MY

Arról szintén lehetne vitatkozni érdemes-e belsőségeket enni, de most nem fogunk. Elég tápláló és laktató is és nem mellesleg olcsó (cirka egy tálca csirkéből olyan 300-400 Ft.) Elkészíteni kb pont olyan pofonegyszerű, mint maga recept:

- felkockázott vöröshagyma
- 2-3 csík ^^bacon
- kevés olaj
- my
- fűszerek(őrölt színes bors, kevés majoránna, őrölt kömény, piros parika whatever)
- só a végén

Ha üvegesre pirult a hagyma meg a szalonna, a megmosott, vizesen csepegő my layert szépen elosztjuk a serpenyőben, mehet rá a fűszer is, majd tegyünk rá egy fedőt. Egy rövidebb anime megnézése után fedő levesz, megkavarjuk - ha akarjuk lapáttal darabolunk rajta egy kicsit - finoman megsózzuk és 6-8 percig pirítjuk, míg a leve nagyjából elpárolog. Ezután érdemes még egyszer megsózni egy kicsit. A rizs + főtt zöldborsó kombóval érdemes összehozni, (profik az utóbbit nem is külön főzik hanem a pirítós szakaszban simán a máj mellé öntik.) Másnapi ebédnek is kiváló, mivel azon kaják közé tartozik, amik felmelegítve még finomabbak tudnak lenni.

Hozzászólások

nagyon kevés cukor az elején a hagyma környékén jót tesz neki...

TROLLkodás: Olaj helyett zsírban kellene sütni, és máris egészséges lenne.

Nekünk a kedvencünk az aszalt szilvával töltött, bákonyba (bacon) tekert verzió. Be kell tekerni a máj és szilvadarabokat, fogvájó pálcikával átszúrni és kizsírozott tepsire tenni. Be az előmelegített sütőbe, és egy Pewdiepie videó alatt megsül. Isteni! Köret nem kell hozzá.

Amit olajnak hívunk, az is zsír. Annyi a különbség, hogy a növényi "olajokban" (pl olíva, tökmag, lenmag, napraforgó) más a telített és telítetlen zsírsavak aránya mint a disznózsírban.
Hogy melyik az egészségesebb, azon lehet vitatkozni (a növényi zsírokat a magasabb telítetlen zsírsav tartalmuk miatt egészségesebbnek tartják).

"mi meg azzal főzünk"
Jól hangzik, de kb annyi az összefüggés, mintha azt mondanád, hogy a vízbe bele lehet fulladni, mi meg megisszuk!

Nem egészen. A növényi zsírok nem csak összetételükben térnek el, de funkciójukban és a hordozott anyagok tekintetében is.
A növényi olajok elsődleges feladata a mag csírázóképességének megőrzése, ennek érdekében tartalmaznak zsíroldékony keserűanyagokat, flavonoidokat és észtereket. Ezek feladata a magok savas, nedves közegnek történő ellenállóképességét javítsa, vagy épp a magokat elfogyasztó élőlények rákényszerítését a magok minnél előbbi kiürítése érdekében. Erre talán a legismertebb a ricinus magjából hidegen sajtolt olaj hatása.
Hasonlóképp ezen olajok levegővel való érintkezésekor képezhetnek természetes polimereket, mely a kórokozók magba történő behatolását akadályozzák.
Az olajokban található keserűanyagoknak a feladata a mag élvezeti értékének csökkentése, vagy épp az elfogyasztójának az elpusztítása.

Fentiekkel szemben az állati zsiradékok elsődleges szerepe energiatárolás az adott állat részére.

Az ember képes valamennyi növényi olaj, zsiradék tolerálására ami a mindenevő diétánknak a következménye, de nem arra vagyunk kihegyezve, hogy literszám fogyasszunk növényi olajokat. Ami a modern táplálkozásban a növényi zsiradékok előnye, értsd. nem tudjuk vagy csak részben tudjuk felvenni tápanyagként, az hosszútávon az emésztőrendszer és máj kikészüléséhez vezet.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nem látom a direkt összefüggést aközött, hogy az adott növényi olajnak a növényben milyen élettani/biológiai funkciója van (pl védekezés) és aközött, hogy emberi táplálékként jó-e vagy sem. Ezt inkább maga az adott olaj összetétele határozza meg. Ahogy példának írtad pl a ricinus magja olyan mérget tartalmaz, ami miatt -nyilván- nem fogyasztjuk (max gyógyszerként, de ez más téma). Ehető, étkezésre szánt olajokról beszélünk, amiknek ismerjük az összetételét és hatásait.

"Fentiekkel szemben az állati zsiradékok elsődleges szerepe energiatárolás az adott állat részére."

