Kvantum fölény

https://doi.org/10.1038/s41586-019-1666-5

A Nature tudományos folyóiratban jelent meg egy igen érdekes cikk a Google-től.

Megvan az első olyan eredmény amit kvantumszámítógépen értek el egy olyan probléma megoldásánál, ami a mai "hagyományos" gépek praktikusan megoldhatatlan feladat lenne (túl sokáig futna).

Ez nyilván nem holnapra borítja fel az IT-t, viszont megint nyilt egy újabb út, amiről biztosan tudjuk, hogy járható.

Hozzászólások

Ha filleres technologia lenne, a jelszavak mar iden mehetnenek a kukaba. Az IT vivmanyai mindinkabb felkeszuletlenul ernek minket, “koszonjuk“!

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

A két dolognak nem ugyanaz a súlya.

A Google az eredményét egy tudományos folyóiratban közölte. Ez nem úgy megy, mint a "hagyományos" újságban, hogy mindent is leközölnek. Itt független tudósok nézik meg a cikket megjelenés elött. Ha bármelyik azt mondja, hogy nem, akkor nem jelenik meg. Ezért ők nem kapnak pénzt, ezzel is biztosítva a függetlenségüket, valamint a nevük is titokban marad, hogy teljesen objektív véleményt tudjanak alkotni. Itt több nagyon nagy tudós egybehangzó véleménye volt, hogy a cikk megállja a helyét. Elvileg persze előfordulhat, hogy csalnak a szerzők, de akkor az a rengeteg szerzőnek aki a cikket írta, véget ér a tudományos karierje.

Ezzel szemben áll egy blogpost, három szerzővel. Amit senki sem ellenörzött, semmire sem hivatkoznak, az állításaikat nem támasztják alá. Az ábra se világos miből keletkezett. Valamint a válaszban egy apróságot figyelmen kívűl hagynak. A hagyományos gépeket úgy szimulálunk quantum rendszert (ami az eredeti probléma volt), hogy megoldjuk a Schrödinger egyenletet (idáig benne van). De ezzel szemben, viszont a kvantum számítógép is egy kvantum rendszer, amit beállítanak olyanra, hogy másolja az eredetit. A kvantum számítógépnek nincs szüksége az egyenlet megoldására, mert eleve olyan. Ez könnyen látható, hogy a kvantumszámítógép a jobb a feladatra. A hagyományos gépnek ahoz a problémához 2^53 bit kellene ami kb 1.12 petabyte.
A blogpostban is azt reklamálják, hogy elvileg ennél ők hagyományos gépen tudnának jobbat. De ezt pedig nem mutatják meg.

Tulajdonképpen, az IBM sem vonja kétségbe a Google eredményét, csak kifogásolják, hogy ők tudnák optimalizálni a problémát a futásidőre és szerintük ez még nem ugyanaz. A cikk azért ment át és azért mondhatjuk, hogy igaz, mert habár egyes problémákban lehet optimalizálni, de másokban meg nem, ezért van egy elfogadott módja annak, hogy számítjuk ki a futásidőt, hogy ezt a kvantumfölényt igazoljuk. Ezt csinálta a Google.
Az IBM a partvonalról bekiabált, hogy de én ezt tudnám jobban is. Ez akkor lehetne komolyan vehető, ha a Nature-ben publikálnák az ő eredményüket. A másik elvi lehetőség, hogy írnak a Nature-nek, hogy a Google cikke hibás. Ez majdnem kizárt. Tehát a legjobb indulattal is az IBM maximum árnyalni tudja a képet, de a tény a pillanatyi állás szerint maradt tény.

A topic temajatol elvonatkoztatva...

> ... valamint a nevük is titokban marad, hogy teljesen objektív véleményt tudjanak alkotni

Vagy teljesen szubjektivet, hiszen a nevuk titokban marad, nem kell arcvesztestol tartaniuk.

Amugy ha a nevuk titokban marad, honnan tudjuk, hogy nem lettek megveve?

