Írják a mai lapok. Ellenzékieknek itt, kormánypártiaknak itt. Egyebek megkeresik maguknak valahol.
IMHO: itt volt az ideje!
Hozzászólások
Gyakorlatilag eddig is kotelezo volt, ha nem minimalponthataru helyre jelentkeztel.
--
When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin
Gyakorlatilag meg ott tartunk, hogy második diplomamentő csomagot kellett élesíteni, illetve, beszélt nyelvek tekintetében sereghajtónak számítunk.
Egy felsőoktatási útra már középiskolában készülni kell. Nem lébecolni, majd azon siránkozni, hogy "de hát engem nem ment meg senki". Ez olyan devizahitel-károsultas hozzáállás.
valami valszeg eléggé el van kefélve ott, ahol a közoktatásban rengeteg időt töltenek a gyerekek nyelvtanulással, s közben meg ilyen siralmasak az idegen-nyelvű statisztikáink. nem vagyok benne biztos, hogy ezt a terhet (jelen állapotban) korrekt a gyerekre tolni, s nem a rendszert kellett volna előtte megreformálni. meg abban sem, hogy összességében nem-e a leszakadó társadalmi rétegek burkolt kizárása a felsőoktatásból az egész célja. hisz' a középosztály majd elmenekül az állami nyelvoktatásból (ahogy egyre inkább a teljes közoktatásból, meg egészségügyből, etc.)...
Az ITM őszi terve, hogy sokkal több feliratos film legyen, nekem szimpatikusabb nyitás lett volna - kb. onnantól kéne azt tolni (meg még ki tudja mennyi minden egyéb reformot), amióta bevezették, hogy a 2020-as felvételihez kell nyelvvizsga.
szóval a cél tökjó, még több nyelvtudást az országba, csak a megvalósítást nem tudom, mennyire kóser.
Ismerek olyan embert, aki mire az oktatásban oda jutott, hogy angolul tanult, szinte anyanyelvi szintre jutott az internet és a WoW nyomkodásával.
És ismerek személyesen olyan embert, aki 5-7 évnyi! (részben céges, részben saját maga által finanszírozott) magántanfolyamok után sem tudott alapfokú vizsgát tenni.
Inkább azt kellene, hogy aki nem való a felsőoktatásban (utóbbi delikvens) az ne is jusson oda. Már előtte vérezzen el. Felesleges az adófizetők pénzét pazarolni és elvenni a helyet olyanok elől, akiknek lenne esze/szorgalma elvégezni az iskolát.
A nyelvtanulás nagyban függ a képességektől is, nem csak a hozzáállástól. A piac meg eldönti, hogy kell-e neki a nyelvtudás adott feladathoz. Most gondolj bele, Áder se lehetne köztársasági elnök, csak mert nem tud külföldiül?
Az nem lenne demokratikus.
Mindenki valaszthat es mindenki valaszthato.
Kepviselok egyetlen feltetele a magyar allampolgarsag es a 18 eves kor.
Ennyi. Irni olvasni sem kell tudjon.
Amennyiben megvalasztjak a rendszer dolga a megvalasztott segitese, hogy kepviselhesse az ot megvalasztok akaratat, ami a szabad mandatum miatt kb. csinal amit akar de ez mas kerdes.
Nem keresem meg a hivatkozott aurostat adatsort, elhiszem az indexnek, hogy tényleg igaz, amit leírnak:
Az EB kutatása egybecseng az európai felnőtt lakosság nyelvismeretét vizsgáló legutóbbi Eurostat felméréssel is, mely szerint a magyaroknak csak a 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet – ami a legrosszabb arány az egész unióban. A lemaradásunkat jól tükrözi, hogy még a harmadik leggyengébb eredményt produkáló Spanyolországban is 51 százalék a legalább egy idegen nyelven beszélők aránya.
Namost, ennek fényében vagy a magyar nyelvoktatási rendszer kifejezetten szar, vagy a magyar diákok nagyságrendekkel hülyébbek, mint a spanyolok.* (S akkor még vegyük figyelembe azt is, hogy a magyar diákok jelentősen többet töltenek idegennyelv tanulással, mint mások európában, lásd az abcúgos cikket.) Ez nem kizáró vagy, hanem a két ok valamilyen kombinációja.
Én nem tudom, nem szeretném elfogadni, hogy mi jelentősen hülyébbek lennénk, mint más nemzetek.
*: Esetleg a magyar nyelv annyira idegen mindentől, hogy magyar anyanyelvűként nagyságrenddel nehezebb idegennyelvet tanulni. Velem még nem jött szembe ilyen kutatás, de egy érdekes téma lenne ezt még megnézni.
Emlékszem még diákéveimre, amikor oroszul majd később angolul tanultam. Érdekes volt, hogy míg én mind oroszból, mind angolból dicséretes ötösre végeztem, addig az osztályaim jó része bukdácsolt, jó esetben közepest tudott felmutatni. Az általános véleményük az volt mindkét nyelvről, hogy "mi a fasznak tanulunk ilyen faszságot?"
A tanárokat sajnáltam, mert ők tényleg megpróbáltak mindent.
Esetleg elmondhatnád, hogy szerinted hogyan lehet rosszul nyelvet tanítani...
> Esetleg elmondhatnád, hogy szerinted hogyan lehet rosszul nyelvet tanítani...
én csak azt tudom elmondani, hogy én hogyan nem szeretek nyelvet tanulni, s hogyan igen.
de szerencse, hogy vannak akik ezt tanulják (mármint nem a nyelvoktatást, hanem hogy hogyan lehet pedagógia módszereket kutatni, értékelni).
Ahogy nekunk az oroszt tanitottak, na az volt a rossz szvsz. "Anyanyelvi" tanarok voltak, ezt ugy kell erteni, hogy nalunk elo, de magyarul egy kukkot nem tudo orosz valakik probaltak eleg eroszakosan a fejunkbe verni. Fura mod, az angolt elegge megtanulta mindenki, de kozben 3 vagy 4 ilyen orosz "tanar" idegosszeroppanassal tavozott az iskolabol (altalanos). Hat erdekes idoszak volt.
