Barcelona nyílt forrásra vált?

Open Source

Miközben München éppen visszakozik, a spanyol El País lap arról számol be, hogy Barcelona városa nyílt forrásra váltás folyamatában van éppen. A hírek szerint első körben a használt alkalmazásokat cserélik nyílt forrású megfelelőikre, majd ha ezzel végeztek, a Windowst is Linuxra cserélik. Úgy tervezik, hogy a város szoftverbüdzséjének 70%-át a nyílt forrásra váltásba invesztálják a következő években. Az átállást 2019 tavaszának végéig tervezik véghezvinni. A desktopokra várhatóan az az Ubuntu kerül majd, ami 1000 gépen fut jelenleg pilotban a városban.

A lépéssel Barcelona az első város, amely csatlakozik az európai "Public Money, Public Code" kampányhoz.

Részletek itt.

( PDA_FAN | 2018. 01. 13., szo – 16:32 )

Spanyoloknak már régen is (kb. 10-12 éve?) volt valami saját Linux disztrójuk, amiben még az ikonok meg az alkalmazásnevek is "honosítva" lettek. A nevére már nem emlékszem... Valami hasonló kezdeményezés volt, mint nálunk az UHU, csak ők nyomták az oktatási intézményeikben is erősen.

Közben a tengerentúlon:
How Google Took Over the Classroom

Amennyiben a spanyol modell működik az még jobb mert nemcsak nyíltforrású és linux hanem google-független megoldás is.

Ha Barcelona be is fogja fejezni a linuxra migrálást 2019-ig (blade runner:) akkor München városa szégyenében leülhet a lamer kispadra.

Normális HUP-ot használok!

Münchennek korrupciós problémája van a polgármestere miatt. Ami a lényeg, ezek városok tech hubok. Barca is az. Ott van annyi pénz és tudás, hogy ezt végig vigyék.
Kár, hogy a nagy népnemzeti M.o.-n egy megveszekedett önkori nincs, ami ilyet be merne vállalni.

--
GPLv3-as hozzászólás.

Tech hubok? Hát szerintem legfeljebb pénz hubok. Lehetséges, hogy korrupció is közbejátszott Münchenben de a fő ok szerintem az inkompetencia volt.
Kontinentális Európa eléggé le van maradva informatikában. Münchenben milyen jelentős informatikai cégek vannak?

Normális HUP-ot használok!

Kár, hogy a nagy népnemzeti M.o.-n egy megveszekedett önkori nincs, ami ilyet be merne vállalni.

Amíg a minisztérium/KH/államkincstár VBA-s XLS-t használ adatcsere-formátumnak nem is lesz. Bár úgy rémlik papíron az ASP "linuxon" is menne azt magába is nehéz lesz lenyomni a felhasználók torkán nemhogy linuxal. ;)

( Raynes | 2018. 01. 13., szo – 18:06 )

Sok sikert nekik hozzá. Remélhetőleg nem cseszik el millió éves gányolt disztróba történő lock-in-nel, mint a németek, és sikerre visznek végre egy ilyen projektet, és megmutatják a világnak, hogy a Windows meg az MS Office egyáltalán nem must have, ahogy szinte mindenki gondolja.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

( b | 2018. 01. 13., szo – 21:39 )

na ez az, így kell csinálni. Előbb az appokat és utána az OS-t kell cserélni.

--
GPLv3-as hozzászólás.

( Aadaam v | 2018. 01. 13., szo – 23:02 )

ez addig a percig működik amíg az államtól (vagy tetszőleges jogásztól) nem kapsz egy doksit amit el kell olvasnod, bele kell szerkesztened és vissza kell küldened. Egy nagyváros esetén ez tippre a 0.

Nem lehetetlen feladat. Google Docs vagy Microsoft Office 365 illetve ingyenes webváltozata (a franc tudja most épp mi a neve). Bár így os & app csomag függőség amcsi multi felhőfüggőségére változik, de csak a problémás dokumentumoknál.
Ha lenne működőképes webLO akkor alternatívaként lehetne javasolni a használatát a város saját webportálján.
Magyarországon ezt szerintem csak az állam tudná meglépni. De nem valószínű, hogy ilyet tennének. A Microsoftnak elég jó kapcsolatai vannak a mindenkori magyar kormányokkal.

