Szoktál személyes pénzügyekről beszélni a rokonaiddal, barátaiddal, ismerőseiddel?

Címkék

Sokat
7% (23 szavazat)
Néha szóba kerül, nem zárkózom el a témától
73% (257 szavazat)
Keveset, de zavar a téma
11% (37 szavazat)
Egyáltalán nem, ez tabu
10% (34 szavazat)
Összes szavazat: 351

Hozzászólások

Én sokat beszélek róla. Azt vettem észre, hogy vannak akik ezt tapintatlanságként élik meg. Számomra inkább az az érthetetlen, hogy miért. Azt is észrevettem, hogy ha sokat beszélek a pénzről, akkor anyagiasnak gondolnak, holott ez a szó teljesen mást jelent. Jelentése értelmében nagyon nem vagyok anyagias, döntéseim leginkább a (ha nem teljesen) a belső értékekre koncentrálódnak, legyen az egy termék vagy egy emberi kapcsolat esetén. Barátaimmal és azokkal az emberekkel akikkel szívesen töltök időt nem a vagyoni helyzetük, státuszuk, hanem a közös értékrend, hobbi, szakma, humor az ami összehoz minket.

"Én sokat beszélek róla. Azt vettem észre, hogy vannak akik ezt tapintatlanságként élik meg."

Családtagoknak szívesen beszélek róla oktatási céllal, mert szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy mindegyiknél többet tudok erről. El is fogadják a tanácsaimat.

Ismerősökkel és barátokkal csak akkor, ha szóba kerül, vagy kikérik a véleményem. Valamiért, azért ez elő szokott fordulni. Nem tudom biztosan, csak sejtem az okát ;)

--
trey @ gépház

Oktatási és tanulási cél: én is ezért szeretek róla beszélni. De van olyan közeli rokonom, aki irtó sokat panaszkodik, látom hogy nem jól csinálja, és segíteni akarok neki: na vele pl hiába akarok beszélni, kb kiakad, és tapintatlannak/bunkónak gondol, és a következőt gondolja kb: "mert jól keresek a szakmám miatt, és könnyen beszélek, persze ha a helyében lennék...". Én úgy gondolom, hogy több ponton nem jól gondolkodik, és ez kihatással van a karrierjére is, és arra is, ahogy a pénzzel bánik. Szerintem a legkönnyebben úgy lehet előre lépni, ha valaki hajlandó megtanulni valamit, és félretenni kell.

Akinek nincs tul sok penze azokat ertelemszeruen frusztralja ez a tema mert altalaban valamilyen gondot juttat az eszukbe. Az is nyilvanvalo ,hogy felreerthetik a hozzaallasodat hiszen te mas szinten mozogsz neked mast jelentenek a keves vagy olcson hozza lehet jutni szavak. Es mikor ilyesmikkel dobalozol esetleg aztan kiderul ,hogy az olcso az eppen 40 milliot jelentett az egyik mondatodban akkor a talajtol elrugaszkodott kategoriaba kerulsz mert az anyagi helyzeteddel kicsit kilogsz a sorbol. Ezzel nem tudsz mit kezdeni.

Ez valóban így van.

Egy új ismerős most épített házat. Kérdeztem tőle mennyibe került? Mondta, hogy hagyjuk. Erre mondtam, hogy 115 millióra becsülőm. Az arcán láttam, hogy kiakadt és azt is, hogy kb eltaláltam. Én az ilyet nem értem. Mit gondol? Megmutatja az egész házat és azt hiszi nem tudok számolni, azt hiszi nem vagyok képben?

"Azt is észrevettem, hogy ha sokat beszélek a pénzről, akkor anyagiasnak gondolnak, holott ez a szó teljesen mást jelent. Jelentése értelmében nagyon nem vagyok anyagias, döntéseim leginkább a (ha nem teljesen) a belső értékekre koncentrálódnak, legyen az egy termék vagy egy emberi kapcsolat esetén."

Nem lehet, hogy ezt így gondolod magadról, de amúgy kifelé nem ez látszik?

--
https://iotguru.live

Én is gondoltam erre, majd olvastam a témában párszáz oldalt és elvetettem.

Akik ezt mondják rám, majd indokolják akkor ilyeneket hoznak fel:
"Múltkor is azt mondta, hogy az nem érte meg."
"Mindig a pénzről beszél." <- megszoktam kérdezni a nagyobb dolgokról (5M++), hogy mennyibe került. Nálam ez leginkább önvizsgálat. Megkérdezem magamtól (magamban) adnék-e érte annyit. Szerintem fontos tudni a dolgok árát és az értékét. Ezek relációja határozza meg azok hasznosságát és azt, hogy megérte-e. Ha lenne olyan játék, hogy mi mennyibe kerül én biztos jó helyen végeznék benne és nem mellesleg ezt a tudást hasznosítom folyamatosan az életemben. Ettől nem leszek anyagias, csak gyakorlatias.
Ami hatással van rám, hogy sokat olvasok pénzügyekről, online újságokban, blogokban és kommentekben, talán emiatt nekem halál könnyű erről beszélni és ez olykor zavarba hozza a környezetem.

Amúgy az anyagias szó jelentésével kapcsolatban (mint sok más szóval kapcsolatban is) elég nagy zavarok vannak, van akinek az az anyagias, aki csak "anyagban gondolkodik, semmi fennköltebb eszmében nem, érzésekben, ...", van akinek az, aki "egyáltalán gondolkodik a pénzügyeiről, mert minek is azt, hát majd lesz valahogy". Előbbiek egy részének nincs lakása/lakáshitele, utóbbiak egy részének meg van, és azt mondják akinek nincs, az az anyagi...oh wait.

Vállalkozó vagyok, minden pénzem visszaforgattam az elmúlt 10 évben a vállalkozásba, eddig csak tapasztalat gyűlt, nem vagyon. Egyik rokon abból, hogy az 5 évvel ezelőtti cipőmet hordom azt hiszi, hogy nincs pénzem újra, másik rokon abból, ahogy tanácsot kér könnyű pénz keresetre úgy gondolom azt hiszi, hogy én csak úgy szülöm a pénzt. A valóság az, hogy ami jó, azt nem szeretem kidobni (cipő, kényelmes, nem szakadt el, leszarom, hogy kopott néhol), és van olyan hónapom, amikor alkalmazottként jobban kerestem volna, néha elég sűrűn. Iszonyatosan sok lencsén keresztül nézik az emberek egymást, és a világot.

Azt is hiszik volt osztálytársak, hogy anyagias vagyok, mert a vállalkozásról beszéltem nekik kicsit (mind alkalmazott), közben csak biztatni akartam őket, hogy keressenek valamit, amit szeretnek csinálni, és próbálkozzanak meg a vállalkozássá alakításával, mert megérheti.

Én próbáltam érdekes nézőpont lenni, hátha, de rá kellett jönnöm, hogy egy, az osztálytalálkozó arról szól, hogy jaj milyen jó volt régen, nem arról, hogy na és kivel mi van azóta, kettő, mindenki okos akar lenni, el akarja beszélgetés nélkül dönteni, hogy ki vagy te. Szerencsére igazából elélnék az északi sarkon is, lassan párom is, mert az ő családja is ilyen, és mióta neki tényleg sikerült adni egy új nézőpontot, ő is kerüli a családi összejövetel nevű időpocsékolást.