Egy spanyolnak nem nagy kunszt megtanulni egy rokon nyelvet. Nem idegen nyelvet tanulni nehéz magyarként, hanem más nyelvcsaládba tartozót. Mikor elkezdtem franciául tanulni egy darabig szenvedtem azzal, hogy magyar tanárral, magyar könyvből, aztán inkább kerestem egy olyat, aki angolról tanítja.
Meg is utaltatta par generacioval a nyelvtanulast...
Szoval a finn pelda nem jo. Az eszteket lehetne meg felhozni, mint pozitiv pelda, de ahogy lattam az se az igazi, mert ott meg a ket volt megszallo hatalom nyelve a legnepszerubb (orosz, nemet).
Mondjuk én az oroszból soha nem erőltettem meg magamat. (És még így is a haladó csoportba kerültem a főiskolán.) Egyszerűen azért, mert esélyt sem láttam arra, hogy nekem valaha szükségem lehet rá. Soha nem vágytam oda, de ha ilyen vágyam lett volna, akkor is csak két lehetőség lett volna az utazásra. Ha élt valakinek ott rokona (Kárpátalja előnyben), akkor meghívólevél birtokában kaphatott az ember vízumot (baráti ország!).
Ha nem volt ilyen lehetőséged, akkor AZ utazási irodával (= IBUSZ, más nem volt) utazhattál. Akkor ők intézték a vízumot, és volt idegenvezető is. Mindkét esetben szigorúan meghatározták, hogy a Szovjetunió mely területeire léphetsz be. Nem volt ám ide-oda koricálás! Én Szocsiban voltam IBUSZ úton. A szervezett programokra együtt kellett menni. Azon kívül viszont szabadon mehettél bárhova. Csak arra kellett figyelni, hogy a várost (Szocsit) ne hagyd el. Szerencsére Szocsi elég nagy, így ezt nem volt nehéz betartani.
Én se vágytam oda, amikor általános iskolában még oroszul kellett tanulni... Aztán idővel mégis elkapott a vágy, és amikor odáig jutottam, akkor már bántam, hogy miért is nem tudok jobban oroszul. Bár az a gyanúm, hogy hiába is erőltettem volna meg jobban magamat annak idején, gyakorlat hiányában ígyis-úgyis elfelejtettem volna.
Meg azóta már az odautazás és az ott tartózkodás sincs olyan merev szabályokhoz kötve.
Nem vagyok benne biztos, hogy minden diplomásnak életszerű körülmények között sűrűn kell az idegen nyelv tudása, emiatt nem pártolom az ilyen általános szabályokat.
Ahol nincs a témájába vágó külföldi cikk, mert a témája annyira-specifikus? Pl. jogászok, könyvelők és van még jóhéhány hasonló terület, ami a határon túl semmit nem ér.
BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)
Hát egész addig, legalábbis, amíg nincs semmi külföldi vonatkozás. Márpedig a magyar piac eléggé függ a külfölditől, jogászként és könyvelőként is könnyen bele lehet futni határokon átívelő feladatba.
Bele, vannak is erre külön kurzusok, "Nemzetközi X" néven ;) És többnyire a külföldire ott tényleg szakosodnak is (eressz megy gyors keresést a "Nemzetközi jogi tanszék" kifejezésre pl.)
BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)
Milyen jó, hogy beleírtam a sűrűn szót, és sikerült belőle neked a "nem baj egy kicsit sem"-ig menni egy lépésben :).
Nem azt mondtam, hogy nem baj egy kicsit sem, de ahogy lentebb kolléga is írja, vannak specifikus területek, ahol lehet elég ritkán kell, amúgyis van szaksajtó, ami napi szinten fordít (legtöbb híroldal), nem egetrengető probléma. Viszont ezen elvérezhet valaki, aki amúgy lediplomázna, hasznos polgára lenne büszke népünknek és társadalmunk jobbításán dolgozhatna. Különben is beszéljenek már normálisan azok a csigazabálók!
Középfokú nyelvizsga a feltétel, nem az, hogy el tudjon olvasni egy külföldi cikket. Voltam olyan projecten, ahol nem csak a magyarok, de a külföldiek legalább felét kibaszták volna a Rigó utcából, mégis eldöcögött a project.
> Középfokú nyelvizsga a feltétel, nem az, hogy el tudjon olvasni egy külföldi cikket
Máshogy fogalmazva, mivel arra nincs resource, hogy mindenkivel leüljenek egy órát beszélgetni a Felvinél egy-egy külföldi cikkről, ezért kénytelenek voltak kiszervezni a felmérést akkreditált partnereknek. :)
Viszont a felsőoktatás (egyes szakokat leszámítva) nem önmagáért, hanem végső soron a munkaerőpiacért létezik. Ezt a rendszert meg beárazták azzal, hogy se a nyelvvizsga, se a diploma nem követelmény egyre több helyen. A probléma ott lesz, hogy azért a legtöbb diplma nélküli programozó nem az utcáról esik be, hanem 1-2 évet azért lehúzott egyetemeken, és sokszor egy diákmunkából kialakult munkakapcsolat után hagyta a fenébe az egyetemet. Most akinek baja van a nyelvvizsgázással*, az ettől is elesik, sokkal nehezebben jut majd be a vérkeringésbe.
* nekem egész jó nyelvérzékem van, 3 év után lett meg elsőre a felsőfokú angolból, szövegértés rész 100% lett, de a szóbelin majdnem meghúztak, mert valami látogatóközpont megtervezéséről kellett diskurálni 4 másik emberrel, erről magyarul is csak pár mondatot tudtam volna makogni, mégis ezzel akarják lemérni, hogy szakmai szövegeket hogy ért meg valaki, vagy el tud-e beszélgetni szakmai dolgokról egy hasonló szinten lévő némettel pl.
na de akkor goto 10, a munkaerőpiacon kell a külföldi nyelv, az egyetem a munkaerőpiacra készít(ene) fel, az egyetemen nincs HR aki screeneli a jelentkezőket, így kiszervezik nyelvvizsgaközpontoknak
Azért lett az angol érettségim anno hármas, mert szóbelin sikeresen kihúztam, hogy meséljek London nevezetességeiről.
Kész szerencse, hogy a műegyetemi felvételimhez nem kellett beszámolnom Eukleidész életéről.
