Fázisceruza működése

Fórumok

Valaki meg tudná mondani, hogy milyen esetben világít a fázisceruza?

Felkapcsolt áramkör esetén természetesen okés volt, aztán lekapcsoltam. Halványabban, de világított a fázis-nulla-védőföldnél is nagyjából egyforma erősséggel. Inkább pislákolt. Ezen felbátorodva végigmentem a házon és végülis szinte bármilyen fémtárgyhoz érintem kapok egy felvillanást, vagy halvány világítás, konyhapult kilincse, egynél több fém evőeszköz, sütő előlapja, gázvezeték, stb.

Az interneten nem találtam róla leírást, mintha vagy mindenki titkolná, vagy senki sem tudná.

Hozzászólások

Szerkesztve: 2020. 01. 26., v - 14:01

Olyan esetben vilagit ha aram folyik at rajta.

Es hat ez is tortenik. Te meg egy antenna vagy, ezt szoktak mondani, tevesen.

Inkabb egy kondenzator :)

A villanas az meg szvsz. a statikus kisules.

Elég hozzá egy kellően alacsony páratartalmú iroda laminált padlóval. Kettővel korábbi munkahelyemen volt ilyen a környezet. Fűtési szezonban olyan szép íveket húztunk, hogy csak na. Utána bekerült néhány cserepes növény, ezzel valamennyit nőtt a páratartalom és javult a helyzet.

Milyen fázisceruza? A "hagyományos", vagy van benne valami energiaforrás, és már akkor is világít, ha aktív vezető közelébe teszed?

Hosszú szakaszon egymás mellett futó vezetékek esetében én is tapasztaltam már, hogy halványabban bár, de az amúgy feszültségmentesített vezetőhöz érintve is világít a fázisceruza. Különösebb háttértudás nélkül azt mondanám, hogy ez a két vezeték közötti kapacitív / induktív csatolással függ össze.

+1

Jellemzően együttfutó vezetékeknél alakul ki ez a félfényes effekt, és az induktivitás a ludas.

Illetve az ellenkezője is gyakori, hogy a lábbeli annyit szigetel, hogy ugyanolyan félfény van mint indukció esetén, de tényegesen ott a fázis a vezetékben. Ezért szoktuk félfény esetén a falat, vízcsövet, stb fogdosni kémlelés közben.

 

Ezért sem szabad gyanú nélkül megbízni a fázisceruzában.

 

Szerk.: Elvben a konnektorba dugós lan átlövő megoldások által használt megoldás is bekavarhat a fázisceruzának, de ezzel gyakorlati tapasztalatom még nincs.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Bár ismerni kéne a pontos szituációt, de szerintem igenis induktivitás miatt lehet parázslás a nemfázisos vezetékben. A kapacitásnál igen speciális helyzetnek kell előállnia, hogy átadja az 50 HZ-et. Vagy, egyenáramnak, de az ugye itt nem nagyon játszik. (bár az is előfordulhat)

Csak akkor szólok hozzá egy témához, ha értelmét látom.

Biztosan locsemege nem ért a szakmájához. ;)

Szerintem pedig elég jól tudja, hogy az induktivitás csatolhat bármilyen válakozó feszültséget, ha folyik rajta áram.

Ha két párhuzamos vezeték ( néhány méter) közül az egyiket fázisra kötöd, de nem folyatsz rajta áramot, a másikon pedig jelezni fog a fázisceruza.

A két vezeték közti 1nF nagyságrendű kapacitás csatol, ugyanakkor a vezeték 10uH nagyságrendű induktivitása 50Hz frekvencián semmit nem fog átvinni.

Ehhez még vedd hozzá, hogy az emberi szem a százszoros fényteljesítményt sem tudja biztosan megkülönböztetni. Így csak annyit látsz, hogy a fázisceruza nem sötét.

No igen. Elkövettem azt a hibát, hogy félreérthetően fogalmaztam.

Tehát a >topoknyitó esetbe belegondolva a legvalószínűbb az induktív csatolás<.

1, honnan tudod, hogy nem volt áramfolyás a fázisvezetőben?

