Csomagolásmentes bolt vs túlcsomagolt dolgok

Mennyivel jobb lenne eljutni a túlcsomagolástól a csomagolásmentes boltig. Nem vagyok szakértője a témának, de azt látom, hogy hiába próbálom szelektíven gyűjteni a szemetet, attól még az szemét marad, és nem tudom elkerülni, hogy ne termeljek rengeteg szemetet. Nem értem, miért nem lehetne óriási csomagolóanyag adót kivetni a gyárakra és boltokra, és akkor biztosan elkezdenének kreatívkodni, hogyan lehetne eleve megszüntetni a szemétforrásokat, vagyis a csomagolóanyagokat.

Akár úgy, hogy létrejönnének a csomagolásmentes boltok, akár úgy, hogy összedobnának egy kutatási alapba sok pénzt, és kifejlesztenék az olcsó, lebomló műanyagot, amit gyakorlatban is megéri használni. Jó dolog a szelektív hulladékgyűjtés, de inkább a szeméttermelést kellene nagy erőkkel visszaszorítani.

Hozzászólások

Csodálkozom, hogy a túlcsomagolt termékeknél pont a technikai kütyük nem kerültek elő a linkelt cikkben. Én mindig fogom a fejem, hogy a neten rendelt húszgrammos gadgetet, ami amúgy pont a legvékonyabb/legkisebb kulcsszóval hirdeti magát (pl mobil, de lehet akár GPS tracker vagy hartbeat monitor) két kilós fél köbméteres dobozban hozzák ki. A térfogat nagy része meg nejlonzacsiban lehegesztett levegő, hogy ne repkedjen a nagy dobozban a fél kilós kisebb doboz, amiben keményfóliában ott van a termék maga. Egy egy netről rendelt item esetében a szemét térfogata simán tízszerese magának a terméknek.

Mondjuk én azért nem esnék át a ló túlsó oldalára sem. Pl sok élelmiszernél a csomagolásmentes eladás szerintem higiéniai kérdéseket vet föl. Valahogy el kéne a kettő között találni az értelmes középutat.

--
Csaba

Egy routert rendeltem még tavaly. Akkora dobozban hozták ki, hogy a hónom alá nem fért be, hogy rendesen meg tudjam alulról fogni - és ez a téglatest alakú doboznak a rövidebbik éle volt (nyilván nem a legrövidebb, mert úgy még nehezebb lett volna).
Ja, kb. 180-185 cm magas vagyok, átlagos hosszúságú kezekkel :)

Talan mert a krumplin kivul az emberek nem nagyon kultivaljak ha koszos repedt vagy akarcsak poros a cucc amit megvesznek.

Hogy erne amugy a boltba a cucc ugy ,hogy ne seruljon meg es minden kiegeszitoje maradjon egy helyen?

A csomagolás sokszor indokolatlanul sok. Ez tény. De:

Lehetne azon meditálni, ha csak kimérve lehetne kapni felvágottat, húst, lisztet,… , akkor mekkora sorok állnának az egyes pultok előtt. Ezek esetén nem lenne jó megoldás, hogy a zöldségek mintájára, a vásárlok például egyesével válogatják ki a párizsi szeleteket. Arról nem is beszélve, hogy vannak olyan országok, ahol rád szól a vevőtársad, ha a kirakott műanyag kesztyű felhúzása nélkül turkálsz a zöldségek között. Például egy szalmonellával fertőzött személy mindennek „átadja” a fertőzést, amit megfog.

A frissen kimért húst hazaviheted a magaddal vitt zárható üvegedényben, külön csomagolás nélkül is. Az már érdekesebb kérdés, hogy van-e mindenkinek ideje arra, hogy megfelelően fertőtlenítse az edényt előtte, és bakteriális szempontból biztonságosan elszállítsa a boltba, majd haza. Illetve azt is ki lehetne számolni, hogy mekkora súlya lesz a bevásárló szatyornak. Akkor amikor a boltba elindulsz, azaz amikor még elvileg „üres”.

Ha a húst papírba csomagolják, akkor átázik mire hazaérsz. Nem túl jó szórakozás a kis papírdarabkákat leszedni a húsról. Ezért csomagolja sok hentes műanyaggal bevont papírba. Ha az így csomagolt húst beteszed a szatyrodba, akkor nagy az esély, hogy mire hazaérsz, kifolyik a csomagolásból némi húslé. Tehát minden húsvásárlást szatyormosás követ. Vagy a papírba csomagolt húst beteszed egy műanyag zacskóba.

Amire kíváncsi lennék: A csomagolás nélkül vásárolt, saját „csomagolásban” hazaszállított élelmiszerek mennyivel növelik meg a vizekbe kerülő tisztítószerek mennyiségét? Arra gondolok, hogy ezeket a saját csomagolóanyagokat felhasználás után alaposan meg kell tisztítani.

Összefoglalva: A csomagolóanyagok csökkentése jó lenne. De azt meg kell fontolni, hogy csökkentés más területen ne növelje a környezet terhelését. Tehát a kobra hatást el kellene kerülni.

A frissen kimért húst hazaviheted a magaddal vitt zárható üvegedényben, külön csomagolás nélkül is.
A savanyúságoshoz egyszer vittem műanyag dobozokat, hogy nekem nem kell zacskóba rakni, rakja csak a műanyag dobozba (így pont annyi lesz benne, amennyi belefér :) ). Azt mondta, hogy ezt az előírások miatt nem teheti meg.

Elvileg biztosítható, hogy a kereskedőhöz kerülő zacskó akár bakteriális szempontból is tiszta legyen. Viszont a műanyag dobozodról a kereskedő nem tud semmit. Ha van rajta némi szalmonella, akkor az átkerül a kereskedő kezére/kesztyűjére is, amikor megfogja. Onnan pedig a savanyúságra. Mikor az összes vásárlója összef.sta magát, akkor nem fogja tudni bizonyítani, hogy a Te edényed volt a fertőzés forrása. Ha csak a saját eszközeit, csomagolóanyagait használja, akkor nincs vita. Egyedül Te lettél hasmenéses -> Te vagy a hunyó. Ha több vásárló is az lesz, akkor valószínűleg a kereskedő tehet a fertőzésről.

Ez csak szabályozás kérdése. Például azok a kereskedők, akiknél tudsz így vásárolni, azok beszereznek egy kütyüt, ami néhány másodperces vizsgálattal képes megállapítani, hogy a saját edényed megfelel-e az előírásoknak. Esetleg néhány másodperc alatt sterilizálja a behelyezett edényt. Ha ilyenek nincsenek, akkor a csomagolásmentes vásárlás hívei összedobják a kifejlesztéséhez szükséges pénzt.

