Desktop gép a'la AMD Ryzen + Nvidia RTX

Emlékeztető blogposzt saját felhasználásra. Ha más is profitál belőle, az csak jó.

Mostanában néztem h. még a csapból is Ryzen folyik, pont kijött a 3000-es széria. Ki kellene belőle próbálni egy combosabbat. Meg akkor már kis játék is nagyritkán. Ne lebutított grafikával, hanem tényleg nagyfelbontáson, nagymonitorral. Munkához meg sok (2+) monitoros felálláshoz pedig nem árt a sok HDMI vagy displayport a vga kártyán.

Szóval így lett

  • CPU: Ryzen 7 3800x és Be Quiet Dark Rock Pro4 hűtő.
  • VGA: Gigabyte Nvidia RTX 2070 Super WINDFORCE OC 3X 8G a.k.a. GV-N207SWF3OC-8GD. 
  • Alaplap: Gigabyte x570 Gaming X Rev1.0 (már van Rev1.1 is, de nincs dokumentálva mit változtattak rajta). Amúgy a Gigabyte x570 UD az teljesen ugyanazt tudja, mint az x570 gaming X, kivéve: 2 helyett csak 1 M2 ssd csatlakozó van, nincs Q--FLASH opció, és talán csak 1 RGB ledszalag csatlakozó, cserébe vagy 5-6 ezer HUF-al olcsóbb.
  • RAM:  Kingston 2x8GB DDR4 3200MHz HyperX Predator XMP HX432C16PB3K2/16.
  • SSD volt elfekvőben Samsung 860 EVO SATA 500GB.
  • Ház Coolermaster Masterbox mb520 rgb. Elől 3 venti, hátul 1 kifelé fújja a levegőt
  • Táp: FSP HyperS 7OOW

Mivel kimaradt bő 10 év desktopozás, ezalatt történt egy-s-más, ezeket ömlesztem ide. Enélkül kb. elég kínai, amit az ember teszt oldalakon, fórumokban olvas a témában.

------------------------------------------------------------

Olvasnivaló, néznivaló:

https://en.wikipedia.org/wiki/Ryzen
https://www.anandtech.com/show/14605/the-and-ryzen-3700x-3900x-review-r…
https://docs.google.com/spreadsheets/d/1wmsTYK9Z3-jUX5LGRoFnsZYZiW1pfiD…
https://i.redd.it/2iwdy5wrrly31.png
 

https://www.youtube.com/watch?v=KOqhyVNPhaM
https://www.youtube.com/watch?v=iH3qq_mSxTM
https://www.youtube.com/watch?v=9IY_KlkQK1Q
https://www.youtube.com/watch?v=xbyWKufthS4

https://www.techpowerup.com/download/ryzen-dram-calculator/

 

Nvidia:

What is DCH driver: https://nvidia.custhelp.com/app/answers/detail/a_id/4777/~/nvidia-dch%2…

"Standard" packages are those that do not require the DCH driver components.
"DCH" (Declarative, Componentized, Hardware Support Apps) refers to new packages preinstalled by OEMS implementing the Microsoft Universal Driver paradigm.
DCH drivers cannot be installed over a standard system, and Standard drivers cannot be installed over a DCH system.
To confirm the type of system you have, locate Driver Type under the System Information menu in the NVIDIA Control Panel.

Driver letöltés link, itt választható a Standard driver vs. DCH driver, máskülönben csak a DCH drivert fogja a képedbe tolni kérdés nélkül:
https://www.nvidia.co.uk/Download/Find.aspx?lang=en-us#

 

CPU -----------------------------------------------------------

A Ryzen 1. generáció Zen architektúra felépítésű. Az ilyen processzorok kódszáma 1xxx formátumú.
A 2xxx-es CPU-k Zen+ architektúrára épülnek.
A 3xxx-esek (ez most a legutolsó, 2019 nyáron piacra dobott széria) pedig Zen2 architektúra. Tehát 3000-es processzor Zen2. Csak hogy ne legyen félreérthető :). Ezek mind AM4 foglalatot használnak, ergó újabb processzor is belemegy régebbi alaplapba, és fordítva: régebbi processzort is felismeri az újabb alaplap (mindkét esetben vannak korlátok!). Vannak integrált GPU-s Ryzen-ek, ezeknek "APU" a kategóriájuk, és van belőlük asztali meg mobil változat is. Ezekből is van rengeteg modell, GPU erősségtől függően, alaposan meg kell nézni a táblázatokat, én ezekkel nem foglalkozok.

A 3xxx-es Ryzenek beceneve "Matisse" (ha valahol így hivatkoznak rá). Hogy legyen további kavarodás, a 2020.Q1 v. Q2-ben megjelenő laptop processzorok Ryzen 4xxx-es kóddal jönnek, de ezek is még csak Zen2 felépítésűek lesznek. Hasonlóan a mobil Ryzen 3xxx is az asztali 2xxx-es szinten van, és így tovább visszafelé.