2, a konkrét esetben (sőt bármilyen vezetékezésnél) meg tudod mérni a vezetékek közti kapacitást és induktivitást telepátiával?  <- erre írtam, hogy speciális, egyedi feltételek együttállása kell a kapacitív csatoláshoz. De ez elég ritka. Ha a topiknyitónál mégis előfordul, akkor sürgősen menjen lottózni. (vagy keressen egy jó villszerelőt, mert bibi van)

Összegezve: !Minden! információra szükség lenne, hogy egyértelműen kijelenthető legyen egyik vagy másik lehetőség. Lehetséges hogy locsemegének igaza van, de (szerintem) valószínűleg ez inkább induktív lesz.

Csak akkor szólok hozzá egy témához, ha értelmét látom.

A vezetékek közti kapacitást és induktivitást telepátiával ugyan nem lehet megmérni. Inkább induljunk ki a speciális, egyedi feltételek együttállásából ami a kapacitív csatoláshoz kell! Ezek a speciális és egyben egyedi feltételek akkor álnak elő, amikor a villanyszerelő csőbe húzza a vezetékeket. :-D

Az általam említett kapacitás és induktivitás nagyságrendek rutin értékek, amelyek egyenes vezetők között fellépnek. Ezért a becsléshez nem kell semmit mérni. Elég, ha megnézel egy táblázatot, vagy kis fizikusként kiszámolod.

Nem tudom folyik-e áram, csak azt, hogy egy háztartásban előforduló értékek lényegtelenek, mert

- az 50Hz nem rádiófrekvencia, ezért sugározni nem fog

- ha a mért vezeték fázison van (1) - az nem ez az eset

- ha a mért vezeték földön van (2), akkor ezen a frekvencián nem fog számottevő feszültség indukálódni. Ha mégis, akkor rögtön a földbe vezeti, ezért a fázisceruza meg se nyekken.

Így aztán marad a harmadik eset, amikor a mért vezeték sehova sincs kötve (3). Vagyis nincs áramkör, ahol az indukált áram megindulhatna.

Marad a kapacitív csatolás.

Az adatok alapján fel is rajzolhatod az áramkört.

" az 50Hz nem rádiófrekvencia, ezért sugározni nem fog "

Az most ugye megvan, hogy pl. a trafók működési elvét vontad kétségbe.

Eddig is éreztem a maximális felkészültséget, de ez végleg meggyőzött. 

Mestered locsemege vajon mit szól ehhez?

Ugye aki így ért hozzá, annak van oszcilloszkópja. Fogd már meg a tapintócsúcsot miközben be van állítva  a maximális érzékenységre 50 Hz-en. Légyszi a kedvemért. Sőt játszhatsz is vele. Sétálgass a szobában. Menj közel elektromos cuccokhoz.

A többihez meg már nincs erőm.

Csak akkor szólok hozzá egy témához, ha értelmét látom.

Hiába, no!

Csemegéül itt egy részlet a főnökömhöz írt levelemből:

Aggódnod teljesen felesleges, mert a matematika és fizika attól függetlenül,

hogy számodra bonyi, egészen jól végzi a dolgát. Én meg 1981 óta ismerem és

aktívan használom a mintavételezési törvényt, sőt több AD átalakítót is

terveztem. Így továbbra sem bizonytalanít el, ha kétségbe vonod a szakértelmemet. ;)

Pedig nagyon jó szakember, de inkább a motorokhoz ért. ;)

Ezek azok az esetek, amikor az abszolút nulla tudás megspékelve némi vakhittel lehetetlenné teszi bárminek az elmagyarázását. :(

Az 50Hz-es hálózat is sugároz zavarjeleket, megnyugtatlak. A sugárzás, amiről beszélsz az a valamilyen amplitúdójú és frekvenciájú elektromágneses tér változása. Az 50Hz hálózati feszültség ami egy vezetéken folyik, bizony sugároz - ha már ragaszkodunk a sugárzáshoz, mint szóhoz - és erre szelektív vevővel veheted is az "adást". Pont jó példa erre a transzformátor! Bizony hogy jó példa! Csak azt nem írta le a partnered, hogy a tekercseket azért helyezzük el úgy, ahogy és azért használunk vasmagot, hogy hatékony legyen az adás-vétel folyamata. Képzeld! Pont ezért használták régen a ferrit magot a kh rádiók anntennájaként egy rátekercselt vezetékkel! Nem sugároz...az valami más. Az a pörkölt, ami nem sugároz, ha kihűlt.