Oh, no.
A munkaerőpiacon vagy kell "külföldi nyelv", vagy nem kell, ahol viszont kell, ott _nyelvtudás_ kell, és nem a papír róla. Nem véletlen az, hogy én még - az állami szektoron kívül természetesen - sehol nem hallottam olyat, hogy bárkitől is nyelvvizsgát kértek volna. És ha kell is a nyelv, a nyelvtudásnak is rengeteg szintje van, a "folyékonyan szóban és írásban" szinttől az "értse meg a leírt szakmai doksit" szintig bármi lehet.
Ritka kivétel amiben egyetértek a kormányoldallal.
Ennél nagyobb inspiráció nem kell ha felvételt akar nyerni!
-- Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox
Csak sajat velemeny, de szerintem az lenne a celszeru elerni, hogy mire az ember a felsooktatasba kerul ez ne is legyen kerdes, akar legyen addigra nyelvvizsgaja vagy a megfelelo tudasa, hogy sikeres nyelvvizsgat tegyen. Huszonevesen, ugy, hogy az idegen nyelv csak egy sokadik tanulnivalo, komoly teher tud lenni. Viszont ha mar gyerekkorban hangsuly van rajta es mar csak tovabb kell fejleszteni akkor tud az ember a "szakmai" dolgolra koncentralni mellette.
Szerk.: szerintem a nyelvtudasnak nem a felsofoku vegzettseggel kellene egyutt jarnia, bizonyara letezik olyan felsofoku kepesitest igenylo munka, ahol nincs szukseg semmilyen idegennyelv-tudasra. Masreszt szerintem barkinek nagyon hasznos ha tud mas nyelven is kommunikalni, akkor is ha nincs felsofoku vegzettsege.
/sza2
--
Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar
Másrészt viszont huszonévesen az egyetem alatt a közoktatásnál értelmesebb formában (kis csoportok, megfelelő szint stb., olvasd el a magyar nemzetes cikket :) ) van lehetőséged tanulni.
Szerk.: A Szerk. minden szava arany, tessenek nyelveket tanulni, de ne a papírért (és FFS, lehetőleg ne a közép-európai környékről, mert az mind ugyanazt a logikát használja, valami "egzoktikusabb" nyelvvel a gondolkodást is lehet bővíteni)
BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)
Ezzel általában egyet tudok érteni. De ebben a topikban azért nem teljesen állja meg a helyét.
Ha nincs papír, nem fogják felvenni. Viszont ha a papír kell, akkor az már „irányba állít”. Tudni kell azokról a témákról beszélni, írni, amik a vizsgán lehetnek. A nyelvtanár munkáját azon lehet „mérni”, hogy mennyi hallgatójának sikerült levizsgáznia. Tehát neki azt kell tanítania, amit a vizsgán számon fognak kérni. Ezzel a kör bezárult. Ha még esetleg marad idő, akkor más témákat is lehet tanítani. Viszont amíg nem tudnak kiscsoportos oktatás szervezni (nincs elég nyelvtanár, kötelező minimális óraszám,…), addig egy vegyes képességű csoportban erre esélye sem lesz.
Amikor én nyelveket tanultam szervezett keretek között, akkor a feldolgozott témák többsége egyáltalán nem érdekelt. Sőt, volt olyan is, amiről előtte magyarul is csak 2-3 mondatot tudtam beszélni, mert nem esett az érdeklődési körömbe. Viszont a vizsgán kérdezhették, így meg kellett tanulni. Ezek azért nem könnyítik meg a nyelvtanulást. Ráadásul úgy, hogy a szavak tanulása sok időmet vette el, mert az nekem valamiért nehezen megy. Közben pedig tudom, hogy az adott szót valószínűleg a vizsga után soha nem fogom használni. Mikor angolul tanultam, akkor viszonylag elég hamar „szembejött” a csótány. Aztán az olasznál is nagyon hamar szóba került. Időnként még most is elmeditálok azon, hogy a nyugati nyelvekben a csótány miért olyan fontos szó.
Viszont akinek van pénze külön nyelvtanárra, az tényleg megteheti, hogy nem csak a papírért tanul.
Félreértesz, én itt most megkérdőjeleztem a nyelvvizsgának tulajdonított fontosságot (gyakorlatilag az _a_ mérőszám, és mindegy, hogy épp minimum ponttal átcsúsztál a vizsgán vagy csak nem bíztál eléggé a nyelvtudásodban és egy fokkal alacsonyabbra tetted a lécet - mindkettő "közép" szinten fogja beszélni a nyelvet _minden_ hivatalos esetben, holott ég és föld lehet a különbség (a CEFR már egy fokkal jobb, bár én még annál is több szintet vezetnék be), beleértve az új felvételi követelményt.
Ami meg kifejezetten az új felvételihez tartozik: ne legyen igazam, ebből megint az lesz, hogy a tehetősebb szülők gyerekei a különórákon felszedett tudással megcsinálnak egy nyelvvizsgát és bekerülnek a felsőoktatásba, míg egy másik réteg elesik tőle. Egyrészt ez a szokásos libsi sallangok (társadalmi felemelkedés lehetőségének hiánya, szétszakadó társadalom, tralalala) miatt gond; másrészt érdemes megnézni a költségtérítéses (szevasz tehetősebb szülők gyerekei ;) ) vs. állami helyekre bejutottak képességeit és motiváltságát.
Viszont a vizsgán kérdezhették, így meg kellett tanulni.
Hehe, ezt jól ismerem. 15-16 évesen szóba került a vizsgán, hogy a szüleim milyen tudományterületen dolgoznak, miután tisztáztuk, hogy az egyetemen vannak. Kb. magyarul se tudnék még most se két összefüggő mondatnál többet mondani a témában, mert valami nagggyon bőcsész izé és fogalmam sincs, hát még akkoriban :)
BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)
> nem bíztál eléggé a nyelvtudásodban és egy fokkal alacsonyabbra tetted a lécet
Unpopular opinion, az "annyit is ér" analógiájára: ha valaki arra nem veszi a fáradságot, hogy mondjuk egy kilencvenplusszos középfok után elmenjen felsőfokra, azt én sem kezelném máshogy az épp hogy átcsúszottól (pl. egyetmi pluszpontok, stb.)