Lehet olyan adagolóedényeket kihelyezni, ahol nem kell kézzel megfogni a terméket. Pl. megnyitsz egy csapot, és gravitáció miatt jön ki a termék. Vagy egy karral tudod kiszedni a terméket, de kézzel nem lehet belenyúlni, csak miután már a karral kiszedted. Ez pékárunál is nagyon jól működik, látod a pékárukat, de mivel zárt rekeszben vannak, nem tudod őket megfogni kézzel, hanem csak a beépített karral ki tudod piszkálni oldalra (de vissza már nem tehető), és utána már elteheted.

Nem véletlenül írtam, hogy hús/felvágott. Ott ez elég nehezen működne. Egy darabig eltartana, míg egy karral kihalásznál 8 szelet párizsit. Vagy karok segítségével levágnál 650 g (mert éppen annyit akarsz venni) lapockát.

Ha jelenleg kimérten veszed a felvágottat, akkor műanyaggal megerősített papírba csomagolják. A húst is hasonlóképen, csak sokszor még egy külön zacskóba is beleteszik, megelőzendő a húslé kifolyását. A fentebb említett higiéniai/bakteriális okok miatt a saját edényed használata elég kockázatos a kereskedő számára.

A húst régen ún. zsírpapírba csomagolták. Az meg nem ázik át.
Ha a hús levet ereszt, akkor általában táppal telenyomott állatról van szó, vagy már mászik. ;)

Szalmonella, ecoli. Az megvan, hogy a növényeket trágyázzák?

A kenyeret régen nem csomagolták. Ha fél kenyeret vettél, akkor a vágási felületre dobtak egy darab selyempapírt.

Piacra a zöldségekért hálóval, kosárral mentünk. Esetleg valamilyen szövetből készült szatyorral.

Ez is egy képlet. ;)
Vegyünk egy egyszerű csomagolt, szeletelt teszkó "bacon" (=szalonna - helyett: igen sovány kolozsvári szerűség) példát.
Őstermelőnél a kolozsvári szalonna pontosan feleannyiba kerül. Én meg fel tudom szeletelni.
A teszkós szalonna viszont nitrites pácsóval készül, tehát rákkeltő.
Az őstermelő, aki elkészíti a disznóságokat, szállítja, árulja - nyilvánvalóan ostoba. Annak kell lennie, hiszen veszteséges. Szerinted. Persze az is lehet, hogy sokkal nagyobb a nyeresége 1kg árun, mint bármelyik élelmiszerboltnak + húsgyárnak + szállító cégeknek. ;)
Az őstermelőnél vásárló nyeresége az olcsóbb ár és a sokkal jobb minőség.

Természetesen lehet fogyasztói társadalomban élni. Nem jársz piacra, csak bedobálod szerda délben a teszkós bevásárlókocsiba a csomagolt árut, télen az ízetlen őszibarackot és epret, stb. Erre szoktam mondani, hogy a nagymamám is pont így csinálta. :-)

A fenti példát tovább elemezve:
őstermelő != azzal, aki kolbászt árul a kofák között a piacon
Általában 10-20 közül talán egy, ha akad.
Vagy meg tudod különböztetni a minőségi terméket (esetleg lehet kérdezni is), vagy mindegy.
Mint például a leányzó, aki a kolbászos-szalonnás bácsitól:
- Tokaszalonna van?
- Sajnos elfogyott.
- Akkor az ott mi?!
- Egy darab comb. (sonka)
:-D

felesegesen kevered ide a teszkot, a pá csójával. :)
nem ők keszitik a szalonkat, hanem miertszaros lorinc vagy picsanyi sandor gigauzemei.
a teszko toluk veszi meg es naponta mondjuk 1tonnat.
szamold ki hany nyugdijas hőstermelo kell ahhoz hogy minden vevo megtudja venni a "felaru" szalonkajat, a nyugdijkiegesziteskent gyartott szalonnabol. (no ado, no elelmiszer biztonsag, stb)

szinte minden heten van egy horrorvideo az antsztol ahol hostermelok uzemeit mutajak be amit patkoanyokkal, egerekkel es csotanyokkal birkozva jutnak el a gyarakbol vett lejart nyesedek husig, amibol keszul a felaru szalonna, kolbasz.

szep utopia a tied, en is szivesen vennek felaron kezmuves elelmiszereket (go vegan), de valahogy felenk az ilyeneket dupla aron adjak.
amikor tehetem magam termesztem a zodsegeimet es a zoldsegesnel is igyekszem csak evszaknak megfelelo arukat venni. de amig az emberek 95%-a hust-hussal eszik addig csak tomegtermelessel tudjak kielegiteni az igenyeket.

A teszkó csak azért került ide, mert állítólag olcsó.
A pácsó-pácso nem politikai és nem magyar probléma.
Úgy látszik a hőstermelő számodra fogalomzavar. A horrorvideók pont a szupermarketeknek és az készételeket "gyártó" cégeknek szállító cégekről készülnek.

Szóval az őstermelő abszolút nem nyugdíjas, és nem egyedül dolgozik. Félrevezető lehet, hogy gyakran a nagymama végzi a "piaci forgalmazást". De leggyakrabban a nagymama is kapálja a földet.

Az élelmiszerbiztonság néha nevetséges. Mindenesetre nem az őstermelő találta fel a míniummal dúsított paprikát, vagy a nyomokban mogyoróallergiát tartalmazó gázolajon füstölt szalonnát.
A kedvencem: A főtt fokhagymás paprikás (nitrites) tokaszalonnát az EU szerint fóliába hegesztve kell árulni. Szeretem, amikor magyar embernek tanítják a disznóvágást!

A kézművesek. Jártam én is iskolába! Ezek a fazekasok, tímárok, kovácsok stb. Segítek: A sajtot, kenyeret, pirospaprikát nem a kézművesek faragják ki. :-D

„Szeretem, amikor magyar embernek tanítják a disznóvágást!”

Ja. Én is olvastam valahol, hogy a disznóvágást a magyarok találták fel. Sőt a disznót is. :-)

Ez nagyjából olyan butaság, mint amikor valaki fogalom nélkül emlegeti, hogy a magyarok milyen {tetszőleges, nagyon pozitív jelző}, mert a disznóvért is megeszik, míg a puhány népek ezt nem teszik. Aztán nem akarja elhinni, hogy az olaszok például édességet is készítenek belőle. Sőt tortát, aminek van édes és sós változata is.

- https://en.wikipedia.org/wiki/Sanguinaccio_dolce

Senki nem állította, hogy csak a magyarok esznek disznót.
Ennek ellenére van hagyománya és vannak csak ránk jellemző receptek. Máshol meg van lekváros párizsi. ;)
Inkább az olyan rémtörténetekre céloztam, amikor majdnem betiltották a mákosbejglit. Elvégre a franciák sem esznek olyat.

a) A rémtörténetek többnyire urban legend-ek, mint az uborkagörbület-szabványosítás.

b) Gondolom, a szalonna fóliázását sem a hentesnek írják elő (ahol kimérve kapod), hanem a szupermarketnek, ahol be van dobva egy pultba, aztán jönnek az emberek, kiveszik, nézegetik, válogatnak, visszateszik, esetleg vesznek is egyet. Nem tudom, én nem bánom, ha a kajámat nem fogdossa meg mindenki azzal a kezével, amivel két perce a cipőtalpából kaparta ki a kutyaszaros kavicsot.

