StackOverflow új mérföldkövet ért el a Vim kapcsán

Fórumok

A StackOverflow nemrég jelentette be, hogy új mérföldkövet ért el:
átlépte az egy milliót azon látogatóinak a száma, akik azt akarták kideríteni, hogyan kell a Vim-ből kilépni. ;-)

Részletek itt.

Hozzászólások

Én azt nem értem, miért ragaszkodnak még sok disztróban alapértelmezetten a Vi különböző változataihoz pl a nano helyett. Komolyan, első dolgom sokszor telepíteni egy nano-t, csak az a baj, hogy előtte be kéne lőni a proxy-t, amit Vi-vel tudok, ami miatt kaparászom a falat :D

Ott a pont. Vannak olyan dolgok, amik vagy nincsenek benne a nano-ban vagy esetleg valamelyik grafikus szerkesztőben. Vagy még ha benne is vannak, akkor csak sokkal nyakatekertebben lehet előhozni, esetleg napestig plugint/addont kell vadászni hozzá.

Mondjuk az már nekem is vad volt, amit az egyik kollega művelt: eclim, azaz headless eclipse + vim.

Vannak olyan dolgok, igen. És ha napi szinten dolgozol terminálban, akkor érdemes is lehet megtanulni. De másoknak, akik csak ritkán nyúlnának hozzá, alkalmanként bele kell nyúlniuk egy config fájlba, azoknak nem nyújt semmi előnyt az a plusz, amit a vi tud.

Régebben Linux desktopon xemacs és hasonló programokat használtam.

Aztán amikor sokat kellett szerverekre belépve dolgoznom karakteres terminálban és a szervereken alapból vi volt (mindenhol), és én persze nem tudtam mást telepíteni (meg nem is akartam ezzel időt tölteni), szépen megtanultam, hozzászoktam.
Azóta Linux desktopon is pl. konfigokat szöveges terminálban vim-mel szerkesztem.

Persze akkor sem esem kétségbe, ha nano indul el, csak amikor kilépnék, akkor ahelyett, hogy bezárná a programot, beleír a szövegbe. :-)

"Munkaállomásra van már GUI":

Amíg működik is, nincs is semmi baj.
De azért munkaállomáson is előfordulhat, hogy valamiért nem indul el az a csilivili GUI (jólirányzott rendszerfrissítés, új Nvidia/Radeon/Intel drájver, hardverhiba, akármi). Na ilyenkor jöhet a konzol egy megbízható szerkesztővel, mondjuk vi :)

Pár év után már [szerk:]nem[/szerk] szenvedés.
Ha megtanulod, akkor nagyon kényelmes, és nagyon sokat tud, gyorsan és egyszerűen.
Hatékonyabb mint az mcedit. :)

Config file-ok piszkálásához, egyszerű/rövid script-ekhez kiváló.

Én gyakran a LibreOffice doksikba is elejtek egy-egy ":wq"-t. :)

---
"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

azt annó használtam. Bughalom :)

Arról nem beszélve, hogy a tököm se rak fel mindenhova mc-t.

Kb 5 dolgot kell megtanulni a vihoz, hogy menjen:
- :q!
- :wq
- ESC / i
- yy / dd
- p
Bónusznak még a
- v
- és hogy van hozzá y meg d

és kb ennyi, ezzel remekül el lehet pötyögni pont annyira, mint a nanóval.

Igen nálam, mert nekem jobban kézre áll bármi más, amiben megnyitom az állományt és írhatok bele, a kurzorral mozgolódhatok, mentés, kilépés, öröm és bódottág.
VI esetén meg ki kell mindig gugliznom, hogy hogyan kezdhetek egy sor kezdéséhez vagy szerkesztéséhez, a mentés és kilépés már valamennyire megy.

ha nem nagyon kőkorszaki, akkor elindítod, megnyomod az i (mint insert) gombot, aztán oda mész a nyilakkal, ahova akarsz, azt törölsz a backspace-el amit akarsz, azt pasztázol a vágólapról, amit akarsz, aztán ha készen vagy, akkor ESC, :wq.

Értem, hogy kényelmetlen (mint írtam, én se rajongok annyira érte, bár némi Stockholm szindróma már kialakult), de most arról van szó, hogy néha be akarsz pasztázni valamit, vagy beírni egy sort. Namost, ha a kilépés már valamennyire (ez egyébként milyen már) megy, akkor konkrétan még azt az egy darab szerencsétlen i betűt kell megjegyezned.

Én lenyomtam az i-t, ehhez képest a jobbra kurzor a sor végén beírta az utolsó karaktert vagy ötvenszer, a backspace meg ugyanazt csinálta, mint a balra kurzor, törölni nem törölt. A del is vagy ment insert módban, vagy nem. FreeBSD ARM, bár nem hiszem, hogy platformfüggő lenne, már ha ez bug és nem feature...

"ha nem nagyon kőkorszaki", érts, ha legalább egy vim-tiny, nem valami tényleg alap vi. Igen, ha nem az (és emlékeim szerint a freebsd alap vi-ja nem az, de hálistennek mostanában nem kellett), akkor ja, ez van. Sőt, én láttam még olyat is, ahol a nyilak egyáltalán nem mentek, tényleg, és hjkl-ni kellett.

Én azt nem értem, hogy miért nem lehet feltenni legalább egy nano-t, vagy pico-t a vi mellé. Felfér a telepítőre, senki ne mondja, hogy nem. Én értem, hogy ez ilyen tradíció, hogy a vi a default, de parancssorból ma már nem sokan szerkesztenek komoly szövegeket, konfigfájlokat viszont annál inkább és arra meg sokkal jobb egy totál natúr szerkesztő.

Nem felejtettem el. Ha szerinted egy konfig fájlban egy-egy szó átírására jobb egy fapad editornál a karácsonyfa vi, akkor ez egy meddő vita.

Ezt baromira bírom az opensource hívőkben; ha valami nem tetszik, akkor legyen bármilyen apróságról is szó (pl. alternatív editor a telepítőmédián), akkor mindjárt forkoljam az egész operációs rendszert. Használni szeretném, nem forkolni.

Hát nem tudom, nekem mindenféle baromságot csinált insert módban is. Nincs kizárva, hogy elcsesztem valamit, de tudtommal az insert módhoz más nem kell, mint lenyomni az i-t.

Ne haragudj, de az úr óvjon a magadfajta adminoktól!
Tipikusan azt a hozzáállást sugárzod, hogy nem érted mit csinálsz, nem tudod mi történik, és nem is érdekel, de ha nem a saját logikád szerint történik valami, akkor az szar, és helyette tegyünk be valami butát, mert AZ a JÓ!

Az én szemszögemből a probléma: Volt egyszer egy számítógépes dokumentumkészítés tárgyunk egyetemen. Első óra: VI. Remekül elmagyarázta a tanár az alapokat. Kb. 5 perc. Majd adott még további muníciót, arra az esetre, ha érdekel. Ha meg további kell, akkor vim -> vimtutor.

Ehhez képest a linux telepítők meg az elhülyülés irányába mennek el: Arra számít az ember, legalább egy konzolos-text-es telepítőnél, hogy ha valami fájlba direktbe bele kell nyúlni, akkor arra vi-t (bármelyik buta verzióját, legyen az akár nvi!) fog megnyitni. Erre megnyitja azt a rohadás nano-t, és a vi-t meg kompletten kihagyják a telepítőből, pedig mér busybox-ban is van egy pofonegyszerű vi, ergo még csak indokot sem látok rá, hogy ha másik verziót ne, akkor legalább a busybox-ost ne kapcsolják ki busybox-build-time.
Ha meg annyira fáj sok embernek a vi, akkor az első szerkesztés előtt fel lehetne tenni a telepítőben egy kérdést, hogy mit szeretnél editornak: nano vagy vi, illetve egy rövid tájékoztatás, hogy később update-alternatives-lóf@... paranccsal tudod átállítani a default editort.
A default meg állhatna a vi-on, hogy akinek nem jó, legalább egy lefele gombot meg kelljen nyomniuk az enter előtt.
Nade lassan már a debian is a hulladék-linux kategóriába kezd elmenni :'(

Nem értem miért sugallod azt, hogy ha valami egyszerűbb (értsd: A kevésbé hozzáértők számára is használható) az rögtön buta szar.

Azzal egyetértek, hogy az ideális az lenne, ha lenne választás, hogy melyik szerkesztőt akarod használni a telepítőben. De ha már nincs, miért gondolod, hogy a vi kellene, hogy alap legyen. Mert az a hagyomány? Mert te ahhoz értesz? Feltételezem hogy te nano-val is át tudnál írni pár sor configot. Ellenben egy kevésbé hozzáértő már nem biztos hogy elboldogulna a vi-vel. Vagy szerinted egy kevésbé hozzáértő (értsd: Nem ismer egy bizonyos szerkesztőt) ne akarjon telepíteni?

Mindjárt dobjuk ki a partedet is a telepítőből, oldja meg mindenki egy hex editorral :)

Ha már partícionáló, PowerPC-n pl. a FreeBSD partícionálója és installere beismerten nem működik, kézzel kell csinálni a telepítést, ami azt jelenti, hogy pl. az /etc/fstab-ot és az /etc/rc.conf-ot kézzel kell megírni. És a rendszer telepítése alatt az ember nehezen telepít fel egy másik editort a vi helyett. Inkább írtam egy scriptet, ami automatizálta a telepítést és hálózaton átvittem...

> Ne haragudj, de az úr óvjon a magadfajta adminoktól!

Rohadtul nem vagyok admin. Nekem fejlesztéshez kellett az oprendszer és nem basztatni akarom.

> Ehhez képest a linux telepítők meg az elhülyülés irányába mennek el: Arra számít az ember, legalább egy konzolos-text-es telepítőnél, hogy
> ha valami fájlba direktbe bele kell nyúlni, akkor arra vi-t (bármelyik buta verzióját, legyen az akár nvi!) fog megnyitni.

Hogy micsoda? Ha azt írom be, hogy vi, akkor azt fogja elindítani.

> Ha meg annyira fáj sok embernek a vi, akkor az első szerkesztés előtt fel lehetne tenni a telepítőben egy kérdést, hogy mit szeretnél
> editornak: nano vagy vi, illetve egy rövid tájékoztatás, hogy később update-alternatives-lóf@... paranccsal tudod átállítani a default
> editort.

Én is ezt szerettem volna, hogy lehessen választani, erről beszéltem egész végig, hogy legyen alternatíva; csak ahhoz fel is kéne rakni valamelyik másik editort is. De azért köszi a beszólást Emese.

Ha szerinted egy konfig fájlban egy-egy szó átírására jobb egy fapad editornál a karácsonyfa vi, akkor ez egy meddő vita.

Ja, értem. Csak az lehet a jó, ami neked jó. Más vélemény nem valós vélemény.

ha valami nem tetszik, akkor legyen bármilyen apróságról is szó (pl. alternatív editor a telepítőmédián), akkor mindjárt forkoljam az egész operációs rendszert

Lehetőségként írtam. Ha meg benne lenne a nano, akkor valakinek a joe kellene, másvalakinek a pico, stb. De nem gondolnám, hogy annyira bonyolult lenne egy kedvelt editort feltelepíteni.

FreeBSD-hez: az ee editort ugye ismered? Része az alaprendszernek, biztosan tetszeni fog :)

Hát nem tudom, nekem mindenféle baromságot csinált insert módban is.

Szerintem a csatlakozás módja lesz a kulcs: gondolom, közvetlenül billentyűzetet használtál. Ebben az esetben gondolom, a shell-ben sem mentek rendesen a nyilak.

> Ja, értem. Csak az lehet a jó, ami neked jó. Más vélemény nem valós vélemény.

Nem ezt mondtam, de nem baj.

> Lehetőségként írtam. Ha meg benne lenne a nano, akkor valakinek a joe kellene, másvalakinek a pico, stb. De nem gondolnám, hogy annyira
> bonyolult lenne egy kedvelt editort feltelepíteni.

Nekem mindegy, csak ne vi. A feltelepítésről meg annyit, hogy nyilván az az első dolgom, hogy felrakjam, de ahhoz át kellett írni pár dolgot és megint csak vi.

> FreeBSD-hez: az ee editort ugye ismered? Része az alaprendszernek, biztosan tetszeni fog :)

Nem, nem ismertem, köszönöm. Ha nem olyan, mint a vi, akkor tetszeni fog.

"Ha szerinted egy konfig fájlban egy-egy szó átírására jobb egy fapad editornál a karácsonyfa vi, akkor ez egy meddő vita."

Egyetertek (meddo vita).

Mar csak azert is, mert tokeletesen a levegobe beszelunk. Legyen egy kezdo vimgolfos pelda:
1. Megnyitom a fajlt (tetelezzuk fel, hogy nem tudom, kb. hanyadik sorat akarom szerkeszteni, tehat siman `vi $CONFIGFILE`
2. Nekem alapbol be van kapcsolva a sorszamkijelzes (`:set number`). Ez azert jo, mert ha egy kepernyore kifer a fajl, akkor ahogy megtalalom, mi az, amit at akarok irni, ranezek a sorszamra, es `G`, pl. `24G`
3. Ha peldaul nev=ertek formatumu a konfig, akkor `f=`-vel raugrok az elvalaszto karakterre
4. `w`-vel atugrom az esetleges elvalaszto whitespace-t
5A. en akarom atirni az erteket: `cw` kitorli a kovetkezo szot es insert modba kerul. Izles szerint lehet pl. `c$`, akkor sor vegeig torol.
5B. mar clipboard-ban van a beszurando ertek, ekkor `dw` torol, de nem rak insert modba. `"+p` beszurja a clipboard tartalmat.
6. `:wq`

Ez egy egyszeru use-case, kb. alapszint. En viszonylag gyakran hasznalom, minimalis plusz agyi aktivitas igenyel. Ha hiszed, ha nem. Ugyanis a parancsokat (van beloluk kb. 20-30 gyakrabban hasznalt) EGYSZER kell megtanulni, utana beepulnek az ujjmemoriadba. Sot, agresszivek is, lasd a tobbi beszamolot a kodban felejtett :wq-rol es hasonlokrol :)

Kellemetlen mellekhatasa a vi megtanulasanak, hogy utana barmilyen fapad szerkeszto hasznalata borzasztoan lassu es korulmenyes. Meg az Emacs is - miert kell folyton a CTRL-t nyomogatni? :)))

A példádban említett dolgot sacc/kb ugyanannyi idő és billentyűleütés felhasználásával eljátszom bármelyik editorban (még mceditben is). Oké, hogy amit írsz, az csak egy példa, de amit én írok, az is.

Add össze, hány óra (év?) volt megtanulni ezt úgy, hogy frankón menjen. És add össze, hogy mennyi időt spórolsz vele. Objektíven nézve kevés olyan ember lesz, akinek ez tényleg megéri. Szubjektíven nézve meg mindenki azt használ, amit akar. Semmilyen szempontból nem tűnik felsőbbrendűnek a vi.

"Szubjektíven nézve meg mindenki azt használ, amit akar."

Ezzel majdnem egyetertettem, de aztan megsem. En meg olyan helyen nem dolgoztam, ahol egy szerveren lett volna mcedit peldaul. Nano az altalaban van :) Meg vi, es kb. ennyi.

Amugy szo sincs felsobbrendusegrol. Ki talalta ki ezt a hujeseget?

En azt probaltam elmagyarazni - miert el meg mindig makacsul a vi, ahelyett, hogy mar regen kihalt volna. A marcona kulso egy full-blown (bovitheto, programozhato stb) szerkesztot/programozasi kornyezetet takar, amihez egy buta terminalon kivul nem kell semmi. Raadasul nagyon aktiv userbase-zel rendelkezik, folyamatosan csinaljak hozza a pluginokat, szoval ha valaki eleve ugy fut neki, hogy "miezaszar", akkor nem tudom sajnalni.