> ebből megint az lesz, hogy a tehetősebb szülők gyerekei a különórákon felszedett tudással megcsinálnak egy nyelvvizsgát és bekerülnek a felsőoktatásba
Egyrészt eddig is pluszpontot ért a magasabb fok, másrészt én pl. egy percet nem töltöttem különórán, sőt a szüleim sem tudnak egy kukkot sem angolul, aztán mégis a C2-vel szemezek újabban. (A C2 az, ami a felsőfok után van, és itthon érdeklődés hiányában nincs akkreditálva.)
én pl. egy percet nem töltöttem különórán, sőt a szüleim sem tudnak egy kukkot sem angolul, aztán mégis a C2-vel szemezek újabban. (A C2 az, ami a felsőfok után van, és itthon érdeklődés hiányában nincs akkreditálva.)
De tudtommal nem is vagy érettségire készülő diák ;) Azt meg gondolom elismered, hogy a mostani szintedhez nagyban hozzájárult a nemzetközi céges korábbi munkahelyed.
BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)
"Ami meg kifejezetten az új felvételihez tartozik: ne legyen igazam, ebből megint az lesz, hogy a tehetősebb szülők gyerekei a különórákon felszedett tudással megcsinálnak egy nyelvvizsgát és bekerülnek a felsőoktatásba, míg egy másik réteg elesik tőle."
De, sajnos igazad lesz, mert magába az iskola oktatási rendszerbe van kódolva, hogy ez lesz az eredmény.
Nemtom mi a problema, mar az "atkosban" is sikerult gimnaziumi felvetelire megszerezni a kozepfokut. Azota minden tele van feliratos filmekkel, ingyen tartalommal amibol tanulni lehet. Szerintem sokkal konnyebb azota megtanulni egy idegen nyelvet, rengeteg gyereknek sikerult mar gond nelkul.
Hm, mondjuk ezt más országokkal érdekes lenne megnézni, ott hogyan csinálják "ezt".
pl felsőoktatáshoz kötelező-e
Németországban -> idegen nyelv tudása, pl Angol ?
Spanyolországban -> Német ?
Mexikóban -> Angol? :D (mondjuk ez költői volt)
Amerikában ?? Ott milyen nyelvet kérnek vajon ?
Lehetne még sorolni, de kár. Itt szerintem nem is azon van a hangsúly, hogy igen is a nyelvtanulás hasznos és jó dolog, hanem azon hogy ez _kötelező_ ahhoz hogy te pl felsőoktatási felvételizhess (vagy bármi mást csinálhass, behelyettesítő bármivel).
Mert itt már bejöhet egy kis "előítélet", mert adott Béla, aki kurva jó abban amit csinál, adott Béla2 aki annyira nem jó abban amit csinál, de van neki nyelvvizsgája... ne folytassam.
De lehet én látom rosszul.
ps.: semmi politikát nem akartam belevinni, semmi előítéletet, totál PC* komment akart ez lenni <- :)
" Amerikában ?? Ott milyen nyelvet kérnek vajon ?"
Ott sokan nem ertik, mire gondolsz, ha az idegen nyelvekrol kerdezed oket :>
Aki meg igen, az irigyel minket, hogy milyen jol beszelunk egy teljesen masik nyelven.
Mondjuk ez nem meglepő. Bár az is valószínű, hogy a Te ismeretségi körödben a hozzád hasonló tudású/végzettségű amerikaik felülreprezentáltak. Viszont ha sok liftes fiút, autószerelőt, hot-dog árust, rendőrt, gyári munkást, farmert,… ismersz, akkor nem szóltam. Mondjuk a mexikóiak vélhetőleg jól beszélnek spanyolul.
Másrészt a tudomásom szerint ez nem minden államban egységes. Vannak olyan államok, és iskolák, ahol néhány évnyi nyelvtanulást előírnak, de ez nem mindenhol kötelező. Ráadásul a tanulásnak nem egyenes következménye a tudás.
Eddig is kellett, csak eddig a diploma megszerzéséhez. De szerintem ez lehetne opció. Ha valaki lediplomázik, de csak magyarul tud, magyarországon is kisebb eséllyel érvényesül, mert mindenhol azt kérik, hogy beszélj angolul az egyszem indiai kollégával, amikor összeborítja a rendszert naponta 2x, de legalább olcsón teszi.
Hozzászólások
Gyakorlatilag eddig is kotelezo volt, ha nem minimalponthataru helyre jelentkeztel.
--
When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin
Gyakorlatilag meg ott tartunk, hogy második diplomamentő csomagot kellett élesíteni, illetve, beszélt nyelvek tekintetében sereghajtónak számítunk.
Egy felsőoktatási útra már középiskolában készülni kell. Nem lébecolni, majd azon siránkozni, hogy "de hát engem nem ment meg senki". Ez olyan devizahitel-károsultas hozzáállás.
--
trey @ gépház
> IMHO: itt volt az ideje!
+1
részben +1
valami valszeg eléggé el van kefélve ott, ahol a közoktatásban rengeteg időt töltenek a gyerekek nyelvtanulással, s közben meg ilyen siralmasak az idegen-nyelvű statisztikáink. nem vagyok benne biztos, hogy ezt a terhet (jelen állapotban) korrekt a gyerekre tolni, s nem a rendszert kellett volna előtte megreformálni. meg abban sem, hogy összességében nem-e a leszakadó társadalmi rétegek burkolt kizárása a felsőoktatásból az egész célja. hisz' a középosztály majd elmenekül az állami nyelvoktatásból (ahogy egyre inkább a teljes közoktatásból, meg egészségügyből, etc.)...
Az ITM őszi terve, hogy sokkal több feliratos film legyen, nekem szimpatikusabb nyitás lett volna - kb. onnantól kéne azt tolni (meg még ki tudja mennyi minden egyéb reformot), amióta bevezették, hogy a 2020-as felvételihez kell nyelvvizsga.
szóval a cél tökjó, még több nyelvtudást az országba, csak a megvalósítást nem tudom, mennyire kóser.
