Elindult az Ubuntu 19.10 "Eoan" fejlesztése

Címkék

Ugyan hivatalos kódneve még nincs az ősszel megjelenő Ubuntu 19.10-nek, az "Eoan" már (szinte) biztosra vehető:

Dimitri John Ledkov bejelentette, hogy elindult az "Eoan" fejlesztése.

Hozzászólások

hu de nyelvtoro ennek a nevet kimondani... :) szerencsere nem lts, nem sokaig lesz velunk

--
A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Valóban nem kéne, hogy szempont legyen, de
1) elég hülye állatneveket találnak ki neki
2) feleslegesen, nem kell semmilyen kódnév, a verziószám tökéletesen mutatja a kiadás évét, hónapját
3) a hír kifejezetten a kódnévről szól, úgyhogy teljesen jogos nem tetszést kinyilvánítani.

Egyébként ezért is szeretem az Archot. Full rolling, nincsenek kiadások, nincs LTS, nincsenek hülye kódnevek, nincs release party, marketing és bs.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

"Éósz, a rózsás ujjú hajnal", ahogy Homérosz írta. Persze, hogy az angolok mit hoznak ki belőle kiejtésben, az kérdéses :)

Hát ha azt vesszük, hogy a Kitus Királyság ezelőtt 40000 évvel a mai Quito területén volt, akkor nem tűnik olyan nagy baklövésnek.
(Kitus = két ős, ami utal Hunorra és Magorra.)

Szerk.: Ecuador területén ma is élnek "fehér indiánok", akik a magyar nyelv egy archaikus változatát beszélik.

Az a baj, hogy ez egy nagyon ötletes és ha jól sejtem a szándékot, vicces és humoros paródia, de egyben nagyon destruktív is.

Az alternatív nyelvtudománynak itthon nagyon rossz a megítélése. Nyilvánvalóan van egy réteg, mely nem komolyan vehető, de szerintem Czuczor és Fogarasi (volt) MTA tagok, Mario Alinei nyelvész professzor, vagy Damián E. Blasi, Søren Wichmann, Harald Hammarström, Peter F. Stadler, és Morten H. Christiansen talán mégiscsak értik, értették a dolgukat (linkek az eddigi kommentjeimben), és a probléma csak annyi, hogy még nem sikerült a különböző következtetéseiket egy közös elmélettel összefoglalni, mely méltó párja lenne a (meglehetősen foltos és düledező) Finnugorista elméletnek.

Lehet Kitus módon is elemezni a nyelvet, és lehet tudományos, analítikus módszerekkel is. Nem vonom kétségbe, hogy a(z) (viccelődésed ellenére) előbbi is érhet el eredményt, de a találati arány túlságosan alacsony ahhoz, hogy energiát fektessek bele. Érdekesnek érdekesek mondjuk, elgondolkodtatják az embert.

Amúgy igen, érdekes lehet tanulmányozni az amerikai kontinens natív nyelveit is, hiszen úgy néz ki hogy a magyarhoz, és szerte a világból ősi és/vagy törzsi nyelvekhez hasonlóan ott is vannak ragasztó nyelvek:
https://en.wikipedia.org/wiki/Agglutinative_language#Examples

Van ennek jelentősége? Nem tudom. Annyit viszont tudok, hogy a nyelvtudományok művelői nagy arányban nem ragasztó nyelvet beszélnek, így nem feltétlenül van meg ugyanaz a kontextus nekik, mint egy anyanyelvi beszélőnek. Vajon a francia, olasz, angol vagy német nyelvtudós feltenné azt a kérdést, hogy "héló, hát ez a szó úgy néz ki mintha ragozott lenne, akkor egy ragasztó nyelv átveheti őket a nem ragasztó szomszédaitól?". Én nem tudom. És egyelőre nem is nagyon tudom, hiszen a nyest posztom nem sok hivatalos reakciót váltott ki eddig. Igazából fogalmam sincs milyen hivatalosabb helyre tudnék menni, hogy valaki hivatalos szóba álljon velem... Hol vannak a nyelvészeink?! Hát mi folyik itt Gyöngyösön?!