Miért érdekes ez? Az izom feladata a disznóban meg az, hogy mozgassa az állatot. Te meg megeszed. Nem értem mi az összefüggés szerinted az álltai/növényi (test)rész eredeti funkciója és tápértéke között.

"Ami a modern táplálkozásban a növényi zsiradékok előnye, értsd. nem tudjuk vagy csak részben tudjuk felvenni tápanyagként, az hosszútávon az emésztőrendszer és máj kikészüléséhez vezet."

Miért ne tudnánk felvenni tápanyagként? És miért terhelné jobban az epét/májat? Emésztés szempontjából pont ugyanúgy, ugyanazon az úton, ugyanazokkal az enzimekkel bontjuk a növényi és állati zsírokat is.

A növények nem akarják hogy a magjaikat megegyék. Mindent megtesznek, hogy aki megeszi a magjaikat az megdögöljön, vagy épp nagyon rossz legyen neki. pl. ott az erukasav ami izom és májsejtekben lerakódva káros elváltozást okoz. A nemesítetlen repceolajban 20-50%-ban található meg, a nemesített repce olajában 3-6%-ban. És a veganénik ezt eszik a salijukkal.
Az ehető, étkezésre szánt növényi olajról sokszor annyit tudunk, hogy kis mennyiségben, hirtelen nem döglünk meg tőle.
De a titok a feni zsírsavban is az, hogy ez hosszútávon fejti ki a hatását.

Az állati zsiradékok úgy vannak kitalálva, hogy energiát tároljanak, és lehető legegyszerűbben átalakíthatóak és szállíthatóak legyenek a testen belül. Ennek megfelelően a legtöbb, más állatot elfogyasztani képes élőlény úgy alakította ki az emésztőrendszerét, hogy ezt a táplálékforrást minél jobban ki tudja aknázni. Ezért hízunk el, ha zsíros ételeket fogyasztunk, mert az állati zsiradékot tudja a szervezetünk legkönnyebben és leghatékonyabban emberi zsiradékká átalakítani.

A növényi olajok többsége az emberbe és más állatokba a magokkal együtt került be, ezeknél az elsődleges táplálékforrás, a magokban található szénhidrátok és fehérjék. Ahhoz, hogy pl. egy jó olajban sült sűltkrumliban található olajmennyiséget elfogyassz egy jó nagy tányér napraforgó magot kellene megenned. Ez normálisan elégséges lenne, hogy ne is akarj többet enni.

Ennek megfelelően az emberi máj enzimjei úgy alakultak ki, hogy elsődlegesen állati zsiradékok feldolgozását tudja elvégezni. Mikor egy zsíros táplálék kerül a gyomorba, az emésztőrendszer érzékeli azt és jelzést küld a májnak. Csakhogy ahogy tovább halad a kaja a tápcsatornán a növényi olajok eltérő felszívódása miatt további jelzés megy a májnak a még több enzimért. Később, a vastagbélben az olaj szépen végigkeni a bélbolyhokat ami miatt azok csak csökkent mértékben képesek a további tápanyagot kinyerni.
További probléma, hogy a májunk termel olyan enzimeket, ami semlegesíti a növényi olajban lévő kellemetlenebb vegyületeket (pl zsírsavak). Csakhogy, úgy van kitalálva a máj, hogy képes legyen megküzdeni egy-egy nagyobb dózissal, de ne folyamatosan 120%-on pörögjön.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"olajról sokszor annyit tudunk, hogy kis mennyiségben, hirtelen nem döglünk meg tőle."
Szerencsére ennél azért jóval többet tudunk. A tudomány tart már ott, hogy ismeri ezeknek az összetételét és hatásait. És pl azt is tudjuk, hogy pl oliva olajat évezredek óta fogyasztanak az emberek étkezési céllal (is). Olajos magvakat is. Azt is tudjuk ,hogy régebben kevesebb állati zsírt fogyasztottunk (ne tévesszen meg a magyar zsírkultúra).

"Az állati zsiradékok úgy vannak kitalálva, hogy energiát tároljanak"
Ebből a szempontból nem különböznek a növényi zsíroktól. Minden zsír triglicerid. Glicerin + valamilyen zsírsav vegyülete. Ugyanúgy bomlanak le, és pont annyi az energiát "tárolnak" (más kérdés, hogy egy növény nem energiát nyer belőle, és az ember sem csak erre használja).

