Konnektorba Dugható Napelem Rendszer

Mit találtam a neten a minap: KONNEKTORBA DUGHATÓ NAPELEM RENDSZER!!

Prológus:
Már régóta szemezgetek a napelemekkel. Sajna a házam még nincs olyan korszerű szinten hogy ne kelljen mondjuk a tetőhöz vagy a szigeteléshez hozzányúlni a következő 35-40 évben. :)
Egy ~15000Ft havi áramszámlát kiváltó, ~3.5kW-os napelem rendszer, kb. mindennel együtt 1.6-2 millió Ft-ba kerül. Engedélyeztetés?!#&?$ ELMŰ-nek vissza táplálás?!#&!!? Havi helyett éves elszámolás??#&@? Mikor fog PAKS2 miatt megszívatni a kormány különadóval??!!?!#&$!? Eléggé macera... Ne is beszéljünk a különféle megtérülési számításokról. Inverter élettartamokról.. Inverter élettartam biztosításról...

Cselekmény:
Egy ilyen KONNEKTORBA DUGHATÓ NAPELEM RENDSZER ~ 150-250E Ft-be kerül. Napelemeit (a legnagyobb amit láttam bemeneti 550W, 10A két panelből és kimeneti 230V, 2,25A) feldobom a tetőre vagy a kertbe, az invertert felfúrom a falra és bedugom a legközelebbi konnektorba. Nincs engedélyeztetés!!! Nincs visszatáplálás a közműbe!! :) Nincs éves elszámolásos macera!!! Mivel a fogyasztásomon alul tervezek termelni nincs macera a túltermelés felhasználásával Az otthoni folyamatosan fogyasztó eszközeim (router, szerver, NAS, szünetmentes, hűtő, melegben nappal légkondi, stb.) Elkezdenek kevesebbet fogyasztani ha termelnek a panelok mert innen is van táplálás és a közműből a villanyórán át kevesebb kel. A túl termelés, ha nem használom fel, elveszik mert nem táplálom vissza speckó villanyórával a közműbe és semmi nem használja fel.
Szerintem ez egy kicsit túl szép hogy igaz legyen. Mindenesetre találtam pár helyen a neten ilyen megoldást:

http://www.energiacentrum.com/napelemek/olcso-napelemes-aramellatas/
https://www.nemsemmi.hu/napelem_a_konnektorba
https://www.bonuszklima.hu/Konnektorba-dughato-Fogyasztas-csokkento-ren…

Epilógus:
A házba három fázis jön be. A helyiségekben több körösek az elrendezések. Vajon egy ilyen rendszer csak azokat az eszközöket képes táplálni amelyek ugyanazon a fázison/körön vannak rajta, vagy bármit ami a villanyórán belül van?
Mennyit vesz le egy ~ 200 kW havi fogyasztásból mondjuk a következő cucc?
https://www.nemsemmi.hu/Konnektorba-dughato-napelem-rendszer-230V-500W
Tudom sok függ a ház kábelezésén, a fogyasztókon, de elvileg működhet?
Nyilván működhet mert már kész termékeket árulnak, de ez vagy egy drága visszatáplálós rendszer? Ki mélyedt el már ebben a témában? Mi a véleményetek ehhez a megközelítéshez? Nem csak egy felesleges vacak lesz ami ha jó az idő levesz 500Ft-t a havi áramszámládból?

Hozzászólások

Feliratkozom
--
Én TUDOM, hogy igazam van. És ha nincs is, akkor is NEKEM van igazam, mert én vagyok az Admin. Ennyi!

Azért feltennék egy kérdést: A 600W teljesítményű rendszer vajon hogyan hajtja meg a 2kW teljesítményű mosógépet?

Én is ilyen megoldáson gondolkodtam, csak egy kicsit több ésszel. ;)

Nem hajtja meg csak betáplál amikor éppen olyan a napsütés. Elméletileg! Ettől a napelem rendszertől még használod a "közösségi hálót". :D Az ára nagyon versenyképes... DE vajon ugyan azon a körön kell-e lennie? Vagy csak elég ha ugyan azon a villanyórán vannak? Azaz alkalmazható mindenhol vagy csak ahol ésszel van megcsinálva az elektromos kábelezés?

Ha nem is tárolod és nem is táplálod vissza az áramot, vajon mennyi lesz a megtérülési idő?
Az rendszer és inverter élettartam/biztosítás témán ez sem segít. Nem tudnád a fogyasztást csökkenteni ebből a pénzből?

Ezt én is számolgattam. A 1,5-2 milliós visszatáplálós napelem rendszer nagyságtól függően 8-12 év a megtérülés ha kiváltasz vele havi 15E Ft-t. A konnektoros rendszernél ha azt számolom hogy optimális esetben havi 15E Ft-ből mondjuk levesz 3E Ft-t akkor 150E-250E Ft közötti árnál 7 év a megtérülés felső határa, viszont tizede befektetett pénzből van meg. Itt bejön az hogy van egy plusz cuccod amivel kb. 20%-ot csökkentettél az áram költségeiden és nem teljesen.

Első és legszebb, semmiféle életbiztonsági előírásnak nem megfelelő dolog az a villásdugó, amelyiken kinn figyel a 240V.
Gondolj bele, meghibásodik az inverter, te meg rámarkolsz a dugóra.
Ez az inverter is visszatáplál, csak az órád nem képes mérni.
További vicces dolog, hogy jön egy áramszünet, neked meg a hibás az invertered, a szerelő meg lefordul az oszlopról. Ugyanis azért kell külön engedélyeztetés a visszatápláló rendszerekhez, mert a szerelőnek fokozott óvatossággal kell ilyen területen felmennie az oszlop tetejére. Ilyenhez még napelem sem kell. A helyi közműszerelők mesélték, hogy volt esetük, mikor a szomszédos nyaralóból, dupladugvillás hosszabbítóval lopta a szomszéd az áramot. Viszont a két nyaraló külön szakaszon volt. Mikor egy kellemes tavaszi napon a ÉDÁSZosok hálózatot tartottak karban és leszakaszolták a tolvajbácsika utcáját. Az öreg visszadugta a lopókábelét, és máig homályos okból felnyomta a lopásnál lekapcsolva tartott kismegszakítót. Az eredmény? Egy szerelő kurva gyorsan lejött az oszlopról, és mire magához tért, a tűzoltók is kinn voltak a dupla faháztűznél. Mert mint kiderült, a szomszédnak is meg volt patkolva az órája, és egy rövid ideig egy fél utcát próbáltak megtáplálni a hagyományos fali vezetéken át.

