Melyik rendszert használtad legfőbb desktop OS-edként mikor a HUP-ra regisztráltál és mit használsz most?

Címkék

Linuxot használtam, Linuxot használok
45% (322 szavazat)
Linuxot használtam, macOS-t használok
9% (65 szavazat)
Linuxot használtam, Windows-t használok
9% (66 szavazat)
Windows-t használtam, Windows-t használok
18% (127 szavazat)
Windows-t használtam, Linuxot használok
9% (67 szavazat)
Windows-t használtam, macOS-t használok
4% (27 szavazat)
macOS/OS X-et használtam, macOS-t használok
1% (10 szavazat)
macOS/OS X-et használtam, Linuxot használok
0% (2 szavazat)
macOS/OS X-et használtam, Windows-t használok
0% (2 szavazat)
Egyéb, leírom hozzászólásban
4% (27 szavazat)
Összes szavazat: 715

Hozzászólások

nem igazan volt legfobb, multiboot+multipc volt, es most is

Nekem is, de mivel Windowst használok a munkámhoz, ez a fő - az pedig nem érdekli a kérdezőt, hogy valakinek a megjelölt a fő, vagy a kizárólagos. Még arra is emlékszem, hogy egy céges win98-as gépről regeltem, igaz azóta többféle Linux disztró megfordult már a gépemen mint Windows, mégis az utóbbi a legtöbbet használt rendszer.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Ez a szavazás nem több flamebait-nél. Annak egyébként nem rossz. De ha már flame csapjunk a lecsóba! :)
A szavazás állásán jól látható, hogy a "civilkedés" az ámítástechnika világában is megbukott. Még egy ilyen oss és linux témájú portál olvasói között is ugyanannyian váltottak linuxról windowsra mint fordítva. MacOS már az egyensúlyt is a linux kárása billenti el.
A desktop linuxot egy profi multi viszi sikerre, leginkább a Google. Ha két év múlva ugyanezt a szavazást kiírja valaki már a túlnyomó többség "foo blablabla, Linuxot használok" választ kattintja vagy inkább érinti. A Chromebook addigra már a periféria országokban is meghatározó notebookká válik. Az egyébként általában fillérbaszó windows fanboyok is Chromebookokat fognak használni, egyszerűen azért mert olcsón érintőképernyős, strapabíró notebookot stylussal csak Chromebookként lehet addigra megvenni. Az android kompatibilitás miatt alkalmazásszámban is bőven windows előtt jár. Azon pedig Linux van. Ha a "legfőbb desktop OS" kitételt komolyan vennénk akkor már ma Linux a domináns az Androidok miatt. A userek többsége ma már sokkal hosszabb ideig simogatja az okostelefonja képernyőjét mint püföli a billentyűzetet a pc előtt.
De hát éljen a flame!

Normális HUP-ot használok!

Próbálj BSD-ből és bárhonnan letölthető forráskódokból macOS-t vagy iOS-t fordítani a gépedre!

Android-x86, OxygenOS, LineageOS(CyanogenMod), OmniROM, Baudu Yi, Amazon FireOS, Barnes & Noble Nook, ColorOS...
Hol vannak hasonló macOS vagy iOS forkok?!

Normális HUP-ot használok!

A Linux sikerét azért várták sokan, mert egy szabad rendszer. Az Android vagy a ChromeOS post-release open-source megoldása a zárt Play Framework-el párosítva nem ilyen már.

Szóval az, hogy a Chromebookok népszerűek, csak rombolja a szabad szoftver eredeti víziójának ügyét.

Persze, forkoljuk az AOSP-t, senki nem akadályoz meg benne. Ja.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Ha már Chromebookot citálod akkor ChromiumOS és nem AOSP.
És tetszik vagy sem, senki nem akadályoz akár forkolásban akár Google-független Androidban. Nem fenyegetőzik a Google bilincses plakátokkal mindenféle úgynevezett jogvédő szervezek szoknyája mögé bújva. Vannak szép számmal ilyen gyártók, és közöttük sok sikeres. Legismertebb a Xiaomi, de mellettük minden kínai gyártó rendelkezik Google független Android vonallal, ha úgy neked jobban tetszik Android forkkal. Kínai piacon csak ilyenek vannak. Egy maláj gyártó több éve ChromiumOS notebookkal is jelentkezett. Ezek a gyártók, különösen akik sikeresek lesznek, bizonyos mértékig partnerségre lépnek a Googlelel. Nem kényszerből hanem mert a Google korrekt és jó partner.
Az Ubuntu Touch és a FirefoxOS is az Android által használt Linux kernelre építette a rendszerét, androidos kernel patcheket felhasználva. Őket sem fenyegette soha a Google.
A Play pedig pontosan annyira zárt mint a linuxos Steam. Egy opció ami segíti a Linux és opensource rendszerek sikerét úgy is, hogy ezek maguk zárt szoftverek. Nem kötelező használni egyiket sem. Play nélkül ugyanúgy van Android mint PC Linux Steam nélkül. Kínában például ez az alap. Ugyanúgy több millió android app közül válogathatnak a kínaiak mint a Play-es android userek. Nem kötelező a Play de szerintem a legjobb app bolt androidra.

Normális HUP-ot használok!

Mikor regisztráltam technikailag Windows volt a fő rendszerem, de le szerettem volna cserélni, ezért regisztráltam leginkább (=segítség/tanács kérése). Aztán évekig Linuxot használtam, de mostanában visszatértem a Windows vonalra, mert az irodában is azt használunk és pár dologtól eltekintve elégedett vagyok a Winnel is. "Linuxot használtam, Windows-t használok"-ot jelöltem.

Hazudtam, mert a munkás a legfőbb desktop, de ott nem hagyják az x-es holmikat.
Jut még eszembe, ha BSD-t használnék, csak az egyébbe férnék be?!

os x-ről váltottam windowsra és linuxra. Notebookon Windows 10-re, asztali PC-n Linuxra váltottam (előtte Macbook és asztali gépen Hackintosh). Mindkettőt egyaránt használom az egyiket ügyfélnél/úton, másikat irodában.
--
openSUSE - KDE user

Nem bináris a válasz egy oldalról sem.

Windowst használtam otthoni desktopként, Linuxot tanulásra, amikor feliratkoztam.
Windowst használok otthon, Linuxot a munkahelyen most.

Indok: az otthoni gép főleg játékra van.
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods

Akkoriban (2004-ish, ha jól számolom) többnyire AmigaOS-t használtam, nem sokkal előtte meg főleg OS/2 Warp-ot. Most meg macOS-t (és mellette még munkaeszköznek Linuxokat, valamint hobbiból AmigaOS 3.x-t és MorphOS-t).

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Windwos-t játékra, Linuxot minden másra.
Akkor is, és azóta is :)

(Annyi a változással, hogy úgy 2011-óta Qubes van a gépeimen, Linux-os VM-ekkel)

--
zrubi.hu

BeOs -> Windows -> Linux -> Windows -> Linux

Régen BeOS volt, aztán Windows ME lett egy ideig, utána SuSE és UHU linux, majd OpenSuSE, utána Windows 7, Win 10, és arról most karácsony előtt váltottam ismét OpenSuSEra.

Közben munkahelyen meg Windows, aztán Linux, utána OSX, majd megint Windows és egy kevés linux.. (dual pc)

Nagy Péter

Ha nem csal az emlékezetem, akkor egy leselejtezett HP Visualize B132L-t használtam akkoriban Debian-nal. (Igen, a gyári HP-UX helyett.)

Személy szerint akkor sem és most sincs fő rendszerem. Windows + Linux nagyjából vegyesen van egymás mellett.
Melóhelyen a fő policy az, hogy Windows only a kliens gépeken, de azért én néha becsempészek egy kis linuxot is.

Vizsgára felkészülés végett keresek "kidobásra" szánt menedzselhető Cisco switch-eket és routereket, leginkább Pest és Bács-Kiskun megye területén.

Azt sem tudom 13 napja mit csináltam, nem hogy 13 éve milyen OS volt a gépemen :O

A pontos időzítésben nem vagyok biztos, de korábban linuxot használtam, jelenleg Windowst használok. A váltás oka az, hogy szeretem a munkámhoz leginkább optimális OS-t használni. Amikor a fő tevékenységem "linuxozás" volt, akkor a linux volt erre optimális - ma, amikor mindennel (is) foglalkozom, de leginkább "irodai" jellegű tevékenységeket végzek, a Windows az optimális. (Jó kérdés, hogy ha most linuxoznék, akkor mit választanék, a válasz az "attól függ", hogy mit kell linuxozni.)

A fájlkezelő már a recens könyvtáron áll meg végre? Még mindig ABC rendben vannak a fájlok?

Az Open és Save As.. dialógusok a mac OS-en még mindig jól ki vannak találva, mégha a többi multitask OS funkciót (drag selection to copy, drag title to copy, exposè) mostanában nem is használom annyira. Na jó, de, a keresőt.

Ezen kívül viszont kb az egér-bill kombó amit egy laptop ad... mivel most “menedzser” üzemmódban vagyok, és nem futnak tervezési projektek, lassan két hete nem vettem elő a gépet. Igaz ma muszáj lesz, mert ETL-t kell írnom pythonban.

De ez a két hét elgondolkoztatott, meddig lesznek asztali OS-ek.

Debiant, amikor regisztraltam. Debiant, Devuant, Free- es Openbsd-t most.

Amikor regeltem, már Linux volt a fő OS a gépen. De elég sokáig csak olvasó voltam (2013 környékén szokhattam ide), akkoriban (otthon) még csak próba szinten linuxoztam (inkább kevesebb, mint több sikerrel).

Elindítom a céges windows desktopot és nyitok 15 putty ablakot meg 3 böngészőt;)

Ez kb 15 éve csak a verziószámokban változott.