2018-ban állami vagy helyi kormányzati szerv helyében megtiltanám bármilyen dokumentum küldözgetését. Elsősorban biztonsági okokból. Minden ilyen igényre van már web alapú alternatíva. Csak az a szépséghibája a dolognak, külföldi multik működtetik ezeket a webszolgáltatásokat. A mai állapotoknál még az is jobb lenne ha megállapodna az állam az egyik multival és csináltatna egy nemzeti web.docs portált az állami szervekkel folytatott dokumentumcserére. Az sem lenne baj ha az a multi a Microsoft lenne.

Normális HUP-ot használok!

Azért van fejlődés, legalább a KSH-s "flashes" nyomtatványkitöltőről lemondtak a srácok. (gondolom fenn is rájöttek, hogy lassan nincs böngésző ami betölti ;)) Mondjuk az, hogy egy i7-es is 5 mpig tölti a formot felveti a kérdést, hogy szomszéd gizi néni, hogy fog e-ügyintézni a P4-esén. (úgyhogy van még hova fejlődni ;))

ez így van, van fejlődés. Láttam a nav-nál oracle forms van. Na most az a semminél jobb. De már most el kellene nagyon keményen gondolkozni milyen szabad szoftverrel lehet kiváltani az orát még mielőtt meg nem eszi az egész államigazgatást. Oracle még ha tényleg a legjobb akkor is egy amerikai cég, zárt forrású szoftverekkel.
És én is amondó vagyok, hogy public money, public code.

--
GPLv3-as hozzászólás.

Mert fejleszteni/beruhazni nem olcso, komplex kornyezetek eseten meg dragabb, korrupcioval es extra haszon igenyekkel Mo-n meg aztan vegkepp draga.
Igy mindenki az utolso fillert is ki akarja preselni a vackabol. Ismerek olyan ugyvedet aki Office 97-el tolja, es floppykra backupol. Meg olyan kisebbecske vallalatot is ahol belso halon win2k server van.
____________________
echo crash > /dev/kmem

Komoly probléma az emberi tényező. Ezek a kis és közepes cégek vagy nem értik az IT fontosságát és azért nem költenek rá vagy zsugoriak és azért. Plusz kisebb térségekben már nem találsz szakembereket egyszerűen elmentek. Az ezeken a területen működő KKV-ek szó szerint nem jutnak helyben jó szakemberekhez. Ráadásnak a saját emberi állományuk is "fejlődésre" képtelen emberek tömkelegéből áll. Még ott is ahol van lové sok esetben annyi változott, hogy most már Win10 van a gépeken Office 2016-al de a munkafolyamatok pontosan ugyanazok mint mikor még Win XP volt Office 2001-el. Ez gyakorlatilag nulla fejlődés. Ezek a problémák általában humán erőforrás problémák. Nincsenek jó szakik akik vannak azok elmennek, plusz a magyar munkahelyek általában véve katasztrofálisak nem "csak" bérezésben hanem az emberek "managerelésében". Mi még mindig engedelmes szolgákat keresünk aki befogja a pofáját és körmöl reggeltől estig. Ezek az emberek nem is fognak változtatni semmit.

Összességében lassan fényévekre kerülünk a fejeltebb régióktól.

--
honlapom hamarosan..

Jól látható a kompetencia hiánya Magyarországon belső felhasználásra szánt ITban. Szolgáltatásokhoz kapcsolódóan valamilyen webes megoldás még csak akad, de normális app már nem. A webes megoldásokat is érezhetően "gyakorlott laikusok" kalapálják össze.

Normális HUP-ot használok!