Igazad van, hiszen Öveges professzor is megmondta: Sugárözönben élünk.

Az 50Hz-es hálózat is sugároz zavarjeleket

Korlátozzuk az 50Hz-et 50Hz-re, a percizitás kedvéért! Ekkor az 50Hz nem "zavarjel", hanem hasznos jel. Valamint tekintsünk el egyéb zavaroktól, mint pl. Kossuth rádió meg a kapcsolók zavarai. Tehát tiszta, szinuszos 50Hz.

Tegyük fel, még áram is folyik a vezetékekben!

Kérdések:

  • Hol az antenna, amely az 50Hz frekvenciájú (Hullámhossz: 6.000.000m) rádióadást sugározza és veszi?
  • Mekkora az adóteljesítmény?
  • Milyen fokú lesz a teljesítményillesztés?
  • Mekkora lesz az elektromos térerő?
  • És ettől kigyullad-e a glimmlámpa?

A lakáson belül biztosan nem.

A transzformátor igen jó példa. Ahhoz, hogy ilyen alacsony frekvencián mágnesesen energiát vigyél át 10H nagyságrendű induktivitásra és szoros csatolásra van szükség. (Ugye a traszformátor nem nyitott mágneskör, mint az antenna?) Az említett 10m vezeték induktivitása 10μH, ami 5-6 nagyságrenddel kisebb, mint egy transzformátoré.

Nézzünk meg egy gyakorlati számítást:

  • A frekvencia 50Hz.
  • A csatolásban levő 10 m vezeték saját induktivitása 10μH.
  • A fázisceruza ~230V^2/1MOhm energiát igényel.
  • Mekkora az áramerősség a primer vezetékben?

Nekem ~10A nagyságrend jött ki. A valóságban ennél is nagyobb, mert a két vezeték között a csatolási tényező <1.

Megmaradt a kérdés: Mitől világít a fázisceruza, ha nem folyik 15A áram a másik vezetékben?

A (hálózati) transzformátor is pont olyan, mint a ferrit antenna. Csak egy kicsit más. ;)

Az egyiket mondjuk 50Hz-en használják, a másikat meg >30kHz-en. Az egyik ~1 csatolási tényezővel kapcsolódik a szomszéd vasmaghoz és mágneses erőtérhez, a másik meg jóval kisebbel az "éterből" érkező elektromágneses erőtér mágneses komponenséhez. Hát ezért van az, hogy a vezeték nélküli töltésnél közel kell rakni a telefont a töltőhöz, a rádióvevő meg elég messze van az adótól. Szóval tök egyforma a kettő, csak az átvitt energiában és frekvenciában van 4-10 nagyságrend eltérés. Tehát igazad van, mert az 50Hz is rádiófrekvencia, sugároz is, csak a fázisceruza szempontjából túl keveset. Szempontunkból kb. semmit. ;)

Ennek pedig az az oka, hogy egy rezgés energiája a frekvenciával arányos. Van az 50Hz-nek is elektromágneses sugárzása, csak az energiája nem számottevő az alacsony frekvencia miatt. A speciális esetektől eltekintve a "rádiófrekvenciát" 30kHz-től emlegetjük, mert onnan kezdődik az az energiaszint, amitől érdemes foglalkozni a kisugárzott ("tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre") energiával. Ez nem keverendő össze a mágneses térrel, amely nem terjed tetszőleges irányban.