Én amondó vagyok, hogy aki szeret gondolkodni, érdekli a nyelv és a magyar nyelv, az kezdje el tanulmányozni a különböző elméleteket, értelmezéseket, eredeztetéseket és vonja le a következtetést saját magának. Ezért teszem tele a kommentjeimet linkekkel, hogy az emberek utánanézhessenek.

Szerk:

volt egy smiley fentebb, de visszavontam. Sajnos a kommented tényleg nem nevetni való; nem nevetni való, mikor a Nyelv és Tudomány c. online folyóirat olyan cikkeket hoz le, hogy:

A legvalószínűbb az, hogy a finnugor korban nem volt jól kiépült számolási rendszer. Ma is ismerünk olyan nyelveket, ahol beérik az 1, 2, 3, sok... megkülönböztetéssel, ha a kultúrában nincs szükség a matematikára. A finnugor alapnyelv beszélői hatig egészen biztos el tudtak számolni, és ha szükség volt rá, használtak bonyolultabb számolási rendszereket, de ezek nem voltak megszilárdultak, de legalábbis egyeduralkodóak, térben és időben is különbözhettek.
https://www.nyest.hu/hirek/igy-jutunk-a-hetrol-tizre

Nyilvánvaló, hogy a magyar nyelv nem gondolkodás terméke...
https://www.nyest.hu/hirek/a-magyar-nyelv-az-emberi-logika-csucstermeke

A nyelv szerkezetével kapcsolatban rengeteg tévhit terjeng. Vannak, akik úgy képzelik, hogy a nyelvnek van valamilyen magva, szelleme, lényege vagy logikája, amiből kibontakozik a szerkezete, és hogy ez a nyelv minden szintjén megnyilvánul. Ez valójában tévedés. A nyelv különböző területein ugyan találhatunk szabályszerűségeket, mintákat, de más területeken másokat találunk.
https://www.nyest.hu/renhirek/mi-bizonyitja-hogy-a-magyar-nyelv-finnugor
https://www.nyest.hu/hirek/a-nyelveknek-nincs-logikajuk

Nos erről viszont szeretnék saját magam megbizonyosodni, hiszen például Czuczor és Fogarasi úgy gondolta, hogy van neki... és a saját statisztika azért mégiscsak jobb... Meg úgy őszintén. Pont azért fejlesztettem és tartottam karban évekig egy nagy forgalmú, 0-24 e-commerce oldal payment és fraud prevention rendszerét, mert nem tudom, hogy hogy kell egy (legacy - ellentmondásos) rendszert elemezni és a mentális modelljét felépíteni, persze...

Az, hogy a Sziriuszrol szarmaznank elegge valoszinutlen. Ugyan ott vannak azok, akik szerint peldaul a Piramisok, vagy egyeb osi monumentalis epitmenyek az idegenektol szarmaznak, szoval akar a nyelvet is atvehettuk (ha nem akar mi magunk vagyunk a sziriusziak(!)), de oszinten, ennel van egyszerubb magyarazat is.

Mario Alinei peldaul azt vetette fel, hogy a magyarsag mar i.e. 3000 kornyeketol a Karpat-medenceben, illetve Eszak-Italiaban volt, ahova egy "nulladik" honfoglalassal kerultunk, es az Indo-Europai betores utan a ket nyelvcsalad egyutt fejlodott. Ezt a wikipedia tanusaga szerint azzal az ervvel soportek le az asztalrol, hogy "tul sok dolgot kene megvaltoztatni a jelenlegi latin eredetu nyelvek elmeleteiben"... Mondjuk pozitivan is nyilatkoznak rola: "both simpler than its rivals and more powerful in terms of the insights it provides into language in the Meso- and Palaeolithic. While his book contains some flaws I believe that it deserves to be regarded as one of the seminal texts on linguistic archaeology, although given its lamentable lack of citation in English-language circles, it appears that recognition will have to wait until a translation of the original Italian appears.

De Mario Alinei elmelete elkepzelheto, hogy csak egy visszafogottabb verzio. Egy kozelmultbeli kutatas arra az eredmenyre jutott, hogy a nyelveszek eddigi velekedesevel ellentetben a hang-jelentes viszony nem veletlenszeru, hanem latszolagos mintat mutat, es tovabbi kutatas szukseges.

