HUP Bloat - Hajbuzer emlék topic :)

A HUP-on mindig is voltak és mindig is lesznek messiások.

Csak hogy párat emlitsek az elmúlt évekből:
Gabucino
Poliverzum
HZ
Hajbazer

-------------------------
Dropbox refer - mert kell a hely: https://db.tt/V3RtXWLl
neut @ présház

Azert nem mindenkivel. En peldaul van amiben egyetertek vele. Az altalad belinkelt oldalon javaslom figyelmedbe a szamlalokat. Szerinted ez tarthato a vegtelensegig? Az allando novekedesre valo torekves, dobj ki mindent ami regi, termelj egyre tobb szemetet.. Egyszer ez ossze fog omlani es elore nagyon sajnalom azokat akik akkor elni fognak, mert ezt mi inteztuk igy.

Nem ért rá a dominád? Vagy miért alázod meg magad?

:)

A probléma, hogy ahogy már itt is, meg máshol is írták többen, hogy lenne értelmes dolog is abban amit mond, viszont hiába írják neki többen is, hogy mi az amit tényleg tudna tenni az üggyel kapcsolatosan, ő tartja magát a baromságokhoz és csak azokat hangoztatja.

A szoftver bloat engem is zavar és herótom van attól, amikor például egy egyszerű honlap készítéséhez a programozó kollégák behúznak olyan framework-öket amikből csak egy-egy dolgot használnak és ennek köszönhetően ezek mérete többet nyom, mint a tényleges tartalom az oldalon és akadozik a megjelenítés az ilyenek miatt.

Amit nagyon meg kellene értenie, hogy igen, van kényszerített növekedés, viszont a P4-hez képest a processzorok rengeteg olyan funkcióval bővültek, amik igen is hasznosak és jó dolgokra lehet alkalmazni, amit ha szoftveresen implementálnának a fejlesztők akkor nagyságrendekkel lassabb működésűek lennének.

Ugyanez szoftver oldalon... Lehet használni régi verziókat, viszont az újabbak hoztak magukkal olyan funkciókat amik a produktivitást és használhatóságot növelik. Az viszont tényleg zavaró, hogy itt is tudnak lusták lenni a fejlesztők és rossz, optimalizálatlan kódot adnak ki a kezük közül.

Hardver oldalon nincs bajom a fejlődéssel. Szoftver oldalon a bloat igazán zavaró. Például egy szűz telepítésű Windows 10 5GB-al már rengeteg dologra használható és szoftverekkel tovább növelhető ez a funkcionalitás. Telefonon egy Android szűzen 6GB és jóval kevesebb dolgot lehet csinálni rajta. Illetve a Messenger app, ami a RAM nagyrészét megeszi és 100MB+ a mérete, pedig alapvetően csak üzengetésre szolgálna.

---
"Errors are red
My screen in blue
Someone help me
I've deleted Sys32"

Miért száll be szinte mindenki a vitába, ahol egy közösség vitatkozik egy vele szemben álló egyénnel? Miért nem lépik át?
Mert ők is küldetéstudattal bírnak, és addig nem hagyják abba, amíg meg nem győzik (hasonlítható a hivatkozott műhöz).

Miért emlék topik? Megint ki lett tiltva? Ezúttal véglegesen? Lemaradtam valamiről?

"Egyedül vagyok hét és fél milliárd emberrel szemben, talán nincs is igazam?!"

Attól, hogy valaki egyedül van a véleményével, még nem biztos hogy téved...
Volt idő, mikor mindenki biztos bolt benne, hogy a Nap kering a Föld körül. Majd jött valaki, aki ennek az ellenkezőjét állította mindenkivel szemben (Kopernikusz). ;)
Biztos neki is elmondták, hogy "ha mindenki más másképp gondolja, akkor biztos hogy Te tévedsz." :)

Ettől még hajbinak vannak részleges tévedései, és részleges igazságai. Ő a középutat nem érti. Szerintem.

---
"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

Nincs egyedül 7,5mrd emberrel szemben.

