ragozott számok

Fórumok

Sziasztok!

Tanácsot kérnék szakembertől, mi a legjobb megoldás nekem.

book osztály, ragozott számok. A tíznél kisebbeket a szövegben betűkkel írom, nagyobbakat számmal. Évszámként máshogy, mint máshol.

Szerintetek hol mi a legjobban kinéző, az olvashatóság szempontjából?

\usepackage{siunitx}
\begin{document}
valami 2--9-ig valami 2019-ben

valami \oldstylenums{2}--\oldstylenums{9}-ig valami \oldstylenums{2019}-ben

valami \emph{2--9-ig} valami \emph{2019-ben}

Ez már tényleg szőrszálhasogatás...

Hozzászólások

Számokat a \textcal{}-lal szednék folyószövegben. A fel-le ugráló számokat régies tördelésű szövegekben használnám csak, ahol eleve a helyesírás is régies.

Kérdésem az, hogy ha a betűcsaládhoz tartozó textcal eleve dőlten írja a számot, a hozzá csatlakozó ragnak is dőlten kellene íródnia igaz?

\textcal{2017}-tól

helyett

\textcal{2017-tól }

10-féle lény van:
-- aki ismeri a bináris számrendszert,
-- és amelyik nem.

Ha nem szakszöveget szedsz, érdemes az ugráló számjegyeket használni, folyó szövegben sokkal kényelmesebb olvasni, nem töri meg a szöveg folthatását egy-egy nagyobb szám sem.

Ha a szöveged álló, akkor a számokat miért írnád kurzívval, ami többnyire kiemelésre szolgál?

Tanácsot kérnék szakembertől, mi a legjobb megoldás nekem.

Én kezdem úgy gondolni, hogy itt te vagy a legjobban hozzáértő ebben a témában, ami biztos szar érzés, de néha előfordul. :)

A megoldást azért rakom ide, hogy meglegyen. Nem egyszer találtam meg ITT az elfelejtett dolgaimat

Mondom én. :)

Ennél egy rosszabb érzés van, amikor keresel egy hibát, egy fórumban találsz egy pont ugyanolyat, aztán rájössz, hogy évekkel korábban te kérdezted és azóta sincs rá válasz... :)

A tíznél kisebbeket a szövegben betűkkel írom, nagyobbakat számmal. 

Ennek mi az oka? Ez nem tipográfiai kérdés, hanem erősen tartalmi. Ilyen „szabályt”, ha nem te vagy a szerző (esetleg a szerkesztő), szempontnak tekinteni az írásmódban igencsak hibás gondolat.

12~db helyett egy tucat

1--2 helyett egy-két

8\,km helyett nyolc km

14\,km az 14\,km, nem tizennégy kilométer

és így tovább. A hosszan leírható számok maradnának számjegyként, illetve a 10-nél nagyobbak, ha mértékegység követi.
Próbáltam lektori-, korrektori-, szerkesztői tankönyveket, tanulmányokat bújni, ilyen eredményekre jutottam.

10-féle lény van:
-- aki ismeri a bináris számrendszert,
-- és amelyik nem.

A lényeg, hogy az írásmód egységes legyen. Olyat nem csinálunk, hogy „A férfiak 14, a nők nyolc km-es távon indulhattak.” (Alapvetően nem szokás betűkkel kiírni mértékeket.)

Azt pedig, hogy a busz egy tucat perc múlva indul, még soha nem ejtette ki a száján senki. :D

Szóval ez szerkesztői kérdés, ha te csak a tipográfiáért felelsz, önkényesen nem írhatod át, mert olyanokba futhatsz, mint az

1--2 helyett egy-két

Ezzel pl. konkrétan megváltoztattad a jelentését: egytől kettőig vs. egy vagy kettő!

(30 éve dolgozok a könyv- és lapkiadás területén tipográfiai és szerkesztői feladatkörökben, nem néhány cikket olvastam csak a témában.)

Igen, egységesnek kell lenni.

Ráadásul kezdem itt is észlelni azt, hogy a számok nem szkriptesíthetők, mert a mondat értelme dönti el, mi micsoda és hogyan írandó. Ezzel azt hiszem a végére is jártam a nyitókérdésemnek, vagyis darabonkénti ellenőrzés szükségeltetik.

 

az ,,egy-két'' kifejezés is sok értelemmel bírhat. Ha számmal van írva, már többértelmű lehet.