Például: https://en.wikipedia.org/wiki/Ryzen#Mobile_2
innen a Ryzen 3 3300U --> megjelenés ideje 2019. Január. Azt gondolod akkor ez is Ryzen 3000 széria, mert hát olyan a számozása, és a Wiki is a Ryzen 3000 alá rakta be a táblázatban.
Aztán megnézed ezt: https://en.wikipedia.org/wiki/Zen_2#Mobile_Processors --> és nini, nincs is itt a 3300U!
Az ugyanis itt van, az 1-el régebbi generációnál: https://en.wikipedia.org/wiki/Zen%2B#Mobile

 

Van belépő szintű processzor ("entry level" néven hivatkoznak rájuk, 4 mag, nincs hyper-threading.
Van általános szintű processzor ("mainstream" néven hivatkoznak rájuk), kevés CPU mag (ez mondjuk relatív, mert 6 magtól indul a legkisebb 3600-as is).
A "performance" kategória az már a kb. otthonra mindenre elég kategória (8 mag / 16 szál).
Efölött már elborult magszámok (12-16) vannak, "enthusiast" kategórianév alatt.
Ha még ez sem elég, a csúcskategória High End Desktop (HEDT) néven szerepel. HEDT-ben viszont már "Threadripper" kategóriás processzorok vannak (3xxx-es becenevük nem Matisse hanem Castle Peak). A Threadrippereknek nem jó a Matisse-s alaplap, mert saját foglalatot használnak (sTRX4 az AM4 helyett).

Van egy másik féle -ismét csak megtévesztő- csoportosítás, ami Ryzen 3, Ryzen 5, Ryzen 7 és Ryzen 9 osztályneveket használ.
Ryzen 3 = entry
Ryzen 5 = mainstream
Ryzen 7 = performance
Ryzen 9 = enthusiast

Az 1xxx-es kódú processzorokhoz 3xx-es alaplapi chipkészlet tartozik,
a 2xxx-esekhez 4xx,
a 3xxx-es legújabb Ryzen-ekhez pedig a legújabb x570-es alaplapi chipkészlet dukál, vagy a 2020 nyarán megjelent B550

Itt van egy kb. teljes lista, milyen chipkészlet van AM4 alatt: https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_AMD_chipsets#AM4_chipsets

Régebbi pl. B450-es chipset-ű alaplapban is működik 3000-es desktop RyzenCPU, de ehhez általában BIOS-t kell frissíteni ELŐTTE az alaplapon! Mert esélyes, hogy nem a létező legutolsó (2019 június v. azutáni) BIOS van a lapon, amikor a 3000-es CPU-t beteszi az ember, és bekapcsoláskor csak a sötét kép fogad. Kerülőmegoldás, hogy régebbi pl. 2000-es Ryzen CPU-t tesz ideiglenesen az alaplapba az ember, amivel be tud bootolni a gép, és meg lehet ejteni a frissítést, majd utána kicserélni a processzort a 3000-re, és reménykedni hogy a gép így már elindul. Szívás akkor van, ha nincs az ember zsebében egy tartalék régebbi szériás CPU. Ekkor megoldás lehet, ha az ember az alaplapot úgy veszi meg a kereskedőtől, hogy fizet pár ezer ft-ot, és a boltban elvégzik ezt a BIOS update-t helyettem. Vagy lehet olyan alaplapot is venni pl. Gigabyte-ok némelyike, amik tudnak CPU,RAM,VGA nélkül is BIOS-t frissíteni. Máskülönben olyat kap az ember a fórumban a fejére, mint itt: https://hup.hu/node/167582

BIOS esetén annyi lehet érdekes, hogy az alaplapra 128 megabit-es, vagy 256 megabites flash chip-et rakott a gyártó. A 128-ba állítólag nem fér bele minden CPU microcode, ezért ott nem biztosított a 1. gen Ryzen támogatás. Ami 256-os, ott nincs ilyen gond. Ha egy x570-es alaplapban csak 3.gen ryzen-t használsz és nem valami régebbit, akkor ez a probléma nem érint. Gigabyte-nál szokás BETA minőségű bios-t kirakni a letöltesi oldalukra mindenféle figyelmeztetés nélkül. Általában a Bios verzió "betű+szám" formátumú. Ha még van egy betű a végén, akkor az béta, akár elmondják akár nem. Ezt ugye mindenki az anyatejjel szopta magába...!?

BIOS-ban integrálja az alaplap gyártó az AMD bináris blob-ját, az AGESA-t. Az AGESA minden új processzor+ alaplap chipset generációnál forkolódik. Ilyenkor az AMD lenullázza a verziószámot, plusz kap valami szócskát amivel a tökegyforma AGESA párhuzamosan futó változatait meg lehet egymástól különböztetni. https://en.m.wikipedia.org/wiki/AGESA#History

A 300-400as chipsetnél ez jelenleg "AGESA Combo-AM4 1.0.0.6" néven fut, az X570/B550 chipsetnél a 2020 nyaron megjelent új széria: "AGESA ComboV2 1.0.0.2"

Közben 2020 nyarán kijött a B550 változatú chipset is, az X570 olcsóbb testvére.

A 2020 nyáron (most már inkább 2021 lesz a reális dátum) érkező desktop Ryzen 4000-ek esetén csak X570-et/B550-et írt támogatottnak az AMD. Azaz a régebbi 400-as és 300-as chipset-es alaplapok nem fogják felismerni. A nagy felháborodás után az AMD visszakozott, és csak ki tudtak izzadni valami kerülőmegoldást a BIOS méret problémára. Legközelebb talán nem kéne fillérbaszni azon az 5 dollárcentes 256Mbit eeprom alkatrész kispórolásán (ez inkább az alaplapgyártók sara, nem elsősorban az AMD-é).

Az x570 alaplapok tudnak már PCIexpress 4.0-t (amit perpill. csak a legújabb AMD Radeon RX 5700 videókártyák használnak, Nvidia RTX-ek PCIe 3.0-n megálltak), kérdés van-e rá szükség. Esetleg még a vadiúj nvme ssd-k miatt lehet érdekes a PCIe 4.0 támogatás.