Bizony, a házi kolbász meg legalább egy évig eláll csomagolás és botulizmus veszélye nélkül.
A gyorspácolás 0,5-2 óra időtartamú, és ez egyben a "füstölés" is, nitrites pácsóval.
A hétköznapi pácolás 1-4 hét, majd szárítás és 1-4 nap füstölés. Ezt követi a néhány hét szárítás és érlelés. A hagyományos módon készült élelmiszer nem csak tartósabb, de finomabb is.
Ki mit eszik, azt mindenki maga dönti el.

"A magyar köztudatban élő félelem valószínűleg azzal magyarázható, hogy a nyugat-európai országok jelentős részében a mák nem tartozik az étrendhez, ezért kereskedelmi forgalomban alig lehet kapni. Akad olyan ország is, ahol csak gyógyszertárakban árulják."
Ez azért egy jogos hiedelem volt.

A fóliázás gyártástechnológia függvénye: https://hup.hu/node/162476?comments_per_page=9999#comment-2306496

Például régen Olaszországban csak gyógyszertárban és gyógynövény szaküzletekben lehetett kapni. Viszont nem is nagyon használták a főzés, sütés során, így nem zavarta őket. Most már egyre többen ismerik, így a nagyobb szupermarketekben, bioboltokban, természetes élelmiszereket árusító üzletekben és webshopokban is lehet kapni. Sőt, az amazon.it-n is van.

Ezt a „betiltják” baromságot én is hallottam. Konkrétan az EU csatlakozás előtt terjesztették, a csatlakozást ellenzők. A csatlakozás után „lekerült a napirendről”.

nem hiszem, hogy a teszkonak szallitanak azok a kisuzemnek sem nevezheto garazscegek, akikrol keszult videokat emlegetem.

https://www.youtube.com/watch?v=n-jczY7mZqk
kedvencem a sarokban megbujo hajdumosogep, amivel gondolom a peneszes husikat mostak meg. :D

kezmuvesek..miert nem irod be a gugliba hogy kezmuves sajt, kezmuves pekseg, kezuves cukraszda, kezmuves csokolade, kezmuves sor ?

nem hiszem, hogy a teszkonak szallitanak azok a kisuzemnek sem nevezheto garazscegek, akikrol keszult videokat emlegetem.
Az "újrahőkezelt" sajtokat valamelyik multi áruházlácból vonták ki. Az újracsomagolt sajtokat általában az meleg ételt gyártóknak adják el. A Hunyadi téri piacon nemrég zárt be egy elég nagy hentes, ahol már régóta senki sem vásárolt, mert büdös húst árultak. Ez utóbbinak is van bejáratott feldolgozó lánca. Lehet, hogy PONT a teszkó soha nem vett ilyeneket. ;)

"Kézművességnek nevezzük az emberi erővel és kézi szerszámaival – a természetes eredetű alapanyagokon – végzett formaátalakító tevékenységet, és kézműves-terméknek az így létrehozott termékeket. A termék lehet félkész- vagy késztermék. A meghatározás ugyan emberi erőt említ, de a mai korban elfogadható, ha a „gépi erő” használatával kibővítjük a fenti gondolatot, mert pl. a fúrás, esztergályozás stb. munkaműveleteket a kézműves ma már főként elektromos energiával hajtott gépekkel végzik. Ugyanakkor ebbe a kibővített meghatározásba beletartozhat tágabb értelemben pl. az egyes agyag-, porcelán-, üveg- és zománc alapanyagú készítmények előmelegítése, kiégetése is, - illetve az üveg- és fémöntéshez szükséges elektromos kemence használata.
A kézművesség a kézműves mesterségek, szakmák gyűjtőneve is.
Az így létrehozott termékek vagy áruk készítőit hagyományosan kézművesnek nevezzük. Újabban a "kézműves" szót e termékek jelzőjeként is használják (pl. kézműves sör)."

Szóval a gugli igen rossz ötlet. Ha megnézed az http://www.kezmuvesszovetseg.hu/ oldalt, láthatod, hogy majdnem semmi olyan nem szerepel, ami élelmiszerrel kapcsolatos. A "Mézeskalács készítők" határeset, viszont a méhészek hogy a rossebbe kerültek oda? Biztosan kézi esztergával készítik a méheket. Ez a szövetség kb. 2011-ben jött létre, tehát fideszes termék és elmútnyócév. ;) A kézművesek mibenlétét még az iskolában tanultam, de annyiszor nyolc évvel ezelőtt, hogy fél kezem nagyon kevés a megszámlálásához.
"Újabban" a sör is kézműves? Ez egy marketing kifejezés. Kb. a "nem nagyüzemben / nem nagyüzemi módszerekkel készült termék" szinonímája. Régen házi (főzésű) sörnek hívták. Ennek a "kézműves" jelzőnek (marketing bullshitnek) az értéke és igazságtartalma pont annyi, mint a "magyar termék", avagy a régebbi KÁF (Kiváló Áruk Fóruma). Mint például a kalocsai paprika, amelybe belemászott az a mafla tokszin - egészen Mexikóból. :-D

Emlékszem még én is azokra az időkre.

Minden hús ereszt levet, ha nem tudsz elég gyorsan (néhány perc alatt) hazaérni vele. Ha a hentes hűtőben tárolta a húst, akkor az bizony levet fog engedni. Ezért jók a hagyományos ázsiai piacok, ahol a tűző napon tárolják a húst, amíg meg nem veszi valaki.

A trágyázástól függetlenül a legtöbb esetben állati eredetű termékről kerül a növényekre a szalmonella. Mert az egy dolog, hogy sokáig életben marad más körülmények között is, de szaporodni az állatban/állati eredetű termékben tud jól.

Kenyér. Emlékszem. Ha egy kilót kértél, kettévágtak egy kétkilósat. Ha felet, akkor négyfelé vágták. Aztán volt aki 600 g-os „félkilós” kenyeret vitt haza, volt akinek csak 400 g-os jutott. Ha utána még elmentél valahová, és csak 30-40 perc múlva értél haza, akkor a vágási felület már enyhén száraz volt. Aztán lett 1 kg-os kenyér is, így a száradás problémáját részben megoldották.