"hány óra (év?) volt megtanulni" - http://www.openvim.com - mennyi ido, amig ezt vegignyomogatod?

Ha szerinted egy konfig fájlban egy-egy szó átírására jobb egy fapad editornál a karácsonyfa vi

Én pl. szeretem, hogy a vim syntax highlighttal jeleníti meg a konfig fájlt.

Nem azt mondom, hogy vim az egyetlen, amit használni lehet, de egy fapad editor helyett szívesebben használok valami kényelmesebbet.

Főleg, ha nem csak egy szót akarok átírni, hanem valami összetettebb a feladat

> Én pl. szeretem, hogy a vim syntax highlighttal jeleníti meg a konfig fájlt.

Hacsak syntax highlighter lenne benne, akkor nem zavarna.

> Nem azt mondom, hogy vim az egyetlen, amit használni lehet, de egy fapad editor helyett szívesebben használok valami kényelmesebbet.

Hát nekem a vi minden csak nem kényelmes.

> Főleg, ha nem csak egy szót akarok átírni, hanem valami összetettebb a feladat

De itt pont az volt a lényeg, hogy apró villámszerkesztésre sokkal jobb valami más.

Ez megszokás kérdése.
Nekem már beégett a kezembe sok vim parancs, és gyorsabb vagyok velük.
Ahogy az is beégett már, hogy sudo bash. Pedig tudom, hogy a sudo -i jobb, és kevesebb karakter, de gyorsabban ütöm be az előbbit, és nem tudok/akarok leszokni róla.

Tehát neked melósabb. ;)

---
"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

dehát a vi egyik legjobb tulajdonsága, hogy kb 2-4 leütés után bárhol voltál is insert módban leszel az átírandó szó/szótöredék/egyéb határolók közti helyen. Amit egy tipikus notepad csak optimális esetben tud, egyébként az ember egerészik, vagy előbb kimegy az elejére valami nyil/ctrl-nyil szerű kombóval, aztán meg jelöli valami shift-nyil jellegűvel.

Nem feltétlenül több meló. Pl. ha vimben egy "-kel határolt sztring bármely karakterén állsz és le akarod az egészet cserélni, akkor a ci" után már gépelheted is az új szöveget. Nem kell az elejére menned, nem kell kijelölni vagy törölni a végéig. Szerintem gyorsabb. Működik több határoló karakterrel is pl. zárójelekkel.

Ennek szerintem alapvetően két oka van. Egyrészt a már említett "szerinted" faktor, vagyis aki distrot reszel, azok jó része szereti. Másrészt meg az, hogy alapvetően ez bikeshed, a vi-t megtanulni annyira, hogy elpötyögj benne, kb fél óra, meg utána egy két hét használat néha. Ezt mindenki meg tudja ugrani, úgyhogy igazából aki nem szereti, annak is kisebb gondja is nagyobb annál, hogy ilyenekkel szenvedjen. Az egygépes pistikek majd aptgetinstallmcznek, azt kész.

Nem, nem úgy érti. Úgy érti, hogy dolga volt, munkája és ez az "iparági szabvány" nem működött. Neki akkor is a dolgát/munkáját kellett határidőre elvégeznie és nem a furcsaságok okát kellett firtatnia. Nem azért fizetik. Nálam is hasonló jelenség volt a vi-jal kapcsolatban, nem is kerestem az okáét, hanem kerestem egy működő eszközt a feladathoz. Nem nagyon tudsz olyan parancssori feladatot mondani, ahol szöveges file-okat kell heggeszteni ls nem elég az mcedit. Ha pedig az stabilan, mindenhol működik, márpedig ezt teszi, akkor a fene sem fog az "iparági szabvánnyal" nyűglődni. A vi a maga korában klassz lehetett, de azok az idők elmúltak, ma már nem elég kemény rockot hallgatva ötujjas billentyű kombinációkat nyomkodni, hogy a kurzor egy karakterpozícióval arrébb ugorjon. Nem fogadja el a piac ezt a mutatványt már. De a legegyszerűbb ebben a kérdéskörben is, ha mindenki a legkézreállóbb eszközt használja a TÉNYLEGESEN ÉRTÉKTEREMTŐ tevékenységéhez és nem a célt rendeli az eszköz alá. Az olyan hülye dolog ugyanis.

Mc meg a stabil működőés, kackac. Pl itt is van, aki írta, hogy nem tud bele pasztelni, tehát logikád alapján ez se jó, mert nem működik. Mindenhol működik kackac. Szerintem van itt nevemtevének blogja arról a két hétről, amig aixon megpróbálra működőre birni.

Én láttam már nanoban nen működni a ctrl sequenceket, úgyhogy az se lesz jó.

(igaz, én azt is tudom, hogy akkor valami kacifantos terminal volt a ludas, nem a nano, cserébe a vi sima betűkkel megy, ha kell)

Egyébként azt észre kellene venni, hogy a vi nem egy régi elavult program, csak nem a desktopon megszokott paradigmákat használja. Ha neked unix környezetben kell érték teremtő munkát végezni, akkor a vit meg kell tanulni, mert a szakmád része. Ha emiatt nem tudsz haladni, az a te hibád, és a főnök tök jogosan fogja megkerdezni miért vagy balfasz. Ilyen alapon minek az etc es miert nem indul legalább egy gnome.

Dehogy kell nekem a vi-hoz nyomorodnom! Szép lenne, ha ezen múlna a unix/Linux környezetben a szakmai minőség mértéke! Tökön is bökném magamat abban a minutumban. Én eddig három Linux disztró alatt használtam mc-t, illetve sco unix alatt. Ment. Stabilan. Nem ez a fő profilom, de sosem kellett vi gurut hívnom sem az upgrade-k miatt, sem más miatt. a feladataimhoz az eszközöket megkerestem - ez a unix/Linux világ egyik nagy erőssége - és azzal a toolsettel éltem. A vi nem volt a része. Mégsem rúgtak ki, jutalmakat is kaptam. A vi szerintem régi és elavult program. Ha egy elbaltázott terminál van előtted, és te szakember vagy, akkor a terminál problémát megoldod és kész. Nem pedig a problémás működés alá keresel eszközt, ami a problémás működés mentén is megoldja a kis feladataidat.

Egyébként kérlek, mond öt, CSAK ÖT olyan feladatot, amit nem tudok a Linux/unix környezetben megoldani másképpen, CSAK VI-jal! Szerintem nem fogsz tudni.

Valaki jött azzal, hogy multi környezetben én nem tudok telepítgetni bármit, még ha jogom lenne is hozzá. Addig igaz ez, hogy nem gondolhatok egyet és tolhatom fel a nekem szimpatikus toolokat, de senki nem akadályoz meg abban, hogy a vállalati standard részévé tegyem akár az mc-t, mcedit-et, ha meg tudom indokolni a javaslatomat. Szinte mindenhol el fogják fogadni. Nyilván vannak olyan standardok, amiből nem engednek, pl. ha egy több tucat, több száz fejlesztői brigád alatt a verziókezelőt akarom lecseréltetni, akkor nagyon erős érvek kellenek és még így is jó az esély, hogy az ember lepattan. De itt egy egyszerű tool-ról van szó, egy olyan szövegszerkesztő kell, amivel konfig file-okat masszírozhat az ember. Nincs érv amellett, hogy kőbe véssék ennek az editornak a nevét. Bolha és elefánt szindróma jut az eszembe erről a szálról.

Tehát még egyszer, nem kell vi gurunak lennie egy jó Linux/unix szakembernek. Vannak más utak is.

Egyébként pont a sco unixon szívtam a vi-jal, mert persze másképpen működött, mint a cégnél használt Linuxokon, unixokon. Egy levelembe került és ment a gcc a sco-ra, fordult az mc és mcedit. Bekerült a szoftver standardok közé.

"Dehogy kell nekem a vi-hoz nyomorodnom! Szép lenne, ha ezen múlna a unix/Linux környezetben a szakmai minőség mértéke! Tökön is bökném magamat abban a minutumban. Én eddig három Linux disztró alatt használtam mc-t, illetve sco unix alatt. Ment. Stabilan. "
Komolyan? Már három alatt is? Wow.

"Nem ez a fő profilom, de sosem kellett vi gurut hívnom sem az upgrade-k miatt, sem más miatt. a feladataimhoz az eszközöket megkerestem - ez a unix/Linux világ egyik nagy erőssége - és azzal a toolsettel éltem. A vi nem volt a része. Mégsem rúgtak ki, jutalmakat is kaptam."

Nagyszerű, akkor ne használd. A saját kis homokozódra pont azt teszel, amit akarsz. Itt most arról van szó, hogy a világ úgy alakult, hogy a unixokon standard telepítésben ez van. Vagyis, ha ez a fő profilod, akkor a vi része kell legyen. Mert az lesz a bedöglött installerben, a random prod gépen, ahova egyébként nem szoktunk kézzel belépni, az ügyfélnél, meg mindenhol. A többi meg nem. Lehetne olyan a világ, hogy nem ez van ott, de nem olyan. És nem a hegy szokott mohamed hülyeségeihez menni.

Senki nem beszélt vi guruságról. Arról beszéltünk, hogy alapszinten, hogy egy istenverése ini konfigot át tudj írni, tanuld meg használni.

"A vi szerintem régi és elavult program. Ha egy elbaltázott terminál van előtted, és te szakember vagy, akkor a terminál problémát megoldod és kész. Nem pedig a problémás működés alá keresel eszközt, ami a problémás működés mentén is megoldja a kis feladataidat."
Dicséretes ez a vélemény, csak fals. Illetve réginek régi, de a vimet aktívan fejlesztik, és semmiképp sem elavult. Más paradigmákat használ, mint általában a szövegszerkesztők szoktak, ezért a használatát sajnos meg kell tanulni, nem megy csípőből.

"Egyébként kérlek, mond öt, CSAK ÖT olyan feladatot, amit nem tudok a Linux/unix környezetben megoldani másképpen, CSAK VI-jal! Szerintem nem fogsz tudni."

Ez hogy jön ide, egy szóval nem mondtam, hogy ne lehetne másképp megoldani, csak vi-jal. Azt mondtam, hogy ez van mindenhol mint munkaeszköz, ezért ezzel kell főzni.

"Valaki jött azzal, hogy multi környezetben én nem tudok telepítgetni bármit, még ha jogom lenne is hozzá. Addig igaz ez, hogy nem gondolhatok egyet és tolhatom fel a nekem szimpatikus toolokat, de senki nem akadályoz meg abban, hogy a vállalati standard részévé tegyem akár az mc-t, mcedit-et, ha meg tudom indokolni a javaslatomat. Szinte mindenhol el fogják fogadni."

Hahahahahahah.... ha. Nem. Egyrészt, mert minden érved mellé sajnos ott lesz az ellenpont, hogy ugye jól értjük, hogy azért változtassunk vállalati standardot, és égessünk nagy tételben munkaórákat, mert te nem vagy képes eltölteni fél órát azzal, hogy a fent már felsorolt kb 5 darab parancsot megjegyezd, vagy kinyomtasd azt istenverte asztalodra, ha nem megy. Jaja, valid, már engedélyezném is a change requested. Ja, és persze az összes telepítő médiát is remastereljük, biztos ami biztos, hogy ha valahol elakad a cucc még mielőtt a vállalati kultúra oda tudná tenni a másik cuccot. Lesz egy kis overheadje, dehát mindent az ügyfélért.

"Tehát még egyszer, nem kell vi gurunak lennie egy jó Linux/unix szakembernek. Vannak más utak is."
Én még egyetlen olyan jó unix szakemberrel nem találkoztam, aki nem tudja használni a vimet. Ő vagy csak érintőlegesen foglalkozik vele, vagy még wannabe, és ilyen csodás ötletei vannak, hogy majd hozzá igazodik a világ.

"Egyébként pont a sco unixon szívtam a vi-jal, mert persze másképpen működött, mint a cégnél használt Linuxokon, unixokon. Egy levelembe került és ment a gcc a sco-ra, fordult az mc és mcedit. Bekerült a szoftver standardok közé."
Örömteli. Ettől még továbbra se általánosíts belőle.

"Komolyan? Már három alatt is? Wow."

Igen, komolyan. Heterogén rendszer van felépítve annál a ma már 7000 fős cégnél, ahol ezzel foglalkoztam. Ebből ennyi volt az a rész, amivel én találkoztam. Volt ott aix-től kezdve hpunixig minden, de én ezzel találkoztam, mert elsősorban mainframe-es voltam. Bocsánat, hogy élek és persze isten vagy, hogy vi-t használsz, de azért van ezen kívül is élet. Nagyobbrészt ezen kívül van az élet. :)

"Nagyszerű, akkor ne használd. A saját kis homokozódra pont azt teszel, amit akarsz"

Ez a saját kis homokozóm a magyar gazdaság napi pénzforgalmának 1/30-ad részét forgalmazta naponta többször. Tudom, hogy gagyi, de mégis nagyobb a jelentősége, mint ezer webszervernek egy hosting centerben. :)

"Senki nem beszélt vi guruságról. Arról beszéltünk, hogy alapszinten, hogy egy istenverése ini konfigot át tudj írni, tanuld meg használni."

Dehogynem! ez a szál arról szól végig! Egy 10 soros text file-t egy hülye is át tud írni vi-ban, de a hülye is érzi, hogy egy rendes editorban ez egyszerűbb. Én csak annyit feszegettem, hogy ma erre jobban kézreálló eszközök vannak. Biztos jó a vi is valamire manapság, de hogy erre nem a legjobb eszköz, az tuti.

"Ez hogy jön ide, egy szóval nem mondtam, hogy ne lehetne másképp megoldani, csak vi-jal. Azt mondtam, hogy ez van mindenhol mint munkaeszköz, ezért ezzel kell főzni."

Én meg azt mondom, hogy nem ez van mindenhol, tehát nem csak spenótot eszünk, van ahol ismerik a húsételeket is. ezért érthetetlen, hogy miért a vi-t erőltetik ilyen alapértelmezett szarakodásként.

És így tovább....most ledőlök, mert jól dolgozom, ezért ebéd után mindig alhatok egy órácskát. Pedig alig/nem használok vi-t :)

Én meg azt mondom, hogy nem ez van mindenhol, tehát nem csak spenótot eszünk, van ahol ismerik a húsételeket is. ezért érthetetlen, hogy miért a vi-t erőltetik ilyen alapértelmezett szarakodásként.

Talán azért, mert az se nem spenót, se nem hús, hanem egy svédasztal. ;-)

Az mindenesetre érdekes, hogy ha én egy ismeretlen - ámde *X-nek sugallott - rendszer elé kerülnék (parancssorban) és szövegszerkesztőt keresnék, akkor vi / ex / ed lenne a sorrend, és csak ezek után kezdeném a fejem vakarni, hogy emacs / uemacs / ae / ee / e / joe / jove /pico / nano / mcedit melyike érhető el. Valószínűleg hamarabb editálnám meg sed-del, mint hogy a lista végén levő eszközt megkeressem. De ez is ilyen kinek mi jön be dolog.

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Ez ilyen ízlés vita, ami értelmetlen. Szerintem is szar és kényelmetlen a vi, de tudom használni, ha kell. Ugyanakkor amint tehetem, szabadulok tőle. Egyébként akár sed-del is lehet konfig file-okat szerkeszteni, az még perverzebb dolog! :D Biztos bejön sokaknak, mert nagy varázslat ha bemutatod a hentesnek, aki a monitortól is leizzad, hát még a sedes varázslástól! A sed is alapértelmezett eszköz. Szóval minek a vi, hiszen a rendszer része a cat, sed, grep, stb.? ezekkel pedig egy ügyes ember teljesen automatizálni tudja egy alaptelepítés teljes személyre szabását, hiszen ez az eszköztár akár az összes könyvtár össze konfig file-ján át tud vágtatni és el tudja végezni, amit el kell. :)

ne engem tolj le az idézett szöveg miatt

Nem neked válaszoltam.