"By analyzing word lists covering nearly two-thirds of the world’s languages, we demonstrate that a considerable proportion of 100 basic vocabulary items carry strong associations with specific kinds of human speech sounds, occurring persistently across continents and linguistic lineages (linguistic families or isolates). Prominently among these relations, we find property words (“small” and i, “full” and p or b) and body part terms (“tongue” and l, “nose” and n). The areal and historical distribution of these associations suggests that they often emerge independently rather than being inherited or borrowed."

"For instance, words for tongue tend to have l or u, “round” often appears with r, and “small” with i. "
(vo: "nyelv", "kerek", "kis")

Ha ez igaz, akkor ebbol ket dolog kovetkezik:

- A hivatalos nyelveszek altal eddig "tudomanytalannak" tartott Czuczor-Fogarasi fele megallapitasok ertelmet nyernek
- a magyar nyelvet CzF elkepzelesei alapjan be lehet vonni az osnyelv kutatasba

------

Ha mar a teker (PIE: terk) szorol beszeltunk lentebb, gondoltam megnezem mit ir az Etimologiai szotar a hasonloan felepulo szavakrol (CzF szerint a K_R gyok "korszeruseggel" kapcsolatos fogalmak):

teker – ‘csavar, forgat’; ‘felcsavar ‹szálat, csíkot›, körülcsavar’; ‘gyorsan kerékpározik’. Származékai: tekerő, tekerés, tekerget, tekereg, tekergős, tekervény, tekervényes, tekercs, tekercsel, tekeredik, tekergőzik.
Bizonytalan eredetű szó. Lehet, hogy ótörök kölcsönzés: oszmán-török devir, jakut tögürüj (‘forgat’); ezekből fel lehet tételezni egy ősi *tekir alakot, amely a ~ előzménye lehetett.

takar – ‘fed, borít, burkol’; ‘elfed, rejt’; ‘‹tájnyelveken› termést betakarít’: Rét gyapja lenyírve, foly a takarás (Arany). Származékai: takaró, takarás, takargat, takarózik, takarmány.
Ismeretlen eredetű szócsalád. Lásd még takarék, takarít, takarodik, takaros.

kör – ‘a fényt szabályosan visszaverő felület’: víztükör, síktükör, homorú tükör; ‘valaminek a mása’: hű tükre a valóságnak; ‘útmutató uralkodók számára’: Fejedelmek tüköre, királytükör; ‘nyomtatott lapnak a szöveg által elfoglalt felülete’: tükörszélesség; ‘őz farának fehér foltja’. Származékai: tükrös, tükröz, tükröző, tükrözés, tükröződik.
Ótörök eredetű szó lehet: mai csuvas töker (‘tükör, üveg, szemüveg’). Ez a török nyelvekben általános, ‘kerek, kerék’ jelentésű szavak (csagatáj tekir, oszmán, azeri teker) körébe tartozik. Lásd még tükörtojás.

bokor – ‘cserje; törzs nélküli fás szárú növény’; ‘munkacsapat’: halászbokor; ‘csokor, masni’. Származékai: bokros, bokrosodik; megbokrosodik.
Ismeretlen eredetű szó; nem lehetetlen, hogy a bog származéka annak alapján, hogy a fával ellentétben a ~ ágai egy csomóban látszanak kinőni a földből.

csokor – ‘virágbokréta’; ‘szalagon, nyakkendőn kötött, könnyen kioldható csomó’.
Hangfestő eredetű szó, valószínűleg a nyelvjárási csukorog (‘kuporog’), csuporodik (‘összehúzódik’) és a köznyelvi csoport köréből. A szócsalád alapjelentése ‘összeszorul, egy helyre gyűlik’ lehetett. Egyetlen rokonnyelvi példa, a zürjén csukar (‘rakás, csoport’) alapján nem bizonyítható a finnugor eredet, de mindenestől elvetni sem lehet. A nyelvjárási szinten élő ~ szót Baróti Szabó Dávid emelte a köznyelvbe ‘szalagcsokor’ jelentéssel.