Mikor valaki c64-et bütyköl, 4k demo-kat ír, vagy backportol egy funkciót egy régebbi szoftver verzióba, esetleg sikeresen megjavít egy mások szerint már kukába való eszközt, nos az az illető kicsit a hajbi által hangoztatott dolgok egy részét képviseli.
--

- Hogy lehet bírni ép ésszel a mindenkivel való szembenállást?

Meglehetősen könnyen: "Think of how stupid the average person is, and realize half of them are stupider than that." - Carlin

- Mi kell ahhoz, hogy valaki önjelölt messiásként hirdesse az igét? (Mindegy melyiket.)

Te most itt mit csinálsz? Ő legalább vitázik, te szónokolsz.

- Soha nem jön el az ilyen embereknek az az idő, amikor bevillan a felismerés, hogy: "Egyedül vagyok hét és fél milliárd emberrel szemben, talán nincs is igazam?!"

Levonhatsz egyet, én Hajbival vagyok.

- Miért száll be szinte mindenki a vitába, ahol egy közösség vitatkozik egy vele szemben álló egyénnel? Miért nem lépik át?

Talán, mert a vita lényege pont az érvek általi meggyőzés? Persze modern társadalmunkban ez már nem dívik. Itt mindenki mindent IS tud. Természetesen.

Nem akartam eltéríteni a topikot az eredeti céljától, avagy hogy mások mondják meg rólam a tutit, illetve állítsanak nékem emléket. Viszont, tekintve hogy hamar odalett a népszerűsége, úgy döntöttem, hogy utólag válaszolok a kérdéseidre, jóhiszeműen feltételezve, hogy tényleg szeretnél rájuk választ kapni. Már csak azért is, mert bár volt már rá több példa, nem gyakori, hogy valaki kifejezetten rólam nyit egy topikot. Illik megtisztelni az ilyent. :P

Hogy lehet bírni ép ésszel a mindenkivel való szembenállást?

Egyszerű: Nem akarsz fűnek-fának megfelelni, csak azért mert a szüleid vagy a tanáraid ezt nevelték beléd, mint sikeres™ viselkedésmintát. Képviseled a saját véleményed, akkor is, ha az rögvest ellentmond a többieknek. Én ezt teszem.

Mi kell ahhoz, hogy valaki önjelölt messiásként hirdesse az igét? (Mindegy melyiket.)

Elég egy Windows XP 64-bit, egy Google Chrome 49, egy AMD Turion 64-en. :) Egyébként meg, évek alatt felgyülemlett sok-sok csalódottság és düh azzal kapcsolatban, amivé a tech oligarchák silányították azt a szakmát, amit egyszer még nagyon szeretett.

Egyedül vagyok hét és fél milliárd emberrel szemben, talán nincs is igazam?!

Nem ismered 7,5 milliárd ember véleményét, de az elég valószínű, hogy legalább 3 milliárd azt se tudja, mi az, hogy hardver és szoftver. A HUP-os véleményeket figyelembe véve sem igaz, hogy itt 100% ellenem lenne. Ebbe a topikba is írtak néhányan, akik részben egyetértenek azzal a véleményvonallal, amit képviselek. Tehát, marhára nem arról van szó, hogy egyedül vagyok, hanem arról van szó, hogy te éreznéd magad egyedül, ha nem követnéd a fősodort. Te vagy az, aki félsz saját véleményt kialakítani és azt legalább fele olyan karakán módon képviselni, mint én. Inkább elpoénkodsz azon, hogy hű mekkora marhaságokat hord itt össze-vissza ez a Bloat Kolléga, miközben a mondandóm lényegét fel sem fogod. Hogy eljön-e részemről az a bizonyos felismerés: Nem hiszem. Ugyanis, amit most képviselek, ahhoz egyszer már vezetett egy felismerés. Hogy az információs technológia (beleértve úgy tényleg összességében mindent) egy ócska divatszakma lett, annak minden hátulütőjével és negatív tulajdonságával együtt. Kivéve talán néhány apró szegletet, ami még megmaradt az emberi léptékű kerékvágásban, pl. embedded eszközök.