Ha már oltani akarsz, akkor ahogy írtad, tényleg figyelj oda, hogy kinek válaszoltam, és kitől idéztem. Teljesen el vagy tévedve.
Ha arcoskodni akarsz (úgy látom, hogy igen), akkor nézd meg rendesen, ki kinek válaszol, és ki az, aki a te hozzászólásodra reagált. Így az, amit produkálsz, csak egy szánalmas vergődés (ld. még: nagyot akar a szarka...).

En is hasznaltam mainframe-et, rovid ideig, muszajbol. Valami hihetlen ocska fos az egesz, semmi sem ugy mukodott, ahogy azt en megszoktam, nem ertem, hogyan hasznalhatnak meg emberek ilyen oskovuleteket, es eleve, miert nem ugy mukodik a billentyuzet, ahogy azt az elmult 20 evben megszokhattuk. Szoltam is a rendszergazdanak, hogy tegyen mar fel valami modernebb szerkesztot, mert ez igy gaz, de csak a fejet ingatta. Szomoru, milyen emberek vannak, igazan megerthetnek, hogy a technika fejlodik, meg a menu is valtozik (spenot helyett hust is esznek, ha jol ertem, pedig beerhetnek a fuvel is).

"Igen, komolyan. Heterogén rendszer van felépítve annál a ma már 7000 fős cégnél, ahol ezzel foglalkoztam. Ebből ennyi volt az a rész, amivel én találkoztam. Volt ott aix-től kezdve hpunixig minden, de én ezzel találkoztam, mert elsősorban mainframe-es voltam. Bocsánat, hogy élek és persze isten vagy, hogy vi-t használsz, de azért van ezen kívül is élet. Nagyobbrészt ezen kívül van az élet. :)"

Egyrészt... Ha végignyálazod a topikot, akkor pont látni fogod, hogy én nem kifejezetten szeretem a vit, mert érdemei elismerése mellett nekem nem áll kézre azon túl, hogy egyszerűbb text fileokat, scripteket elpötyörészek benne. Ettől még az mc az én tapasztalataim szerint egy bugos foshalom. (és volt idő, amikor kb abban nyomtam mindent, nem csak oldalról kiabálok, mint a vi használhatatlan kollégák nagy része)

"Ez a saját kis homokozóm a magyar gazdaság napi pénzforgalmának 1/30-ad részét forgalmazta naponta többször. Tudom, hogy gagyi, de mégis nagyobb a jelentősége, mint ezer webszervernek egy hosting centerben. :)"
Másrészt az e-pöcs méregetésbe ne menjünk bele, mert éppen tudnék trompfolni a 7000re is, meg a magyar banki szektorra is ;)

"Dehogynem! ez a szál arról szól végig! Egy 10 soros text file-t egy hülye is át tud írni vi-ban,"
Akkor elbeszélünk egymás mellett, mert ez a szál éppen arról szól, hogy miért nincs defaultban mondjuk a telepítőben meg imitt amott nano/akármi, mert van, akinek lábfájást okoz hogy "Egy 10 soros text file-t egy hülye is át tud írni vi-ban,".

"de a hülye is érzi, hogy egy rendes editorban ez egyszerűbb. Én csak annyit feszegettem, hogy ma erre jobban kézreálló eszközök vannak. Biztos jó a vi is valamire manapság, de hogy erre nem a legjobb eszköz, az tuti."

Nem, ezt már csak te érzed így, mert egyébként meg a viban pont ugyanannyira egyszerűen lehet átírni, mint egy "rendes" editorban (amiknek a tudása általában kanyarban sincs a vihez képest), tudni illik mindkettőben pofonegyszerű, odamászol, beírod, csá. Azért érzed így, mert nem megy intuitívan, mivel nem tudod a máshol felszedett paradigmákat alkalmazni rá, ergo neked nem áll kézre.

"Én meg azt mondom, hogy nem ez van mindenhol, tehát nem csak spenótot eszünk, van ahol ismerik a húsételeket is. ezért érthetetlen, hogy miért a vi-t erőltetik ilyen alapértelmezett szarakodásként."
De, _alapból_ ez van mindenhol, és ezt magyarázom, hogy nem erőltetik, hanem ez így alakult, és mindenki, aki eljutott addig, hogy a problémát érdemben kezelni tudná, már rég lefossa, mert legalább mint én, elpötyög a vi-vel, ezért ez így is fog maradni, mert a fasznak sincs kedve ezzel szenvedni, mert okostóniék nem tudják megtanulni az alapjait (érdekes módon, a sima szövegszerkesztős paradigmákat sikerült valahogy anno, pedig semmi különbség nincs azt megjegyezni hogy ctrc+s vagy hogy :w)

Ha jól emlékszem anno talán az Uhu-t a joe miatt kedveltem meg. :)
- - - - - - - - - - -
"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

szerintem az auto szar, mert nem ertek hozza, nem tudom megszerelni. Sot az urkutatasnak sincs ertelme, mert csak kb. 2000-en ertenek hozza a vilagon. Aztan ott van az orvoslas es orvostudomany. Szar ugy ahogy van, mert nem ertek hozza es nem vagyok orvos. Mi a jo a gyogyitasban???????? Ennyike! :D

Nem tudom mire használtad, de én 16 év alatt egy buggal sem találkoztam az mcedit használata közben, pedig csak azt használtam számos szerveren. Cserébe nem kaptam agyf@szt a vim használatától :)
Szerintem a 'vim /valahol/valahol/valahol/valahol/valami' parancs beírásával több idő megy el, mint egyszer beírni az adott szerveren az 'apt-get -y install mc' parancsot.

"Szerintem a 'vim /valahol/valahol/valahol/valahol/valami' parancs beírásával több idő megy el, mint egyszer beírni az adott szerveren az 'apt-get -y install mc' parancsot."

Mi értelme van ezt a két dolgot összehasonlítani?
Mennyi idő megy el mc-ben a '/valahol/valahol/valahol/valahol/valami'-hoz navigálással?

mc-ben kevesebb idő megy el a navigálással és pont ez adja meg az értelmet a fenti összehasonlításnak. Szerintem. 2017-et írunk, nehogy már ekkora igénynek számítson egy mcedit :D (és persze egy ingyenes Midnight Commander (ha csak nem bash-szkriptelni kell, de ha nem muszáj automatizálni valamit, akkor ne sz0passuk már magunkat :)))

"mc-ben kevesebb idő megy el a navigálással és pont ez adja meg az értelmet a fenti összehasonlításnak"

Én ennek pont a fordítottját tapasztaltam, bár ehhez hozzá tartozik, hogy én lelkesen nyomogatom a TAB-ot, hogy a parancsok nagy részét a shell írja be helyettem.

Másrészt:

# time apt-get install -y mc
[...]
real	0m21.140s
user	0m5.468s
sys	0m1.552s

Ha egy főkönyvtárfában mondjuk egy a lista végefelé található könyvtárba kellene belépni, akkor persze lustaságból beírom, hogy 'cd walami' vagy 'cd w(TAB)(ENTER)', de ha nincsen a következő főkönyvtárban sok dolog, akkor pedig folytatom a '(LE)(LE)(ENTER)' leütéseket (mert hülye azért nem vagyok! :)). De alapvetően a paneles fájlkezelő alkalmazás azért van, hogy könnyítsen a dolgunkon, nem pedig hogy ne használjuk! :)

Másrészt, ha nincsen türelmünk és 27 másodpercünk egy szerveren egy életben egyszer kiadni az mc-t telepítő parancsot, akkor inkább ne csináljunk semmit, az a legegyszerűbb :) 2017-ben a vim már csak nagyzolásra és önsz0p@tásra való. Minden másra ott a Mastercard :) Már egy okoshűtőszekrénynek is lassan nagyobb tárhelye van, mint egy 70-es évek beli számítógépnek, úgyhogy felesleges spórolni az mc-nek szánt tárhellyel és memóriatartománnyal :)

1. valamit valamelyikünk akkor nagyon rosszul csinál :)
2. Szerintem meg az hülyeség, hogy egy másolás-beillesztést bemutató videónak 21 percesnek kell lennie és egy komplett lexikont kell elmesélnie az előadónak, hogy egy formázást nem ismerő szövegszerkesztőben megtudjuk, hogyan kell másolni és beilleszteni, illetve egy üres sort beszúrni, ahelyett, hogy indítunk egy mc-t és 2 perc alatt kitapasztaljuk a szerkesztőjét és egy F2-t nyomva elmentjük a szöveget. https://www.youtube.com/watch?v=fqsD6Vp4Q9o

24 évvel ezelőtt, óvodás koromban számtech-szakkörön rögtön a DOS Edit-el kezdtük az ismerkedést. Ahhoz képest a Vim nagyon-nagy visszalépés :)
Felesleges és önsanyargatás. Továbbra is az a vélményem, hogy manapság már csak villogásra jó. Vagy számomra arra sem. Tényleg csak arra jó, ha nincsen netkapcsolat vagy aktív repo, mely még támogatja a telepített disztrót, hogy telepítsük az mc-t, de internet nélkül már a Holdon sem lehet megélni. Egy tiszta disztró telepítése és az apt-get update után rögtön az első dolgom felrakni az mc-t, ami bruttó 30 másodperc se és utána ezzel soha többé nem kell foglalkoznom. Csak ha összedől az épület vagy piros hó esik.

A mc-vel addig nincs probléma, amíg van megfelelő sávszélesség a gépig, amin dolgoznál vele. De ha nincs, akkor a mc-s fájlkikeresés kínszenvedés. Marad a tab-tab-... és utána a vim/mcedit/bármi igény szerint. Félre ne érts, fájlok közötti navigáláshoz én is praktikusabbnak találom az mc-t, a korábban említett korlát figyelembe vétele mellett.

+1 :)

De gondolom ez csak régen volt jellemző. Azért nagyon ritka, hogy egy falusi ISDN-internetszolgáltatásra lenne kötve a kiszolgáló, pár megabittes sávszéltől kezdve pedig már alig észrevehető laggolással lehet fájlműveleteket végezni mc-ben. Igazából egyszer volt nekem marhalassú az mc az egyik VPS-emen, amikor azon figyelmetlenségből elfogyott a szabadhely. De akkor az egész bash laggolt mint a fene. Ezen az eseten kívül sosem tapasztaltam semmilyen lassulást, még faluhatárban befogott mobilnettel sem :)

Ne feltétlen a szerver felől nézd, hanem a kliens felől. Azaz pl. könnyen lehet, hogy a mobilnetem épp csak EDGE-t, esetleg nagyon gyenge 3G-t ad (sajnos még elég sok ilyen hely van az országban), ne adj isten olyan ADSL-t vagy kábelTV-s netet használok, amin nem egyedül vagyok.
Vagy a másik, amikor egy kanadai - de sokszor még egyik-másik európai - VPS szolgáltató sem rendelkezik megfelelő sávszéllel Magyarország felé.

Btw, a Tab-os kiegészítésről se kell lemondani mc alatt, hanem beírod valameddig, majd Esc+Tab. Ha csak egy van, akkor beírja, ha több van, akkor meg választhatsz.

2. Szerintem meg az hülyeség, hogy egy másolás-beillesztést bemutató videónak 21 percesnek kell lennie és egy komplett lexikont kell elmesélnie az előadónak, hogy egy formázást nem ismerő szövegszerkesztőben megtudjuk, hogyan kell másolni és beilleszteni, illetve egy üres sort beszúrni, ahelyett, hogy indítunk egy mc-t és 2 perc alatt kitapasztaljuk a szerkesztőjét és egy F2-t nyomva elmentjük a szöveget.

Gondolom akkor egy bicikli is sokkal jobb szerinted, mert azt 2 perc alatt kitapasztalod és tudod közlekedésre használni, szemben egy repülőgép bonyolultságával.

Na, ezt tényleg hülyeség összehasonlítani :) A biciklivel nem akarok egyszerre 300 utast szállítani és a repülővel sem akarok bemenni dolgozni a 2 kilóméterre lévő munkahelyemre járdákon és kerékpárutakon :)
Egy karakteres szövegszerkesztővel meg nincsen más célom, mint hogy beleírjak a szövegbe, töröljek másoljak-beilesszek és elmentsem. Adott két szövegszerkesztő, mindkettővel ugyanazt akarom megcsinálni. A különbség annyi, hogy az egyik használatához egy komplett kurzust kell elvégezni, és utána is kínszenvedés, a másikhoz meg meg elég 2 perc és tudod is használni. És egyikből sem akarok többet kihozni, mint a másikból.

És egyikből sem akarok többet kihozni, mint a másikból.

Ha a bonyolult eszközzel is csak annyit akarok megcsinálni, amennyit az egyszerűvel meg tudok, akkor felesleges a bonyolultat megtanulni.
Ha viszont többet akarok megcsinálni, vagy gyorsabban, vagy hatékonyabban, akkor meg érdemes lehet.

Remélem nem azt akarod mondani, hogy a két eszköz pontosan ugyanarra való, ugyanolyan hatékonyan lehet mindent megoldani velük és ugyanazon tudással rendelkeznek!

Eltérő mentalitások.
Aki nem akarja érteni, csak kell neki egy eszköz, amit gondolkodás nélkül tud használni, mert csak működik, annak jobb az mc.

Desktopnak, amennyire szar irányba mennek a linuxok, én is megszerettem a Macbook-okat. Nem kell egész nap reszelgetni, hogy működjön, szimplán csak működik.

De amikor a munkád részeként sokat kell szöveges fájlokkal dolgoznod: konfigok, mindenféle kód (c, *sh, perl, python, whatever), sima egyszerű txt jegyzet...
Egy pont után van aki szeretne fejleszteni ezen területen a munkahatékonyságán, még ha az egy kis befektetett tanulásba is kerül.
Ilyenkor és ennek a célközönségnek pedig tökéletes a vi.
Van akinek az emacs jön be.
És van aki leszarja azt, hogy hatékony legyen és helyette mcedit, joe, nano, és a többi "intuitív" eszközt használja.

De csak azért mert nem érti valaki a vi-t és mert nem ő a célközönsége (mert rossz benyomások érték, vagy mert nem tudja vagy nem akarja megugorni a belépőszintet sem hozzá), még ostobaság az eszközt fikázni!

"Nem tudom mire használtad, de én 16 év alatt egy buggal sem találkoztam az mcedit használata közben, pedig csak azt használtam számos szerveren. Cserébe nem kaptam agyf@szt a vim használatától :)"
Pontosan nem tudom, néhány évig alapvetően azt használtam. Ha te bugmentesnek látod, szerencsés ember vagy.

"Szerintem a 'vim /valahol/valahol/valahol/valahol/valami' parancs beírásával több idő megy el, mint egyszer beírni az adott szerveren az 'apt-get -y install mc' parancsot."
Bár itt is és lejjebb is nem tudom miért, de az mc irányába húzod azt, ami alapvetően az mceditről szól, de az igazság az, hogy nem. Először én is abban éltem, mint ahogy előtte norton meg total commanderben, aztán ma már az van, hogy sokkal hatékonyabban csinálok meg szinte bármit simán a shellből, mintsem mcből. Az egyetlen kivétel amikor egy hosszabb listát kell átválogatni egyesével döntve, hogy mi legyen vele. A példád tipikusan olyan, ami a vim /vTABvTABvTAB.. nyomkodásából áll, az első valaholig nem jutok az mcben. Ráadásul ilyen hosszút nagyon ritkán csinálok, általában egy két könyvtár távolságra van, amit csinálni akarok, egyébként oda cd-zek. Ha gyakran használt könyvtár, akkor nyomok egy m-et a bookmarkoltakhoz, a listából számmal kiválasztom melyik kell, és csá, ha meg mostanában használtam, akkor ugyanez, csak d-t kell ütni a directory historyhoz.