Lássuk be, az egységsugarúaknak a számitógép egy ugyanolyan műszaki berendezés, mint a mosógép meg a kenyérpiritó, és nem hajlandóak tudomásul venni, hogy nem igy van. Maximum arra hajlandóak, hogy vegyenek egy drágább (még drágább) laptopot, mert hátha az a tutti, és hát az biztosan nem romlik el jó sokáig. A "nem romlik el" alá ideérti azt is, hogy nem vesznek el róla adatok, és nem jön rá a zsarolóvirus sem. Mert hiszen ez még új, és garanciális, meg milyen drága volt (tehát akkor biztos ez a legjobb), tehát nem szabad neki elromolnia :-)

De újabb eszközöket venni, azok használatát megtanulni nem hajlandóak. A konkrét példa esetében a trendiségfaktor is közrejátszik: a bimmer meg a mekkbúk trendi és villantós, a NAS meg nem. Ha lenne iPhone méretű akkumlátoros, aranyozott NAS, amit ki lehet tenni az asztalra a mekkbúk mellé az üzleti tárgyaláson, akkor az összes majom sorban állna érte.

én ezt árnyalnám picit, ugyanis az mindenkinek evidens, hogy ha veszek egy mosógépet legalább a pár alap hogyműködikre rákattintok, de bezzeg egy sokkal komplexebb eszköznél, a számítógépnél nem, ez egy rossz mentalitás kérdés, amin folyamatos tudatosítással változtatni kell

Szervác Attila - http://321.hu/sas

Létezik már olyan számítógép aminek a használatához bőven elégséges az ilyen egységsugarú hozzáállás. Chromebookokat egyáltalán nem kell karbantartani. Be kell kapcsolni. Egyszer az elején be kell jelentkezni. Utána már csak használni kell. Most azoknak a nagy része is lassulni fog. De ebből a userek nem sokat fognak észrevenni, mert kevés erőforrás is elég lenne aminek többszöröse áll rendelkezésre.

Normális HUP-ot használok!

Ez tök jó hir, de rajtad kivül élő ember Magyarországon Chromebookot még nem látott közelről, legfeljebb a jutyúbon...

Erről jut eszembe: meg lehet venni a Chromebook-okat itthon valahol? Nem webshopban, hanem valódi üzletben, akol ki van téve, be lehet kapcsolni, ki lehet próbálni?

"Kézbe lehet venni, meg lehet tapogatni."

Nem akarok postásra / futárra várni csak azért, hogy 10 perccel a csomagbontás után lássam, hogy mehetek postára/futárszolgálathoz.

Szóval szerintem a kérdésfelvető nem véletlenül beszélt fizikailag létező boltról. Videón egyelőre nem lehet megtapogatni a kijelzőn kívül semmit, és az se a Chromebooké :-).

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

A fizikai valójában létező magyar pc-műszaki boltos vásárlás lassan olyan úri huncutság lesz mint a kézműves etyeki sör, meg a kézműves assembly program :-)
Sok olyan kütyüt terjed egyre jobban Magyarországon is amit csak internetről lehet rendelni külföldi webboltból. Egy EU-s webbolt pedig hivatalosan nem is "külföldi", igazad van!
Például Xiaomi mobilok úgy hallom jól fogynak Magyarországon is. Az éppen kapható helyi boltból is, de akinek van egy kis esze nem onnan veszi.
Korábban ha nem lehetett Chromebookot kapni Magyarországon az inkább a magyar kereskedelmi viszonyokat minősíti és nem a Chromebookot. A Chromebook köszöni és évek óta jól fogy azokon a piacokon amelyek valóban számítanak. Most az Android app kompatibilitás óta már alkalmazásokból is van bőven. Sőt már nagyobb a kínálat mint Windows notebookra. Programfejlesztésre én még nem használnám, emellett a hard core gaming ami kiesik Chromebookon. Bár arra szerintem a notebook mint formátum eleve alkalmatlan. Alienware notik elég gyakran meghibásodnak. Minden másra tökéletes a Chromebook. Az irodák 90% -nál office munkára is.

Normális HUP-ot használok!

https://www.arukereso.hu/CategorySearch.php?st=chromebook
Nem akkora kínálat mint mondjuk az Amazoné de mind fizikai magyar bolt.
Ennek ellenére a helyedben inkább interneten vásárolnál. Az ár is jobb, az ügyintézés udvariasabb. Amazon hivatalos webbolt Magyarországon is, nem?

Normális HUP-ot használok!

