"Rég örülhettünk ilyen hírnek: felminősítették Magyarországot!"

Flame

"BBB-re módosította Magyarország adósbesorolását pénteken a Standard & Poor's, ezzel majdnem két és fél év után örülhetünk újabb felminősítésnek. [...] Az elemzésben kiemelik, hogy tavaly zsinórban a hatodik olyan év volt, amikor Magyarország kiemelkedő növekedést ért el. Ugyan a háztartások adóssága emelkedett 2018-ban, az államadósság és a külső adósságállomány csökkent a GDP arányában. [...] A hitelminősítő szakemberei hangsúlyozzák, hogy a stabil kilátás a túlfűtött munkaerőpiac és a további várható felzárkózás esélyeit tartalmazza. [...] Az egyik nagy erősségünkként hangsúlyozzák, hogy a nettó külső adósságunk tavaly a GDP 10%-a alá esett a 2010-es 55%-ról. "

Kezdődhet a flame!

( Oregon | 2019. 02. 16., szo – 08:18 )

Valamelyest hazafias dolognak tartom magyar államkötvényt venni. (Nagyon jó dolognak tartom az önfinanszírozást. Szívesen látnám ezt az egészségügyben és a nyugdíjakban is.) Igazából akkor is nyer a magyar államkötvénnyel az ember, ha kevés a kamat, de akkor indirekt. A lakosság eladósodása egyben kódolt fogyasztás csökkenés, ami exponenciálissá válik alapkamat és/vagy BUBOR emelés esetén. A túlfűtöttség nagysága szerintem egyben a jövőbeli krízis nagyságát is mutathatja. Úgy vélem most is ellenkezőleg kell viselkedni, mint a tömeg, kb olyan ez mint két szinuszos fv. eltolva. Lehet faszság, de most azt látom, hogy lassan lehet áttolni az ingatlanokat mondjuk államkötvénybe, megvárni annak emelkedését, majd az újabb csökkenést, miközben vélhetően ennek fordítottját fogja csinálni az ingatlanpiac, majd megint lehet venni ingatlant vagy beruházni új építésbe, ha valakinek ez a szíve-vágya.

Konjunktúra esetén az ember azt látja, hogy venni kell valamit, mert lófasz a kamat minden egyre drágább. Ez a félelem szar, mert ezen uralkodni kell, ugyanis válságban a cash hatványozottan többet ér. Konjunktúra idején a pénz versenyzik a javakért, válságnál pedig a javak a pénzért.

Engem a pénz önmagában nem boldogít. Legyen annyi mindig, hogy a boltban ne kelljen néznem soha az árakat és a kényelmes élet biztosított legyen. Nem szeretnék óriási vagyonokat felhalmozni. Viszont ha megtetszik valami, azt meg tudjam venni.

Szóval a spekulációk mérsékelten érdekelnek. A befektetői minősítésem a bankom szerint konzervatív, alacsony kockázat :)

Visszatérve az eredményekre: a károgók károgása ellenére úgy fest, hogy a kormány intézkedései az államcsőd széléről inkább a felzárkózás irányába mutatnak.

--
trey @ gépház

( mraacz | 2019. 02. 16., szo – 11:23 )

A hitelminősítők efféle értékeléseiről nehéz eldönteni, hogy a minősített jószágról vagy a minősítők várakozásairól szólnak-e. Maguk a minősítők egészen nyilvánvalóan jobban befolyásolják a piacot, mint a minősített országok maguk. Ezért aztán fogalmilag is nehéz lenne elképzelni, hogy egy minősítő független legyen. Többnyire a saját hitelességük és a minősített országok valós helyzete közötti mezsgyén lavírozik mind - vagy szebbre festik a valóságot, valamilyen üzleti érdek mentén, vagy egészen addig festik rosszabbra a képet, szintén üzleti érdekből, ameddig még éppen hisznek nekik. Amikor muszáj korrigálni, olyankor persze megteszik.

( SzBlackY | 2019. 02. 16., szo – 12:19 )

9 évnyi kétharmad után eljutottunk oda, ahol 2009-ben egy gazdasági válság közben/után voltunk (https://countryeconomy.com/ratings/hungary). I'm making a note here: HUGE SUCCESS.

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Tkp. abszolút értékben még ha minimális javulás is van _a gazdasági világválságot közvetlenül követő időszakhoz képest_, hasonlítsd össze ugyanezeket a mutatókat akár csak a visegrádi négyekkel (BTW, a S&P [és a Moody's és a Fitch] szerint a másik három visegrádi négy legalább A-s minősítésű).