>Én sokat beszélek róla. Azt vettem észre, hogy vannak akik ezt tapintatlanságként élik meg.
Személyesen nem ismerlek természetesen, de fórumos jelenléted alapján rettentően rá vagy kattanva a témára, kb. ekörül forog az egész életed. Témától függetlenül emberi kapcsolatokat meg tud terhelni, ha folyamatosan a saját kis hülyeségedet erőlteted a másik fél téma iránti érdeklődése, vagy akár ellenszenve ellenére.

Emellett tetszik-nem tetszik ebben a kultúrkörben a pénzügyi helyzet az érzékeny kérdés. Könnyen állítható emberi minőséggel arányosságba a vagyon, jövedelem, rosszabb esetben akár vissza is lehet élni vele. Lehet arról persze nagyon szép közhelyes vitákat lefolytatni, ez így helyes-e vagy sem (nyilván nem az), de ez a helyzet. Nem véletlenül alakult ki a gyakorlat, hogy az emberek általában nem beszélnek az anyagiakról, hanem inkább csak sejtetik túlárazott státusszimbólumokkal (vagy azok hiányával), épp céltól függően - vagy csak idiótaságból.

Ha nem tudsz alkalmazkodni, széllel szemben pisálsz, akkor ne csodálkozz, ha olyan lesz a cipőd, lábszárad. Ha benned nem épült ki ennek a "társadalmi normának" a csírája sem, akkor nem rossz analógia a pénisz méret, arról se nagyon beszélünk társaságban, vagy legalábbis nem komolyan.

> Azt vettem észre, hogy vannak akik ezt tapintatlanságként élik meg. Számomra inkább az az érthetetlen, hogy miért.

Pl. nem jo elojel olyanokat irogatni az interneten, hogy akinek nincs penze sajat lakasra (vagy nem akar, de ilyenekbe ne is menjunk bele), az pondro, esetleg tetu.

Van lakasom, ugyhogy nem tudok elso kezbol nyilatkozni, de affele gondolatebresztonek jo lehet, hogy mire gondolhatnak bizonyos emberek, amikor tapintatlansagkent elnek meg valamit. :)

Azt anno méregből írtam, mert egy ilyen elég sok kárt okozott nekem. Egyfajta gőzkiengedés volt. BTW így gondolom fixen, de nem hangoztatom rendszeresen.

Amikor fogom magam és végignézek egy normális családon akkor azt látom, hogy generációról-generációra gyarapodva elérték azt a szintet, hogy van hol lakniuk. Szerintem abban a családban komoly gond van, ahol visszavezetve Ádámig és Éváig a családfát nem volt erre igény menet közben és nem volt tett ami valóra váltsa ezt. Elpazarolt életnek tartom azét, aki nem tud a szülei munkásságához hozzátenni valami kis csekélységet.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Proletari%C3%A1tus
"Eredeti meghatározás szerint a proletárok azok az emberek, akik nem rendelkeznek termelési eszközzel, így munkaerejük eladásából, bérmunkából élnek. A bérmunkásként végzett fizikai munka ezen osztály egyik elsőrendű megkülönböztető jegye"

"Proletár (proletarii) a legalsó szabad társadalmi osztály az ókori Rómában, amely nevét a proles (gyermek) szótól vette, mivel a proletárok csakis gyermekeik számával és szavazatukkal lehettek az állam hasznára."

Off:

Miert tartod semmirekellonek azt, ahol mondjuk egy hazaspar eseten a szuloknek van egy-egy lakasa, ahol elnek (amit mondjuk eleve egy fel elet munkajaval hoztak ossze), aztan a gyerekeik maguk kenytelenek boldogulni, mert senki nem tud nekik lakast venni, de meg sok millioval azt megtamogatni sem..?

Nálunk is a nagyszüleimtől. Mindent kivéve amiben laktak és a tudást amivel szerezték. A tudás öröklődött, még saját életükben sokat gyarapodtak, a gyerekeik ingatlannal startoltak az életnek (5 gyerek), majd jött a következő nagyszülői cél: minden unokának házat. Ezt az első unoka elkúrta. Megkapta 18. szülinapjára a házát, amit jól elvert. (Én vagyok a legkisebb unoka.) Innentől jött a józanodás és a stop. Svábok voltak, de szerintem ez a magyar virtus.

Nagyszüleimnek maradt a saját házuk és a tudásuk, amivel azt a vagyont szerezték amit elvettek tőlük. A gyerekeiknek (szüleim) fiatalon már volt háza egymást segítve. A nagyszülők azt tervezték, hogy minden unoka kap majd a 18. szülinapjára egy házat. Ez a családban nem lett volna akkoriban nagy dolog. A legidősebb unoka egyből a seggére vert a háznak így az induló szokás elhalt. Én vagyok a legkisebb unoka. nem kaptam házat. Szüleim 25 éves koromra meghaltak az ebből származó örökségem (van egy testvérem is) elég volt az első lakásom 75%-ára.

Ugyanmar. Az eleted olyan amilyenne teszed. Szuleimnek is volt eselye (tobbszor is),hogy akar kulfoldon karriert csinaljanak. Persze sirni mindig konnyebb meg varni a sult galambot (en is atestem ezen csak valaki tanul belole sajnos nem voltam eleg gyors :D van aki meg marad a seggen es sir tovabb)

Úgy gondolom, hogy egy borsodi faluban felnövő 20 éves cigány fiatal, akinek csak 5 általánosa van is tud folyamatosan javítani az életén. Eleinte kis lépéseket téve. Pl. munka mellett fejezze be a 8 általánost. (Nem tudom, most is így van-e, de régebben 8 általános nélkül nem lehetett jogsit se szerezni).
Ha megvan az iskola, szerezzen jogsit. Tanuljon angolul (ha a pénz gond, akkor esetleg ingyenes forrásokból: könyvtár, duolingo, youtube, stb).
A cigány származás Magyarországon hátrány.
Ha olyanok a céljai, akkor miután megvan egy alap nyelvtudás, szedjen össze egy kis zsét, lépjen le egy olyan országba, ahol a származása nem gond. Pl. Anglia ilyen volt eddig. Bizonyára vannak más országok is, ahová Brexit után el lehet menni, és az embert elfogadják.
Angliában pl. hősünk lehetne simán minicab sofőr, dolgozhatna McDonald's-ban, Tescoban, kávézókban. Összeszedhetne pénzt (haverom pl. raktárosként dolgozott vidéken, a havi fizetése kevesebb volt, mint az én lakbérem, és félre tudott tenni annyi pénzt, hogy volt szép és viszonylag új autója, el tudott menni évente egyszer Brazíliába nyaralni.
Egyszeri hősünk is nyugodtan félrerakhatja a pénzt, képezheti magát, gyakorolhatja a nyelvet, és egy idő után kinyílnak a lehetőségek, mindent meg tud csinálni, amit mondjuk egy pesti vagy győri származású átlagos magyar fiatal tudott.