Munkahely: windows xp az office és a vt320 emuláció miatt az egyik gépen, debian testing az elsődleges desktopon. Notebookon elsőre freebsd, majd windows, mert a vpn szoftverünk csak windows-on futott.
Itthon xp az elsődleges a fotós szoftverek és játékok miatt.

Már nem játszom, a fotós cuccot is nyugdíjaztam, jó nekem a linux. Archivumként a fotók miatt, még megvan az xp is.
Meg egy használaton kívüli t61p-n van egy gyári vista.

az ios meg android már semmi? szart se érnek?

--
GPLv3-as hozzászólás.

A windows alkalmas rengeteg putty ablak megnyitására!
Jóval régebben 20 konzolos linuxot használtam terminálként, ami több szempontból kényelmesebb volt.

Nekem munkahelyen Linux (KVM-en Windowsok + egyéb OS tesztelésre, munkához), otthon PC-n, HTPC-n, műholdvevőn, router-en Linux :D. Nincs multiboot, gamer vagyok, amikor kell (KVM VFIO) virtuális Windows 10 en játszok. Jó ideje szemezek a BSD-vel, (TrueOS/FreeBSD) ha a bhyve-hoz elég okos leszek akkor talán váltok.

Válasz mindkét kérdésre: Biztosan jóval többen, mint ahányan saját termifo-t írtak hozzá már 2000-ben, ;)

Az egy másik kérdés, hogy tudod-e használni a saját munkaeszközödet.

Egy példa:
- Miért nem nézted meg ezt a ...?
- Nem tudtam megnézni.
És emberünk megnyit egy 3x2cm méretű putty ablakot.
Ezzel mit kezdenél?

Yepp. Kifejezetten szerettem én is windowson.
Natívan szüttyögés nélkül alapból működik benne az X11.
Az élő session-ben tudsz scp/sftp-t csinálni.
Ismeri jól az ssh protokollt, és abban tud az élő kapcsolaton okosan további csatornákat létrehozni (pl. a fent említett dolgokra).

Sajnos a firefox nincs integrálva. :-D

Biztosan elég jó, csak nem értem. Ha bejelentkezek terminálon egy unix szerverre, akkor csak a X11, RDP, VNC, FTP, MOSH, X server, Basic Cygwin commands (bash, grep, awk, sed, rsync,...) ... felesleges. A többit meg tudja a putty.

Pl. Multi-execution - ezt egy-két soros paranccsal szoktam elintézni. Képzeld el, ha 120 kliensen 120 ablakban Ctrl+Shift+Insert segítségével pasztáznám a parancsokat. Jól elcsúsznék. ;)
Vajon miért rsync-elnék egy unix szerverre/szerverről a windowsra, meg minek a bash és awk, ha egyszer ott van a szerveren?

Végül egy kérdésben össze lehet foglalni az egészet: Mire jó ez az egész és meddig/mivel lesz kompatibilis?

2001 óta napi szinten és több szerveren. Bár 2012-ben ezeknek a munkáknak a java része megszűnt. 2013 óta meg a windowson is dolgozom, mert visszakanyarodtam hw fejlesztőnek.
Tehát jelen pillanatban 5-7 helyre szoktam ssh-val kapcsolódni. Ebből 3 napi munka.

Az X11 kliens talán hasznos, de nem használok unixon grafikus programokat. A X szervert meg el tudnom indítani a szerveren, ha szükséges - nem kér grafikus csatolót. Volt is egy ilyen úgy 15 éve, amikor valami csak X+java alatt futó kulcsgenerátort (?? - nem emléxem) futtattam AIX-en.

Kicsit megint önellentmondásban vagy. Egyrészt azt próbálod elmondani, hogy neked nem volt ilyenre szükséged, ergo biztosan ez az általános felhasználás unix adminoknál, hogy nem kell nekik X-es szoftvert futtatni. Kicsit gondolati hibás ez az érvelés...

Másrészt, te magad írod, hogy amikor ilyenre volt szükséged (ergo, mégis akad ilyen eset!), akkor helyben a unix szerveren indítottál egy Xservert.

A kérdés csak az, hogy akkor a program, ami X-es volt, annak a gui-ját hogyan láttad, ha az XServer a magán a serveren futott?
Direktbe 0.0.0.0-ra bind-oltad és kiengedted a nagyvilágba, és rámentél mondjuk egy vnc kliensel? (Feltéve persze hogy vnc-s Xserver volt. Abból gondoltam, hogy említetted, hogy olyan Xservert indítottál, ami nem kért grafikus csatolót. Ha más, nyilván majd kifejted azt a use-case-t.)

A munkahelyemen a 90-es évektől ketten kezeltük a szervereket. Mindegyikünknek járt egy X terminál. Úgy értem valódi, igazi, bootolós... Én nem használtam, hanem kis linuxos gépen N db konzolon - akkoriban még telnettel. A szerverekhez még járt monitor, grafikus csatoló, desktop.
A későbbiekben a szerverek már nem támogatták a grafikus csatolót, maradt a soros konzol - install és javítási funkciókhoz. A mai szerverek már a soros portot sem támogatják, helyette virtuáls konzol, vagy https a szervízprocesszorra. Nem grafikus környezetben a smitty volt az alapvető kezelő felület. Az IBM szakemberei is, meg mindenki is ;) áttért a kommandlájn kezelésre, mert az lényegesen gyorsabb, mint az alfanumerikus vagy grafikus felület, ahol esetleg nem minden metódus és opció érhető el. Mellékesen semmilyen grafikus alkalmazás nem futott a szervereken. És nem utolsó sorban a szerverekre mindig csak a munkához szükséges csomagok voltak felrakva. Idáig a POWER alapú AIX szerverekről beszéltem.
A "házi szerver" előbb volt RS6000, majd később linux is. Otthon sokáig OpenSuse szerverem volt, ahol az alfaumerikus yast volt a kezelőfelület. Bár ott is sok esetben inkább kiadtam a parancsot.
Másrészt, te magad írod, hogy amikor ilyenre volt szükséged (ergo, mégis akad ilyen eset!)
Igen, 20 év alatt potosan egyszer. A töketlenek java-ban írtak meg valami cert generálást, és csak X-es gui-val lehetett elérni. Ez jó játék, mivel rakhatam fel mindent: java, X szerver, a windózra meg az X kliens. Utána rögtön leszedtem mindent. Öröm, boldogság.

A kérdés csak az, hogy akkor a program, ami X-es volt, annak a gui-ját hogyan láttad...
Mivel láttam valódi X terminált, kissé lépéselőnyben érzem magam. Ez a szerkezet csak egy hardver. Valahonnan bootol, aminek a végén megkapja a default server-t és néhány default menü elemet. Ha bejelenkezel, akkor kapsz DISPLAY-t is, ami az az izé, amire a programok küldik a kimenetüket. Az a lényeg, hogy miután elindult a terminál, minden konfig és program elem egy url. Tehát a fontok sem biztos, hogy a "fő" szerverről jönek, a programok meg akárhonnan. Ehhez képest egy X-es linux desktop specifikum, mert helyben van a grafikus csatoló, a DISPLAY is, és altalában helyi programokat futtatsz. Egy Windows-on futó X kliens hasonló egy terminálhoz.

Természetesen elhiszem, ha egy mai linuxos grafikus felületet használva vonzódik a grafikus programokhoz. Ennek ellenére becsukott szemmel állítom, hogy egy csomó dolgot nem lehet még ma sem megoldani gui-n keresztül.

Mindegyikünknek járt egy X terminál. Úgy értem valódi, igazi, bootolós...

Milyen van még? Még én is csak olyat láttam. Egy sima linux desktopot nem fogok "X terminál"-nak hívni, csak azért, mert képes ugyanazokat a funkciókat ellátni.

A "házi szerver" előbb volt RS6000, majd később linux is.

Emiatt kicsit irigyellek. Én ócska használt pc alkatrészekből raktam össze magamnak linux alapon. Ilyen vasakat sose sikerült kukázzak otthonra.

Mivel láttam valódi X terminált, kissé lépéselőnyben érzem magam.

Ezért miért? Ez egy trey blogjának álcázott unix portál, vagy mi a fene. Szerintem itt azért a közönség számottevő része (kb. legalább vagy 5%! :D) látott már ilyet és dolgozott is vele. Nem vagy vele egyedül. Én is szerettem X terminálon dolgozni.
Sőtt! Elég van némi ismerem az X11 protokollról is. Én még indítottam linuxon is úgy Xserver-t, hogy -query-vel csattanjon oda xdmcp-zni másik szerverre. Ismerem a mókát. Meg azt is, hogy mit lehet linuxszal.

Amúgy meg: ne a gombhoz válasszuk a kabátot!
Pont a cert témát emlegeted: Ha nekem gyorsan kell mindenféle cert machináció, mert mondjuk 3-al ezelőtti munkahelyemen össze kellett rakjak reprodukciós környezetet, akkor gyorsabb volt indítani egy xca-t és összekattogtatni seperc alatt egy hasonló cert-chain konfigurációt, mint amit a debug bundle-ben láttál.
Ha automatizálni kell valamit kihagyva mindenféle interakciót, és scriptvezérelten kell valamit csinálni, vagy repetitíven csinálni, akkor meg a cli a nyerő. De részemről nem vagyok elfogult. Mindennek megvan a maga felhasználási területe.
Amúgy meg terminálra is van ncurses lib. Nem feltétlen szükséges grafikus felület ahhoz, hogy interaktív legyen valami. (Lásd még mc-huszárok!)
Csak épp már a 21. századot írjuk. Hatékonyabb bizonyos dolgokat gui-n csinálni!
Amúgy meg részemről jobb szerettem a linuxok grafikus felületét is, amikor még közelebb volt a cde-hez kinézetben. Sőtt a 2-es gnome végnapjai felé, mikor a compiz bejött, azt még jobban szerettem. 2010 óta desktopon imho a linux is visszafelé fejlődik.