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

A globalis felmelegedest is a - foldtorteneti leptekben merve kb. 10 eve - veget ert jegkorszakhoz szoktak nezni. Szoval igazabol a kozgazdaszok sincsenek olyan nagyon rossz helyzetben.

--
When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

A visegrádi négyek 2010 előtt húztak el tőlünk, akkor, amikor mi böszme módra leszakadtunk. Valóban annyira elléptek akkor, hogy hozzájuk képest még jó darabig le leszünk maradva. Pedig jó lenne megelőzni őket.

Egyébként nekem nagyon szimpatikus az elégedetlenség, mert motivál arra, hogy az ember előbbre lépjen. Aki elégedett, rest marad és köpköd mindenre. Kivételek vannak.

> Ide tartozik, hogy hazánk továbbra is tőkevonzó, ami abból a szempontból (is) érdekes, ha nem lennénk jogállam - miként azt a túloldalról súlykolják - befektetnének-e itt a nyugati multik?!

List of countries by real GDP growth rate
Libya 15
Ethiopia 9.6
India 7.4
Ivory Coast 7.4
Bangladesh 7.1
Djibouti 6.5
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_real_GDP_growth_rate

( n4buk0d0n0z0r | 2019. 02. 16., szo – 14:41 )

https://www.mnb.hu/statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-i…

"A londoni Fitch Ratings nevű hitelminősítő intézet a magyar állam hosszú távú hitelképességét a stabilnak számító (A-)-ról (BBB+)-ra szállította le, amely már negatív értékelést jelent. " (ez volt 2006-ban)

Iskolás példával: Az jobb, ha kijavítom az 1-es főlét kettesre, mint ha mondjuk a 4-esem helyett, kapnék egy 3 alát?

Most 2019-et írunk ...

Attól függ kinek mi áll a mérleg két serpenyőjében.

Van amiben jobban állunk (pl. köszönhetően az EU pénzcsapnak, a vállalkozói kultúra enyhe fokú
javulásának, az egyéb makro- és mikrogazdasági mutatónak , stb.- félreértés ne essék, ez nem csak
"szent és sérthetetlen" kormányunk munkájának eredménye, ennek nagy része EU trend most a felzárkózó országokban).
- Hozzáteszem, hogy a külső államadósság csökkentéséhez és IMF hitelek visszafizetéséhez nagy mértékben hozzájárultak a manyup tagok is az einstandot követően.

Van amiben rosszabbul :(infrastruktúra, utak minősége, kórházak, oktatás, kisebb települések felzárkóztatása, funkcionális analfabéták tömege., stb, stb.)

Ebben az országban nem mindenki, minimáladózó vállalkozó, ügyeskedő és adóelkerülő. Majd figyeld meg milyen nyugdíjat kapnak azok akik most KATÁznak...
Abból a pénzből ami a KIVA vagy KATA vállalkozóktól befolyik, nemigen lehetne finanszírozni az államadósságot...

Kisadózó vállalkozást nem lehet önmagában nézni, rengeteg egyéb hatása van. Először is, közvetve ugyan kevés adót fizetnek, de ÁFÁ-ból egy valag pénzt, összességében többet is, mint egy 150-200 ezres szalag melletti munkával. Bizonyos hiányszakmák itthon maradását is segíti, pl nekem megéri valamivel kisebb adóbevételt, hogy találjak SOS villanyszerelőt, és még így se könnyű. Az élelmesebb részének meg ez csak egy ugródeszka ahhoz, hogy később cége legyen, a kezdő vállalkozásokat folytogató, feltételezett bevételek utáni minimális adóterhek megölik a fejlődést.

Igazából én csak azt nem gondolom,hogy a felsorolásban leírtakra a KATA lenne az elsődleges megoldás.

Végül is tekinthetjük egy lépésnek abba az irányba, amire utaltál (fehéríti a gazdaságot, kevesebben mennek el, stb.), de valamiért nem érzem azt, hogy ez hosszú távon is működőképes.