Most is lehet a piacra menni kosárral, hálóval. De ha holnaptól csak piacon lehetne zöldséget venni (és áruházakban, diszkontokban nem), akkor jelentős mértékben visszaesne a zöldségfogyasztás. Ugyanis elég kevés van belőlük. Még vidéken és falvakban is. Tehát a kérdés az, hogy az áruházakban, diszkontokban hogyan lehet kulturáltan zöldséget árusítani.

"Tehát a kérdés az, hogy az áruházakban, diszkontokban hogyan lehet kulturáltan zöldséget árusítani."

Ezeknek a többségét most sem csomagolva árulják. Ki van rakva rekeszekbe, lehet válogatni stb. Csak ugye elterjedt az egyszer használatos vékony műanyag zacskó, amiből egy vásárláskor hazavisz az ember minimum 10-et. Szerintem ezek nélkül simán lehetne élni, egyszerűen be kéne tiltani (ahogy pár helyen már megették).
A pet palackok és fém dobozos üdítők a másik. Ezeket elvileg lehet(ne) szelektíven gyűjteni, de valahogy ez nem működik. Betétdíjassá kéne tenni őket, legyen egy palack/doboz elég drága ahhoz, hogy megérje visszavinni (akár összepréselve), onnantól már kezelhetőbb lenne a történet, nem lenne tele a kommunális hulladék mondjuk 500Ft-os petpalackokkal.

De ha holnaptól csak piacon lehetne zöldséget venni (és áruházakban, diszkontokban nem), akkor jelentős mértékben visszaesne a zöldségfogyasztás. Ugyanis elég kevés van belőlük. Még vidéken és falvakban is.
Mármint miből van kevés? Zöldségből?
Mi a zöldséget-gyümölcsöt legtöbbször a piacról szerezzük be (legalábbis azt, ami itthon is megterem), ugyanazért (vagy inkább kevesebb) pénzért sokkal finomabbat kapok, mint a nagyáruházakban. És rengeteg zöldség van, főleg amikor szezon van - nyilván ilyenkor csak azok vannak, amelyek elállnak.

Kb. 10 évvel ezelőtt a Fehérvári úti piacon tapasztaltam: Idős néni előtt két kupac sárgarépa, petrezselyem gyökér, zeller. Meg még néhány dolog, de mindegyikből két kupaccal, és az asztal nagy része üres volt, látszott, hogy már lassan eladja minden portékáját. Vettem sárgarépát és petrezselyem gyökeret. Majd továbbmentem, és vettem még más dolgokat is. Utána úgy döntöttem, hogy a sikeres bevásárlást megünneplem egy finom kávéval, és elsétáltam a kávézóhoz. A nénikénél éppen volt megint egy vásárló, és láss csodát, mindenből újra két kupaccal volt. A kávé elfogyasztása után direkt arra mentem, és újra mindenből két kupaccal volt. Terülj-terülj asztalkám kicsiben. :-)

De a lényeg: jó volt? :)

Egyébként a klasszikus: vásárló kérdi, hogy van-e Desire fajtájú krumpli (vagy bármilyen). Mire az eladó: mindjárt megnézem a kocsiban. Pár másodperc múlva: szerencséje volt, épp ez az utolsó zsák - közben persze egyfajta krumplija volt, a kocsiban még volt jópár zsák :D

A hentesnek negyed órával zárás előtt már csak egy csirkéje maradt, és nagyon meg akar szabadulni tőle. Jön is egy vevő, aki pont egész csirkét kér. A hentes feldobja a mérlegre.
- Uram, ez pont 1 kiló 20 deka.
- Kicsit nagyobb nincs véletlenül? - kérdezi az ürge.
Hentes visszafordul, tesz-vesz, majd feldobja ugyanazt a csirkét a mérlegre, mintha egy másik lenne.
- 1 kiló 70. Jó lesz?
- Szuper, elviszem mind a kettőt!

------------------------------------------
No God, no peace. Know God, know peace!

Talán csak elfogyott a Karakószörcsökön termelt datolya és ananász.
Viszont hozott 30 láda répát. Azt meg azért nem rakta ki, mert csak alacsonyabb vásárlókra számított, akik 30 ládánál is alacsonyabbak - így nem érték volna fel.
A két kupac megfelel a vertikális helyett alkalmazott horizontális áruterítési-technológiának.
Ok, most kérdezhetsz a kávéról is. ;)

Egyébként én simán el tudnék képzelni egy olyan rendszert, hogy a vaj, felvágott, stb. tehát amit műanyag dobozokákban vagy fóliázva adnak, arra legyen egy szabványosított, visszaváltható, betétdíjas doboz.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Sok helyen ez nem megoldhato a vilagban mert ha kezzel hozza kell nyulnia valakinek akkor az oriasi hozzaadott koltseg.

pl nem mindegy ,hogy kiskunmajsai tesco dolgozo 80K netto beru emberke maszatol a dobozgyujtessel hordassal etc vagy akar egy budapesti akinek 150K a bere vagy ugyanez UK ahol £1200-at keres vagy itt svajcban ahol 4000 CHF-et. Mindekozben a vajad (legyen mondjuk Lurpak) mo-n kerul mondjuk 900 HUF UK £3-4 svajcban meg mondjuk 6 CHF. Erted a problemat? Gondolom nem szeretnel 4K HUF -ert vajat venni ezert vagy megis?

Nem kell (jobban) hozzányúlnia, mint a mostani vákuumcsomagolt dolgoknál. Annyi, hogy nem fóliában lenne, hanem valamilyen előre lezárt dobozban, aminek kellően nagy betétdíja lenne, hogy vissza kelljen vinni.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

A betétdíj jó megoldás lenne, de van vele egy nagy baj: Nehéz (pontosabban nem illik) megadóztatni a környezetet kímélő megoldásokat. Tehát az államnak nem lesz belőle bevétel.

Elég furcsa lenne, ha az egyszer használatos csomagolásra kitalált környezetvédelmi termékdíjat a visszaváltható csomagolásra is kivetnék. Ha mégis kivetnék rá, akkor a például 100-szor felhasználható doboz század annyi bevételt eredményezne, minta az eldobható csomagolás. Ha minden egyes felhasználás (= vásárlás) során ki kellene fizetni a termékdíjat, akkor viszont nem érné meg erre átállni a kereskedőnek és a vevőnek sem.

A betétdíjas dolgokkal az is a baj, hogy senki sem vigyáz rá, mert úgyis visszaveszik. Pl. a betétdíjas üvegek meglepően kevés kört bírnak ki, mire már nem akarja használni a palackozó (pláne nagy presztízsű cég, pl. Coca Cola, esetén; nyilván a Kőbányai Világos mehet karcos üvegbe).