Btw, ha már emlegetted a smit-et: nekem kifejezetten szimpatikus volt akkoriban. Leraktak elém egy RS6000-et, amit a volt középiskolám kapott a sulinet program keretében, hogy tudunk-e evvel valami értelmeset csinálni. Meg kaptunk hozzá egy telepítőcd-t. Doksit egy szálat se. Kifejezetten jól jött, hogy ha valamit változtatni kellett, lehetett benne csak kattogtatni, ami kell.
Meg úgy rémlik, hogy még ki is írta a parancsot, amit igaziból a változtatás végrehajtása érdekében futtatott.
Meg hogy ssh -X -el bementél, és nem kellett a szekrény tetején lévő gép közelébe ülni. Intézhetted a linuxos dekstopodról is.

Amúgy meg: A linux sem specifikum. Csak anno "Workstation" gépek olyan pénzekbe kerültek, hogy akkoriban itthon senki nem workstation-nek használta őket, hanem szervernek. Meg hozzácsaptak pár X-terminált és egyből volt Teszkogazdaságos unixos géppark.
Egy workstation-ön néha "lógott" vagy 30-60 X-terminál, mert ennyi pénz volt csak.

Egyébként meg, visszatérve az Ontopic témára: A mobaXterm-nél kifejezetten szimpatikus húzás volt, hogy tudott X11-et.
pythonban kellett gyorsan összetákolni valamit grafikonok generálására. És a matplotlib, ha másképp nem rendelkezel, akkor mindenképp próbál X11-en odacsattanni a display-edhez, még ha aztán nem is fog ablakot kiküldeni rá.
-> Azon a ponton össze lehetett dobni egy PoC kódot, hogy az úgy jó lesz-e, olyan grafikon kell-e, mint amit legenerált.
-> mire a CR-ig eljutott a kód, szépen el lehetett olvasni a matplotlib doksijában, hogy mi a péket kell neki mondani, hogy ne akarjon a by default X-es kapcsolódással indítani
-> a fejlesztés során később meg megint jól jött, mert amikor ki kellett matekozni, hogy hogy is legyen elrendezve a grid a grafikonon esztétikusan: hagytad -> kifejezetten X-re küldted. Ott interaktívan tudtál játszani a border meg spacing értékekkel. Azonnal láttad, hogy nézne ki -> lehetett az értékeket püfölni a kódba instant, ahelyett, hogy a |: beírok pár értéket ; legenerálom a png-ket ; scp magamhoz; megnézem helyben hogy is nézne ki a végeredmény ; :| loop-ot játszodtad volna az "ameddig szép nem lesz" kilépési feltétellel. Egyszer az egyik grafikonnak nekifutottam így. Nem volt gyors. Sok időt el lehet így b...ni. Aztán újra elővettem a matplotlib manuált, hogy itt már szándékosan X11-re küldjem a végeredményt a png helyett a fejlesztési folyamat felgyorsítása érdekében.

Összegezve: nekem úgy tűnik, csak azért, mert egyfajta csőlátással végzed a munkádat, úgy gondolod az az egy és igaz út, amit te csinálsz. Más megközelítés, más eszközök, módszerek már nem is léteznek, illetve biztosan nem is jók.
Szerintem meg nem. Jó ha nyitott vagy újat tanulni. Ebben a szakmában meg pláne!

Akkor a vindózra felrakott Xming az linux desktop? ;) Volt egy hülye ötletem, de ennek a programnak a felrakásával el is halt - el se indítottam, le fogom szedni.
Vajon milyen időszakot emlegetsz? 90-es évek közepe-vége felé már nem nagyon árultak X terminált.

Nem is rossz ötlet ez a MobaXterm! Éppen tegnap ajánlottam egy kollégának, akii full Windows centrikus. Csak nano legyen benne! ;)

Emiatt kicsit irigyellek.
Nem is említetem, van még egy eServer p615-öm is - POWER4+. Az is elég régi, meg csak álldogál, de nincs szívem kidobni. Egyiket sem kukáztam, hanem vettem őket. Nekem ez volt a munkaeszközöm 1996-2012 között. Persze előtte pár évig a cég gépein dolgoztam.

Képzeld el, még jogosítványom sincsen! Egyszerűen utálok utazni. Bár nem túl egészséges, de csak ülök a seggemen és végzem a munkámat. Így aztán nyilvánvalóan alkalmatlan vagyok taxisofőrnek.
Eddig elég hosszú pályafutásom alatt mondjuk 0,001% olyan programot írtam, aminek valamilyen képernyő kimenete lett volna. Bár néhány (6db) roppant primitív weboldalt is elkövettem, de webdizájner sem vagyok.
Marhaság ilyet állítani:Jó ha nyitott vagy újat tanulni.
Ezeket már régen tanultam, csak a szakmának egy teljesen más oldalát űzöm. Kizárólag szerver programokat írok, illetve hardvert tervezek. Az utóbbihoz van szoftveres kolléga, aki szépen hupilila keretbe foglaltan megjeleníti a grafikonokat, akár java, php, C#, vagy egyéb nyelveken. Szerver esetén megírja valaki a webes részt az adatbázisból - amit kizárólag azért töltök meg adatokkal, hogy a webes részt JÓL meg lehessen írni. ;-D Viszont az adatok letöltését én rakom alá, - bizony eléggé elavult technológiával (szerinted - szerintem meg a pont erre valóval).
Csőlátású ám a taxisofőr mert nem ért a unixhoz! ;)
Kedvencem egy kőműves mondása: A mérnök úr még vakolni sem tud?!

Nem.
A "vindózra" felrakott Xming-től a "vindózod" csak annyira lesz hasznos, mintha fognál egy üres akváriumot és felöntenéd halászlével.

A nanoval meg ne idegelj! A Debian nekem ott kezdett komolytalanná válni, amikor az installerből kib..ták a vi-t a nanoért. Ennyire fájt volna az installer kézikönyvbe szentelni egy alapfejezetet a vi alapokról? Nem kell egy komplett vim leírás minden feature részletezésével. Elég ha egy busybox vi tudását meghagyják és azt dokumentálják csak le. Az pont ami egy hasznos szerszám lett volna egy installerben.
De ha jól rémlik, tetézték még a dolgokat és az ed-et is kivették az alaptelepítésből.

Amúgy azt kifejthetnéd, miért gondolod marhaságnak, hogy ehhez a szakmához nyitottnak kell lenni újat tanulni.
Számomra az a szakma az, hogy nagyon kevés olyan infó van pl. aminek látom értelmét nyomtatott könyvben megjelentetni. Kb. a legtöbb ilyen tudás, mire egy normális szerkesztői folyamaton keresztülmegy, addigra egy része már elavultá válik. Ez csak egy jelenség. Evvel arra próbálok utalni, hogy milyen gyorsan fejlődik a szakma.

Ha nem haladsz vele, akkor nagyon gyorsan eljutsz abba az állapotba, hogy komolynak vehető helyen nem lesz szükség a tudásodra, csak valami garázscég bérrendszergazdája leszel.
Szerintem.

Ok, tudom AIX-en volt, de gondolj csak vissza, pl. a unix ökoszisztémában hogy jelentek meg 1-2 évente komoly új technológiák, és mekkora mérföldkő volt mindegyik a maga nemében.
Ok. pl. kötetkezelés, meg online átméretezhető fájlrendszer az AIX-en már régóta volt. De az LVM egy hatalmas dobás volt a linuxban. Nem kellett reboot, ha partíciók helyett lvm-et használtál, menet közben tudtál leállási idő nélkül sokkal okosabban szeparálni dolgokat. Aztán ehhez képest később a zfs.
Közben megjelentek ilyen dolgok, mint pl. az iSCSI, virtualizáció, hardware assisted virtualizáció, az első konténer technológiák bsd-n, majd linuxon. Később a linux kernel saját része is lett a namespace, amire aztán volt lxc, docker, ...
A docker maga külön fejezetet érdemelne.
Közben a szofterfejlesztés is fejlődött egy csomó dologgal. A minőség is javult, helyenként! Lásd pl. a másik hup bejegyzést a tdd-vel kapcsolatban. Persze ezt is lehet jól meg rosszul csinálni, mint ahogy dockerezni is lehet szarul.

És akkor még a felhőszolgáltatókra ki se tértem.
Szóval... Részemről írtam pár gondolatot, miért is kell folyamatosan tanulni.
Kiváncsi vagyok, hogyan tudnád megindokolni, hogy miért is ne kellene ezekkel foglalkozni.

Azt hiszem, elég világosan leírtam, hogy részban más szakmában dolgozom.
Az új technológiákat, mint pl. a linux LVM kénytelen voltam megtanulni. Különösen azért, hogy tudjam mit NEM lehet megcsinálni vele, mondjuk a 20 évvel ezelőtti AIX-hez képest. ;)
Egy csomó dologról azért elég beható ismereteim vannak. Még akkor is, ha soha nem fogom használni. Hardware assisted virtualizáció? És a POWER alapú virtualizáció fajtáit ismered? Esetleg tudsz mondani 10 szempontot, miért jobb a többi megoldásnál?
Használtam az iSCSI-t is. Bár AIX alatt tíz évvel korábban több, jobb megoldás is volt. Én még azokat is ismerem.
Az összesen 3,5 főből (2x1+3x0,5) álló cégnél nincs szükség enterprise szintű fejlesztési technológiákra. Különösen akkor, ha a kolléga 10 nap után bejelenti, hogy sikerült kiírnia BÁJT PONTOSAN az átadott adatokat. :-D
Persze mindig jöhet új, vagy más feladat. Az meg olyan, mint a függvénytáblázat. Az győz, aki jobban tudja használni. (Bár olyan is volt, amikor a tanár úr behozott a középiskolai 4 jegyű helyett egy 6 jegyűt! Sajnos, az egyik srác előző este megtaulta az egyik 10 jegyű táblázatot. :)) Azaz a minden ismereténél lényegesen hasznosabb, ha el tudod dönteni mi az elégséges és megfelelően hatékony eszközkészlet a feladat elvégzéséhez. Sok esetben pedig az számít, hogy meg tudod-e oldani a feladatot, vagy sem. Vajon mi lehet a baj, ha a fejlett eszközökkel (magasszintű nyelvek, framework stb.) dolgozó kollégák kevésbé hatékonyak, miközben én assemblerben sokkal bonyolultabb dolgokat oldok meg hiba nélkül? Néha még az adatbázis műveleteket is előkészítem, görbét is elemzek, mert nem tudják megoldani vagy nem marad rá idejük.
A felhő nagy divat. Egyik rendszeremre is javasolták, hogy tegyük felhőbe. De sajnos van a családban igazi cloud expert is, és érdekes: szerinte is marhaság lenne. Pedig én is el tudtam ugyanezt dönteni. Vagy esetleg a javaslattevő még annyit sem értett hozzá, mint én?
Vagyis nem tudom mire alapozod azt az elgondolásodat, hogy semmihez sem értek és azt is rosszul csinálom?

