USB-ből kiküldött byte-ok D-tárolókba

Fórumok

Adott egy USB port, amire kiküldök egy byte-ot, na annak a 8 bitjét hogyan tudom fogadni, hogy 8 D-tárolóban kössenek ki?

Azt tutom, hogy hogy lehet sorbakötni a 8 D-tárolót és shift regiszterként fogadni a biteket (https://sub.allaboutcircuits.com/images/04403.png), de itt nincs CLK.

Erre van valakinek valamilyen épkézláb ötlete, amihez nem kell mikrokontroller? Pl. oszcillátorral időzíteni, vagy mittudomén.

Hozzászólások

En kozel kizartnak tartanam, hogy mikrokontroller nelkul megoldhato a feladat. Ott kezdodik, hogy az USB egy differencialis busz - tehat ilyen modon is kell illeszteni hozza barmit.

A kovetkezo lepcso, hogy enumeralodik az eszkoz, ez oda-vissza kommunikaciot igenyel (egyebkent az enum utan is, folyamatosan valaszolni a kell a device-nak a host fele).

Az USB-n egy byte atkuldese eleg nagy overloaddal jar, nezd meg a protokollt. Kell csinalnod egy endpointot (jelen esetben OUT), a control endpoint tud 8 byte-ot, igy az is megfelelhet.

Szoval en inkabb egy USB-parallel adapter javasolnek (az FTDI-nek van, talan a 245-os), ott az USB-s resz megvan, es csak ki kell raknod a megfelelo ertekeket a GPIO-kra.

/sza2

--
Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Köszi a magyarázatot. Sajnos az USB-parallel adapter nem játszik, mert az egésznek az volt a lényege, hogy kevesebbe kerüljön, mint egy hiperolcsó USB-s hangkártya + erősítés + hangszóró. A régi Covoxos módszer járt a fejemben, ahhoz csak pár ellenállás, meg a hangszóró kellett, de ott ugye az LPT adott volt.

Esetleg az eszköz felderítő protokollt lehetne abuzálni, hogy azon át menjen ki az adat. De ennek sok értelme nincs.

Biztos, hogy egy ATTiny túl drága? Mert ahhoz vannak leírások hogy lehet USB 1.0-t csinálni vele, és 300 Ft alatt be lehet szerezni. Van is olyan AVR programozóm, aminek a lelke egy ATTiny, ami direktben az USB-re van kötve AFAIK.

Link pl, ami szakszerűnek látszik: https://arduino.stackexchange.com/questions/20240/attiny85-communicatio…

Szerk: itt van az ősforrása a V-USB projektnek: https://www.obdev.at/products/vusb/index.html

Hát ezt a kapcsolást elfelejtheted. Pár dolgot először is tisztázzunk az USB-vel kapcsolatban:
- differenciális jelátvitel. Jelszint 1-2 V között van full speeden, azt hiszem 200 mV körül high speeden.
- high speed esetben megfelelő lezárást kell alkalmazni.
- az időszinkront maga az adatbitek biztosítják, bit stuffing-al.
- az USB nem egy egyszerű soros port, amin ki lehet szórni a biteket meg a bájtokat. Definiálva van benne a protokoll, amit meg kell valósítanod, ha a géped kezelje az USB eszközt.

Mindezekkel együtt nem lehetetlen leimplementálni az USB-t, számos kontrollerben van hozzá periféria, de diszkrét elemekből nem fogod költséghatékonyan kirakni, az biztos. Minimum kontroller vagy FPGA.

Ahogy a kolléga említette, én is USB-párhuzamos, vagy USB-soros átalakítást javasolnék. Keresnék olyan chipet, amin van GPIO, és akkor már jöhetnek akár a flip-flopok is.

Egyik olcsó USB-soros átalakító a silabs CP2102. Ilyen kész panelt Kínából talán már 1$ körül is lehet venni. Persze Kínából ilyen áron már szinte kapsz hangkártyát is...

Semmiképp sem az a célom hogy elvegyem a kedved az ötleteléstől! Ebből néha születnek igazán jó dolgok is.
Csak sajnos (nekem is nehéz) be kell látni, hogy "mindennapi" problémákra a Kínaiak már mindent legyártottak, és nemigen lehet velük felvenni a versenyt :(
Ettől még barkács célból érdemes sokmindenbe belevágni, mert rengeteg tapasztalatot szerzel vele. Meggazdagodni valószínűleg nem ebből fogsz...
Én pl. játékból RGB LED-es kijelzőt építek, pedig tudom hogy a világon semmi értelme, és hogy min. 5x drágábban jövök ki (ha a saját munkámat nem számolom....), mintha megvenném.

Az a baj, hogy erre a problémára pont nem gyártották le még a kulcsrakész megoldást, mert filléres USB-s hangkártya, erősítő, meg hangszóró van, de nincsenek egybeintegrálva; lehet fogni az USB-s hangkártyát, a kimenetét rákötni valami filléres minierősítőre, majd annak a kimenetét a hangszóróra. (Esetleg jobb esetben az erősítő nem szükséges.)
Itt pont ez a baj, hogy nem akarunk "kisvasutat" építeni, hogy a főnökömet idézzem; tényleg nem a legszerencsésebb felállás ez a szerelvényszerűen összekapcsolt eszközök "vonata".
Belevágtam volna én barkácscélból is, mert szeretek barkácsolni, de sajnos nekem az elektronikai képzettségem az meglehetősen minimális; a digitális technika valamikor jól ment, de az USB az egy merőben más szint.

A Panasonic SC-PMX80 - hangsugárzók nélkül SA-PMX80 a neve - tudja ezt. Van USB bemenete, van benne erősítő, adnak hozzá hangfalakat is. Na jó, van bluetooth interface-e is, meg analóg bemenete, meg van benne tuner, meg USB host interface, hogy pendrive-ról is le tudja játszani a zenét, és talán 80000 Ft környékén meg is kapod. Tudom, mert itt van egy ilyen a monitorom fölött. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Értem én, hogy olcsón kell, de akkor meg vegyél a boltban olcsón adapterrel analóg PC-s hangszórót, abban van picike erősítő, meg persze maga a hangszóró, valamint egy USB-s hangkártyát szintén olcsón, és készen is vagy. Szerintem ennél olcsóbban, megbízhatóbban és gyorsabban nem fog menni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Aha, így már világos. A Raspberry Pi még olcsóbb. Vagy én például kemény 75000 Ft-ot áldoztam Acer ES1-132-re, ez egy 11.6"-os picike notebook normálisan használható billentyűzettel, touch pad-del, bluetooth-szal, 5 GHz-es és 2.4 GHz-es wifivel, 2 db USB 2-es és 1 db USB 3-as host interface-szel, 1 Gb/s-os hálózati interface-szel, SD-kártyaolvasóval, analóg audio be- és kimenetekkel, belső hangszórókkal, HDMI kimenettel, 4 GB RAM-mal, 500 GB HDD-vel, amelyet 256 GB SSD-re cseréltem. Minden megy Linuxon. Nincs benne ventilátor, így SSD-t rakva bele mozgó alkatrész nélküli. 4 magvas Intel CPU van benne.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

De ha ceges, akkor nem opcio osszerakni egy NYAK-ot, amin osszeepited amire szukseg van? Gondolom a D-tarolo sem a levegoben logna.

Barmelyik uton indulsz el (USB->GPIO + sajat "hangkartya" + erosito + hangszoro vagy USB hangkartya + erosito + hangszoro) ahhoz is kell majd valamit epiteni ha jol sejtem. A project-hez szukeges alkatreszeknek (IC-knek) altalaban van referencia kapcsolasa, abbol ossze lehet pakolni valamit ami megfelel az elvarasaidnak.

Ha egy darab kell, akkor az ido amit eltoltottel eddig vele mar most jelentos erteket kepvisel - igy akar valami dragabbat is siman meg lehetett volna venni. Ha tomeggyartas akkor ott meg sok darab eseten valoszinuleg lehet eleg olcson epiteni, az elso lehet, hogy nem lesz a legolcsobb, de amikor ugyanabbol kell +100... akkor mar valoszinuleg filleresse valik fajlagosan.

