tőkét, vagy sem? Egy cég 1-3 hónapot talán el tud viselni változatlan kiadások és nulla bevétel mellett - egy magáembernek ennél hosszabb(!) időre kellene, hogy legyen megtakarítása - elég csak azt megnézni, hogy a munkahely elvesztését követőenátlagosan meddig tart újra munkába állni valahol.

igaz, innen indultunk. aztán kikötöttünk ott, hogy ha a wizznek van fél évnyi vagyona -amiből eltartja- az alkalmazottakat (eközben meg rugdossa ki ötödét)-, akkor nekem miért nincs. hiába magyaráztam, hogy egy cég hatványozottan több lehetőséggel bír pénzt keresni egy melóssal szemben. ennél fogva többet is képes tartalékolni, hiszen van miből (már ha megy a bolt).

hogy az osztalékot előhoztam, annak nem a wizz volna a konkrét példája, hanem általában a vállalkozói szféra, amelyik a korlátozásokkal egyidőben úgy rúgta picsán az addig nagyszerű melósként nyilvántartott embereit, hogy csak úgy fröcsögött. többsége (mármint a vállalkozók) széttárta a kezét, hogy nincs miből/nem jön lóvé/valaki segítsen. <- de amikor az osztalékot ki lehetett venni (és ki is vették, többnyire saját szórakozásukra), akkor nem kértek segítséget. se melóstól, se az államtól. még üdvözlőlapot sem küldtek egyiknek sem.
tehát a melós addig jó, amíg van mit elvégeztetni vele. értem.
de hogy a wizznél maradjak, valószínűnek tartom hogy a kirakott emberek nem minimálbér körül keresgéltek, szóval lehet hogy egy nagyobb részének van 3 havi megtakarítása.

tipik balatonpart: a nyári három hónap alatt szeretné a 12 havi alapszükségletét (+ irdatlan hasznot) megkeresni, csak nehogy hólapátolásból kelljen élni télen. pár éve kezdődött újra.

Kapcsolódik: Disney stops paying 100,000 workers while protecting $1.5 billion dividend payment to shareholders

Amúgy szerintem ez rendben van: ha jön egy jobb állásajánlat, akkor a munkavállalótól sem várható el, hogy mérlegeljen, hogy a jelenlegi cégének mekkora kárt okoz majd azzal, ha ő vált.

Viszont ha állami segítséget kér, akkor már más a helyzet. Ebben az esetben elvárható lenne, hogy az alkalmazottak is jól járjanak belőle. Egy példa az USA-ból (nem tudom, hogy végül mennyi valósult meg belőle):

  • A vállalatoknak az állami támogatást a fizetések folyamatos folyósítására kell fordítaniuk, hogy fenntartsák alkalmazottaik foglalkoztatását!
  • A cégeknél minél előbb el kell érni a minimum 15 dolláros órabért! Ha gyorsabban nem megy, akkor legkésőbb a támogatás átutalását követő egy évvel kell ezen a szinten lenniük a béreknek.
  • A támogatott vállalatoknak a jövőben tilos részvény-visszavásárlásokat végrehajtaniuk!
  • A támogatott cégek az ösztönzőcsomag igénybevételének idején nem fizethetnek osztalékot a tulajdonosaiknak, illetve bónuszokat a menedzsereiknek! Ez a szabály a segélyprogram lezárását követő három évben érvényben marad.
  • A vállalatok igazgatótanácsában legalább egy helyet kell biztosítani a munkavállalók képviselőjének! Ez a szám nagyobb lehet attól függően, hogy egy-egy cég mekkora támogatást igényel az adófizetők pénzéből.
  • A kollektív szerződéseknek érvényben kell maradniuk a koronavírus-válság okozta gondok ellenére!
  • Az igazgatótanácsoknak a részvényesek engedélyét kell kérniük bármilyen politikai célú kiadáshoz!
  • A vezérigazgatóknak felelősséget kell vállalniuk azért, hogy cégüknél betartják ezeket a szabályokat, és büntetőjogi következményekkel kell szembe nézniük, ha megsértenék ezeket!

Ez egy ideális alkalom lenne arra, hogy a munkavállalók álláspontjait erősítsék a támogatásért cserébe.

normál körülmények között a munkavállaló tisztességgel és becsülettel ledolgozza a felmondási időt, innéttől semmi felelőssége nincs az elhagyott céget illetően. amúgy meg előbb-utóbb mindenki rájön, hogy nem minden a pénz: adott esetben ugyanannyiért de komfortosabb körülmények közé is szívesen váltanak többen. váltottam már ilyen alapon én is.

de megfordítom: mekkora kárt okoz magának egy cég a kirúgásokkal, amikor ha rendeződnek a sorok, akkor meg nem lesz kivel kezdjen. mert az igaz, hogy lehet találni embert, csakhogy az új manus nem a második naptól fogva hozza azt a minőséget és tudást, amit a 6-8-10 éve ott dolgozó korábban.

a linkelt példához: gondolom azért így találták ki, hogy valamennyire elkerülhető legyen a tömeges létszámleépítés. viszont ez a variáció számos cégnek nem fekszik, hiszen nem költheti arra a támogatást amire akarja.

ezzel szemben idehaza meg még külön indokolni kell, hogy nemzetgazdasági érdek a munkavállaló megtartása. ami röhej, mert mindegyik nemzetgazdasági érdek, ha gdp-t termelő cégnél volt alkalmazásban. itt inkább azt kéne mérlegelni, hogy az adott ágazat kb hányadik helyet foglalja el a gdp termelésben, ha meg már van toplista, akkor az első 400-500 cég arányosan osztozzon a támogatásokban. szerintem, de én nem értek se mikro-, se makrogazdasághoz.

> de megfordítom: mekkora kárt okoz magának egy cég a kirúgásokkal, amikor ha rendeződnek a sorok, akkor meg nem lesz kivel kezdjen. mert az igaz, hogy lehet találni embert, csakhogy az új manus nem a második naptól fogva hozza azt a minőséget és tudást, amit a 6-8-10 éve ott dolgozó korábban.

Ez már a cég egyedi megítélése. A wizzair esetében valószínű a különösebb tapasztalatot nem igénylő, néhány hónap alatt megtanulható, légiutaskísérőket, földi kiszolgálószemélyzetet rúgták ki. Az is elképzelhető, hogy a cég még jobb/olcsóbb munkaerőt is tud majd találni fél-egy év múlva, mert több munkavállaló fog ugyanarra a munkára jelentkezni.

( Oregon | 2020. 04. 19., v – 08:56 )

Van pénze, akkor vegyen olyat amire nincs szüksége. Értem. :)