Az összes x570-es alaplapi chip-jén (southbrudge) aktív (ventillátoros) hűtés van, mert annyira melegszik az előd 3xx/4xx-hez képest. Ennek csendes gép esetén van is egy jól hallható hangja (pici a ventillátor átmérője, így nagy fordulatszámon kell járatni), sokakat zavar. Okosok azt mondják a következő (kb. 6xx-es széria) chipkészlet már megint passzív hűtésű lesz (perpill ez nagyrészt csak spekuláció, 2020 nyarán még pletyka szinten sem létezik a 600-as chipkészlet). A 2020 nyári B550-en láthatóan nincs chipset ventillátor. Az x570-ből a 250 ezer Ft-os (igen, annyi) MSI Godlike az egyedüli, amire méretesebb ventillátort pakoltak, az talán alacsony fordulaton halkan tud forogni. Ja igen, az x570-es alaplapok 60 ezer Ft környékéről indulnak, és azok még a "gagyi" kategóriások. AMD-s körökben ez azt jelenti, hogy max. a "performance" kategóriába eső processzorokat tudják elviselni, azaz 3800x-ig bezárólag, és tuningra csak a mainstream kategóriás CPU-k foghatóak ilyen lapban. A 3900 már nem biztosan megy teljes sebességgel: esélyes h. túlmelegszik az alaplap feszültségszabályozó (Voltage Regulator Module, VRM) része, és a CPU hamar visszaveszi az órajelet. A másik döbbenet, h. ezelőtt 15 évvel az MSI KT333 alaplapom tudott diagnosztikai LED-eken egy tucat hibafajtát levillogni, itt meg egyáltalán semmi kijelzés: ha baja van csak pörög minden és nem ad képet!

A VRM témaköre külön könyvet töltene meg. Alapvetően igaz, hogy a több VRM jobb, mint a kevesebb. Ugyanakkor az alaplapgyártók elkezdtek itt is trükközni: sok VRM-et tesznek a lapra, ezáltal nagyobb számot lehet hírdetni a dobozon. Ezt duplázókkal érik el. Viszont a minőséget nem a (duplázott) darabszám, hanem a ténylegesen független VRM vonalak száma határozza meg. Erről vannak nagyon részletes leírások neten.

https://youtu.be/xbyWKufthS4 -> ez alapján a gigabyte x570 gaming x nem végzett jó eredménnyel VRM melegedés témában, ha 3900x v. fölötte és overclock az elvárás

A 3xxx-es Ryzen-ek x570-es alaplappal jobban mennek a különféle DDR4 RAM-okkal, mint a korábbi generációs Ryzen-ek+ alaplap kombók. Ez annyit jelent, h. a RAM-ot alaposan kell kiválasztani: hiába tudja papíron a 3xxx CPU a 3200-as memória órajelet, hiába tudja az x570-es alaplap is a 3200-at, és főleg a RAM modulra is hiába van ráírva h. 3200 Mhz, az igazság pillanata akkor jön el, amikor beraktad a gépbe, és próbálsz bootolni. Ha biztosra akarsz menni, az alaplaphoz tartozó Qualified Vendor List (QVL) listán kell kikeresni a tesztelt RAM modulok PONTOS, minden egyes betűre és számra passzoló azonosítóját, és akkor pontosan azt a típust szabad megvenni hozzá.

Kingston Hyperx memória part number decoder: https://www.hyperxgaming.com/us/decoder

A RAM memória modulokban van egy pici SPD IC, erre programozza rá a gyártó a sebesség adatokat, profilok formájában. Ebből kb. 3-4 fér el az SPD-ben. Az alap memória profilokkal biztosan futni fog a memória modul, de az kb. a 2400 Mhz-es érték. Mivel a 3200-as sebességet nem fogadták (még?) el hivatalosan, ez Overclock-nak (túlhúzás, OC) számít. Emelt RAM feszültség kell hozzá, 1.2V helyett kb. 1.35V. Ehhez az SPD-ben ún. XMP (Extreme Memor Profile) profil van felprogramozva gyárilag. Mivel azonban az SPD tárolókapacitása nagyon pici, ált. 1 max. 2 XMP profil van csak a modulon. Ha ezek nem felelnek meg, kézzel kell ügyeskedni, ekkor jön az Overclock téma. 

A Ryzen-nek van alap órajele, és van boost órajele. A boost-olást (a gyárilag megadott értékig) automatikusan kezeli a processzor. Ryzen 7 3800X-nél az alap órajal a 3,9 Ghz, a boost pedig (max!) 4,5 Ghz. Ezt Precision Boost Overdrive (PBO)-nak hívják. Ha(!!) jó a hűtő, ha(!!) alacsony a hőmérséklet, ha(!!) jó a tápegység, ha (!!) jó az alaplapi VRM-ek minősége, akkor ESETLEG magas boost órajelet tud elérni, és azt stabilan tudja is tartani, amíg szükséges a futtatott program miatt. Magyarra lefordítva a szót: 3800X-nél a minden-core 3,9Ghz az kb. 100% rendelkezésre áll, de az a boost 4,5Ghz kb. a lottó5-ös kategória. A minden-core egyidőben 4,1Ghz az igazából reális. Ennyit a 8mag/4,5Ghz marketingről.