Éppen ma reggel kaptam agyhúgykövet egy C# programtól. Ehatároztam, megírom shellben. Először is nem esik ki a szemem a feleslegesen kirakott, villódzó marhaságoktól, meg egy év helyett meg tudom írni két nap alatt. Csak jól.
Úgy csinálsz, mint az egyik kolléga. Rátalált az adatbázis url-en keresztüli lekérdezésére. Nagy ötlet! Az adatbázist helyileg kezelem script-ből. :-D

Ja, a nano. Az a kollégának kell. Én windows alatt is vi/vim-et használok.

Az új technológiákat, mint pl. a linux LVM kénytelen voltam megtanulni.

Akkor ezek szerint te is rákényszerülsz időnként új dolgok tanulására.

A különbség kettőnk között csak a hozzáállás. Te nem szereted, nem élvezed. Én igen.
Gyanítom ebbe a generációs különbség is belejátszik. Ha jól tippelek a többi helyen elkövetett diskurzusainkból, te még X generációs vagy, nekem meg már sikerült épphogy csak, de az Y-ba csöppennem.

A felhő témára: Abban valószínűleg egyetértünk, hogy vannak esetek, amire hülyeség lenne ráhúzni. Nyilván van az a fajta ember, akinek van kb. egyféle kalapács a kezében, és onnantól minden problémát szögnek néz. Ha jól sejtem, a te embered is hasonló volt.

Vajon mi lehet a baj, ha a fejlett eszközökkel (magasszintű nyelvek, framework stb.) dolgozó kollégák kevésbé hatékonyak, miközben én assemblerben sokkal bonyolultabb dolgokat oldok meg hiba nélkül?

Ezt a helyzet, és a kollégáid ismerete nélkül sajnos nem tudom megitélni.

Vagyis nem tudom mire alapozod azt az elgondolásodat, hogy semmihez sem értek és azt is rosszul csinálom?

Ezt meg fogalmam nincs honnan vetted, hogy így gondolnám.
A tudásszintedről nem nyilatkoztam egy szót sem! De ha valahol mégis, akkor
#1, kérlek mutass rá, mert kiváncsi vagyok. Lehet, hogy csak félreértettük egymást. Mint itt a kedves rendőr úr: https://youtu.be/4Ed96Zl2qmg?t=1h8m14s
#2, nem a tudásszinted kritizáltam, hanem
2.a; A hozzáállásod az új dolgok és technológiák elsajátításával kapcsolatban
2.b; A másik topicban, a kódolási stílusod. Igaz nem fejtettem ki, de ott is inkább azt, hogy amennyire abból láttam (igaz, csak a $dir nem "-ozása mentén jutottunk oda, és abból extrapoláltam), volt egy olyan megérzésem, hogy veled csapatban nem lehet jó együtt dolgozni, ha ugyanazon a kódbázison kell dolgozni több embernek is. Az az érzésem, hogy ameddig szépen körbe van határolva az "interfész", hogy kinek meddig tart a felelőssége határa, addig rendben el is vagy. De hogy veled valakinek kölcsönösen egymás kódjaiba kelljen nyúlni... Arra volt egy megérzésem, hogy az nálad karcos.

Önmagában nem. Lásd még genetikai adottságok vs. Gattaca.

Mindig vannak esetek, amik kívülesnek azon a tartományon, ami alapján a statiszika szerint kerülniük kellene.

De eddig a szubjektív statisztikám azt mutatta, hogy az X-esek jobb szeretnek "berögzödni" egy fix eszközkészletre, amit már megtanultak egyszer és sok energiát belefeccöltek, és nagyon nehezen nyitottak új dolgok tanulására.
Néha visszafelé is vélek felfedezni összefüggéseket. Ha valaki pl. képes órákat áradozni nekem a Delfi-ről, és még manapásg bármilyen 0-ról írt projekthez azt használna, szinte biztos, hogy ő vagy valaki megmondóember a projekten X-es.

Mondom, ez nem generációs kérdés. Inkább életkoré.
Most jöjjek a magam példájával?
Tizenévesen bármit hajlamos voltam megtanulni, "mercsak".
Aztán ahogy múltak az évek, egyre lustultam.
Most, hogy lehetőségem nyílt a második gyerekkorra, megint tanulnék új dolgokat, csak motiváció híján már nem megy annyira...
És úgy veszem észre, a legtöbb embernél valahogy így működik.
Szóval nem attól függ, hogy melyik korba születtél.

Mondom, ez nem generációs kérdés. Inkább életkoré.

Azért azt az egyszerű matematikai összefüggést ugye belátod, hogy az épp aktuális időpontbeli életkor ok-okozati szinten (és nem csak holmi statisztikai korreláció szintjén!) összefügg avval, hogy melyik generációba született valaki?

A lustulás, meg az, hogy "beragadtál", már egyéni "pálya".
Ha újra nekiállnál edzeni az agyad, könnyen meglehet, hogy ugyanúgy könnyű lenne tanulni újra.
Csak előtte fel kell frissíteni a "tanulóizmokat".

Mivel én folyamatosan igyekeztem olyasmit csinálni, amihez mindig kellett valamit tanulni, így kevésbé lustult el az agyam a tanulástól. Cserébe mondjuk pár témakör meg kiesett belőle, amiknek már anno sem sikerült valamiért megfogniuk. Pl. hőtan. Fizika versenyeken még jól ment. De valahogy nem keltette fel sose a mélyebb érdeklődésem. Mostanra már csak ilyen hülye hétköznapi összefüggésekre emlékszek belőle, hogy ha a gáz hirtelen kitágul, akkor lehűl.

Én a magam részéről inkább azt mondanám, hogy sokan csak szimplán lusták és nem fektetik bele az effortot, hogy folyamatosan tanuljanak, vagy esetleg, ha ellustultak, akkor újra tanulásra adnák a fejüket. Aztán megragadnak egy adott szinten.
Erre így általánosságban van egy ilyen észrevételem. Ez kb. generációfüggetlen.

Ami szerintem kb. statisztikailag kimutathatóan korrelál: X-esek közt sokkal több olyat találni, aki már úgy gondolja, tanult eleget az életben, és avval az eszközkészlettel (vagy esetleg minimális tanulással) már ellesz élete végéig.
Akkor még a világ is sokkal lassabb volt. A Life Long Learning akkor még ki se volt találva.

Az Y-os generációban is vannak lusta emberek. Viszont itt már egy statisztikai hibahatárnál nagyobb / szignifikáns réteg megjelent, akik számára a Life Long Learning természetes akkor is, ha az ember nem megy papnak.

Szerintem másról beszélünk.
Az, hogy per pillanat a mostani X/Y/Z/... generáció tagjai milyenek, az nem azért van, mert az adott generáció tagjai. Ha eltelik tíz-húsz év, ők/ti is hasonlóak lesztek, mint most az X-nek mondottak.
Nem az X-esek közt találni sok ilyet, hanem a 30-40-50 évesek között. Szerintem és tapasztalataim szerint. Amikor tizenéves voltam, ugyanezt láttam az akkori felnőtteken: "jó nekünk az az R22, minek ide PC?" (jó, ez most durva sarkítás, mert 99%-uk jött tovább és tanulta az új technológiákat)

Szóval szerintem inkább az életkor, az aktuális életkörülmények, lehetőségek azok, amik ezeket a dolgokat befolyásolják.

Nem beszélünk másról, csak épp nem értünk egyet.

Szerintem ez nem egyszerűen életkor függő.
A magam, majdnem 38 évével, még most is szívesen és folyamatosan tanulok.
És szerintem ebben benne van az is, hogy a világról alkotott tudásmennyiségre ha rajzolnánk egy görbét, valahol akkor körül kezdett szépen "laposból" meredeken fölívelni.
Mint mondtam: nyilván az én generációmban is van még sok lusta ember.

Sőtt, az X-esek közt is akad, akinek a számára elenyésző a Life Long Learning.
Csak régebben az ilyen emberek akadémikusnak, kutatónak, stb. mentek dolgozni, és az össznépességre vetített arányuk kb. a statisztikiai hiba mennyisége.