Miért száll be szinte mindenki a vitába, ahol egy közösség vitatkozik egy vele szemben álló egyénnel?

Visszakérdezek: Miért nyitsz rólam topikot? Miért érdekelnek a motivációim? Miért nem a Windows 10-ről, a Material Design-ról, a Dockerről, a Kubernetesről, a microservice-ekről, az Androidról, az önvezető autókról, az okosotthonokról nyitsz topikot? Sokkal sikeresebbnek™, trendibbnek™ hatna. ;) Visszakérdezek: Miért emlegetnek engem olyan topikokban is, ahol felvetődnek olyan témák, amikre én előszeretettel reagálok máshol? Miért azzal kezdi mindenki egy nem általam nyitott, bloatwareről, vagy tervezett elavulásról szóló topikban, hogy hajbazer, te vagy az? Ezek bizony jó kérdések! Ahogy az is, hogy miért van az, hogy ha én nyitok egy ilyen topikot, akkor már mindenki ellenséges hangvétellel, ellenvéleménnyel jön oda és csak azt látni tőle, szerinte miért hülyeség, amit én gondolok. Ha viszont fősodratú nyitja a topikot, akkor sokkal enyhébb, részrehajlóbb, bizonyos esetekben már az általam is gondoltakhoz közelebb lévő megnyilvánulások jönnek. Soha nem gondoltam volna például, hogy egy szélsőségesen idealista, fősodratú bennyh képes egy ilyet kinyilatkoztatni.

Igazából, amire ma használjuk a gépeket, az már 2000-ben is megvolt. Nőttek ugyan a felbontások, gyorsabb lett a hálózat, de azért tényleg röhejes, hogy mennyire vergődik néha egy mai gép is ugyanazokkal a feladatokkal, amire 20 éve is már használtuk. A mai programok többségének SSD nélkül is be kellene villannia, nem pedig a homokkört nézegetni fél percig.