... nem kell akkora antenna, kisebbel is kisugárzódik... csak a kisugárzott teljesítmény durván kb. Pout=P0*4*l/λ ... mondjuk, néhány km-es vezeték környékén, amiben néhány MW van, ott történhetnek vicces dolgok

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

"- az 50Hz nem rádiófrekvencia, ezért sugározni nem fog"

Ami 50Hz-en sugárzódik, azzal nincs is gond. Az elektromos hálózat tele van egyéb, más zavarokkal is. ... merthát a *ÁSZ kispórolta a rendszeréből az RF szűrőket. A kapcsolóüzemű tápok korában ez nem szerencsés. A hálózat így tele van 32kHz és annak többszörös felharmonikusaival. ... egészen 10-15 MHz-ig egy nagy rakás zaj az egész.

"- ha a mért vezeték földön van ..."  - Nagyfrekvencián ha 2 vezeték egymás mellett fut, akkor kapacitív csatolásban vannak. Tehát a vezetéknek csak az a vége van földön, ami ami a földeléshez van kötve, ott, ahol a földelés közvetlen a földből jön ki. 10-20m-en egymás mellett fut a fázissal, ekkor már a 0 és a földvezeték is tele van nagyfrekvenciás komponensekkel. Nem veszélyes ugyan, mert kézzel megfogva nem érezni, de egy érzékeny fázisceruza már mutatja. Egy hosszú-közép-rövid hullámú rádió pedig szinte már használhatatlan a villamos hálózat közelében.

"Az adatok alapján fel is rajzolhatod az áramkört."

Vezeték=tekercs (olykor antenna is lehet); 2 vezeték egymás mellett=kondenzátor+csatolt tekercs

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

Ne túlozzunk! A glimmlámpa begyújtásához szükséges 70-80V nem származhat zavarokból.

Itt egy EMC mérés, méghozzá egy frekvenciaváltó, ami igen durva zavarforrás. A legmagasabb (szürke, szűrő nélkül) 110dBμV megfelel 0,32V feszültségnek. Az ehhez tartozó teljesítmény <10mW. A rádiót, adatátviteli vezetéket persze megzavarja. Ez a "conducted" zavar, amit a nagyobb frekvencia miatt részben le is fog sugározni a vezeték. Az előírt (zöld) értékek meg jóval ez alatt vannak. Ha meg véletlenül kimarad az EMI filter ...

Hálózati vezeték közelében azért macerás induktív csatolást létrehozni, mert a nulla és a fázis általában szoros közelségben fut egymással, és jellegéből adódóan jobbára pont ugyanakkora, csak ellentétes irányú áram futkorászik a két drótban. Abból meg nem nagyon lesz indukció.

Viszont a klasszikus fázisceruzában a ködfénylámpa aránylag nagy feszültségtől gyújt be ((kb. 80V emlékeim szerint), viszont nanoamperek is égve tartják.

Szóval te, mint a kondenzátor egyik fegyverzete szépen összegyűjtöd a töltést, és rajtad keresztül a föld felé távoznak a töltések felvillantva a ködfénylámpát.

Maradjatok. :) Van két párhuzamosan futó vezetéked. Ez egy 1:1 áttételű transzformátor. A glimm gyújtásához kell mondjuk 80 V. Akkor tehát olyan nagy áram kell folyjon az aktív - ha úgy tetszik, primer - vezetékben, hogy azon is 80 V feszültség essen. Mindez egy vasmag nélküli egy szál drótban, 50 Hz-en. Biztos van néhány kA, ami ehhez kell, de ezt még aszolgáltató sem tudja kiköhögni magából, meg igen nagy keresztmetszet kell hozzá. További feltétel, hogy a szekunder vezető másik vége le legyen kötve földre, mert különben hiába indukálódott benne az a 80 V.

Viszont, ha a fázisvezetőd mellé be van húzva egy vezeték, amelyik potenciálban lebeg, ahogy bucko is írta, néhány nF kapacitása lesz a két vezetéknek, ezen meg el tud folyni a glimm cső felé néhány mikroamper. Sőt, a glimm cső nem terhel, amíg nem gyújt be. Jó, van néhány pF kapacitása, de ennyi.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Érintés nélküli vagy hagyományos fázisceruza?

https://stoploss.hu/2020/cerka.jpg

Itt egy kép róla, szerintem van benne valami áramforrás, mintha egy gombelemet látnék. Egyébként akkor is világít, ha a két végét megérintem, ez elég jó bizonyíték.