De ki ellenőrzi, hogy jó állapotú-e? Mi van a mosogatás költségével, energia- és vegyszerigényével?
(És itt nyilván nem kellemes kis citromillatú kézkimélő mosogatószerről lesz szó, hanem valami olyan brutális cuccról, ami a döglöttmacskát is gond nélkül kikapja a sörösüvegből. Mert otthon egyrészt bízik az ember a család civilizáltságában (nem kerül az edénybe nem élelmiszer), másrészt, amikor kipakolok a mosogatógépből, akkor megnézem az edényt, és ha nem lett tiszta, akkor intézkedést foganatosítok, de egy üzemben nem fog senki egyesével kólásüvegeket nézegetni, viszont nagy presztízsveszteség lenne a cégnek, ha a kólában úszna egy egértetem.

Miért nem lehet szelektíven gyűjteni, és ha a civilizált viselkedés máshogy nem megy, akkor szarrábírságolni azt, aki eldobálja?

Nem kell a hogyanon gondolkozni majd a cégek kitalálják, hogy legyen gusztusos. A környezetszennyező anyagok legyenek drágák.

„Nem értem, miért nem lehetne óriási csomagolóanyag adót kivetni a gyárakra és boltokra”

Szerintem ez egy elhibázott stratégia. A vásárláskor a csomagolóanyagot is kifizeted. Ha emelik az adót, akkor a gyártó és a bolt emelni fogja a becsomagolt termék árát. Te pedig szentségelve (rohadt multi/rohadt kormány/rohadt…) kifizeted a magasabb árat. Ha nem vagy árérzékeny, akkor észre sem fogod venni a növekedést. Ha a bolt úgy tapasztalja, hogy egy vásárló átlag 3 zacskót tesz a kosarába, akkor ezt be fogja kalkulálni a termékei árába.

Én azt tartanám a helyes stratégiának, ha azok a csomagolóanyagok amik nem képezik a termék szerves részét, és nem környezetbarátok, azok külön szerepelnének a végső számlán. Pl. 3 műanyag zacskó, 3 * 100 Ft. Persze van akit továbbra sem zavarna, hogy havonta 1-2 ezer forintot otthagy a boltban zacskóvásárlás címén, de a többség már megfontolná, hogy akar-e zacskót venni. Persze csak akkor, ha van valamilyen alternatíva, amit a műanyag zacskó helyett választani tud. Különben ebből is csak szentségelés lesz.

Egyébként pedig ez tömény politika: A kormány többször kijelentette, hogy küzd a műanyag hulladékok visszaszorítása érdekében. Az erről szóló előterjesztést az Európa Parlamentben a fideszes képviselők nem szavazták meg. Pontosabban tartózkodtak. Mondván, akkor a korábban kapott eu-s támogatást vissza kellene fizetni. Viszont a javaslat így is a nagy többséget kapott, ezért az Európa Tanács tárgyalni fogja. Ha az Európa Tanácsban is megkapja a többséget (ami sanszos), akkor nem sok értelme volt a tartózkodásnak. Másrészt, azt sem kell elfelejteni, hogy a betiltott termék után nem lehet beszedni a termékdíjat. Nem kizárt, hogy ez a támogatás visszafizetésénél is jobban fog fájni.

"Ha emelik az adót, akkor a gyártó és a bolt emelni fogja a becsomagolt termék árát." - Szerintem inkább a kiszerelésen változtatnának. A 70 grammos felvágott vagy a 1,5 decis üdítő eltűnne, helyette vedd meg a nagy kiszerelést és porciózd magadnak. Kevesebbszer járnánk a boltba és ezt nem szeretnék annyira a kereskedők.

Az a szomorú helyzet, hogy ez kell a népnek. Nekem semmi bajom nincs a kis műanyagból kipattintós OEM procival, de hosszú évek jól elvégzett, nem kispórolt marketingmelója miatt a dodekaéder i9-es dobozot szivesebben leveszik a polcról.

a teljes csomagolasmentesseg elott igazan lehetne meg par lepcso.
peldaul papirzacskok.

a spar peksegben tavaly meg neha-neha voltak papirzacsik.
rendszeresen hasznaltam, mert otthon sikerult utohasznositani, a begyujtasnal raktam bele diohejat es az volt a booster.
mar ev vege fele eltunt es helyette hibrid, papir-muanyag zacsik lettek.
aminek semmi ertelme, azontul hogy a penztaros messzirol latja hogy mi van benne.

peldaul papirzacskok.

Szvsz az anti-nejlonzacskó mozgalmat a papírlobbi pénzeli titokban, mert miután a papír alapú médiumok visszaszorulása miatt a papíripar vagy tizenöt éve permanens válságban van, ezért nekik ez egy nagyon jó kiugrási lehetőség. Az nem tudom, hogy a sötétzöld lobbisták mennyire érzik, hogy a nejlonzacskó -> papírzacskó váltással a problémát lényegében az olajégetésről erdőirtásra váltássá konvertálták, de miután az európai papíripar nagy része finn tulajdonban van, ezért én ezt a mozgalmat teljes erőbedobással támogatom...

--
Csaba

"nem tudom, hogy a sötétzöld lobbisták mennyire érzik, hogy a nejlonzacskó -> papírzacskó váltással a problémát lényegében az olajégetésről erdőirtásra váltássá konvertálták"

Azért ez egyrészt nem egészen igaz szerintem, másrészt a nejlonzacskó (meg sokféle hasonló műanyag cucc, csomagoló anyag, amiknek már a gyártáskor tudható, hogy az a sorsuk, hogy mennek a szemétbe) környezetre gyakorolt káros hatása nem ér véget a gyártásánál. Nem bomlik le, gyakorlatilag minden tele van vele, és ez sajnos nem csak sötétzöld rögeszme, csak körül kell nézni. Bárhol a világon -a legelhagyatottabb helyen is- találsz műanyag szemetet.

Ezt pont a szelektívre vonatkozóan kérdeztem meg, hogy van az, hogy keverve gyűjtsük a papírt a műanyaggal, meg a többivel. Gondolom nincs ember aki gombokért nekiállna válogatni, megfizetni meg nem tudják/akarják. Ha meg égetőbe kerül, abból tudnak áramot, meg távhőt csinálni. A salakkal elképzelésem sincs mi lesz, talán építkezésnél töltésnek elviszik.

De Kínába eddig el lehetett adni, nemrég olvastam viszont egy cikkben, hogy már Kína nem veszi meg, ami gondot okoz. Mert Kínának eddig megérte nyersanyagot készíteni a szelektív hulladékból. De Afrikában talán még most is megvennék. Valószínűleg ha egy magáncég végezné a szemétbeszedést, és nem az állami, akkor megtalálná a módját a hasznosításnak.

Nálunk egy kicsit bonyolultabb a dolog. Van a hulladékgazdálkodás, aminek része a szelektív gyűjtés. Mivel a hulladékgazdálkodás állami irányítás alatt áll*, így ez egyértelmű az állam felelőssége. Csendesebb estéken lehet hallani a hulladékgazdálkodás halálhörgését. A veszteség csökkentésének első lépése, hogy a cégek leállnak a szelektív gyűjtéssel/elszállítással. Ezt már meglépte néhány szemétszállító cég.