Csak persze sokkal tovább tart, hogy a hátrányát ledolgozza, és ahhoz, hogy egy ilyen utat végigjárjon, kell, hogy legyen egy kitűzött célja*, felismerje, milyen út vezethet oda*, szükséges a fegyelem és a fókuszálás.

* Azt viszont el tudom képzelni, hogy egy 5 iskolát végzett borsodi cigány fiatalnak nincs annyi ismerete, hogy elég konkrét célt tűzzön ki maga elé, és ha az sikerül is, egyáltalán nem biztos, hogy van tudása a lehetséges odavezető utakról.
És igen, ebben egy mentor segíthet.
Nem mondom, hogy mentor nélkül lehetetlen, de akkor valószínű nem egyenesen megy a cél felé, hanem kitűz valamit, azt eléri, akkor felismeri, hogy lehet mást is kitűzni, abba az irányba dolgozik, stb. Így nem egyenes úton jut el a célig. Vagyis még tovább tart.

És simán el tudom azt is képzelni, hogy valakinek az élete nem elég hosszú ahhoz, hogy ledolgozza a hátrányt és elérje a célt.

azt hittem, te ennél modernebb felfogással rendelkezel pénzről, vagyonról, de ez itt fent nagyon úgy hangzik, mintha a 90+ éves dédnagyanyám mondaná... aki nem érti, miért nem akarok autót a belváros közepébe, és hát az összes többi unokának van már autója*...

mondjuk a másik, amit emlegetni szokott az a saját lakás, szóval jah, kifejezetten úgy hangzik ez itt fent.

szerk.: * van autója, úgymint, hogy autóval jelenik meg nála amikor mennek látogatni. persze a pontos tulajdonviszonyokat senki nem szereti kiteregetni :D

azt hiszem, elment mellette a világ.

értem én, hogy 50-100 éve fontos volt, hogy legyen a háznál disznóól, meg csirkeól, legyen nem is olyan kicsi kert, ahol meg lehet termelni a háztájit, meg legyen traktor, és így tovább. de ez elég jelentősen megváltozott az elmúlt 20-30 évben.

közben meg az összes ismerősöm, aki saját lakásban lakik, szenved a méretével.
- egy részének túl nagy, ezért nem tudja kifűteni télen.
- vagy túl nagy, és már nem tudja kitakarítan azt a három szobát, ami a gyerekeknek lett építve.
- vagy túl nagy, és szenved a szoba rövid/hosszútávú kiadásával, full ismeretleneknek (airbnb, albérlő-társ)
- vagy túl kicsi, és a gyerekekkel nem tud hol játszani kulturáltan, mert nem annyi gyerekre lett tervezve anno
- vagy túl messze van az aktuális munkahelytől, mert munkahelyet váltott
- vagy nem tud lemenni a lépcsőn, mert megöregedett időközben
- vagy...

miközben én, ha kényelmetlen az albérletem, néhány hónap alatt odébbköltözhetek. értem, erre lehet érv, hogy ha egyszer nagy gáz lesz, a saját lakás húde stabil, meg a kiskertben lehet termelni krumplit, és '44 telén is az aranyórával jártak le a 'pestiek vidékre. de '44-ben ugyanúgy éheztek vidéken is, meg a falu nagyját valszeg megerőszakolták az oroszok, saját lakás ide-oda. szóval itt inkább treyjel értek egyet, és a lepattanáshoz elég stabil valutát biztosabbnak érzem, mint a saját lakást, ha neadjisten valaha akkora para lesz, hogy nem tudok a pénzemből albérletet szerezni.

persze ennek is megvannak az árnyoldalai, pl. nem rendezem be sosem olyan tipp-topp az aktuális lakhelyem, mintha 10+ évre oda lennék szögelve - a kicentizett ülőgarnitúra, meg beépítettszekrény nehezebben mozgatható albérletből albérletbe.

van jobb is: a pondró fajon kár vitatkozni. A legtöbb albérlő simlis, mert nincs más választása. Erőforrások hiányában másokét használja. vö.: tetű

ez merőben ellentmond annak, hogy ingatlan < otthon. mert egy albérlőnek otthona van (ahol lakik), lakása nincs. és ezt eddig sosem kérted ki magadnak, hogy nem így gondoltad.

és igen, én lakás-erőforrás hiányában másét használom otthonként, ellentételezés fejében. ez pont az a pondrózás, amit itt megejtettél.
de részemről itt lezárva, ezt eddig sem vettem fel, ezek után sem fogom. csak azt hittem, te, aki ránézésre érti a pénzt, ennél kevésbé ódivatúbb.

Gondolkodással, megfigyeléssel, neveléssel, példamutatással alakult ki. Nem gondolom, hogy hibás, de elfogadom, hogy nem mindenkijével azonos. Gondolkodásom eredményessége pedig megerősít abban, hogy helyes úton járok, legalábbis számomra és az utódaim számára előnyös úton.

Mondjuk ez a video csalóka, mert valószínűleg kilakoltatás után a család után maradt cuccot mutatja.*

Ha nem kilakoltatás volt, hanem elköltöztek saját akaratukból és saját időbeosztásuk szerint, és ezt hagyták maguk otán, az mondjuk gáz.

Mondjuk nekem, Londonban az volt a lakásbérlési szerződésemben, hogy lakást kitakarítva kell visszaadni, és ha bármi van, levonják a kaucióból. Anyagilag nagyon nem érte volna meg nekem beleszarni és szeméttel teli adni vissza az ingatlant.

* a hiányzó fal burkolat, meg a szakadt szőnyeg az tényleg gáz, főleg, ha beköltözéskor még nem olyan volt.

Teljesen mindegy, ezek clickbait videok, arra van, hogy megnezd, es elmenjen vele a munkaido. Ha minden rendben tartott berlakasrol is lenne video 9gag-en, nem maradna eleg storage az interneten a pornonak.

Ez tokugyanaz a kategoria, mint amikor megkerdeznek ezer embert az utcan valami trivialis dologrol, talalnak tiz balekot, es abbol osszevagnak egy videot - barom ELTE-sek, meg a sajat egyetemuk nevet sem tudjak, barom torteneszek, nem tudjak mik az arab szamok, stb.

"Elpazarolt életnek tartom azét, aki nem tud a szülei munkásságához hozzátenni valami kis csekélységet."

Ez egy a lehetséges rengetegféle értékrend közül. Viszont már úgy tűnik, hogy ez a topic főleg azért jött létre, hogy hangoztathasd ezt, és hogy neked a saját értékrended szerint mennyire jól megy. Én meg azt sajnálom, aki ennyire anyagias.

Én is az vagyok, és engem is zavar - de! van olyan volt csoporttárs, barát akivel megbeszéljük ezeket, teljesen nyíltan. Viszont ezt nem mindenkivel tenném meg és zavarna, ha a másiknak csak e körül forogna a világ. Például ha a pár emberen kívül valaki megkérdezné, hogy mennyibe került a kocsink/lakásunk/nyaralás azt indiszkrétnek gondolnám.

végignézek egy normális családon akkor azt látom, hogy generációról-generációra gyarapodva elérték azt a szintet, hogy van hol lakniuk

Ezt hogy kell érteni? Több generáció hajléktalanként tette félre a filléreket a malacperselybe, és mostanra összejött egy lakásravaló? Csak nem.