A bajom, hogy a "szakértő" (nem én építettem, ház) úgy csinálta, hogy lejön a falban egy vezeték, egy konnektor, majd abból átfűzve a vezeték egy másikba, jó három méterrel arrébb. Ez így szabványos?

Bár 12 éves a ház, de az áramot úgy ahogy van újra kellenne köttetni az ilyen kókány hibák miatt. (légkondi bekötés: falból kilóg egy dugó, azt kell bedugni - sütő egy áramkörön van a konyhával és sorolhatnám) Ez hatással lehet a több-vezeték-egymás-mellett indukcióra, azért írtam le.

"A bajom, hogy a "szakértő" (nem én építettem, ház) úgy csinálta, hogy lejön a falban egy vezeték, egy konnektor, majd abból átfűzve a vezeték egy másikba, jó három méterrel arrébb. Ez így szabványos?"

Igen.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Ha elég vastag a vezeték, akkor sütő nem okozhat gondot, csak fontos hogy külön kismegszakítók legyenek még a konyhában az eszközöknek.

Az átfűzés nem ideális, főleg nem 3 méterre, de ha jól van biztosítva, akkor max nem tudsz egyszerre nagyobb fogyasztókat dugni bele. 

Ha egy körön van akkor nem tud külön kismegszakitón lenni a konyha többi része.

Mert egy kör egy kismegszakító.

Egy sütő kb. 2000W, ha 2,5-es vezetéken és 13 vagy 16A-es kismegszakítón van a kör és túlherelésel használja (2000W vízforraló) akkor a kismegszakító megfogja szakítani az áramkört egy idő után. 13A-nél gyorsan 16A-nél lehet >=10perc.

Ha csak 1,5-es vezeték és 10A a kismegszakító hamarabb.

Ha sütő írt, de főzőlapra gondolt az már gond. Azok sokkal nagyobb áramot igényelnek.

Már hogyne tudna. Ott helyben is lehet megszakító tábla ugyanúgy. Ha a konyhába 4-es vezeték megy, a villanyóra szekrényben lehet egy 20A-as kismegszakítón az egész konyha. Helyben pedig a különböző eszközöknek külön-külön kismegszakítók, 10A-es sütőnek, vízmelegítőnek például. Vagy még egy rakás más eszköznek, kicsi az esélye hogy együtt pont a maximális teljesítményfelvétel fázisában vannak (például felfűtés mosogatógépnél).

Aki szerint pedig 20A kevés a konyhába, az gondoljon bele, hogy egy csomó helyen 25A-es csak az óránál a megszakító és nem kértek/kaptak teljesítménybővítést.

Olyan van, hogy szabványos.

Teljesen megfelelő, hogy vízszintesen és "hurkolva" van összekötve két konnektor.

Sok konnektor úgy van kialakitva, hogy a bekötési pontok (legyen csavaros vagy rugós rögzitésű) dupla bemenetes így tovább vezethető belőle az áramkör.

Minimum magasságok vannak meghatározva a szabaványban alulról és felülről is.

De itt az számít ami abban az időben volt érvényes szabvány, nem a mostani, csak ha a mostani szabvány élettartama alatt történt a felújítás.

Ahogy elnézem, ebből normális villanyszerelő kihívása lesz, aki egyszeri nagyobb összegért MINDENT megcsinál, aztán jöhetnek a gondtalan évtizedek.