Az összegen vitatkozhatunk, de az elv maximálisan helyes. Egy egyszemélyes vállalkozó ne baszakodjon többet adminisztrációval, mint évi fél nap. Ez helyes. Dolgozzon, termeljen, az a legjobb mindenkinek. A KATA-szerű rendszerben nincs mit ügyeskedni. Aktív vagy => fizetsz. Amit te ügyeskedésnek hívhatsz azt normál esetben adóoptimalizálásnak hívhatjuk, ha az törvényes keretek között zajlik. Persze ekkor lehet azt is mondani, hogy viselkedésével kijátssza a rendszert ami a valóságban egyenértékű kijelentés azzal, hogy megfelel a jogszabályoknak.

Azt vallom nézzük a dolgokat önmagukban, jelzők és érzelmi töltetű szuperlatívuszok nélkül, kizárólag a dolgok logikai igazságtartalmát vizsgálva. Az a valóság, a többi pedig érzelmi folyamatok keveréke.

Említetted még az öngondoskodást is.

Én itt azt érezem a legnagyobb gondnak hosszútávon, hogy akik az elkényelmesedett szocializmusban nevelkedtek (értsd: ezzel a kérdéskörrel soha nem kellett foglalkozniuk), azok az emberek nem látják át ennek a jelentőségét. Itt a fejekben kéne változást generálni és kihangsúlyozni (akár politikai szinten is), hogy ez mennyire fontos.

Akik a sült galambra várnak, és nem tesznek semmmit az öngondoskodással kapcsolatban, azok koldusok, szegények vagy rászorulók lesznek öreg korukban majd. Így 10-20-30 év múlva ez a folyamat lyukat fog ütni a költségvetés és a segélyszervezetek kasszáján is elég erőteljesen.

Az, hogy az ájemef hitel annyira fújcsúnya, az valójában csak legenda. Sokkal kedvezőbb kamattal kaptuk, mint amennyiért akkor a piacon hitelt tudtunk volna felvenni - már ha tudtunk volna ugye. Mert ha nem, és akkoriban nagyon úgy nézett ki a helyzet, akkor bizony államcsőd van. Az meg elég kellemetlen szokott lenni, leginkább a lakosság alsó 99%-ának...

De nem kell azt külön venni, az is az államadósság része volt. És az államadósság "ámblokk" a 2010-es kb. 20e milliárdról Ft-ról mostanra 30e milliárd Ft közelébe _nőtt_ valójájában. GDP arányosan csökkent ugyan, de ez egyrészt annak köszönnhető hogy a GDP gyorsabban nőtt, mint az államadósság (ez önmagában persze örömteli lenne), de főleg némi "talált pénznek".

Ugyanis közben elment 3000 milliárd mnyp pénz, az mnb devizatartaléka is csökkent kb. ugyanennyit (33->22 milliárd EUR). Enélkül a 6000 milliárd Ft nélkül az államadósság GDP arányosan is nőtt volna az elmúltnyócévben, annak ellenére, hogy ömlöttek ide az EU támogatások (ezermilliárdokról van szó), és baromi alacsony a kamatszint.

Az IMF hitelnek csak egy része volt devizaadósság-törlesztés, másik részéből MOL-részvényeket vettünk vissza, illetve a devizatartalékot is növeltük, meg emlékeim szerint nem is az egész keret lett lehívva.

A devizatartalék csökkentés az kicsit bonyolultabb annál, mint ahogy leírtad. A devizatartalék nem extra pénz, hanem kibocsátott forint fedezete. Amikor bepakolták pl az IMF hitel egy részét, azért az MNB újonnan kibocsátott forintot adott az államnak. A csökkentése meg úgy nézett ki, hogy a forintforrásban bővelkedő állam lejáró devizahiteleknek megfelelő forintot odaadott a nemzeti banknak, hogy adja vissza a devizát, és abból törlesztenek. Az MNB pedig ilyenkor elszámolja a két árfolyam (bekerülés, kikerülés) különbözetét, amin vesztesége, vagy jelen esetben nyeresége keletkezik - ebből is fedezték az alapítványozást. Magyarán a devizatartalékból eltűnő 11 milliárd euró nem csökkentette az államadósságot, mert annak fedezetére forintadósságot bocsátottunk ki.

> Hozzáteszem, hogy a külső államadósság csökkentéséhez és IMF hitelek visszafizetéséhez nagy mértékben hozzájárultak a manyup tagok is az einstandot követően.

hozzateszem hogy a kulso allamadossag novekedesehez es az IMF hitelek felvetelehez nagy mertekben hozzajarult a manyup rendszer bevezetese

( BlinTux v | 2019. 02. 22., p – 23:55 )

És akkor most olcsóbb lesz a kenyér? :O