Itt egy videó+leírás Precision Boost 2 vs Precision Boost Overdrive vs AutoOC különbségéről:
https://www.gamersnexus.net/guides/3491-explaining-precision-boost-over…
(nekem nagyon zavaros volt az egész)

Intel-nél szokott lenni táblázat, hogy hány db aktív mag esetén mennyi a max. boost órajel. Ryzen-nél az AMD nem ad meg ilyen adatot, ott valami feketemágia adja ki a tényleges értékeket, ami hűtéstől alaplapi VRM-től és konkrét legyártott processzor-tól is függ. Az AVX1-2 kód futtatása esetén is alacsonyabb lesz az órajel, szóval ilyenre optimalizált programok esetén meg kell nézni mennyi a nyereség az AVX vs. non-AVX kód között. Itt van egy hosszú értekezés (Intel-ről szól, de kb. AMD-re is igaz):
https://lemire.me/blog/2018/09/07/avx-512-when-and-how-to-use-these-new…

A 3000-es Ryzen-ek multi chip modul (MCM) formájúak: van a processzoron 1 db I/O die (Input-Output chip) és 1 vagy 2 CPU die. Ezen utóbbinak a hivatalos neve Core Complex Die (CCD). Egy CCD-ben 8 mag van. 6-8 magos Ryzen 3000=1 darab CCD, 12-16 magos Ryzen 3000=2 darab CCD.

Minden egyes CCD 2 darab Core Complex-re (CCX) van osztva, azaz 1 CCX=4 fizikai mag. CCX-ként meg van adva a legjobban sikerült, és a 2. legjobban sikerült mag. Ezeket pl. a Ryzen Master vagy a HWINFO mutatja. Ezek a legjobb magok bírják jobban az overclock-ot, és ha Ryzen master-ben overclock-olsz, akkor ezekre a magokra fogja preferálni a programok futtatásának ütemezését. A sima windows OS ütemezőnek ezekről nincs infója, az a sorszám szerinti elsőket használja leginkább.

Némelyik dobozos Ryzen-hez (modell függő) adnak gyári hűtőt. Általában a drágábbakhoz. Ezt szépen el kell tenni emlékbe, és venni rá komolyabbat (Be Quiet Dark Pro4 v. Noctua valamelyik combosabbat) ezek elég halkak lesznek. Cserébe 3 öklömnyi hűtőbordákat adnak hozzájuk, hatalmas (de lassú fordulatszámú) ventillátorokkal. Itt a következők lehetnek gondok:

- nem fér el a magas RAM a hűtőborda melletti közvetlenül 1. 2. slot-ban
- túl magasra nyúlik a borda, kilóg a ház oldalából, nem lehet visszaszerelni a ház oldallapját
- a hűtés a szállítás során kiszakadhat a nagy súly miatt, ha nem a megfelelő oldalra fektetett állapotban szállítják a gépet

Ryzen specialitás, hogy a core-ok nem a chip közepén vannak, hanem a sarkaiban. Így a hűtőborda illeszkedése nem (csak) középen kritikus, hanem a széleken is. Van olyan borda pl. BeQueiet DarkRockPro4, ami viszont a széleken nem pontosan illeszkedik (ezt mondja az internet népe), ezért a paranoiások le szokták polírozni a borda alját, hogy mindenhol érintkezzen.

Mivel nagyon nagy a hőtermelés nagyon pici felületen, ABSZOLUT normális és üzemszerű, hogy az egyik pillanatban még csak 35 fokos processzor egy pár másodperces terheléstől 55-60-70 fokokra is felmelegszik. Aztán persze a terhelés elmultával amilyen hamar felmelegedett, ugyanolyan hamar le is hül. Emiatt viszont a rosszul beállított gyári ventillátor profilok (adott hőmérséklethez milyen ventillátor fordulatszám legyen) rosszul reagálják le ezeket a pillanatnyi hatalmas ugrásokat, és felpörögnek maximumra pár másodpercre. Majd amint a terhelés megszüntével pillanatok alatt visszahűl processzor, a ventillátor is újra lelassul és lehalkul. Ez a periodikus felpörgés lelassul rövid távon is nagyon idegesítő lehet. Ezért érdemes a ventillátor profilt úgy beállítani, hogy ténylegesen csak akkor gyorsuljon fel amikor már 70 fok fölé megy a hőmérséklet, alatta lehet fixen szobahőmérséklettől 70 fokig ugyanaz az alacsony fordulatszám. A fentiek leginkább akkor igazak, ha a CPB ill. a PBO aktív. Ha nem aktív (pl. BIOS-ból kikapcsolod) akkor nem lesz ilyen extrém a hőmérsékletugrálás terheléskor.

AMD chipset drivert érdemes feltelepíteni, és nem az alaplapgyártó oldaláról, hanem közvetlenül az AMD.com oldalról:

www.amd.com/en/support/chipsets/amd-socket-am4/x570

Sajnos trógerek az AMD-nél, ezért ne is reménykedj olyan dologért, mint a changelog (mi változott az előző verzióhoz képest)! Csak a jóisten tudja, mert az AMD nem árulja el. Ráadásul a release notes-t (ami bizony nemegyenlő a changelog-al!) is a letöltött ZIP-be rejtik, ráadásul őskorszaki .RTF dokumentum formátumba!