"Ennek megfelelően az emberi máj enzimjei úgy alakultak ki, hogy elsődlegesen állati zsiradékok feldolgozását tudja elvégezni."
Ez nem igaz. Mivel ugyanolyan vegyületek (tigliceridek), ezért ugyanazok az enzimek (lipázok, amiket a hasnyálmirigy termel, nem a máj) bontanak minden zsírt az emésztés során.
Ilyen szempontból nincs különbség zsír és zsír között.

"Csakhogy ahogy tovább halad a kaja a tápcsatornán a növényi olajok eltérő felszívódása miatt további jelzés megy a májnak a még több enzimért."
Egyrészt ahogy írtam nem eltérő a felszívódásuk, felejtsd el az olaj szót: az is zsír. Másrészt a máj folyamatosan termel epét (akkor is ha nem eszel zsírt), ami a zsírok emésztéséhez szükséges, de a bontást a hasnyálmirigy enzimjei végzik.

--
A vékonybélben levő zsírcseppeket az epesavas sók emulgeálják, így teszik hozzáférhetővé a hasnyálmirigyből származó, lipáz nevű enzim számára, amely a két szélső zsírsavat lehasítja a trigliceridekről. A maradék monoglicerid és a felszabaduló zsírsavak csak epesavak jelenlétében (azokkal komplexet képezve) képesek átlépni a bélbolyhokat vékony rétegben befedő folyadékon, és a bélhámsejt membránján (hártyáján).
A rövid és középhosszú láncú zsírsavakat tartalmazó trigliceridek bomlás nélkül is felszívódhatnak. Specifikus enzimek a lecitinről és a koleszterin-észterekről is lehasítnak egy-egy zsírsavat, hogy felszívhatóvá tegyék azokat. A bélhámsejtekbe került zsírsavak egy része már itt átalakul fajspecifikus zsírsavvá. A monogliceridhez újból zsírsavak kapcsolódnak, a hosszú zsírsavláncokat tartalmazó trigliceridek zsírcsepp („kilomikron”) formájában, fehérjeburokba zárva távoznak a bélhámsejtekből a nyirokerek felé. A rövid és középhosszú zsírsavakat tartalmazó zsírok közvetlenül a bélbolyhok vérereibe jutnak.
--

"További probléma, hogy a májunk termel olyan enzimeket, ami semlegesíti a növényi olajban lévő kellemetlenebb vegyületeket (pl zsírsavak)."
A zsírsavak nem kellemetlen vegyületek, hanem magának a zsírnak az építő elemei. A disznózsír is zsírsavakból áll. A szervezetnek többféle zsírsavra van szüksége (és nem csak energiát nyerünk belőle). Vannak olyan zsírsavak, amik pl ugyanúgy benne vannak az olíva olajban, mint a disznózsírban, csak mondjuk más arányban (palmitinsav, sztearinsav, olajsav, stb). Vannak a szervezet számára esszenciális zsírsavak, olyanok is, amik a disznózsírban nincsenek, de egy olíva olajban igen.

A rízses változatnál a piritás közben az ember mellé borítja a sima rízst és úgy kevergeti 4-5 percet. Amikor a rizs jól áthevült és kapott egy kis színt, és rízsmennyiségtől függően mehet rá 1.5-3 deci. Vissza rá a fedő, gázt elzárni és mire végez az ember egy szárnyprofil 1 és 1.5 millió Re tartományban 5k lépésekkel való szimulációjával kész is.

Fűszerezés: kömény, bors mellé egy kis kurkuma fasza keleties ízt ad neki. Ha távolabb keleti ízt akarunk, akkor a sütés után egy 1.5 dci vízben feloldunk egy kocka erőleves kockát, szója szószt, gyömbért, tört fokhagymát összerottyantunk és az megy a máj alá.

Májpástétom, ugyanez az alap de olaj helyett 3 evőkanál disznózsírral indít az ember, és min. 2 fej hagymával. Mikor megsült a máj, rá lehet ugrani botmixerrel és forrón összedolgozni. Hagyni kell kihűlni és kenyérre kenve fogyasztani már amennyiben ki tudjuk várni a kihűlést és addigra marad belőle valami.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Azt nem tudom egészséges-e, nem is érdekel, de azt tudom, hogy kiba undorító egy dolog, bleh...
Már a gondolattól is a hányás kerülget :-O

Bírom, amikor újat tanulhatok. Én meg toiash-t szoktam főzni. Aki nem ismeri a receptjét, érdemes utánanézni, bár kezdőknek nem ajánlott, mert nagyon el lehet rontani.

ah mit nem adnek egy huslevesert amibe sok csirkesziv van, utana pedig egy zuzapori! dehat itt a rothado nyugaton nem tudok beugrani a sarki kiskocsmaba egy zuzaporire :(