Mivel az én topikjaimban folyamatosan az én általam mondottak lehurrogása, az én megalázásom és a szakmaiságom megkérdőjelezése jött a részéről. Mégis megértük, hogy gyakorlatilag más szavakkal és finomabban, de ugyanazt a felismerést mutatta be, és ugyanarra a problémára hívta fel a figyelmet, amire én a néhányak által munkásságom kezdetének tekintett Miért (ne) erőltessük a növekedést? című topikomban. Persze, én kicsit alacsonyabbra raktam a lécet a Windows 98-cal, de ez most részletkérdés szerintem. Pláne, hogy egy P3-as Windows 98-cal is képes lenne 640x480-as képek megjelenítésére, meg 240p-s videók lejátszására. A mai web által nyújtott funkcionalitás (és nem annak jelenlegi implementációja) kielégíthető lenne ilyen géppel. Nade, onnan tértünk ki, hogy miért száll ringbe a közösség egy vele szemben álló egyénnel? Erre is viszonylag egyszerű válaszom van: Csordaszellem, tömegpszichózis. Ha a többség nem ért egyet hajbazerrel, akkor nekem se szabad. Ez az a csapda, amibe a fősodor is beleesik, és amibe szerintem te is. Viszont fősodor, meg vélt többség nélkül nem létezne ez a csapda. Ennél egy fokkal jobb kérdés, hogy miért szállnak be egyáltalán a vitába. De erre is egyszerű a válasz. Azért szállnak be, mert érdekli őket a téma. Akkor is, ha hozzászólásaikban érdektelenséget, nemtörődömséget és arroganciát mutatnak iránta. Különben nem szólnának hozzá. Miért ne érdekelné őket? A Föld az utolsó óráit rúgja. Ezt minden, legalább minimálisan értelmes ember belátja. Az ökoszisztémák és a fajok felét kipusztítottuk, a légkört folyamatosan szennyezzük, egyre több hulladékkal és szeméttel nem tudunk mit kezdeni, a bolygó melegszik, a jégsapkák olvadnak, az egyensúly egyre jobban felborul. A civilizáció csúcsának számító piacgazdaság, kapitalizmus képtelen megszüntetni az alapvetően általa létrehozott problémákat. A zöld szemléletmód a fősodorban többnyire csak marketingasztalokon létezik. A tudósok már a napfény kitakarásán ötletelnek, holott bőven lenne erőforrásunk a 100% megújulós átállásra, csak az nem biznisz nagybefektetőéknek, akik az egész gazdaságot mozgatják. Nem biznisz, mert a megújuló energiák nem függnek tőlük. Nem kell kitermelni, nem tehető függővé MOL-tól, Shelltől, Exxon Mobiletól az ellátás. Ígyhát persze, hogy inkább a kátrányhomok, meg a palagáz óriási erőforrásokat igénylő kitermelésébe ölnek pénzt, mint mondjuk az elektromos hálózat 100% megújulónál jelentkező kilengésekre felkészítésébe. Továbbra is a pazarlást, a környezetszennyezést, a mohóságot, az önzést és a pénzhajhászást járatjuk a csúcsra. Megoldás nincs™, mert a probléma túl komplex™, mert drága™ és mert nem éri meg mindent megújulókra cserélni, meg kivitelezhetetlen™. Marad a másik oldal, hogy vissza kéne venni a kényelemből, az igényeinkből, az autózgatásból, a repülőutakból, a külföldi nyaralásokból, a multinál vásárlásból, a gépkidobásból, a minden évben új okostelefonból, a wifiből, az 5G-ből, de azt nem lehet, mert az visszafejlődés™, az kőkorszak™, az laggard™, az nem sikeres™. A fejlődésnek csúfolt növekedés nem állhat meg, az egó nem engedi. Az éljamának hatásvadász reklámok és a Szabó Péter féle, szociopata csúcsragadozókat sztároló sikerhajhász propagandák megtették a magukét. Mindenki foggal-körömmel ragaszkodik a státusszimbólumaihoz. Eközben egyre többen vívják belül a harcot, akik elkezdenek érdeklődni a fenntartható fejlődés, illetve a jelenlegi, végtelen növekedés alapú kapitalizmus fenntarthatatlansága iránt. Akinek van egy kis esze, meg lelkiismerete, abban felmerülnek kérdések. Vajon ő is felelős a világ tönkretételéért, és ha igen, mennyire? Mindenkiben ott van egy kis hajbazer, amit hétköznapi nevén úgy hívnak: józan kritikus gondolkodás. Viszont egyesek ha már muszáj, sem akarják olyan szörnyűnek látni a világot és a fölöttük álló hierarchiát, amilyen valójában, illetve amilyennek én látom. Ígyhát, azzal, hogy engem látszólag megsemmisítenek egy vitában, a félt valóságot is egy kicsit megsemmisítik. Ettől még ugyanúgy szar lesz a világ, meg az IT is. Ugyanúgy kidobják az okostelefonokat, a számítógépeket, a 30 éve jól működő hűtőgépet, ahelyett, hogy napelemet raknának a háztetőre, hogy ne legyen baj, se környezetszennyező, hogy sokat fogyaszt. Ugyanúgy megy tönkre körülöttünk minden, de legalább azt eltapostuk, aki felhívta erre a figyelmet. Amiről pedig csak a "HUP bohóca" beszél, az hát persze, hogy nem létezik, meg hülyeség™. Pláne, ha le tudom rázni magamról a felelősséget azzal, hogy ne én rohadjak meg, hanem az Apple, ha gyerekmunkásokat alkalmaz. Az Apple meg, hogy ne ő rohadjon meg, hanem a beszállítója, mert az alkalmaz. Miközben támogatok egy olyan ellátási láncot, ami gyerekkorú gazdasági rabszolgákkal gyártott le nekem egy olyan iPhone-t, amiért itthon egy minimálbéresnek hónapokat kell dolgoznia és akkor még nem evett. Sokan nem akarják elfogadni, hogy a világ egyre inkább megy tönkre. Sokan nem akarnak kocsi helyett busszal járni, mert az nekik nem éri meg, a többi meg le van szarva. Sokan nem akarnak változtatni semmit az életükön, amit alapvetően a reklámhadjáratok általi mesterséges szükségletgenerálás tett olyanná, amilyen. Nem akarnak lemondani, mert a rendszer elhitette velük, hogy ha sokat dolgoznak, akkor jár nekik a bőség. A bőségről pedig nehéz lemondani. De minél tovább húzzuk, annál fájdalmasabb lesz.