A jelenlegi portálos megoldások a felhasználó felé leginkább egy dokumentum ki- és beadási pontként üzemelnek, még az Ügyfélkapu is csak nagyon szerény többlettel bir. Hogy ezek mögött miféle workflow van, azt inkább nem is akarom tudni.

Ha már egységes kormányzati megoldásban gondolkodunk, akkor a felhasználói minimál igényeket is ki lellene szolgálni. Az nem érték, hogy kapsz egy értesitőt, hogy X napon belül vedd át az e-dokumentumot, majd az átvétel után Y nappal már nem is látod a portálon az ügyeddel kapcsolatos infókat. Jellemző, hogy a múlt év végi, huszáros rohammal inditott Cégkapu kb. nulla alapszolgáltatása elé már külső cégek kezdenek fejleszteni saját workflow-t, hogy a szerencsétlen felhasználó ne fulladjon bele a digitális káoszba.

Hallod szerintem erre senki nem gondolt még sem Barceolonában sem az egész Ibériai félszigeten, úgyhogy _azonnal_ telefonálj a városba hogy lőjék le a Linuxos projektet mert az átállás utáni _első_ napon felborul az egész működés.

:)

--
debian,libreelec,openmediavault,ubuntu,windows,arch,lineageOS
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

Szerintem Barcelonában simán elő lesz írva kötelezően ODF doksik használata ha az önkormányzattal kommunikálsz. Gondolom a madridi kormánnyal való kommunikációra is lesz majd modus operandi és nem fogja dafke LO inkompatibilis doksikkal megtorolni a spanyol kormány a katalán függetlenségi törekvéseket.
Ő szerintem arra utalt, hogy Magyarországon az országos kormányzattal való adatcserén bukna el egy ilyen helyi önkormányzati kezdeményezés. Ebben lehet is valami.

Normális HUP-ot használok!

Az nyilvános adat hogy segítettünk a NetDocPro felületének áttervezésében (kb. github for lawyers, ezt használja pl. az Oppenheim mindenféle nemzetközi szerződéshez, nos, egy nemzetközi szerződéscsomag nem rövid).

Az általános jogi folyamat erősen "track changes" alapú, és ha nincs is benne custom makró, a Word tudása gyakran erősen maxra van járatva. Szerintem a Word funkcióinak kb. 70%-át nagy ügyvédi irodák finanszírozták.

Az is nyilvános hogy volt legalább egy projektünk a MÁV-Starttal. Talán nem államtitok, hogy ott is léteznek Word doksik és Excel fájlok, és hát nemkicsik.

Ezen kívül vannak olyan dolgaink amik nem nyilvánosak :) A 300 oldal egy közepesen hosszú word doksi, és olyan keresztszámításokat látok néha excelben hogy ihajcsuhaj. Volt olyan, amit 20 percig nyitott a gépem.

Ha ehhez hozzáveszed, hogy egyes önkormányzati holding alkalmazottakkal még mindig csak excelben lehet kommunikálni (próbáltuk a Sheets-et, nagyon aranyosan kiexportálták XLSX-be, majd visszaküldték a módosításaikat csatolva)

Mindezt egy olyan cégnél, ahol a géppark kötelezően homogén mac, mert a tervezőcuccok (omnigraffle, sketch, origami), nem fognak máson futni.

Tán 5 év alatt 1 volt olyan amit virtuális gépben nyitottam meg mert makró volt benne (azt a mac nem tud), amíg kötöttük az ebet a karóhoz hogy nem veszünk Office licenszet addig hetente nyúltam ahhoz a virtuális géphez.

De szóval nem az önkormányzaton múlik: a jog op.rendszerét microsoft wordnek hívják, márpedig az önkormányzat egy jogi szervezet. Nagyobb számviteli anyagok pedig excelben vannak, szóval ha egy partnerszervezeted párezer eurónál többet kezel, simán lesz valahol egy excel kimutatása.

Ezt én mind értem, de akkor hogy a bánatban tudtak a Fővárosi Bíróságon (még anno) OpenOffice-ra (majd OOo-ra, és ha jól rémlik a végén LO-ra) váltani szervezeti szinten? Vagy már ők sem azt használnak?