A másik, hogy egy ilyen felkókányolt rendszernél pl. ugrik a lakásbiztosításod.

Hogy mennyit lehet megspórolni? A matek azt mondja, hogy egy 500W-os rendszerből, egy napra vetítve, nyél gázon 250Wh átlagteljesítményt tudsz kivenni, ez 24-el szorozva 6kWh-t ad ki. 42ft/kWh villanyárral számolva, napi félelmetes 252 Ft-ot spórolsz.
Egyébként, az általad linkelt weboldal meglepően őszinte, mert ők napi max. 4kWh-t adnak meg. Azzal számolva az 168 forint spórolás.Ha a havi fogyasztásod 200kWh, abból 120kWh a lefaragható elméleti maximum.
A szomorú valóság, hogy időjárástól függően a napelemrendszerek az átlagteljesítményük felét, kétharmadát ha tudják hozni.

Szóval, ha komolyan akarsz spórolni, akkor komolyabb rendszerben kezdesz el gondolkodni. Ha nem akarsz baszakodni a visszatáplálással, járulékokkal és tsaival. akkor szigetüzeműre alakítod ki a rendszert.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót.

Hát a visszatáplálós rendszerek invertereinél kihangsúlyozzák ha áramszünet van akkor a napelem rendszer is lekapcsol, pont az általad említett okok miatt. Ennél a konnektoros rendszernél rákerestem az elemekre. Mind német vagy holland gyártmány. Szerintem itt is kell lennie hasonló lekapcsoló funkciónak ha a konnektorban nincs áram.

Ennél picit összetettebb a dolog. Egy közműhálózatra, csakis megfelelő tanúsítványokkal rendelkező inverterek köthetőek rá. Ezeknél a gyártó vállal különféle garanciákat, hogy egy meghibásodás esetében az invertere képes magát izolálni/lekapcsolni.
És ahogy korábban is fennáll, a szolgáltatónak tudnia kell róla, hogy ilyen berendezés van az adott szolgáltatási területen üzemeltetve.

További kérdés ennél a rendszernél a hálózat életvédelmi biztosítása. Pl. van egy fogyasztód ami meghibásodott, emiatt a névleges áramfelvétele mondjuk 8A-re nő. A kismegszakítód 6A-es az adott ágban. Tehát, simán le fog ütni. Csakhogy, ugyanerre az ágra rákötöd az inverteredet, ami simán megfejeli az egészet 2A-rel. Immáron a megszakítód 6A-t, fog látni, tehát nem üt le. A következő dolog, amit észre fogsz venni, hogy ég a szoba.
Megint csak jó kérdés, a FI relé. Ezek az inverterek földeletlenek (kettősszigetelésű készülékek dugóját használják). Mivel nagy valószínűséggel kapcsolóüzeműen állítják elő a nagyfeszültséget, kérdéses, hogy a kapcsolási tranzienseket (600V-1kV is lehet) hogyan tüntetik el, és ezek a jelek merre találnak utat a fogyasztókban? Simán előfordulhat, hogy a fogyastóban lévő szűrőkapacitásokon keresztül olyan áramok alakulnak ki, amitől a készüléket biztosító FI relé leold.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Mivel nagy valószínűséggel kapcsolóüzeműen állítják elő a nagyfeszültséget, kérdéses, hogy a kapcsolási tranzienseket (600V-1kV is lehet) hogyan tüntetik el, és ezek a jelek merre találnak utat a fogyasztókban?

<=42V == törpefeszültség
<=1500V == kisfeszültség
A többi, na az a nagyfeszültség.

Most, hogy ezt tisztáztuk, gondolj bele a kockázati tényezőkbe!
- Ha kijutnak a kapcsolási tranziensek, akkor minimum felpofoz a szomszéd. Hiszen a tv, rádió, számítógép, stb. működésképtelen lesz a zavaroktól. De minimum a szabványban megengedett EMI szintet sokszorosan túllépi, ezért ilyen szerkezet nem használható. (Osztán jön a GESTAPO a forgó anternás bemérőkocsival. :))
- Az ilyen nagy tranzienseket előállító áramforrásra kötött készülékek igen hamar "megsülnek", hiszen az input specifikációt jócskán túllépő feszültséget kapnak.
- Ha a fentiek ellenére bátor vagy, akkor nem lesz pénzed megvenni a szerkezetet. Ugyanis ezek a bazinagy tranziensek megtámadják az őket létrehozó kapcsolókat is! Sőt, a tranziensek időtartama alatt hasonlóan extrém áramok is folynak, amelyek túllépik az adott eszközre megengedett maximumot. Ebből következően az olyan kapcsolóelem, ami mindezt elbírja, mitagadás roppant drága. Esetleg nem is létezik.

Kiindulva abból a tényből, hogy az ilyen szerkezetek azért mégis forgalomba hozhatók, biztosan más a helyzet. Talán, ha mérnökök tervezték, akkor hallottak már a csillapító tagokról (magyarul: scrubber). Ezzel az áramkör kiegészítéssel a kapcsolóelem megvédhető a túlfeszültségtől, az ebből adódó túláramtól, és egyben az EMI is drasztikusan csökken.

Az ugye meg sem fordult a fejedben, hogy az inverterben előforduló feszültségek közötti relációjában használtam a nagyfeszültség jelzőt? Ahogy valószínűleg az sem, hogy ez nem egy kibaszott diploma/dokktori védés, hanem egy informatikai portál blogszekciója, ami az olvasói többségének 100V is nagyfeszültség, mert úgy emlékszik, valaha valahol azt hallotta, hogy az már agyonütheti az embert.