Az a baj ezzel, hogy igy az olvasokozonsegnek csak a kiadoba vetett vak hit marad, ellenorizni nem tudja az un. "fuggetlenseget". Majd a nev, es arc nelkuli tudosok eldontik, hogy mi az igazsag, amit el kell fogadnunk...

A bírálókat (legalább 2, de Nature-nél 3 is szokott lenni) a szerkesztő kéri fel, a cikk szerzői legfeljebb javaslatokat tehetnek potenciális bírálókra, ami jól jöhet ha valami nagyon szűk területtel foglalkozik. Ez a témakör azonban elég aktívan kutatott terület ma, így viszonylag könnyedén találhattak teljesen független bírálókat. (Persze így is előfordulhat, hogy a bírálók ismerték a szerzőket valahonnan.) Továbbá egyik félnek sem érdeke, hogy hibás cikk jelenjen meg, mivel előbb-utóbb úgyis kiderülne, hiszen a tudományban egymás kritizálása alapvető érték. Más is építeni fog ilyen teljesítményű gépet, és ha ott kiderülne, hogy a mostani eredmény csalás volt, az elég nagy blamázs lenne a Nature-nek is.

Senki nem mondta, hogy bármit is el kéne fogadnod. Ha be tudod bizonyítani, hogy hibás/tévedés volt egy cikk állítása, akkor azt fogja elfogadni előbb-utóbb a tudományos közösség, mint ahogy az már számtalanszor megtörtént a múltban és várhatóan a jövőben is. (Lásd pl. a fénysebességnél gyorsabb neutrínók esetét.)

hiaba pluszegyeztek itt (azert ide reagalok, mert ez a legutolso +1), attol meg nem ved ez semmi ellen. en biraltam mar sok cikket, en is biralva voltam, hidd el, ismeri egymast a kozosseg hacsak nem valami faszsag temaban akarsz publikalni...

szerinted hany ember van aki egy komoly kvantum cikket tud ertelmesen biralni? es szerinted ebbol hanyan jarnak ugyanazokra a konfokra, ahol egyutt rugnak be, es hanyan biraljak keresztbe egymas cikkeit ezutan?

Valamit azért érdems megjegyezni. Az IBM se kérdőjelezte meg a cikket. Csak annyit mondtak, hogy ők tudnak valami trükköt, hogy ne 10ezer év legyen. A cikket senki nem kérdőjelezte meg. Elvileg kvantumos témában azért vannak eléggé sokan. Az, hogy akik a Nature-ben bírálnak mekkora az ismeretség azt nem lehet tudni. Azért azt is tudod, hogy nem mindenkit engednek mindenhol bírálni. A haverság maximum abban szokott megnyilvánulni, hogy sokkal segítőkészebb a bírálat, ha bármi felmerül. Ha teljes hülyeség lenne, akkor tuti kirúgják. Erősebb lapoknál ezt nagyon szigorúan veszik. A konferenciák bírálata szokott általában "lazább" lenni, de azért ott is ha mondjuk IEEE Explore-ba megy a cikk, akkor ott sem sokat számít a haverság. Persze ettől függetlenül vannak mindkét irányba érdekes bírálatok, de azért nem az az általános. 

de megkerdojelezte, megpedig azt a reszet, hogy 10 ezer ev lenne, ugyanis ok ugy szamolnak, h minden memoriaban van - ami nem igaz, a Summiton van sok es jo gyors diszk is. tehat maganak a cikknek a fo mondanivaloja igaz, de az, hogy 10 ezer evet levernek 100 secre, az nem.

senki nem mondta, hogy teljes hulyeseg.

kirugni meg ennel sokkal gagyibb cikkekkel se rugnak ki senkit, hidd el... tudok en sok IEEE-s fos cikket (biraltam is mar parat, ahol ment az elso oldal utan a reject reject reject)

Van egy standard eljárás arra, hogy számoljuk ki. A cikkben ez szerepelt, ez van megadva a kvantum fölénynél, ezért ezt használták. A probléma megoldása csak egy példa volt. Az IBM mérnökei azt mondták, hogy egyébként ők tudnak egy jobb utat. Ez nagyszerű csak nem a cikk ellen van. Nagyon remélem az IBM mérnökei megcsinálják, lefutatják, megmérik és publikálják. Nagyon szívesen olvasnám azt a cikket is, mert megítélésem szerint az is nagy durranás lenne. Ahogy elnézem ezt a kvantumszámítógépes közösséget, habár a google most előrébb tart, viszont számomra az IBM hozzáálása sokkal szimpatikusabb. Az IBM Q Experience-el szerintem nagyon jó szolgálatot tesznek arra vonatkozólag, hogy kineveljék azt a generációt akik ezeket az új dolgokat használni fogják.

