A Google belső felhasználású desktop Linux disztribúciója immár Debian alapú

De vajon anno a Google inkább saját verziót használt OpenSSL-ből? :)

Nem kell, de egy lehetséges megoldás.

És ha még azt is figyelembe veszed, hogy az Androidnak még a Gentoo stage1 telepítőnél is barátságtalanabb a telepítője mégis többször annyi van belőle mint Windowsból akkor talán világossá válik miért a Google viszi sikerre a Linuxot és nem az ad hoc szerveződő, Windows pc-re linuxokat telepitő gerillacsoportok. :)

"az emberek 99,99%-a sokkal kevésbé ért az IT-hez"

Ők jobb ha semmilyen operációs telepítőjével nem bajlódnak. Mert a vége úgyis "szar a Lenugz", "szar a Winfos", "rohad az Alma mert nem indul a (hackintosh) macOS" lesz. Semmilyen csicsa telepítő nem pótolja a user tudását aminek alapköve lenne, hogy gépet venni tudni kell. Ha egy olyan notebookra akar valaki desktop Linuxot telepíteni ami tele van nem vagy rosszul támogatott hardverelemekkel azon még az Ubuntu telepítője sem segít.
Normális gyártótól kell megvenni a kiszemelt gépet amire gyárilag van telepítve a favorizált rendszer. Átlag usernek mindenképpen.

Én azért hozzátenném hogy manapság az ubuntu telepítője semmivel se egyszerűbb vagy kényelemesebb mint a Debian telepítő, tök ugyanaz..

Ubuntun mindig is hullámzott mikor melyik desktop fejlesztést támogatja a Canonical és melyiket csak a közösség. A Kubuntu is volt már hivatalosan támogatott most ha jól tudom megint csak közösségi de a létezését ez egyáltalán nem veszélyezteti. Most ilyen lesz a Unity-s Ubuntu is. Mosolyra talán a neve adhatna okot ha mondjuk UUbuntunak neveznék.

Nem gondolom, hogy ez a végeláthatatlan fragmentáció lenne a legjobb módja annak, hogy a linux felhasználása szintet lépjen.

--
robyboy

Ha listát csinálnánk a Linux közösség nagy tévedéseiről az első helyen lenne az "otthon Linuxot telepítő user által megugró részesedésnövekedés".
Ha azt akarod, hogy az egyszeri felhasználó számára legyen egy barátságos mód arra, hogy kipróbálhassa a desktop Linuxot mint alternatívát az egyetlen lehetőség, hogy a boltok polcaira el kell juttatni a Linux notebookokat a Windows notebookok mellé. Mindezt kellő számban és megfelelő választékot biztosítva. Ez mostanában meg is valósul a Chromebook által. Ha megnézed az Amazon top 10 notebook eladási listát tíz notebookól jelenleg 6 Chromebook és 4 Windows.

Magyarországra még ez sem ért el, de a világ most nyitott lehet webshopból is vásárolni, akár Amazonról is már.

Én azért desktopnak számolom a mobil képernyőket is. Tabletet pláne. Ha valaki az interneten töltött napi idejének többségében már a mobilján simogatja a Facebookot, Youtube videókat, mobilről twitterezik és mobilról hallgat zenét annak a mobil a desktop. És nagyon sok ilyen user van.
Az Ubuntu és hasonló disztribúciók desktopjainak elterjedésére én se fogadnék.
A Chromebookot viszont nem írnám le. Valami megmozdult az utóbbi hónapokban és emögött szerintem a Chromebook van. Olcsó, stabil, karbantartásmentes notebook. Semmilyen linuxos ismeretet nem igényel a felhasználójától. Kevesebb gond van vele mint egy Windowszal.

"desktop előbb hal ki"
Munkára sose lesz jó egy tablet vagy egy telefon (de még egy ilyen hozzászólást beírni is erősen kompromisszumosak).

A világ legtermészetesebb dolga, hogy pénzt akartak keresni. A probléma az, hogy rosszul csinálták. És így az Ubuntu mobil kalandja, a párhuzamosan fejlesztett rendszerek mint a Mir csak vitték a pénzt.
Én már évekkel korábban megírtam mit csináltam volna a helyükben. Volt is pár személyeskedésektől sem mentes vitánk egy Canonical alkalmazottal itt a hup-on. Végül az idő mindenben engem igazolt, sajnos. Mert nem örülök annak, hogy sorra elbuktak a Canonical ambiciózus projektjei.
Pár dolog így utólag:

- Tökéletesen értem azt a gondolatmenetet, hogy az Android is egy Linux, hát nosza csináljunk egy mobilos Linuxot mi Ubuntusok is. Mégis régebb óta nyomjuk desktop témát mint a Google.
Csakhogy a Google tőkeereje több nagyságrenddel nagyobb mint a Canonicalé. Ráadásul nem sokkal korábban bukott bele a Nokia a saját mobil Linuxába. Pedig nekik aztán bőven volt mobilos tapasztalatuk, és még jók is voltak a Nokia linuxos mobiljai. A Nokia tőkeereje is bőven a Canonical felett volt. Mégsem sikerült. Egyébként az illető Nokiától ment át a Canonicalhoz. Vitte a Nokia rontást magával. (gonosz:)
Túl nagy fába vágta a fejszéjét a Canonical a mobil témával és ezt tudniuk kellett volna előre.