Linux/Unix vegyes környezetben utóbbin általában nincs se mc, se nano, mondjuk annyira mc-t se láttam még pl. RHEL-en hogy úgy alapból ott legyen. Ellenben vannak jól bevált, szabvány eszközök, mint pl. a vi. Kezes jószág amúgy, _nekem_ kényelmesebb mint mcedit vagy nano.
Corporate környezetben nem úgy megy hogy yum install mc, meg adjatok GCC-t AIX-ra azt' majd pörgetek magamnak mc-t. Aki nagy céghez megy annak inkább érdemes a mindenhol by default megtalálható eszközökre rászoknia.
____________________
echo crash > /dev/kmem

Pedig az mcedit-be tényleg nem lehet. Ha jól emlékszem sem X alól, sem putty alól.
Lehet hogy van valami magic config, amivel működne, de alapból nem szokott. Biztos a kék háttér :) A feketén mindig megy (nano, vim) :D

Mondjuk ha windows-ról szerkesztek, akkor inkább winscp+npp-t szoktam használni, főleg ha kicsi a sávszél.

Ez inkább a sznobizmus mérőfoka. A sznoboknak nem lenne helye az informatikában, akik direkt azért bonyolítanának mindent, ha ők szoptak vele, szopjon vele más is. Ahelyett, hogy a lényegre koncentrálhatnánk. Pl mindenféle őskövület megtanulása helyett hálózati biztonság és jogosultságok helyes kezelése.

Nekem nem azért adnak amúgy nem olyan rettenetes nagy fizut, hogy Vi-ben bohóckodjak, hanem azért, hogy működjenek a rendszerek. Így is lassan a kutyaidomítástól a pénzügyekig a telefonrendszerektől a pszichológiáig mindenhez értenem kellene. Akkor persze, hogy inkább a könnyebb utat választom, pláne hogy nem ez a szakterületem. Megfelelni úgy se tudok a unix sznoboknak és a szakbarbároknak, nekem elég ha a főnökeim elégedettek.

Windows alatt nem árt, régi WinCE-s PDA-ra programot írni meg pláne nem. Utóbbit sajnos egy VS2008 próbaverzióval kellett, de nem is lett végül nagy igény arra az alkalmazásra. Egyszerűbb kiegészítések a meglevő ERP mellé, van sokminden, ami Access-el kiváltható lenne, de azt meg én rühellem. Így meg nem kell hozzá Office. Az elődöm volt Access huszár.

vagyis, attól függ mit csinálsz :) Ha wineket buzerálsz (meg főálásban régi PDAt, az is valid), meg nem akarsz excelt, access, powerbi-t használni, akkor fontosabb. Ha meg unix rendszereket basztatsz szakmányban, akkor meg nem, akkor a vi stabil használata fontosabb, mert sose lehet tudni, hol kell majd megjavítani valamit, és egyrészt nem tartunk bloatot, másrészt nem azzal kezdjük a reszelést, hogy telepítünk, hanem használjuk, ami van. Ha vi van, akkor azt.

Amikor van min futniuk, akkor dehogy lényegesebb.

Nem akarom és nem fogom neked propagálni azt a 10 parancsot/szekvenciát, mint ahogyan egyetlen kollégámmal se tettem ilyet soha, de felfogható egy életbiztosításnak: olyan helyeken is előhúzható, ahol minden más cserbenhagy.

(((
Attól függetlenül, hogy a Dos Navigator editorát tekintettem sokáig a csúcsnak, hogy nagyra tartom a geanyt, és hogy az eclipse-t majdnem szeretem is, rengeteg helyzetben a vi(m) az adekvát, és gyakran az egyetlen megoldás.
Ahogy a find és az ls, pedig az mc meg a nautilus milyen kényelmes...
)))

A bibi ott van, hogy annak az 1-5-10 parancsnak a megtanulása gondolom a vi kezelésének alapjaitól is messze van. Egy sor átírása és mentése pedig nem lassabb vagy bonyolultabb bármi más intuitívebb eszközzel sem.

Szóval, jobb hijján vi-t használni, igen. Bárki képes a postit-ről azt a 2-3 parancsot használni. De ne ez legyen már a geek faktor.

"Egy sor átírása és mentése pedig nem lassabb vagy bonyolultabb bármi más intuitívebb eszközzel sem."

Nem a tied az egyetlen hasonlo komment, ugyhogy nem lehet ezt figyelmen kivul hagyni.
De igen, minden mas lassabb, az igazi vi mester tenyleg a gondolat sebessegevel tud szerkeszteni. Te meg ott tartasz, hogy megfogod az egeret, o meg mar be is csukta a fajlt ;)

A geek faktor nem az, hogy megnyomod az i betut es a vegen esc:wq, hanem az, hogy megerted, mennyire zsenialisan atgondolt a vi kezelese, es miert van stabil rajongotabora annyi ev utan is. Szeretni nem kell, csak elfogadni :)

Pont az volt a kommentem lényege, hogy "igazi vi mester" valószínűleg csak elvétve akad. Esélyes, hogy az itt vi mellett erősködők nagy része is csak nyeretlen kétéves. Csak sokan néhány kombó megjegyzésétől már hekkernek érzik magukat. Kínaiul írni is jó móka, de attól, hogy le tudok festeni egy kerítést, még nem adom elő, hogy nyelvészprofesszor vagyok és ez a belépő a gépírásba.

Volt egy szűk keresztmetszet, amire csináltak egy hatékony megoldást. Csak közben már nem létezik az a szűk keresztmetszet és inkább móka, mint hasznos képesség.

Megfelelő környezetben nem móka, hanem szükségszerűség a vi megtanulása. (Személy szerint csak azt nem értem, akinek fáj az, hogy más megtanulta. Szerintem kínait tanulni valakinek akinek nem anyanyelve, az is nehéz. De nekem nem fáj, ha valaki megtanult. 3-5 kifejezést valószínűleg mindenki meg tudna tanulni, ha szüksége lenne rá: "Tó sie csien", stb. Bocs, nem tökéletes a kiejtésem. Ez áll fenn a vi-jal is.)

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

"Megfelelő környezetben nem móka, hanem szükségszerűség a vi megtanulása. (Személy szerint csak azt nem értem, akinek fáj az, hogy más megtanulta."

Nem az fáj, hogy más megtanulta, hanem az, hogy ezért úgy gondolja az a más, hogy ez szükségszerű mindenkinek. De fordítsuk meg az érmét: Személy szerint csak azt nem értem, miért fáj az annak, aki megtanulta, hogy más a már elérhető kényelmesebb eszközt akarja használni.

Itt van a kutya elasva. Ugyanis nem "nehany kombo"-rol van szo, ez nem Mortal Kombat. Van nehany alap parancs, amelyeket utana tetszes szerint _kombinalhatsz_, de ez nem azt jelenti, hogy memorizalod oket, hanem ertelemszeruen hasznalod. Pelda: te mennyit memorizalnal a kovetkezobol:

- `1G` a szerkesztett fajl elso sorara ugrik
- `2G` a szerkesztett fajl masodik sorara ugrik
- `3G` a szerkesztett fajl harmadik sorara ugrik
...

Elkepzelheto, hogy nem olyan nagyon sok ido elteltevel kikristalyosodna, hogy van egy pattern, es tetszoleges szam + `G` a megfelelo sorszamu sorba visz?

Kicsit tobb ido elteltevel meg arra is rajohetsz, hogy ez a trukk nem csak a `G`-vel mukodik, hanem gyakorlatilag az osszes parancssal (`5dd` 5 sort torol, `5p` otszor szur be stb). De nem KELL ezeket hasznalnod, siman nyomhatsz `p`-t otszor egymas utan, ha uri kedved eppen ugy tartja. Es ez messze nem a "vi mester" szint...

Megegyszer: nem kell szeretni (sot, termeszetesen hasznalni sem). De nem erdemes olyasmirol velemenyt mondani, amirol fogalmad sincs.

(ui: en felvallalom, hogy nyeretlen keteves vagyok. Egy kicsit hekkernek is erzem magam. Nyelveszprofesszornak nem :))

Azt az egyáltalán nem rendkívüli feladatot, hogy adott RE1 mintára illeszkedő sorokban cseréljük le RE2 mintát S sztringre, kényelmes(nek szánt) editorok meglepően körülményesen hajlandóak megoldani, miközben a legminimálabb víájban is olyan természetes, mint kimondani.

-1
Magam is vi(m)-fun vagyok, azt használom, azt szeretem is. De nem mércéje semminek. Felekezeti kérdés.

Példa:
Meg kellett tanulnom menteni és kilépni a jo-ból, ami elsőre kihívás volt.
Ennek oka, hogy kolléga mindenhol azt állítja be alapértelmezettnek. Én a vim-t.
Nem szeretem a jo-t, nem is tudok benne varázsolni. De alkalmazkodtam. Kolléga meg a vim-hez.
Nem csinálunk belőle érzelmi kérdést.
Amig meghegesztek egy file-t, hogy tudjak vim-et telepíteni, addig tudok használni jo-t emacs-ot, ee-t, nano-t ... stb. Nem kell őket szeretni. Tudni kell használni, addig amig felrakod a kedvencedet. Ennyi.

Ha a telepítő kérdezne, az tényleg nagy fícsör lenne... :)

[szerk]: ha semmi nem tetszik, ami alapból bármin van, akkor mindig adott a perl -p -i -e '/itt tied a világ/' :P

---
"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

Olyan ez mint a magyar/angol billentyuzet(kiosztas). Vagy megszokod ami eled kerul es tudsz banni mindkettovel vagy karomkodsz magadban :)

Szerk.: vagy mint az automata/kezi valtos auto, nem art tudni hasznalni mindkettot :)

-----
"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

debil megkérdezi?
Legutolsó debiltelepítési tapasztalatom az volt, és már jópár debil verzió óta az, hogy vi-t kigyomlálták a telepítőből, nem kérdez semmit, és ha a telepítőben meg akarsz szerkezteni valamit, akkor csak nano-d van, ami a sajtreszelővel rejszolás élményét tudja produkálni a szövegszerkesztés terén.

Telepítőről volt szó.

Az, hogy utána a feltelepített OS-en az ember mire veri, már nem izgat.
De ha valakinek a telepítőben a menün kívül is kell valamivel foglalkoznia, pl. telepítés közben konfigfájlt heggeszteni, akkor szerintem ott elvárható követelmény lehet a vi ismerete is. Főleg, hogy az a pár alapparancs, amivel már el lehet benne pötyörészni, töredéke annak, ami ahhoz kell, hogy ha a telepítőben akarsz nekiállni a rendszeredet debugolni.

Ezért is zavart feljebb Sch* meg TCH, stb.-ek hozzáállása.
Továbbra is csak péniszlengetésnek tűnt, amit ott a 7000 fős céggel, meg a magyar pénzforgalom 1/30-adának rajtuk keresztülmenésével bemutattak.
A tipikus szakbarbár hozzáállást képviselik.
Plusz annélkül oltják Zahy-t, hogy nagyjából szakmailag egy ligában lennének vele. Zahy pl. már tett le az asztalra, unix téren, oktatás téren, meg még valószínűleg baromi sok más téren is.
Amit ezek a kis suttyó nagyarcú Tiborok fel tudnak mutatni, az az arcuk, meg hogy milyen céghez tudták benyalni magukat, és ez már alapot ad nekik arra, hogy...
Áhh... hagyom is, mert csak felk...rom az agyam, és lehúznak a saját szintjükre.

Szerintem pedig az a tipikus szakbarbár e-péniszlengetés, hogy "pl. telepítés közben konfigfájlt heggeszteni, akkor szerintem ott elvárható követelmény lehet a vi ismerete is".

Miért lenne az?
Sokszor előfordul, hogy egy telepítés nem csak next-next-finish, hanem kézzel kell pár dolgot átpötyögni valahol. Ami sok esetben dokumentált hiba, vagy a telepítő ismert hiányossága, ezekhez ne kelljen már vi-jal - már bocsánat, de - szopni. Jó hogy nem már hex editor-ral írja át szerencsétlen azt a 2 értéket egy file-ban...

Nézd, én nem suttyóztalak le, pedig akkora durung vagy, hogy cölöpöt lehet leverni veled. Szakbarbár az nálatok van otthon, talán több is. Plusz anélkül osztasz te itt minket, seggfej barátom, hogy tudnád, melyikünk mit tett le, melyik asztalra, mikor és hogyan. Lehet, hogy a te életed arról szól, hogy Zahy félék seggét fényesre nyalod és ezért bejutsz valahová könyökölni napi nyolc órában, amikor is az orrodban bányászol és bambán bámulod a leletet, de engedd meg, hogy jelezzem, van, aki megdolgozik azért, hogy megbecsült tagja legyen egy munkaközösségnek, kicsinek vagy nagynak. A szint kérdése érdekes, lehúzni nem tudlak, legfeljebb fel. De erről szó sem lehet. Már csak azért sem, mert paraszt mivoltodban mindössze annyira voltál képes, hogy ismeretlenül lefikáztál - orrtúró barom - olyan embereket, akikről semmit nem tudsz, de érdemben a téma közelében sem jártál. gyugyu barát!

Maradjunk abban, hogy ha te vagy SchTamás tettetek volna le az asztalra valamit, ami számít, akkor ismerném a neveteket, pont úgy, mint ahogy Zahyét is ismerem.
Annyira nem nagy ez a szakma.

Az hogy "nyeretlen kétévesként" (megtetszett ez a kifejezés) azt hiszitek magatokról, hogy valamik vagytok, meg már valamit elértetek...
Meh...

Gabucinot hiányolom ilyenkor!
Sajnos a stílusát nem tudom utolérni,

DE

Nálatok valószínűleg, még ő is nagyságrendekkel többet "tett le az asztalra".
Pozitív értelemben! (A stílusától teljesen elvonatkoztatva.)

De legyen nektek gyereknap, és örüljetek otthon magatoknak, hogy mekkora nagy ászok vagytok! ;-)

Tény, hogy Zahy többet felejthetett a szakmából, mint amit ezek a nyeretlen kétévesek valaha is megtanulnak. Az meg egy egészen furcsa jelenség, hogy valaki arra büszke, hogy mit _nem_ tud. Ahelyett, hogy szerényen meghúzná magát egy sarokban és igyekezne pótolni a nemtudását. Vagy, ha erre se kedve, se igénye nincs, csendben maradna.

Ave, Saabi.

Szerintem itt senki se volt büszke arra amit nem tud. Legfeljebb arra, hogy megoldották a problémájukat másképpen. Az meg ne legyen már tilos, hogy a vi tudás fontosságát megkérdőjelezzük! A Unix rendszerek szép lassan eltűnnek a süllyesztőben, a vi(m) meg virágzik tovább. Millió másik editor mellett. Így aztán a vi(m) ismeretek egyre kevesebb ember számára jelentenek alapvetően szükséges tudást.
--
♙♘♗♖♕♔

Szerintem meg ez a Zahy és saabi semmit nem tud, mert nem ismerem egyiket sem. Mégis mit felejtett el?! Bemutatkozni?! Másrészt ne ülj háttal a moziban, mert így az a fura helyzet áll elő, hogy amikor elmeséled a filmet, senki nem ismer rá arra, amit ott vetítettek. Jó a blogod! Ez ám a nem semmi!