Nekem regebben a NYAK legyartasa volt a neuralgikus pont - mara ez gyakorlatilag megoldodott, mivel "prototipus" NYAK-okat mar egy csomo kinai gyarto kinal nagyon nyomott aron (10USD alatt, pl. 10x10cm X 10db). OK, mostanaban inkabb az alkatreszek beforrasztasa kezd gond lenni (pl. BGA tokok).

/sza2

--
Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Na ja, volt valami ilyen mondas, hogy egy adott pillanatban a tervezesnel felhasznal alkatreszek 40%-a kifuto, a masik 40%-a me'g nem rendelheto, a maradek 20% ami epp gyartasban van :-)

Azert az OP jelenlegi project-jehez lehet talalni olyan alkatreszeket amik mar hosszabb ideje a piacon vannak es valoszinuleg meg lesznek is egy darabig.

Masreszt, ha nem oriasi mennyiseg kell akkor a disztributornal le lehet kotni a szukseges mennyiseget. Oriasi mennyiseg eseten pedig a gyartoval erdemes egyezkedni (sot, akar tobb gyartoval is - az igazan komoly cegek jellemzoen alkalmaznak tobb beszallitot (gyartot, nem disztributort) ugyanarra a termekre).

/sza2

--
Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Jó, de ha évi néhány száz, legfeljebb néhány ezer darabról van szó, viszont nem tudod, hogy idővel fogsz-e változtatni a terméken valamilyen CO keretében, akkor egyik út sem járható, marad a remény, hogy nem hal ki alólad az alkatrész.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nekem a QFN meg siman OK - a szemelyes kedvencem: MGM13S ;-) de meg ezt is lehetseges reflow nelkul (igaz holegfuvoval, az mar majdnem reflow) beforrasztani, bar stencil kell meg paszta. Eloben kicsit ugy nez ki (a pad-ek) mint egy smiley :-)

/sza2

--
Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Ránéztem. Külön öröm, hogy a pin 1 index a 47-es lábat jelöli, amelyik ráadásul sem az első, sem az utolsó. :)

Egy ilyen toknál marha jó, ha rövidzár vagy beforrasztatlan láb van a tok alatt. Gyűlölöm az ilyen gyárthatatlan, javíthatatlan sz.rokat. Amikor valamit tervezek, igyekszem TSSOP, MSOP, TQFP, SOT363, SOT23, meg efféle tokokat választani, ezek javítására van reális esély.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez van, amikor kalákában készül az elektronika. ;)
Ezek a tokok nem kézi szerelésre készülnek. Az általad gyűlölt tokozás kis helyigényű és olcsóbb kivitel, vagy a hőelvezetéshez szükséges felületek vannak az ic hasa alatt. A beültető automatának, kemencének meg tökmindegy. Viszont a gyártó feltételezi a 25um vastag forrasztást...
Pontosan ezért már a prototípust is az erre szakosodott céggel szereltetem. Eddig 0% hibával dolgoztak, persze meózzák is a terméket.

Pont az elmúlt hónapban ötletelt a főnököm, miszerint majd valaki - aki eddig is dolgozott neki - fogja szerelni a következő sorozatot. Küldtem egy fényképet, mire rögtön visszakoztak: Túl sűrű a processzor lába. :-D
Pedig csak TSSOP28 volt a nyomorult.

Igen, az 0.635 mm-es lábsűrűség a láb szélességével meg a kettő közti réssel együtt, ha jól emlékszem.

Értem, amit írsz, de nálunk minden tegnapra kell és lehetőleg szinte ingyen. A sorozatgyártás a kisebb probléma, az első fejlesztési darabok a nyűgösek. Ha valami nem megy, kérdés, elszúrták-e az ültetést, vagy én voltam figyelmetlen, s vétettem elvi hibát. Kis darabszám esetén a géppel ültetés nem költséghatékony. A keretszerződéssel meg az a baj, hogy majd a proto alapján fog kiderülni, le lenne-e hívva nagyobb mennyiség, vagy lesz-e módosítás. Arról nem is beszélve, hogy van, ami kutatás, tudottan sohasem lesz belőle 5 db-nál több gyártva, mert most keressük a know-how-t.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Mit csináltál volna a Videotonban a 13 hónapos beszerzési norma mellett? :)

Ha tegnapra kell és szinte ingyen, na az a fejetlenség. Már megint főnökömet kell idéznem: Az elődöm sokkal gyorsabban dolgozott, (és ez fontosch!,), igaz, néha komplett sorozatok mentek a kukába.
Másrészről meg többször előfordult, hogy egy több éve gyártott termék került újra a palettára: Ezt szeretnénk gyártani. Minden jól működik, csak van egy apró ... - Ekkor szoktam újratervezni az egész dilettáns baromságot.
Nagyon szomorú lennék, ha olyan kerülne ki a kezemből, mint ennek a kollégának. Fut a termék már jó 10 éve, és egyszer csak egy 20-as sorozat minden darabja selejt lett. Bizony, a legpontosabb 7805-ből kifogtak egy olyan sorozatot, ami éppen az alsó tűréshatáron volt.

Ezeket csak azért írtam, mert a szakértelmed rendben van, akkor meg miért szivanád magad és a céget a kapkodással?
Ahol géppel ültetnek, ott ültetnek kézzel is. Többször előfordult, hogy a 20-as panelből csak 3-5db beültetését kértem elsőre. És ez igenis költséghatékony, mert nem tudom elszúrni. Ráadásul a szereltetés ideje alatt jut időm a további ellenőrzésekre.
Sőt, olyan kis sorozatban gyártunk, hogy általában kézzel szerelik. Bár van olyan sejtésem, hogy néha megunják a banánt, és saját maguknak gépre viszik. :)

A TSSOP megfelelő anyaggal és szerszámmal probléma nélkül forrasztható. Persze, ha csak 6 lábú a tok, akkor nehezebb kézzel forrasztani. Nálam a kihívás a 10 lábú 0,5mm osztású toknál jelentkezik igazán. ;) (pl. SOT552-1)

Talan annyit mentsegul, hogy itt egy olyan radios MCU-rol van szo, aminel a tokon belul van osszerakva minden (HFXO, matching, sot, az antenna is) - szoval vannak megkotesek a kialakitasra (plusz a NYAK-ra is vannak restrikciok).

/sza2

--
Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Ez is volt a terv, de olcsóbban kellene, hogy kijöjjünk gyártásilag, mint amennyibe ezek a filléres kínai vacakok kerülnek. A mennyiség is problémás, mert nem egy darab kellene, de nem is 100+. Pár tucat, legalábbis így előreláthatólag, aztán később még változhat.

Munkaidőt eddig nem töltöttem el ezzel az USB-re aggatható cuccal, csak azzal, hogy a win10 letakarítását és a Linux telepítését automatizáljam. (Korábban win10-zel használtuk, de nem vált be.) Ezt így munkaidőn kívül próbáltam intézni, hátha szerencsém lesz alapon.
Lehetne építeni sok mindent, de nekem a kódolás a dolgom, ebbe meg bele kellene tanulni, annyi idő most nincs, se saját, se céges. Azt reméltem, hogy annyi tudással is meg lehet oldani, amennyi most van. Tévedtem.

A nyákokat simán lemarattuk volna valami ismerősénél, legalábbis a főnököm azt mondta, hogy ezt felesleges lett volna kiküldeni Kínába.

olcsóbban kellene, hogy kijöjjünk gyártásilag, mint amennyibe ezek a filléres kínai vacakok kerülnek...Pár tucat

Ehhez a "Mérnöki alapismeretek" c. tárgyat, azon belül pedig a gazdaságos sorozatnagyságot kellene tanulmányozni. Üzenem ugyanezt a főnöködnek is. ;)
De legalább egy komolyabb alkatrészboltra kattintsál egyet! Egy alkatrész ára fordítottan arányos a beszerzett mennyiséggel. A néhány tucatos beszerzés darabára úgy 10x nagyobb lesz, mint komplett a kínai áramkör (esetleg milliós tételben szerzik be az anyagot, a munkabér meg alig). Ami esetleg Texas csippel készül...