Ismerek olyan embert, aki mire az oktatásban oda jutott, hogy angolul tanult, szinte anyanyelvi szintre jutott az internet és a WoW nyomkodásával.
És ismerek személyesen olyan embert, aki 5-7 évnyi! (részben céges, részben saját maga által finanszírozott) magántanfolyamok után sem tudott alapfokú vizsgát tenni.
Inkább azt kellene, hogy aki nem való a felsőoktatásban (utóbbi delikvens) az ne is jusson oda. Már előtte vérezzen el. Felesleges az adófizetők pénzét pazarolni és elvenni a helyet olyanok elől, akiknek lenne esze/szorgalma elvégezni az iskolát.
--
trey @ gépház
A nyelvtanulás nagyban függ a képességektől is, nem csak a hozzáállástól. A piac meg eldönti, hogy kell-e neki a nyelvtudás adott feladathoz. Most gondolj bele, Áder se lehetne köztársasági elnök, csak mert nem tud külföldiül?
Véleményem szerint egy diplomás beszéljen legalább egy nyelvet legalább középfokon.
"Most gondolj bele, Áder se lehetne köztársasági elnök, csak mert nem tud külföldiül?"
Nekem nem hiányozna. Egy köztársasági elnök _is_ beszéljen legalább angolul.
--
trey @ gépház
Az nem lenne demokratikus.
Mindenki valaszthat es mindenki valaszthato.
Kepviselok egyetlen feltetele a magyar allampolgarsag es a 18 eves kor.
Ennyi. Irni olvasni sem kell tudjon.
Amennyiben megvalasztjak a rendszer dolga a megvalasztott segitese, hogy kepviselhesse az ot megvalasztok akaratat, ami a szabad mandatum miatt kb. csinal amit akar de ez mas kerdes.
Szvsz nem lehetne. De ez maganvelemeny.
Nem keresem meg a hivatkozott aurostat adatsort, elhiszem az indexnek, hogy tényleg igaz, amit leírnak:
Az EB kutatása egybecseng az európai felnőtt lakosság nyelvismeretét vizsgáló legutóbbi Eurostat felméréssel is, mely szerint a magyaroknak csak a 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet – ami a legrosszabb arány az egész unióban. A lemaradásunkat jól tükrözi, hogy még a harmadik leggyengébb eredményt produkáló Spanyolországban is 51 százalék a legalább egy idegen nyelven beszélők aránya.
Namost, ennek fényében vagy a magyar nyelvoktatási rendszer kifejezetten szar, vagy a magyar diákok nagyságrendekkel hülyébbek, mint a spanyolok.* (S akkor még vegyük figyelembe azt is, hogy a magyar diákok jelentősen többet töltenek idegennyelv tanulással, mint mások európában, lásd az abcúgos cikket.) Ez nem kizáró vagy, hanem a két ok valamilyen kombinációja.
Én nem tudom, nem szeretném elfogadni, hogy mi jelentősen hülyébbek lennénk, mint más nemzetek.
*: Esetleg a magyar nyelv annyira idegen mindentől, hogy magyar anyanyelvűként nagyságrenddel nehezebb idegennyelvet tanulni. Velem még nem jött szembe ilyen kutatás, de egy érdekes téma lenne ezt még megnézni.
Emlékszem még diákéveimre, amikor oroszul majd később angolul tanultam. Érdekes volt, hogy míg én mind oroszból, mind angolból dicséretes ötösre végeztem, addig az osztályaim jó része bukdácsolt, jó esetben közepest tudott felmutatni. Az általános véleményük az volt mindkét nyelvről, hogy "mi a fasznak tanulunk ilyen faszságot?"
A tanárokat sajnáltam, mert ők tényleg megpróbáltak mindent.
Esetleg elmondhatnád, hogy szerinted hogyan lehet rosszul nyelvet tanítani...
--
trey @ gépház
> Esetleg elmondhatnád, hogy szerinted hogyan lehet rosszul nyelvet tanítani...
Főleg 2019-ben, amikor a (többé kevésbé) középfokot még egy mobilapp is megtanítja neked ingyen, több különböző nyelven.
> Esetleg elmondhatnád, hogy szerinted hogyan lehet rosszul nyelvet tanítani...
én csak azt tudom elmondani, hogy én hogyan nem szeretek nyelvet tanulni, s hogyan igen.
de szerencse, hogy vannak akik ezt tanulják (mármint nem a nyelvoktatást, hanem hogy hogyan lehet pedagógia módszereket kutatni, értékelni).
Ahogy nekunk az oroszt tanitottak, na az volt a rossz szvsz. "Anyanyelvi" tanarok voltak, ezt ugy kell erteni, hogy nalunk elo, de magyarul egy kukkot nem tudo orosz valakik probaltak eleg eroszakosan a fejunkbe verni. Fura mod, az angolt elegge megtanulta mindenki, de kozben 3 vagy 4 ilyen orosz "tanar" idegosszeroppanassal tavozott az iskolabol (altalanos). Hat erdekes idoszak volt.
Egy spanyolnak nem nagy kunszt megtanulni egy rokon nyelvet. Nem idegen nyelvet tanulni nehéz magyarként, hanem más nyelvcsaládba tartozót. Mikor elkezdtem franciául tanulni egy darabig szenvedtem azzal, hogy magyar tanárral, magyar könyvből, aztán inkább kerestem egy olyat, aki angolról tanítja.
a harmadik leggyengébb eredményt produkáló Spanyolországban
a hozzánk talán legközelebb álló finnek is sokkal jobbak idegennyelv-tanulásban, mint mi.
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Foreign_la…
Mikor is volt Finnorszag a szovjetek altal evtizedekre megszallva?
Na nem mintha a szovjet megszállás alatt ne kellett volna nyelvet tanulni. :)
Meg is utaltatta par generacioval a nyelvtanulast...
Szoval a finn pelda nem jo. Az eszteket lehetne meg felhozni, mint pozitiv pelda, de ahogy lattam az se az igazi, mert ott meg a ket volt megszallo hatalom nyelve a legnepszerubb (orosz, nemet).
kifogásokat keresni mindig egyszerű, ezt elismerem ;)
meg azt is, hogy érdekes lenne erről különböző tanulmányokat olvasni.