Viszont ha nincs szelektív gyűjtés, akkor a kommunális szemét közül már túl drága lenne az újrahasznosítható anyagok kigyűjtése. Így a szelektív gyűjtés leépülése az újrafeldolgozás végét is jelenti. A mi kerületünkben még elviszik a szelektív hulladékot, de gyakran megesik, hogy a hivatalos szállítás napján kitett kukák egy hétig is kint vannak, mire elviszik. Van olyan kerület, ahol már el sem viszik.

2-3 hónapja olvastam valahol, hogy egy hulladékfeldolgozó cég befejezte a tevékenységét, mert a szerződés szerint hozzájuk kerülő szelektív hulladékot már valaki előválogatta. A könnyen újrahasznosítható anyagokat kigyűjtötte, és nekik már csak az maradt, aminek a hasznosítása nagyon költséges. Így viszont már veszteségessé vált a tevékenység.

*: Állami cég szedi be a pénzt, és elvileg az fizet a szemétszállító cégeknek.

Nem hiszem, hogy egy magán cég ne találna megoldást a problémára. Ha Kína nem veszi meg a szemetet, akkor keresni kell más vevőt, pl. Afrikában a legtöbb országban sokkal alacsonyabb az órabér, mint Kínában. Akkor keresne ez a magán cég afrikai vevőt, akik örömmel veszik meg és válogatják szét, majd dolgozzák fel nyersanyagnak a szemetet. Állami cég viszont még arra sem képes, hogy időben elvigye a szemetet.

Az állami kukaholding keresett már meg afrikai országokat, hogy mennyiért vennék meg a szemetet?

Pont tegnap volt itt hír, hogy nálunk Finnországban a kommunális hulladéknak csak 1%-a kerül szeméttelepre, a többi újrahasznosul. Konkrétan a műanyagzacsi az itt "energiaszemétnek" minősül, elégetik ilyen speckó szemétégetőben és melegvizet termelnek belőle. Szóval konkretice tényleg elbomlik és CO2, víz meg NOx lesz belőle.
--
Csaba

Gondolom te sem feltételezed, hogy ugyanolyan módszerekkel égetik ezekben a gyárakban a szemetet, mint józsibácsi a kályhában pusztabesenyőn.

Valamit csinálni kell a szeméttel:
- Szeméttelepen tároljuk
- Elássuk
- Exportáljuk kínának (ez egyre nehezebb: 2018: China bans import of foreign waste to stop pollution)
- Újrafelsználjuk
- Elégetjük

Valószínű az újrafelhasználás a legjobb (már ha az helyben történik és nem Kínában), de ha az nem lehetséges, akkor az ipari égetés jóval kevésbé szennyező módszer, mint a szemét rohadására várni: "landfills produce 1.6 to 5.7 times more greenhouse-warming as waste-to-energy to make the same amount of electricity." - forrás

> Finnországban a kommunális hulladéknak csak 1%-a kerül szeméttelepre

Elvileg nálunk 74% volt 2011-ben: https://whyfiles.org/wp-content/uploads/2011/03/eurostat_graph.jpg

ironia akart lenni es annak kifejezese, hogy nem hiszek abban hogy a muanyagok elegetese a legjobb, legkornyezetbaratabb megoldas.
jellemzo csusztatasa a sotetbarnaknak, hogy az egyik serpenyobe kerulo dolognal a karosanyagmentesitest nem veszik bele a kepletbe, de a masiknal igen.

a szemettel azt kell csinalni hogy megelozni az ilyen volumenben valo szaporodasat.
allandoan harcolok a peksegben ahova jarok, hogy a kiflit es a zsomlet ne 2 zacsokba rakjak hanem nyugodtan rakjak 1be, sot a kakaoscsiga sem fog osszeveszmni a kiflikkel es a porcukrot is le lehet fujni roluk. a sparban is mindig szuros szemekkel nez a penztaros, amikor a benga nagy muanyagzacskoba amit mostanaban kiraknak 3 fajta pekarut is belerakok es ott figyel 3 cimke is a zacsi oldalan, neki meg le kell takarni neha egyet hogy ne zavarja a leolvasot a masik.
ha mindneki kicsit odafigyelne siman le lehetne csokkenteni a felere a szemetet.

Nyilván az a jó, ha kevesebb szemét termelődik, de nem mindegy, hogy ezt hogy oldod meg. A végletes gondolkodással van a baj, a mákszemek egyesével csomagolása ugyanúgy hülyeség, mint amikor valaki elhiszi, hogy ha betiltják a műanyagzacskót, akkor az emberek majd marokban fogják hazavinni.

Csomagolásmentes mák vásárlásra ötlet:
- A boltban csomagolásmentesen vannak kirakva a termékek (só, cukor, bors, stb) és azt külön megvásárolható, többször felhasználható, standardizált súlyú tárolóba átpakolva lehet hazavinni. (pénztárnál lemérés után fizetsz) + előny, hogy így mindenki csak annyit vesz, amennyi neki valóban szükséges és a szállítás is valószínű hatékonyabb
- Visszaváltható tégelyben árulni

„A boltban csomagolásmentesen vannak kirakva a termékek (só, cukor, bors, stb) és azt külön megvásárolható, többször felhasználható, standardizált súlyú tárolóba átpakolva lehet hazavinni. (pénztárnál lemérés után fizetsz)”

Ha ez holnaptól így lenne, akkor összeomlana az élelmiszerkereskedelem.

Ez pontosan olyan, mint amikor valamilyen nap alkalmából valaki meghirdeti, hogy holnap Budapesten mindenki rakja le az autóját, és BKV-val menjen dolgozni. Ha ezt csak az autósok fele megtenné, akkor gyakorlatilag végeláthatatlan sorok lennének a megállókban, és mindenki órákat késne a munkahelyéről.

Ugyanez lenne a kereskedelemben is, ha mindent a vásárlás pillanatában, vagy a fizetéskor akarnának megmérni. Sok áruházban a zöldségeket most is így vesszük meg. Amíg a pénztáros megmér egy zacskó akármit, addig a másik lehúz öt előrecsomagolt, vonalkódos terméket. Ha csak minden második terméket mérni kell, akkor is minimum 2-3-szorosára nőne a pénztárnál sorban állva töltött idő. Aztán jönne az, hogy csak akkor mehetne be új vásárló, ha kijött egy, mert az üzlet pillanatok alatt tele lenne, és kosarak, kocsik is elfogynának.

Ahol én legtöbbször vásárolók, ott a pénztáros mér. Amire reagáltam, az szintén a pénztáros általi mérést javasolta. Ami egy-két terméknél még el is fogadható, de sok terméknél már szívás.