A nyákokat simán lemarattuk volna valami ismerősénél...
( Mi meg most építjük az első űrhajót a kert végében álló atomerőmű mellett. ;) )
A nyákoknak házilag nem kivitelehzhető pontossággal kellene készülni, aranyozva, furatgalvanizálva , stb. Ugyanezt $5-25/10-20db árban megkapod szakszerűen kivitelezve. Sokkal olcsóbb, mint vegyi gyáregységet létrehozni otthon.
Pl. ha helyette egy olcsó kábelt veszel - és ezért nem kell aranyozni - akkor azt rögziteni, dobozolni, törésgátolni kell.
A kábel ára egy kicsivel több csak, mint a komplett usb hangkártya kínából.

Azt reméltem, hogy annyi tudással is meg lehet oldani, amennyi most van. Tévedtem.
Nem csak. Egyszerűen fogalmad sincs arról, hogy mennyi mindent nem tudsz ezekről a szakmákról.

Szerencsére csak a hozzáértés hiánya miatt gondolod ezt mérnöki feladatnak. Pedig nem az.

Kell egy
- usb hang átalakító - 200Ft (ebay)
- usb táplálású hangszóró 2x1W - 1090Ft (aqua.hu)
- usb táp - 1000Ft (ebay)

Ez kereken 2500Ft, csak ki kell várni amíg megérkezik.

Ha pontosítod a specifikációt (teljesítmény, távolság, határidő) akkor talán más jön ki.

Mint mondtam, nekem a kódolás a dolgom, ezt az USB-s marhaságot csak kínomban találtam ki, mert az Atom Z36xxx-en nem megy a hang Linux alatt.

Nem csak mi? Azzal én is tisztában vagyok, hogy nem értek túlságosan az elektronikához, de nem is az a szakmám (meg nem is az a dolgom). Igazság szerint a legjobban azzal járnánk, ha lenne egy működő Linuxos driver a Z36xxx-hez.

A specifikációt már fentebb megadtam, USB-re szeretnék valamit aggatni, ami hangot tud kiadni (szó szerint, azaz hangszóró included), lehetőleg minél olcsóbban.

nekem a kódolás a dolgom[...]
lenne egy működő Linuxos driver a Z36xxx-hez

Nosza! Ez épp profilba vág, írj egyet!

off

Ne szívd mellre, bucko asztaltársat gyakran cserben hagyja az empátia, s elkezdi durván leszólni a másikat. Ettől függetlenül sok hasznos dolgot ír, csak kicsit érdes természet.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Erre gondoltam:

Nem csak. Egyszerűen fogalmad sincs arról, hogy mennyi mindent nem tudsz ezekről a szakmákról.

Nem éppen tapintatos megnyilvánulás, mint ahogyan az sem, ami a Mérnöki alapismeretekről szóló fejtegetés kapcsán íródott, vagy csak én vagyok túl érzékeny. Jegyzem meg, megúsztam a BME-n úgy 5 évet, hogy nem volt Mérnöki alapismeretek című tárgyam.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Hát ugye. ;)
Ez legfeljebb annyit jelent, hogy fiatalka vagy, esetleg a villamosoknak (és trolibuszoknak) még ezt sem tanították. A mérnöki alapismeretek - ha jól emléxem - első féléves tárgy volt a BME-n. Pont ezen a vizsgán először a történelem folyamán nem volt kötelező logarlécet használni. :-)

Nomármost TCH barátunk abszolút nem állította, hogy minden mérnöki tudományok ismerője. Tán ezért nem sértődött meg. Ha valaki egy-egy naív ötletre megmondja a tuttit: Nem értesz hozzá - az bizony nem kellemes élmény, még ha aki mondja öregebb és tapasztaltabb, akkor sem. De ez nem sértés. Még akkor sem, ha a hatodikos fizikaóra anyagára hivatkozok. ;)

Szerintem nem az az empatikus hozzáállás, ha rózsaszín illatos betűkkel körülírom, hogy hülye vagy. Hiszen nem is erről van szó. Adott TCH, aki már látott valahol valamit. Utána van egy főnöke, aki a katonaságnál érzi magát. Ha parancsot ad valamire, akkor még a lehetetlen is megvalósul. :-D Ezen felül még szakmai elképzelései is vannak, tehát a beónál vakmerőbb.

Itt a sok-sok kommentből kiderül, hogy TCH nem ért az
- USB protóhoz
- a fizikai megvalósításhoz
- a fentiekhez szükséges hw/sw konstellációkhoz
- a DA átalakításhoz
- a hangkimeneten előforduló adatmennyiséghez
- a nyákgyártáshoz
- a sorozatgyártás tervezéséhez
- az anyagbeszerzéshez
- nincs széleskörű hw alkatrész és modul ismerete
- nem tudja, hogy a bármilyen oprendszerrel kompatibilis usb dac egy filléres csip
- és végezetül a specifikáció is csak foszlányokban, hiányosan érkezik

Es erre jön az ötlet: Majd leverjük a kínaiakat, mint a cölöpöt. :-D

Viszont a legnagyobb baj az utolsó pont. Maga a topic félrevezető, teljesen más a cél, de még mindig nem tudom mi is az. ;)
- csak legyen hangja a pécének
- nagyobb teljesítményt kell kiadni
- nagyobb távolságba kell vezetni
- információs pultba kell beépíteni zajos környezetben
- kell-e 2 csatorna
- egyéb

Ha ezt tudnánk, akkor nem kellene a mikrokontrollertől az adaptereken át az SPI-ig mindenféle marhaságot javasolni.

Miközben itt a tökéletesnek tűnő legegyszerűbb megoldás!

Jaj, és még fokozni is képes vagy! :( Valahogy nem kedvelem azokat az embereket, akik magukénak vallják az „ami a szívemen, az a számon” mondást. A Korinthusbeliekhez írt I. levél 13. rész 7. versszak jut eszembe, persze kontextusában van értelme, mert a gondolat előbb kezdődik pár versszakkal.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Itt Mária Országában a vak is láthassa, a "Boldog Karácsonyt!" után ez a legjobb mondás. ;)
Aztán milyen offtopic dolog ez mán?
Érzékeny, biblikus szíved azonnal a szádra rakta a nemtetszésedet. ;) Ugyan TCH nem sértődött meg, de az isteni szeretetet vezérletével csak elmagyarázod mégegyszer, hogy milyen gyűlölködő vagyok. ;)

Tényleg csipkelődő a stílusom. Nem dolgoztál még velem, pedig az egyes munkatársak elég jól viselik. (Nemrég olvastam, ha valaki káromkodik, az az intelligencia jele. ;) - Ezt csak úgy beszúrtam, hátha jó lesz még valamire.)
"Használati utasításként" próbáld meg elfogadni, hogy egyáltalán nem vagyok rosszindulatú és gyűlölködő. A stílusom tán abból ered, hogy sokszor sok hülye emberrel vagyok kénytelen dolgozni. És ekkor sem az a reakcióm, hogy "Megölöm!", hanem erőn és lehetőségen felül próbálom rávezetni a helyes útra. Persze itt főként szakmai kérdésekről beszélek, amikor a rosszabbik lehetőség az, hogy gagyi lesz a termék, vagy a szoftveres tízszer lassabban készül el. Aztán olyan is előfordul, amikor egy kondenzátor pozícióját nem a szakember és a gyártó ajánlása, hanem egy dilettáns, - vagy még rosszabb, - "vezetői döntés" határozza meg. Egy másik cég tulajdonosát sem hülyézem le, csak játszom a falrahányt borsót. :(
Természetesen egy ilyen okostojást nem szabad összekeverni a vétlen, amatőr és tét nélküli játékot űző hupperrel! Csak a stílus marad, de nem bántásból. Van aki érti, van aki jobban figyel a szkamai részletekre, mint a rózsaszín levélpapírra. Mindenesetre többre tartoma a stílusomat, mint amit egynémely huptársunk egy ontopic és helyénvaló hozzászólásomra írt: "Meg vagy te baszódva? Hogy jön ez ide."

> Utána van egy főnöke, aki a katonaságnál érzi magát. Ha parancsot ad valamire, akkor még a lehetetlen is megvalósul. :-D
> Ezen felül még szakmai elképzelései is vannak, tehát a beónál vakmerőbb.