Magamról ilyet sosem állítottam. Zahy kinevelt pár rendszergazdát az elmúlt évek során. Kevés embert ismerek, akik nála jobban értenének a unix - és nem a linux - rendszerekhez. Szerintem - és ez nyilván szubjektív vélemény - a legjobb oktató unix témában.

Ave, Saabi.

Mit tett le az asztalra?

Legutóbb, amikor ezt kérdeztem, valaki egy elég rossz angolsággal íródott interjút linkelt be, amiből megtudtam, hogy az mplayer felhasználói doksiját írta/tartotta karban egy időben.

Ebből számomra szinte semmi nem derült ki.

OK, technical writer volt egy ideig.

Feltételezem, hogy ez viszonylag régi interjú, azóta még az is lehet, hogy Gabu megtanult angolul is - azt legalábbis láttam, hogy másoknak sokszor beszólt, ha angol hibát vétettek.

Van más is?

Hát, ha már így pont Gabut szúrtad ki a felsorolásból...

Legyen amúgy megnyilvánulásaiban bármekkora troll is, már ez is _valami_ szerintem.

Főleg, hogy doksit írni senki nem szeret a szoftveréhez. Jó doksit úgy lehet írni, ha közben a dokumentált szoftver kódját is érted. Az mplayernek szerintem kivételesen jó doksija van, amihez az alapot Gabu adta.

A nyilvánvaló negatív oldalai mellett, ezek olyan dolgok, amikre én már hajlandó vagyok azt mondani, hogy "valami az asztalon", és nem csak péniszlengetés, hogy hú mekkora cégnél dolgozok, meg mekkora pénzforgalma van a cégnek, meg a többi hasonló...

Valahol a nulla és a Linus Torvalsd, Richard M. Stallman, Eric S. Raymond, Bill Joy, Theo De Raadt, stb. nevek által fémjelzett szint között van.
Mindenesetre közelebb a "nevekhez" és kevésbé közelebb a nullához, mint mondjuk a fenti vi-fikázóbajnokok, akiknek szent meggyőződésük, hogy a vi csak hátráltat, semmire se jó, csak önszopatásra, meg a többi marhaság, amiket itt már összehordtak a témában.

Zahy meg bőven még közelebb a "nevekhez".
Aki tudni akarja mit tett le az asztalra, nézzen utána! ;-)

Azért Gaburól kérdezek, mert róla írtad, hogy bezzeg ő letett valamit, viszont igazából nem tudom, hogy mit, vagy miket.

A leírásod alapján akkor többről volt ott szó, mint sima technical writer szerepről. OK.

Zahyt személyesen ismerem, nincs kérdésem az ő tudásával kapcsolatban.

Ha az asztalra letevésben bármi szóbajöhet, akkor tőlem itt tallózhatsz. Illetve van még itt egy 65xx/6800 assembler, amit sosem publikáltam, mert még nincs teljesen kész.

Viszont még mindig várom a linkeket, hogy hol szóltam be Zahynak, vagy vertem a faszom, hogy mekkora cégnél dolgozok, vagy hogy mekkora ász vagyok.

Igen, úgy viselkedik insert módban, mint egy notepad, kivéve, hogy nem tudnak kilépni belőle :D

Egyébként sokan azért nem tudják megszokni a vimet, mert nem tudnak gépírni. Az lenne pont a lényege a modális szövegszerkesztőnek, hogy nem csak akkor lehet vakon gépelni, amikor szöveget ír az ember, de ha kijelöl, szerkeszt, keres, cserél, stb., akkor se kelljen az egérért kinyúlni (ilyenkor el kell engedni a gépírási tartást), meg se menükben turkálni, meg 8 billentyűs kombókat nyomkodni (ala Emacs), hanem egy gombnyomással áttér az ember parancsmódba, és ott is gépírva viszi be a parancsokat (megtartva a gépíró tartást), ez pedig gyorsabb, mint a hagyományos egerezés, menüzés. Nyilván szokni kell, én is csak tanulgatom még. Épp ez a lényege a ratpoison és társai WM-eknek is, minden gépelve megy, nem kell az egérért, tapipadért kinyúlkálni.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

Én ezt értem, ettől még alapvetően nem áll rá az agyam, nem marad meg a sok mindenféle rutinszerűen. Ez van, én desktopon egerészek, mert azért van.

Illetve ezt az egész hatékonyság dolgot erős túlzásnak tartom. Szeretném én látni azt a kodert akit ez limitál. Mert én inkább azt szoktam látni, hogy meredten bámul, mutogat, beszélget a gumikacsájával, majd gépel pár percet. Ha az ott pár + fél lesz, az érdemben nem oszt nem szoroz.

Nekem is nehezen áll rá az agyam. Ennek ellenére biztosan nem baromság. Sőt, akinek ráállt az agya erre, az annyira hatékony vele, hogy egy csomó szoftvert vi(m)-parancsokkal és billentyűkkel használ csak billentyűzetről, pl. Firefoxhoz Vimperator, de a Chrome, Kate editor, Ranger fájlkezelő is támogat vi-módot, meg vannak tiling WM-ek is, amelyek vi-szerűen működnek (aewm, howm, wmfs, stb., de az i3wm-ben is fel lehet konfigolni egyfajta vim-módot). Itt van egy részletesebb lista a vi(m)-módot támogató alkalmazásokról.

Egyébként megértem azokat is, akik a falnak mennek tőle. Kívülállónak borzalom használni, egész más koncepció, amíg nem áll rá az agy, vagy nem tanulja meg valaki, addig nem hogy emel a hatékonyságon, de leviszi 0-ra, ennek ellenére alapértelmezettnek van erőltetve a legtöbb disztróban vagy unix-like OS-ben. Tényleg érthetetlen, többen nem tudják használni, mint igen, ráadásul egy nano kevesebb helyet is foglalna a lemezképből, és mégis csak több ember lenne vele kisegítve. Aki meg vim-mániás, az felrakná magának.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

Egy szoval nem mondtam, hogy baromság, azt mondtam, hogy néhány vim hívő szokásos hatékonyság szólama programozás közben messze nem számít annyit mint ahogy előadják. Főleg, hogy ilyenkor rendszeresen csúsztva ott is a nanot adják mérceként, vagy ugyanazt adják elő random IDEvel kapcsolatban, amit a vim utálók szoktak, nevezetesen hogy egy számukra ismeretlen, vagy max kapargatott szoftver huznak le, holott a legtöbben bőven elég hatékonyan lehet dolgozni...

Kiemelem külön a lényeget chx korábbi hozzászólásából:

Corporate környezetben nem úgy megy hogy yum install mc, meg adjatok GCC-t AIX-ra azt' majd pörgetek magamnak mc-t. Aki nagy céghez megy annak inkább érdemes a mindenhol by default megtalálható eszközökre rászoknia.

Azaz azért jó (nem kell, de jó) megtanulni az ilyen bizonyos környezetben szabványos eszközöket, mert lehet hogy ma még mindent piszkáló rendszergáz vagy valahol (ahol az apacs-tól a tonercserén át az í-lörning rendszerig minden a tied), de lehet hogy később olyan helyre kerülsz, ahol már mondjuk csak bizonyos dolgok tartoznak hozzád. És mondjuk ha a Mercedes/Henkel/Pirelli/Samsung/stb/stb/stb-gyár mögötti UNIX/Linux-infrastruktúra üzemeltetője leszel, ott nem biztos, hogy szabad neked yum/apt-get install nano-t mondanod - pedig jogod épp lenne rá.

(Gonosz:
persze ha valakinek jó az, ha apacstól toneren át í-lörningig minden az övé, és nem is akar "beszűkülni" komolyabb rendszerekhez, akkor nyugodtan tanulja meg a fent felsorolt 5-10 alap vi-parancsot ami ahhoz kell, hogy át tudja írni a network konfigot proxysra ami után már megy az install nano.
/Gonosz)

Kötekedés ON: azt azért még tanuljátok meg gyerekek, hogy a :-tal kezdődő parancsokhoz még szükséges a parancs végére az < ENTER > is - míg a többinél nem feltétlenül :-) (Valódi vi-ban amúgy < ESC > is írható, de ezt a vim-ben "elrontották".

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Kiemelnem en is a lenyeget, amit ebbol es egyeb hupos topicokbol le lehet szurni.

Vannak vi/vim fanok, apple/android fanok, nano/mcedit egyeb fanok. Ez a fajta napseg minden aron ragaszkodik sajat istenitett, altaluk hasznalt cucchoz es hasznalatukkal felsobbrendunek erzik magukat es mindenre ezt hasznaljak, akkor is ha van jobb alternativa adott feladatra. Ez mindig is ilyen volt. De sosem ertettem, hogy valaki miert lesz szerelmes egy szamitogepes programba vagy telefonba/stb. Sosem fogom.

Azt hiszem nem értetted meg a lényegét az előző hozzászólásnak, amire válaszoltál!

Pont azt írja, hogy ne a saját kis kedvencünket helyezzük előtérbe, hanem tanuljuk meg a munkánkhoz szükséges rendszerek alap eszközeit (pl. unix-szerű rendszereken a vi-t, windows rendszereken a notepad-et :-).

En is csak a lenyeget foglaltam ossze, aszerint ahogy en latom.

Amugy vi/notepadet azert megismeri az ember, ezzel nincs is baj. Viszont szerintem nem mindig a rendszer alapcuccat kell hasznalni mindenre. Hanem azt ami az adott feladatra a legjobb.
Es en a default vi melle tennek egy nanot mindenhova alapinstallhoz.
Arra is mondok peldat, hogy miert:
- Nem csak angol kiosztassal hasznaljak a szamitogepet a fiatalok. Kezebe adsz egy remote managementet, hogy fixalja netet vagy vmi.
Aztan fogja megnyitja fosadek beepitett java vnc wrapper csodat es sok sikert. (ujaknal mar szerencsere van html5 novnc es idrac7+nel meg talan nativ vnc)
Meg lehet csinalni, mert telepitheti angol kiosztast, majd atvalt angolra, vagy a java virtual keyboard es utana mukodik(ezek javaszarok, ha kevered terminal alap angol meg mondjuk te francia/magyar/etc kiosztasodat elnyelik kettospontot peldaul).
De mennyivel rosszabb/tovabb tart mint egy sima nano. Tehat ilyen esetben pl nano/egyeb basic cucc lenne kezenfekvo.

Azert nano elfer a vi melett. Debian alatt vi az link a vim.basicre ami ~2M. nano pedig ~200K es talan ncurses extra dependje van csak.

Nagy cégek. A Henkelt, meg a nagyobb gyártó cégeket nem tudom, azok nem ezen a környéken vannak.
Egy közeli telephelyű amcsi multinál viszont úgy kezdődött, hogy felhívtak, megy-e az angol. Érteni értettem a kérdéseket (nem szakmai jellegű), válaszoltam is rájuk, de nem valami folyékonyan, aztán már nem is volt további menet. Ezen a környéken előbb vesznek fel bölcsész lánykákat jó nyelvtudással (tapasztalat! nem az ujjamból szoptam az infót), minthogy érdekelné őket, hogy adott Unix rendszer eszközkészlete hogy megy. Azt majd betanítják. Itt az infós cégek és részlegek valójában a nyugati ügyfelek kiszolgálására épültek. Mint az indiai telefonos ügyfélszolgálatok az amcsiknak.

Szerintem félreértettél.
A vi-ban a :-parancsok befejezésének szokványos módja, hogy megnyomjuk utána az ENTER-t. Ellenben az originál vi-ban ugyanúgy nyomhattál ESC-et is parancszárásként, ugyanazt kaptad. (Ez pl. a bug-to-bug-compatible nvi-ban kicsit másként működik, de parancszárásra az ESC ott is használható.) Ezzel szemben a vim-ben azt vezették be, hogy ha a :-tal kezdődő parancs végén ENTER-t nyomsz, akkor azt a parancsot végrehajtja, míg ha ESC-et, akkor félbeszakítja, mintha minden begépelt karaktert kitöröltél volna egyesével (a :-tal bezárólag) - ami amúgy az eredeti vi-ban az egyik módja volt annak, hogy az elkezdett parancsodat félbeszakítsd (a másik a ^Ctrl-C - illetve technikailag az stty-nal beállított INTR billentyű - megnyomása).

Amit látszólag te írsz a Ctrl-V-ről, az pedig a vi jól ismert funkciója: tetszőleges nem nyomtatható karakter bevihető bárhol, ahol adatbevitel történik (azaz beszúrás/felülírás módban szövegbe, vagy akár a :-kezdetű parancsok sorába), ha nyomok előtte egy Ctrl-V-t. Így nyilván ENTER-t, ESC-et, kurzormozgató szekvenciákat amik sokszor ESC-pel kezdődtek (máshol tetszőleges Ctrl-kombinációk voltak) - vagy akár magát a Ctrl-V-t

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Kissé offtopic, de ez így egy kissé degradáló a hozzám hasonló generalistákra nézve. Lehet ott sokféle dologgal foglalkozni az IT-n és a határterületein belül úgy is, ha 1) nem mélyed el az ember igazán nagyon semmiben 2) nem ért a vi/emacs/nano/mcedit közül egyikhez sem igazán. És mégcsak tonert se feltétlenül kell cserélni.

(Egyébként a vi, nano, mcedit közül bármelyikkel megszerkesztem az apache konfigját, ha kell, emacs-ot sose szoktam használni, úgyhogy nemcsak kapkodok a becsületem után :-D )

El tudom képzelni, ahogy most ezen röhögnek, ahelyett hogy kicsit jobban ügyeltek volna a szoftverergonómiára.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Hát igen, a Vim-nek is megvan az a varázsa, hogy kell némi szorgalom, hogy tudd használni.
Viszont ha megugrod a szintet, utána nem akarsz mást használni a konfigfájlok szerkesztésére.

Oké, de ezt eddig itt már leírták páran. Nézzük a konkrét tényeket, mert azt viszont egyet sem írt itt senki, csak fölényeskedés volt, hogy "...kell némi szorgalom, hogy tudd használni. Viszont ha megugrod a szintet, utána nem akarsz mást használni a konfigfájlok szerkesztésére."

Konkrétan mi az az előny, amit egy mcedit vagy nano vagy bármi más fapados szövegszerkesztő nem tud a konfig file-ok szerkesztésével kapcsolatban, csak a vi? Lista szerűen sorold már ide lszi!

Nem hozzám szólt a kérdés, de azért tegyük fel fordítva a kérdést: mi az az előny, amit a vi nem tud, csak az mcedit vagy nano vagy bármi más fapados szövegszerkesztő?

A vi (vagy a vim) előnye nem ott jön elő, amikor egy néhány tíz soros konfig fájlban át kell írni két szót valami másra.
A kurzormozgató hjkl billentyűk azért jók, hogy vannak, ha pl. olyan terminálnál kell dolgozni, amelyek nem úgy működnek, ahogy a "legtöbb" esetben, és ilyenkor a nyilak vagy a backspace megnyomása valami furcsaságot eredményez, mint ahogy TCH említette fentebb. Nem tudom, ilyen fura szituációban a nano/mcedit vagy hasonló tud-e kezdeni valamit.

Használnak még ilyen terminálokat? Még mindig ilyen rossz a helyzet, hogy a kurzormozgatás is ilyen gond? Emlékszem, hogy régen valami VT100-as ősi terminál vacakolt ilyennel, meg annó telnettel is akadt gond, de most putty mellett már nem láttam ilyet, persze elhiszem, ha pl valami hálózati eszközről ssh-znék át egy másikra, akkor még lehet szívás, egyébként meg nem tudom hol lehet ilyenbe futni.

"mi az az előny, amit a vi nem tud, csak az mcedit vagy nano vagy bármi más fapados szövegszerkesztő?"