A vicc, hogy kilószámra vannak kint közkézen olyan eszközök, amik durva tranziensekkel, szivárgóáramokkal szórják a hálózatot. Legtöbbször onnan lehet észrevenni őket, mikor egy adott család különféle feng-sui alapján dugdossa a kínai adaptereket, hogy ne verjen le a FI relé.
A GESTAPO nem jön ki az antennás kocsival, legfeljebb ha van egy élet nélküli rádióamatőr a környéken aki az első sercenésre gyorstárcsáza a hatóságot.
A hagyományos háztartási eszközök, leszarják a tranzienseket, ahogy a komolyabb háztartási gépek bemenetén lévő zavarszűrők is képesek megenni ezeket. A tipikus áldozatok a hasonlóan kókányolt ezsközök bemenetén lévő kapcsoló elemek.
Igen, a kapcsolóelemek idő előtti kinyuvadása bizony jelen szokott lenni, de ezt át szokták hidalni a kapcsolóelem túlméretezésével. A gyakoribb áldozatok a bemeneti egyenirányító utáni kondenzátorok, amik úgyis alul vannak méretezve, mind feszültségre, mind termikusan.
Az általad említett scrubber tagok benn szoktak lenni általában utólagos beletákolás formájában. Ezek az adott készüléknek a 3., 4. szériája szokott lenni. Addigra viszont megalapozza az márka, "egy rakás fos" hírnevét.

Elég sok háztartási gépet, invertert javítok, amit egytől egyig jó képességű mérnökök terveztek és még forgalomba is hoztak. Sajnos. Csak nem mindegy, hogy a dobozon CE a Conformité Européenne vagy China Exportot jelent.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Igazán sajnálom, hogy egy informatikai portálon ennyi tanulatlan ember blogol! Büszkén, hencegve jelentem, hogy ezt a doktorimat már a nyócadik osztályban sikeresen megvédtem. ;)
(Nyilvánvalóan villanyról csak az blogoljon, aki semmit sem ért hozzá. Ugyanitt: Értelmes dolgot mondani tilos!)

Az általad említett scrubber tagok benn szoktak lenni általában utólagos beletákolás formájában.
Ez viszont tényleg meghaladja a nyócosztályos ismereteket. A csillapító tag általában a néhány(tíz) MHz környéki rezgéseket igyekszik elnyomni/elnyelni. Ha kihagyod, semmi esélyed az utólagos tákolásra, mert a kapcsoló elem az első kapcsoláskor tönkremegy. A zavarszűrőkben használatos 250V~ minősítésű kondenzátorokra ugyanúgy igaz. Ha egyszer 600V éri, akkor repül.
Persze van minőségi különbség: A kínaiak általában az olcsóbb, kisebb, de nem tűzbiztos típust építik be. No, az még fekete büdös füstöt is termel, esetleg lángol. Ebből sem építenek be nagyobb feszültségű, mint ahogy a kapcsoló elemeknél sem. Mindegy, mi az ára, de a 1kV-ot elbíró kapcsoló 2..8x drágább, még kínában is.

Abban igazad lehet, hogy mi forog közkézen. Sajnos a magyar boltban vásárolt (kínai) termékek általában sokkal rosszabb minőségűek, mint egy gondos kiválasztás után az "eredeti" kínából rendelt cuccok. A "rakás fos" jelenséget általában a hozzáértést mellőző kínaiak okozzák egy "jól bevált", 20 éves kapcsolás agy nélküli reprodukálásával. Hasonlót tapasztalatam még a német minőségű (Made in Taiwan) termékeknél is. ;)

Szintén megérne egy misét a "fogyasztók és áramforrások párhozamos üzeme" c. akadémiai székfoglaló előadás. Ez a fi relé/feng-sui szöveg olyan: Beülök egy autóba, (nem láttam még autót), véletlenül megnyomom a gázt és nekimegyek egy fának. Utána lecseszlek, milyen szar ez az autó. És ez számomra természetes! ;)

Csak kicsi side note:
1. sajnos vannak elég közönséges fogyasztók is, amik igen komoly impulzusokkal rúgnak vissza a hálózatra. Hagyományos induktív-előtétes fénycső, glimmlámpás gyújtóval, hogy egy példát mondjak. TV, rádió, de még egy sima (rádióvevő-nélküli) audio erősítőnél is hallani a gyújtó pattogását a hangszóróból. Némelyik távirányítós ajtócsengő meg is szólal tőle. Persze műszerrel soha nem mértem ki, hogy valójában mekkorák ezek az impulzusok, lehet, hogy közelében sincs 600V-nak (a fénycsövön gyújtáshoz kell 600V, a hálózatra remélhetőleg jóval kevesebb jut vissza), de ettől még ez létező probléma. Nem, nem kínai gyártmány, magyar.

2. amúgy ha jól értem - bár nem lett nyíltan kimondva - itt az a tévkoncepció, hogy a visszatápláló invertere úgy működik-e mint valami olcsóbb "kávziszinuszos" UPS (gyakorlatilag két négyszögjel), vagy megpróbál normális szinuszos jelalakot formálni.

3. a kínai cuccoknál a gond nem az, hogy "jól bevált" kapcsolást reprodukálnak. A gond az üzelti modell, hogy a megrendelő mond egy számot, a gyártó pedig kihozza neki annyiból egy darab előállítását. A kínai mérnökök nagyon is tudják, hogy milyen sorrendben lehet fokozatosan kihagyogatni/kisebb értékűre cserélni az alaktrészeket, hogy a készülék még éppen működőképes maradjon. A megrendelő pedig viszonylag ritkán jön azzal, hogy "persze tegyetek bele mindent", "igen, a védelmet se hagyjátok ki".
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

1. Képtelenség. Az induktivítás eleve megakadályozza a hirtelen változást, éppen ezért hívják fojtótekercsnek. Az említett hagyományos fénycsöveknek kisebb a gyújtófeszültsége. Amikor a gyújtópatron hirtelen meszakítja a fűtőáramot, akkor az induktivitás árama 0 szeretne lenni, de nem tud. ;) Az így keletkezett feszültséglökés+a hálózati feszültség nagyobb lesz a fénycső gyújtófeszültségénel, ezért a higanygőzön keresztül (a higany épp az imént párolgott el a fűtéstől) kialakul az üzemi áram, miközben a fénycsövön beáll a gyújtási feszültségnél és a glimmlámpa égési feszültségénél is kisebb égési feszültség.
A rádióban a gyújtópatronban megszakadó érintkező nagyfrekvenciás zaját hallod. Ezt a jelenséget fizikaórán zseblámpa ki-be kapcsolgatásával szokták szemléltetni. Ott pedig se nagy áram, se nagy feszültség nincs. Tehát nem következik belőle a nagy zavarfeszültség/impulzus.

2. A váltakozó feszültség vektoros mennyiség. Ha kivonod a négyszög és szinusz alakú jelek pillanatny értékét egymásból, akkor a kapott különbség hatására áram fog folyni. A hálózat igen kis ellenállásán keresztül bazinagy áram! Már ha Ohm törvénye igaz. ;)

3. A kínaiak nem igazán foglalkoznak egyedi megrendelésekkel. Csak gyártanak, mint a gép.
A termékek egy része - mint írtam - elavult kapcsolástecnikájú alkatrésztemető. Ugyan működik, de nem felel meg az elvárt színvonalnak.
Viszont számos korszerű áramkört is készítenek, amelyek lehetnek "nyugati" koppintás, de több korszerű kínai fejlesztésű csipre épülő megoldást is láttam.

Hadd foglaljam össze:

1. Képtelenség.
...
Az így keletkezett feszültséglökés+a hálózati feszültség nagyobb lesz

:)
Tetszik az íve, ahogy eljutottál a képtelenségtől a levezetésben pontosan ugyanoda, amiről beszéltem.

2. Azért hadd ne gondoljam már, hogy egy visszatáplálásra tervezett invertert négyszögjelesre terveznek. Pont azért amit írsz.

3. Jaj, dehogynem. Van ott mindenféle cég. a pár $-ból 10db teljesen egyedi nyákot legyártótól, a bármit ha legalább 100000 db-ot rendelsz-en keresztül, a saját termékekkel nemzetközi brand-et felépíteni akaró cégig bezárólag. Az állami szabályozás (ezen a téren) nem túl szigorú (bár pl azt már betiltották és elég szigorúan veszik, hogy ismert nemzetközi brandhez gyanúsan hasonló néven/logóval gyártson valaki - manapság nincs is már Adibas meg Reobak). Az ökoszisztémában minden zsák megtalálja a foltját.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Ebből csak az látszik, hogy nem érted, de kekeckedni szeretnél.

1. Tegyük fel, hogy a hálózati feszültség csúcsértéke 325V, az induktivitáson keletkező feszültséglökés 200V. Kichoff II. törvénye alapján:
325+200-525=0
Az utóbbi a fénycsövön előálló maximális feszültség, ami után begyújt.
A hurok: hálózat->fojtó->fénycső (loop)
Hova helyeznéd a feszültséglökést, hogy a huroktörvény teljesüljön?

2. Nem én vetettem fel. Számomra nyilvánvaló volt.

3. Igazad van, de az már nem kínai tervezés, csak kínai gyártás. Akkor meg a tervező felelőssége, hogy mi készül.

Hova helyeznéd a feszültséglökést, hogy a huroktörvény teljesüljön?
Egyszerű. A hálózat további nem-ideális elemeire. A hozzávezető vezetékek ohmos ellenállására, valamint induktivitására.

Egyszerűsített esetben is a legközelebbi középfeszültségű elosztó transzformátornál zárul a hurok, ami általában kilóméteres nagyságrendű vezetékhosszt jelent. A jelenséget, pedig a zavarkeltő elemtől mondjuk max 10 méterre (házon belül) tapasztalni.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Háát..
Hidd el, még tanyán sem vezetik kilóméterekre a hálózati feszültséget! Városban meg biztosan van egy trafó 100 méteres távolságban. Meg a saját/szomszéd fogyasztók, aminek párhuzamosan azért elég kicsi az ellenállása.

No, de loopoljunk egyet! Szóval tapasztaltad azt a 600...1000V nagyságú tranzienst (ami mit sem törődve a fizikával átugrotta a fojtót ÉS a gyújtópatron kondenzátorát IS). Én meg egy 450MHz-es Tektronix analóg szkóppal észre sem vettem. Ez hihetőnek tűnik. :)

Nem is mondtam, hogy kilóméterekre. Elég, ha 500m-re vezetik, akkor oda-vissza megvan a "kilóméteres nagyságrend". 500m szerintem meglehetősen átlagosnak számít, külsőbb városi kerületekben mindenképp. Akartam mondani, hogy az openstreetmap korában ez könnyen ellenőrizhető is. De úgy látom, hogy sajnos csak a 100kV-feletti vezetékek tekinthetőek közel teljesnek, a 20kV-os és az alatti elosztóhálózat - legalábbis Budapesten - nagyon foghíjasan van meg (https://openinframap.org/#11/47.4973/19.1258/Power)

Mint mondtam, nekem nincs eszközöm rá, hogy ki tudjam mérni pontosan mekkorák azok az impulzusok. Nekem csak egy 100MHz analóg (nem tárolós) Tektronix-om van. Kb mindenre alkalmas, csak egyszeri nem periodikus jelek vizsgálatára nem. Ráadásként olyan mérőfejem sincs, amivel biztonságosan direktbe 220-ba bele tudnék mérni - mondjuk nagy igényem sem volt rá. Az tény, hogy trafó szekunder oldalán szemre néha el lehet kapni pár apróbb tüskét - rádiós ajtócsengőt debuggoltam, mire rájöttem, hogy ettől szólal meg néha az éjszaka közepén. És nem mindegyik fénycsőarmatúra csinálja, vagyis igen, annak a zavarszűrő kondenzátornak lenne szerepe - már ahol be van építve. Viszont ezt a fojtót átugorja dolgot még mindig nem értem. A fojtó maga a feszültségforrás, az állítja elő az impulzust, nincs mit átugorni rajta.

De ha már loopolunk, nem ezt akartam részletesen fejtegetni, hanem azt, hogy 230-ra dugott berendezéseknél bizony számolni kell azzal, hogy lesznek ott a névleges csúcsfeszültséget meghaladó impulzusok, és a készüléknek illendő nem tönkremennie tőle.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

A fojtó maga a feszültségforrás, az állítja elő az impulzust, nincs mit átugorni rajta.
Amikor még nem gyújtott be a fénycső, és amikor begyújtott, a két állapot között lehet néhány 100V ugrás. Amit természetesen nem 0 idő alatt megy végbe. Ez a fojtó parazita kapacitásán visszahat a hálózatra. De természetesen nem eredményez ugyanakkora impulzust, hiszen a hálózatnak is van kapacitása induktivitása + a párhuzamosan kötött fogyasztók. Nyilvánvalóan "meghaladja a névleges csúcsfeszültséget", zavar keletkezik és a rádiód venni fogja. De semmiképpen nem lesz összemérhető a hálózati feszültséggel. Mondjuk a 325V csúcshoz képest esetleg néhány volt. Az meg nem 600..1000V nagyságrend, ti. ebből indult a diskurzus.

A rádiós csengő esete inkább gagyi megoldásra utal, és nem a hatalmas zavarszintre.

Nem, ez nem tanulatlanság, hanem felesleges, az idők során a memóriából kikopó információ. Meglepődnél, hány villamosmérnök nincs tisztában kis, törpe, whatever feszültség besorolással. Miért? Mert nincs szüksége a mindennapi munkájához és olyan területekre specializálódott, ahol ezer más tudásra van szüksége. Egy informatikusnál még inkább. Neki azt kell tudnia fejből, hogy mi a különbség a b és B között.
A hétköznapi életben nem elméleti számok pontos ismerete szükséges, hanem a nagyságrendeké és a különféle tényezők egymásra hatásának. Fogtam meg már 300V-os vezetéket úgy, hogy meg sem bizsergetett, és rázott meg már olyan áramkör amelyiknek 12V volt a tápfeszültsége. Téged sem azért fog agyonütni a 43V mert az már nem törpefeszültség.

Az utólag betákolt scrubberek alatt azokat értem, amik gyárilag vannak utólagosan betákolva. Amiknél látszik a panel kialakításán, hogy bizony azok a tagok nem voltak oda tervezve az első szériánál. Tipikusan ezek azok a készülékek, amik elindulnak és meghibásodás nélkül mennek, de vannak olyan üzemállapotaik amik a kapcsoló elemek meghibásodásához vezetnek.
Ahogy például az alkatrészek sem mennek tönkre kötelező módon egy paraméter túllépése után azonnal. Javítottam olyan kínai tápegységet, amibe primer oldalon 250V-os pufferelkót tettek be, a szarabbik fajtából. Érdekes módon, kihúzott 5 évet mielőtt felpúposodott és megdöglött volna.

A FI relé azért közellenség sok háztartásban, mert nem ismerik a működését és sokszor nem fogják fel, hogy annak a leütése bizony valami hibát jelez. Különösen ha ugyanezen emberek olyan lakásban szocializálódtak, ahol az ÉVt mondjuk egy 10A-es megszakító látta el addig.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Bizony így van ez. Jómagam is egy olyan gépészmérnök vagyok, aki soha nem dolgozott a végzettségének megfelelő szakmában. Elismerem, hogy a tudás kopik és elavul. Csak ámultam, amikor a kollégám ("vacak kis szerelő") éppen egy versenyautót "hangolgatott". Eszem ágában sem volt beleszólni, hiszen nem értek hozzá.
Viszont nem állnék neki okoskodni abban az esetben, ha az általános iskolai alapismerteket sem tudom értelmezni. A nyolcadikos fizika anyagban az is pontosan le van írva, amit tapasztaltál. Az elektromos jellemzők besorolása fiziológiai alapon történik, de figyelembe kell venni a körülményeket is.
Számomra, - mivel 1983 óta villamosmérnöki pályán dolgozom, - az egyes paraméterek teljesen mást jelentenek. Pl. a uV-os feszültségek környékén teljesen más alkatrészválasztékkal kell dolgozni, mint mondjuk a 200A-es tartományban.
Az elektronikai tervezés az üzemi paraméterek és katalógusadatok megértésén és helyes alkalmazásán alapul. Az üzemi paraméterek marginális és nem exception jellegűek. Pl. az USB 5V tápot védik, de attól nem, ha 50V feszültséget próbálsz visszatáplálni. Ilyen áramkör nem létezik. A 230V~ méretezésű áramkörök üzemképesek 265V feszültségig. Az egyes elemeket általában a katalógusadat 70 százalékáig terhelik, de nem létezik olyan hálózati szerkezet, amit 600V tranziensre méreteznek.
Ennek ellenére lehet számtalan "szerencsés" eset, amikor egy alkatrész jóval a specifikáció felett teljesít, de ez semmit sem jelent. Ahogy a doki monja a Vissza a jövőben: ...vagy meghökkentő véletlen. Vagy csak elcsípted a Gauss görbe "sarkát".
A fent állítások nem zárják ki az exception lehetőségét. Csak egyszer alkalmaztam hálózatra nem tűzbiztos kondenzátort. Éppen volt egy nagy zivatar, és csak a kismegszakítónak köszönhettem, hogy nem máglyaropogásra értem haza. ;) A kedvencem egy 24V/10A occó kínaji táp. Szemrevételezés után irány az alkarészbolt. Kb. 5 óra munka után mertem bekapcsolni. ;)

A FI relét kb. ilyen emberek használják. (Jó röhögést!)

Ki kell, hogy ábrándítsalak, de bizony terveznek hálózati táplálású berendezéseket még 600V-nál is nagyobb tranziensekre. Erre szolgálnak a 220V-os csatlakozók közelében lévő fogazott kis rézfelületek, a kisméretű gázkisülésű vagy épp félvezető tranziens elnyomók.

Ha alkatrészgyártásról van szó, a Gauss görbének nemhogy sarka van, de kapásból kettő csúcsa is. De ezt gondolom tudod te is.

FI relét azok használják, akik tudják, hogy a "fehler I" mit jelent.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Igazad van, de ezek csak "baleset esetén" működnek, üzemszerűen nem. Több olyan megoldás létezik, ami csak egyszer működik. Mellette kis LED, ami ég, ha működött.

Lemaradt, a szmájli. Helyette volt az idézőjel, meg a görbének a sarka, ami ugye nincs. Gondoltam nélküle is átjön: véletlen, nagyon szélső értékre gondolok.

Akik tudják mi az a "fehler I", azok nem FI relének hívják. Légy erős: FI schalter-nek. :-D
Hidd el, már több mint 40 éve tapasztaltam!

A gázkisülésű és a félvezető alapú tranziens elnyomók között vannak folyamatos üzeműek. Ilyenek vannak pl. a kapcsolóüzemű tápok bemenetén. Ezeknél meg szokták adni az egyszeri maximális tranziens, a maximális ismétlődő tranziensek idejét és feszültségét, vagy a maximális elnyelhető energiát. A PCB elnyomók valóban csak egyszeri működésűek.

A passzív alkatrészek gyártási Gauss görbéje azért csúcsos, mert mindig hiányzik belőle az eggyel kisebb tűrésű, azonos értékű alkatrészek mennyisége. Ugyanezen okok miatt azonos szériában a legalacsonyabb tűréssel rendelkező sorozat gyártási szórása nem a klasszikus Gauss görbét adja, hanem téglalapot. Gyártásban nagyon nincsenek véletlenek. ;) Azok pénzben kerülnek.

És ezzel eljutottunk a szakmai nyelvészkedéshez. A tankönyvalapú szakemberek utolsó mentsvárához. Akiknél a subler (igen, h nélkül, magyarosan) használata a tolómérő helyett, colstok használata a csuklós-mérőléc helyett, vagy fitting használata az idom helyett, vagy anya és apa használata, a dugó és aljzat helyett, habzószájú rohamot tud kiváltani. A berendezések, eszközök, fogalmak elnevezései bizony sokszor migrálnak a nyelvünkben, kiejtésük írásuk torzulhat, ezzel azonos fogalmakhoz többféle szinonimát is létrehozva. Ilyenkor már nem számít a szó eredete hanem a társult fogalom a lényeg. Amennyiben konzisztens az információ átadás a felek között akkor nincs szükség definiált kifejezések használatára, vagy ha olyan a fogadó környezet, akkor bizony el kell térni a definiált kifejezések használatától. És bizony sokszor pont az az információ átadás akadálya, hogy a fogadó fél nem ismeri a terminust és ez hiúsítja meg az információ átadását. Tipikus példa erre, a beteg-orvos kommunikációs félreértések és fennakadások. De elmentem a témától.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Akkor szerinted is 600..1000V-os tranziensek özönében élünk?

Van több csúcsú Gauss görbe - az 5-10% pontosságú szénréteg ellenállásoknál - eléggé specifikus. Az 1-5% pontosságú smd esetén nincs. Ott az anyag és technológia biztosítja a tűrést, meg még 5-6 tűrés adat, amíg áramkör lesz belőle. De nehogy a levegőbe beszéljek, az általam tervezett és hitelesített műszerecskék kalibrációs adatait bedobtam hisztogramba. És lám, gyönyörű haranggörbék jöttek elő, pedig a darabszám sem statisztikus mennyiségű.

Semmi szakmai nyelvészkedés! Mindössze arra utaltam, hogy akik németül tudják az általad idézett német kifejezést, azok németül hívják az ojjektumot is. Már pedig ezt a kifejezést először jó 40 éve hallottam. Vendégségben jártam annál az embernél, aki éppen akkor a berlini Opera felújításában vett részt, mégpedig a villanyszerelést végezte. (Nem ő egyedül, hanem a cége.) Szóval mindezeket nem tankönyvből, hanem élesben és németül tanultam meg. ;)

Nem én hiszem, hanem azok az EUs szabványok, amik meghatározzák, hogy milyen EMC megfelelőséggel kell rendelkeznie a fogyasztóknak. A háztartási cuccokra a EN55014-2 és a EN55014-1 szabványok vonatkoznak. (Sok sikert a kikeresésükhöz, ugyanis mikor utoljára néztem fizetősek voltak.) Csak, hogy érzékeltessem egy USB-s, akkumulátoros borosüveg megvilágítónak 4kV-os egyszeri impulzust kell elviselnie, egy ventillátornak 2kV-ot ismétlődően. Az ismétlődő tranziens impulzusok közül a legkisebb aminek meg kell felelnie egy eszköznek, asszem 500V, hogy most ez hálózati vagy burkolati, arra nem emlékszem. Nem szakterületem az EMC mérés, régen volt mikor utoljára ilyennel kellett foglalkoznom.

A 40 jó lesz 30-nak is, mert Németországban 1984 óta kötelező az életvédelmi relé. Bár ki tudja, lehet így mutyiztak abban az időben a villanyszerelők az állami megrendeléseknél.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Találtam helyette IEC 61000-4-4-et, az se sokkal rosszabb. Ezek az értékek a "protective earth"- ra vonatkoznak. Kicsit kisebb értékek az adatvonalakra, de ott kapacitív csatolás a divat. Kicsit úgy érzem, hogy néha keveredik az EMC, ESD és emi.
A "power port" terhelhetőség olyan impulzusokra vonatkozik, amik 1..50uS, esetleg 50nS hosszúak. Ezeket gyakran veszteséges nagyfrekvenciás fojtóval nyeletik el. Adott az impulzus feszültsége és hossza, aminek alapján a veszteséges induktivitás méretezhető. Tehát a vizsgálati módszer ellenére szó sincs arról, hogy ezek az értékek üzemszerűen tipikusak.
Erre egy jó példa, amikor a 15kV DC tápunk kimeneti zárlatot szenvedett. A 10cm dróton, ami a nagyfesz szűrő panelt földelte össze a vezérléssel, 60V-os impulzus keletkezett. Ilyenkor - mivel a feszültség adott - csak az áram korlátozására van lehetőség. Fojtót nem igazán lehet készíteni ilyen feszültségre, meg ellenállás sincsen. Azaz a kolléga sikerrel járt. Talán KŐPORC gyártmányú, 4kOhm értékű, girbe-gurba vékony ceruzabél szerű ellenállást szerzett. Ezeket a jódgőz lámpákban használják hasonló céllal, NTK - esetünkben önvédő karakterisztikával.

Az a 30 év pontosan 42. Ha tévedtem, csak 41, de ez biztos. Nem ismerem a német szabványokat, de többnyire ipari üzemekben jártunk, ahol magas hőmérsékletű műanyagfeldolgozó berendezéseket, vagy nedves környezetben működő szerkezeteket kellett védeni.

ha áramszünet van akkor a napelem rendszer is lekapcsol
Ezzel egy gond van. Mi van, ha a szomszéd is telepített egy ugyanilyet? A szomszédé nem kapcsol le, mert látja, hogy van 230, hiszen a tied visszatáplál. A tied meg nem kapcsol le, mert látja, hogy van 230, hiszen a szomszédé visszatáplál...

(BTW a szabályosan kiépített visszatápláló rendszerek esetén is valahogy meg kell oldani ezt az esetet, de vajon ki ellenőrzi, hogy egy ilyen plug-in rásegítőnél helyesen sikerült-e? Illetve 1-2 ilyen szabálytalan visszatápláló nem zavarja-e meg a normális visszatápláló rendszerek lekapcsolás-vezérlését?)
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Azért ez szerintem nem rossz.
A https://szamoldki.hu/hu/kalkulator/lakossagi-aramfogyasztas-kalkulator szerint 200 kWh áram ára kb. 7066 Ft. Ha ez eloszton 30-al az 235,5 Ft áram fogyasztás naponta. Ha, ahogyan írtad, maximálisan 168 forintot spórolsz, de mondjuk átlagosan 90-110 forintot akkor megéri egy ilyen rendszer. A baj csak az hogy egész évben nem ugyanolyan időjárású hónapok vannak. Ezt az átlagot tavasszal és ősszel hozza. Nyáron fölémegy télen pedig nagyon alá. Mivel nem visszatáplálós a rendszer ezért nem lesz feljegyezve és felhasználva a többlettermelés így éves szinten még kevesebb a megtakarítás. De egy állandóan járatott hűtőnek, routernek, NAS-nak besegít. Nyáron pedig a légkondinak extrán besegít.

Nem vitatkozom az állításoddal, csak egy észrevételem van.

„napi félelmetes 252 Ft-ot spórolsz”

Ilyen témákban a relativizálás úgy működik, hogy kiszámolod egy évre a megtakarítást. Ha az nem elég kicsi szám, akkor leosztod egy hónapra. Vagy ha kell egy napra, vagy akár egy órára/percre/másodpercre. Ezt addig kell folytatni, amíg elég kis számot nem kapunk, és akkor lehet mondani, hogy annyit nem ér az egész.

A konkrét esetben napi 252 forint az évi 91980, illetve 10 év alatt 919800 Ft (ha a szökőévekkel nem számolunk :-) ). Az már más kérdés, hogy az általad is felsorolt kockázati tényezők miatt sokkal többet lehet az ügyön veszíteni. De önmagában a napi 252 forint ugyan igaz, de a csúsztatás kategóriájába tartozik.

A korábbi bejegyzésekben napi bontásban voltak az összegek kiszámolva, ebből adódóan én is napi bontásban szàmoltam.
Alapvető probléma ilyen rendszerekben, hogy túl alacsony a megtérülése. Egy ilyen rendszernek akkor van értelme, ha hàrom évnél rövidebb a megtérülése. Ez azt jelenti, hogy vagy nagyot épít az ember, vagy semmit. Az 5-10 éves megtérülésű dolgoknak akkor van értelme, ha a megtérülési időszak utàn a befektetett összeg kamatait a megtérülési idő harmada alatt képes kitermelni. Ha ez nincs meg akkor a befektetésnek olyan jàrulékos haszonnal kell rendelkeznie ami kompenzálja a kamatveszteséget.
Az ilyen rendszerek, még akkor is ha negyedmilliós àrral rendelkeznek, csak játékok.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ezek nem erre vannak kitalálva, hanem arra, hogy a sufniba ne kelljen hátravinned az áramot, vagy a hétvégi telken menjen a TV vagy a rádió.
-------------------------
Dropbox refer - mert kell a hely: https://db.tt/V3RtXWLl
neut @ présház

Azért nem annyira. Ha azt nézed, hogy ennyiből vehetsz generátort is, amit utána tankolnod, karbantartanod kell, ráadásul még büdös is, akkor jó alternativa egy ilyen zöld rendszer.
-------------------------
Dropbox refer - mert kell a hely: https://db.tt/V3RtXWLl
neut @ présház

Engedélyeztetést, papír munkát az a cég csinálja, aki felszereli a rendszered. Neked semmi dolgod, csak kifizetni őket.

Azért a visszatáplálós rendszerben éves áramelszámolásra célszerű átállni. Ez azt jelenti hogy évente egyszer olvassák le a villanyórádat és a fogyasztásból levonják a termelésből adódó visszatáplálást. Ha többet termeltél mint amennyi fogyasztottál egyéni vállalkozó kell hogy legyél ha valami pénzt akarsz az ELMŰ-től utánna és adóbevallásba is bele kell rakni. Simán halandó magánemberként ilyenkor patriótaként adtad a community-nek a termelésedet.

A konnektoros rendszerednél is patriótaként támogatod a közösséget.
Ugyanis, úgy vannak ezek az inverterek kitalálva, hogy a tetőről lejövő delejnek megfelelően maximalizálják a kimenő teljesítményüket. Ha nem mennek a fogyasztóid (nem vagy otthon és a hűtős sem megy), ezerrel süt a nap, a szomszéd mammer meg berúgja a Rakéta porszívóját, akkor bizony a villanyórádon keresztül visszacsorog a delej az ő konnektorába. És nem elég, hogy nem fizetnek neked semmit, de még a te termelésedet is ki fogja számlázni a mammernek.
Mondjuk, arra kíváncsi lennék, hogy az új mérőórák mit reagálnak a visszatáplálásra. Nem lennék meglepődve, ha áramiránytól függetlenül felfelé tekernék a számot, mint a régiek. Akkor meg még te is fizethetnél többet.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Korábban olvasgatva nekem a közösségi finanszírozású mini napenergia farmok tűntek reménykeltőnek.

Erre gondolsz? https://kiszamolo.hu/kozossegi-napelem/
Vagy erre, ami 2016 óta nem frissült? http://koznap.blog.hu/
Vagy erre? https://sunmoney.com/
Vagy erre? http://www.sunmoneyonline.com/
Ez utóbbi vicces, mert bluemobilos telefonszám és egy német cím van megadva.

T'od, mindenhol azt írják, hogy a befektetett összegre 3-4% kamatot fizetnek. Namost, ez az átlagos befektetői kamatoknak felel meg nagy beruházásoknál. Kérdem én, akkor miért nem valami nagybefektetőt keresnek meg?
További kérdés, hogy enyém a napelem és 25 év után megkapom. De mi van ha megsérül a napelem? Mi van ha tönkremegy a napelem? Mi van, ha idő előtt csődbe megy a cég?

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Eszembe jutott egy olyan szituáció, hogy bekötöd a kendács napelemedet, ám a külső hálózaton valami hiba van és kimegy egy elektromos szekrényben egy biztosíték. Kimegy a szerelő, a trafóban áramtalanít, és azt gondolja, hogy így majd nyugodtan dolgozhat a szekrényben, de azt nem gondolja, hogy a te pumpálod a hálózatba a villanyt.
Úgy tudom, hogy ezek a sok milliós rendszerek, úgy vannak megoldva, hogy ha kintről nem jön be feszültség, akkor kifelé se enged semmit, hogy véletlenül se legyen baj. Az a speckó óra pl erre is való.

[ Falu.me, Tárhely, Domain, VPS ]

Azért utána keresgettem a net-en angolul ezeknek a rendszereknek. Egy csomó cég gyárt ilyet. Nekem a Google főleg amerikai, német és holland gyártmányú rendszereket dobott fel. Nem hiszem hogy ezek a cégek semmibe vennék a szabályokat és nem tettek volna bele mindenféle biztonsági korlátokat. Szerintem a túlárammal pont amiatt nem lesz gond mivel a konnektoros rendszerek csak rásegítenek de nem helyettesítenek. Költséget tudnak csökkenteni és nem kiváltani közművet.

+1
Csak ez olyan mint a klasszikus ács vicc:
- Melyik ács dolgozik biztosítással?
- A gyáva és az a bátor amelyik már háromszor lejött a tetőről létra nélkül.

Volt felsővezetékszerelő ismerősöm, akinek a tenyérlenyomata faér mintázatú volt mert visszaszakaszolták a felsővezetéket alatta. Ő azért úszta meg mert a zuhanásbiztosítás is csak a földetérése után került rá.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Fixme, de ez, amennyire én tudom, tilos, okkal. Olyan körre nem köthetsz generátort / napelemet / akármit, ami csatlakoztatva van az elektromos hálózatra. Ilyet legfeljebb külön, szeparált körre köthetsz, és azt sem úgy, hogy a villásdugón áram van.

A honlaprol:
"""
Fontos: áramszünet esetén az inverter is lekapcsol, így elkerülve az esetleges áramütés veszélyt hálózatjavítás esetén.
"""

Ugye az elmunel csak az az inverter engedelyezheto, ami fennvan a listajukon.
Egy idoben a "Sunnyboy" marka nem volt fenn a listan. Most nem neztem ra.

Ugyanez igaz a merohelykialakitasnal, ahol nem jo akarmilyen muanyag doboz (ha a merete meg is felelne), csak azok jok, amik fennvannak a listan.

Ez ha johiszemu vagyok, akkor azt mondanam, hogy egy szakertogarda folyamatosan teszteli a gyartok termekeit, es biztosan van egy lista, hogy mely tipusok melyik teszten buktak el. Ami barki szamara reprodukalhato.

Ha rosszmaju lennek akkor azt mondanam, hogy aki nem tejel, az nincs fenn a listan. A lista kelloen szamos, hogy szo ne erje a haz elejet...

Szoval ez az inverter egy olyan termek ami nincs fenn a listan;)

De elvileg (ha igaz amit irnak magukrol) ugyanugy lekapcsolja magat aramszunet eseten.

Ugye egy napelemes rendszernel van par masik elem is ami kialakitasra kerul. A teljesseg igenye nelkul:
- tulfeszvedelem
- dc korbe biztositek
- fokapcsolo
- villamos terv
- engedelyeztetesi eljaras iktatoszama

Anyagilag ez ott buli, hogy eves elszamolas van, es nyaron tultermelsz, amit a teli fogyasztasbol levonsz.

Ennel a kis bizbasz rendszernel nem tudsz nyaron tultermelni, mert a merod nem meri a visszafele folyo aramot.
Tehat csak a nyari fogyasztas egy reszet tudod megsporolni.

Es itt is meg kell venni az invertert.
Kicsiben.

A haromfazisos kerdesedre:
Igen egy fazisra termel ra.
Meg lehet nezni otthon, hogy
a) mi az ami harom fazisrol megy (haromfazisu kompresszor, haromfazisu korfureszasztal, ilyesmi. tudsz rola, hidd el)

b) megnezed hogy mely fazisokrol mi megy.
Es arra dugod ra.
Tipikusan vilagitas kulon kor, dugaljak kulon kor, es minden mas (bojler, ha nem eszakai aramos, suto, fali hosugarzo, ilyesmi) kulon kor.

De osszefoglalva: Tobbe kerul a leves mint a hus. Kicsiben nem erdemes evvel foglalkozni. Raadasul csak egy jo szomszed kell, hogy feljelentsenek.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Figyelj, nyugodtan. Onnantól, hogy ezt beszerelted, tied a felelősség, mert a forgalmazókat 2016/17-ben alapították.