Vannak helyek ahol nem rúgják ki, mindenki olvasott már olyan cikket, ahol csak nézet mint hal a szatyorban, hogy ezt ki engedte át. Rossz cikket mindenhova küldenek be, én is láttam ilyet, ahogy kinyitottam a cikket azonnal tudtam, hogy az strong reject lesz, de persze akkor is el kell olvasni és korrekt bírálatot írni. Csak azt akartam mondani, hogy ne mossunk össze valami Kukutyin külsön tartott házi konferenciát meg a Nature-t, mert annak aki nincs benne ez nagyon félrevezető lehet. 

A szerkesztő tudja kik voltak. A bírálónak van felellősége, csak pont azért, hogy ne tudják megkenni őket marad kifelé titokban a kilétük, valamint azért, hogy ne érhesse őket retorzió, mert megmondták valamiről, hogy hülyeség. Valamint ez nem úgy megy, hogy adírod, hogy nem és csá. A döntést nagyon meg kell indokolni. Ha azt látja a szerkesztő, hogy egy bíráló hülyeségeket ír, akkor egyszerüen felkér helyére valaki mást és az adott bíráló akár nem is lehet többé az.

A kiadó nem egyenlő a lap editorával. Egy újság editor board-jában nagy tudósok ülnek, nincs embere a kiadónak, teljesen függetlenek a kiadótól.
Az, hogy ki van benne, az meg nyilvános. Az ő nevük a garancia.

Ettől teljesen független a kiadók gazdagodása. Az a tudományos minőségben sehogyan sem jelenik meg. Sőtt a kiadó érdeke, hogy a magas minőség megmaradjon, mert akkor ér valamit a márkanév, mint ebben az esetben a Nature.

Pedig már azt hittem, elértük a kánaánt... A procik órajelfrekije megakadt 3GHz körül, megállhatunk, innen már nincs tovább.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

Miért van az az érzésem, hogy az emberiség ezt is valami vasmarhaságra fogja felhasználni? Nem tudom, hogy lehetséges, de egyszerre lenyűgöz, és hidegen hagy ez a hír.
--
"Csak webfejlesztést ne..." -ismeretlen eredetű szállóige-

Szerintem az emberiség ki fogja találni, milyen állatságra is lehet használni. Pl cicás képeket generálnak vele, akinek sötét humara van, az Schrödinger macskáját :)
De mivel a kezdetekben kevés ilyen lesz, drága. Tudósok fogják használni. Tuti ők írják majd az első játékot is rá, de amelett csomó remek dolog lesz. Gondolj csak az első számítógépek lehetővé tették a holdutazást, meg csomó egyébb dolgot, az interneten összekötötte a tudósokat. Bár aztán mikor tömegtermékké vált a dolog arra is használták, hogy a cicás képeket küldözgessék ráérő emberek egymásnak facebook-on. :)

Szerintem ez megint kinyit jópár kaput, és legalább akkora lesz a változás, mint az 1900-as évek elején lévő világ és a mai világunk között. Az sem ment egyik pillanatról a másikra, ez sem fog, de gyorsabban végbe fog menni a változás.