- Az Androiddal való versengés helyett inkább az Ubuntu for Androidot kellett volna végigvinni. De azt még az elején leállította a Canonical. Olyasmi volt mint most a Samsung DeX csak évekkel ezelőtt. Ezzel ugyan csak a geek piacon lehet tarolni, de hát az is nagy siker lett volna egy Canonical méretű cégnek.

- Érdemes lett volna megcsinálni Ubuntu desktopon az Android app kompatibilitást is. Ezt már Google előtt is meg lehetett volna oldani. De legalább amikor a Google forráskóddal kitette a saját Chrome alapú megoldását, legalább azt építették volna be felhasználóbarát módon az Ubuntuba.
Egyből lett volna millió app Ubuntura. A jó Amazonos kapcsolatok miatt még az alternatív android appstore is jött volna.

- Egyébként pedig folytatni kellett volna a korábban bevált munkát. Desktopon valóban lépni kellett a Gnome3 túlzott különcsége miatt. Unity-nél jobban figyelni kellett volna a felhasználói visszajelzésekre. A Mint saját Cinnamon desktopja például máig baromi sikeres. Sőt sikeresebbé tette Mintet desktop disztribúcióként az Ubuntunál.

Most, hogy már Gnome3 a default Ubuntun egy új felhasználó számára egyértelműen a Linux Mint a nyerő. Ha meglát egy laikus user Windows után egy Gnome3 desktopot azt sem tudja hova kattintson. Linux Mint Cinnamonján meg egyből kiismeri magát.

Pénz egyértelműen a supportból jön Ubuntunál. Mindig is erre kellett volna koncentrálni a bevételszerzést.
Mobillal zsebre rakható Ubuntu desktoppal, Android appokat sok éve futtatni tudó Ubuntuval most több potenciális fizető ügyfél lenne.

"Nem a "minél régebbi bináris" az összehasonlítás tárgya, hanem a "régebbi verzió plusz security javítások" kontra ugyebár "újabb verzió" a rolling esetén. Így viszont nem látom állításodat alátámasztottnak, sőt, épp ellenkezőleg!"

Ne felejtsd el, hogy a rolling release-nél sem beta csomagok vannak, hanem olyan friss kiadások amiket azok írói stabil kiadásra alkalmasnak találtak.
Sok évvel ezelőtt még a Firefox verzió a Debian stable ághoz kötődött. Egyik problémája volt a lassú Debian stable kiadásoknak, hogy a böngésző elavult verzió volt és ez sok problémát okozott. Egy gimp-nél még nem is volt akkora probléma, hogy le van maradva pár verzióval de böngészőnél igen.
Nem véletlen, hogy ma a böngészők csomagjai kivételt képeznek az LTS kiadásokban is, és azok rendszeresen frissülnek a legújabb verziókra stable ágon is.
Mi lenne ma, ha két éve kiadott stable ágon az akkori böngészők lennének biztonsági frissítésekkel?
Sem a Mozilla sem a Google nem foglalkozna azzal, hogy foltozza régi böngésző verzióit még a Debian kedvéért sem. Pedig mindketten kedvelik debianékat. :)

A böngésző egy kiélezett háborús front. De a többi programcsomagnál is ugyanezek a kérdések.

"Biztonsági hibák többnyire véletlenül jelennek meg, kiszámíthatatlan módon fedeződnek fel, viszont a legritkább esetben tűnnek el véletlenül. Az eltűnésüket megelőzi a felfedezésük, tudatos javításuk. Ebből viszont pont az következik, hogy a valamivel régebbi, valamelyest már "bejáratott" verziók (plusz ugyebár az ismert hibák javításai belepatchelve) megbízhatóbbak, mint a friss ropogós verziók."