Vagy mi a generációról-generációra gyarapodás? Nagyapáéknak volt egy földszintes háza, és minden generáció plusz emeletet húzott fel és most együtt él az összes leszármazott egy toronyházban? :-D

Pl. apám családja összehozott egy házat a faluban, ahol laktak.
Aztán lett két gyerek, akik Pestre költöztek. A szülők továbbra is laktak a falusi házban. A gyerekeket nem tudták segíteni anyagilag.

Lett volna a gyerekeknek hol lakniuk, ha a faluban akartak volna élni és nem zavarta volna őket, hogy a szülőkkel osztozkodnak.

De nem akarták ezt, hanem minkét gyerek saját ingatlant szerzett Pesten.

Apámnak is lett két gyerek.

Lehetne nekem meg a tesómnak is apámék házában lakni Pesten, ha nem akarnánk saját életet, illetve ha Pesten élnénk. Öcsém az iskola után vidékre költözött, aztán meg Pest közelébe, de az M0-n kívül. Én meg tizenvalahány éve nem Magyarországon élek.

Mondjuk nem kell aggódjatok, mindketten összehoztunk 1-1 házat, szóval nem kell a híd alatt aludnunk. A szüleink nem tudtak érdemben segíteni abban, hogy nekünk ingatlanunk legyen.

Ja, közben a nagyszülők meghaltak, a vidéki házat nagy nehezen kb. 1 milláért el lehetett passzolni akkor, amikor a legnyomorultabb pesti lakások is már olyan 10 milla körül mentek. (És addigra már a következő generációnak megvolt a saját ingatlan, az unokák ingatlanszerzésébe meg 1 millának a harmada (3 unoka van) nem igazán osztott vagy szorzott volna.

Ha a nagyszülők házából kijönne mondjuk egy-egy induló lakás számottevő része minden unoka számára, akkor látnám a generációról generációra építkezést.

szerk: feltételeztem, hogy átlagemberekről beszélünk, nem arisztokrata családokról, akik birtokokat és kastélyokat gyüjtögettek össze az előző generációkban.

Általában azokkal tudok erről beszélni, akik közelebb állnak hozzám (például a barátaim). Onnan is látom, hogy valaki eltávolodott tőlem az iďők során, hogy nem oszt meg már ilyen információkat.

Nem különösebben érdekelne, ha bárki kérdezné, mizújs, meg a véleményem, felőlem aztán beszélhetünk róla... De nem szoktam. Nem érdekel a téma, még azt sem tudom, anyámék hogy keresnek, milyen megtakarításuk van, stb.
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods

Én nem, max ha olyan szokott lenni hogy elötte kérdezik meg a véleményemet, de engem nem zavar ha valakinek 100x több van, az övé ennyi. Viszont érdekes történetem is van, 3 is. Mindegyikben az a közös hogy ismerőst hívtam meg (munkatársa, fönök (ezt hittem elég jó a kapcsolatunk) és egy olyan embert akiről azt hittem barátként tiszteljük egymást)
- munkatárs: konkrétan a szüleim nyaralójába hívtam meg őket mert összefutottunk és főztem kaját, utána már nem nagyon szólt hozzám a munkahelyen
- fönök: vacsira hívtam meg a párjával és egy másik munkatársammal és annak párjával, a fönököm a vacsora után kezdett elfordulni (az itteni munkatársammal elötte és utána is jó volt a kapcsolatom, Ő vitt arra a helyre)
- "barát": ő vállalhatatlanul viselkedett

hozzáteszem egyik esetben sem volt szó pénzről meg semmi másról, csak kijött az emberekből az "ember"

Azóta nem hivogatok senkit, kevesebb embernek is segítek.

--
ESET és Synology hivatalos viszonteladó

nem elég kerek nekem ez a történet.

Meghívtad az első kettőt, és egyszerűen innentől nem úgy viselkedtek veled, mint korábban?

De miért? Fú, ennek ilyen nyaralója van, akkor utálni kell? Vagy rosszul főzöl? :-) Esetleg hagymás sűlt vérrel kínáltad a vegán munkatársat? :-D

A főnökös dolgot talán értem, egy főnöknek nem árt figyelni a látszatra, és ha elkezd egy beosztottal barátkozni, ajándékokat elfogadni, akkor nagyon hamar megindul a pletyka, hogy Andi csak azért kapott fizetésemelést, mert jóban van a főnökkel, stb. Ez a főnök is megéri a pénzét, kivételezik, stb.

Leírhatnád, hogy a barát hogyan viselkedett.

Szerintem igen. Ha valaki valamihez hozzászokik akkor az lesz a normális számára. Emiatt bátran beszél róla és nem veszi észre, hogy ezzel másokban szorongást okoz. A környezetemben láttam gyerekeknél erre már többször példát. Pl az egyik gyerek meglepődött, hogy a másiknál otthon az anyja takarít. Azt hitte mindenkinek van takarítónője. Fel sem merült benne, hogy pl a takarítónőnek valószínűleg nincs.

Marmint sose hivtad meg az illetot (mert nem tartottad a hazat "meltonak" vendegek fogadasara).
Aztan egyszer nem keves idot es penzt oltel bele(felujitottad/atepitetted), es ugy gondoltad, hogy mostmar johetnek, nem "egek".

Meg is hivod a fonokodet. Regen is akartad, de mostmar nem kell szegyenkezned.

Fonok nezopontja:
Nezd ma' honnan van ennyi penze. Hogy henceg. Alig varta hogy megmutathassa.

Nicsak, az a lampakapcsolo pont olyan amit mi is forgalmazunk
Holnap at os nezem a raktarkeszletet. Ekkora mennyisegnek fel kell tunnie...

A szomoru valosag az, hogy ketfele ember letezik:
1. aki pontleszarja. Ot akar putriba is hivhattad volna

2. Aki irigy es meg rosszindulatu is. O nem fog atjonni hetvegen betonozni, viszont szivesen (idot es sorbanallast nem kimelve) feljelent.

Elkepeszto, hogy oreg fejetekkel ezt tolem kell megtudnotok egy random internetes forumon.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Probléma ott kezdődik, mikor láthatóan ez az egyetlen kérdés, hogy mégis mi pénz. Na, az ott már más pénztárcájában való kotorászás.

Egyébként érdekes mód, engem alapvetően nem szokott különösebben érdekelni, hogy mibe került. Ahogy belegondoltam, sokszor inkább arra szoktam rákérdezni, hogy kb.-ra mettől meddig terjed valaminek az értéktartománya, semmint a konkrét darab ára, ha valami számomra ismeretlen dologról van szó.

Tolem meg sem kerdezik.
Sajnos egy irigy, szarhazi vilagban elunk, kisvarosban nagyon gyorsan hire megy, ki mennyit keres. Felesegemen es a fonokomon kivul senki sem tudja. ;) nem is tartozik masra kb.

Persze ehhez hozzatartozik hogy a rokonsag, baratok keresetenek egesz szamu tobbszoroserol van szo. Valoszinu nem is ereznek jol magukat egyebkent ha tudnak...