A főnököm védelmében:
- Ákos egyáltalán nem érzi magát a katonaságnál, az eddigi melóhelyeim közül messze itt van a legtöbb cselekvési szabadságom. A probléma itt azzal van, hogy meg kell valahogy oldani, hogy Linux alatt működjön fullosan az eszköz és a hangot egyelőre a teljes Linuxos fejlesztőtársadalom - érintett része - képtelen volt megoldani ezen a chipen, így nekünk kerülő megoldást kellett keresni. Muszáj megoldani és nem azért, mert Ákos azt hiszi, hogy a katonaságnál van, hanem azért, hogy az ügyfelek elégedettek legyenek, nekem meg ne kelljen állandóan javítani a win10-eket, mert tömött csomókban hullik tőle a fogam.
- A "szakmai elképzelés", miszerint húzzuk rá a régi Covoxos megoldást az USB portra egy átalakítóval nem az ő agyszüleménye, hanem az enyém.

> - és végezetül a specifikáció is csak foszlányokban, hiányosan érkezik
>
> Es erre jön az ötlet: Majd leverjük a kínaiakat, mint a cölöpöt. :-D
>
> Viszont a legnagyobb baj az utolsó pont. Maga a topic félrevezető, teljesen más a cél, de még mindig nem tudom mi is az. ;)
> - csak legyen hangja a pécének
> - nagyobb teljesítményt kell kiadni
> - nagyobb távolságba kell vezetni
> - információs pultba kell beépíteni zajos környezetben
> - kell-e 2 csatorna
> - egyéb

Ez a felületes olvasás hátulütője. Nem csak ebben a topicban, de a két másik kapcsolódó topicban is ki lett vesézve a dolog: egyszerűen csak hang kiadása USB-n kereszül. Nem számít a minőség, vagy az, hogy hány csatorna van, csak egy digitalizált beszédet kell lejátszania a különböző kérések esetén. Azt is elmondtam, hogy ugyanabban a dobozban lesz, mint a PIPO, tehát nincs távolság. Arról valóban nem volt szó, hogy a környezet mennyire zajos, de akkor most mondom, hogy irreleváns; ha a normál emberi beszédnek megfelelő hangerővel le tud játszani, akkor az elég.

> Miközben itt a tökéletesnek tűnő legegyszerűbb megoldás!

Ha elolvasod az alatta lévő kommentemet, akkor láthatod, hogy már tegnap este meg is köszöntem neki; továbbítottam a cég felé is, hogy ASAP szerezzük be, ha működik a cucc Linux alatt (az most mindegy, hogy OOB, vagy NOOB), akkor ez lesz a megoldás.

Jajj, dehogyis állítottam a főnöködről, hogy buta, hülye, zsarnok vagy hörcsögjóska lenne!
Viszont én elég öreg vagyok hozzá, hogy jobbára a múlt eseményei alapján, szinte rutinból ítéljek meg dolgokat. Hiszen szinte már mindent láttam. ;)
Íme, a büntető példa.
Még a 80-as években (a körülményeket nem taglalom) új menedzser kellett a sikeres fejlesztőcsapatunk élére. Nosza, a vezetés feladott egy hirdetés a HVG-ben: 4 nyelven tárgyalóképes, 5 diplomás - műszaki, gazdasági és egyéb - embert keresnek. Ilyen állat nincs is, de mégis volt! Sőt, emberünknek nem csak egy halom papírja volt, hanem értett mindenhez is. Ráadásul roppant lelkes és büszke volt, amiért egy ilyen ütőképes csapattal, ilyen fontos és exkluzív témán dolgozhat. Ez odáig fajult, amikor kijelentette: "Leverjük a japánokat!" XD

Azóta eltelt pár évtized, a kínaiak is eléggé feljöttek úgy volumenben, mint minőségben. Itt inkább a "Majd leverjük a kínaiakat, mint a cölöpöt." érzékelteti a fenti példa analógiáját.
Szóval erre a jelenségre lehetne mindenféle pejoratív és ledorongoló dolgot mondani, de helyette nevezzük nevén a dolgokat:
Angyali naivitás.

A Covoxos elképzelésről a szobafestő rokonom története jutott eszembe: "Nem működött az alternatív kapcsoló. Hívtam a villanyszerelő barátomat. Elpiszmogott vele, de nem tudta megcsinálni. Hát kiszereltem a kapcsolót és letapétáztam. Ahhoz értek!" :-D
Az ötlet még működne is. Legalábbis a vége, de a szinkronizáláshoz legegyszerűbb egy mikrokontroller. Csak kimaradt a történetből, hogy ezt a linux hangrendszerhez is kellene illeszteni, ami kernel drivert, a kernel driver illesztését a hangrendszerhez, meg még ki tudja mi minden felesleges munkát jelent. Alapvetően a D-tároló keltette fel az érdeklődésemet. Mi lehet ez a low-level hardver és mi a célja??
Na, erre lehet kapni 200Ft-tól bármilyen oprendszerhez illeszkedő, pendrive méretű "usb hangkártyát". Ez felülről a 6. hozzászólásban már megvolt.

Erre a kérdésre lehetett volna egy egymondatos specifikáció, bárhány topicban is meséltél már róla. Szó sincs felületes olvasásról. Ezt a topicot gondosan végigolvasva, a válaszaidból próbáltam összerakni a célt. Világos: eljutunk a macskától az űrhajóig. ;)

Ha elolvasod az alatta lévő kommentemet, akkor láthatod...
Lattam is! Ha megfigyeled, éppen csak összefoglaltam locsemege huptársunk számára (az ő legnagyobb örömére) az egész topicot. Tehát éppen arra utaltam, hogy a többiek milyen marhaságokat írnak össze-vissza. Pl. az usb helyett spi éppen annyira nem közelíti a célt, mint bármilyen egyéb okosság. Ezek szerint mások is, és inkább csak a topicra koncentráltak. :)

És nem is én találtam ki. ;)
Sajnos a fent emlegetett projekt igen hamar, már a Videoton széthullása (szétlopása) környékén kezdődött és ért véget. Illetve a három fős csapatból ketten kiléptünk. A harmadik kolléga, illetve az is, aki átvette a munkámat, fél-fél év elteltével jött utánunk.
Azért, hogy érezd a kijelentés súlyát, a kísérleti példány egy Thomson CD30 (nem forgalmazott) optomechadeck-en alapuló CDROM volt.

> A Covoxos elképzelésről a szobafestő rokonom története jutott eszembe: "Nem működött az alternatív kapcsoló. Hívtam a villanyszerelő barátomat. Elpiszmogott vele, de nem tudta megcsinálni. Hát kiszereltem a kapcsolót és letapétáztam. Ahhoz értek!" :-D

Meglehetősen erős túlzás ez az analógia.

> Az ötlet még működne is. Legalábbis a vége, de a szinkronizáláshoz legegyszerűbb egy mikrokontroller.
> Csak kimaradt a történetből, hogy ezt a linux hangrendszerhez is kellene illeszteni, ami kernel drivert,
> a kernel driver illesztését a hangrendszerhez, meg még ki tudja mi minden felesleges munkát jelent.

Egyáltalán nem. Én ugyanis nem "valid" hangkártyát akartam építeni, hanem a lejátszandó hangot nemes egyszerűséggel kiküldeni a soros portként kezelt eszközre. A Covoxnál is csak kiírtad a byte-ot az LPT-re, nem?

> Na, erre lehet kapni 200Ft-tól bármilyen oprendszerhez illeszkedő, pendrive méretű "usb hangkártyát". Ez felülről a 6. hozzászólásban már megvolt.

Ez már a korábbi topicban is megvolt. Csak mint írtam, azokra a hangkártyákra még kellett volna erősítés és hangszóró és ez nem tetszett Ákosnak. A megoldást az az egybeintegráltság jelentette volna, amit fdeyso írt, csak én nem találtam ilyet.

> Erre a kérdésre lehetett volna egy egymondatos specifikáció, bárhány topicban is meséltél már róla.

Dehát volt is, könyörgöm; a legtömörebben összefoglalva ráadásul éppen a neked írt válaszban: "USB-re szeretnék valamit aggatni, ami hangot tud kiadni (szó szerint, azaz hangszóró included), lehetőleg minél olcsóbban."

> Ezt a topicot gondosan végigolvasva, a válaszaidból próbáltam összerakni a célt.