Ez is elég szubjektív, de az egyszerű(bb) használhatóság. Ha nem ismered egyiket sem, melyik az, amivel könnyebben elboldogulsz, és intézed el vele a dolgod? Nem a vi-re szavaznék. Amikor csak arra van szükséged, hogy egy config fájlba beírj pár értéket, és amúgy is ritkán látsz paranccsort, akkor igen is nem a szerkesztőt akarod tanulgatni.

Ez is elég szubjektív

Kb. erre akartam kilyukadni.

Ha nem ismered egyiket sem, melyik az, amivel könnyebben elboldogulsz, és intézed el vele a dolgod? Nem a vi-re szavaznék.

Én meg inkább a vi-re, mert leginkább a vim-et használom. Nyilván nem esne nehezemre a többi sem, ha nagyon kellene. Szóval ez is szubjektív :)

amúgy is ritkán látsz paranccsort, akkor igen is nem a szerkesztőt akarod tanulgatni

Persze, nyilván. Viszont ha tudod, hogy milyen környezetben vagy, és tudod, hogy esetleg előfordulhat olyen eset, hogy csak a vi marad, akkor érdemes egy alapszinten erre felkészülni. Nem olyan sok dolgot kell tudni: az ebben a topikban megírt nyafogó hozzászólások megírásával töltött idő alatt már meg is lehetett volna tanulni, hogy insert-mód, normál-mód, parancs-mód, :w és :q, esetleg még a hjkl-mozgást. Alapdolgokhoz több nem kell.
Pont úgy, ahogy érdemes nagyjából tudni a cp, rsync, stb. főbb paramétereit, vagy legalább a source dest sorrendet.

Ah, pedig első olvasásra észleltem, de amikor válaszoltam, valahogy elsiklott a figyelmem az első tagmondaton. Öregszem, na :)

Egyébként nyilván a nem-(vi*,emacs*) lenne. Viszont a kérdés egy kicsit rossz, ui. aki már konzolon szerkesztgeti a fájljait, főleg ha munkájából kifolyólag teszi ezt, némi ismerete van akár a vi*-ről. Ha meg nincs, nem tudom, miből találja ki az ls /usr/bin parancs kimenetéből, hogy a vi /etc/foo.conf paranccsal meg tudja a fájlját szerkeszteni.

"Ha meg nincs, nem tudom, miből találja ki az ls /usr/bin parancs kimenetéből, hogy a vi /etc/foo.conf paranccsal meg tudja a fájlját szerkeszteni."

Lássuk csak.
1) A net tele van olyan (rossz) tutorialokkal, amiknél a példa parancs vi
2) Annak az esete, amikor valami (telepítő, visudo, crontab -e) alapból a vi-t indítja kérdés nélkül
3) Mert nem hülye, tud róla, hogy létezik, és amit szívesebben használna nem érhető el

A 2-es pontra egyébként frankó megoldás amit az ubuntu (debian is, gondolom) csinál: Rákérdez első indításkor melyik editort használnád. Kérdés hogy minden disztró, rescue rendszer ilyen előzékeny-e?

"aki már konzolon szerkesztgeti a fájljait, főleg ha munkájából kifolyólag teszi ezt, némi ismerete van akár a vi*-ről"

Miért is lenne? Teszem azt azok, akik ismerik és használják gyakran az mc-t, azon keresztül az mcedit-et szokták meg, és ismerik meg, miért jutna eszükbe a vi-vel szórakozni? Oké, van pár indok, úgymint kíváncsiság, tanulni vágyás, vagy épp rákényszerülés. De mi a helyzet a többi esettel?

1) A net tele van olyan (rossz) tutorialokkal, amiknél a példa parancs vi

Általában az is oda van írva, hogy szerkeszteni kell egy fájlt. De ha már tutoriál-kontrolcékontrolvé, akkor legyen annyi esze is, hogy lássa, hogy a végrehajtott parancs a vi/vim, és ha nem tud kilépni belőle, rá is kereshetne (hiszen a "nyitott" netről másolta a tutoriált).

2) Annak az esete, amikor valami (telepítő, visudo, crontab -e) alapból a vi-t indítja kérdés nélkül

Aki már ilyen szinten van (visudo, crontab -e), legyen annyi tökössége, hogy ránéz, mi is az, és rákeres.

3) Mert nem hülye, tud róla, hogy létezik, és amit szívesebben használna nem érhető el

Pontosan, és ezzel némi választ adsz is az utolsó bekezdésedre ("Miért is lenne?"). És ezáltal, hogy tud róla, biztosan azt is tudja, hogy fura mentalitású a szoftver a legtöbb editorhoz képest.
Egyébként igen, igazad van, ezekben a pontokban akár akaratlanul is belefuthat.

Rákérdez első indításkor melyik editort használnád.

Itt miért nem hozod a szerencsétlen kezdőket? Honnan a fenéből tudná, hogy a joe, nano, pico, mcedit, vim közül melyik fog neki kelleni, mikor még nem is hallott egyikről sem? :)

"Amikor csak arra van szükséged, hogy egy config fájlba beírj pár értéket, és amúgy is ritkán látsz paranccsort, akkor igen is nem a szerkesztőt akarod tanulgatni."

Ha egy ilyen debugolás-szerű szituációba kerülsz, és a vi megugrása kihívás...
Szólok előre: Lesznek ott még nagyobb buktatók is! ;-)

És amikor újra, meg újra hozzá kell nyúlj fél percenként a fájlhoz...
Na akkor kezd el nagyon hasznos lenni, ha vi is van, nem csak egy félnótáspad-szerű editor.

1.) Mindenféle típusú konfig fájlra és egyéb szövegfájlra ad támogatást (pl. syntax highlight, folding, snippets)
2.) Hatalmas fájlokat is könnyedén kezel, gyors benne navigálni, keresni, cserélni.
3.) Tetszőleges terminálban működik.
4.) Külső programokkal szorosan tud együttműködni.
Pl. dátum beszúrása adott helyre:


:r!date

/tmp -ben levő fájlok neveinek beszúrása adott helyre:


:r!ls /tmp

A szövegben levő számítás elvégzése (pl. ez van egy sorban: 532.12 + 3.45 * 3.47)


V
:!bc

hatására a kifejezés helyére 544.09 kerül. (A kijelölt szöveget inputként átadja a bc programnak, majd az eredményt beszúrja a helyére)
5.) Ismétlődő feladatok makrózása és gombnyomásra futtatása.
...

Akkor mutatok még egyet, ezzel a Word-öt is kiválthatod :-)

HUP van az aktuális sorban, majd kiadod a :.!figlet parancsot. A HUP helyén ez lesz:


 _   _ _   _ ____
| | | | | | |  _ \
| |_| | | | | |_) |
|  _  | |_| |  __/
|_| |_|\___/|_|

Egy csomó fontot lehet használni, ilyen a kézírásos (:.!figlet -f script):


 ,     _        , __ 
/|   |(_|    | /|/  \
 |___|  |    |  |___/
 |   |\ |    |  |    
 |   |/  \__/\_/|                         

Hasznos amit szeretek és más text editor esetén hiányozna:
1. visual mód és sok-sok soron keresztül megfelelő számú oszlopot kitörölni - például mert fixen XX karakterrel volt behúzva a weblapon vagy a pydoc-ban publikált példakód.
2. 14dd és 14 sort töröl 14yy és 14 sort vágólapra tesz, stb.
3. :expandtab és :retab parancsok igen hasznosak, amikor a Python3 kiabál a tabulátorok miatt.
4. :TOhtml és rögtön weben publikálható szintaktikakiemelt példát csinál a kódodból.
5. ... és folytathatnám

és végül vimtutor hogy a kezdő is el tudjon indulni.

Teljesen igaz, hogy ma már összemosódik. Lásd Ubuntu és Debian esetén:

$ ls -l /usr/bin/vi
lrwxrwxrwx 1 root root 20 jan 15 02:23 /usr/bin/vi -> /etc/alternatives/vi

$ ls -l /etc/alternatives/vi
lrwxrwxrwx 1 root root 18 jan 15 03:24 /etc/alternatives/vi -> /usr/bin/vim.basic

$ vi --help
VIM - Vi IMproved 8.0 (2016 Sep 12, compiled Apr 23 2017 12:10:29)

...

Ja még egy, amit gyakran használok: vi xyfile.c +1452 # és ebbe a sorba fog ugrani a kurzor.

Azért ezek nem olyasmik, amik más editorban nincsenek.

Rögtön az első pont: Eszembe nem jutna oszlopokat törölgetni, az IDE-m alapból a beillesztett kódot úgy indentálja, hogy a beillesztés helyén pont jó legyen, a tabokat/szóközöket is a projektemhez igazítja.

A vágólap meg: Ha jól gondolom ez a program saját vágólapja, nem igazán működik együtt az X-szel, ugye?

"Eszembe nem jutna oszlopokat törölgetni, az IDE-m ..."

Oszlopok törlését és hozzáadását gyakran használom természetes nyelvű plaintext formázásakor (commit message, README, manpage, stb).

"a jól gondolom ez a program saját vágólapja, nem igazán működik együtt az X-szel, ugye?"

A vágólap nem a megfelelő szó, bár azt legalább nagyjából mindenki érti. Vi terminológiában regisztereknek hívják őket. Igen, többes szám, van kb 30 belőlük.

Szó szerint értve jól gondolod, alapbeállítások mellett a

d

és

y

által alapból használt regisztereknek semmi közük a grafikus felületek kijelöléséhez vagy vágólapjához. Vim-nek azonban van regisztere, amin keresztül az X-en kijelölt szöveg elérhető, illetve ahova szöveget másolva az utána középső gombbal máshova beszúrható. A hagyományos vágólap ugyanígy elérhető mindkét irányban. Továbbá akár az is beállítható, hogy a

d

és

y

alapból a kijelöléshez és/vagy vágólaphoz használt regiszterbe is másoljon.

A 4 pontod közül 2, és 2 példád közül 2 nem releváns. (A kérdés ez volt: "Konkrétan mi az az előny, amit egy mcedit vagy nano vagy bármi más fapados szövegszerkesztő nem tud a konfig file-ok szerkesztésével kapcsolatban, csak a vi?")

Az 1. és 3. pontod az, amiben van valami, de...
Szóvaé az 1. pont alap konfigszerkesztgetéshez inkább csak eyecandy, kényelmi extra, extrácska.
A 3-as pont pedig, hát 20+ éve is voltak már "normális" terminálok, remélhetőleg nincs már messze az az idő amikor ez is olyan lesz, mint amikor dédapám mesélte, hogy a ló után kötötte az ekét és szántott...

A 2. és 4. miért nem releváns?

2. Miért elképzelhetetlen, hogy konfig fájl szerkesztéshez egy nagy log fájlból keress információt, amit fel akarsz használni? Máris releváns.

4. Konfig fájlba miért ne akarnál pl. dátumot szúrni, vagy ha milliszekundumban kell megadni valamit és te napot akarsz megadni, akkor ne kelljen kézzel számolgatnod, vagy miért ne kellhetne fájlneveket megadni, ...?

S a többi:

1. Ha sok ugyanolyan dolgot akarsz beszúrni, akkor máris nem szemcukorka a snippetek. A syntax highlight és a folding is nagyon meg tudja könnyíteni az életet, bár az, hogy valami egyszerűbb azt valóban nevezhetjük szemcukorkának.

3. Akkor majd örülni fogunk, meg akkor már a hálózat is olyan lesz, hogy biztosan nem laggol még egy mobilnet sem Bivalybasznádon, és nem számít, hogy valamit 10 billentyűleütéssel tudsz elvégezni vagy 150-nel plusz egérrel.

2 - nem elképzelhetetlen, de nem is mindennapos
4 - same in english

S a többi:
1. nyilván, de az esetek 99%-ában a legtöbben nem vi-művészek akarnak lenni, hanem mittomén 3 dolgot átírni egy konfigban, menteni, kilépni az editorból és menni tovább dolgukra.
3. Dolgoztam már alig térerős gprs-ről konzolban. Nem vi volt az eszköz amit használtam.

Amúgy persze igaz minden amit írsz, de mindegyik kicsit olyan (asszem még itt nem volt autós példa), mint amikor magyarázza valaki hogy miért is jó az hogy 300 lovas kocsit vezet, mert évente egyszer valami tömött 2x1 sávos úton meg tud előzni egy kamiont és 5 perccel hamarabb ér haza.

És azt is elhiszem, hogy baromi hatékony vagy vele miután beletetted azt az X időt. Csak a legtöbb ember nem akarja beletenni. Illetve a fene tudja hogy megéri-e beletenni, mert a feladatok nagy részénél kerekítési hiba a különbség a vi és a random szövegszerkesztő között.

Én nem akarok győzködni senkit, rábeszélni vagy igazolni, hogy ez az egyetlen igaz út. Valaki kért példákat, én meg adtam.

A 300 lovas kocsival az előzés is sokkal biztonságosabb lehet, ha nem kell 10 másodpercen át előzni, hanem elég rá 2 is. Fontos lehet neki, hogy jobb legyen az úttartása, ... Ezer ok lehet, hogy egy 300 lovas autó sokkal jobb legyen valakinek, mint másnak. Ha kérnek tőle példákat, akkor Ő is biztosan adna, de ez nem jelenti azt, hogy csak az a jó mindenre. Viszont a fordítottja sem igaz, hogy nem jó semmire sem, csak azért, mert sokkal bonyolultabb vezetni, többet kell vele gyakorolni, ...

Csak a legtöbb ember nem akarja beletenni. Illetve a fene tudja hogy megéri-e beletenni

Ez meg egyéni döntés kérdése. Nagyon sokan használják, nyilván nem mind hülyék, biztosan megéri nekik beletenni azt a sok időt.

Nyilván nem mind hülyék. Aki olyan környezetben dolgozik, ahol csak ez van, annak nyilván ezt meg kell ismerni. És lehet hogy "rákattan", aztán ezzel old meg máshol is dolgokat, mert megtanulta és ez neki kényelmes és hatékony és akármi.

De van egy csomó ember, akinek tényleg csak egy egyszerű eszközre van szüksége egyszerű feladatokhoz, arra is csak néha. Neki pl. fölösleges elmélyedni a vi rejtelmeiben, akár csak "vi for dummies" szinten is. Őket se nézzük már hülyének, és ne is tartsuk már balfasznak csak azért, mert nem akarják egy számukra teljesen fölösleges eszköz használatát megtanulni.

Aki olyan környezetben dolgozik, ahol csak ez van, annak nyilván ezt meg kell ismerni.

Én is így vélem, de vannak akik ez ellen kardoskodnak.

De van egy csomó ember, akinek tényleg csak egy egyszerű eszközre van szüksége egyszerű feladatokhoz, arra is csak néha.

Azok használják az egyszerűeket, minden disztróban van több ilyen is előre telepítve.

Őket se nézzük már hülyének, és ne is tartsuk már balfasznak csak azért, mert nem akarják egy számukra teljesen fölösleges eszköz használatát megtanulni.

Egyetértek. Nem emlékszem, hogy Ők hülyének vagy balfasznak lennének nézve ebben a topikban, részemről ilyen biztosan nem volt.
Az, hogy valaki rendszer dolgokat akar piszkálni és olyan rendszeren, ahol a vi az alap (nem tudom, hogy van-e ilyen, mert állítólag a Debian és Ubuntu alapú rendszereken a nano), akkor legalább annyira legyen képes, hogy át tudja állítani másik szerkesztőre. Lehet, hogy túlzóak az elvárásaim? ;-)

Fene tudja, én már futottam bele olyanba, hogy csak vi volt. Igaz nem ma volt, de kétségbe azért nem estem. Ctrl-Z segítségével kiküzdöttem magam belőle, cut+cat segítségével összeférceltem a proxy konfigot és töltöttem le egy - számomra - kezesebb editort.