Mondjuk én az oroszból soha nem erőltettem meg magamat. (És még így is a haladó csoportba kerültem a főiskolán.) Egyszerűen azért, mert esélyt sem láttam arra, hogy nekem valaha szükségem lehet rá. Soha nem vágytam oda, de ha ilyen vágyam lett volna, akkor is csak két lehetőség lett volna az utazásra. Ha élt valakinek ott rokona (Kárpátalja előnyben), akkor meghívólevél birtokában kaphatott az ember vízumot (baráti ország!).
Ha nem volt ilyen lehetőséged, akkor AZ utazási irodával (= IBUSZ, más nem volt) utazhattál. Akkor ők intézték a vízumot, és volt idegenvezető is. Mindkét esetben szigorúan meghatározták, hogy a Szovjetunió mely területeire léphetsz be. Nem volt ám ide-oda koricálás! Én Szocsiban voltam IBUSZ úton. A szervezett programokra együtt kellett menni. Azon kívül viszont szabadon mehettél bárhova. Csak arra kellett figyelni, hogy a várost (Szocsit) ne hagyd el. Szerencsére Szocsi elég nagy, így ezt nem volt nehéz betartani.
Én se vágytam oda, amikor általános iskolában még oroszul kellett tanulni... Aztán idővel mégis elkapott a vágy, és amikor odáig jutottam, akkor már bántam, hogy miért is nem tudok jobban oroszul. Bár az a gyanúm, hogy hiába is erőltettem volna meg jobban magamat annak idején, gyakorlat hiányában ígyis-úgyis elfelejtettem volna.
Meg azóta már az odautazás és az ott tartózkodás sincs olyan merev szabályokhoz kötve.
> Egy spanyolnak nem nagy kunszt megtanulni egy rokon nyelvet. Nem idegen nyelvet tanulni nehéz magyarként, hanem más nyelvcsaládba tartozót.
+1
link
Nem vagyok benne biztos, hogy minden diplomásnak életszerű körülmények között sűrűn kell az idegen nyelv tudása, emiatt nem pártolom az ilyen általános szabályokat.
Melyik szakon végzetteknek nem baj egy kicsit sem, ha képtelen elolvasni egy témába vágó külföldi cikket az interneten?
Ahol nincs a témájába vágó külföldi cikk, mert a témája annyira-specifikus? Pl. jogászok, könyvelők és van még jóhéhány hasonló terület, ami a határon túl semmit nem ér.
BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)
Hát egész addig, legalábbis, amíg nincs semmi külföldi vonatkozás. Márpedig a magyar piac eléggé függ a külfölditől, jogászként és könyvelőként is könnyen bele lehet futni határokon átívelő feladatba.
"meg lehet úszni" vs "nem ér hátrány" :)
Bele, vannak is erre külön kurzusok, "Nemzetközi X" néven ;) És többnyire a külföldire ott tényleg szakosodnak is (eressz megy gyors keresést a "Nemzetközi jogi tanszék" kifejezésre pl.)
BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)
Milyen jó, hogy beleírtam a sűrűn szót, és sikerült belőle neked a "nem baj egy kicsit sem"-ig menni egy lépésben :).
Nem azt mondtam, hogy nem baj egy kicsit sem, de ahogy lentebb kolléga is írja, vannak specifikus területek, ahol lehet elég ritkán kell, amúgyis van szaksajtó, ami napi szinten fordít (legtöbb híroldal), nem egetrengető probléma. Viszont ezen elvérezhet valaki, aki amúgy lediplomázna, hasznos polgára lenne büszke népünknek és társadalmunk jobbításán dolgozhatna. Különben is beszéljenek már normálisan azok a csigazabálók!
> ezen elvérezhet valaki, aki amúgy [...] hasznos polgára lenne büszke népünknek és társadalmunk jobbításán dolgozhatna.
Még mindig arról a középfokról beszélünk, aminek a megszerzésére 8-12 év van az iskolában, de valamiért nem sikerült? :D
Középfokú nyelvizsga a feltétel, nem az, hogy el tudjon olvasni egy külföldi cikket. Voltam olyan projecten, ahol nem csak a magyarok, de a külföldiek legalább felét kibaszták volna a Rigó utcából, mégis eldöcögött a project.
> Középfokú nyelvizsga a feltétel, nem az, hogy el tudjon olvasni egy külföldi cikket
Máshogy fogalmazva, mivel arra nincs resource, hogy mindenkivel leüljenek egy órát beszélgetni a Felvinél egy-egy külföldi cikkről, ezért kénytelenek voltak kiszervezni a felmérést akkreditált partnereknek. :)
A HR osztályoknak viszont van rá resource-uk, ők jellemzően nem is hiszik el, amit a Rigó utca ír, így teljesen felelseges belerakni egy állami kört.
Magyarországi egyetemeken központi felvételi van (BSc-n, és néhány kivétellel, legalábbis), nincs HR-es elbeszélgetés.
(Itt felsőoktatásról van szó, nem munkahelyekről. Oda ugyanis nem kell feltétlenül a felsőoktatásból papír.)
Viszont a felsőoktatás (egyes szakokat leszámítva) nem önmagáért, hanem végső soron a munkaerőpiacért létezik. Ezt a rendszert meg beárazták azzal, hogy se a nyelvvizsga, se a diploma nem követelmény egyre több helyen. A probléma ott lesz, hogy azért a legtöbb diplma nélküli programozó nem az utcáról esik be, hanem 1-2 évet azért lehúzott egyetemeken, és sokszor egy diákmunkából kialakult munkakapcsolat után hagyta a fenébe az egyetemet. Most akinek baja van a nyelvvizsgázással*, az ettől is elesik, sokkal nehezebben jut majd be a vérkeringésbe.