Hát akkor csak pont az a válasz maradt ki, amit neked írtam. :/

> Lattam is! Ha megfigyeled, éppen csak összefoglaltam locsemege huptársunk számára (az ő legnagyobb örömére) az egész topicot.
> Tehát éppen arra utaltam, hogy a többiek milyen marhaságokat írnak össze-vissza. Pl. az usb helyett spi éppen annyira nem közelíti
> a célt, mint bármilyen egyéb okosság. Ezek szerint mások is, és inkább csak a topicra koncentráltak. :)

Ja értem. Ez jogos. Ezen én is fogtam a fejem, hogy értékelem én a jószándékot, meg a kreativitást is, de ha a feladatom az volt, hogy konkrétan USB-re aggatva kell működnie, akkor nem sokra megyek az egyéb illesztéses tippekkel, még akkor sem, ha amúgy érdekes és életképes megközelítések...csak hát épp a aktuális feladat nem ez.

...a lejátszandó hangot nemes egyszerűséggel kiküldeni a soros portként kezelt eszközre. A Covoxnál is csak kiírtad a byte-ot az LPT-re, nem?
Nem.
Az AD/DA átalakítás alapja a Shannon mintavételi törvényen alapul. A lényeg az, hogy a mintákat időben pontosan kell adni vagy venni.
A DOS alatti Covoxra 7kHz sebességgel pakolták ki a bájtokat. Ez egy viszonylag egyszerű feladat, mert az oprendszer single user + single tasking. Ha írsz egy programot, akkor az fut, de nyilvánvalóan hardver időzítést is lehet használni. (timer interrupt) Ezzel a megoldással ugyan nem lehet a megfelelő időben kiadni a bájtokat, de a 8 bit felbontáshoz és a 3,5kHz sávszélességhez képest elfogadható az eredmény.
Abszolút pontos lenne az időzítés, ha egy timert-t összekötnénk egy DMA csatornával, és az pakolná ki a bufferelt adatokat. Persz ez sem igaz, mert az órajelnek is van ingadozása (jitter), de ilyen kis felbontásnál elhanyagolható a hiba. Ja, diszk műveletet sem szabad ilyenkor végezni, mert az is elfoglalja a buszt és pontatlanná teszi az időzítést.
A fentieket linux alatt nehezíti, hogy az multi user + multi tasking + protected oprendszer. Az IO privilégium megszerzésével nincs gond, ha végre tudod hajtani az outb() függvényt. Már csak az a kérdés, hogy mikor. Erre láthatsz komplett példát. A program egyáltalán nem garantálja az időben és adattartalomban pontos átvitelt. De jó játék! :-D
Eljutottunk az USB kezeléséhez. Az usb hardvert programozhatod közvetlenül is, de bájtokat csak bufferen keresztül tudsz küldeni. Miért? Mert az USB hardver a busz fizikai rétegének megfelelő protokollt valósítja meg, amibe nem tudsz beleavatkozni. Fölötte pedig a logikai protokollt kell driveren és descriptorokon keresztül eljátszani, hacsan nem kívánsz egy merőben új protokollt feltalálni. Bár ennek kicsi az esélye, mivel a hardver - véletlenül - pont az USB protokollokra van kihegyezve.
Ha egy oprendszerre rádugsz egy USB eszközt, akkor annak kell rendelkeznie egy control endpoint-tal. Amíg a driver ezzel nem dumálja meg az alap USB descriptorokat, addig nem is létezik számodra az eszköz. (Ezt már írták az első hozzászólásban.) Ha ezek után még adatot is akarsz küldeni, akkor még egy data endpoint-ra van szükséged. Egy-egy bájt szinkronizált küldéséhez, - ha a vevő nem bufferel, - a fentiekhez hasonló minőségben alkalmas lehet az "interrupt típusú" HID protokloll. A "Hi speed" (480 Mbps, USB-2.0) esetén pontosan 8kHz sebességgel tudod küldeni a blokkokat. Ehhez már csak egy vevő kell a másik oldalon, ami megfejti a protokollt, saját órajelre vagy a busz SOF-re szinkronizál és kirakja a bájtot.
A mikéntjét pontosan leírja pl. az USB 2.0 Specification. Elég, ha a fő 300+ oldalas dokumentumot átfutotd. ;)
A "soros port" (ebben az esetben) meg aszinkron eszköz, amivel nem célszerű szinkron adatot kiküldeni. Ha USB-soros átalakítóa gondoltál, az egy külön USB class, de akkor meg miért nem hangkártya?

Asszem tényleg erős túlzás az analógia, hiszen tapétázni sem tudsz. :-D
Ha ezen megsértődsz, meg is érdemled! Elvégre azt írtad Azzal én is tisztában vagyok, hogy nem értek túlságosan az elektronikához. Éppen ezért következmény, hogy nem kerülsz olyan helyzetbe, amikor egy drivert kellene írni vagy megérteni. Sőt, előveszem megint a régi tapasztalataimat. Nincs annál tiszteletreméltóbb, mint amikor valaki ki tudja mondani, ha nem ért valamihez. Vö. az egy bizonyos szoftveres népcsoprtosulattal, akik egy hardverfejlesztőnek is képesek bemagyarazni, hogy hülye a szakmájához. ;)

Bizonyára úgy gondolod, csak a szám jár. :) De sajnos éppen ez a munkám, egyedi USB műszereket fejlesztek. Van olyan is, ami véletlenül pont 8kB/s szinkron adatátvitelt tud. Csak teljesen másképp, mint ahogy elképzeled. Bár Windows-os szoftver van hozzá, de néha tesztelek linux alól is.

A megoldást az az egybeintegráltság jelentette volna...
Hááát, egy házilag gyártott Covox...
Akkor már lehetne egy kis doboz, egy kis hangszóró, egy kis D-osztályú erősítő USB táplálással és egy kis USB hangkártya. Drágább, macerásabb, kisvasút, de összeraható (tenyérnyi méretben). Lenne, ha nem lehetne egyben kapni.
Csak ezt a tudathasadást nem értettem, miért jobb egy Covox, mint egy kész hangkártya. Nem mindegy, hogy pár ellenállást forrasztasz be, vagy egy ugyanolyan méretű és árú, de alkalmas eszközt?

Csak mint írtam, azokra a hangkártyákra még kellett volna erősítés és hangszóró
A csak USB táplálású eszköz úgy 1,5W hangteljesítményt tud leadni. Ha ez kevés, akkor mégis külső táplálású kütyü kell. Biztosan lehet ilyet is találni, ami USB hangszóró külső táppal.

> Az AD/DA átalakítás alapja a Shannon mintavételi törvényen alapul. A lényeg az, hogy a mintákat időben pontosan kell adni vagy venni.

Ezt én is tudom. Szóval nem mondtam, hogy ad-hoc módon szórtam volna ki őket a soros portra, nyilván időzítve mentek volna.

> Persz ez sem igaz, mert az órajelnek is van ingadozása (jitter), de ilyen kis felbontásnál elhanyagolható a hiba.

Az órajelet lehet fixálni a "/sys/devices/system/cpu/cpu0/cpufreq/scaling_<max/min>_freq" beállításával.

> A fentieket linux alatt nehezíti, hogy az multi user + multi tasking + protected oprendszer. Az IO privilégium megszerzésével nincs gond, ha végre tudod hajtani az outb() függvényt. Már csak az a kérdés, hogy mikor.

Hasonlót csináltam már Linux alatt, csak azt LPT porton; ez megoldható.

> Ha egy oprendszerre rádugsz egy USB eszközt, akkor annak kell rendelkeznie egy control endpoint-tal. Amíg a driver ezzel nem dumálja meg az alap USB descriptorokat, addig nem is létezik számodra az eszköz.

Ez a rész sajnos nem volt meg...

> A "soros port" (ebben az esetben) meg aszinkron eszköz, amivel nem célszerű szinkron adatot kiküldeni. Ha USB-soros átalakítóa gondoltál, az egy külön USB class, de akkor meg miért nem hangkártya?

Ha ezt nem írtam le eddig ötször...

> Asszem tényleg erős túlzás az analógia, hiszen tapétázni sem tudsz. :-D
> Ha ezen megsértődsz, meg is érdemled!

Már megint ez a sértődés. Ez a mániátok. Ki sértődött meg? Vagy itt ez a default, ez a cél? (Egyébként annyira tudok tapétázni, hogy a saját szobámat kitapétázzam, a másét, pláne pénzért persze nem vállalnám be.)