Igen, a Sparban már találkoztam a módszerrel. Viszont ha csúcsidő környékén voltam ott, akkor a mérleg előtt is sorba kellett állni.

Értem. Tehát tartok otthon n db kemény anyagú, tartós dobozt, amelyeket minden vásárlás után (és hosszabb idő eltelte esetén előtte is) elmosogatok. Aztán néha eltörik egy-egy, esetleg kib*szom az ablakon, amikor azon anyázok, hogy már megint mi a franctól nem férek el a 4 négyzetméteres konyhában, vagy a kukába, amikor elegem lesz, hogy három teli szatyor húzza a vállamat, már akkor is, amikor elindulok bevásárolni, nem csak hazafelé.
Ja, és asszony rámszólt, hogy a macska leverte a cukrot, vigyek már egy kilót. Akkor veszek egy új „hordozót”, és utána mi lesz vele?
És ha már bors: patikamérleget minden Tescoba!

Tisztára mint a szoftverfejlesztés: önjelölt atyaúristenek a bőrfotelből megmondják, hogy lesz jó a szoftver, amit nekik soha nem kell majd használniuk. A user véleménye nem számít, ki ő a PhD-zett UX szakértőhöz képest. Alternatíva nincs. Azt hiszem, elég nyilvánvaló, miért az összehasonlítás.

Nem feltétlen kell kemény anyagúnak lennie. Lehet akár egy sima simítós zacskó is: így a súly/törés/tárolás probléma se lép fel. Egyikre ráírod, hogy kávé, másikra, hogy tészta, harmadikra, hogy bors. Ha elfogyott, akkor bemész az üzletbe, beletöltöd, leméred, kifizeted, hazaviszed, otthon beletöltöd amibe akarod = Örülsz, mert nem keletkezett plusz szemét.

Persze az is opció, hogy bőrfotelből legyintünk rá, a hétvégén felhúzzuk a mackónacit és kiöntjük a heti szemetünket a legközelebbi erdőbe.

És a simítós zacskót hogyan mosom/szárítom? Mennyire tartós? Hány használatot bír ki? Mennyivel kevésbé környezetszennyező, mint a mostani papírzacskók?
Nem legyintek a bőrfotelből, tényleg érdekelne.

Nézzük a másik felét: ahonnan kimérem, oda hogy kerül az áru? Az ugye tiszta sor, hogy minden termékfajtának megvan a maga tárolási, adagolási technikája. A legtöbb esetben a tartályok a kiürülés után tisztítandók, tehát nem úgy van, hogy ha fogy a liszt (amiből ugyebár eleve egy csomó különböző, egymással nem keverhető fajta van), utántöltök.
Kié a felelősség, ha másfajta liszt kerül egy tartályba, mint ami rá van írva?
Ezernyi kérdés, amire pont, hogy nem lenne szabad legyinteni.

szerintem a kis mennyisegu dolgok mint a fuszer teljesen jok egyszer hasznalatos papirzacsiban. a masik problemad nem ertem, mert most is pl az auchanban lehet ledig dolgokat vasarolni. tesztak, magvak, cukorkak, stb.
oda kell figyelni, ha osszekeverik gondolom kiontik, elmossak, szaritjak a tarolot.
egyebkent regen, talan meg gyerekkoromban is itt videken ugy volt, hogy az eladonak volt az egyes termekekhez tal. letarazta, kimerte a vevo kivansagat es a vevo altal hozott akarmibe beletoltotte. talan tejesuvegunk a padlason van meg. :D

Nem véletlenül a lisztet hoztam problémás példának, nem a magvakat, amiket most is lédig veszek. Előbbiből tonnás mennyiségben árusít egy hiper-szupermarket napi szinten, utóbbiból messze van a mázsa is. Szóval a tároló itt egy többhektoliteres tartály. Ennél a kiöntöm, elmosom, szárítom nem olyan, mint hogy „Takarítást kérek a 2-es kasszához!”.

(Azt meg ne keverjük ide, hogy mi van vidéken, mert nem az a kérdés, hogy hozom el a tejet Mari nénitől, aki átkiabál a kerítésen, hogy „Megfejtem a Riskát, jöhet a tejért Józsi bácsi!”.)

„egyebkent a liszt,cukor papirzsakos csomagolasat nem hiszen hogy bantani kellene.”

Lenni kell egy biztos pontnak az életünkben. Mióta az eszemet tudom, a lisztes zacskóból mindig kiszóródott egy kevés liszt, mikor otthon kipakoltam a bevásárló szatyorból. És ez most is így van. Mikor felbontottam a lisztet, akkor is kiszóródott egy kicsi a zacskó hajtogatott részéről. És ez most is így van.

Azt nem tudom, hogy a lisztes zacskó hogyan tudott egy ilyen gyorsan változó világban, ilyen sokáig változatlan maradni. Még az sem kizárt, hogy ez a tökéletes, végső forma, és egy idő múlva minden a lisztes zacskó formáját fogja felvenni. :-)

"Csak nézd meg a papírzacsi-gyártás víz és energiaigényét."

Nincs időm belemélyedni. Magának a gyártásnak az energiaigénye és környezetterhelése magasabb, mint a műanyag gyártásnak? Mennyivel? Mert ettől még a másik oldalról nézve megérheti, hogy nem marad a nyakunkon, hanem lebomlik.

"Esetleg el kellene gondolkozni azon is, hogy nem az-e a baj a műanyaggal, hogy túl sok a tahó, aki szétdobálja."

Az is baj, de ezzel nem nagyon lehet mit kezdeni, túl olcsó. Erre mondtam például a betétdíjat a pet palackra, akkor nem lenne eldobálva. De ez csak a probléma egyik része. A másik, hogy ugye nem bomlik le, és ha nem bomlik le és nincs is újrahasznosítva (hiába dobod a szemétbe, pláne a kommunálisba), akkor hol köt ki, mi lesz belőle?

„betétdíjat a pet palackra, akkor nem lenne eldobálva”

Ha a betétdíj alacsony, akkor nem éri meg tárolni, majd összegyűjtve visszavinni. Ha magas, akkor érdemes csalni. Mivel már bizonyítottak a magyarok a németeknél, így ebből könnyen kobra hatás lehet. Pláne, ha a visszaváltásnál szükséges ellenőrzésnél megtakarítanak néhány milliárdot a feladatra kiírt közbeszerzés nyertesei.

http://www.allaboutbags.ca/papervplasticstudies.html

Energiaigénye 10%-kal több, vízigénye 300%-kal, üvegházgáz-termelés 230%-kal, savaseső-képző gáz kibocsátás 90%-kal, vizekbe juttatott káros szerves anyag 1300%-kal, szilárd szemét keletkezése a gyártás során 170%-kal több. Az egyetlen, amiben a műanyag rosszabb, az a végén visszamaradó, nem lebomló szemét.