vakar – ‘kapar, dörzsöl ‹viszkető testrészt enyhítésül›’; ‘‹írást, foltot kaparással› eltüntet’: kivakarta a szöveget. Származékai: vakarás, vakargat, vakarózik, vakarék, vakarcs.
Ismeretlen eredetű szó.

csikar – ‘görcsös fájdalmat okoz ‹a hasban›’: hascsikarás.
Valószínűleg a csikorog származéka; eredeti hangutánzó jellegét a nyelvjárásokban élő ‘karcol, horzsol’ jelentések magyarázzák s egyben támogatják.

csikorog – ‘fülsértő hangokat hallat’. Származékai: csikorgás, csikorgat, csikordul.
Hangutánzó szócsalád. Valószínűleg nyelvünk külön életében keletkezett, bár az alakilag hasonló rokonnyelvi megfelelők, pl. osztják tyikorta, votják zsukirt, mordvin csikor alapján elképzelhető, hogy mindnyájan valami ilyesféle finnugor alapnyelvi szó származékai.

------

A szavak fele ismeretlen eredetu. Van itt meg mit kutatni... Tovabbi gyujtesek:

https://hup.hu/node/162048#comment-2294419
https://hup.hu/node/162048#comment-2294563
https://hup.hu/node/162048#comment-2294658

-----

Ti milyen ervek alapjan tartjatok a sziriuszi osotthont valoszinubbnek?

Kicsit sokára néztem vissza, de:
- az ógörög biztosan fonetikus (mert régen nem voltak ennyire hülyék)
- van köze az újgöröghöz, de természetesen nincsenek bizonyítékok
- a mitológiai jövevényszavak nagy része átkerült a latinba is
- az angol leírás jó volt (megfelel a latinnak), de én a kiejtésről beszéltem

...és emellett az angol (és a francia) szokott lenni a legbénább a klasszikus szavak kiejtésében :)

Erdekes, hogy a wiktionary azt irja az eoan-rol:

Ancient Greek ἠώς (ēṓs) +‎ -an

Ami elvileg a Proto-Indo Europai h₂ews--bol fejlodott ki, es "hajnal" jelentessel birt.

A magyar "elso" a magyar "elo" szobol fejlodhetett.

Erdekes, hogy az "elo, elso" szavunk Proto-Finno-Ugric _rekonstrualt_ hangalakja az "ede", holott, pl. egyik leszarmazottban sincs "d" betu. Ugric: Hungarian: elő (“fore”), el (“away”), elé (“to front of”) Khanty: Eastern: илә (ilə, “forward”) Mansi: Northern: эла (ēla, “forward”), элит (ēlit, “ahead”) Finnic: *eci Finnish: esi-

Nem latom be, hogy a PFU alak miert lett volna "ede", mikor ugy latszik, hogy majd' minden testver nyelvben el... alapban fordul elo. Igy viszont erdekes a Proto-Indo-Europai rekonstrukcio, mely meglepoen hasonloan hangzik a mai magyar szohoz: "(h)evs" <-> "els(o)" feny, napsugar, stb...

----

Amugy azt tudtatok, hogy a szo "elit" az a latinbol "eligere"-bol jott (aminek nem talaltam az eredetet a wiktionaryban)?
https://en.wiktionary.org/wiki/elite

Mar csak az a kerdes, hogy a manysik honnan szedtek ossze a sajat элит (ēlit, “ahead”-"előtt") szavukat, ha tudjuk, hogy a magyar "el, elő, elé" "szavak el- töve finnugor eredetű ősi szavunk"?

---

>> Nehezen hiszem, hogy Homerosz magyarul is irta a muveit, foleg hogy mi akkor meg valahol Del-Kina kornyeken bohockodtunk a loszeliditessel..

Vagy a Karpat-medenceben / Eszak-Italiaban, attol fuggoen, hogy a mainstreammel mesz, vagy se:

https://en.wikipedia.org/wiki/Paleolithic_Continuity_Theory#Historical_…
https://imgur.com/a/WuKK6ej

eligere: from past-participle stem of eligere "pick out, select," from ex "out" (see ex-) + -ligere, combining form of legere "to choose," from PIE root *leg- (1) "to collect, gather."

https://www.etymonline.com/word/election

A nyelvészetben pedig vannak elméletek és áramlatok, divatosak vagy kevésbé divatosak – de már sohasem fogjuk megtudni, hogy pontosan hogyan történt.