> Nincs annál tiszteletreméltóbb, mint amikor valaki ki tudja mondani, ha nem ért valamihez. Vö. az egy bizonyos szoftveres népcsoprtosulattal, akik egy hardverfejlesztőnek is képesek bemagyarazni, hogy hülye a szakmájához. ;)

Esküdni mernék rá, hogy leírtam, hogy nem értek túlságosan az elektróhoz és esküdni mernék rá, hogy 3 sorral feljebb be is citáltad. So?

> Bizonyára úgy gondolod, csak a szám jár. :) De sajnos éppen ez a munkám, egyedi USB műszereket fejlesztek. Van olyan is, ami véletlenül pont 8kB/s szinkron adatátvitelt tud.

Nem szokásom ítélkezni, pláne látatlanban. Bár volt egy furcsa érzésem, hogy te viszont ezt gondolod rólam, pedig szerintem egyértelműsítettem, hogy nem vagyok elektrós - csak minimális szinten van hozzá közöm - programozó vagyok. Hogy annak mennyire való, azt ítéld meg magad a fentebb linkelt projekt alapján; legjobb tudomásom szerint az említett környezetben ("multi user + multi tasking + protected oprendszer" és egyébként még a multiprocesszorosat is ide lehet venni) más eddig nem csinálta meg.

> Csak ezt a tudathasadást nem értettem, miért jobb egy Covox, mint egy kész hangkártya. Nem mindegy, hogy pár ellenállást forrasztasz be, vagy egy ugyanolyan méretű és árú, de alkalmas eszközt?

Leírtam már sokszor: a kisvasút-építés nem tetszett Ákosnak, ezért találtam ki kínomban ezt a Covoxos marhaságot. Én ugyanis nem találtam olyan egybeintegrált megoldást, mint amit fdeyso linkelt.

> A csak USB táplálású eszköz úgy 1,5W hangteljesítményt tud leadni. Ha ez kevés, akkor mégis külső táplálású kütyü kell. Biztosan lehet ilyet is találni, ami USB hangszóró külső táppal.

Az a hangszórós cucc, amit fdeyso mutatott, az 4 W-os, úgyhogy elég lesz.

(A fracba! Már megint sürgős munkám van - és ilyenkor fórumozok a legintenzívebben. :(()

A Ha ezen megsértődsz, meg is érdemled! Az egy költői nem kérdés, hanem mondás. Kb. olyan, mint a kacsitós szmájli. Egyébként meg pont nem a tapétázási képességeidről volt szó, hanem a tapétázós rokonom sztorijára adott válaszod elleni tódításként írtam.
Ide tartozik a kedvenc kőmíes lesajnáló mondás: A mérnök úr még vakolni sem tud?! :-D

Tudod, a hardver éppen olyan, mint a sakk. Ismerni kell a figurákat és a tipikus állásokat. (Lásd pl. a Polgár Zsuzsával készült film, amikor az értelmetlen állást nem tudta megjegyezni a profi sakkozó.) Ha ránézel egy kapcsolási rajzra, akkor látod, hogy tévé, tápegység vagy számítógép. (Ez is csak egy példa.)

Az órajelet lehet fixálni a...
Brrrr! Rossz válasz.
A CPU órajelnek abszolút semmi köze az USB órajelhez. Persze akadhat kivétel, ha a mcu-t bitbangolod, vagy az mcu órajele származhat az USB órajel forrásából, de egy mai számítógépnél sosincs így.

Ha alapismereteket sorolok fel, akkor nem feltétlenül azt szeretném bizonygatni, hogy "hülye vagy, hiszen ezt sem tudod". Ezt ugye nem tudhatom, nem feltételezek semmit, csak egyszerűen felsorolom a probléma megoldásához szükséges infókat és buktatókat. Rosszabb esetben akár az összes ismerettel rendelkezel, csak nem tudtad összerakni a feladathoz, vagy mint kiderült, mégsem tudtál egy-két lényeges apróságot.

Esküdni mernék rá, hogy leírtam, hogy nem értek túlságosan az elektróhoz...
Amit bevallottál, ezért dícsértelek és másokat meg szidtam. Problem?

A 1541 emuláció is azt bizonyítja, hogy mégis értesz a hardverközeli dolgokhoz. Csak most az USB környékén egy speciális hardver + class-okban megfogalmazott leírók közé tévedtél. Ne hidd, hogy én nem szeretem az egyszerű dolgokat. De sajnos nincs mitt tenni, a rohadt laptopokon már nincs más luk. :(
A főnököm is megkédezte miért szeretnék annyira soros portot. Én meg visszakérdeztem, hogy az amerikai műszerek mit használnak. Hát soros portot. :-D Nem véletlenül van egy csomó soros port még az apró ipari pécéken is. Egyszerű, minimális driver, alacsony overhead, és még a hülye is tudja programozni.

...4 W-os, úgyhogy elég lesz
Az USB 2.0 5V/0,5A=2,5W,
az USB 3.0 5V/0,9A=4,5W.
Egy analóg erősítő elméleti hatásfoka 78,6%.
Tehát jótékonyan kerekítve 2W és 3,6W.
Az elméleti hatásfok azt jelenti, hogy a végfok tranzisztorok vagy fetek szaturációs feszültségét elhanyagoljuk, de a valóságban meg se közelítjük, mert akkor már nagyon megnő a torzítás.
Ugyanez igaz a D-osztályú végfokokra is, bár ott 90% körüli lehet a hatásfok. Viszont a leadott szinusz ugyanakkora, mint az analógnál. (Ugye a feszültség nem lehet nagyobb, mint a feszültség. :-))))) Tehát marad a 78,6%.
További jó hírek: A teljesítmény U^2/R. Az USB 5V minimális értéke 4,4V. Ez egy további 0,7744 értékű szorzót hoz be a képletbe.
Ha egy kicsit vékonyabb vagy hosszabb a kábel a kelleténél, akkor további nemkívánt feszültségesés is bejöhet.
Szóval mennyi lesz a garantált kimenő teljesítmény?
Reméljük elég.

> Egyébként meg pont nem a tapétázási képességeidről volt szó, hanem a tapétázós rokonom sztorijára adott válaszod elleni tódításként írtam.

Értettem én, csak azért mondtam, hogy sántít, mert a fickó csuklóból letapétázta a kapcsolót, én meg előtte rákérdeztem a dolgokra.

> Ide tartozik a kedvenc kőmíes lesajnáló mondás: A mérnök úr még vakolni sem tud?! :-D

Hát azt én se, de én mérnök sem vagyok. :P

> Ha ránézel egy kapcsolási rajzra, akkor látod, hogy tévé, tápegység vagy számítógép.

Én csak a digitális kapcsolásokat ismerem fel...egy részét. :P

> A CPU órajelnek abszolút semmi köze az USB órajelhez.

Benéztem, azt hittem, hogy a CPU órajelére gondoltál. Az USB órajelét lila gőzöm sincs, hogy lehet szabályozni.

> Ha alapismereteket sorolok fel, akkor nem feltétlenül azt szeretném bizonygatni, hogy "hülye vagy, hiszen ezt sem tudod".

Ezt nem is feltételeztem.

> Rosszabb esetben akár az összes ismerettel rendelkezel, csak nem tudtad összerakni a feladathoz, vagy mint kiderült, mégsem tudtál egy-két lényeges apróságot.

Túrót, mekkmester fejest ugrott a forrasztóónba és megégett. Van ilyen, sült kecskéből is kell néha. :/
Mentségemre szóljon, hogy mint mondtam, az egészet kínomban találtam ki, mert már nem tudtam, hogy most a PIPO-t gyújtsam fel, vagy a miklós-szoftot...

> Amit bevallottál, ezért dícsértelek és másokat meg szidtam. Problem?

Nothing. Én kérek elnézést. Sajnos a kommunikáció az elektrónál is rosszabbul megy. :(

> A főnököm is megkédezte miért szeretnék annyira soros portot. Én meg visszakérdeztem, hogy az amerikai műszerek mit használnak. Hát soros portot. :-D Nem véletlenül van egy csomó soros port még az apró ipari pécéken is. Egyszerű, minimális driver, alacsony overhead, és még a hülye is tudja programozni.

+1, RS-232 FTW.