Az én hipotézisem, hogy az Y-osok közt már több olyan van, aki számára a Life Long Learning természetes, és 40-50-60-* éves korában is folyamatosan fog újat tanulni.
X-esben is láttam már ilyet. Aki amúgy pont az "IT Iparban" volt.
Már régen a nyugdíjas korosztály volt. De folyamatosan figyelt és tanult és nyomult a dolgokban.
Már akkor emlegette az arm-os processzorok térnyerését, amikor még épp csak hogy az első őcska Samsung Galaxy S-em, vagy mi a rákot nyomogattam, amivel sikerült egy életre megutáljam a Samsungot. Talán még valami 1.2, 1.3 körüli Android volt rá. Sokan azt se tudták akkoriban még, hogy miért/ mire jó az hogy Android. Ő meg már akkor mondta, hogy nagy jövő van az arm-ban, nagyobb mint gondolnám.
Szóval, van ilyen kivétel is.
De mint mondtam, az ilyen esetek számossága kb. a statisztikai hiba mennyisége. X-men-ek! :D

Csúnya dolog egy gondolatból az egyik felét kiragadni, méghozzá olyan módon, hogy látszólag az igazadat bizonyítsa. Mindössze annyit magyaráztam, hogy elég jól meg tudom ítélni mi elégséges és optimális egy feladat megoldásához. Pl. a shell scriptet még nem tiltották be, ezért mondjuk inkább azt választom. Bizonyára rossz körökben forgok (vagy tán csak olyan feladatokat vállalok el) amihez ez elégséges. Néhány ember a legmodernebb eszközzel sem tudja maradéktalanul megoldani a feladatot, hiába ért hozzá. Mármit az eszközhöz. Annyiban igazad lehet, hogy nem vagyok hajlandó olyan eszközt megtanulni, amivel rosszabb performace lesz a végeredmény.
Intermezzo: Éppen most raktak fel egy hírhedten lassú rendszert egy cpu-rengeteg+96G ram+full ssd gépre, aztán mégsem lett semmivel gyorsabb. :-D Pedig előre megmondtam. Bár pont engem meg sem kérdeztek, (hiszen szerintük sem értek ezekhez a modern technológiákhoz). Viszont tudom mitől lassú és azt is mitől lehetne gyorsabb, de mint a vaknak a színek... ;)
Általában ez a baj a mindenhez értő kollégákkal, hiába javaslom nekik a joelonsoftware cikkeit. A fejlett eszköz sok esetben roppant egyszerűvé teszi a megoldást, de megfoszt a gondolkodás és a feladat átlátásának képességétől. Erre van egy elég régi és elég cinikus mondásom: Talán zseni vagyok,...de inkább csak a többiek jóval gyengébbek nálam. :-D
Dolgoztam nagyobb csapatban is. A framework kernel és az api közti interfészét írtam - mivel mindkettőhöz értettem - így támogatva a sok kezdőt is foglalkoztató csapatot. Kisebb fejlesztő közösségben meg általában zseniálisan sikerült szétvágni a feladatot. Így nem kellett egymás kódjaiba nyúlkálni, de az egymást átfedő részeket sem megoldani.
"Foglalkozhatnék újabb dolgokkal..." - Ilyen is volt már. A megrendelő kislány hívott fel ezzel, amikor BerkeleyDb-t használtam volna - "... mint az Oracle, vagy esetleg a mysql." Mint "idegen technológiát" engedélyeztetni kellett. A cég szakértője éppen Magosányi Árpi volt (ha nem hallottál róla -> gooogle), és erre a feladatra "zseniálisnak" nevezte. (Nem engem, az eszközt! :))

Azt már talán megbeszéltük, hogy fél sor példából nem érdemes kitalálnod mit írtam egy 5000 soros scriptbe. ;) A fél sorban szereplő $dir előéletéről semmit sem tudtál, mégis belekötöttél. Ez inkább arra utal, hogy bele akartál kötni, mintsem végiggondoltad mit is látsz. Persze azt sem tudhattad, hogy automata (FSM alapú) rendszereket írok, amik hónapokig is dolgoznak bármilyen beavatkozás nélkül. Ott meg nem idézőjelekkel védem a dolgokat, hanem az összes munkaterület fegyelmezett hierarchiában dolgozik. És nem samba share az input, tehát Mucuska szóba se jöhet. ;)
Abban is igazad lehet, ha nem dolgoznál velem. Az elmúlt 25 évben kidolgozott eszközkészlet kiforrott, elég unix-szerű - messzebb áll gnu szintaxisától. Elég sok "újat" kellene tanulnod. :-D
Nem szeretnék újat tanulni? (Csak a keretes szerkezet kedvéért.) Dehogynem, de csak olyat, ami érdekel, vagy szükséges a munkámhoz. Pl. oop, sql soha nem ragadta meg a fantáziámat, sem olyan feladatom nem akadt, ahol a divatos eszközök előnyt élveztek volna a sebességgel szemben. Ez olyasmi, mint amikor a 80-as években újdonság volt a struktúrált programozás, aztán az oop. Akkor is jót röhögtünk, mert még a bipoláris processzoron is struktúrált program futott, csak még nem tudtuk, hogy úgy hívják. :) Az adatgyűjtő rendszereim is tulajdonképpen felfoghatók olyan objektum orientált rendszernek, ahol egy adatcsomag fogadására és feldolgozására létrejött "instance" az adattípustól függően kapja meg a szükséges vezérlést és feldolgozási metódusokat. Kapcsiból át lehetne írni C++, java, sőt python nyelvre is, de ekkor elveszne a shell flexibilitása. De ebből nem következik az új tagadása! Csak annyi, hogy ez az eszköz megfelelő ehhez a feladathoz.
Különben is, mostanában inkább a hardver újdonságok érdekelnek...

Csúnya dolog egy gondolatból az egyik felét kiragadni, ...

Itt elvesztettem a fonalat. Hol ragadtam ki, melyik felét a minek?

... elég jól meg tudom ítélni mi elégséges és optimális egy feladat megoldásához.

Ezt hogy csinálod? Ha jól értem, akkor egy csomó technológia megismerésétől elzárkóztál. Akkor hogyan tudod megítélni, hogy mi lenne optimális, ha nincs egy csomó technológiával first hands experience-d, nem ismered a buktatóit, real life limitációit, stb.?

Pl. a shell scriptet még nem tiltották be, ezért mondjuk inkább azt választom.

Itt meg nettó árnyékboxolsz! Szerintem sehol egy rossz szót nem szóltam a shell-scriptekre.
Ld. még, amit a scriptelős fórumbejegyzésben küldtem linket: Szerinted egy olyan script annak a jele, hogy nem szeretek shell-scriptelni, vagy nem tudom jól használni?

Néhány ember a legmodernebb eszközzel sem tudja maradéktalanul megoldani a feladatot, hiába ért hozzá.

Egyetértés van: Az eszköz ismerete sok esetben kevés. Ha hiányzik pl. a józan paraszti ész (amit sok esetben hiánycikknek vélek felfedezni).
Glennmalure-ben van egy kedves kis pub, ahová szerettem beülni egy-egy pint Rebel Red-re (vagy néha egy jó Steak-re).
Na ott van egy remek kis tábla, némi életbölcsességet sugallva, kitéve: Common sense is not so common!

Nagyon sokan, amikor megismernek egy eszközt, annyira magára az eszközre fókuszálnak, hogy közben szem elől tévesztik a nagy képet. Hogy mire is jó, hogyan illeszkedik az egészbe. Nem lesz egy absztraktabb képük arról, hogy az eszköz igaziból mit is csinál, vagy mi a szerepe egy nagyobb ökoszisztémában. Helyette: Nini, kőőőőbalta! Bámm-bámm!

Általában ez a baj a mindenhez értő kollégákkal,...

Amennyiben ez nem nekem szólt, akkor még egyet is tudunk érteni. Láttam már ilyen jelenséget is. Hogy széltében annyira skálázódik a tudások, hogy a sok-sok legókockából, amit megismert igazán mélységi ismerete egyik területen sincs.
Igen. Van ilyen is. Sok.
Olyan is van, aki ezt tudja jól csinálni. Jó esetben valamilyen technial lead szerepkörben jó tud lenni az ilyen skillekkel rendelkező ember. Feltéve, hogy képes felismerni a saját tudásának korlátait, és nem akar felülről megmondani mindent, hanem a szélességi ismeretét fel tudja arra használni, hogy tudja, mivel kapcsolatban kit kelljen megkérdeznie.

... zseniálisan sikerült szétvágni a feladatot. Így nem kellett egymás kódjaiba nyúlkálni ...

Bocs, a kiragadásért, de...
Ez pont azt bizonyítja, ami megérzésem volt rólad. A "nem kellett egymás kódjába nyúlkálni", nem jelent feltétlenül pozitív dolgot. Sőtt, nagyon sok esetben nem.
Előfordul, hogy megadatik ilyen luxus.
De ott rendszerint szokott is lenni mindenféle gubanc a háttérben.
Hogy egyik volt munkahelyemet említsem, pozitív példaképp: Balabit!
Ott egy kifejezett belső érték a transzparencia. Ezt (többek közt) már a bemutatkozó f2f-en elmondta a főnököm, a cég értékeit bemutatandó. Bármit megkérdezhettél, bármiről. (Na jó, nyilván voltak olyan dolgok, amik józan paraszti ésszel beláthatóan nem. Mint pl. amik pénzügyi titoknak minősülnek. De minden másban ez adott volt)
Ez a supporton nagyon jól jött, mert ha bármerre gubancot gyanítottál, supportosként is volt lehetőséged betekinteni a teljes kódbázisba, és amilyen mélyen csak tudtad behatárolni a hiba helyét, evvel könnyítve a fejlesztő/ karbantartó csapatok dolgát.

A fejlett eszköz sok esetben roppant egyszerűvé teszi a megoldást, de megfoszt a gondolkodás és a feladat átlátásának képességétől.

Na, ebben viszont strongly disagree! Ha úgy választasz ki egy fejlett eszközt, hogy közben nem látod át a feladatot, és nem látod át mélységéig a code-patht, data-patht, akkor nem tudatosan választottad ki. (Lásd még Hype Driven Development és Bullshit Driven Development linkeket a múltkori TDD-s szavazásból.) Onnantól már legfeljebb csak "megérzés", esetleg "educated guess".
Az más tészta, amiben igazat adok (bár ezt nem írtad), hogy a gyakorlatban van sok olyan kókler, aki így hozza a döntéseket.
Dublinban az egyik banknál volt alkalmam ilyen kóklerekkel együttdolgozni az egyik világszinten legnagyobb banknál. Csupa ex-oracle alkalmazott. Ki se vártam a 6 hónap próbaidő végét. Mire kitisztult előttem a kép, mekkora gányolás ami ott megy... Ez sajnos eltartott 4,5 hónapig. Olyan szinten és annyi területen voltak unprofesszionálisak, hogy az leírhatatlan.