Lehet ilyen konzervatív levest is főzni, de az igazi amiben csirkefej van. Tudtátok, hogy a jércének is van kicsi taraja, nem csak a kakasnak? A fejet szét lehet bontani, a csontok egészen puhák, simán meg lehet enni. Belül van az "esze", azt a gyerekek kapják. Van még az igazi csirkehúslevesben "kaparója", azt is jó leszopogatni. A tyúkhúsleves meg néha úgy sikerül, hogy még benne vannak a kisebb-nagyobb, még héjatlan tojás (bocsánat: tioash) kezdemények, az is finom csemege. Igazi falusi lagzinál mindeme földi jóban része van a halandónak.
BTW mifelénk a MY a rántott szárnyba került, persze még panírozás előtt.

Pontosan így volt nálunk is. Édesapám kivette a főtt fejet levágta a taraját, kettévágta kivette az agyát és kettéosztotta köztünk.
A "kaparót" édesanyám ette, mert az a kedvence, a máj a húgomé lett, mert azt meg ő szerette a legjobban, nekem maradt a szív, a zúza meg a kis tojások.
A háj kisütve, a vér abálva, kockázva a krumplipürébe került.

A májpörkölt nokedlivel az igazi - meg egy kis tejföllel.

Hazajött a macska és közli velem, hogy: "Máj"
Mondom neki: "Nincs"
"Miééé'?"

Ez a szegínembör mya.
A rendes hasonlít, de az sok kacsazsírban sül és a végén alaplével vagy húsleves levével van jól megnedvesítve. Rizzsel fogyasztható, de ő maga nem fogyaszt.

kevés irritálóbb dolgot tudok mint ezek a gasztroblogok

58,5 -nem ám 60, mert akkor oda a mágia - fokos sous vide fürdő, 'nájlon acskó' meg a faszom... :)

> A máj belül vajpuha, olyasmi mint egy kenőmájas - legalábbis állag szerint. Nincs kiszáradva, mint sok sertésmájnál - mert a technológia csodát tett.

Nem bazdmeg az tett csodát, hogy nem raktál rá sót.

[új] - No rainbow, no sugar - [új]

"Nem bazdmeg az tett csodát, hogy nem raktál rá sót."

Nem tudom próbáltad-e de a máj nem a sózástól fog megkeményedni, hanem a nem megfelelő sütéstől.

Tele van a net vele, hogy hogyan kell megfelelően sütni a májat, én kipróbáltam, ha a leírtaknak megfelelően sütöttem mindegy volt, hogy mikor sóztam, puha maradt a máj.

Mi megszokásból csak a felszeleteltet sóztuk. Két májat szuvidáltunk. Az első máj a végén kb 5 percet volt a 300 fokos sütőben, a külseje is és a vékonyabb résznél a teljes keresztmetszete is megkeményedett és kiszáradt. A második már csak kb 1 percet volt a sütőben és szerintem tökéletes lett, belül teljesen rózsaszín maradt és eszméletlen tömény májkrém íze volt. Nagyon nem mindegy, hogyan sütöd.

Én gázon sütöttem, zsírban, fedő alatt (természetesen feldarabolva, egész máj esetén biztos nem működik, pontosabban a máj méretétől függ csirkemájat egészben is lehet így sütni), direkt kipróbáltam mindenféle variációt, előre megsóztam és úgy sütöttem, majd nem sóztam és úgy sütöttem, ha megfelelő volt a sütési idő és hőfok akkor tökéletes lett attól függetlenül, hogy mikor lett sózva, csak fél az ember, hogy jól átsül-e, nem marad-e nyers a belseje.

A fentebb írt 1,5 foknak igen is lehet hatása, szakács végzettségem még nincs, de a süteményeknél, bizonyos technikáknál igen sok múlhat 1,5 fokon is.

> A fentebb írt 1,5 foknak igen is lehet hatása, szakács végzettségem még nincs, de a süteményeknél, bizonyos technikáknál igen sok múlhat 1,5 fokon is.

Meg akar igazad is lehet, de eleg nehez elhinni, ha az 58.5 fok mellett az az instrukcio, hogy 3-3.5 ora -- ott mar nem kell preciznek lenni? :D

A hőmérséklet azért fontosabb, mert azon múlik, hogy milyen kémia indul be. Például a tojás fehérjéi egy hőmérséklet felett kicsapódnak, de az alatt meg lehet "főzni" úgy, hogy puha marad közben. Az időn viszont már az múlik, hogy mennyire "főzzük" meg tehát ez már inkább ízlés kérdése, hogy hogy szeretjük.

Disclaimer: sosem szuvidáltam még, csak olvasgattam róla, hogy mi a lényege.