Ugyanitt megnézheted, hogy a pamut szövetszatyor akkor jobb, ha >= 131-szer használod. Ha megfelelően összegyűjtenék, és újrahasznosítanák, de talán még ha elégetnék, akkor is, a műanyag nyerne.
(Mj. van pamut szatyrom, majd kiderül, hogy kibírja-e a 131 használatot. De nekem szerencsém van, nem kell egész nap magammal hordanom, hogy hazafele bevásároljak, mert kb. 1 perc sétára van a bolt.)

A szétdobálásra: elég lenne baromi nagy büntetés (pár ezer euró) arra, ha szemetelésen kapnak.

Köszönöm, pont erről beszéltem. Persze a sötétzöld válasz erre az, hogy "Nincs időm belemélyedni." Megírta a The Guardian, hogy vesszen a műanyag, és kész. Az nem számít, hogy a papírzacskókkal még nagyobb lesz a környezetszennyezés, mint a műanyagzacsival. De legalább a papíripar ismét fényre derül...
--
Csaba

P.S.: Sorry zZsOlTi, nem személyesen ellened, de a reakciód tipikus.

Ebbe beleszámolták, amikor a műanyag zacskó bekerül az óceánokba, szétesik mikroműanyaggá, megeszik a halak, amiket aztán megeszik az ember, tehát hogy a műanyag zacskó visszakerül az emberi szervezetbe a végén?

A lebomló műanyag zacskókkal nincs bajom, ha tényleg le tudnak bomlani, akár az óceánok vízébe bekerülve is. Akkor van gond, ha a nem lebomló műanyag zacskókat erőltetik. A papír zacskó az nem esik szét mikropapírrá és nem kerül vissza az emberi szervezetbe.

Tudtommal a lebomlóval is az a baj, hogy sokszor mikroműanyagra bomlik. Ugyanakkor nem kellene a tengerben végeznie, újra kellene hasznosítani, vagy el kellene égetni (nem otthon a kályhában, hanem szemétégetőben).

(Azt már csak halványan és apró betűvel, hogy, amúgy pont nemrég vonta vissza, azt hiszem, a Nature a cikket, amiben a mikroműanyag káros hatását vélte valaki bizonyítani (de hibásan).)

Ha valamit, pont a "lebomlo" muanyagot kellene betiltani. Ugyanis ez nem bomlik le, hanem szetporlad, szoval amit abbol csinalsz, alapbol tervezetten elavul. Ha ujrahasznositanal muanyagot, es koze keveredik ilyen, akkor az is szetmegy (persze fugg attol, hogy milyen aranyban szennyezett).
A legjobb, hogy a porladast ugy erik el, hogy nehezfemeket adagolnak hozza, ami pont az, amit nem szeretnel kiereszteni a termeszetbe millionyi apro, osszeszedhetetlen darabban.

A megoldast meg szerintem a 3d nyomtatok hozzak majd el, ha majdnem minden haztartasban lesz, olyan kutyuvel egyutt, ami a pet palackbol meg hasonlokbol keszit hozza szalat. Akkor olyan - hasznos - formaban eled ujra a muanyag, amiben pont kell.

--
When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Az a baj ,hogy önmagukban ezek a számok nem sokat mondanak.

"Energiaigénye 10%-kal több"
Ez nem tűnik soknak.

"vízigénye 300%-kal"
Ez miért probléma? (nem cinikus kérdés, komolyan kérdezem. a víz tisztítható, illetve - gondolom a gyártáshoz használt víz "újrahasznosítható" a gyártási folyamatban)

"üvegházgáz-termelés 230%-kal, savaseső-képző gáz kibocsátás 90%-kal, vizekbe juttatott káros szerves anyag 1300%-kal, szilárd szemét keletkezése a gyártás során 170%-kal több"
Elhiszem, de azt nem tudom hogy ez mire vonatkozik. Milyen modern ez a folyamat? Ennél tisztábban nem lehet papírzacsit/pamutot gyártani? Ezeken a folyamatokon már nem lehet optimalizálni? Például a vizekbe juttatott káros szerves anyagot miért _kell_ a vizekbe juttatni és ezzel így számolni? A gyártás során keletkező szilárd szemetet újra lehet-e hasznosítani, vagy másra fel lehet-e használni?

"Az egyetlen, amiben a műanyag rosszabb, az a végén visszamaradó, nem lebomló szemét."
És lehet, hogy ez az egyetlen tulajdonsága önmagában sokkal több kár okoz, pláne hosszú távon.

"A szétdobálásra: elég lenne baromi nagy büntetés (pár ezer euró) arra, ha szemetelésen kapnak."
Nem a szétdobálással van baj. Az csak "esztétiaki" kérdés, hogy az utcán is látod a szemetet. A baj, hogy a kukában sincs igazán jó helye, ha nincs újrahasznosítva.

"Ugyanitt megnézheted, hogy a pamut szövetszatyor akkor jobb, ha >= 131-szer használod"
Van olyan szövet szatyrunk, amit évek óta napi használatban használunk. Miért ne bírná?

Ezek a kérdések most csak hirtelen jöttek, de át fogom olvasgatni a linket amit adtál.

Ennyire részletesen nem mentem bele, gondolom, a jelenleg használt technológiákat vizsgálja. Mondjuk a papírgyártásnál a mocsok eleve oldatban keletkezik, azt onnan kivonni elég energiaigényes lenne.
A szatyornál a szétdobálásba beleértettem azt, amikor az elvitt szemét valahogy mégis az óceánban végzi.

Nem értem, hogy az emberek miért végletekben bírnak csak gondolkozni (vagy száz rétegben csomagolt árú, vagy csomagolásmentes bolt).
Ha a végletek között kell választani, nyilván az agyoncsomagolt cuccot fogom választani, mert akkor szépen, gusztusosan, tisztán kapom meg és viszem haza, amit kifizettem, míg a csomagolásmentes egy csomó árunál kellemetlen (a halál akar nyershúsos, savanyúságleves és gépzsíros edényeket külön tárolni otthon, egyesével tisztogatni, odacipelni, stb.), legfeljebb a felesleges csomagolásokat majd kihajítom.

Ismét: az embereknek a kényelem fontos. Ha megadóztatod a kényelmüket, másra fognak szavazni. A problémát ésszel kellene megközelíteni a végletek helyett. Ha a technika meg tudta oldani a holdraszállást, akkor meg fogja tudni oldani a műanyagszatyor reciklálását is, de sokat pofázunk a betiltásáról, akkor senki sem fog ebbe pénzt fektetni.

Az Amazon mindent apró szart becsomagolt nekem úgy, hogy az már túlzás volt. Bezzeg amikor valamit 100 ezer körüli összegért rendeltem, annak az eredeti dobozára csak egy matricát raktak. El is lopták a tartalmát, de szerintem már az Amazon warehouse-ban.