A cég szakértője éppen Magosányi Árpi volt (ha nem hallottál róla...

Én csak egy Mag-ot ismerek. Igazi mókamester: Már régebb óta ismertem, de 2003-ban volt egy jó "vicce". Két héttel meg pár nappal a diplomamunkám leadási határideje előtt felhívott, hogy nekem kellene az FSN-t képviselnem brüsszelben, a szoftverszabadalmi cécó mentén.
Szerintem Trey vagy Bra sokkal méltóbb lett volna a feladatra, de Árpi ragaszkodott hozzám. Még abban is hitt, hogy az akkori rendszerben egy munkanap alatt tudunk nekem útlevelet intézni.
Aztán végülis sikerült :)
Ott voltam velük Brüsszelben :)
Ugyanezen az úton Ápri próbált a python jóságáról is meggyőzni, meg hogy miért lenne jó ezt megtanulni. Ennek a kisértésnek még utána tizenpárévig sikerült ellent álljak :) Aztán a könyvesboltnak dolgozva, profiktól látva, hogy is megy ez nagyban. Már sokkal vonzóbb lett. Árpi csak nem a jó érvekkel próbált anno meggyőzni. De azért a közben eltelt tizenpárévben én is sok tapasztalattal lettem gazdagabb.

A Berklydb-s témára: Nyitott ajtókat döngetsz. Én tisztában vagyok vele mire jó. Nagyon sok php-pistike olyasmire használ mysql-t, amire amúgy egy sima bdb is jó lenne. Főleg, hogy a szememben a mysql, ezen a szinten felül nem is hatékony. Ahogy kell bármi constraint, vagy foreign key, vagy bármi amit myisam-on nem tudsz és innodb kellene hozzá, már postgresql köröket ver rá. De a sok php-vérpistike meg nem is érti magát az SQL-t sem. A constrainteket leprogramozzák a kódba, mert az életükben nem hallottak a normálformákról, vagy épp arról, hogy a gyakorlatban nem mindig jó a normál forma se, van amikor egyszerűen nem árt bevetni a már emlegetett józan paraszti észt (angolul: Common sense).

Általában véve igazad is lehetne abban, hogy fél sor példából nem érdemes kitalálnod ....
Nem is a másik 4999 sor érdekes. Hanem abból extrapoláltam egyfajta kódolási stílust, hozzáállást.
Az idézőjel nem használatából, meg azokból amit leírsz, nagyjából elég jól el is találtam:
* feltételezed, hogy zárt a rendszered. Megesik. De ez a való életben nagyon ritkán igaz, és luxus a feltételezés.
Még, ha amúgy igaz is, nem élni evvel a feltételezésel nem jelent számottevően több extra munkát.
Cserében ha befekteted azt a kicsit extramunkát akkor robusztusabb, általánosabban használhatóbb kódot kapsz.
Ami, ha később jön valami komolyabb igény változtatásra, akkor sokkal könnyebb lesz a módosítás is.
* ha már a mélységeiben látni, hogy mi történik felmerült...
echo $dir esetén a shell előbb kiértékeli a $dir-t. Szétszedi szavakra, és szavanként adja át az echo-nak az argumentumokat. Még ha amúgy nincs is a $dir értékében szóköz +1 parsing cycle végigmegy rajta.
Cserébe, ha az echo "$dir" formát használod, akkor a parser számára világos tud lenni, hogy ott 1 db. argumentum van, és az mindenféle további értelmezés nélkül, ahogy van, egy az egyben át lehet adni az echo-nak.
Nagyon apró töredkémásodperc a különbség. De cserébe az idézőjeles forma: gyorsabb, biztonságosabb, és rugalmasabb kódot is eredményez, amit ha később módosítani kell újonnan megjelent követelmények miatt, ezt a részt nagy valószínűséggel nem kell tapicskold. Még a te verziódban előfordulhat, hogy igen.

hanem az összes munkaterület fegyelmezett hierarchiában dolgozik.

Ez a "munkaterület" ebben a kontextusban mit jelent?
Másik programrészeket, vagy más embereket?

A samba share-s input-ot egyrészt nem én dobtam fel. Másrészt: Prog1-en nálunk az első amit Dévényi bácsi a fejünkbe táplált: Mindig validáld az inputod!
Ha idézőjelek nélkül használod, és ezt tudatosan teszed lelked rajta. De gyanítom nincs a modul elején egy másik rövid ellenőrzés, ami meggyőződik arról, hogy a shell-es modulodnak eljutott input valóban egybevág avval a feltételezéssel, hogy amúgy a fájlrendszerre nem került szóközös fájlnév. Ezt csak úgy, ellenőrzés nélkül elfogadod.
És megismétlem: Akár teljesen jól működhet a te zárt rendszeredben, mert körben kívülről, egy csomó effortot beletolva meggyőződtél róla, hogy ne legyen szopóág.
De a gyakorlatban kaptál egy rugalmatlanabb kódot.
Közben beléd rögzül néhány antipattern, amit rohadt nehéz levetkőzni, amikor meg valami olyan modullal, emberekkel, ökoszisztémával kell együttműködj/dolgozz, ahol nincs mindenre befolyásod és csak read-only számodra a feladatspeci.

Az elmúlt 25 évben kidolgozott eszközkészlet kiforrott, elég unix-szerű - messzebb áll gnu szintaxisától. Elég sok "újat" kellene tanulnod. :-D

Ez a poén nem jött át. Valamiért az az érzésem komolyan gondoltad, hogy újat kellene tanuljak. De akkor meg kapufa.
Azt hittem letárgyaltuk már, hogy előbb láttam AT&T SVR4 unix-ot, mint Linuxot, meg hogy előbb ültem X-terminálnál cde-vel, mint láttam volna linuxos gui-t.

Nem szeretnék újat tanulni? (Csak a keretes szerkezet kedvéért.) Dehogynem, de csak olyat, ami érdekel, vagy szükséges a munkámhoz.

Na, itt a különbség: Engem sokminden érdekel.
Másrészt: ha mindent csak azért tanulsz, mert a munkádhoz szükséges, és nem azért, mert érdekel... Úgy könnyű eljutni a kiégéshez.
Én jobb szeretek úgy választani munkát, ahol közben tudok az elvégzéséhez olyat tanulni, ami érdekel.
Ha meg közben fel tudom jól használni azokat a tapasztalatokat, amiket más érdekelt területek megismerése közben rámragadtak, még jobb.

Kapcsiból át lehetne írni C++, java, sőt python nyelvre is, de ekkor elveszne a shell flexibilitása

Gyanítom az OOP és a struktúrált programozás azért nem fogott meg, mert nem sikerült levenni a lényegét.
Mint írtam: Szeretek shell-ben programozni jó magam is. De ezekkel szemben a shell-t flexibilisnek beállítani...

Különben is, mostanában inkább a hardver újdonságok érdekelnek...

Mesélj! Sikerült már az IBM-nek végre kijönnie valami modern Power procival?
Eléggé sajnáltam, amikor a macbook-ok X86-ok lettek, mert az IBM még mindig töketlenkedett. Pedig egy tök jó risc architektúra volt. De van az az érdésem, hogy lassan a Sparc sorsára jut.
Bár, most hogy az trOllacle levette a kezét a Sparc IP-kről és tisztán a Fujistué, még bármi is lehet. Akár az is, hogy gyorsabban hal ki funding hiányában, akár az is, hogy látnak benne fantáziát és reneszánszát éli majd.
X86 vonalon évek óta semmi egetrengetőt nem láttam.
Utoljára amire wow-feelingem volt, az az Amd K8 architektúrájában megjelent HT volt.
Amit jóóóóó pár évvel később tudott csak az intel utolérni, amikor a Nehalemek és a QPI megjelent.

Hol ragadtam ki, melyik felét a minek?
Ezt írtad: Akkor ezek szerint te is rákényszerülsz időnként új dolgok tanulására.
Talán érthetőbben kellett volna fogalmaznom. Tessék: Az AIX alapértelmezett LVM után meg kellett tanulnom az "új technológiát", azaz a fostalicska linuxot is, hogy tudjam MIT NEM TUD.
Igen, rákényszerültem. :-D
Részletesen: AIX alatt van strategy paraméter. Ugyanezt linuxon megfontolt kézi particionálással tudod csak megtenni, ami pont kereszbetesz az LVM-nek. Ennyi.
Ezt hogy csinálod? Ha jól értem, akkor egy csomó technológia megismerésétől elzárkóztál.
Legalább két feloldása is van ennek a nagy kérdésnek. Az nem tejesen igaz, hogy a megismerésétől zárkóztam el. Inkább a használatától. "Alulról építkező" szemlélettel tekintem át a rendszereket. Ebből következhetne, hogy így képtelen vagyok átfogó képet kialakítani valamiről, de szerencsére nem így van. Viszont ennek a sokak számára kifordítottnak tűnő gondolkodásmódnak az a következénye, hogy szerintem nem lehet a rendszernek gyenge eleme. Ráadásul minden elem legyen egyszerű.
A megismerés vs. használatra jó példa a Windows 7 (és utódai). Komolyan szerettem volna "feljebb lépni", de nem találtam rá okot. A "miért nem" kérdésre meg rengeteg válasz van. Ami elfér 2GB diszken, az miért roszabb, mint amihez 10-60GB kell. Ne értsd félre, nem a diszk kapacitásával szeretnék spórolni! Egyszerűen a felhasználás célja alapján miért kellene ugyanazt sokkal bonyolultabban, több erőforrás felhasználásával, rosszabb minőségben használnom. Olyan, mint amikor a félig behúzva felejtett kézifék problematikáját orvosolja valaki. Értelemszerűen be kell szereltetni egy nagyobb motort, amihez tartozik egy csilivili vezérlőpult is, amit egy kicsit jóval bonyolultabban lehet csak kezelni. Aztán irány Nagykanizsa, mint tegnap! ;)
Vannak ilyen hülyék, mint én. Pl. nézd meg a BerkelyDB natív C forrását. Az a C++ forrás is. ;)
Nem szeretem, ha a definíció kódot eredményez. Soha nem töltöttem hónapokat azzal, hogy elhagyott memóriadarabkákra vadásszak az új technológia bűvöletében. Így aztán apró tévedés:
Gyanítom az OOP és a struktúrált programozás azért nem fogott meg, mert nem sikerült levenni a lényegét.
Éppen fordítva: Azért, mert valamit másképp is meg lehet oldani, abból nem következik, hogy másképp kell megoldani, sem az, hogy a másik megoldás bármivel jobb lenne. (Naugye: hype!) Az újabb fejlesztőeszközök mindent tudnak, de nem életcélom az ebből fakadó side effect halmaz megismerése.
Természetesen más is elkönyvel maradinak, meg elavult eszközöket használok... És most ne a számat, hanem a számot figyeld! ;) Vajon miért nem kérdezik meg, hogy ugyanazokat az adatokat hogy a rossebbe kezelem 1000..10000x gyorsabban? Kívánságra C és shell helyett átírhatom C++, sql, vagy akármilyen legújabb technológia felhasználásával. És akkor mi változik?