Szerkesztve: 2020. 01. 26., v - 18:45

A hagyományos cuccban van egy gázkisülés cső, valamint azzal sorba kötve egy ellenállás, jellemzően 330 kΩ ... 2.2 MΩ körül. A glimmlámpa - ez a gázkisülés cső, amire utaltam -, egy adott feszültség fölött - pl. 80 V - gyújt be, s igen kis áram hatására képes jól látható fényt adni. Itt néhány 10, néhány 100 µA-ről beszélek. A fázisceruza azt vélelmezi, hogy a testednek, ami ebben az esetben egy kondenzátor egyik fegyverzete lesz, jelentősen nagyobb a kapacitása a Föld nevű bolygóhoz, mint valamelyik fázisvezetőhöz. Ráadásul, ha a közeledben lévő fázisvezetők hárman vannak, s ez épp a hálózati három fázis, azonos kapacitás esetén ezen vektorok eredője szintén épp földpotenciál. Tehát amikor egy nulla vagy föld potenciálú testet vizsgálsz, az az emberi testeddel közel azonos potenciálon lesz, így nem gyújt be a glimm cső, nem világít. Ha viszont egy fázisvezetőt érintesz meg, az áram az ellenálláson, a glimm lámpán keresztül a kezedbe folyik - ezért kell megfogni a végén lévő fém részt - majd jön a levegő, a cipőd talpa, a padlószőnyeg, parketta, mint dielektrikum, s végül a föld potenciálon lévő fém tárgyak, vagy maga a Föld nevű bolygó. Tehát van egy kondenzátor az áramkörben, mégpedig az egyik fegyverzetet a tested, a másik fegyverzete a körülödted lévő földelt tárgyak, a dielektrikum pedig a köztetek lévő szigetelés. Ha ezt a kondenzátort rövidre zárod, azaz megérinted közben a radiátort, akkor fényesebben világít majd, hiszen a kapacitív reaktancia már nem lesz az áramkörben, csak a soros ellenállás, amelyről beszéltem. Na jó, meg a tested ellenállása is.

Ha lebegő, határozatlan potenciálon lévő vezetéket érintesz meg, azért világíthat a fázisceruza, mert lehet kapacitása a vele egy csőben futó fázis potenciálon lévő vezetékhez. Olyan is lehet, hogy nullát megérintve világít, ekkor valami furcsa oknál fogva egy fázisvezetőhöz nagyobb kapacitásod, mint a földhöz, de ez nem túl gyakori. A felvillanások abból jönnek, hogy jelentős, akár több kV potenciálkülönbség lehet közted, és a tőled elszigetelt fém tárgyak között, s amikor ez a töltés kiegyenlítődik, a szerkezet gázkisüléscsöve felvillan.

Ebből tehát az látszik, ez nem egy egzakt mérés, inkább csak amolyan tájékoztató, kiegészítő információforrás tele bizonytalansággal.

Amúgy nem kell fázisceruza. A digitális multiméterek bemeneti ellenállása jellemzően 10 MΩ körül van, így AC feszültségmérés állásba kapcsolva kézben fogva a fekete mérőzsinórt, majd a pirossal a vizsgálandó pontot tapintva nullánál néhány V feszültséget, míg fázisnál kb. 60...150 V feszültséget lehet mérni. Ez persze csak annak javasolt, aki nem olyan figyelmetlen, hogy az árammérő hüvelyben felejti a mérőzsinórt, mert ha igen, úgy rosszabb esetben bele is halhat a kisérletbe. Viszont, ha odafigyelsz, s tudod, mit csinálsz, a multiméter használható fázisceruzaként is. Éppen ezért nekem nincs is fázisceruzám. Minek, ha van multiméterem. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Éppen ezért nekem nincs is fázisceruzám. Minek, ha van multiméterem. :)

A fázisceruza egykezes jószág. A fázisceruza csavarhúzóként is használható. A fázisceruzát nem lehet véletlenül árammérés üzemmódban hagyni. A fázisceruza nem multiméter, ahogy a multiméter sem fázisceruza.

Egyik magyarázata ez a topic. ;)

A fázisceruza a feszültségen levő pont+ember+föld viszonylatban teszeli a feszültséget.

Egy próbalámpa (bocsi, így hívom) két pont között teszteli a feszültséget.

A szerkezet két tapintó csúcsból és az összekötő vezetékből áll. Az egyik tapinto csúcsban van egy fázisceruza egy kicsit kisebb előtétellenállással. Ettől még használható fázisceruzaként is, ha az egyik tapintócsúcsot megérinted. (Nem, nem azt amit a konnektorba dugtál!)

Ezzel  tesztelheted a fázis-nulla és a fázis-védőföld közötti feszültséget. A fáziskeresővel meg megekeresheted, hogy talán van-e fázis. De csak talán, mert a kapacitások miatt az sem biztos.