Melyikre kérdezel most, az ingatlanra? (a szakmai rendezvényen újonnan megismert kolléga számomra nem esik bele az akit ismerek és akiben megbízom kategóriába).

Nem értem, hogy az ingatlan árának az ismeretén hogy veszíthet a cég vagy hogyan nyerek én.

Az ingatlan (és az autó) itt, Angliában, annyira hétköznapi, hogy gyakran az újságok is leírják, hogy XY Z városban lakik egy (mondjuk) 700 ezer fontos házban, és egy 75 ezer fontos akármi márkájú autóval jár.

Az autóm aktuális árát a neten a rendszám alapján le lehet kérdezni (most olyan 8000 font körül lehet, 15 ezerért vettem 3 éve. 4 évvel korábban, amikor új volt 35 ezer font volt az ára).

A házam nagyságrendi árát is le lehet kérdezni a neten, ha valaki beírja a címemet. A neten látszik, hogy 4 éve 500 ezerért vettem, és az látszik, hogy az elmúlt években a környéken a hasonló házak pontosan mennyiért cseréltek gazdát. Ebből lehet becsülni - persze a becslés nem a pontos valós ár, de azt úgyse tudjuk addig, amíg valóban meg nem hirdettük a házat és nem kaptunk pár ajánlatot.

> Válaszolnál az ilyen kérdésekre

Interneten?:)

Nekem nagyon egyszeru a vilagkepem:
segiteni, meg nem segitett soha senki.

Viszont artani mar artott. Amit sose ertettem. Mar jelentettek fel tobb helyen (rendorseg, hivatalokban (ceget)). Pedig amivel foglalkoztam akkor, azzal magyarorszagon tudomasom szerint senkise.

Szoval megforditva: Az oszinte dicsekvesed hozott-e barmi pozitivumot az eletedbe?

Azt ertem, hogy neked jol esik szetkurtolni. Nekem nem faj.
Csak filozofiat ne tegyunk mar moge:)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

> Nekem nagyon egyszeru a vilagkepem:
> segiteni, meg nem segitett soha senki.

Nem lehet, hogy csak nem vetted észre, amikor valaki segíteni próbált? Én úgy látom, hogy mikor valakinek segíteni próbálok, akkor megsértődnek, hülyének néznek, illetve ignorálnak az emberek. Illetve ezek tetszőleges lineáris kombinációját csinálják. Nem feltétlen csak anyagi kérdések esetén, hanem más témákban is ez van.

Kedvencem az a típus, akinek lehet mesélni az élet érdekes összefüggéseiről, és úgy csinál mintha figyelne. Aztán legközelebb elmeséli, hogy hogyan lépett bele azokba a csapdákba, amikről legutóbb meséltél neki. És utána elmesélheted neki ugyanazon összefüggéseket, és úgy fog csinálni mintha akkor hallotta volna először, de nagyon érdekelné. És újra és újra...

A lényeg hogy a legtöbben teljesen zártak maradnak bármiféle jobbító szándéknak, és lehetetlen segíteni nekik. Az is lehet, hogy így van jól, már elkezdtem leszokni róla, csak a lelkiismeretem miatt egy mondatban megmondom a tutit, aztán nem érdekel, hogy átmegy-e.

Saját életemre visszatekintve is emlékszem, hogy amikor nagyon nagy hülyeséget csináltam, akkor azért volt pár barátom aki kongatta nekem a vészharangot, csak sajnos sokáig tartott mire magam is felfogtam, hogy igazuk van. Ott helyben idegesítettek, hogy mit szólnak bele, meg miért próbálják elvenni a kedvem attól amit csinálok. Hiszen már mióta úszok az árral szemben, és már csak egy kicsi kell, hogy odaérjek ahol jó lesz...

> Nem lehet, hogy csak nem vetted észre, amikor valaki segíteni próbált?

Persze. Miert is ne? Legyen.

> Ott helyben idegesítettek, hogy mit szólnak bele, meg miért próbálják elvenni a kedvem attól amit csinálok.

Jaja. Egy kozos van benne: mindig *utolag* baromi jo es okos tanacsok jonnek. Akkor aztan mindenki ossza az eszt.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Pont ezt mondom, hogy közben is jöttek okos tanácsok, csak akkor éppenséggel nem hallgattam rájuk. Csak a remek memóriámnak köszönhető, hogy utólag is sokmindent össze tudtam rakni, amikor már egy fokkal tisztábban láttam a dolgokat utólag. Konkrétabban:

* Amikor lelkileg kicsináló barátnőm volt, akkor volt barátom aki folyton beszólt miatta. Csak akkor azt kellemetlenkedésnek éreztem.
* Amikor szórtam a pénzt, akkor is beszóltak, hogy nem kéne, de én nem is értettem miért kellene a holnappal gondolnom.
* Amikor igazán kövér voltam, akkor is megtaláltak jó tippekkel. - ezekre végül hallgattam is

Az is igaz, hogy kevés ilyen barátom van. Érdekes módon aki ilyen, azzal a mai napig szoktunk pénzügyekről beszélni. Most éppen ő csinál hülyeséget, LOL.

A legtöbben valóban inkább kummantanak ilyen helyzetekben, minthogy próbáljanak segíteni, de azért akad aki valóban jó szándékkal jelzi a problémát és akár jó tanácsot is ad.

Ha kérdeznek akkor beszélek róla, kéretlenül nem :)

--
arch,ubuntu,windows,android
zbook/elitebook/rpi3/motog4_athene

Keveset, de zavar a téma -ra szavaztam, de igazából keveset, és nem zavar a téma, aki kérdez, annak válaszolok, csak nem beszélgetünk róla, mert az ő ügyeik nem érdekelnek, az enyéimet meg nem hozom fel, mert minek.

Nem szoktam, de a bátyám mindig elmondja mi van velük: veszünk családi házat, hozzáépítünk anyós házához, veszünk 3 szobást, autó nélkül ebben az országban nem lehet meglenni (jól közlekedhető, busszal ellátott nagyvárosban élnek), veszünk 2 szobást mert majd költözünk nagyobba később, veszünk 2 szobást (feleség benyögte, hogy ő nem hajlandó nagyobbat takarítani, jól ellesznek a gyerekek egy szobában is, aminek a fele már most teli van dobozokkal), veszünk egy autót, mert napi 50-60 km-t autózni munkába gazdaságos (költözni pedig nem fogunk, mert feleség állása nyugdíjas állás, ezzel egy időben a lakás másik végében feleség közli a családtagokkal, hogy ő fel akar mondani), veszünk még egy autót, mert máshogy nem lehet vinni a gyereket oviba/iskolába, a busz olyan tré, jöhet a második gyerek, mert még ki se fizettük az esküvő költségeit, de mi családot akarunk (első gyerek nem közös, és hát mint olyan, nem elég), CSOK fizetését kitoljuk, mert nincs a férj 2 állásából és az asszony egy állásából pénzünk fizetni (rejtély 1), autóra vásárlás után szülők vesznek új gumit és gyerekülést bele, mert erre már nincs pénzünk, jó az úgy amúgyis, feleség elmegy egyetemre, mert úgy akár havi 20e Ft-al is többet keres majd 4 év múlva abban az állásban, amit utál, férj most kérdezte meg tőlem, hogy hogy csinálhatna több pénzt abból a nem létező szabadidejéből, mert hát én annyira értek a pénz csináláshoz.