* nekem egész jó nyelvérzékem van, 3 év után lett meg elsőre a felsőfokú angolból, szövegértés rész 100% lett, de a szóbelin majdnem meghúztak, mert valami látogatóközpont megtervezéséről kellett diskurálni 4 másik emberrel, erről magyarul is csak pár mondatot tudtam volna makogni, mégis ezzel akarják lemérni, hogy szakmai szövegeket hogy ért meg valaki, vagy el tud-e beszélgetni szakmai dolgokról egy hasonló szinten lévő némettel pl.
na de akkor goto 10, a munkaerőpiacon kell a külföldi nyelv, az egyetem a munkaerőpiacra készít(ene) fel, az egyetemen nincs HR aki screeneli a jelentkezőket, így kiszervezik nyelvvizsgaközpontoknak
Ehh, tényleg ilyen rohadt bonyolult, hogy a munkaerőpiacra nem az kell, amit az állam gondol, hogy kell (pl nyelvtan)?
Azért lett az angol érettségim anno hármas, mert szóbelin sikeresen kihúztam, hogy meséljek London nevezetességeiről.
Kész szerencse, hogy a műegyetemi felvételimhez nem kellett beszámolnom Eukleidész életéről.
Oh, no.
A munkaerőpiacon vagy kell "külföldi nyelv", vagy nem kell, ahol viszont kell, ott _nyelvtudás_ kell, és nem a papír róla. Nem véletlen az, hogy én még - az állami szektoron kívül természetesen - sehol nem hallottam olyat, hogy bárkitől is nyelvvizsgát kértek volna. És ha kell is a nyelv, a nyelvtudásnak is rengeteg szintje van, a "folyékonyan szóban és írásban" szinttől az "értse meg a leírt szakmai doksit" szintig bármi lehet.
+1
Ritka kivétel amiben egyetértek a kormányoldallal.
Ennél nagyobb inspiráció nem kell ha felvételt akar nyerni!
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox
Csak sajat velemeny, de szerintem az lenne a celszeru elerni, hogy mire az ember a felsooktatasba kerul ez ne is legyen kerdes, akar legyen addigra nyelvvizsgaja vagy a megfelelo tudasa, hogy sikeres nyelvvizsgat tegyen. Huszonevesen, ugy, hogy az idegen nyelv csak egy sokadik tanulnivalo, komoly teher tud lenni. Viszont ha mar gyerekkorban hangsuly van rajta es mar csak tovabb kell fejleszteni akkor tud az ember a "szakmai" dolgolra koncentralni mellette.
Szerk.: szerintem a nyelvtudasnak nem a felsofoku vegzettseggel kellene egyutt jarnia, bizonyara letezik olyan felsofoku kepesitest igenylo munka, ahol nincs szukseg semmilyen idegennyelv-tudasra. Masreszt szerintem barkinek nagyon hasznos ha tud mas nyelven is kommunikalni, akkor is ha nincs felsofoku vegzettsege.
/sza2
--
Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar
Másrészt viszont huszonévesen az egyetem alatt a közoktatásnál értelmesebb formában (kis csoportok, megfelelő szint stb., olvasd el a magyar nemzetes cikket :) ) van lehetőséged tanulni.
Szerk.: A Szerk. minden szava arany, tessenek nyelveket tanulni, de ne a papírért (és FFS, lehetőleg ne a közép-európai környékről, mert az mind ugyanazt a logikát használja, valami "egzoktikusabb" nyelvvel a gondolkodást is lehet bővíteni)
BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)
Jogos, beneztem. Mondhatnam, hogy nem tudtam eldonteni, melyiket olvassam el;-)
/sza2
--
Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar
„tessenek nyelveket tanulni, de ne a papírért”
Ezzel általában egyet tudok érteni. De ebben a topikban azért nem teljesen állja meg a helyét.
Ha nincs papír, nem fogják felvenni. Viszont ha a papír kell, akkor az már „irányba állít”. Tudni kell azokról a témákról beszélni, írni, amik a vizsgán lehetnek. A nyelvtanár munkáját azon lehet „mérni”, hogy mennyi hallgatójának sikerült levizsgáznia. Tehát neki azt kell tanítania, amit a vizsgán számon fognak kérni. Ezzel a kör bezárult. Ha még esetleg marad idő, akkor más témákat is lehet tanítani. Viszont amíg nem tudnak kiscsoportos oktatás szervezni (nincs elég nyelvtanár, kötelező minimális óraszám,…), addig egy vegyes képességű csoportban erre esélye sem lesz.
Amikor én nyelveket tanultam szervezett keretek között, akkor a feldolgozott témák többsége egyáltalán nem érdekelt. Sőt, volt olyan is, amiről előtte magyarul is csak 2-3 mondatot tudtam beszélni, mert nem esett az érdeklődési körömbe. Viszont a vizsgán kérdezhették, így meg kellett tanulni. Ezek azért nem könnyítik meg a nyelvtanulást. Ráadásul úgy, hogy a szavak tanulása sok időmet vette el, mert az nekem valamiért nehezen megy. Közben pedig tudom, hogy az adott szót valószínűleg a vizsga után soha nem fogom használni. Mikor angolul tanultam, akkor viszonylag elég hamar „szembejött” a csótány. Aztán az olasznál is nagyon hamar szóba került. Időnként még most is elmeditálok azon, hogy a nyugati nyelvekben a csótány miért olyan fontos szó.
Viszont akinek van pénze külön nyelvtanárra, az tényleg megteheti, hogy nem csak a papírért tanul.
Félreértesz, én itt most megkérdőjeleztem a nyelvvizsgának tulajdonított fontosságot (gyakorlatilag az _a_ mérőszám, és mindegy, hogy épp minimum ponttal átcsúsztál a vizsgán vagy csak nem bíztál eléggé a nyelvtudásodban és egy fokkal alacsonyabbra tetted a lécet - mindkettő "közép" szinten fogja beszélni a nyelvet _minden_ hivatalos esetben, holott ég és föld lehet a különbség (a CEFR már egy fokkal jobb, bár én még annál is több szintet vezetnék be), beleértve az új felvételi követelményt.
Ami meg kifejezetten az új felvételihez tartozik: ne legyen igazam, ebből megint az lesz, hogy a tehetősebb szülők gyerekei a különórákon felszedett tudással megcsinálnak egy nyelvvizsgát és bekerülnek a felsőoktatásba, míg egy másik réteg elesik tőle. Egyrészt ez a szokásos libsi sallangok (társadalmi felemelkedés lehetőségének hiánya, szétszakadó társadalom, tralalala) miatt gond; másrészt érdemes megnézni a költségtérítéses (szevasz tehetősebb szülők gyerekei ;) ) vs. állami helyekre bejutottak képességeit és motiváltságát.