Mégis az első ökölszabály a következő: Először állapítsd meg, hogy működik-e a fázisceruza vagy próbalámpa, mert könnyen meghalhatsz!

Olyat még nem láttam, hogy értelmesen használva a működőképes, hibátlan fázisceruza ne jelezte volna a fázis jelenlétét, ha az valóban jelen volt. Az természetesen lehet, hogy tévesen jelez ott is, ahol nincs ténylegesen fázis, de az nem túl nagy baj. Ha pl. csak egy dugaljat akarsz cserélni, és ott megnézed, hogy van-e fázis áramtalanítás előtt, majd utána is, hogy biztosan jó kismegszakítót kapcsoltál-e le, arra teljesen jó a fázisceruza. Ha mégis jelez lekapcsolás után, akkor ott valamilyen árulás van, amit ki kell nyomozni.

Mint lejjebb is írták nem sok értelme van fázisceruzát  és multimétert egy kalap alá venni.

Egyrészt mert életveszély mint írtad ha rosszul használja a multimétert. Fázisceruza meg nem igen tud önmagától "beállítástól" halálossá válni.

Másrészt meg aki ért hozzá az tudja mire képes, és hogyan használja a fázisceruzát.

Mert lapból mutatja a fázist minden energiaforrás szükségessége nélkül.

És ha falsot jelez akkor lehet hibát keresni.

Kicsit off, de sosem értettem a villanyszerelőket. Én úgy nőttem fel, hogy egész gyerekkoromban erősen tiltották, hogy fémet dugjak a konnektorba, mondván, hogy meghalok tőle.

Erre jön egy felnőtt ember, aki azzal indít, hogy belenyomja a "csavarhúzóját" a konnektorba. Most vagy minden villanyszerelő hülye, vagy engem a szülem egész gyerekkoromban átbasztak. :D

Csak viccelek. De tényleg nem értek az áramhoz. :)

"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

Ne próbáld ki, de ha odaállsz a konnektorhoz egy szöggel, és beledugod valamelyik lyukba, akkor 50% esélyed van rá, hogy meg sem csíp. Ha mégis eltalálod elsőre a fázist, akkor sem feltétlenül sérülsz meg vagy halsz bele, mert a testeden folyó áramerősség erősen függ a bőröd nedvességétől, a cipődtől és az alattad lévő felület vezetőképességétől is.

Ráadásul modern hálózatokban már van FI relé, ami emberre veszélyes nagyságú szivárgó áram észlelése esetén rövid idő, kb. 20ms alatt lekapcsolja az áramkört.

Engem rázott már meg 230V (meghibásodott akkumulátor töltőről került feszültség alá egy traktor, aminek én rámarkoltam a fellépő melletti kapaszkodójára). Nem mondom, hogy kellemes érzés volt, de el tudtam engedni.

Nem lesz ilyen link, mert az áramütéses balesetek kis százalékban jutnak csak el az orvoshoz vagy halálig. Azok meg tényleg masszívabb áramütések.

Amik meg nem jutnak, vagy nem áramütésként jutnak orvoshoz, azok biztosan nincsenek benne a statisztikában. Erre talán van egy 80-90% körüli becslés.

Az orvoshoz nem kerülő esetek kisebb részében, amikor az ember elkapja a kezét a "feszültségtől", akkor beleverheti valamibe. Ha ez létra tetején történik, akkor meg leeshet.

Ilyet még úgyse írj le, hogy ne probáld ki, mert életveszély! Nem meg csíp agyonbasz....

Ha nincs ÁVK (FI relé) akár azonnal halott. honnan veszed, hogy cipőben van, vagy legyen cípőben, de letérdel rövidnadrágban mert sok aljzat alul van. vagy épp a fűtéscsőben kapaszkodik.

Engem többször rázott meg 230V de mert megfelelően szigetelet cipőben voltam és nem értem máshoz eltudtam engedni, az a baj ha már nem tudod elengedni és nincs melletted valaki aki beléd rugjon.