Ebből gondolom, hogy nem tudják, hogy legtöbb vállalkozói munkám nem hozta meg gyümölcsét (sokat fektettem saját fejlesztésbe, szinte mindent visszaforgattam), nem keresek olyan jól, most akarok váltani sok tekintetben, és családban gondolkodni. Egyik pillanatban "mi nekünk már családként kell gondolkodni" mondatokat mondják nekem, másikban "hát majd éjjel megcsinálom a tegnapi munkám" (távmunkát engedélyezett a cég a terhesség idejére a férjnek, rejtély 2 hogy hogy képes tényleg éjjel megcsinálni minden munkát). Közben engem meglep, hogy a CSOK milyen jól is működik, a kár csak az, hogy mindenre van pénz, csak a gyerekre nincs idő/pénz, mert amikor bátyám meséli, hogy a gyerek többször sír, hogy őt nem szeretik, és őt eldobták (nem a vér szerinti apja neveli), akkor az a válasz, hogy majd elmúlik. Pedig ajánlottam a segítségem, de nem érthetek hozzá, nincs gyerekem.

Volt olyan rokon is, ahol apám mondta: "Nem ülsz le, nem fogadsz el semmit enni." A macska tiszta állat, nem is értem hogy lett abban a lakásban akkora retek. De van olyan rokon is, aki elmeosztályon dolgozik ápolóként, mélyen vallásos, annyira, hogy szerinte az ördög szállta meg a betegeket. Kapaszkodnom kell néha, hogy ne törjek ki sírva röhögésben, hogy ezeknek az embereknek nem tudok segíteni, de én fizetem egy részét a CSOK-juknak, stb.

:)

Velem is szoktak cifra dolgok történni leginkább a kapott rokonság felől. Nemrég vettem (én fizettem) egy nem vér szerinti családtagnak repjegyet, hogy ki tudjanak jönni ide Olaszországba hozzánk. Javasoltam, hogy ne 1 db 20kg-s bőrönddel jöjjenek, hanem 2 db 10kilóssal, mert olcsóbb és praktikusabb. Kb azt kaptam, hogy milyen piti vagyok, meg anyagias. Mindezt miközben pont adni készültem. Fasza.

Én csak azt tanácsoltam, hogy ne autó, hanem költözés, 3 szobás lakás egyik végében volt mondva az, hogy iparvárosban lakunk, jó itt, asszony állása nyugdíjig megvan, másik végében a lakásnak panaszáradat, felmondás, és mi lesz, ha bedől a gyár. Ott és akkor abbahagytam, nem tudom még hogy hogy kell segíteni akkor, ha a másik fél nem is akarja, hogy segíts.

Itt részemről csak arról van szó, hogy ha már úgyis családi összejövetel, és ott vagyok, miért ne játszanék. Az viszont tényleges tanulság volt, hogy egyrészt ez tényleg meglepően ellentmondásos játszma, másrészt sokkal jobban hazudnak maguknak az emberek, mint gondolnánk mi kívülről.

Nem szoktam beszélgetni, de páromat anyja be akarta vonni kezesnek. Odatolta a papírt, aláírás előtt közbeléptem. Anyós banki dolgozó, rendszeresen oszt észt családi körben, mert a gonosz bankok. Röviden: lakásfelújítás, fundamentával támogatott hitel, 2 milliót kap, teljes futamidő alatt mennyit fizetsz vissza kérdésre semmi válasz, 2 nap múlva el is felejtette, hogy neki ezt meg kéne kérdezni. Kérdeztem azt is, hogy ha a lánya a kezes (nincs is már ilyen, csak adóstárs van, nem mindegy), akkor ez korlátozza-e a hitelfelvételi lehetőségeit a lányának (igen, megsúgom, banki ügyintéző úgy vágta rá mintha csak a nyitvatartást kérdeztem volna). Erre sem volt válasza, mert minek is tudná mibe rántja egyetlen leszármazottját, élete fényét, egy új konyháért. Válasz: hát nem tudja hogy mennyire befolyásolja, és 3,5 millió. 2 milliós hitelre 3,5-et fizetne vissza, valami 10+ év alatt, mert a fundamenta előbb, meg izé, meg ez meg az csavarva. Ugyan akkor a lakhelyétől 1 km-re levő bankban 2,4-ért adták ezt neki. Bankban dolgozik, de a saját bankjában nem kérdezte, mert volt ismerőse, majd az segít.

Az, az segít. Az ismerős ismerőse, aki sales-es a fundamentánál (biztos van ott is kókler és rendes, ez nem róluk szól, de ahogy látom itt fogvájóval próbáltunk fület lyukasztani).

szerk.: kihagytam, hogy a számok ismertetése után elővettem anyós telefonját, megnyitottam az első bankos összehasonlító oldalt, és mutattam, hogy akkor most spóroltam neki 1-1,2 milliót, életem legjobb fizetése volt 32 másodperc munkára, csak hát nem fizette ki :)

Ez egy teljesen megszokott történet, sokszor találkoztam már vele az életem során, hol nagyobb tételben (hitel), hol kisebben (15x-ös banki költségek). A legnagyobb problémát abban látom, hogy létezhet olyan, hogy banki ügyintéző. Az átlagemberek bemennek személyesen egy bankfiókba, a barátságos banki ügyintéző pedig eladja nekik azt a terméket, amelyikre azon a héten kvótát szabott meg a cég. Az emberke meg boldogan kimegy, és elmondja mindenkinek, hogy milyen barátságos volt vele az ügyintéző, és milyen elképesztő kedvezményeket kapott a banktól.

> A legnagyobb problémát abban látom, hogy létezhet olyan, hogy banki ügyintéző.

nagyon rá vagy kattanva erre az app alapú bankolásra, de ha nem banki ügyintéző, akkor majd a hírlevelek, meg a notificationök, meg a személyre szabott ajánlatok akarnak neked eladni ;)

Engem roppantul zavar a banki sales, de inkabb az idohuzas miatt. Nem tilos utanajarni dolgoknak. Tessek felnottkent viselkedni, es felelosseget vallalni a dolgokert. A bank a sajat erdekeit nezi (a Revolut is, de ez igy van jol), neked is vedeni kell a tiedet. Manapsag ott tartunk, hogy egy szerzodest a kinyomtatas utan 72 oraig nem irhatok ala, illetve a bankban a kozjegyzo felolvassa a 30+ oldalas szoveget, mert egyesek tul balfaszok voltak ahhoz, hogy legalabb egyszer atnezzek, mit irnak ala.

Nem zavar a tema, beszelek rola de nem eroltetem. Ami zavar, hogy sokan azzal tudnak csesztetni (rokonsagban is), hogy "miert a dragabbat veszem, miert nem csinalom meg magamnak, ugy olcsobb mint szakembert hivni" meg ilyenek... Ez zavar, megmondom oszinten.