Hehe, ezt jól ismerem. 15-16 évesen szóba került a vizsgán, hogy a szüleim milyen tudományterületen dolgoznak, miután tisztáztuk, hogy az egyetemen vannak. Kb. magyarul se tudnék még most se két összefüggő mondatnál többet mondani a témában, mert valami nagggyon bőcsész izé és fogalmam sincs, hát még akkoriban :)
BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)
> nem bíztál eléggé a nyelvtudásodban és egy fokkal alacsonyabbra tetted a lécet
Unpopular opinion, az "annyit is ér" analógiájára: ha valaki arra nem veszi a fáradságot, hogy mondjuk egy kilencvenplusszos középfok után elmenjen felsőfokra, azt én sem kezelném máshogy az épp hogy átcsúszottól (pl. egyetmi pluszpontok, stb.)
> ebből megint az lesz, hogy a tehetősebb szülők gyerekei a különórákon felszedett tudással megcsinálnak egy nyelvvizsgát és bekerülnek a felsőoktatásba
Egyrészt eddig is pluszpontot ért a magasabb fok, másrészt én pl. egy percet nem töltöttem különórán, sőt a szüleim sem tudnak egy kukkot sem angolul, aztán mégis a C2-vel szemezek újabban. (A C2 az, ami a felsőfok után van, és itthon érdeklődés hiányában nincs akkreditálva.)
De tudtommal nem is vagy érettségire készülő diák ;) Azt meg gondolom elismered, hogy a mostani szintedhez nagyban hozzájárult a nemzetközi céges korábbi munkahelyed.
BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)
> Azt meg gondolom elismered, hogy a mostani szintedhez nagyban hozzájárult a nemzetközi céges korábbi munkahelyed.
Ahhoz igen, de C1-em előbb volt, mint munkahelyem (vagy érettségim). :)
"Ami meg kifejezetten az új felvételihez tartozik: ne legyen igazam, ebből megint az lesz, hogy a tehetősebb szülők gyerekei a különórákon felszedett tudással megcsinálnak egy nyelvvizsgát és bekerülnek a felsőoktatásba, míg egy másik réteg elesik tőle."
De, sajnos igazad lesz, mert magába az iskola oktatási rendszerbe van kódolva, hogy ez lesz az eredmény.
Orbán külföldre zavarja a legokosabb diákokat! Inkább legyen mindenki lusta hülye! Szavazókra van szükségünk a Fidesz leváltásához! :D
:)
Nemtom mi a problema, mar az "atkosban" is sikerult gimnaziumi felvetelire megszerezni a kozepfokut. Azota minden tele van feliratos filmekkel, ingyen tartalommal amibol tanulni lehet. Szerintem sokkal konnyebb azota megtanulni egy idegen nyelvet, rengeteg gyereknek sikerult mar gond nelkul.
Hm, mondjuk ezt más országokkal érdekes lenne megnézni, ott hogyan csinálják "ezt".
pl felsőoktatáshoz kötelező-e
Németországban -> idegen nyelv tudása, pl Angol ?
Spanyolországban -> Német ?
Mexikóban -> Angol? :D (mondjuk ez költői volt)
Amerikában ?? Ott milyen nyelvet kérnek vajon ?
Lehetne még sorolni, de kár. Itt szerintem nem is azon van a hangsúly, hogy igen is a nyelvtanulás hasznos és jó dolog, hanem azon hogy ez _kötelező_ ahhoz hogy te pl felsőoktatási felvételizhess (vagy bármi mást csinálhass, behelyettesítő bármivel).
Mert itt már bejöhet egy kis "előítélet", mert adott Béla, aki kurva jó abban amit csinál, adott Béla2 aki annyira nem jó abban amit csinál, de van neki nyelvvizsgája... ne folytassam.
De lehet én látom rosszul.
ps.: semmi politikát nem akartam belevinni, semmi előítéletet, totál PC* komment akart ez lenni <- :)
" Amerikában ?? Ott milyen nyelvet kérnek vajon ?"
Ott sokan nem ertik, mire gondolsz, ha az idegen nyelvekrol kerdezed oket :>
Aki meg igen, az irigyel minket, hogy milyen jol beszelunk egy teljesen masik nyelven.
Akit én ismerek Amerikából, mind tanult valami idegen nyelvet. Spanyol, francia, német...
+1, ha az amerika kifejezést nem redukáljuk az usákokra, akkor pl. Kanada lakosságának jelentős része minimum két nyelvű (angol, francia)
BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)
Kanada hivatalosan ketnyelvu, de nem jellemzo, hogy az emberek angolul is meg franciaul is beszelnek.
Mondjuk ez nem meglepő. Bár az is valószínű, hogy a Te ismeretségi körödben a hozzád hasonló tudású/végzettségű amerikaik felülreprezentáltak. Viszont ha sok liftes fiút, autószerelőt, hot-dog árust, rendőrt, gyári munkást, farmert,… ismersz, akkor nem szóltam. Mondjuk a mexikóiak vélhetőleg jól beszélnek spanyolul.
Másrészt a tudomásom szerint ez nem minden államban egységes. Vannak olyan államok, és iskolák, ahol néhány évnyi nyelvtanulást előírnak, de ez nem mindenhol kötelező. Ráadásul a tanulásnak nem egyenes következménye a tudás.
Majd amikor a magyart beszélik annyian, mint az angolt, spanyolt, kínait, stb. akkor visszatérünk erre a kérdésre!
Hat tegyunk erte!
En tanitgatom a kollegakat aprankent.
Ma a "faszom" volt a soros, miutan veletlenul felrekattintottam valamin...
> faszom
> Soros
a lényegnél kezdted :D
Eddig is kellett, csak eddig a diploma megszerzéséhez. De szerintem ez lehetne opció. Ha valaki lediplomázik, de csak magyarul tud, magyarországon is kisebb eséllyel érvényesül, mert mindenhol azt kérik, hogy beszélj angolul az egyszem indiai kollégával, amikor összeborítja a rendszert naponta 2x, de legalább olcsón teszi.
--
openSUSE 42.2 x86_64