Koszi, ez alapjan megtalaltam a wiktionary-ban is!

https://en.wiktionary.org/wiki/eligo#Latin

A Nyesten is felhivtak a figyelmem az ilyen kettos eredeztetesekre. Jelenleg meg nem tudom feloldani oket, ahhoz elobb fel kene dolgozni mindket nyelvcsalad szarmazasi grafjat.

> A nyelvészetben pedig vannak elméletek és áramlatok, divatosak vagy kevésbé divatosak – de már sohasem fogjuk megtudni, hogy pontosan hogyan történt.

Megintcsak a Nyesten jott elo ez a hozzaallas, es szerintem ez picit nihilisztikus. A XXI. szazadban vagyunk, a korlatlan informacio erajaban. Nagy mennyisegu adatot sohase volt egyszerubb feldolgozni es osztalyozni (hint: big-data, machine learning). A vizualizacio mar VR/AR szinten van (ld. Hololens), mely megkonnyiti a bonyolult osszefuggesek megjeleniteset.

Ha valaha, szerintem epp manapsag vagyunk a legkozelebb az igazsag kideritesehez. Es nem veletlenul emeltem ki valahol a hobbista nyelveszek fontossagat. Mert ha csak a hivatalos nyelveszek nyelveszkedhetnek, akkor vagy megtanulnak rendesen fejleszteni is, vagy a szukos koltsegkeretbol meg egy programozo(csapato)t is meg kell fizetniuk, vagy maradnak a XX. szazadi megoldasok... Viszont ha a (tortenetesen programozo) hobbista ugy erzi, hogy ertekelik a hozzajarulasat, akkor megoldja az egeszet ingyen, pusztan erdeklodesbol.

---

Amugy a nyelvujitas is erdekes kerdeseket vet fel:

"pl. a „sziget” értelmű „island” szó eredeti formája „iland” volt, amely a német „Eiland” szóval mutat rokonságot. A latin „insula” szó helyesírása alapján azonban bekerült az angol szóba az „s” betű."
link

A wiktionary azt mondja, hogy The insertion of s—a 16th century spelling modification—is due to a change in spelling to the unrelated term isle, which previously lacked s. The re-addition was mistakingly carried over to include iland as well. Related also to German Aue (“water-meadow”), Latin aqua (“water”). More at ea.
link

Szoval az 1500-as evekig az "island" "iland" volt (ma se ejtjuk az "s"-t), es az "ea" PIE gyokbol szarmazik (amugy a nyugati nyelveszek miert mehetnek vissza egy szotagos gyokokre, a FU-ok miert nem tehetnek ugy, ahogy CzF tette?).

"From Middle English ea, e, æ, from Old English ēa (“running water, water, stream, river”), from Proto-Germanic *ahwō (“waters, river”), from Proto-Indo-European *h₂ekʷeh₂ (“water, flowing water”). Cognate with North Frisian ia (“river”), Saterland Frisian Äi (“river”), West Frisian ie (“water, stream”), Dutch aa (“water, stream”), German Ache (“water, stream, river, flood”), Swedish å (“stream, creek”), Icelandic á (“stream, river”), Latin aqua (“water”)."
link

Ami ugye azert fura, mert nekunk is van egy hasonlo jelentesu szavunk:

ér2 – ‘vékony, csőszerű véredény’: verőér, visszér; ‘leveleken a tápanyagot szállító vékony cső’; ‘kőzetek hasadékait kitöltő ásvány, fémérc, színarany’: bányaér, az arany ere, telér. Származékai: eres, erez, erezet.
Ősi finnugor örökségünk: osztják ler (‘gyökérrost’), votják szer, cseremisz ser (‘vérér’). Lásd még ér3

ér3 – ‘keskeny patak, vízfolyás’.
Valószínűleg az ér2 szóval azonos, annak egyik magától értetődő jelentésváltozata (az ~ medrében úgy folyik a víz, mint a vér az erekben), de az is lehet, hogy finnugor eredete egy másik ágról vezethető le: zürjén sor, votják sur (‘folyó, patak’). Lásd még aranyér, visszér.

link1, link2

Itt miert nincs legalabb lehetoseg szinten felvetve, hogy a ket nyelvcsaladnak talan koze is lehet egymashoz?