Összességében elmondható, hogy engem a társadalmi, gazdasági, informatikai területeken elszenvedett igazságtalanságok tudnak nagyon kihozni a sodromból és a legtöbb témám eköré épül. Ezt jórészt a nagyvállalati és az individuális arroganciának köszönhetjük. Ez szimplán egy viselkedésminta. Annak is általában egy bizonyos fajtája. Köztudott, hogy a nagyvállalatok nem jótékonysági intézmények és nem feladatuk az egész társadalmat szolgálni. Idáig, bármennyire furcsa, egyetértek fősodratúékkal. Onnantól válnak el útjaink, hogy egy vállalat megteheti-e azt, hogy magának kivív egy kicsivel előnyösebb helyzetet a profitját tekintve, viszont ezzel sok, nála kisebb szereplőt (akik összességüket tekintve sokkal nagyobbak, mint az egész vállalat) taszít egy hátrányosabb helyzetbe. Tehát összességében a társadalomnak (ügyfélbázisnak) sokkal nagyobb kárt okoz, mint amennyi hasznot ő ebből realizál.

Az individuális arroganciára (sok kicsi sokra megy) tipikus példa már önmagában az autóval járás és a vele párosuló, büntetlen környezetszennyezés. Az egyén hamarabb odaér, mint a többi (versenyelőny). Cserébe megmérgezi a többi által szívott levegőt (okozott kár). Egy autó szennyezése persze elenyésző, de nem egy ember gondolkodik így, és innentől már adott is maga a probléma. Persze, minél többen mennek autóval a végén, annál jobban bedugul a város. Szóval, itt a versenyelőny a visszájára fordul, és mindenki később fog beérni. De az autó adta kényelemről már senki nem haljandó lemondani, így maradnak a dugók, amíg a városvezetés nem szervezi át megfelelően a forgalmat.

Tipikus példa a légkondizás egyre növekvő trendje, a globális felmelegedéssel párhuzamosan. Mi is történik itt? Kint tombol a 40 fok, a kényelmeskedő jól érzi magát a 30 fok alá lehűtött szobában, jobban, mint akik 40 fokban főnek (versenyelőny). A klímaberendezés a beltéri levegő hőenergiáját leadja a kültéri egység hőcserélőjén. Mindeközben odakint még melegebb lesz, közvetve a többi kényelmeskedő klímájának is jobban kell majd dolgoznia (okozott kár) (+költség). Mivel a klímaberendezések elektromos energiával üzemelnek, az elektromos energiát pedig CO2-pöfékeléssel állítjuk elő, így a globális felmelegedés is fokozódik (okozott kár), tehát még több klímát kell majd használnunk (+költség).

A vállalati arroganciára tipikus példa a pálmaolaj problémaköre. Lemegyek a boltba, van két-háromféle háztartási keksz. Mindegyikben ott a pálmaolaj. 10 évvel ezelőtt mind jó volt napraforgóolajjal és nem volt kevésbé finom a keksz. Az élelmiszeripar spórol kb. 1 Ft-ot kekszenként a pálmaolajon és mivel ez pénzben kifejezve megéri, így nyugodtan ki lehet irtani az esőerdőket, hiszen a brazil kormány rábólint, meg az EU is engedi behozni. Utána meg ráfogják, hogy kérem erre van igény, mert az emberek 1 Ft-tal olcsóbban akarják megvenni a kekszet.