Szerintem tanulságos menet volt, kösz a sugallatot mindenkinek :)

10-féle lény van:
-- aki ismeri a bináris számrendszert,
-- és amelyik nem.

Szerkesztve: 2020. 03. 07., szo - 18:30

Most épp már új unikumot keresek magamnak. Elborult szavak helyesírása, ami szlengben jelen van, de máshol alig. Íme egy példa:

Nem tudom eldönteni, hogy Dunaérett, vagy dunaérett? Ez jelöletlen tárgyas alárendelői összetétel, de melléknévként szerepel, ha mondjuk Dunába akarunk lőni valakit, vagy egy hajósra mondjuk azt, hogy dunaérett. Szerintem kisbetűvel kezdődik, hiába tulajdonnév az első tag.

Ilyenekkel bombázom az MTA-t mostanában, rendszerint válaszolnak rá. Tíz darabot begyűjtök, majd küldöm nekik...

10-féle lény van:
-- aki ismeri a bináris számrendszert,
-- és amelyik nem.

de melléknévként szerepel

Igen, pont úgy, ahogy mi, magyarok (köznév), magyar (melléknév) emberekként többségében Magyarországon (tulajdonnév) élünk. (Feltéve, hogy helyesen írunk, nem pedig nemzethyeskedve.)

Ha tudod, kár az MTA-t zaklatni. Ha kétséges, akkor érdemes a nyest.hu-nak beküldeni, többnyire sokkal emészthetőbb válaszokat adnak, mint az MTA. Ha nagyon nem tudod, még azt sem, hol nézz utána, na akkor érdemes az MTA-nál érdeklődni.

Megjött az MTA válasza. Rosszul tudtam!

"A Duna-érett ún. jelentéssűrítő összetétel, ami azt jelenti, hogy a tagok között szintaktikailag pontosan nem meghatározható összetételi viszony van. Nem mondhatjuk, hogy pl. határozós, tárgyas... viszony van a tagok között. Az írásmód szempontjából csak annyi a lényeg, hogy összetett szó, melynek előtagja tulajdonnév, tehát kötőjellel írjuk."

Szóval egy matrózra nem lehet azt mondani, hogy dunaérett, azt kell mondani, hogy Duna-érett. Ugyanez mondandó akkor is, ha valaki megérett már arra, hogy a Dunába lőjék.

10-féle lény van:
-- aki ismeri a bináris számrendszert,
-- és amelyik nem.

Azért szeretem az MTA-NYI válaszait, mert mindig meg tudnak lepni. Pont ugyanez fakadt ki belőlem is: de hisz ez nem konkrétan a Dunáról szól…

Viszont ahogy végiggondoltam, jogos. (De ha minden problémás szóval ennyit foglalkoznék, nehezen csinálnék napilapot. :)

No, én azért vitatkoznék a „rosszul tudtam”-mal, és nem véletlenül írtam a Nyestet, mert ők sokkal gyakorlatiasabb válaszokat adnak, nem csak a szabályrendszer szigorú követésével foglalkoznak. Ugyanis, mint ahogy elő is került, itt a Duna sokkal általánosabb jelentéssel szerepel, mint a konkrét folyó. Ez olyan, mintha azt írnám, hogy a 90-es évek nagy divatja volt a Hold-járó cipő, holott tudjuk, nem arról van szó, hogy ebben a Holdon jártak.

Szerkesztve: 2020. 03. 11., sze - 04:34

Nem vagyok szagember, de csak úgy mondom, hogy erre nincs szabály. Mindent úgy szedsz, ahogy akarsz. Ugráló, régis számformát humán szövegekben szokásos használni, ha támogatja a betűtípus, akkor szerintem érdemes, igényesebben néz ki. Az mindegy, hogy évszám, vagy nem. Ha viszont valami matematikai vagy mérnöki írásról van szó, vagy táblázatban, vagy fontos a helyiérték, akkor nem ugrálót érdemes használni.

De mint írtam, minden rajtad áll. Ha idegenkedsz ezektől az ugráló számformáktól, akkor el is hagyhatod, nem követsz el vele hibát, nem lesz szakmaiatlan. Ízlés, preferencia kérdése, én pl. hiába írom, hogy szerintem ugráló, ha neked az nem tetszik.

Olyan szabály sincs tudtommal, hogy a 10-nél kisebb számokat betűvel lenne kötelező írni, inkább „kisebb számoknál” szokásos, főleg, ha kevés szótagos számokról van szó, pl. húsz, ötven.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) ?