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Jó kérdés. Bíróságra egy ideje EPER-rel adsz le dolgokat.

Igazából az a tippem, hogy a bírósági buli egyoldalú: te hivatalosan leadsz valamit, amire érkezik egy hivatalos válasz.

A szerződések nem ilyenek: van legalább két fél (gyakran 3), akik egy közös dokumentumot szerkesztenek (ill. gyakran egy komplett csomagot, de ezen ne akadjunk fent). Maguk is szerkesztgetnek, meg az ügyvédeik is mindkét oldalon. Az ügyvédek oldalanként általában többen vannak, a bojtárrendszer meg a belső hierarchiájuk miatt.

Szóval TFH A ügyfél akar valami változást. Ezt egyszerűség kedvéért kéri emailben. Email fwd az ügyvédbojtárnak, írd át. Bojtár átírja, nem jó, word kommentbe hogy nem jó. Bojtár visszaírja, majdnemjó, kijavítja, ügyfélnek kiküld. Ügyfélnek nemtecc, beleír, belekommentel. Oké, ügyvéd fixál, ügyfélnek vissza. Jólesz.

Oké, átküld másikoldal (B ügyfél), mit szólsz hozzá. Ügyfél fwd ő ügyvédjének belsőkommenttel... ügyvéd bojtárnak rákommentál hogy írja át.. bojtár átírja... ügyvéd visszaküldi A ügyfélnek, mi lenne ha ez lenne inkább... stbstbstb

Ők kb patchelgetnek, de itt simán lehet többszáz oldal is egy fájl, kereszthivatkozásokkal, bibliográfiázva, amit akarsz.

Nem hiszem el valahogy hogy ott tart a Libre kompatibilitása hogy ez nem esik szét ha valaki ebbe belenyit vele..

Ez a probléma, hogy excel-ben van az a cucc aminek valójában adatbázisban lenne a helye, nem táblázatkezelőben. A frontend persze lehet akár excel _is_, vagy bármi más is, akár web vagy bármi.

És azt is elhiszem, hogy minden önkormányzatnál vannak, akik kihasználják a word tudását, csak ez 100 dolgozóból max 2. Ha nekik kell és ez a jó, akkor meg kell venni nekik a licenszt, nem is kérdés.

De a többség arra használja, hogy megnyit egy üres word doksit, és elkezdi belegépelni, hogy bp akárhanyadik kerületi önkormányzat akármilyen hivatal és stb., majd miután a 3 sornyi tartalom köré kerül a 10 sornyi sallang, akkor kinyomtatja 3 példányban, pecsét, aláírás, akármi.
Na ehhez nincs szükség mso licenszre.

"ez addig a percig működik amíg az államtól (vagy tetszőleges jogásztól) nem kapsz egy doksit amit el kell olvasnod, bele kell szerkesztened és vissza kell küldened."

Azért egyrészt a zállam is kezd már portálosodni, másrészt az es3 kezelésére van a Microsecnek online megoldása is. A Word, Excel fájlok pedig az esetek többségében vagy valami régebbi Ms Office alatt készültek, vagy ha a formátum újabb is, elég ritka, hogy legyen benne olyan platformfüggő VBA, amin elhasalna mondjuk egy rutinosabb Linux felhasználó.

A Word, Excel fájlok pedig az esetek többségében vagy valami régebbi Ms Office alatt készültek, vagy ha a formátum újabb is, elég ritka, hogy legyen benne olyan platformfüggő VBA, amin elhasalna mondjuk egy rutinosabb Linux felhasználó.

Ez sajnos nem így van, átlag halandó nem fog VBA-t debuggolni LibreOffice-on (ő csak azt látja , hogy nem megy az "Új Sor" gomb ;)). De ha nincs benne VBA akkor is simán összehozzák, hogy LibreOfficeba lementve szétessen annyira, hogy visszaküldve ne fogadják el (nemjo/nemtudjukmegnyitni/ekszelbekértük ).