2020.04.10: Van már release notes is, pl. itt: https://www.amd.com/en/support/kb/release-notes/rn-ryzen-chipset-2-04-0…

A Ryzen Balanced power profile lényege, ami az AMD chipset driverrel jön, hogy tudományos okokból állítja be azt a nyavalyás minimum cpu clock speed-et 99%-ra windows 10 alatt! Mert NAGYON(!) nem egyértelmű a felületes újként beesőknek (többek között pl. nekem sem volt eddig), hogy míg alacsony 0-5-10%-ra belőtt minimumok esetén effektíve a Windows OS lassú (50-100 msec) BUTA ütemezője parancsolgat a processzornak milyen órajelen működjön, addig a 99%-ra belőtt minimális beállítás esetén az OS nem avatkozik be szinte soha, és hagyja a 100x gyorsabb reagálású (1ms) hardveres CPU clock controll-t érvényesülni. A 100% minimum érték effektíve KIKAPCSOLJA az órajel csökkentő funkciót, a NULLA (azaz 0%) beállított érték meg egy olyan funkciót engedélyez, ami egyes core-okat effektíven elaltat, amiből "hosszú" idő felébredni, így mikro akadásokat okozHAT.
Az órajelet meg ezért átverés kategória ha a windows taskmanager-ben nézed, mert az buta mint a tök, a power profile sikeres monitorozására (azaz ha a cpu clock minimumot 99%-ra vagy 0%-ra lőtted be) ALKALMATLAN leellenőrizni.

Hivatalosan a Ryzen Master program tudja monitorozni a processzort nemdokumentált API-n keresztül, ami egyik másik 3rd party monitorozó program sem tud (eddig még). A Ryzen Master azt is meg tudja mutatni, melyik a "preferred core" CCX-enként. Ez a "legjobban sikerült" mag, amit a legmagasabb órajelig lehet boost-olni. HWinfo is meg tudja jeleníteni ezt az infót nemrég óta.

https://www.anandtech.com/show/15137/amd-clarifies-best-cores-vs-prefer…

 

"AIO" hűtés == All-in-One, másnéven vízhűtés

VGA ----------------------------------------------------------

Itt két opció volt: AMD Radeon RX 5700 XT, vagy Nvidia RTX 2070 Super. Előbbi perpill az AMD csúcskártyája. Az nvidia viszont drágább kb. egy 20-30%-al. Teljesítményük hasonló, ált. az RTX kicsit gyorsabb, máshol azonos, van amiben az AMD kicsit gyorsabb. Létezik mindkettőből referencia kártya, és millió "custom" (3rd party gyártói). AMD-nél a custom gyártók jobb hűtést használnak, így szinte senki nem veszi a referencia AMD kártyákat.

AMD VGA driverei 20 éve pocsékok (2000-es évek elején még ATI név alatt futott, és már akkor is szarok voltak a driverek). Mai napig katasztrófa embereknek milyen hibák jönnek elő AMD VGA-val. 2020 márciusi AMD Radeon driver (Adrenalin 2020 Edition 20.2.2 vagy 20.3.1) már állítólag egész használható. Mellette viszont az nvidia fórumokon tized ennyi driverhibát nem látni. 

A konkrét kártya kiválasztása még egy jó menet: pl. az RTX 2070 Super kínálatból vannak bestbuy, és kevésbbé jól sikerült darabok. Itt is a VRM, GPU, VRAM hűtés, VRM-ek darabszáma és minősége az érdekes. Ventillátor darabszám, hőcsövek 5 v. 6. db, a hűtőborda lefedi-e rendesen a melegedő alkatrészeket v. csak félig (ilyen is van). Blower típusú hűtés (hajszárító módjára a ház belsejéből kifele fújja a meleg levegőt a slot nyílásán) vagy hagyományos 2-3 ventillátoros megoldás. Tápellátáshoz 6+8 vagy 8+8-as csatlakozó kell a tápegységből. A kártyák némelyike orbitálisan hosszú. Itt az lehet a gond, hogy fizikailag nem fér el a házban. Kettő vagy akár 3 slotot is elfoglalhat, így ha az alaplapon közel van a következő PCIe slot, az kihasználhatatlan marad. A hosszú kártyák rálóghatnak az x570 chipset hűtő venti fölé, kérdés ez mennyire rontja majd annak a hűtését. Extrém esetben ha magas borda van az alaplapi chipset-en, abba bele is akadhat.

Alaplapnál érdemes olyat nézni, aminek a PCIe-16 csatlakozója (tipikusan ide megy a VGA kártya) extra erősítést kapott, mert ezek a böhöm nagy dögök képesek letörni a PCIe csatlakozót a súlyuknál fogva, ha szállításkor kap egy döccenést.

Gigabyte RTX 2070 Super-nél van vagy 12 típus, ember legyen a talpán aki különbséget tud tenni közöttük. Némelyik fehér színű, az is felárat jelent.

Mindegyiknek látszólag ugyanaz a Windforce 3-ventillátoros hűtése van, akár benne van a nevében akár nincs. Ezért mondjuk nyaktiló járna a marketingeseknek, mert még a konkrét modell számot is könnyű félrenézni, van h. csak a -8GD, -8GC a különbség 2 kártya kódjában.