Itt meg nettó árnyékboxolsz!
Nem. A shell csak egy példa volt.

Amennyiben ez nem nekem szólt, ...
Nem. Most éppen rólam és a nagyvilágról beszégetünk.

A shell flexibilitása itt annyit tesz, hogy std unix és saját fejlesztésű programok futtatása, ezeknek a paraméterezése és a végrehajtó algoritmus megvalósítása egyszerű. Ezt mintha írtam volna valahol... De ami a legfontosabb: Nem függ semilyen új dologtól, ezért az idők végezetéig hordozható marad. ;) Már, ha ez a cél.

A "nem kellett egymás kódjába nyúlkálni", nem jelent feltétlenül pozitív dolgot.
Csak rálátást a teljes feladatra, folyamatokra, eszközkészletre. Értem én mit akarsz mondani, de a széleskörű ismereteket nem zárja ki az a tény, hogy a teljes programrendszer legkisebb szeletén sem kell egynél több embernek dolgozni. Ez régen (C) úgy működött, hogy a "manáger" kiosztotta a "szereplőknek" a headereket. Dolguk végeztével indult a program. Manapság meg a unit test. Tán látod a különbséget.

Ha úgy választasz ki egy fejlett eszközt, hogy közben nem látod át a feladatot, és nem látod át mélységéig a code-patht, data-patht, akkor nem tudatosan választottad ki.
Kicsit pontosítok. Én csak olyan feladatot vállalok el, amely az általam kedvelt eszközökkel megoldható. Pl. ezért nem írtam soha gui vagy grafikus alkalmazást.

Szóval egy Magról beszélünk. A cégnél arról híresült el, hogy háromszoros fizetést kért, és másnapra megkapta. :-D

Az oracle és a fejlesztőeszköz: Beszéltem olyannal, aki szerint a multitasking csak a VAX processzorán valósítható meg. Pedig C-t tanított a Számalkban. Úgy 15 évvel később megtudtam, hogy tranzakciót kizárólag oracle db-ben lehet megvalósítani. Igazán nem mondhatod, hogy nem falom a modern technológiát! :-)

Fárasztó ez a shell rugózás. Nincs olyan szabály, ami előírná hogy valamit kötelező megvédeni. Most kitalálod a "rugalmasabb" kódolást, aztán validáljuk az inputot a program végén? Biztosan ezt tanították.
A legutóbbi rendszeremben több mint 100 függvény van. Teljesen rutinszerűen NEM adok át pl. MS Word dokumentum tartalmat paraméterként, még idézőjelekkel sem. ;) Ennek az oka pont a shell paraméterkezelése. Adott esetben elég nehéz lehet követni, ha a paraméter(eke)t továbbadom. Pontosan tudom a paraméterek lehetséges formátumát, amiben természetesen sem lf sem space nem lehet.
Az input validálás - már ha van ilyen egy daemon-ként futó programnál - mindig a legelején történik. Ha van parancssorból működő programom, az legfeljebb egy usage-t tol a képedbe, de nem a közepén fog szétszállni. A másik lehetséges input egy adatbázis néhány táblája, amihez nem én írtam a felületet. Természetesen az import is validált, és hiba esetén a megfelelő default értékre cserélem. Van még egy roppant veszélyes terület a web iterfész, amely fifo-n keresztül üzen. Ott min. paraméter szám/szerver/adatcsoport/adattípus/adat/művelet alapján validálok, és az értékek többsége adatbázisból jön. Ha nincs olyan, akkor hiba, tehát tök felesleges a program vége felé validálni.
Van még egy ilyen "ökölszabály", még a gcc is kiírja, miszerint veszélyes a gets() használata. Ez pontosan olyan mint ez az idézőjeles problémád. Bizony, ha 5 program validálja a gets() használata előtt a mezők számát, hosszát, tartalmát, a tartalom helyességét és az ezekből következő max. rekordhosszt, akkor megfelelő méretű bufferrel miért ne használnám? Más esetre meg igaz lehet ez az aggódás. Sőt, ha a megelőző validáló programok közül valamelyik hibás, akkor akár túlcsordulást is okozhat. Erre vajon mit lépnél, ha 10M rekordból egy rossz és a programot automata futtatja? A valóságban nem bonyolult a megoldás:
- A program szétszáll (pontosan az az egy job) - hibaüzenet keletkezik, így lehetőség nyílik a vizsgálatára és intézkedésre.
- A következő validáló program dobja hibára a rekordot - a helyzet ugyanaz.
- Legrosszabb esetben átmegy a hiba a teljes rendszeren. Bár ennek gyakorlatilag nincs valószínűsége, de akkor puff, lesz egy hiba. Nem banki rendszer, megteheti.
(Ahhoz képest, hogy a UPC szerint eddig Ercsiben laktam, nem is olyan rossz. :))

Ez a "munkaterület" ebben a kontextusban mit jelent?
Másik programrészeket, vagy más embereket?

Ebben az esetben éppen egy komplex nagyvállalati ügyviteli rendszer backup állományait az előző 30-90 napra, vagy adattípustól függően mindörökre. Éppen 10 éve működik, és hozzányúlni csak a továbbfejlesztés miatt kellett. Ebben a pillanatban 109 cég, 11 szerver és 28.792.918 mentett chunk/file felettt őrködik, webes letöltést szolgál ki, meg még néhány apróság. Periódusidő 5 perc. A program kb. 5000 sor shell/awk és kb. 1000 sor C és egyéb. Miben írtad volna ma?

Mesélj! Sikerült már az IBM-nek végre kijönnie valami modern Power procival?
:-D
A hardver ebben az esetben nem hardware vs. software. Tudod az olyan, mint ellenállás, kondenzátor, tekercs, tranzisztor stb. Kicsi motortuning cégnél dolgozom, motor(-kerékpár főként)diagnosztikai műszereket fejlesztek, programozok - assemblerben ;). Mondjuk ilyet.
Programoznék POWER-t is, de már mindenkinek pécélinuksza van, mert az sokkal újabb és jobb, mint az AIX. De, majd megmondod.
Mindenesetre a mikor az Intel kijött az első 12 magos csodával, azt is rögtön a tavalyelőtti POWER-rel sikerült összehasonlítani. :-) Sajnos a POWER már nem a kis gépekbe való.

Valamiért az az érzésem komolyan gondoltad, hogy újat kellene tanuljak.
Komolyan. Az újat idézőjelben + szmájli, ez jelenti nálam a komolyságot. :)))))))))))
Magyarázat: Igyekeztem a klasszikus unix alapelvei szerint dolgozni. Ezért, ha láttál már "rendeset", magától értetődő lenne az egész. Linuxra átnyergelve néhány programot másképp kellett használni. Mivel az AIX több unix variáns parancskészletét is tudja...
Tehát minden bizonnyal az általam írt programok használata kisebb meglepetést okozna, mint a *nix-ről átállni linuxra. (Itt volt egy, de a gonoszkodás törölve.)

Vicces, de én ahogy nézem már mac-ről regeltem... pedig előtte lehúztam 7 évet linux desktopon, csak hát a lelkesedésből tervezett desktop nem igazán az amit egy mac OS nyújt.

Mi olyat tud az almás touchpad, amit egy hasonló árkategóriájú más laptopé nem? (No offense, tényleg érdekel)
Bár laptopon nem egerészek, a tapipad használata nálam kimerül a kurzormozgatásban, scrollozásban, koppantós balklikkelésben és újabban ez utóbbi kétujjas változatában, a jobbklikkben.
Ami néha jól jönne: működő lezárás a gépelés idejére, meg néha a GUI-ból szabályozható érzékenység.
Ami engem nem érint, de feltételezem, sokaknak jól jönne: nyomásérzékelés (ujjal rajzolni, nyomás erejével szabályozva a vonalvastagságot)

Egyreszt nem erinteni kell, hanem konkretan megnyomni aminek olyan force feedback-je van, mintha tenyleg lenyomnal egy gombot. Kurvajo.
Az uj modelleken vagy 2x nagyobb a terulet. Ez is fasza.
Overall nagyon precizen lehet vele dolgozni, mint egy egerrel kb. Nincs mellekattintas, pontos es reszponziv.
Nem tudom, hogy PC-n van-e olyan ami ugyanezeket tudja, azert en is inkabb kerdeztem.