"Megintcsak a Nyesten jott elo ez a hozzaallas, es szerintem ez picit nihilisztikus."

Igazából nyestéket annyira nem kedvelem, nálam ez inkább szkeptikus és nem nihilista hozzáállás. A problémám azzal van, ahogy a nyelvcsalád jellegű nyelvi leírás ötletén felbuzdulva a nyelvészek benyomultak a történelembe, és megpróbálják a saját kedvenc nyelvi leírásuk alapján alakítani a múltat.... De ez nem lehet valóság, csak egy modell visszavetítése.

A big data és egyéb dolgok pedig csak addig működőképesek, amíg *tényleg* van adat mögötte, és nem csak egy nyelvi gyök, amit valaki előhúzott a kabátujjból. Ezek valódiságát csak akkor volnék hajlandó elhinni, ha egyszer mi is hallhatnánk (vagy leírva olvashatnánk), addig nekem ez inkább tűnik bűvészmutatványnak, ami szépen felépít egy várat, de az alapja az hiányzik.

> Igazából nyestéket annyira nem kedvelem, nálam ez inkább szkeptikus és nem nihilista hozzáállás

En se igazan. Eddig nem tunik tul "szakmainak" az ott inditott beszelgetesem. Amugy erdekes. Csak nem "szakmai".

> A big data és egyéb dolgok pedig csak addig működőképesek, amíg *tényleg* van adat mögötte, és nem csak egy nyelvi gyök, amit valaki előhúzott a kabátujjból.

Az az igazsag, hogy ugy tunik meg ez se igazan kell. Marmint random elindulok valamerre, es erdekessegre bukkanok.

Epp nezegetem a nyelveszeti Coursera kurzust, amikor feltunt az olasz "torta" szo. Utananezve azt irjak, hogy: (link)

"Az olasz torta (‘formában sült édes tészta’) átvétele; forrása az azonos latin szó ‘fonott kalács’ jelentéssel; valószínűleg a torquere, tortum (‘csavar’) igenévi származéka."

Erdekes. Nezzuk, mi az a tortum -> nominative neuter singular of tortus (twisted, spun, whirled, bent, distorted) -> Perfect passive participle of torqueō -> From Proto-Indo-European *terkʷ- (“to turn”).

Szoval van egy PIE gyok "terk", ami "teker" jelentessel bir. Nezzuk, mit ir az etimologiai szotar:

teker – ‘csavar, forgat’; ‘felcsavar ‹szálat, csíkot›, körülcsavar’; ‘gyorsan kerékpározik’. Származékai: tekerő, tekerés, tekerget, tekereg, tekergős, tekervény, tekervényes, tekercs, tekercsel, tekeredik, tekergőzik.
Bizonytalan eredetű szó. Lehet, hogy ótörök kölcsönzés: oszmán-török devir, jakut tögürüj (‘forgat’); ezekből fel lehet tételezni egy ősi *tekir alakot, amely a ~ előzménye lehetett.

Hogy alakult a tekir eloszor oszman-torok devirre, jakutta, majd vissza teker-re? Miert van egy megtevesztesig hasonlo terk a PIE eredeztetesben?

---

> ...és nem csak egy nyelvi gyök, amit valaki előhúzott a kabátujjból.

A fentiekben ugy tunik, hogy abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy az etimologiakat nyugodtan vizsgalhatjuk a sajat nyelvunk szemszogebol is. A "legelso nyelvemlekunk" nem bizonyit semmit a beszelt nyelvrol, hiszen nem magyar, hanem latin ABC-vel lett lejegyezve. Egy picit (~3.000 evvel) korabbi nyelvemlekunk viszont meg ma is olvashato magyar nyelven: https://imgur.com/a/WuKK6ej

A Szíriuszról nemrég bizonyították be, hogy hármas csillagrendszer. ;-)