GeForce® RTX 2070 SUPER™ WINDFORCE 3X 8G
https://www.gigabyte.com/Graphics-Card/GV-N207SWF3-8GD#kf
ezeket tudja: core clock 1770 (teljesen stock), 3év gar

GeForce® RTX 2070 SUPER™ WINDFORCE OC 3X 8G
https://www.gigabyte.com/Graphics-Card/GV-N207SWF3OC-8GD#kf
ezeket tudja: core clock 1785 (+15 mhz OC), 5 hő-cső (heatpipe) a hűtésen, 3x82mm ventillátorlapát, 3év gar, 3x Displayport, 1x HDMI

GeForce® RTX 2070 SUPER™ WINDFORCE OC 8G
https://www.gigabyte.com/Graphics-Card/GV-N207SWF3OC-8GC#kf
ezeket tudja: core clock 1785 (+15 mhz OC), RGB fény, USB Type-C csatlakozó, 6 hő-cső, 3x80mm ventillátorlapát, 3év gar

GeForce® RTX 2070 SUPER™ WINDFORCE 8G
https://www.gigabyte.com/Graphics-Card/GV-N207SWF3-8GC#kf
ezeket tudja: core clock 1770 (teljesen stock), RGB fény, USB Type-C csatlakozó, 3 év gar

GeForce® RTX 2070 SUPER™ GAMING OC 8G
https://www.gigabyte.com/Graphics-Card/GV-N207SGAMING-OC-8GC#kf
ezeket tudja: core clock 1815 mhz (+45 mhz OC), RGB fény, 3+1 év garancia, USB Type-C csatlakozó

GeForce® RTX 2070 SUPER™ GAMING OC 3X 8G
https://www.gigabyte.com/Graphics-Card/GV-N207SGAMING-OC-8GD#kf
ezeket tudja: core clock 1815 mhz (+45 mhz OC), RGB fény, 3+1 év garancia

Nagyítóval kell végigolvasni a teljes gyártói oldalt h. a különbségeket megtaláld, pl. VRM-ek száma. Bolti árak össze-vissza ugrálnak, egyáltalán nem az a drágább, amelyik "jobb", szóval a fenti lista szerint érdemes megnézni a modellkódokat.

Monitor csatlakozás is hozott nekem újdonságot: a régi jó HDMI mellett van DisplayPort is. Displayport-ból van a kártyákon ált. 3 db + 1 db HDMI. Az USB Type-C csatlakozóra még nem jöttem rá mire lehet használni (nekem pont olyan van, amin nincs USB).

Arról semmi írás nincs, hogy a DP és HDMI csatlakozókat milyen kombinációban és mennyit lehet használni egyidejűleg!

https://www.nvidia.com/en-gb/geforce/graphics-cards/rtx-2070-super/#spe… --> Full specs --> "Multi Monitor = 4", és ennyi az összes hozzáfűznivalójuk!

A felsőbb kategóriás VGA kártyákon van u.n. dual-BIOS: ez egy 2 állású kapcsoló a kártya egy "hozzáférhető" részén, és silent (halk/csendes) vagy performance állásba kapcsolható. Ez 2 BIOS rekesz, amibe eltérő tuningolt BIOS-t lehet írni, és a kártyát menet közben át lehet kapcsolni közöttük. Kikapcsolt gép mellett, lehetőleg áramtalanítás után javasolt a kapcsolót állítgatni! A kapcsoló melyik állásban vajon milyen üzemmódnak felel meg, na azt jó detektívmunka kideríteni sok gyártónál, mert dobozon, vagy a user guide-ban nem mindegyik árulja el a titkát.

Amúgy fél-passzív hűtésű a legtöbb RTX: kb. 60 C-ig nem kapcsol be a hűtőventillátor, a nagy hűtőborda és a hőcsövek elvezetnek elég hőt ha csak a desktop-ot használod vagy régebbi kis teljesítményigénnyű 3d játékokat. Nagyobb igénynél, hőmérsékletnél automatikusan bekapcsolnak a ventillátorok, amíg megint le nem hűl 60C alá. Van aki manuálisan átállítja ezt a ventillátor-profil görbét (menjen állandóan a ventillátor, v. milyen hőmérsékletnél milyen fordulatszámon menjen).

Coil whine: na ez is 1 érdekes jelenség. Nagy (pl. 200W+) teljesítményfelvételű VGA kártyák terhelés alatt (pl. 100-200 FPS) képesek nagyfrekvencián "sírni". Hallani kell, hogy az ember megértse. Nem segít rajta a kategóriában drágább kártya megvásárlása, vagy az erősebb PC tápegység sem. Az alig hallhatótól a zavaróan idegesítő hangos zaj-ig bármi elképzelhető. Csak extrém esetben esik garanciális csere alá, és a cseredarab ugyanúgy sírhat, szóval lutri dolog.

 

Alaplap

Kiscreenshotoltam a fícsöröket, mert a gugli docs elég használhatatlan volt összehasonlításra:

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=666Gigabyte_X570_gaming_X…

A következő dolgok nincsenek rajta, ha ezek zavarnak, más típust érdemes nézni:

- SP-DIF Digital output-ot az integrált hangkártyáról lespórolták. Akkor érdekes, ha amúgy volna SP-DIF bemenetes hangszóród, erősítőd.
- nincs beépített Wifi
- a beépített Realtek LAN csak 1Gbe, nem tudja a manapság terjedő 2,5 / 5 Gbps-et. Ezeknél amúgyis meg kell nézni jól, milyen IC-t adnak hozzá, pl. az Intel I225V v1.0 tervezési hibás, és suttyomban levált 2,5BGbps-ről 1Gbps-re ha valami nem tetszik neki a távoli oldallal (ld. Errata: https://cdrdv2.intel.com/v1/dl/getContent/621661 )
- csak USB 3.1 Gen1-et tud, holott a 3rd gen Ryzen tudna 3.1 Gen2-t is

- nincs rajta USB C csatlakozó

- nincs rajta semmilyen látható diagnosztikai kijelző / diagnosztikai LED

Folyt. köv.

Hozzászólások

uj SSD-k is tudjak a v4 PCI-et, ha szamit.

milyen alaplap lett vegul?