Véleményem szerint ez a cikk egy fordulópont. Olyan mint az első fecske, hogy még nem csinál nyarat, de tudjuk, hogy közel van. Kb most kell elgondolkozni, hogy a te szakmádat mennyiben fogja érinteni és lehet elkezdeni tanulni. Bár léteznek olyan területek, hogy ez a cikk jelentette, hogy késő elkezdeni tanulni, vagy legalábbis nagyon le vagy maradva, ilyen példának okáért a titkosítással foglalkozó szakemberek, de a legtöbb esetben még bőven van időd megtanulni akár 0 matekról. Ahogy számoltam kb 200órában elmondható alapismeret kell hozzá. Utánna kezdheted el megérteni, hogyan működik ez. Ezt a kb 200órát úgy kell érteni, hogy 20éve éretségiztél és kb 0 ami matekból megmaradt, max egy másodfokú egyenlet megoldása megy valós számokon, meg ismered az alapműveleteket.

Még én is csak most kezdem átlátni a dolgot, kb értem amit olvasok, talán már kérdezni is el tudok kezdeni. De ez olyan terület, hogy sokszor kell rajta átmenni, mert a hagyományos gondolkozást, amit megszokott az ember, nem picit borítja meg.

"De mivel a kezdetekben kevés ilyen lesz, drága. Tudósok fogják használni."

A "játék" verziót. A komolyabb gépeket pedig a katonaság, illetve a titkosszolgálatok. Végre fel tudják majd törni a korábban eltárolt titkosított adatcsomagokat. :) Új korszakba léphet az ipari kémkedés is.

Azzal kapcsolatban kissé szkeptikus vagyok, hogy a jövőben bármikor is tömegtermékké válhat a kvantumszámítógép. Lenne-e egyáltalán szükség a hétköznapokban olyan feladatok megoldására, amiben a kvantumszámítógépek jeleskednek a hagyományos gépekkel szemben? Inkább valami olyasmit tudnék elképzelni, hogy a tömegtermékek maradnak a hagyományos számítógépeknél, a szerverközpontokban azonban lesznek kvantumszámítógépek, amik kisegítik a többi szervert néhány nehéz számítási problémánál. Bár aztán lehet, hogy pár évtized múlva bemegy az ember egy boltba és a polcról vehet egy Nvidia Quforce QTX2080Ti kvantum-gyorsítókártyát, amit otthon simán berakhat egy PICE foglalatba (opcionális víz héliumos hűtéssel).

Hát ilyen szakma ez... :)

Először lesz pár nagy, nyilván katonaságnál is. Aztán már a nagy egyetemeknél is lesz, aztán egyre több egyetemen, valamint az iparban is. Aztán talán eljutunk oda, hogy tényleg valami gyorsítókártyaként fog lenni, legalábbis a mai trendekből ez látszik. De simán lehet teljesen másképpen is. A kvantumgépek előremozdithatják a szupravezetők fejlődését is, ami elősegíti a fúziós reaktorok fejlődését, könnyű feladat lesz a hyperloop szerű közlekedés megalkotása, és akár a mostani hagyományos processzorokban is hozhat változásokat.

Most csak annyit tudunk, hogy valószínű tényleg nagyon sci-fi lesz, és nincs is olyan messze, de filmes hasonlattal élve, még csak teasert láttunk és megy a hype ezerrel :D

minden 2016. block utan retarget van, az aktualis gyorsasaghoz igazitja a nehezseget. igy google max 25k btc-t (az neki legyfing) nyer.
de ha letezne is 1sec alatt megoldo algoritmusa, akkor kb a btc lesz az IT legkisebb baja

ha nem ertesz hozza akkor ne kommentelj...

--
A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

... sőt, még azt is kitalálják, hogy lehet 100%-ra terhelni a quantumprocit haszontalan műveletekkel. ... lesz majd atomi szintű finomgörgetés a quantum-LCD-n :D ... meg 6x10^23 x 6x10^23 pixel méretű ikonok :D

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

Valaki tegye már át a zfs topikba, please.

Régebben volt valami vicc: mitől ilyen nagy az arcod - mert debiant használok. Akkor most meg mire mire fölényeskedsz - pici darabokra (kvantumokra).

Ehhh, este van már.

Régen a nagyszámítógépeken (Algol60, lyukszalag...) gépidőt kellett kérni, pl. 5 percet 2-3 héttel előre. Szerintem a kvantumszámítógépnél is valami hasonló lesz, legalábbis kezdetben.