Túl komplexek a szoftverek, nincs idő a teljes körű tesztelésükre. Formális módszerekkel igazolt és teljesen ellenőrzött szoftverekből csak nagyon kevés van. Ezért folyamatosan keletkeznek hibák, közöttük biztonsági hibák.
Legyen a példánk egy kommunikációs szoftver, ami internet oldalról közvelenül elérhető, támadható.
Megírják az új verziót és belekerül egy biztonsági hiba, nem szándékosan. Ez bekerül egy stabil LTS kiadásba. Még senki nem tud róla. Fél év múlva egy távol-keleti okos hacker megtalálja, kell neki a pénz de tapasztalatlan még a biztonsági üzletben. Éppen egy alvilági szervezetbe akad bele, vagy egy ország titkosszolgálatába, mindegy is. Eladja nekik, kifizetik. A szervezet viszont nem értesíti fejlesztőt, sem senkit. Inkább kihasználja saját céljaira és sorban feltöri az érintett szoftvert használó gépeket.
Közben a fejlesztő újraírja az érintett alrendszert, mert csak ráérez, átláthatatlan tartja a saját kódját is, letisztultabb kódot akar. Ezzel meg is szűnik a hiba. De csak az új verziókban. Még az is lehet, hogy közben belerak két másik újabb hibát véletlenül. De a lényeg, hogy a szóban forgó hiba megszűnik.
Egy év múlva felfedezi egy európai hacker ugyanazt a hibát és ő már hivatalos csatornán jelzi is. Ha a fejlesztő jó fej akkor ő javítja a régi verziót. De az sem róható fel neki ha azt reagálja nincs ideje foglalkozni vele, az új verziót már úgysem érinti, használjátok azt. Ekkor a stable ág maintainerére hárul a feladat, hogy patchet írjon. De akár a maintainer javítja, akár az eredeti fejlesztő az addig eltelt időben bizony sebezhető volt a szoftver amit ki is használt egy sötétben megbújó szervezet.

A rolling release sem jelent tökéletes védelmet, de sokkal kevesebb idő van arra, hogy valaki 1. megtalálja a hibát 2. eladja egy rossz indulatú szervezetnek vagy ő maga használja ki rossz szándékkal. 3. megszülessen és elterjedjen a hibát kihasználó exploit.
Természetesen az is gyakran előfordul, hogy a hiba ott marad több frissítés után is. De még ebben az esetben is csak ugyanott van a rolling release mint a stable a hiba szempontjából.
Egyébként a rossz indulatú fekete kalaposok maguk is figyelik a biztonsági frissítéseket, és ebből gyakran meg is találják a sérülékenységeket, amikkel még mindig támadhatóak azok akik nem telepítették időben a frissítést. Persze amikor nyilvános csatornákon le van kommunikálva minden még erre sincs szükség.
Rendszeresen frissülő, váltózó új verzióknál csak úgy gyorsan megtalálni egy hibát és arra még időbe exploitot is írni annyira nem egyszerű.

"Nyilván ezt nem lehet a végtelenségig tolni persze, egyrészt kellenek az új feature-ök is, másrészt a régi verziókat elkezdik elhanyagolni a fejlesztők, harmadrészt néha a javítás komoly architekturális átalakítást igényel és ilyenkor csak új verzióra átállás jöhet szóba. Szóval nem azt mondom, hogy aki a biztonságra utazik, az használjon 20 évvel ezelőtti verziót. De használjon 1-2 éveset az ismert hibák javításaival, és ne tegnapit."

Szerintem te is és egyébként én is ösztönösen szerverben gondolkozunk ha biztonságról van szó. Szerveren kétféle stabilitást kell mérlegelni:
1. ne legyen biztonsági hibája (legalább ismert biztonsági hibája ne legyen)
2. stabilan működjön, azaz ne dőljön össze 2 óránként a szerverszolgáltatás a programcsomag miatt.

Desktopon viszont inkább az első pont hangsúlyos. Persze desktopon sem jó ha 2 óránként lefagy az alkalmazás, de mivel desktopon általában nem merülnek fel olyan terhelési körülmények mint egy szervernél ez kevésbé jellemző. Ahogy már írtam rollingnál is olyan programkódokról van szó, amiket a fejlesztője kiadásra alkalmasnak tart. Linux esetén előnyben van az a disztró amit a fejlesztő is használ.

"Ez azért többnyire a fő fejlesztők által készített patch backportolása, illetve rendes esetben a fejlesztők maguk backportolják a javítást régebbi verziókra is ha az nemtriviális."

Azért nem ritka amikor viszont a maintainernek kell megoldania, mert a fejlesztő csak a friss kiadással foglalkozik. És ezt is meg lehet érteni.

"Ez pedig megint egy teljesen más történet, ahol roppant aggasztó az is, hogy szinte bármely fejlesztés "git clone" majd buildelés, "npm install", "pip install", hasonló lépésekkel kezdődik."

Minél inkább terjed az állami szintű, konkurens országgal csiki-csukit játszó black hat-kedés ez annál nagyobb probléma lesz. Sajnos most ebbe az irányba megy a világ. Én szvsz így látom.

Még annyit, hogy okkal váltott rolling modellre Mozilla Firefox, Google Chrome vagy a Microsoft Windows 10. A ChromeOS is rolling release és elég jó biztonságilag.

Igen. Pl. a rolling release veszélyes lehet, ha szarul csinálják. :)

-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…