Sok GPIO-t keresek

Ha 1Mbit-en at tudod vinni (Fast-mode plus), akkor kb 30 mikrosec kesest okoz(hat) egy parancs atvitele: 1 byte az a slave address + write mode + ack, 1 byte a regiszter cim + ack, majd utana az adat. De ha beindul a kommunikacio, akkor gyk 10 mikrosec-es kesleltetest mar el tudsz erni, cserebe a busz folyamatosan foglalt lesz. Meg kell nezni a cucc pontos specifikaciojat, nekem gyanus egy 4ik byte kiirasa ugyanazt a regisztert irja felul.

Igen, jogos, akkor akár ez: (ez is csak egy jó szándékú tipp és gesztus, mint az előző)

http://www.pridopia.co.uk/pi-23017-8-v2.html

Sakk-matt,
KaTT :)

Viszont nem kell rá firmware-t írni.

ESP32 esetén van 48 GPIO kivezetés. A legtöbb board esetén ebből ki is van vezetve 32-40.

--
https://iotguru.live

" egy 3D nyomtató építése "
Arduino mega2560 + RAMPS 1.4.
A "profi" nyomtatók is ezt használják. Ebayen gombokért megkapod, de a hestore-ból sem annyira vészes.

(Bár itt a motorok léptetését nem a lábak programozásával végzik, hanem driver chipeknek adnak léptetőjelet.)

Leptetomotorhoz ehhez valo vezerlot ajanlok, amugy egy realis 400 lepeses leptetomotornal 75000 fordulat/percig menne a 2us lepesido, eddig nem biztos, hogy el kell menned.
Ha a motorokat nem akarod H-bridge-enkent 4-4 pinen vezerelni (tranzisztoronkent), akkor motorvezerlonkent 1-1 pinnel meguszod. Meg elobbi esetben is motoronkent kulon uC-re kioszthatod a feladatot (a legtobb brushless motorvezerloben van motoronkent egy atmega8, igy egy RC repuloben eleg sok van osszesen).

Egyebkent egy csomo pinnel nincs szukseged ilyen idofelbontasra. Pl. iranyvaltas ritka, ez lehet shift regiszteren (595 kenyelmesen hasznalhato outputra). Vezerlopultod gombjai (ha szeretnel ilyet) szinten lehetnek shift-regen, ha 200ms-enkent olvasod ki, az is boven eleg. De pl. filament eszlelesnel sem valtozik semmi, ha a kifogyasat rogton, vagy worst-case 200ms mulva eszleled csak.

Van egy nyilt forrasu GRBL Controller (a PC oldala is nyilt, multiplatform), ez egy sima Arduino Nanot (atmega328p) hasznal, es eleg sok hobbi szintu cnc, 3d nyomtato vezerloje. Ott a leptetomotorok vezerleset szerveztek ki celeszkozre, egy csomo pin megmarad vegallaskapcsolokhoz, domborzaterzekelesre (nemtom ezt hogy hivjak magyarul), meg egyebekre.

--
When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

+1

Arduino Mega-t az Arduino IDE-ből tudod egyetlen USB kábellel programozni simán. (Úgynevezett Bootloader van előre feltéve rá, ami a serial vonalon keresztül várja az új programját kb fél másodpercig boot után, és csak azután indul a te programod el rajta. A serial DTR vonalára van egy élvezérelt reset kötve, ezzel a PC meg tudja reszetelni az Arduino-t programfeltöltés előtt. Ezért nem kell hozzá semmi extra eszköz, hogy programozhasd.)

C/C++-ban avrgcc-bel is fordíthatsz rá programot Arduino IDE nélkül, és avrdude-dal feltöltheted rá a programot. Ezek csomagból vannak "minden" Linux disztróban. Az Arduino IDE alatt is ezek az eszközök ketyegnek, tehát teljesen kompatibilis lesz.

A nagyon pontos valós idejűség problémáját nehéz összeilleszteni az IO extenderek használatával, ezért én is egy csippel vezérelnék mindent ha lehet, az a legegyszerűbb. Meg lehet biztosan oldani külső dolgokkal is, léteznek PWM-et tudó külső csippek is, de elég komplex lesz a végére a programod, mert azokat is fel kell programoznod valami illesztőn keresztül (I2C, SPI, stb).

De ha esetleg meg tudod úgy tervezni, hogy Shift regisztereken keresztül kezeled az IO-t, akkor azért olcsóbb és kisebb megoldást is kaphatsz. Viszont itt neked kell összeforrasztanod a HW-t, ezért lehet, hogy eleve jobb Arduino Megával kezdeni.

Mielőtt megveszed nézd meg a csip adatlapján, hogy hány timered van, és azokat hogyan lehet használni.

> A stepper motorok léptetési ideje 2us-tól vezérelhető.

Az Arduino Mega 16MHz-n ketyeg, tehát 1 us alatt 16 órajele van. 2us pontossággal vezérelni tehát eléggé korlátozottan lehet. timer vezérelte kimenetet felprogramozva lehet akár 1/16 us pontosságig is lemenni a PWM szélesség vezérlésében. De így vezérelni csak véges számú kimenetet lehet. Ha például léptetőmotort akarsz vezérelni a timer "output compare" feature segítségével, akkor várhatóen egy timerrel egy léptetőmotort tudsz maximum vezérelni, mert egy timerhez 2-3 output compare kimenetnék több nem szokott tartozni. A lényeg, hogy ilyesmihez elég sokat kell majd a csip adatlapot nézegetned, kivéve ha az Arduino libek pont megfelelő megoldást adnak alapból.

Ha timer okozta (periodikus) interruptból kezeled a kimeneteket, akkor kicsit egyszerűbben sokkal több kimenetet tudsz vezérelni, de cserébe kicsit kevésbé lesz pontos. (az interrupt aktívvá válásakor éppen végrehajtott parancs lefutási ideje okoz egy kis jittert) Itt olyan trükköt lehet csinálni, hogy előkészíted az interrupt számára az "adatokat" (PORTX és DDRX számára maszkokat), és az interrupt már csak kiírja ezeket. (Pl mindig először kiírja az értékeket, majd a következő interruptra magának számolja ki a következő értékeket, és utána tér vissza a főprogramba az interrupt) Így az interrupt lefutási ideje kiszámíthatóvá válik, és egész jó eredményt is el lehet érni. Viszont ha teljesen pontosra akarod csinálni, akkor az összes többi interruptot ki kell kapcsolni, ami azt okozza, hogy a kommunikációt pollozva kell megvalósítani. (Pl az egyetlen realtime interruptból kell pollozni a serial bemenetet, és egy round robin pufferbe másolni. Aztán a főprogramból feldolgozni. Hasonló módon lehet a kimenetet is kezelni.)

De timer interrupttal szerintem nem lehet 2us körüli periódusidőt megvalósítani egyszerűen a timer interruptnak ilyen nagyságrendű az overheadje önmagában is. Szóval ha eddig le akarsz menni, akkor csakis hardveres PWM jöhet szóba, vagy egy sokkal nagyobb órajelű MCU.

Egy szó mint száz, ez a us körüli pontosságú vezérlés egyáltalán nem egyszerű téma. Végül lehet, hogy mégis egyszerűbben jönnél ki egy erre való PWM controller IC-vel.

("AtMega2560 has 2 8bit and 4 16bit timer counters" És ezekkel lehet kb 15 kimenetet vezérelni, de azok egy része alatt ugyanaz a timer van, és a timerek egy részét az Arduino alaprendszer lefoglalja, ezért nem használhatóak korlátozás nélkül.)