Jogos.
Így visszagondolva, ez az a HP ProBook volt, amit két nap után visszaküldtem, annyira ócska volt a kijelzője.
Ennek volt jó nagy tapipadja, amin a gombokat csak két fehér vonal helyettesítette a felső szélén, de valójában bárhol nyomkodható volt. Mint régen a Lemezárugyár játékainak oldala, kb. olyan érzés volt kattanásig nyomni. :)

> nem erinteni kell, hanem konkretan megnyomni aminek olyan force feedback-je van, mintha tenyleg lenyomnal egy gombot.

Vegtelenul gagyinak talalom. Finoman suhan az ujjam a feluleten, precizitas, urtechnika, szinte erintes nelkul erzekeli mit akarok, aztan a kattintashoz kb. 100 szoros erovel be kell nyomni es olyan fura-bizonytalanul, egy *plüpp* hang kisereteben benyomodik, mint a wartburg csomagtarto, amikor gyerekkent egyszer raultem. (Ifjabbaknak: mint a befottes uveg teteje, plipp-plüpp.)

OK, tudom, allithato, hogy csak "tappintani" kelljen.

Csak Linuxot használtam, most már Linuxot és FreeBSD-t használok. Tervek szerint egy év múlva már csak FreeBSD-t használok.

OS2Warp, Windows, Linux akkor, azóta Windows, Linux. (A "legfőbb desktop OS" megjelölés számomra nem értelmezhető.)

Sajnos a munkámhoz használt CAD/CAM szoftverek miatt ~3 éve kénytelen voltam átállni a desktopomon Linuxról a winfos szutyokra, 3 év után is naponta szentségelek az olyan apró redmondi bosszantásokon, amik mindössze azon alapulnak, hogy "nehogy már úgy csináljuk meg mint a Linuxban, mert akkor a juzer azt hiszi, hogy mi követjük őket, inkább szopjon a balek felhasználó az idióta megoldásainkon!"

Mondanom sem kell, hogy a legbosszantóbb ezek közül, hogy a III.évezredben a fájlkezelőben nem tudok lapokat megnyitni, csak új ablakot. A másik kedvenc, hogy rámegyek egy listára az egérrel, és oda is kell kattintani, mivel ha görgetek a középsővel, akkor egész máshol fog reagálni rá, pl. nagyítani kezdi az alkatrész ahelyett, hogy a listát pörgetné.

A legszebb így 2018-ban, hogy installáltam egy pdf printer meghajtót (mert ugye egy grafikus oprendszernek nehogy már a része legyen egy ilyesmi a III.évezredben!!!), majd az upgrade után újra kellett indítani a rendszert. Egy reták szutyok pimfli pdf nyomtató modul miatt az egész oprendszert rebootolni! A dolog úgy került elő, hogy egy-két hete a szoft saját maga szólt, hogy itt a friss verzió, akkor upgrade-eltem, nem indítottam újra a gépet (tán nem is szólt érte), most kellett így nyomtatnom és elszálltak a nyomtatnivalók a devnullba.

Undorodom ettől a szutyoktól, de sajnos csak ezen futnak ezek a szoftverek.

> mert ugye egy grafikus oprendszernek nehogy már a része legyen egy ilyesmi a III.évezredben!!!

Ez melyik verzió pontosan? Már jó néhány éve OOTB a "Microsoft Print to PDF" nevű virtuális nyomtató.
Az újraindítós sztori viszont sántít, alapból egy nyomtató driver miatt nem kell újraindítani semmit, ott 3rd party oldalon van valami gubanc, ha mégis.

-- a Microsoftnál dolgozom

> A másik kedvenc, hogy rámegyek egy listára az egérrel, és oda is kell kattintani, mivel ha görgetek a középsővel, akkor egész máshol fog reagálni rá, pl. nagyítani kezdi az alkatrész ahelyett, hogy a listát pörgetné.

Ez akkora usability fail, hogy nem is ertem hogyan letezhet.

Nem vagyok win user, ugyhogy mar nem is emlekeztem erre, amikor par hete meg akartam nezni egy mono-ra epult programot. Nem megy a gorgo. Hmm. Katt-katt, most epp megy. Es akkor leesett, hogy ez direkt van, a windowst masolva. Azonnal becsuktam az eldobhato virtualis gepet.

W98 alol regeltem, de mar multiboot volt. Aztan 1-2 ev utan el is tunt a Windows.

--
http://www.micros~1
Rekurzió: lásd rekurzió.

[x] Linuxot használtam, Windows-t használok

Mikor ide regisztráltam (cca. 9 éve) régóta már csak Linuxot használtam (volt Win is a gépem, de max. félévente volt bebootolva). Aztán egy rövid Mac-es kitérővel - egyszerűen nem bírtam az OSX-et megszokni - odáig jutott a dolog, hogy mostmár kizárólag Win van a gépemen.

--

Ezt így nagyon szépen végigvezetted, csak pont a legfontosabb maradt le, hogy miért dobtad a Linuxot teljesen.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

Mikor regisztráltam, akkor Linux volt a saját gépeimen, és ez maradt is a mai napig. 2 éve és fél éve munkahelyet váltottam, azóta van céges gépen amin kötelezően windows van. A mostani céges gép egy vadi új I5 HP w10 kombó, amit ügyelet esetén haza kell hoznom. Mielőtt hazajövök, elaltatom, és miután hazaértem, csak minden második alkalommal kell erőszakkal újraindítani. Olyankor ébredés után fekete képernyő fogad.
Imádom :)

Nemrég regisztráltam, szóval akkor is Linuxot használtam, most is. Nem is tervezem a jövőben sem Windowsra visszaváltani, nem hiányzik. Max. ha fizetnek azért, hogy használjam, pl. céges gépen, de a saját gépemen fő rendszerként sose lesz fönt (max. csak sokadik gépen 1-2 játékhoz). Egyszerűen szükségem nincs rá, meg az idegrángás elfog a hülyeségei miatt, ha elé kell ülni (pl. ismerősnek kell rendbetenni a wines gépét).

FreeBSD-n gondolkodom egy ideje, de nem látom, hogy mi pluszt adna a Linux ellenében, akár biztonságban, akár stabilitásban vagy teljesítményben, vagy csak szakmailag. Max. csak az lehetne benne a sikk, hogy egy még ritkább rendszert használok, de ennek nem látom sok értelmét.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

kiskölyök korom óta openSUSE meg némi kubuntu, édesapám jóvoltából, de ezeket csak endjúzerként. utána lett ubuntu, majd Debian Stable meg Arch, most kezdtem ismerkedni az OpenBSD-vel.

"all submitted complaints will be forwarded to /dev/null for further investigation"
expectations versus reality

Solarist / Digital Unixot hasznaltam, most OSX.

Jelenleg linux, a regisztrációkor pedig XP telepítő CD.

Munkaállomás rendszergazdaként ment a 98-->XP átállás. Ugyan XP volt a gépemen, de legtöbbet a telepítéssel és a szaladgálással és utóhangolásokkal foglalkoztam. Persze linuxon(putty.exe) leveleztem(mutt, mail), böngészés éppen mi akadt a kezembe(ie, netscape, links). A net send sem maradt ki azonnali üzenetküldésre, mert azt mindegyik gépen tudtam használni. Otthon persze DOS néha bővítve win.com-al.

A regisztrációkor épp kész lett egy XP alaptelepítése és a leveleimet olvastam putty-al a félkész gépről a linuxos mail szerveren. A visszaigazolást már direkt egy félkész gépen vártam hasonlóan :)

Az kemény, ha 2003-ban otthon még DOS-t használtál win.com-mal. Vagy ezen azt érted, hogy Win9x-et?

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

2002 nyár volt és MSDOS 6.22-re telepített Win9x és a grafikus felülete nem indult automatikusan, csak kézzel. `90-től foglalkozok PC-vel, így megvolt a napi rutin a C:/ és az nc/dn társaságában is. Volt még mellette linux is, de akkoriban nem használtam. Nem sokkal később - őszön - lett új vas XP-vel és forgatómotoros műholdvevővel. A régin meg csak a linux maradt meg tűzfalnak(meg gyakorolni), hogy újra lett net is. ~9 éve még compiz-t forgattam rajta, meg a kockát :)

Akkor voltunk túl a párommal(ma már ex) egy nehezebb időszakon. Amikor kezdődött, akkor még nem jelent meg az XP és a 2000 sok volt a régi vasra. Elég volt az egy évvel korábbi alaplap/proci/memória csere a vizsgafeladatom fordításaihoz. No meg persze az volt a saját lábra állás ideje is. Betett, hogy 3 nap eltéréssel mindketten munka nélkül maradtunk az albérletben. Persze fél évvel később lett csak meg az a hely, ahol a fentebb leírt átállás volt.

Jót nosztalgiázok. command.com meg `98-ban volt, amikor hazahoztam az első saját gépemet és a boltban csak egy sys a: c: volt a telepítés :D

Vagy OS/2 warp vagy win 3.1 volt anno, most meg több, mint 10 éve linux (ubuntu, redhat, centos, linux mint).
Manapság már nagy mutatványnak számítana az is, ha elő tudna az ember vakarni valahonnan egy telepítót hozzájuk...

Szerintem az OS/2 és a Win 3.x elmegy bármilyen emulátoron vagy virtuális gépen. Én Linux alatt Qemu KVM-mel próbálnám, mivel annak rendes hardveres virtualizációnál kisebb az overheadje, de akár a Bochs, akár a DosBox jó lehet hozzá. Ilyen régi rendszereknél nem sokat számít az overhead meg a futásteljesítmény, meg elvannak kevés RAM-on.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

Anno 2003 servert használtam desktopon azt hiszem, mert sokkal stabilabb volt, mint az XP. :)
Pár beállítás módosítással minden ugyanúgy ment rajta (a játékok is), mint XP-n.
--
"Sose a gép a hülye."