Nem vitatom, hogy vannak ilyen esetek. Megjegyzem, úgy kb. 8-10 évvel ezelőtt volt egy nagy opensource fellángolás az állami szférában, és akkoriban naponta jöttek önkormányzatoktól, biróságoktól a csatolt odf-ek, tehát nem minden állami területen volt igény a Ms Office-specifikus szolgáltatásokra.

Igény itt se lenne (ha rendszeresen nem kellene ilyen táblákon jelenteni. ;))
Fellángolás mindig szokott lenne, legutóbbi levélben már "kompetenciaközpont" is volt (bármi legyen az), na meg a stratégia is az, hogy a zárt forráskódú irodai szoftverek aránya csökkenjen.
Most látom, hogy egy bekezdést egy az egyben ebből a 2012-es cikkből vettek. 2200-ra biztos feláll. ;)

Én simán visszaküldöm az LO-ban szétesett MS Office doskikat, hogy ha nem tetszik, utalhat 60e-et és veszek MS Office-t a kedvéért.

A Telekom belső 'ügyintézéshez' - mivel fontos a biztonság - smartcard-ot adott olvasóval, ami csak Win-nel működik. (Majd 2 hét volt, mire lezongorázták.)
Visszaírtam, hogy küldhetnek egy PC-t felinstallált Win7-tel, ha azt akarják, hogy használjam.
Ezek után kiderült, hogy mégis lehet ügyintézni SC nélkül is.

Megnéznék egy olyan ügyvédi dokumentumot ahol nem kell bepippantva lennie a track changes-nek. Kötve hiszem hogy ez menne a LibreOffice-szal zavarmentesen.

Szerintem minden állami portálhoz tartozik egy 600 oldalas word doksi hogy hogyan kell használni, amitől frászt kapok. Mi bevezettük, hogy az állam szépen sétáljon be a confluence példányainkra ha akar valamit és kommentelgessen ott, mert hogy nem fogjuk hagyni hogy 600 példányban szárnyaljon emailekben az biztos.

Nyilván a kérés az, hogy jójó, de mindig legyen belőle word export.

Mondtam, jóvan vazz, lesz, de kommentet nem fogadunk be rajt.

Egyelőre ennyit sikerült elérnünk. Nyilván minden munkatársamnak van kb. Office365 licensze, mert semmi más nem nyitja meg ezeket a batár fájlokat.

Egy ilyen formatum csak akkor mukodik jol (nyiltan) ha az alkalmazas fejlesztotol (legalabb nagyabol) fuggetlen.

En is tudok kiadni olyan doksit a sajat formatumomhoz amit akarmikor valtoztathatok a kovetkezo verzioval es ezzel versenyelonybe kerulok. (Hiszen az uj formatum megjelenesenek pillanataban en azonnal kompatibilis leszek meg masok nem.) Kovetkezes keppen masoknak nem nagyon eri meg ezt a formatumot hasznalni, kovetkeses keppen ebben a formatumban tenyleg en leszek a legjobb.

De az MS is addig huzta ennek a publikalasat ameddig csak lehetett...

( zeroms | 2018. 01. 16., k – 16:07 )

Dicserendo hozzaallas es hajra.
Sajnos nekem csak negativ tapasztalataim vannak LiberOffice es Open Office Calc-al. Az elmult evben 3x futottam neki raport kesziteskor, hogy PHP/Python szkript helyett egyszerunek tuno felaldatot gyorsan megoldjak Calc-ban es mindig elhasalt.
Legutobb mult heten, egy 91.000 soros, egy oszlopos, response time sample-n akartam hystogram diagramot kesziteni, MAX/1000-es leptekre leosztva, sima FREQUENCY fugvenyt hasznalva es a Calc se szo se beszed 3x halt el amig sikerul. Szerencsere ez alkalommal a recovery mukodott, nem mint par honappal az elott, mikor az egesz documentum megserult es keptelen volt ujra kinyitani.

Tehat fapados algoritmus eseten is 91.000 float-ot kellett atjarni 1000 alkalommal, azaz 91.000.000 iteracio es 1000 szamlalo mezo

A hardware eleg modernnek mondhato: HP Envy x360 Convertible (intel i7 skylake, 8GB Kingston RAM, Samsung SSD)