Mondjuk minimál szerkesztgetést megcsinálok vele, de határozottan nem élvezem. Meg is akarok ezzel jobban ismerkedni (barátkozni?), de eddig nem volt rá szükségem és valahogy mindig van jobb dolgom ettől.

Amikor én anno meg akartam tanulni a vi-t (nem vim), soros konzolon dolgoztunk. Indítottam egy shl-t (ez olyasmi volt, mint ma a screen vagy a tmux, csak sokkal fapadosabb) és az egyik "ablakban" elindítottam egy man vi-t. A másikban a vi leiras.txt -t. És írtam magamnak egy vi összefoglalót. Aztán amikor a man vi-on már túl voltam, véletlenül a kezem ügyébe került az Aztec C Compiler vagy a Lattice C Compiler, amihez tartozott egy asszem z (w?) nevű szövegszerkesztő, ami erősen emlékeztetett arra, amit addigra összeszedtem a vi-ról. Kipróbáltam a unixos vi doksijában szereplő dolgokat ebben az izében (MS-DOS alatt), és ment. Aztán kiderült, hogy ennek a szövegszerkesztőnek is van doksija, és vannak benne olyanok, amik a vi man-ban nincsenek benne - csak épp működnek ott is. Ezekkel kiegészítettem a saját kis doksimat. És ez ment jó sokáig.

Sajnos ez a doksi munkahelyváltás következtében megszűnt létezni. Ma meg már nem írok magamnak vi doksit, inkább használom fejből.

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Igen, a jó Vi(m) használathoz az alapokkal kell jó barátságba kerülni és ez elég sok munka és gyakorlás.
Egyik cikkben pl. azt írták, hogy leszokjunk a rossz szokásokról, első lépésben tiltsuk le a nyíl gombokat és egy ideig használjuk így, mert így rászokunk a módok közötti váltásra és a h,j,k,l vezérlésekre.
Majd a következő lépésben tiltsuk le a h,j,k,l gombokat, mert így rászokunk a sokkal hatékonyabb word léptetésekre (w,b,e,W,B,E). ;-)

Szóval most már sok hozzáértőtől kaphatunk jó tanácsokat, amivel felgyorsítható a tanulás és berögzítés, illetve vannak jó anyagok is, pl. a beépített :help is elég jó, meg a mellékelt vimtutor is, illetve azok az oldalak és programok, amik felmerültek a topikban, (pl. VimMaster android-os program nagyon tetszik, már el is kezdtem gyűrni, amikor várnom kellett a Kormányablaknál, meg a VimGolf-os oldal is tetszik, no meg az openvim, vim-adventures oldal is nagyon jó kezdőknek. :-)

Szóval most már sok hozzáértőtől kaphatunk jó tanácsokat, amivel felgyorsítható a tanulás és berögzítés, illetve vannak jó anyagok is, pl. a beépített :help is elég jó, meg a mellékelt vimtutor is, illetve azok az oldalak és programok, amik felmerültek a topikban

Az alapművet mindenki kihagyta! :)

Ma már sokkal egyszerűbb az alaptudás megszerzése.

sudo apt-get install vim
vimtutor

és a parancs hatására már nyílik is szépen magyarul a 8 leckére tagolt, összesen 25-30 perces "mit illik tudni" alapszinten. Alapszintű, így más Unixoknál ha klasszikus vi-vel találkozunk, akkor is jól használható ez a tudás.

Igaz, nem vi hanem ed képesség, de nekem nagyon hiányozna a:

:1,$s/ezt/arra/g

Ami szöveget keres és cserél. Mondjuk azt nem tudom, hogy a fapadosok képesek-e erre vagy sem, de én meg azt nem fogom már megtanulni, mert minek? vi/ed van mindenhol.

Ave, Saabi.
ps: akinek a vi nem tetszik, tegyen egy próbát az ed-del és rájön, hogy milyen egy igazán nehezen használható szövegszerkesztő. :-D

A vi csak azért él még, mert máig nem sikerült értelmes terminálkezelést írni. Nem mintha bárki is megpróbálta volna.

Használom, mert ez van mindenhol, de nem a kedvencem. Egy nano nekem is közelebb áll a logikámhoz, ha meg van már grafikus felület, indul a gedit.

Nem értem ezt a vég nélküli kínlódást a vi védelmében. Van 1 millió ember, aki nem tudott kilépni a vi-ból. Tényleg olyan nehéz elképzelni, hogy ezek valamekkora hányada nem buta, csak egyszerűen belefutott a vi egy egzotikus fasságába. Ráadásul ennek létezését maga a vim is "beismeri", a nyitó képernyőre kirakott megfejtéssel.
--
♙♘♗♖♕♔

Tényleg olyan nehéz elképzelni, hogy ezek valamekkora hányada nem buta, csak egyszerűen belefutott a vi egy egzotikus fasságába.

Tényleg olyan nehéz elképzelni, hogy valaki azért keres valamit, mert érdekli (használni akarja) és nem azért, mert "fasság"-nak tartja (kilépés után törölni akarja)?

Az ugye megvan, hogy ebben a threadben lehet, hogy épp beszóltatok egymillió ifjú titánnak, akinek a legnagyobb hibája az, hogy későn született és meg akarja tanulni a vi használatát? :-)

Meglehetősen csúnya dolog számon kérni azt embereken, hogy nem tudnak valami lexikális jellegű dolgot.

Egyrészt igazad van.

Másrészt nekem két dolog szokott eszembe jutni a mindig kurrens "a vi magukat önszopatni kívánó önszopatók önszopatása" szálakról.

Az egyik az, hogy pontosan ugyanezt mondják a linuxról, akik sértetten vették tudomásul, hogy a linux nem egy "linux" feliratú windows. Közben a nevezett szálakat igen gyakran linuxot használók nyitják - naná, onnan hallanak a vi-ról. Split-brain.

A másik Besenyő Pista bácsi, amint elmagyarázza, miért hülyeség a kőolajfinomító - minekutána ő ezt a kérdést már alaposan kielemezte.

Ezen jót röhöghetnék, ha nem emlékeznék arra, hogy milyen kétségbeesve kerestem a kiutat anno az emacsból. Ez van, ha valami hatékonyan használható miután megtanultad használni, az általában elég nehezen használható kezdőként.

Ave, Saabi.

Olyan korban szocializálódtam, amikor bármely általunk írt program első megvalósítandó funkciója a korrekt kilépés volt, és minden általunk használatba vett program megismerését azzal kezdtük, hogy megnéztük, hogyan kell korrekten kilépni.
Az a párelemű szekvencia nem tűnt, és még ma sem tűnik elsajátíthatatlannak (sőt, egy hatékonyan használni szándékozott modern IDE kézhez idomításakor legelább ilyenekre kell ragadtatnia magát az érdeklődőnek.)

Ez mind igaz, csakhogy ma már más korban élünk. Ma már informatikát tanulnak a gyerekek az iskolában, nem a "hogyan kell kilépni egy programból"-lal kezdik, hanem azzal, hogy elindítják, és csinálni akarnak benne valamit. És mivel Windows-on szocializálódtak, ezért nekik nem kis meglepetés lehet egy egzotikus paradigmákat használó vi(m).
--
♙♘♗♖♕♔

Kicsit van köze a témához, de nem igen láttam megemlíteni ne-t (apt install ne):

http://ne.di.unimi.it

Nagy fájloknál is nagyon gyors, kezdőknek (is) sokkal jobb mint nano meg társai szerintem, illetve sok haladó beállítása is van. Escape-re menüt hoz fel.

"I came to the decision to write such an editor after getting completely sick of vi, both from a feature and user interface point of view."

(:

http://ne.di.unimi.it/docs/Introduction.html#Introduction

"Simple things should be simple. Complex things should be possible. (Alan Kay)"

----
"Kb. egy hónapja elkezdtem írni egy Coelho-emulátort, ami kattintásra generál random Coelho-kompatibilis tartalmat."

Hasznos tipp:

# mv /usr/bin/vi /usr/bin/vi.off

Nincs többé az, hogy random vi indul el pl. SVN commit esetén, mert épp az adott accountnál nincs beállítva az SVN_EDITOR var.

Egyébként kevesen tudják, de a vi a "virus" szó rövidítése. Eme program működése sokban hasonlít például a régi "potyogós" vírusra, amelyet már bárki tapasztalhatott aki véletlen encryptelte a kedvenc crontabját mert épp SHIFT-et nyomott kilépés közben (X), majd reflexből a (random) jelszót is beírta hozzá lendületből, mert az elvárt működés szerint a parancssorban kellene lennie.

További kedves funkció amikor egyes escape szekvenciák hatására kilép insert módból, és egy bejövő paste - vagy egyszerűen csak gépelés - minden egyes karakterét parancsként hajtja végre. Remélhetőleg volt backup!.. Ilyen escape szekvencia például a kurzormozgatás (2017! de 1990-et is mondhattam volna). Sor végén jobbra nyilat nyomni insert módban? Gyomorgörcs: vajon a következő "d" gomb lenyomásra mi fog történni? Ilyenkor jön az ESC pánikszerű nyomkodása.

busybox-ban az insert módból való kilépés is máshogy (nem) működik sok esetben.

Azt a kérdést se látom feltéve, hogy ^C lenyomása ugyan miért nem eredményez valami szabványhoz közelítő működést.

http://en.wikipedia.org/wiki/Control-C#In_command-line_environments

Tudom most nehéz férfiasan szembesülni azzal, hogy a kedvenc szőnyegszerkesztőd marhaságot csinál, és csak ezért próbálsz sértődötten más programokat sározni. Itt azonban arról van szó, hogy a vi-ből nem lehet értelmes módon kilépni, mcedit/joe/nano/akármi esetén nincs erre Stackoverflow kérdés. Sajnálom.

És akkor most jöhet az izzadtságszagú, ám humoros magyarázat arra, hogy

1. a vi a vonatkozó signal hatására miért csak az INSERT módból lép ki, ez kinek segít, ha már egymillió felhasználót láthatólag ok nélkül szivat

2. a vim a vonatkozó signal hatására (ha az kívülről jön, kill -INT) miért csak az INSERT módból lép ki úgy, hogy arról semmiféle vizuális értesítést nem küld (sőt, továbbra is INSERT módot jelez) a vi-al ellentétben

3. miért ilyen könnyű a vi hívőket sírásba kergetni

ne haragudj, de hol van ebben legalább egy utalás bármilyen szabványra?

Ráadásul nem más programokat próbál sározni, hanem arra próbálja felhívni a figyelmed, hogy gyakorlatilag semmilyen más editor sem lép ki a szerinted szabvány C-c-re. (minusz joe, gyors tesztjeim alapján, de a nano/ne/mcedit/emacs egyike sem).

Fun fact, az emacsból sem volt így évek után teljesen triviális a C-x C-c, ebben nem segít ő se egy büdös szót se (pedig még filet se adtam neki, olyankor a vim elárulja :) ), a lent segítségként írt C-a C-h teljesen használhatatlan oldalra visz, ahol authorok, meg FSF ömlengés van.

Nem haragszok ha nem tudod értelmezni hogy a "szabvány" szó mire vonatkozik, hiszen egyszerűen csak vi felhasználó vagy, ami annyit jelent hogy az agyad máshogy van huzalozva mint a rendes embereké. Akár a kedvenc szerkesztőd kilépési funkcionalitása. Nem csoda a kölcsönös vonzalom.

Valami autizmus-féleség lehet egyébként, de ez érdektelen.

Nézd, először is, otthon anyukáddal személyeskedj, hátha belőle kivált valami reakciót, én innen csak kiröhöglek, ha nem baj.

Másodszor is:
"Azt a kérdést se látom feltéve, hogy ^C lenyomása ugyan miért nem eredményez valami szabványhoz közelítő működést." Akkor világosíts fel, te magyar nyelv mestere, hogy mire kéne vonatkozzon a szabvány.

Harmadszor is, tök mindegy mire vonatkozik a szabvány szó, mivel abban, amit linkeltél semmire vonatkozó semmilyen szabványról szó se volt

Negyedszer meg leírom mégegyszer, hogy én pont nem kedvelem különösképp a vi-t, sosem sikerült a szükségeseken túl megszeretnem. Viszont egyelőre az van, hogy neked a szád ugyan jár, de véleményen túl értelmes indoknak még nem sikerül rajta kiszaladni.

A mellékelt "szabvány" leírásában ez van: If the program does not specify how to handle this condition, it is terminated.
A Vim ennek teljes mértékben megfelelően működik.

mcedit/joe/nano/akármi

Ezek sem lépnek ki Ctl-c -re, esetleg ezek közül az akármi :-)

2. Nálam kilép az Insert módból Normal módba és erről vizuális visszajelzést is küld. Te melyik Vim-et használod, a súrolószert?

3. miért ilyen könnyű a vi hívőket sírásba kergetni

Ha megnézed a hozzászólásaim elég nagy százalékában smiley van, így engem nem nagyon tudtok a sárdobálással, trollkodással sírásba kergetni.
Sőt, az értelmesebbjének még segítő tanácsokat és útmutatásokat is adok, amivel akár ki is tudnak lépni a Vim-ből, vagy az eddig számukra érthetelen dolgokra kis fényt tudok deríteni.

Se a vi, se a vim nem terminálódik ^C hatására, úgyhogy a kommentedet olvasva a "mire gondolt a költő" felvetés jutott eszembe.

Kicsit fájó, hogy szerinted a joe nem lép ki ^C hatására, jó lenne ha nem hazudnál a vi védelmében, nem olyan komoly vita ez. A többiben meg van rendes interface ami egyértelműen tájékoztat a kilépési módokról. Egyedül a vi(m) az ami ezt az információt direkt elrejti.

2. Ez csak azt mutatja hogy sértődöttségedben izomból válaszoltál, és nem a leírt kill parancsot használtad.

"Egyedül a vi(m) az ami ezt az információt direkt elrejti."
Nem rejtei el, pláne nem szándékosan.
Látható, hogy még nem használtad, így nem tudhatod. Ezért megbocsátok. :)

OFF: hazugsággal vádolni a hozzászólót legalább személyeskedés, ami ebben a közösségben nem támogatott... Lassíts pls.

---
"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

Most már csak azt a rejtélyt kell megfejteni, hogy a fullscreen mitől command line!

A ^C a több platformon elterjedt szövegszerkesztők esetén: screen up.

A ^C vi esetén logikusan megszakítja a szövegbevitelt, azaz ESC alias.
A vim ^C esetén Type :quit<Enter> to exit Vim üzenettel válaszol.
A vizuális értesítés több módon szabályozható, pl. ruler, novice, visualbell, stb.
Sírásba kergetés helyett olvasgatni kéne! Akkor nem írogatnál ilyen alaposan arról, amiről fogalmad sincs. ;)

Indítsd el a kedvenc (nem vi) szövegszerkesztődet dumb terminálon, aztán csodálkozz! Ezel szemben a vi csinál egy fallback-ot ex-re és fullscrén kivételével ugyanúgy működik.

El is hiszem, hogy kifogyva az érvekből csak kínosan vigyorogsz.
Segítek: A vi 4k videó lejátszására/szerkesztésére abszolút alkalmatlan.

Viszont az idei fejlesztésű routerem dokumentációja ilyet is tartalmaz: Depending on the capabilities of the terminal, either a fullscreen editor, or a single line editor is launched to edit the value of the specified property.
Háát, ők is csak a routerhez értenek, és biztosan nem hallottak - itt 2017-ben - a 4k kijelzőről.
Meg még Te sem sok minden másról...