Tipikus példa az Intel processzorok sebezhetőségei. Az Intel gyorsítani akart a processzorain (versenyelőny), ezért gányolt egy szar, támadható hardverimplementációt. Majd amikor kiderült a turpisság, az Intel mosta kezeit, a javításokkal pedig belassították ezidáig jól működő rendszerek sokaságát (okozott kár). Persze azért a CEO biztos ami biztos alapon eladta a részvényeit a sebezhetőségek hivatalos bejelentése előtt (haszonlesés, arrogancia). Ha az Intel nem meggondolatlanul rohan előre, hanem vár egy-két generációt és már idejekorán biztonsági szakemberekkel is átnézeti az architektúráját (ha már a nem processzorgyártó főprofillal rendelkező Google-nak futja ilyesmire), vagy vállalja a felelősséget és kicseréli/beszámítja a sebezhető processzorokat, nem lenne okozott kár.

Ezt a játékelmélet úgy hívja: versengés. Ami visszavezethető a fogolydilemma klasszikus esetére.

Egy súlyos bűntény kapcsán két gyanúsítottat letartóztat a rendőrség. Mivel nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a vádemeléshez, ezért elkülönítik őket egymástól és mindkettejüknek ugyanazt az ajánlatot teszik. Amennyiben az első fogoly vall és társa hallgat, akkor az előbbi büntetés nélkül elmehet, míg a másik, aki nem vallott, 10 év börtönt kap. Ha az első tagadja meg a vallomást és a második vall, akkor a másodikat fogják elengedni és az első kap 10 évet. Ha egyikük sem vall, akkor egy kisebb bűntényért 6 hónapot kapnak mindketten. Ha mindketten vallanak, mindegyikük 6 évet kap.

Minél többen versengenek, annál inkább rosszul jár a társadalom összességében. Hogy a fenti példát szemléltessem: ha 2 embert csuknak le 6 évre, az még mindig több kiesett munkaerő, mintha 1 embert 10 évre. A társadalmunkban túl sok a versengő viselkedésminta. Vissza kell belőlük venni, különben mindenkinek szar lesz. Ha mindenki kocsiba ül, mindenki megfullad a végén. Pontosan nem tudom, mivel lehetne ennek elejét venni, de első körben a reklámok betiltása és az oktatás ráállítása a témára szerintem tudna előrelépést hozni.

Végső soron kimondhatjuk azt, hogy az erőltetett növekedés, avagy az erőltetett versengés az, amire a kritikus véleményeim többsége visszavezethető. A versengés nem rossz dolog, és bizonyos keretek között még jó is tud lenni, megvan a maga létjogosultsága. Viszont, egy egész generációt, társadalmat, politikai-gazdasági rendszert erre hangolni, majd mindezt csúcsra járatni, szerintem minimum emberiség ellenes bűn, a fentebb ismertetett következmények miatt.

Talán tudtam valamennyit segíteni, hogy megértsd a motivációim. Legalább is, én megpróbáltam.

Hallod, Egytopicos Tomci!

Írtál egy fika-bejegyzést, hogy másvalaki lealázásában tobzódhass, erre a gyermeki naivitástól pirospozsgás csöpp kis babapofiddal ma kurvára felmosták itt a padlót!

Szerintem ezután az 5 éves terved legyen az, hogy "Szellemileg növök még egy kicsit, és felkutatom a számomra megfelelő, önzetlen örömforrásokat!", mert itt tesó magadnak köszönhetően baromira beégettek. (Töröld ezt a nicket és regelj másikkal [kacsint-kacsint])

A devla egyen meg ha akármelyik moderátort/admint/portásnénit meg szeretném sérteni, de ez a topik hogy lehet még itt? Én még ott vagyok leragadva, hogy a privát blogba bármi belekerülhet, legyen az bármennyire is távol a szakmától.
Említem még egyszer: Nem a bántás vagy a figyelmetlenségre való felhívás a célom, hanem tényleg nem értem.
--
"Csak webfejlesztést ne..." -ismeretlen eredetű szállóige-