Olyan válasz mé nincsen, hogy néha szóba kerül, de nem izgat különösebben a téma, ugyanakkor meghallgatom.

"Mert értek a kutyákhoz."

"Az ember így viselkedik. Ha valami zavarja nagyon nagy százalékban úgy csinál mintha nem érdekelné. Ez egyfajta önvédelem. Az ember működik így nem ez a téma."

Nem kell zavarnia ahhoz, hogy ne érdekeljen, egyszerűen más az értékrend, lehet el kellene ezt fogadni nem?

"Mert értek a kutyákhoz."

en kb. ugyanabba a fiokba teszem, mint az egeszsegugyi problemakat.

Amikor osszejonnek az oregek es elkezdik mondani, hogy mire epp mit szednek. Mire melyik mutet nem valt be. Meghallgatom, ha nem tudok szabadulni.

Egyszer egy hires szives professzor volt a csaladi vendeg. Ahogy azt letamadtak az oregek, mindenfele egeszsegugyi (sziv es errendszertol tok fuggetlen problemaval)...

Szegeny ipse.

Egyebkent volt olyan, hogy valakinek segitettel (tanacsot adtal)? Visszanezted, mit csinalt (followup:) mondjuk egy-ket ev mulva?

Jo volt plusz melot a nyakadba szedni? Mi az ROI-ja?;)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Amikor az ember egy problémát végig gondol, akkor közben magát fejleszti leginkább. Ez a legnagyobb haszon tét nélkül. A tanácsaimat többnyire megfogadják vagy megfontolják. Ennek az is az oka, hogy nem mindenkinek adok. Mások problémáin, ha tanulhatok belőle vagy méltó szellemi kihívás, akkor szívesen agyalok rajta már csak passzióból is. Leginkább azt kedvelem, ha ott látok problémát ahol mások nem is keresnék. Nem kötekedésből teszem ezt.

Hat ha nincs followup, nem nezel ra, mint egy petprojectre, akkor az csak eszosztas/henceges.

Lehet barmilyen jo es ertelmes tanacs.
Az egy pentek esti sorozes, ahol 5letelgetsz tet nelkul.

Multkor egyik ismerosom kerdezte, hogy melyik vilagmegvalto otletet fejlessze le. Egy dolgot kerdeztem tole: a megtakaritasodat (akkor 25MFt) melyik 5letedre tenned fel?

Ezek csak gondolatfoszlanyok. Lehet,hogy jo uton inditja el az illetot, de ez egy sorozes melletti beszelgetes. Nem erdemi segitseg.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

En annyit mondok, hogy egy brainfartot, ahol beszelgetsz, mert *egyebkent* is beszelgetnel (pl. szombati grillezes), ne keverjunk ossze egy erdemi segitseggel, ami ott nem all meg, hogy tanacsot adsz, hanem nyomonkoveted, es kvazi egy masodallast szedsz a nyakadba.

Ettol meg biztos jo lehet sorozes kozben penzugyi tanacsot kerni toled. Tuti jo politikai meglatasaid vannak. En egyiket se vontam ketsegbe. Beszelgethetsz tartalmasan is. Azt se vontam ketsegbe.

En mindosszesen annyit allitok, hogyha valakinek tenyleg segitesz, akkor az egy masodallassal osszemerheto, napi/heti x orat elvisz.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Nem szeretek erről beszélni. Főleg a családban nem. Ezt persze családja válogatja, lehet, hogy van ahol ez belefér gond nélkül. De a barátaim sem tudják, hogy anyagilag pontosan hogy állok, és azt hiszem ez nem is tartozik rájuk.
Azért nem szeretek róla beszélni, mert az a tapasztalatom, hogy leginkább irigységet és rosszindulatot szül, ha a másik úgy érzi, hogy anyagilag jobban állsz, mint ő. Még rokonságon belül, vagy leginkább ott. Nekem volt is emiatt konfliktusom a családtagokkal többször, úgyhogy ez a téma tabu. Illetve nem tabu, mert néha bepróbálkoznak, és kérdeznek. De konkrét választ sosem kapnak.

Szívesen adnék pénzügyi, befektetési, adózási tanácsokat, csak nem igazán van olyan ismerős a munkahelyen kívül, akinek lenne annyi pénze, hogy érdekelné :(. De legalább a HUP-on hozzá szoktam szólni az ilyen témákhoz :). A fizetésem se akkora titok, habár puskázás nélkül csak erősen kerekítve tudnám megmondani, amúgy meg a Glassdooron is meg lehet nézni. (De önmagában semmit se jelent ez a szám, hozzá kell venni az adókat és a helyi megélhetési költségeket.)

Egy ideig adtam tanácsokat.
Azután rövid ideig voltam "mélyszegény".
Akkor kioktatásként fogtam fel ezeket a tanácsokat, ma meg már nem adok tanácsokat.
- - - - - - - - - - -
"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Van akivel igen, van akivel nem. Nem esik nehezemre, de akin úgy látom, hogy nem akar ilyenekről beszélni, azzal nem beszélek róla.

Szerintem nem a viszonytól függ ez inkább, hanem hogy az illető milyen szinten van.
Akikkel kb. ugyanott tartasz mind értelmi, mind pedig anyagi szinten, azzal meg lehet ezt beszélni, megérti, akár még javaslatot tesz vagy tanácsot ad. Aki fentebb van tőled, azt általában nem érdekli igazán, mert ami neked rengeteg, az neki pár guriga hétvégi zsebpénz. És ugyanez a másik oldal: amikor te olyan összegről beszélsz, ami mondjuk a másiknak 2 havi fizetése/nyugdíja/stb, akkor megint nem vagytok paliban, és egy felelőtlen, beképzelt embernek néz, meg neked a pénz nem számít.
Egyébként ritkán beszélek bárkivel is erről. Sajnos kevés olyan ember van a környezetemben, akivel értelmesen el lehetne erről beszélgetni. A saját családommal szinte egyáltalán nem lehet, a párom szüleivel és pár barátommal jobban.
--
"Sose a gép a hülye."

kiszamolo.hu-t szoktam ajánlani, aki veszi a fáradságot és megnézi a videókat szerintem utána kicsit változtat a hozzáállásán.

Igy belegondolva fura asszimetriat fedeztem fel: en ritkan beszelek a penzrol a felesegemmel, o viszont gyakran beszel velem a penzrol.
:-)

Szerintem a kultúra része, többek között annak a jelzője, hogy felnőtt ember vagy.

Van egy Google Sheetsben vezetett listám arról, nagyságrendileg hol mennyi vagyonom van. Ez meg van osztva anyámékkal, hogyha meghalok, akkor el tudják kezdeni keresni az örökséget egyszerűen.

Én néha megkérdezem őket, mit terveznek 1-3-5-10-10+ éves távlaton magukkal, nyugdíj meg öregség, meg ilyenek terén... Általában annyi rá a válasz, hogy majd meghalnak addigra, meg messze van az még...

Néha félig viccből zaklatom őket, hogy keressenek maguknak öregek otthonát, ami szimpi, mert ha nekem kell választanom majd, az a legolcsóbb lesz.