Végülis nem volt vele komoly gond. BIOS update jött ki hozzá 1-2, RAM-ok kompatibilitásán javítottak állítólag.

A boost-ot kikapcsoltam bios-ban, szóval az alap 3,9ghz-en járatom, így nincs melegedés, meg hirtelen felugráló hőmérséklet és venti ford.szám ugrálások. Ha lett is volna bármi ilyen gond, perpill nincs szükségem a plusz teljesítményre, így nem vehető észre semmi. Már csak arra vagyok kíváncsi nyáron hogy fogja bírni a dögmeleget.

Nagyon tisztelem azokat, akik 90-ért vesznek x570-es lapot. :) Nálam csak egy 30 ezres 450-es lap van, köszöni szépen, jó. :)

Jaja, pcie-4x eszközök még nagyon nincsenek, ha lesz is olyan vga, akkor gondolom ugyanaz lesz, mint az agp 2x-4x váltásnál, ami kimérhetetlen volt. Több pcie sáv meg nekem nem kell, úgyhogy nem kell ilyen drága alaplap. Mondjuk nekem ryzen5-2600-am van, már vagy 1.5 éve, de a 3xxx sorozat nem annyirval jobb, h megérje váltani. Majd a következőre, ami még belemegy a lapomba.

a videokartyan a szuk keresztmetszet (ha sok memoriaja van) maga a PCI-e busz. PCI-e v3 x16 az csak 12.5GB/s; PCI-e v4 -bol ugyanez mar 25GB/s, tehat nem biztos, hogy nem szamit.

plusz ahogy fentebb irtam, nem a videokartyanak kell a PCIe v4, hanem az SSDknek. persze nem oda, ahol 30 ezerert vesznek alaplapot... :)

Szerkesztve: 2020. 01. 17., p – 13:35

- x570-es lapoknál engem elriasztott a kis venti, utoljára az ABIT es alaplapomon láttam ilyet kétezerben, egy éve múlva az összes meg fog dögleni
- sztem a 3800X abs nem éri meg, játékba nem sok vizet zavar, munkánál meg kb jobban fog melegedni/fogyasztani pár százalékért cserébe
- még a 3700X is kérdéses, ha csak játék/otthoni felhasználás a cél akkor inkább egy sima 3600
- utóbbihoz az nvme is tök felesleges imho, nem tudom érezni a különbséget hogy 860 vagy 960 előtt nézek filmet vagy játszok (na jó az utóbbinál ha nagyon megerőltetem magam)

 

Nálam ez lett az otthoni konfig:

NZXT H500 | RIOTORO Enigma G2 750W | Asrock X470 Taichi | AMD Ryzen 3700X | Ballistix Sport LT 2x16GB 3200Mhz CL16 | MSI RTX 2060 Super Gaming X | Scythe Mugen Rev B | SAMSUNG EVO 860 1TB x 2

No rainbow, no sugar

Ez a ventis dolog szerintem tul van lihegve :) Igaz még nem egy év távlat de tavaj augusztusban vettem gigabyte x570 aorus mastert a ventit menni még nem hallottam rajta soha. Illetve nemrégiben vettem home server gyanánt egy asus prime x570 pro -t ezzel sincs ilyesmi gond bár bios végett már bánom hogy nem giga lett.

PCI-E 4.0 kapcsán meg én ugy vagyok vele hogy most lehet nincs jelentősége de 3-4 év mulva màr biztosnak érzem hogy nagyon is lessz, viszont jelenleg ezen a platformon 16c/32t a csúcs ami addigra már jóval olcsóbb is lessz szóval szerintem  egy  ilyen lapot 5-6 éves ciklusra simán lehet venni úgy kompromiszumentes marad.

Szerk.: Nálam az asztali is 0-24 megy szoval az 1 év normál használat melletti időt már megkapta a venti :)

Állítható a chipset (PCH) ventill profil asus-on?

A Giga-nál 3 fix PCH profil van: silent, balanced meg performance.

Silent esetén csak nagyon magas hőfoknál (60-70 fok) kapcsol be, balanced esetén már 50-nél is megy alacsony ford.számon, a performance meg folyamatos üzem magas fordulatszámon. Manuális görbe szerkesztésre nincs lehetőség ennél a ventillátornál (szemben a többi CPU,  CPU OPT, SYSTEM1, SYSTEM2 görbékkel).

Szerkesztve: 2020. 01. 17., p – 14:09

RAM beállíáshoz:

Thaiphoon Burner  (ram export a calculatorhoz)

1usmus  DRAM Calculator for Ryzen

Alapból a zen 2-ben van OC (ilyen gyári, auto PBO).  Ez hajlamos magasabb idle hőfokokat csinálni, akit ez zavar az kapcsolja ki a CPB-t a BIOSban.

Ha ez se elég, vagy igény van jobban testreszabni esetleg manual OC használni: van erre gyári célszoftver.

Ryzen Master

Alufeszelés jót tesz a hőfoknak, én all core @4.1k használom 1.15 V-on, ramok 3.6k-ra húzva.

Gyári hűtő sztem felejtős, de egy 15 ezres Mugen Rev b már jó lehet, nem kell rögtön 30k-s hűtőt venni. (A maradékból inkább 3 x 140mm-s házventit és még marad is ;) )
Ha van lehetőség teljesen síkra políroztatni a hűtőtalpat, érdemes elgondolkodni rajta. Ryzennél nem középen (illetve nem csak ott) vannak a magok.