> Az USB 2.0 5V/0,5A=2,5W,
> az USB 3.0 5V/0,9A=4,5W.
> Egy analóg erősítő elméleti hatásfoka 78,6%.
> Tehát jótékonyan kerekítve 2W és 3,6W.
> Az elméleti hatásfok azt jelenti, hogy a végfok tranzisztorok vagy fetek szaturációs feszültségét elhanyagoljuk, de a valóságban meg se közelítjük, mert akkor már nagyon megnő a torzítás.
> Ugyanez igaz a D-osztályú végfokokra is, bár ott 90% körüli lehet a hatásfok. Viszont a leadott szinusz ugyanakkora, mint az analógnál. (Ugye a feszültség nem lehet nagyobb, mint a feszültség. :-))))) Tehát marad a 78,6%.
> További jó hírek: A teljesítmény U^2/R. Az USB 5V minimális értéke 4,4V. Ez egy további 0,7744 értékű szorzót hoz be a képletbe.
> Ha egy kicsit vékonyabb vagy hosszabb a kábel a kelleténél, akkor további nemkívánt feszültségesés is bejöhet.
> Szóval mennyi lesz a garantált kimenő teljesítmény?

És ha a kecske köbgyökéből kivonom a tavalyi karácsonyfám kilonewtonba átszámolt fűtőértékét, akkor megkapom a Balaton mélységének és zebratartalmának a szorzatát köbkönyök per négyzetlábban... Elég az. Ha meg nem, akkor mégis csak felgyújtom és akkor tuti elég... X(

Az pont mindegy.
Csak arról van szó, hogy az eredeti elgondolást = "majd én kiküldöm egyenként a bájtokat" milyen elborult módon lehetne megoldani.

Isochronous?? :-) Ha van egy szabad heted, olvasd el az USB Audio Class leírását. Asszem, hardvert-szoftvert feledve megtanulsz énekelni. :-D

>olcsóbban kellene, hogy kijöjjünk gyártásilag, mint amennyibe ezek a filléres kínai vacakok kerülnek.

> Pár tucat, legalábbis így előreláthatólag

Ding, ellentmondás! Az olcsó kínai cuccok hihetetlen darabszámokkal mennek, azért tudnak olcsók lenni. Ha valamiből pár tucat kell, akkor ha egy napot gondolkodsz rajta, akkor már drágább lett, mint megvenni még akkor is ha utána ingyen meg tudnád csinálni.

Hat, OK, ertem - sajnos a filleres kinai cuccoknak rettento nehez alamenni meg nagy mennyiseg eseten is, par tucatnal en nem latom megvalosithatonak (ha egy szakmunkas forraszt egy orat, mar az tobb mint amennyiert kinaban megcsinaljak es ide is szallitjak).

Nem tudom milyen rendszerben dolgoztok, de ha ilyen minimalis mennyiseg kell, es megis ennyire olcson, akkor ott eleg nagy gond lehet a marginnal. Tekintve, hogy mi az amihez csinaljatok, fura, hogy par szaz forinttal tobbet nem bir el a project.

Ami a NYAK-okat illeti, ha normalis (ketoldalas, szitazott, furatgalvanizalt, van forrasztasi maszk, stb.) akkor feltehetoen az ismerosnek is penzbe kerul - de nyilvan nem latok bele.

Csak mondom, attol, hogy nem a hivatalos munkaidodet toltod vele, ez me'g munka :-) (raadasul gondolom ki sem fizeti senki :-(

Termeszetesen ez nem az en dolgom (vagy a tobbieke itt a forumon), ugy fogjatok csinalni ahogy jonak latjatok.

/sza2

--
Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

A pénzügyi része nem is az én dolgom, nem is értek a pénzhez.

A nyákok sima egyoldalas, mezei nyákok lettek volna, hiszen a terv szerint csak egy-két IC, meg pár ellenállás került volna rájuk.

Ez hosszútávon fog megtérülni, ha nem kell többet szívnom a PIPO-val, mert addig lehet máson is dolgozni.

Ezt nezted?
https://wiki.debian.org/InstallingDebianOn/PIPO/PIPO%20X8

"WiFi
X-( Got it to work as described below. The HP Pavilion x2 10 seems to have the same wireless device.

mkdir hadess; cd hadess
git clone https://github.com/hadess/rtl8723bs.git
cd rtl8723bs
make -j4
make install
echo r8723bs >> /etc/modules-load.d/modules.conf

[ 9220.925733] RTL8723BS: module init start
[ 9220.925741] RTL8723BS: rtl8723bs v4.3.5.5_12290.20140916_BTCOEX20140507-4E40
[ 9220.925745] RTL8723BS: rtl8723bs BT-Coex version = BTCOEX20140507-4E40
[ 9221.046153] RTL8723BS: rtw_ndev_init(wlan0)
[ 9221.050588] RTL8723BS: module init ret =0
...
Git rev 6accf79 in rtl8723bs did work on Debian kernel 4.4.6-1 (2016-03-17).

Either 6accf79 or current head 6918e9b does work with Debian kernel 4.5.1-1 (2016-04-14).
The line "rtw_ndev_init" is missing.
This is probably tracked in this bug report."

Ez a modul nyujtja a BT funkciot is.

Es a normal hangkimenetet probaltad ez alapjan beallitani?
https://wiki.archlinux.org/index.php/Acer_CB3-131_Chromebook#Hardware_S…

Ugyanugy Baytrail a CPU.

"Hardware Support
Everything works with the stock Linux v4.16.x kernel except audio.

To fix sound:

# git clone https://github.com/plbossart/UCM.git
# cd UCM
# cp -r chtmax98090/ /usr/share/alsa/ucm/
# alsaucm -c chtmax98090 set _verb HiFi set _enadev Speakers (or)
# alsaucm -c chtmax98090 set _verb HiFi set _enadev Headphone
# alsactl store
The above method enables basic audio to work, but video playback is too fast. The problem appears to be with the new unified ALSA sound driver for Baytrail and Cherrytrail machines. Reverting to the old Baytrail driver fixes this problem and both audio/video works fine. A custom kernel needs to be compiled for this purpose with a modified config containing the following options to enable the old driver:

# CONFIG_SND_SST_ATOM_HIFI2_PLATFORM is not set
CONFIG_SND_SOC_INTEL_BYT_MAX98090_MACH=m
CONFIG_SND_SOC_MAX98090=m
For more information, see FS#48936

Note that with the older Baytrail driver, the 'byt-max98090' UCM files have to be used from the repository mentioned above."

Ezt speciel még nem láttam, de hasonlót már linkeltek be más topicokban, ott a bytcr-rt5640-et emlegették.

Kipróbáltam:

# alsaucm -c chtmax98090 set _verb HiFi set _enadev Speakers
ALSA lib main.c:432:(execute_sequence) unable to open ctl device 'hw:chtmax98090'
ALSA lib main.c:1698:(set_verb_user) error: failed to initialize new use case: HiFi
alsaucm: error failed to set _verb=HiFi: No such device

# alsaucm -c bytcr-rt5640 set _verb HiFi set _enadev Speakers
ALSA lib main.c:432:(execute_sequence) unable to open ctl device 'hw:bytcrrt5640'
ALSA lib main.c:1698:(set_verb_user) error: failed to initialize new use case: HiFi
alsaucm: error failed to set _verb=HiFi: No such device

De itt egyébként 4.9-es kernel van. A backportban van 4.19-es, de ha felrakom, csak összedől az egész rendszer, mint fél disznó az ólban.

Na jó, de ha megjelenik egy hardware, nem nulla idő drivert írni rá. Meg miért éppen Devuan? Systemd gyűlölet okán? Arch vagy Fedora az új csomagjaikkal szóba sem jöhet?

A 2 év az 5 naphoz képest bizony matuzsálem. :) Jó, tudom, az összehasonlítás úgy lenne korrekt, ha a 4.20.0 megjelenését néztem volna, de az is csak néhány hetes.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem nulla, de miért nem backportolják a drivert a korábbi kernelekbe? Ami szoftvert tegnap írtak, az automatikusan szar lesz? Vagy már akkor is az volt? Akkor a mai is az, nem csak a tegnapi. Nem véletlenül van kiválasztva az LTS disztribúciókban egy-egy adott kernelverzió; tessenek abba backportolni a fixeket, pokolba a latest mániával. Az Arch meg a Fedora elsősorban a rolling release és a rövid támogatás miatt nem jöhetett szóba, de amúgy a cég már 10 éve Debian alapokon üzemelteti a szervereit, tőlem függetlenül, ez már azelőtt is így volt, hogy én idejöttem. Csak a Debian Wheezy-hez közben már az utolsó repository-k is eltűntek, váltani kellett. És akkor már az újabbra. A systemd nem a megbízhatóságáról híres, ezeknek a szervereknek pedig azoknak kell lenniük, így aztán Devuan lett.