A Google Sheet dolog jó ötlet. Az asszony szokta mondani, hogy ha elüt a villamos, ő nem is tudja, hogy hol van pénz. És igaza van.

A konkrét összeg nem is számít, nem is akarok időt tölteni azzal, hogy frissítsem, elég az, hogy X banknál van számla, ez a számlaszám. Ha elpatkolok, bemegy, és szól, hogy akkor ezt is csapjuk hozzá az örökséghez.

Meg kéne mellé egy másik lista, hogy miminden előfizetést kellene lemondani

"Tapasztalatból. Ha valakinél már foglaltak szervert és vonták hekkerkedés miatt eljárás alá valamint csak egy lépésre volt a házkutatástól az tapasztalatból ír."

Aham. És átkutatták azt összes könyvet, hogy van-e bennük egy cetli, amin mindenféle referencia nélkül van egy jelszónak kinéző valami?

Ha meg ezt is kockázatosnak gondolod, akkor vihetsz bele olyan trükköket, hogy nem a jelszó van ott, hanem egy komplett szöveg, aminél tudni kell, hogy például az első 16 szó első karaktere a jelszó.

És akkor még nem beszéltünk több faktoros azonosításról, ahol a jelszó önmagában kevés.

Innen nézve az érvelésed irracionális, messze felülértékelsz kevéssé kockázatos eseményeket és alulértékelsz magasabb kockázatokat.

--
https://iotguru.live

> Aham. És átkutatták azt összes könyvet, hogy van-e bennük egy cetli, amin mindenféle referencia nélkül van egy jelszónak kinéző valami?

Nem, hanem vittek mindent, amirol ugy gondoltak, hogy koze lehet az eljarashoz.
Es itt nem feltetlen informatikai eszkozokre (magatol ertetodo) kell gondolni, hanem pl. egyetemi diplomamunkahoz papir jegyzetek.
Valamit 4(!) ev utan kapsz vissza. Egy informatikai eszkoz mit er 4 ev mulva? Mondjuk egy laptop?

Gondolkodtam regebben, hogy hogyan lehetne a halalesetet normalisan megoldani kriptografiailag.
Mondjuk barmit ami egy ido utan lejar.

Pl. adhatsz egy pgp kulcsot asszonynak, es a tiedet meg egy watchdog elkuldi fel evente, *hacsak* be nem lepsz.
Csak honnan tudod, hogy a service tul fog-e teged elni? Foleg ha AWS alapu:) Valaki elfelejti kicsengetni halalod utan az 5-10USD/hot...

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Jah, csak igy a leggyengebb lancszem maga a szerver/szolgaltatas.
Arrol hogy a turoba gyozodsz meg halalod utan, hogy mukodni fog?

Meghalt egy baromi jo ismerosom. Kb. a halala masnapjan mar nem ment a ceges weboldala, pedig mindig evekre elore kifizette a ceget, aki csinalta neki.

Kene ra csinalni egy trendy ceget:) Az biztos tulel mindenkit:)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Marmint egy PGP kulcsot tegyek vegrendeleti letetbe?:
https://kozjegyzotkeresek.hu/blog/vegrendeleti-letet

Es magat a szupertitkos dolgot kodoljam be 2x 2 kulccsal.
Egyik kulcsot odaadom akinek akarom (asszony), masikat kozjegyzonek.
Es halalom eseten csak es kizarolag az asszony tudja nyitni a titkot, mert neki van meg a 2 kulcsa?

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

> És a titkos fájl hol lesz?

Felevente elkuldod az asszonynak es meg vagy 5 embernek plusz 2 backup fiokra
(aminek a jelszavat tudja asszonysag is).
Legjobb lenne mondjuk az archive.org-ra valahogy kitenni.
De meg posztolhatod kepkent twitterre es facebookra is.
Meg ahova csak tudod, es ugy gondolod, hogy innentol kezdve 40 ev mulva is elerheto lesz.

Ezt csak ugy itthagyom: https://news.ycombinator.com/item?id=10245836

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

en most pl a bitcoin blocklancba tarolason agyalok (lofasz fog sajatot csinalni, csak azert mert hype):
- van idobelyeg, eleg nehez azt hamisitani
- tx-enkenet eleg ok adatot lehet tarolni (most fejbol nem tudom mekkora a max tx meret, 100k korulre emlekszem)
- ha kell tudom frissiteni az infot, az egesz vilag tarolja helyettem.

--
A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

"Nem, hanem vittek mindent, amirol ugy gondoltak, hogy koze lehet az eljarashoz."

Oszt? Valóban hihetetlen mértékű a kockázat, hogy beviszik a teljes könyvtáradat, konyhai eszközöket, fürdőköpenyt, lábtörlőt, mert hátha abban rejtettél el valamit, a lehetőségek tárháza közel végtelen... el is áshatod a jelszót a kertben, nyilván egy laminált papírcetlit fognak keresni a zsaruk a fű alatt.

De nem, ez nem jó, ehelyett fel kell másolni a clear text jelszót valami felhőbe, ahol írni kell valami komplex heurisztikát, hogy mikor küldje el kinek és időnként azért tesztelni is kell, hogy tényleg el tudja küldeni és elküldi-e. Very secure. Ti aztán tényleg a földön jártok. :)

--
https://iotguru.live

Lehetne egy topikot inditani, hogy hova tennel el 3MiB-nyi adatot (1db A4-esre felfer), ha tudod,
hogy innentol kezdve 40-60 ev mulva lesz ra szukseged.

Es akkor johetnek a cloud megoldasok vs. elassunk a kertben egy laminalt A4-es lapot:)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

engem ez a kiszámoló poszt győzött meg anno arról, hogy ezzel érdemes kezdeni valamit, mert ha elüt a busz, sosem fogják megtudni, merre érdemes menni, mit csinálni.

ahogy mikor nagyapám meghalt, akkor is voltak sztorik, hogy ki mindenki állt oda anyámhoz, hogy hát neki is tartozott, meg hát neki is. de persze ilyeneket kb. az összes rokon halálval kapcsolatban mesél a család.

akkor meg mennyivel egyszerűbb azt mondani, hogy itt egy excel tábla, benne felsorolva, hogy nagyságrendelileg hol mennyi pénzem van, nagyságrendileg hova mekkora adóságom, milyen biztosítások, hasonlók (most megnéztem, egy üres fül volt az előfizetéseknek is itt. hm, ezen még dolgoznom kell). kb. bármi, ami segíthet abban, hogyha kapok egy agyvérzést, akkor rendesebb helyre tudjanak adni, vagy ilyenek. én azért fél évente kb. ránézek, és megpróbálom aktuálizálni, hogy könnyebb legyen nekik dönteni, minek érdemes utánamenni, s melyik szolgáltatóval nem érdemes szenvedni, mert nincs már ott lényeges összeg.

mikor nagyapám meghalt, akkor is voltak sztorik, hogy ki mindenki állt oda anyámhoz, hogy hát neki is tartozott, meg hát neki is

Ezzel az a jó, hogy el lehet kérni a papírt, amin a nagyapa elismeri a tartozást. Papír híján, aki csak úgy bepróbálkozott, azt el lehet küldeni.