No rainbow, no sugar

Szerkesztve: 2024. 03. 18., h – 11:05

Update 2024: mivel az AM4 platform màr hivatalosan halott 2022 ősz óta (akkor jött ki az első AM5 szèria a ryzen 7000-es desktop procikkal), eldöntöttem adok mèg egy kis èletet ennek a most már 4 èves gèpnek. Ryzen 3000-ről csak egy upgrade lehetősèg van: Ryzen 5000-re. Annyi èrdekessèg  mèg felmerült, hogy sima 5000 helyett bepróbálkoztam a gémer-slàger 5800x3d-vel.

A procit már megvettem pár hete, de csak most hosszú hétvégén volt rà időm és energiám megejteni a cserét. A gépet anno összeépítve vettem, de sejtettem h. ha èn csinàlom a proci cserèt, meg fogok vele szenvedni. Hát így is lett. A dark rock pro 4 cooler leszedése megèrt egy misét, és emlèkeztetett rà h. 20 èv gépszerelès-kihagyás nem múlik el nyom nèlkül. Külön öröm volt megtapasztalni, h. 20 èv eltelte utàn ugyanúgy nem megoldott ezeket a kurva gèpeket szètszedni ès összerakni, mint a 2000-es èvek elejèn volt. Règen a sok széles PATA szalagkábel-csavargatása, a sok 5collos + 3,5 collos nagy meghajtó miatt nem lehet elférni, a molex tàpcsatlakozó ujjbegyekről lenyúzza a bőrt, a slot1 proci lötyög a csatlakozóban ezért kontakthibás lesz voltak a jellemző kínlódások.

Most meg itt van a batár nagy ATX hàz, és üresen kong mert se optikai meghajtó, se 3,5-es diszk nincsen benne. (Bónusz szomorúság, h. ha akarnám se tudnék bele pakolni dvd-driveot mert nincs neki hely a fronton.) Viszont az ergonómia olyan fasza lett, hogy egy helyre csoportosul kb. minden, majdnem az egész gépet ki kellett belezni. Ugye a processzor cseréhez le kellett venni először a cooler-t. Ez a dark rock pro 4 kifejezetten drabális méretű, cserébe a silent wings-es ventillátorai (2x) tényleg halkan teszik a dolgukat. Viszont letakar az a baszott torony mindent a környezetében. Memóriák cseréjéhez is le kellene szedni kompletten, mert a front ventije alig 1-2 mm-rel van a dram modil fölöttt.

Van egy 3 perces -no magyarázat, csak videó- szerelési videó, hogyan kell felrakni. A leszerelés logikusan a fordított irányból végrehajtandó. Na ez a mesében ennyi idő és ilyen egyszerű ahogy a videóban látszik. A valóságban meg nőgyógyász mozdulatok, fogók csípők kellettek hozzá, h. a fan csatlakozókat sikerüljön lehúzni a sarokban, mert persze az is olyan helyen van h. ne lehessen csupasz kézzel hozzáférni a ház oldalától és attól a rohadt toronyhűtőtől.

A gpu-t is ki kellett szednem természetesen h. oldalról hozzáférjek a fan tartó fémkeretekhez. Na azoknak a drótkereteknek a ki-bepattintása megint csak sűrű káromkodások közepette ment. A leírás egy szűkszavú 1mondatos említést tesz róla, h. lehetőleg az egész hűtő összeszerelését még a házba beépítés ELŐTT érdemes elvégezni (az indoklás nincs ott, de utólag rájössz h. a hozzá-nem-férhetőség miatt). Hát kössz b+, a komplett gépet nem fogom szétszerelni, meg kivenni a komplett alaplapot az ezermillió kábel és kivezetés miatt. A gpu-t sem szedegettem ki eddig, így ott is megszopatott a PCIE-reteszelő kis műanyag pöcök. Amit persze az ilyen 2-3 slotos + hosszú böhömnagy szarok teljesen eltakarnak. Laposfejű csavarhúzóval inkább ne próbáld lenyomni, mert megcsúszik a vége, és beleszántasz az alaplap pcb-jébe v. a videókártya hátulján valamibe. Maradt valami pálcika szerűség (szusi bambuszpálca lol), így nagy nehezen a videókártyát eltávolítva sikerült hozzáférhetővé tenni a cooler-t alulról.

Aztán persze nem mindegy h. a 120 és 135 mm-es ventillátor közül melyik megy bentre, melyik előlre. A tornyot is sikerült elsőre fejjel lefelé berakni, de ez már könnyen orvosolható volt, csak újra lecsavarozás-leszedés-újrapasztázás és 3.szorra már pöpec is lett. Meg pasztával mindent összekentem. Tényleg mikroszkopikus mennyiség kell belőle. Nem hiányzik a gépszerelés napi szinten, erre megint sikerült rájönni.

Miután összeraktam, szerencsére bootolt elsőre, alaplap felismerte az új procit, volt pár restart, és már futott is a régi win10-el.

Az órajele alacsonyabb mint a régi 3800X-nek, viszont az IPC fejlődésével amit vesztettem órajelben, visszajött az újabb architekturával, így általános sebesség kb maradt ugyanaz. A játekok-beli sebesség ugrás az óriási L3 cache miatt meg majd a következő tesztek során kiderül. Az igazi upgrade még egy gpu csere lenne, de arra nem szívesen dobom ki azt a rengeteg pénzt. Mivel a régi proci jó állapotú megkímélt, jó áron el lehet adni (ezek a felsőbb szériás 3000-es ryzenek amúgy is hiánycikkek a használt piacon), így a proci csere pénzben nem is volt annyira vészes.