Nekem semmi bajom a systemd-vel, de tudom, a works for me nem jelent semmit. Szerintem a systemd gyűlölet nagyobb mértékben érzelmi, mintsem technológiai kérdés.

Ami a backportot illeti, nyilván nem tesznek a korábbi, hosszú támogatású kernelbe újabb dolgot. Ha így lenne, egyetlen kernel verzió lenne, mégpedig a mindenkori legfrissebb. Na, de hát az létezik, 4.20.7-nek hívják. :) Az LTS kernelbe tudtommal csak biztonsági fixek mennek. Bár lehet, hogy ha nagyon nyafog a nép, egy-két alacsony kockázatú dolgot, driver bővítést beletesznek, ami más alrendszereket biztosan nem érint, ezt nem tudom.

Ezek az olcsó, tapipados gépek mini szerverek lesznek?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A cég újabb parkolójegyautomatái OrangePi/Linux alapokon működnek. Amikor felraktam rá a Jessie-t, alapból systemd-vel jött. Az OrangePi iszonyatosan instabil és lassú volt vele. Próbáltam használni, de képtelenség volt épeszű keretek között. Így letöröltem róla és ment vele együtt az összes mai divatszar: a pulse és a GTK3-as Pixel is. Utána a lapka megtáltosodott sebességügyileg, a stabilitásról meg annyit, hogy már másfél éve mennek kint éjjel-nappal, télen-nyáron, probléma és megállás nélkül. Röviden: igen, a works for me nem érv és nem, a systemd-gyűlölet nem érzelmi, hanem tapasztalati kérdés.

Nem konkrétan a kernel belsejébe gondoltam, tud a Linux modulokat is fogadni. Tekintve, hogy az Atom-ok hangja nagyon sok embert érint, így ezt nagyon is fixálni kellett volna.

Nem, ezek nem szerverek, ezek munkaidőterminálok.

Ha tamogatott dolgot akarsz, akkor vegyel tamogatott dolgot! Ezeregy embedded hw van bsp-vel, csak ugye azok dragak (nem veletlenul). Ha nagyon olcsojanoskodni akar a ceg, akkor pedig csinalja azt amit a tobbi ilyen magyar ceg csinal: vesznek noname tableteket Kinabol valamilyen gyatra Androiddal. Erre raraknak egy kiosk browsert (Playbol rakas elerheto), amin beallitjak a webappjukat kezdolapnak. Majd vagatnak kore valami plexi tartot vagy butorba epitik asztalossal es kesz.

> Ha nagyon olcsojanoskodni akar a ceg, akkor pedig csinalja azt amit a tobbi ilyen magyar ceg csinal: vesznek noname tableteket Kinabol valamilyen gyatra Androiddal.
> Erre raraknak egy kiosk browsert (Playbol rakas elerheto), amin beallitjak a webappjukat kezdolapnak.
> Majd vagatnak kore valami plexi tartot vagy butorba epitik asztalossal es kesz.

<Insert Nicolas Cage picture here.>

Ezen már túl vagyunk, a PIPO-n először egy weblap futott, csak épp win10 és nem droid alatt (egyik szarabb, mint a másik) és ez a felállás nagyon nem nyerő.

"Erre van valakinek valamilyen épkézláb ötlete, amihez nem kell mikrokontroller? Pl. oszcillátorral időzíteni, vagy mittudomén."

A mittudomén okán:
Egy mikrokontroller viselkedhet D-tárolóként is, és a saját oszcillátora időzíti.
Azt meg nem írtad, mire kellenek neked a D-tárolt bitek.

Szóval egy Arduino Leonardo (illetve a chipje) szépen kezelhető USB-eszközként, és zavarhatod a biteket a kimeneteire. Egyetlen chip az egész.

Az alapvetően nem lenne baj, csak akkor most még beletanulni ebbe a mikrokontrolleresdibe és ugye ez egy kényszermegoldás lenne, amit kínomban találtam ki... És akkor még mindig ott van, hogy ez már egy kész nyák, a Covoxos rész már egy másik nyák lenne és megint "kisvasutat" építünk.

Ezért szerettem volna elemi alkatrészekből összehozni egy nyákon a konverziót és a hangkimenetet is...

Á, felejtsd el. Az RS232 után amikor kb. 25 éve megjelent az USB, annak egyik legszebb trükkje, hogy az USB host controller után kötelezővé tették a root hub alkalamzását. Enélkül a kötelező korlát nélkül ugyanis újabb RS485-jellegű sorosporti eszközt faragtak volna sokan belőle. Így viszont rá vagy kényszerítve az USB protokollra.

Egyébként ha tákolni akarsz, akkor inkább valami Raspberry-klón és a GPIO-n található SPI buszán tudsz jól tákolni. A sok-sok elemi D tároló helyett ajánlom a 74HC595 IC-t. Láncba is köthetsz többet.

Sőt, mivel ezek az SPI-k 30 Mbps feletti sebességgel működtethetők, még PWM jelet is csinálhasz általa egy közvetlen a négyszögjellel vezérelt D osztályú hangvégfoknak. Ezzel készen is van a Covox 2.0 (végfokkal) :)

Kösz a tippeket, de itt nem a hobbiszerű tákolás volt a cél, hanem konkrétan egy Linux alatt hangot kiadni nem akaró eszközre (PIPO X8) kellett volna USB-re aggatható "hangkártya", amihez nem kell még külön illeszteni a hangszórót is.

Ezt az SPI-s megoldást azért majd egyszer kipróbálom. :)

Az azért kemény, hogy ha nem modult keresek, hanem műanyag házba szereltet, az még olcsóbb: https://www.aliexpress.com/item/New-5-1-Channel-w-3-5mm-Sound-Card-Exte…

Ha ilyet valahova be akarsz építeni, akor le kell fejteni a műanyagot róla + a NYÁK megfelelő pontjára forrasztani a vezetéket.

Egy ilyen lefejtős példa: https://www.aliexpress.com/item/DIY-Kits-100KHz-to-1-7GHz-Full-Band-FM-…
Úgy indul ez is, hogy a képen látható fehér tunert szedd ki a műanyag tokból, forraszd le az USB csatit és a koax csatit egyaránt, majd kötözgesd rövid dróttal a mellékelt kivágott NYÁK megfelelő pontjához.

Ahogy fentebb is írták, az USB egy meglehetősen bonyolult protokoll, nem csak a sima adat mozog rajta nyersen, ráadásul 90 Ω-mal lezárt, szimmetrikus pont-pont, half duplex kapcsolat. A dokumentációja több, mint 600 oldal, amelyet 8 darab D-tárral hirtelen felindulásból sem lehet implementálni. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

+1. Bitek rangatasaval mar egy sima UART (soros port, RS232) sem annyira egyszeru a start/stop meg egyeb dolgok miatt. Nem annyira egyszeru de persze jaszani mar lehet vele. USB az felejtos.

Ha a kerdesfeltevo kollega klassszikus shiftregiszteres-D-tarolos dolgokkal szeretne jatszani akkor a kulcsszo amit keresunk, az az SPI, ahogy hg2ecz kollega is irja fentebb. Leteznek egyszeru USB <-> SPI konverterek, amik szepen programozhatoak (linuxbol is). FT4222, peldaul.

És akkor még nem beszéltünk a különféle adatátviteli módokról, mint control, interrupt, isochronous, bulk. Meg az osztályokról, mint amilyen a CDC class, amely fölött lehet soros portot emulálni, vagy például HID. Az előbbiben az a kellemetlen, hogy ha az USB kapcsolat elmúlik, a CDC fölötti soros erről mit sem tud, majd az USB kapcsolat újbóli felépülése után egy újabb soros portot kell létrehozni, hiszen az előző már foglalt. Így jutunk el hamar Windows-on például a COM43-ig, és hasonló kellemetlenségekig.

Igen, az SPI lényegében valóban nem más, mint egy shift regiszter.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE