Kukoricaszárító és automatizálás

A napokban kórházi tartózkodás mián hosszabban elbeszélgettem egy igazi paraszttal, aki többek között arról is mesélt, hogy a kukoricaszárítójához tervez 12 milliós kiegészítést, aminek az a dolga, hogy a felmelegített kukoricaszemeket rétegesen hűtse, jelentsen az bármit is. Ebben a herkentyűben lesz 3-4, összesen 7kW-ot evő ventilátor, és NEM lesz benne az a 2,5 milliós automatika, ami ezeket kapcsolgatná.

A 2,5 milló kapcsán érdekelni kezdett, hogy mi ez, és lényegében 10 db 20-70 Celsius között működő szenzor, meg ezek jelfogója, ami, ha bármelyik szenzor X hőmérséklet fölött van, indítja a ventilátorokat. A szenzorok max távolsága az agytól 3m.

Arra gondoltam, hogy ez a kiegészítés még félmillióval is nagyon túlárazott, és akár Raspberry Pi-jal és szenzorokkal és kapcsolóval is megoldanám. Gondoltam mindezt úgy, hogy egyszer láttam közelről RPi-t, szenzort és kapcsolót meg soha. A küszöb állításához biztosan tudnék írni valami webes felületet, 'szt annyi.

Ennek fényében a kérdésem: igazam van, amikor így indulnék neki, vagy ez a technika megbízhatatlan lesz? Hogyan kezdenél neki te? Csinálnál RPi-ből HA-clustert?:) Agymenéseket várok.

Hozzászólások

En egy ipari PLC-vel oldanam meg. Van koztuk olyan is, amely szelesebb homersekleti intervallumban is kepes mukodni, ha szukseg van ra. Egy ilyen PLC a hozza szukseges modulokkal sem kerul olyan nagyon sokba. Lehet hozza kijelzot is kotni, ha szukseg van ra.

Sic Transit Gloria Mundi

Peldaul egy Siemens S7 1212C tipusu PLC, amin alapbol van nehany digitalis ki-, illetve bemenet, hogy lehessen a ventillatorok allapotat figyelni, valamint vezerelni oket.
Ehhez lehet hozzaadni 2 darab SM 1231 tipusu analog (8 x 16 bites RTD) modult a homersekletek meresere. Szukseg eseten lehet valogatni a kulonbozo analog modulok kozott.
Igeny eseten HMI panel is hozaadhato a rendszerhez.

Sic Transit Gloria Mundi

Az ilyen PLC-ket arra tervezik, hogy ipari korulmenyek kozott mukodjenek 24/7-ben evekig.
Meg lehet oldani Arduino-val is. Lakasban merem a homersekletet Arduino-val kb 1 honapja, es koszoni szepen jol mukodik. Korabban a mediaplayer-kent mukodo RPi-re volt kotve a homerseklet szenzor. Az is mukodott, bar ott voltak fagyasok. Ha megis ilyen iranyba mennel, akkor mar inkabb az Arduino.
Ettol fuggetlenul ipari kornyezetbe nem tennem sem a RPi-t sem az Arduino-t. De ez csak maganvelemeny.

Sic Transit Gloria Mundi

Melyik szeria? Tudtommal az S7-1200-as szeria a regi S7-200-as szeriat hivatott valtani, igy a belelopo szintnek szamit, es par szaz euro az ara. Itt peldaul 800 eurot kernek egy starter kit-ert, ami magaba foglalja a CPU-t, egy kijelzot, valamint Step 7 Basic CD-t.
Ugyanakkor nem muszaj Siemens iranyba menni. Vannak mas gyartoknak is belepo szintu PLC-i, amik megfizetheto arban vannak. Nem kell ide nagy teljesitmeny. Ami megdobja az arat az inkabb az a 10 darab homerseklet olvasasahoz szukseges module.

Frissites:
Most jut eszembe, hogy Siemens-nek ott a LOGO! szeriaja is. Inkabb az lesz az igazi belepo szint. Ha megoldhato vele a 10 homerseklet olvasasa (en ketlem), akkor meg olcsobb is lehet. Van kozuluk olyan, amely alapbol egy kis kijelzovel jon.

Sic Transit Gloria Mundi

Lentebb emlitettek, hogy ilyen korulmenyek koze robbanasbiztos eszkozok kellenek, ily modon meg a PLC sem biztos, hogy megfelel. De, vegyunk kevesbe extrem kornyezetet, ahova be lehet tenni a PLC-t es az Arduino-t is.

A PLC is lenyegeben csak egy mikrokontroller a kore epitett elektronikaval, illetve modulok kozti kommunikacioval. Ugyanezt a funkcionalitast meg lehet valositani Arduino-val is. Viszont a PLC-t ugy tervezik es fejlesztik, hogy figyelembe veszik, milyen korulmenyek kozott kell mukodnie folyamatosan napi 24 oraban. Eleve ugy van tervezve, hogy az iparban hasznalatos jelszinteket kezelni tudjak, igy mindenfele hazilag tervezett adapter nelkul tudnak kezelni digitalis jeleket, analog szenzorokat, valamint tudnak vezerelni releket es egyebb elemeket. Nem mondom azt, hogy egy Arduino-val nem lehet epiteni olyan rendszert, ami hosszu ideig fog, akar megbizhatoan is, mukodik, de a nagy szamok torvenye alapjan joval gyakrabban fog az Arduino-s rendszer lerohadni, mint egy PLC.
Az elozo munkahelyemen egy sima P4-es dekstop gep mukodott eveken keresztul mint samba, ftp, mail, dns es web szerver. Es megbizhatoan mukodott. Meg szunetmentesre sem volt kotve, es igy sem volt soha adatvesztes. Kerdezhetnenk, hogy akkor mi ertelme van az ugynevezett szervereknek? Miert kell szerver alaplap, ECC memoria, redundans tap. Mi ertelme kifizetni akar 10x annyi penzt, hisz ugysem ad semmi plusszt.

A mai vilagunkban, sajnos, lenyegeben minden a penzre redukalodik. Ha anyagilag megterul, akkor erdemes befektetni. Ha biztosan nem terul meg, akkor nem erdemes befektetni. A legroszabb opcio az, ha nem tudom, hogy megterul-e. Minel komolyabb befektetesrol van szo, annal inkabb kerulendo ez a harmadik opcio. Ha az Arduino csak egyszer is lerohad, es par mazsa/tonna termeny megrohad/megpeneszedik, mert nem megy a szaritas, maris nem erte meg sporolni a PLC-n. Ha nem is megy tonkre de egy ejszakat csuszik a szaritas, mert epp ejjel 2-kor rohadt le, es csak reggel vettem eszre, es emiatt lekesek egy jo uzletet, minek utan mar csak olcsobban tudom eladni, megint nem erte meg sporolni a PLC-vel.

El kell donteni, hogy mi az a kocckazat amit bevallalsz koltsegcsokkentes cimen. Nekem is jol meri a lakas 2 helysegeben 1-1 NodeMCU (nem Arduino) a homersekletet es a paratartalmat. Kb 1 honapja helyeztem uzembe oket, azota egyszer sem volt problema veluk. Valoszinuleg meg sokaig nem is lesz. Az egyikuk a gazkazant is vezerli. Ha megis baj lenne, es par napig nem mukodne, akkor sem csokenne a homerseklet 15 fok ala szerintem, mert a szomszedok futenek :}. Ha pedig itthon vagyok, kb 5 perc, hogy visszaszereljem a regi analog termosztatot. Ekkora kockazat belefer szamomra. Viszont egy irodahaz futeset mar nem biznam Arduino/NodeMCU-ra. Oda mindenkepp specialis HVAC eszkozoket tennek.

Sic Transit Gloria Mundi

(köszi a válaszod, és nem tanácsadásnak szánom amit írok, csak gondolkodok, a témában ismeretlenként)

Ha maradok a példádnál, egy "watchdog", ami figyeli, hogy megy-e a fő arduino, még mindig olcsóbb megoldás, mint egy PLC. Robbanásbiztosság teljesen más téma, egyelőre csak azt keresem, mik miatt van több nagyságrendnyi különbség árban a két eszköz között. Persze elszaladhatnak a költségek, ha 3 hetente kell kimenni arduino-t újraindítgatni, cserélni, de mivel nincs ilyen tapasztalatom, érdekelne, hogy milyen más hiba lehet, amit a PLC megoldott.

Ipari szabványokkal kapcsolatos előnyöket persze kihagytam megintcsak, igen, azonnal összeköthető a megfelelő eszközökkel, erre a célra van, csak azt keresem, hogy mi az a minimum, ahol már azért a két irány konkurál, pl. egy funkcióra van csak szükség, nincs sok eszköz összekapcsolva, viszonylag nagy a hibatűrés, pl. a watchdog jelez, hogy megállt a fő egység, akkor akár több óra is van újraindítani a fő egységet, folytatható a folyamat komolyabb kiesés nélkül, ...

Tényleg nem tanácsnak szánom, nem értek hozzá, csak ha már felvetődött az arduino vs plc, akkor gondoltam hasznos lenne kibontani a témát.

Szerintem nem lehet meghuzni egy konkret hatarvonalat, hogy eddig Arduino, innen PLC. Mindenkepp elemezni kell a helyzetetni, figyelembe az elonyoket es hatranyokat, sulyozni az elvarasok fontossagat, majd megnezni, hogy hova billen a merleg nyelve.

Vannak helyzetek, ahova evidensen overkill a PLC. Nekem a haloban torteno homersekletmeres, mint emlitettem, NodeMCU-val van megoldva. Kellett hozza egy microUSB kimenetu tap, egy NodeMCU es egy DHT22. A beepitett WiFi-n keresztul meghivja a szerveremen futo web-service egy endpointjat, es meg is van a logolas. Az egesz kerult talan 20 euroba. PLC-vel joval dragabb es korulmenyesebb lett volna megoldani. Akkor ugye kell egy ipari tap, kell a PLC, kell analog bemenet, kell egy standard homerseklet szenzor (a 1wire nem az a kimondott ipari szabvany - legalabb is en nem talalkoztam ilyet tudo analog modullal), valamint kell huzzak kabelt a masik szobaban levo szerverhez, ha nem akarom az egesz arat megduplazo wireless modult hasznalni. Evidens, hogy nem erte meg bajlodni vele.

Vannak heklyzetek, amikor egy Arduino-s ajanlatra PLC elleneben csak elkerekedik a kliens szeme, hogy te ezt most komolyan gondoltad? Es nem csak, hogy nem kapod meg a projektet, de tobbet nem is fog hivni teged, mert nem tart komoly kivitelezonek.

Vannak olyan helyzetek, amikrol az emberek azt hiszik, hogy megoldhato hazi barkacsolassal, de utanajarva a dolognak kiderul, hogy azert vannak bizonyos standardok, amiknek meg kell felelnie a hasznalt eszkozoknek, es biza egy Arduino valoszinuleg nem fog. Az itt felvetett temanal is elokerult, hogy jo esellyel robbanasbiztos eszkozok kellenek. Es nem csak a robbanasbiztos kategoria letezik. Peldaul Siemens PLC-knek vannak specialis verzio, amelyek szelesebb homersekleti skalan kepesek mukodni. Dragabbak is. Meg lehet ugy is oldani a dolgot, hogy teszel egy kis melegitot es egy ventillatort a dobozba, igy telen nem fog megfagyni, nyaron pedig nem fog megsulni. De ez mar nem adja ugyanazt a pontossagot, mint amikor Siemens garantalja, hogy -40 es +60 fok kozott mukodik.

Es vegul vannak olyan helyzetek, amikre nem vonatkoznak szigoru megkotesek, es csak a kliens elvarasain es penztarcajan mulik, hogy mennyire az ipari megbizhato, de dragabb eszkozok kerulnek hasznalatra a kevesbe megbizhato, de olcsobb eszkozok elleneben.

Egy masik szempont, amit nem art figyelembe venni, hogy hany evre tervezed a rendszert. Ha egy nevesebb gyarto PLC-jet valasztod, valoszinuleg 10-15 ev mulva is fogsz meg kapni hozza cserealkatreszt (bar en megkockaztatnam a 20-at is). Arduino es a tobbi felhasznalt eszkoz lesz meg 10-15 ev mulva is?

Sic Transit Gloria Mundi

nagyon sokfajta jel-típus létezik az iparban, amit részben 12-, 16- vagy akár 24bit-es felbontással kell feldolgozni. Ez utóbbi azért ritkább (ezekben már gyakram egy dedikált ARM CPU végzi a mérést), de motorteszt-rendszerekhez, stb. igen gyakran használják. A 12bit egyébként standard és min. elvárt, de a 16 sem ritkaság.
A PLC gyártók ajánlanak mindenféle be- és kimeneti jelhez modulokat (pl. 0-10V, -10-10V, 0-20mA, 4-20mA, nyomásmérés, vibrációs mérés, nagy pontosságú elektromos teljesítménymérés). Nem is beszélve a szervó és léptetömotorokról illetve hajtásokról, illetve a biztonságtechnikai modulokról és a lejebb említett robbanásbiztos alkatrészekröl. Ha minden projektnél ilyen modulokat kell fejlesztened, sose jutsz a végére. A PLC gyártóknál meg csak belenyúlsz az "építökockás" dobozba.
A Siemensnél van redundáns CPU is, de ha jól emlékszem annak darabja olyan 14k €-nál kezödik....

szóval alkalmazástól függ, de tapasztalat szerint egyszerübb csak a projekttel foglalkozni, kis darabszámnál. Aztán a nyák-os saját fejlesztés nagy darabszámoknál jön megint képbe.

A szűk keretmetszet a PI-ben futó "robosztus" op rendszer. Az egész tök fölösleges neki. Akkor már ardurinó. Plusz a PI-nek kell a hálózati feszkó, egy kisebb elektronikának pedig elég pár elem, mint egy szobatermosztát esetében.

Azt az se utolsó, hogy láttam már rasbian-t úgy összeomolni, hogy a jóisten se tudta már összekaparni csak a reinstall.

Természetesen az igazán profik megépítik az áramkört és felprogramoznak egy mikrokontroller-t.

Ott egyszer feltöltöd a C++-ban lefordított programot és kész. Csak az a program lesz benne, mondhatni minimálban. Ennél tleg csak az a jobb ha assembly-ben írod meg és töltöd fel saját hardverbe.

Egy rasbian alatt több (tíz)ezer program cikázik össze-vissza, az előbbi esetben csak egy darab. Mi a megbízhatóbb? A digitális órád, vagy a telefonod? Melyik fagy le könnyebben? Ennyi :)

A "vas", tehát a 8 bites AVR rendkívül kiforrott mikrovezérlő (család), nagyon régóta rengeteg alkalmazásban nagyon sokan használják.

Az avr-gcc szerintem szintén megbízható, egy ilyen egyszerű vezérlésben nem fog meglepetést okozni.

(Az Arduino fejlesztő SDK a mélyén avr-gcc-t használ. Lehetséges Arduino SDK nélkül is programozni a csippet, de ha nem kell semmi különleges funkció, akkor egyszerűbb lehet Arduino SDK-n belül maradni.)

Az Ardino-s libekben már előfordulhatnak bugok. Az alaprendszer itt is már kezd kiforrott lenni, de ha vadászol hozzá innen-onnan, az lehet hogy olyan is lesz. De ezen nincs meglepődni való. Át kell nézni, végig kell gondolni és fixálni lehet ezeket. Neked csak egy 1-wire hőszenzor lib kell, ebből biztos van megbízhatóan működő.

Hogy mi megbízható? Egy jól beállított hőrelé, esetleg egy időkapcsoló. Mondjuk, beállítani elég szivatós, de ha már kész van akkor megbízható. Locsolás automatizálását búvárszivattyú+időkapcsoló kombóval láttam, ha jött az eső, akkor meg csak kikapcsolták.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Az Arduino elég sokat kibír, ha portól, víztől védve van, és a nagyáram-kapcsoló galvanikusan le van választva, akkor szerintem nem nagyon megy tönkre. Nem nagyon van benne semmi ami tönkre tudna menni. Nekem van egy Arduinom, ami 3 éve folyamatosan működik dobozolás nélkül csak úgy letéve.

De az alap Arduino nyilván nem egy industrial grade megoldás. De ha működik a terméked prototípusa egy filléres Arduino lapon, akkor utána upgradelhetsz egy sokkal menőbben kinéző ipari Arduino-ra: https://www.industrialshields.com/ (disclaimer - még nem láttam ilyet élőben)

> egy sokkal menőbben kinéző ipari Arduino-ra: https://www.industrialshields.com/ (disclaimer - még nem láttam ilyet élőben)

Nekem van. Azota is spammelnek a web szeminariumukkal... :-\

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Én úgy kezdenék neki, hogy megkeresnék egy licenctrollkodásban otthonos jogászt, hogy nincs-e erre valami bejegyzett izé... ;)

Bocs, viccnek szántam... Tudod, egyes multik hajlamosak feltalálni a kereket és utána mindenkit megpróbálnak fizetésre kényszeríteni, ahogy az maffia körökben szokás...
(mobiltelefon formájának levédése és hasonlók :) )

:-) A SZTNH-nál a szabadalmi ügyvivők akár évekig (pedig ők a profik) is kutakodnak egy-egy szabadalom esetén, amit be akarnak jegyeztetni Mo.-n. Senki nem fog azzal foglalkozni, hogy C++/MX/Z-ben valaki leprogramozta-e már a kétállású léptetőmotoros kutyafaszt. Ha elvállal valaki ilyesmit, az kókler. Szvsz, ne zavard meg a kollégát.

Valóban egy ilyen szabályozó nem rakétetechnika, össze lehet rakni viszonylag olcsón is.

Szerintem ésszerűbb egy megbízható rendszert csinálni HA (High Availability) nélkül. Hardveres többszörös jelterjedéses rendszert olyan esetekre szokás csinálni, ha emberéletről van szó. Jó, van az az anyagi kockázat is, ahol ilyenre szükség lehet, számolni kell, de itt talán nem erről van szó.

Méréshez és a mért jel alapján szabályozáshoz szerintem nem ideális egy RPI, mert az túlzás. Egy mikrovezérlő alapú cucc sokkal megbízhatóbb, és ilyen domainben szerintem egyszerűbb dolgozni vele. Mivel semmilyen nehezen megvalósítható követelmény nincs, egy Arduino-val tökéletesen megvalósítható egy ilyen program néhány hőszenzorral, amit még hobbiboltból is fillérekért megvehetsz. (Pl ilyennel már játszottam, egyszerű működik: https://www.sparkfun.com/products/245)

Szerintem a nehézséget az jelenti, hogy elég nagy teljesítményű induktív terhelést kell kapcsolgatni. Tippem szerint ez is megoldható olcsón, de ehhez én nem értek. Vannak itt akik igen, biztos fel fognak bukkanni :-).

Komoly feladat még az egészet ipari környezetre alkalmas módon csomagolni. Megerősített kábelek az érzékelőkhöz, por és vízálló doboz, stb.

A dolog attól lesz még drága, hogy ha nem jól működik, hívogatni fognak, javítani kell, minden alkalommal utazni, stb. Legalábbis az elején. Ha sokat el tudsz adni belőle, akkor talán ki tudod hozni nyereségesre.

De ha érdekel az ilyesmi, akkor tanulni mindenképpen érdemes lehet.

"Szerintem a nehézséget az jelenti, hogy elég nagy teljesítményű induktív terhelést kell kapcsolgatni." - Én a magam fejétől azt hittem volna, hogy ez egy egyszerű villanykapcsoló, és azt biztos megoldották már akár Ardunio, akár RPi esetében. Tévedek? Oké, ez 380-ról megy, az olyan megoldás biztos ritkább, de azon nem lennék meglepődve, ha volna olyan kapcsoló, ami egy 230V-os áramkör záródásakor zárna egy 380-ast. Vagy bilibe lóg a kezem?

"lesz 3-4, összesen 7kW-ot evő ventilátor" <= ha jol ertem, akkor ventillatoronkent kb 2 kW. Azert az meg nem olyan sok. Amugy pedig mindenkepp kell legyen mar valami kapcsolo hozza, meg ha manualisan is megy. Viszont ennek mindenkepp nezz utana, mert lehet, hogy le kell cserelni olyanra, ami vezerelheto.

Sic Transit Gloria Mundi

Remélem, a felelősség kérdésében konszenzusra jutsz a paraszttal. Különben sokba kerülhet neked ez a kis móka.

:)

Ja, én csak gondolkodtam a dologról:)

Az a helyzet ugyanis, hogy a szárító maga ugyebár gázlánggal megy, így csökkentik a szemek páratartalmát 60%-ról 15%-ra, ha jól emlékszem. Praktikusan előpörkölik a kukoricát. A hűtőhelység azért kell, hogy ne a szárítóban kelljen megvárni, amíg a kukorica kihűl, de nem is veheted ki, mert akkor visszakondenzál rá a pára a levegőből - legalábbis így mesélte a paraszt -, és addig is pörögjön a következő adag, meg ne kelljen kihűteni az egész szárítót. Namost, minthogy ez a szomszéd helység, vesz magának három hőmérőt, és amíg sül a második adag, a hűlő első adagot kétszer körbejárja, és ha kell, elindítja a ventilátorokat. Így csak az utolsó adag szárítási idejét spórolná meg neki az automatika.

Az igazi meglepi nekem ennek az egészhez mérve fikarcnyi cuccnak a masszív túlárazottsága jelenti.

Hasonlóan érdekes volt a traktor egy része: adott egy 40millás Fendt traktor. Szinte mindent egyedül csinál, a sliccet is lehúzza. Centire pontosan figyel, hogy hol vagy, tudja a belógó fák és a kubikgödrök helyét, azt is, hogy hol lóg az áramkábel túl mélyre(!). A térkép fitten tartása évi ~130e. Ha küszöbértékkel (akár 10cm, ha jól emlékszem) eltérsz a barázdában, akkor lehalkítja a hifit, és szól. Ha ehhez azt is akarod, hogy vezessen egyedül, akkor még ~3?, 5? millió. Itt is azt látom, hogy az egész cucc ott van, csak az utolsó szög hiányzik, és az a saját értékéhez képest iszonyatosan sokba kerül. Ehhez azonban annyit sem értek, mint a szárítós példához.

Na, a topic alapján beigazolódni látom az elképzelésem, köszönöm mindenkinek!

Nos a túlárazottság első ránézésre megállhatja a helyét, de azért néhány dolgot érdemes átgondolni.
A ventilátor vezérlődet összerakni kb. 1-2 mérnők hónap. (Megkeresni a megfelelő modulokat, megírni hozzá a programot, tesztelni, dokumentálni, telepíteni, stb...). Ha a mérnököd havi költsége 1.5 misi (bér jellegű juttatások, iroda, egyebek) akkor ez 2 hónapra cirka 3 milka, és akkor még az alkatrész költségről nem beszéltünk. (Egyik előző munkahelyemen jó 10 évvel ezelőtt 3000 EUR -es órabérért vállaltunk szoftver+hardver fejlesztést külsős cégnek. Ez egy ~10 fős KKV volt.) (Arról sem beszeltünk, hogy a bejáratás, során pocsékba menő termény költsége mekkora.)
Persze a jelenlegi gyártó ennél olcsóbbra kijöhet, hiszen nagyobb mennyiséget ad el, így eloszlanak a költségek. Igaz a költségei is magasabbak, hiszen nem csak a mérnököt kell eltartania. Na most, ha én lennék a cég, bolond lennék a terméket az egyedi fejlesztés költsége alatt adni. Max akkor, ha van versenytárs, aki lenyomja az áraimat.

Persze, ha megcsináltatod szomszéd Pistivel, vagy egyetemistákkal, akkor lehet ennél olcsóbb, csak kérdéses, hogy a garanciális igényeiddel kihez fordulhatsz, illetve milyen lesz a minőség. Erre magoldás lehet csináltatni mindjárt 3 -at, hiszen az alkatrész költség elenyésző a fejlesztéshez képest. Még jobb megoldás lehet, ha keresel még másik 10 gazdát, és együtt szerződtök le egy mérnöki szolgáltatásokat nyújtó KFT -vel, hogy csináljanak nektek terméket + adjanak garanciát/szerviz szolgáltatást hozzá. Persze ha 10 -et vesztek a jelenlegi gyártótól valószínűleg kaptok annyi kedvezményt, hogy ez se érje meg.

Most gondold át ugyanezt az önvezető traktorral kapcsolatban. Soknak érződhet az az 5 misi egy vacak szoftveres tiltás kikapcsolásáért, de vajon mennyibe kerülne megcsinálni? Meg aztán ha a próba üzem során csak egyszer zúzza le a traktor a nagyfesz vezetéket + a vezetőjét + önmagát az jóval 5 misi fölött lesz.
Itt inkább az a kérdés, mennyit spórol neked egy "önműködő" traktor. Kitermeli e az árát annyi idő alatt, hogy megérje megvenni.

Erre a feladványra nekem is rámenne vagy huszonnégy órám... csak ez nem arról szól, hogy x hőmérsékletet felfelé átlépve y ventilátort be-, ugyanezt lefelé, kikapcsolni.
Ennek megbízhatóan kell működnie a legváltozatosabb körülmények közt is, tartósnak illik lennie, ne dögöljön meg két nap után. Stb.

Epp a megbizhato mukodes miatt hasznalnek ipari PLC-ket RPi meg Arduino helyett.
Tobb mint 8 evet automatizaltam Siemens PLC-kel. Ez ido alatt egyetlen egy sem ment tonkre. Meg a tapjaik sem. Es volt mar olyan, amelyik par evvel korabban lett uzembe helyezve. Csereltunk a software-es megoldason, de maga a hardware (S7-200) maradt. Egyedul egy digitalis bemenet modult lattam tonkremenni, de azt is azert, mert 24V helyett 120V-ot kotottek ra, es leegett benne az optokuplor. Az elektronistank rovidrezarta, es koszonte szepen tovabb mukodott a tesztpadomon :}
A software-es resz megbizhatosaga pedig ugyanannyira problemas PLC eseten mint egy Arduino eseten. Nem mondom, hogy nincsenek tisztazasra szorulo reszek a pontos mukodes teren, es kerulhetnek elo buktatok, de egy ilyen szintu automatizalast aki nem tud biztonsagosra megirni az menjen inkabb arkot asni.

Sic Transit Gloria Mundi

Eloszor is reszemrol a felvetett problemara javasoltam megoldast, mely szerint 10 homerseklet fuggvenyeben kell ki-be kapcsolgatni 3-4, osszesen 7kW teljesitmenyu ventillarot. Hadd ne az en feladatom legyen kitalalni, hogy mire is gondolt a kolto. Amennyiben ennel komplexebb megoldas kell (frekvenciavalto + PID vezerles), ugy legyen szives azt leirni, es akkor arra javaslok majd megoldast.

Ugyes kis ipari dobozba berakok 2 sint (valoszinuleg kell annyi), es arra teszem oket. Nem a nappaliban kell elhelyezni, hogy passzoljon a divany szinevel es formajaval. Nem egy ilyen ipari doboz fogja megdobni a rendszer arat.

Termeszetesen keszitett dokumentaciot hozza. Mar csak azert is, mert ha jol mukodik, es fel ev mulva szeretne boviteni, akkor ne kelljen eltoltenem par orat azzal, hogy elemzem az aktualis helyzetet, hogy mit is csinaltam, es mit hogyan kotottem be. A felvetett problema alapjan ugy gondolod, hogy az aramutterv elkeszitese par oranal tobbet vesz igenybe?

Most arrol beszelunk, hogy mennyibe kerul egy ilyen rendszer kivitelezese (hardware + software + munkadij), vagy arrol, hogy egy ilyen rendszereket gyarto ceg beinditasa milyen koltsegekkel jar (engedelyek, licenszek, betanulas)?

Sic Transit Gloria Mundi

Bocsi ha félreértés volt, nem személyed ellen mentek a felvetések....
Nyilván nem hetekig kell rajzolni egy ilyen tervet, de még kell csinálni. A használt szoftver árának egy részét is ki kell termelni. Hát, én személy szerint a kis dobozba még beraknék biztosítékot a 380-nak, aztán kismegszakítót az 5V-os kapcsolt ipari táp elé (a tápon pl sose spórolnék!), esetleg kell egy 24V-os táp is, ha ipari IO-t használ....
Ha frekiváltós a dolog, akkor azokat is el kellene helyezni valahol védett helyen (mások említették a port ugye), az egyből megdobja a szekrény méretét és árat.
Mire ez a nagy felhajtás? Hát, hogy véletlen se pattogatott kukorica legyen a vége a dolognak....:)

Egyébként nem egy cég beinditására gondoltam, hanem egy ezzel foglalkozó cégnek igenis megvannak ezek a költségei, ezekre próbáltam rávilágítani.....és hát remélem, némi hasznot is kalkuláltak, ez nem az üdvhadsereg....

Nincs harag :}

Igazabol en csak azert kezdtem hozzaszolni a temahoz, hogy felvessem az ipari megoldasokat mint lehetseges opcio. Szerintem egy darab ipari PLC is megbizhatobb, mint egy akarhany node-os RPi cluster vagy Arduino. Aztan szoba kerultek valami arak, amiket elegge tulzasnak tartottam (a topikinditoban levo elvarasok alapjan).

Hiaba foglalkoztam automatizalassal, egyedul nem vallalnek be egy ilyen projektet. Nalunk megvolt, hogy en programoztam a PLC-t, egy masik emberke tervezte tovabb az elektronikat. Az nem ugy mukodik, hogy en mit raknek be. Legyen az a motor sima relevel vezerelve vagy soft starter-el, esetleg frekivaltoval, megvan, hogy miket KELL berakni. Erre megvannak a szabalyok. Valamint az ipari eszkozok eseten jol definialva vannak a mukodesi parameterek is. Amennyiben tul sokba kerul ezeket biztositani a helysegben (por, homerseklet, paratartalom), megfontolnam a vezerles helysegen kivuli elhelyezeset.

En abbol a helyzetbol indultam ki, hogy jelenleg mukodik a rendszer manualisan. Ezt lehetne egyeru modon felokositani oly modon, hogy a mostani (feltelezett) releket lecserelni vezerelhetore, es berakni egy PLC-t, hogy vezerelje a homersekletek fugvenyeben. Persze ezt boven el lehet tovabb komplikalni, de mar ez is egy elorelepes lenne a manualis inditas/leallitashoz kepest. Viszont teny, hogy eloszor kell(ene) egy pontos specifikacio, hogy mit is kell csinaljon a rendszert, aztan lehet pontositani a hozzavalokat.

Sic Transit Gloria Mundi

+1

Szerintem vannak még nem tisztázott témák a projektben, főleg, hogy nem ismerjük részletesen az ajánlatot.
- kell tavfelügyelet? Kell látnia az irodából az aktuális és régi adatokat?
- esetleg új ÁNTSZ rendelet és termék visszakövethetőséget kell létre hozni?
- biztos, hogy csak a ventilátorokat kell kapcsolgatni? A ventilátorok ára alapján akár frekvenciaváltóval lehetnek szerelve....akkor nem elég a hiszterézises ki be hanem egy PI(D) szabályzót terveztek be páratartalom szabályzás alapján
- rpi-be alapból egy SLC-s microSD-t tennék be, ne loggolja szét a tárhelyet az OS
- relével simán lehet szívni ilyen terhek kapcsolgatásánál, mi van ha a kínai nem bírja és egy pár hét után össze tapad? Hányszor cseréled?
- a hőmérők milyen távolságra vannak az rpi-től? Mennyire kell pontosnak lennie a merésnek? 3 vezetékes hőmérő összehangolása rpi-vel egy komolyabb nyákot követel....
- én mindenképp ipari PLC irányba indulnék el, Siemens-et nem szeretem, de van száz másik : Beckhoff, Wago, Phoenix Contact, B&R, Wipa.....
- van lehetőség csak az ipari IO-k használatára is, fejegységnek veszel egy rpi-t (megfelelő kártyával), teszel rá egy CoDeSys Software PLC-t (35 €) és össze kötöd pl Modbus TCP-vel az IO-kal

Szóval szerintem nem kéne rögtön leszólni az árat a részletek ismerete nélkül...az is érdekes, hogy senki nem akad ki a 12 milkás ventilátorokon, csak a szabályzásos részen.....főleg, amihez szaktudás kell és munka van vele....

A rendszer pontosabb ismerete nelkul csak talalgatunk, de en arra tippelnek, hogy azert ilyen draga mert kisebb tetelekben tudjak csak eladni, ezert nagyobb arrest hasznalnak. Valamint az is megfontolando, hogy sok helyeken az ilyen beruhazasokat EU-s tamogatasokbol csinaljak, es nem igazan foglalkoznak az arakkal.

Sic Transit Gloria Mundi

"- kell tavfelügyelet?" nem
"- biztos, hogy csak a ventilátorokat kell kapcsolgatni?" igen
" A ventilátorok ára alapján akár frekvenciaváltóval lehetnek szerelve....akkor nem elég a hiszterézises ki be hanem egy PI(D) szabályzót terveztek be páratartalom szabályzás alapján " - nem írtam sehol venti árat, és megkérdeztem: csak ki-be
"- a hőmérők milyen távolságra vannak az rpi-től? " írtam, hogy 3m

Nem a ventilátor 12 milla, hanem az egész hűtő. Egység, építés, továbbító, mittomén.

de nyilván nem jutottunk pontos specifikációig, csak odáig gondoltam/tuk végig, hogy esetleg volna értelme tovább gondolkodni.

"Na most, ha én lennék a cég, bolond lennék a terméket az egyedi fejlesztés költsége alatt adni."
Azt hiszem, ez az egésznek a lényege. Meg még az, hogy sok embernek járhatatlan az egyedi fejlesztés útja, mert nincsen meg a szükséges alapismerete ahhoz, hogy tudja egyáltalán, hogy van ilyen.

A fő probléma a por lesz, utána közvetlenül a páratartalom ingadozás. Kis túlzással egy ilyen szárító egy mini Szaharaként funkcionál. Kegyetlenül tudja enni a felszerelést az ilyen szélsőséges környezet.

Ha jól értem, volna itt 7 párhuzamosan kötött termosztát, amelyek bármelyike be kellene, hogy indítsa a befúvást.

Amennyiben található korrekt szondával és potméterrel felszerelt/hető termosztát a piacon - ami nem látszik elrugaszkodott elképzelésnek -, akkor minek ide egyéb logika, miért nem elég a párhuzamosítást megvalósító vezetékkupac?

"jelentsen az bármit is"

Legelőször is célszerű teljeskörűen felmérni, mit kell pontosan csinálni.

Kb. leirtak mar: rpi megbizhatatlan (nekem tobb SD kartyamat olte meg, ilyenkor fagyogat elotte), a kapott ajanlat a PLC miatt draga (ami kb. egy erosebb mikrokontroller+levalasztas), illetve AVR/Arduino vonalon ki lehet hozni olcson. Vannak hozza eloregyartott, galvanikusan levalasztott relemodulok is (bar nemelyiknel eleg kozel van a nyakon a rele nagyfesz vezeteke).

Amugy a kinaiak csinalnak ilyen homeros kapcsolomodulokat, ebayen vannak ilyenek. Adsz neki tapot, adnak homerot, meg van egy rele rajta, es par 8szegmenses kijelzo. Nyomogombokkal beallitod, hogy milyen homersekletnel kapcsolja be a relet, es hol vissza (lehet hutesre es futesre is hasznalni, ugy kell beallitani oket), es kb. ennyi. Mukpdes kozben meg talan az aktualis erteket jelzi. Ebben is mikrokontroller van amugy.

Az arduino amugy megbizhato, nalam hutot vezerel (plusz esp8266-on logol).

--
Any A.I. smart enough to pass a Turing test is smart enough to know to fail it. -Ian McDonald

Csinálnál RPi-ből HA-clustert?
:-D
Ha már HA, akkor van valami specifikációja. Az RPi-nek meg nincs. Minden bizonnyal a 70 fokos környezet gondolatától is megáll. ;) Ezt viszont nem a specifikációból, hanem egy youtube videóból tudjuk. Ha ilyet raksz ipari könyezetbe, akkor először felnégyelnek, majd utána lelőnek. :)

Az a tény, hogy nem értesz valamihez, nem mentesít a felelősség alól!

Komolyra fordítva a szót: Itt nem a saját konyhádban fogsz tíz deka kukoricát pattogtatni! Ha csak a szomszédot gyújtod fel, akkor is terhel némi felelősség. A tervezést nem a szoftverrel kell kezdeni, hanem ilyen esetben meg kell felelnie a szerkezetnek néhány ipari, élet- és vagyonvédelmi előírásnak. A legelső feladat az egészben az automatikus és kézi vészleállás. Utána jöhet a magas hőmérsékletű és páratartalomú környezetben szükséges elemek kialakítása.

es miert kene a vezerlodobozt a kukoricaval egyutt pattogtatni?;)

Mondjuk en legutobb azon akadtam meg, amikor a nemet mernok (apam lehetne) eloadta mennyit sporoltak azzal, hogy a vesznyomogomb koret bevittek plc programba, es nincs fizikailag kulon.
Es annyi volt a feltetel, hogy fuggetlen auditor is ranezzen a kodra...

Egyebkent egy 40millios sz*rnal konkretan 2-300e ft-ot.

Hat nem lettem nyugodt na. Meg aki mar latott komolyabb plc programot (halozatkezeles, gui), az tudja hogy annyi bug van benne, mint egen a csillag.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

A veszleallito nem (csak) a PLC baja esetere van, hanem ha barmi problema tortenik, racsapsz, es leallnak a rendszer azon reszei, amelyeket erint a problema. Leallithatja az egesz rendszert is.
En is dolgoztam fafeldolgozo gyar vezerlesevel (koltoztettek a gyarat, es uzembe kellett helyezni az uj helyen), ahol a veszleallitok szinten csak digitalis bemenetek voltak a PLC-be, es az allitotta le tovabb a szukseges rendszereket. Vagy epp nem engedte az inditasukat. Jo szorakozas volt, mikor szereles kozben a gyar masik vegeben levo veszleallitot veletlenul benyomtak, en meg setalhattam el odaig, hogy deaktivaljam :}

Sic Transit Gloria Mundi

Ugye a veszleallitonak alapvetoen redundansnak kell lennie.
Ezt anno ugy csinaltuk, hogy minden vesznyomogombhoz ket-ket vezetek ment es a szekrenyben is duplaztuk a releket.

Aztan jottek a direkt ilyen celra kifelejlesztett biztonsagi relek, olyan 120kHUF-tol indul. Ami hardverbol tudja ugyanezt.

Aztan a vesznyomokornel a redundancia kimaradt, mert a rele ugyis hardverbol redundans...;)

Aztan a kovetkezo lepes az lett, hogy mezei plc programban van ez implementalva, es a programot egy kulso auditor atnezi.

En ezzel mar nem ertek egyet;) Dehat a folyamat latszik...

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Azért ezt csak bizonyos gépeknél teheted meg, nem igaz? Ahol szabvány megkövetel bizonyos PL-t, ott hiába az auditor, ha a hardware nem elég megbízható.

Ha safety PLC, akkor az mondjuk más helyzet, akkor az tudja a megfelelő megbízhatóságot. Nyilván az ára ennek magasabb is.

Az a bajom, hogy a szabvanyszamot, ami ezt megengedi szinten az auditor tudta, igy a nemet tervezotol ezt nem tudtam meg...

En csak rakerdeztem, hogy miert nincs mar biztonsagi rele a szekrenyben...

Lehet kamu az egesz auditor sztori...;)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ha jól tudom erre a helyre a szálló por miatt és mivel terménypor csak RB-s érzékelőt lehet felrakni. Az meg nem olcsó.
A ventilátorra is ez a szabály, szóval nem sok az az összeg.

pch
--
SB-soft online ügyviteli rendszer
--

RobbanásBiztos - és valóban igaz a fenti komment. Terményporban csak robbanásbiztos eszközök, robbanásbiztos szerelés, ahhoz meg papírral rendelkező szakember kell és aláírás, felelősségvállalés. Ezt meg szintén meg kell fizetni.

----------------------------------^v--------------------------------------
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Igen Robbanásbiztos kell.
A terménypor száraz robbanásveszélyes anyag. A kukoricaszemek meg hajlamosak a feltöltődésre ezért az egészet jól földelni is kell ugyanakkor a statikus kisülés miatt számolni kell a robbanással ezért csak RB-S cucc építhető be.
A robbanásbiztos cuccoknak is van több fajtája. Ezeket Zónákba sorolják. A zóna minősítését a tűzoltóság és a berendezésgyártó határozza meg. Ennek függvényébe az ár is változik természetesen. Szóval a raspi ilyen helyekre nem igazán jó :)

pch
--
SB-soft online ügyviteli rendszer
--

Ha feltételezem, hogy van annyi eszem, hogy az "agyat", legyen az most épp bármi, és a kapcsolót/relét a poros részen kívülre teszem, akkor is érdekes ez az RB? Csak feltételezem, hogy a hőérzékelők valamilyen gyengeáramú cuccok, az is tud tüzet csiholni?
Tudsz ilyen RB-s agyra, hőszenzorra és kapcsoló/relé-re konkrét terméket mutatni (nem érdekel az ára, meg az, hogy épp kapható-e, csak okosodni szeretnék)?

Gaztolto uzemben (ahol a PB palackokat toltik) ez ugy van megoldva, hogy a tolto reszen csak RB eszkozok lehetnek. Van mellette egy vezerloszoba (legzsilip utan, es a szoba tulnyomasos), ahol kb. barmi. A kukorica valamivel bekesebb a propan-butannal.
Egyebkent a motor kritikusabb lesz, mint a gyengearamu logika.

--
Any A.I. smart enough to pass a Turing test is smart enough to know to fail it. -Ian McDonald

http://sensortech.hu/termekek/ee300ex-xt-robbanasbiztos-ipari-homersekl…

Az ilyen helyekre távadót rakunk ahogy mondod. A cucc mehet máshova is. Azaz a vezérlő elektronikának nem feltétlen kell RB-s dobozba menni. De a jelfeladóknak annak kell lennie. Sőt a motornak is. Meg ha van ott vezérlő nyomógomb annak is.

pch
--
SB-soft online ügyviteli rendszer
--

Rpi jatekra valo. Ne komlytalakodjunk mar
------------------------
Jézus reset téged

Össze lehet otthon/laborban rakni dolgokat filléres alkatrészekből, gyorsan, olcsón, "összedobott" firmware-rel stb. és azok az otthon/labor melegében és nyugalmában még működni is látszanak (egy ideig); aztán jön az, hogy kiviszed terepre, odaadod az ügyfélnek, és a létező legváltozatosabb hibákat fogja produkálni az egész rendszer. A kábelezés, az MCU, az okosba' pattintott olcsó szenzorok, zajok, zavarások, hőmérsékleti eltérések stb. Nyilván minden ipari dolognak van (vastag) felára, de sok esetben azért van mögötte tartalom is. És még egy ilyen egyszerűnek tűnő berendezéshez is tisztességes fw-t kell írni. A 10-30mp-ig bootoló RPi nem igazán való erre a feladatra. Mondjuk ha nem Linuxot futtat, hanem valami RTOS-t, akkor már jobb lehet a helyzet.

10+ éve szakmányban gyártottunk ilyeneket egy kecskeméti cégnek. A probléma egy kicsit összetettebb:
- a legtöbb szárítóban nem csak kukoricát akarnak szárítani, hanem egyéb gabonaféléket is. A legtöbb baj a napraforgóval van, mert az olajtartalma miatt gyúlékony. Mindegyiknek meg van adva a cél nedvességtartalom amit el kell érni. Tehát nem hőmérsékletre kell szabályozni, hanem nedvességtartalomra, de mérni kell a hőmérsékletet is.
- Ezt ráadásul különböző zónákban célszerű mérni, de legalább 3-4 helyen. Ahogy a szem csorog lefelé oldalról meleg levegőt kell befújni, amit rendszerint egy 2+ MW-os gázégő szolgáltat, míg a másik oldalon több elszívó ventilátor szívja ki a meleg párás levegőt.
- A szoftvernek szüksége van "jóslásra" is, mivel az alján lévő elhordó sebességével tudod szabályozni a kiáramlást. Tehát fent beöntik a valamilyen nedvességtartamú terményt és neked meg kell jósolni az elvétel sebességét, hogy mire leér pont a megfelelő nedvességtartamú legyen. Ha kisebb az nem olyan nagy baj, csak több lesz a fogyasztás, ha nagyobb akkor a később a tárolóban penészedik.
- problémak: a nedvességtartalom mérésére különböző érzékelők vannak, amik rendszerint tönkremennek a mostoha környezetben. Láttunk többféle érzékelőt, a strapabíró és pontos érzékelők 10 éve is nagyon drágák voltak, ráadásul 3-4 kell belőlük.
- Ha a szezon elkezdődik (szeptember) akkor behoznak naponta egy focipálya területű 1-1.5 m vastagságú terményt (több száz mázsa), amit azonnal le kell szárítani, mert öngyulladás veszélye áll fenn, különösen napraforgó esetén, de a kukorica is hajlamos rá.
- A szárítóban egyszerre 40-100 mázsa anyag van, ha az tönkremegy, vagy a beszállított nyersanyagot nem tudod leszárítani simán rádverik az árát.
- ha átállnak egyik terményről másikra akkor ki kell üríteni a szárítót, főleg, ha előtte napraforgó volt benne és pl. kukoricára cserélnek, mert ott magasabb hőmérsékletet használhatsz, de a bentmaradt napraforgó ki fog gyulladni. Ha jól emlékszem a napraforgót max 42 fokig lehet melegíteni, de a kukorica rövid ideig elviseli a 68 fokot is.
- a gázégő nem egy házi gáztűzhely, nem lehet csak úgy ki/be kapcsolgatni, egy elindítás kb. egy perces szekvenciát jelent, (szellöztet, ellenőriz, stb.)
- a ventilátorokat nem lehet egyszerre bekapcsolni, mert rendszerint csillag-deltában indulnak, ha egyszerre négy ilyent bekapcsolsz, akkor a pillanatnyi teljesítményfelvétel annyira megnő, hogy az áramszolgáltató büntető vámot fog kiszabni a gazdára.
- mi anno linux-os érintőképernyős beágyazott PC-vel vezéreltük a folyamatot, de az effektív vezérlést PLC csinálta, a pc csak parancsolt ls ellenőrzött, pont a megnövelt biztonság okán.

Szóval nem biztos, hogy a gyári csilivi csak parasztvakítás és az sem, hogy RPi-al egyszerűen megoldható. (Az RPI az új Pic)

Közben eszembe jutott még néhány apróság:

- ha valami probléma támad (egy érzékelő kiesik), akkor ki kell találnod, hogy hogy tudod leszárítani az éppen bent lévő anyagot, mivel nem lehet "leereszteni" és újratölteni, mert pl. a napraforgó meghámozódik a sok mozgatástól.
- ha a szárító kigyullad, akkor nem lehet eloltani, a tűzoltó kijön és a gazdával együtt várja, hogy a tűz elaludjon, legfeljebb arra vigyáz, hogy ne terjedjen át a tűz. Ez azt is jelenti, hogy a szárító a benne lévő terménnyel együtt megy tönkre, az acél megereszkedik, az egészet le kell bontani és újat építeni. Valaki viselni fogja a kárt.
- Az érzékelők lehelyezése is nagyon kritikus, mivel nagy a szárító (kb 30m magas és akár 8X8 méter alapterületű is lehet. Nem mindegy hol mérsz nedvességtartalamat és hőmérsékletet, lehet hogy ahol mérsz ott jó, de tőle pár méterre már megégett)

Koszonet a reszletekert. Tanulsagos.

Viszont, igy a reszletek alapjan, nem ertem, hogyan lehet hasznalni egy ilyen rendszert automatizalas nelkul. Mi alapjan kapcsolgatja emberunk a gazlampat es a ventillatorokat, ha nem tudja a paratartalmat es a homersekletet? Es ha mondjuk van kezi muszere hozza, es idonkent korbejarja a helyseget, hogy tobb pontban merjen, akkor is ezt periodikusan csinalja ejjel nappal?

Sic Transit Gloria Mundi