" ha már nem tudod elengedni és nincs melletted valaki aki beléd rugjon. " - Erről az építkezéses városi legenda jut az eszebe... Melós a működő betonkeverőnek támaszkodva egyik lábát felemelve próbálta kirázni a csizmájából a sódert, mire a kollégája ezt látva odarohant a lapáttal, és rásózott egy nagyot a karjára, hogy el tudja engedni a betonkeverőt... Egy kartörés árán.

Nézd, aki a fenti kommentem alapján tényleg odamegy egy konnektorhoz, és beledug egy szöget, annak nem ez lesz a legnagyobb baja.

Nyilvánvaló, hogy a biztonsági szabályok azért úgy vannak meghatározva, ahogyan, mert (mint ahogy írtam is) rengeteg körülménytől függ, hogy mi lesz egy áramütéses baleset kimenetele, és a szabványok, előírások megalkotói próbálnak mindig a legrosszabb esetre tervezni.

Ez persze nem azt jelenti, hogy villany közelében felelőtlenül kell viselkedni, de több áramütést láttam már saját szememmel (az utolsót kb. 3 hete), és még több olyan esetet ismerek elmondás alapján, amiben az elszenvedő nem sérült meg komolyan, mert olyanok voltak a körülmények.

Én is vágtam már le FI relét, "megcsípett" csak az áram. Ha van FI relé, akkor nehéz meghalni, tenni kell érte.. Például jó magasra mászni! Nagypapámnak olyan száraz volt a keze, hogy megérinthette konkrétan a fázist (és ezért simogatva tudott vakarni :) ). Nekem olyan nedves a kezem, hogy FI relé nélkül szinte biztos meghalnék.

Öcsémet foglalkozásánál fogva többször érte áramütés, kórházban is volt vele (vállalati policy), de szerencsére sosem lett baj.

Te sosem jártál még úgy, hogy előzőleg áramerősség mérésére használt multiméteren a kapcsolót áttekerted, de a mérőzsinórt nem dugtad át, és úgy "mértél" vele feszültséget? Velem bizony megesett már. Mint már írták, fázisceruzánál ez a veszély nem áll fenn.

Amúgy meg filléres tétel, zsebre lehet rakni, ha létrán vagy, nem kell keresgélni, hogy hova tedd, hogy lehessen is látni a kijelzőt, nem kell bele energiaforrás, stb... Egyszerűen gyorsabb, kényelmesebb, biztonságosabb.

Mindenki azt használ, amit akar. Mondtam egy alternatívát arra az esetre, ha nincs kéznél fázisceruza. A veszélyeket meg azért hagyjuk, mert az élet cudar, ha kilépsz az utcára, sokkal nagyobb veszélynek vagy kitéve.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ha minden fémtárgyra világít, akkor nyilván van valami nagy teljesítményű adó, vagy egyéb nagy teljesítményű RF cucc van a közelben. Az sincs kizárva, hogy magából a villamoshálózatból ered ez az RF zaj, nálunk pl. még 10MHz körül is jön az RF zaj a konnektorból.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

Szerkesztve: 2020. 01. 27., h - 18:18

Lehet, hogy egy LED-es csavarhuzo aminek a tetejen van a bekapcsolo gomb es amikor odanyomod valaminek bekapcsol. :)

Nálunk ugyanez volt. Az Inox felületek, ahol kicsit recés, érezhetően áram alatt volt. Mertem rajta 40V potenciált a földhöz képest. Konnektorokbol elkezdték kihuzni a dolgokat hogy kiszurjem melyik eszköznek rossz a földelese. 

A potencial nem csökkent, sőt. A foldelt eszközök csak segítettek. Mert a konnektornak nem volt jó a földelese, pontosabban a ház egyik részének.

Villanyszerelő javitott, azóta minden ok.

" Az Inox felületek, ahol kicsit recés, érezhetően áram alatt volt. " Juj... Vagy te érzed a vezetékben folyó áramot? Ja, hogy azt akartad mondani, hogy földhöz képest 40V-os feszültségszinten volt a felület, és amikor hozzáértél, akkor rajtad keresztül folyt áram.

Az ilyen fémtárgyat nem lenne célszerű "leföldelni"? Mert nehogy elföldelés legyen a vége :-P