Azért az, hogy a terminál tipusának sikertelen detektálása esetén line edit módra fallbackel a 2017-ben azért már elég reális ANSI vagy VT100 helyett, az nem éppen a hozzáértés manifesztációja.

Persze egy vi felhasználót nehéz értelmes gondolkodásra tanítani, úgyhogy elfogadom hogy ennek ellenére is rosszul gondolod.

Kórházban láttam ajtóra kirakva, hogy "A LELETKIADÁS ___NEM___ ITT VAN!!!" - de annyi ész nem szorult a kiíróba, hogy akkor kiírja, hogy hol van, "hisz' azt mindenkinek tudnia kellene" - mondta, miután bekopogtam. Ráírtam a lapra, hogy "hanem jobbra két ajtóval", és szerintem a világot egy boldogabb hellyé tettem :-D

Azért, hogy 1 soros lehessen az üzenet. => Ugyanúgy működik ex módban is.
Ha beírod a :q(uit) parancsot, akkor jön a következő 1 soros:
E37: No write since last change (add ! to override)
Egyébként meg azért nem lép ki, mert a ^C másik két funkcióra foglalt.

A nano sem lép ki elsőre, hanem döntened kell a metés/eldobás kérdésében.

"3. miért ilyen könnyű a vi hívőket sírásba kergetni"
Nekem úgy tűnik, hogy az egész téma nem a vi(m) kedvelők sírásán alapul. :P

Nem kell használni, ha nem akarod.
Tudtommal minden distrib tart legalább 2 editort default módon (FIXME).
De ha valahol vi(m) használatára kényszerülsz, akkor azt a 4-5 parancsot meg lehet jegyezni, vagy fel lehet írni. (Vagy meg lehet kérdezni StackOverflow-n... :D )

Ahogy pedig korábban írtam:
Ha semmi se jó, akkor ez mindig működik: perl -p -i -e '/amit csak akarsz/' foo.bar
Vagy: echo "amit csak akarsz" >> fo.bar
És még számtalan lehetőség az editormentes file szerkesztésre, hogy egy configban belődd a hálózatot. Utána apt/yum install mc, ha csak azzal tudsz dolgozni. ;)

---
"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

CTRL-C -re több módban többféle képpen reagál: http://vimdoc.sourceforge.net/htmldoc/vimindex.html
Előbb használd, ha nem megy olvass, ha nem érted amit olvasol, kérdezz, és ha nem érted a választ akkor add fel, és használj mást.
Trollkodásra vannak sokkal alkalmasabb fórumok.

A külső kill megöli. Nem kell a -INT, és akkor elhal. Természetesen mentés nélkül, és "nyitott állapotban" hagyja a file-t.
De nyilván ezt sem tudhatod utánajárás és legalább egyszeri használat nélkül...

---
"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

A "600 oldalas manual"-ban szépen le van írva, hogy hogyan működik a Ctrl-C.
Az általad linkelt "szabvány" szerint:
If the program does not specify how to handle this condition, it is terminated.

Tehát megadja, hogyan működik Ctrl-C-re, tehát "szabvány" szerint működik.
Már írtam korábban is, de valahogy nem jut el a tudatodig.

Kedves troll barátom, sajnos én már nem etetlek tovább! :-(

Jól látod hogy a vi direkt lenyeli az interruptot (persze a kérdésemre hogy mi célből, még mindig nem tudtál válaszolni), és a szabványban preferált terminálás helyett csak ok nélkül csendben sunyít (lásd Stackoverflow). Az, hogy te ennek örülsz, az csak a fent leírt kognitív rendellenesség egyik tünete.

Mindenesetre örülök hogy vége a szálnak. Csak kár, hogy a kérdéseim megválaszolatlanok maradtak.

Viszont itt megválaszoltam. Szabványt még mindig nem linkeltél, kérdésre nem válaszoltál, csak okoskodsz.
Persze nem is fogsz, mert nincs ilyen szabvány.

Ha meg akarod érteni mi történik, a következőt próbáld ki:


stty -isig
vi
- a vi-ben
i
^C

Magyarázat: A ^C kezelést a shell végzi. Ezt az első paranccsal letilthatod. (Ez az, ami szerinted a kontrolcészabvány. :-D) A vi-t elindítva a konrolcészabvány doménen kivül eső :)))) program kezd futni saját signal handlerrel. Éppen ezért értelmezi is a ^C inputot, és ki fog menni insert módból. A többit már leírtam.

A pótkérdésed: Külső interrupt hatására miért nem frissíti a képernyőt? Mert karakter inputra vár! Olyan okosok írták, hogy érzékelik az interrupt forrását. Így aztán a másik csatornán érkező megszakításra nem válaszolnak az egyik csatornán. Nyilvánvalóan, ha nem így tennék, akkor meg az lenne a baj. :)

Megválaszoltad volna? Hmm, lássuk csak. A kérdés ez volt: "1. a vi a vonatkozó signal hatására miért csak az INSERT módból lép ki, ez kinek segít, ha már egymillió felhasználót láthatólag ok nélkül szivat"

Amit írtál rá (válasznak nem nevezhető): "A ^C vi esetén logikusan megszakítja a szövegbevitelt, azaz ESC alias." Azaz a kérdést átfogalmaztad egy kijelentő mondattá, és egy önhatalmú "logikusan" szót is beillesztettél, hátha úgy meggyőző lesz. Nem lett. Erről elég hitelesen tanúskodik az egymillió+ Stackoverflow lookup is.

Ennek fényében nem értelmezhető az stty-s játszadozásod, melynek végén kihoztad ugyanazt a működést ami anélkül is volt (^C -> insert mód exit). Egyébként elég elszomorító, hogy szerinted a teletype-ok állítására való stty parancs tulajdonképpen minden ellenkező híresztelés dacára a shell ^C kezelését (is) végzi. Sajnos nem vagy túl hiteles signal handling témájában.

A "pótkérdésre" adott válaszod hibás, hiszen a vi karakter input nélkül is frissíti a képernyőt, a vim pedig nem. Hiába "iMproved".

Ami nem logikus, hogy a többi szövegszerkesztő nem úgy működik mint a vi - hiszen az volt előbb. ;)

A vi alapismeret: Van edit és command mód. Innentől logikus az, amire azt írtam, hogy logikus. A Stackoverflow statisztikáival abszolút nem tudok semmit kezdeni. Azoknak a száma, akik egy rendszerről semmit sem tudnak, majd megnyomnak néhány billentyűt és semmi/más történik az elvárásaikhoz képest, nyilvánvalóan több nagyságrenddel magasabb, mint a vi-ből kilépni nem tudók száma.

És itt is vagy kiváló példának! Azt hiszed, hogy az stty a teletype (soros terminál) beállítására való! Igen, arra is. Persze ehhez nem árt tudni, hogy a unix konzol hogyan működik. Közlöm a döbbenetes információt, amiről lila fingod sincs: a soros, a vga és a távoli (pl. telnet, ssh) konzol is ugyanúgy működik! Az stty paracs semmit sem kezel, mindössze annak a csatornának (file descriptor) tulajdonságait állítja be, amihez a konzol csatlakozik. A példa nem a shell ^C kezelését végzi (hiszen már ki is lépett), hanem a shellhez kapcsolódó stdin csatorna ^C kezelését tiltja.
Ezért nem is érthetted a példát, ami arról szólt, hogy az addigi konzolra értelmezett ^C kezelést a vi átálítja, és a saját módján használja.

Szóval kedves Barátom, bár nem tűnök túl hitelesnek, de mint a fenti példa is mutatja: Bizony sok dolgot meg kellene ahhoz tanulnod, hogy a 25+évnyi unix rendszerprogramozói gyakorlatomhoz képest ezt bebizonyítsad! :-D

A pótkérdésre: Azt nem állítottam, hogy a vi és a vim teljesen kompatibilis. (Nem az.) Csak kipróbáltam és a karakter input után mégis frissült. Sőt a forrásban is látszik. A vi meg kivágja az Interrupted üzenetet.
Persze a témánál maradva felmerül más kérdés is. Aki eljutott a kill -INT tudásig, az vajon ezt honnan tudta meg? Ha meg tud olvasni, akkor miért nem teszi azt?

Nem fogsz vele nyerni.

In 1993, browser software was further innovated by Marc Andreessen with the release of Mosaic, "the world's first popular browser", which made the World Wide Web system easy to use and more accessible to the average person. Andreesen's browser sparked the internet boom of the 1990s.[The introduction of Mosaic in 1993 – one of the first graphical web browsers – led to an explosion in web use. Andreessen, the leader of the Mosaic team at National Center for Supercomputing Applications (NCSA), soon started his own company, named Netscape, and released the Mosaic-influenced Netscape Navigator in 1994, which quickly became the world's most popular browser, accounting for 90% of all web use at its peak (see usage share of web browsers).

Microsoft responded with its Internet Explorer in 1995, also heavily influenced by Mosaic, initiating the industry's first browser war. Bundled with Windows, Internet Explorer gained dominance in the web browser market; Internet Explorer usage share peaked at over 95% by 2002.

Ez egy elég rossz mondás lenne! Inkább a kontrolcészabvány után szabadon lehetne egy szövegszerkesztőkeyboardinputmethodszabvány. Az elég tudományos!

Hátha nem tudod. Van azért ilyen, ha nem is szabvány, inkább megszokás alapú. Mégpedig a Word Star a 80-as évek elejétől. Az első CP/M-ről crossassemblerrel PC DOS-ra átvitt profi dokumentum (és szöveg) szerkesztő. Hasonlóan terminálos, vagyis csak betűket és a CTRL módosítót használja. Érdekes módon a nem elborult/egyedi szövegszerkesztők azóta is ennek a parancskészletnek a subsetjét, illetve annak az egyszerűsített változatát használják.
Mit pl. a joe, amely a dos környezetből érkezett olvasni nem akaró pc huszároknak nyújtott segítséget. Persze Joe barátunk boldogtalan lett volna, ha az emacs nem keveredik bele a játékba.

Tehát nyugodtan lehet állitani, hogy a vi->WordStar->egyebek sorrend fennáll. A WordStar érkezett DOS-ra, majd a DOS programok érkeztek linuxra. És ezek után mindenki hülye, aki vi-t használ. Elég ésszerű következtetés. :)

Bár régebben unix rendszerekhez általában szakemberek nyúltak, míg a WordStar a titkárnők munkaeszköze volt. A többi biztosan ki tudod következtetni. :)

"Szóval kedves Barátom, bár nem tűnök túl hitelesnek, de mint a fenti példa is mutatja: Bizony sok dolgot meg kellene ahhoz tanulnod, hogy a 25+évnyi unix rendszerprogramozói gyakorlatomhoz képest ezt bebizonyítsad! "
- oktatóüzemmód beindult? :)

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Nem.
Önképzésre tett javaslat után befejeződött.

Igaz, azt vallom, hogy ez csak egy fórum, mindenk bármit írhat.
Azért olvastad ugyanabban a hoszászólásomban a feljebb levő mondatokat is?
És értetted is?
Vagy csak az egyetlen - számodra értelmes - mondatra reagáltál valamit?

Ne haragudj, ezt meg kellett kérdeznem!

Mint Shrek mondaná: Ilyenkor szoktak a válaszadók eldugulni. :)

nem tudom, hogy Shrek mit szokott mondani, de természetesen válaszolok (ha már kérdeztél)
nyilván olvastam, ezért sem volt világos, hogy miért érezted szükségét annak, hogy eképpen is 'megtámogasd' a mondandódat.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Ha már ilyen rendes voltál... :)
Mutatom: Egyébként elég elszomorító, hogy szerinted a teletype-ok állítására való stty parancs tulajdonképpen minden ellenkező híresztelés dacára a shell ^C kezelését (is) végzi. Sajnos nem vagy túl hiteles signal handling témájában.

Nyilvánvalóan a dolog e-pénisz csóválásnak tűnhet. Ha úgy tetszik, az csapta ki a biztosítékot, hogy valaki ostobaságokat ír, aztán kijelenti én nem vagyok hiteles. A későbbiekben belinkeltem a termios(3) man-ját. Ebből kiderül, hogy az stty a c_iflag IGNBRK bitjét állítja, aminek semmi köze sincs a shell-hez.

Ezért tartottam lényegesnek megemlíteni, hogy bár hiteltelennek tűnök :-D, de ennek ellenére pont ilyeneket programozok huszonéve.

Az erőlködés felesleges volt. A magyarázatom==beégés. A részletes magyarázatom==Fent láthatók a vi felhasználók agyműködési anomáliái. Van aki nem akar tanulni, hiszen okosabb mindenkinél. :)

Örvendetes hogy az égésed után legalább utánanéztél az stty-nek, és így már nem írtál annyi marhaságot.

"A ^C kezelést a shell végzi. Ezt az első paranccsal letilthatod." -> "A példa nem a shell ^C kezelését végzi"

Persze ezt is ki fogod magyarázni. Vicces lesz. Kivéve ha csak valami rövid fölényeskedést idevágsz (ahogy szokás), mert akkor mindössze lehangoló.

Az stty paracs semmit sem kezel, mindössze annak a csatornának (file descriptor) tulajdonságait állítja be, amihez a konzol csatlakozik. A példa nem a shell ^C kezelését végzi (hiszen már ki is lépett), hanem a shellhez kapcsolódó stdin csatorna ^C kezelését tiltja.
No, így próbáld meg mégegyszer elolvasni! A példa első sora az "stty -isig" parancs, ami miután lefutott, kilép. Tehát kilépés után semmit nem fog "kezelni". (Egyébként elég elszomorító, hogy szerinted a teletype-ok állítására való stty parancs tulajdonképpen minden ellenkező híresztelés dacára a shell ^C kezelését (is) végzi. - írtad) A shell meg kezelné a ^C-t, csak nem kapja meg. Erről itt olvashatsz.
Tévedtél.

Abban igazad van, hogy két negyed mondatot - amit még továbbra sem értesz - egymás után másolva akár észbontó hülyeség is kijöhet. Ezzel még mindig azt bizonyítod, hogy egy ilyen egyszerű példát sem értettél meg, és/vagy mindenbe belekötsz, miközben meg vagy győződve a mindentudásodról.

Végül a 4 soros példa csak annyit bizonyít, hogy a vi saját signal handlert állít fel és a saját módszerével kezeli a ^C-t. Ezért nem alkalmazható rá a kontrolcészabványod - ami az isig állásától függően igaz lehet a shellre.

Nem értem miért csinálnak háborút ebből az emberek. Egyszerűen aki nem tud kilépni a vi(m)-ből az taügetosz pozitív. Ennyi. El lehet ballagni.
Valahol debian potato környékén kezdtem az ismerkedést a linux világgal, emlékeim szerint a vi volt az első, amit alap szinten megtanultam használni.

"Ha valaki olyan területre téved, ahol előfodulhat, hogy helikopter vagy halál, tudjon felszállni. "

A probléma, hogy csak ez a két opció van néhány esetben. Szerencésre nem mindenhol. Ubuntu alatt tuti, de gondolom debian és származékainál is az van, hogy alapból van fent legalább egy nano és egy vi, és létezik egy editor parancs, ami a default editort indítja, vagy ha nincs olyan, akkor rákérdez mit használnál, és _odanyilazza_ a nano-hoz, hogy az a legegyszerűbb, hogy még a hülye is tudjon valamit választani.

Miért is ne lehetne így mindenhol? Gondolom csak nagyon ritka esetben indokolt, hogy ne így legyen, ahol tényleg minden kilobájt számít. Olyan pedig nem sok helyen van.

A vi egy jó eszköz azoknak, akik jól értenek hozzá. Akiknek nem, az teher. ÉS hihetetlen, hogy ennyi komment után még mindig az a téma, hogy illene alapból ismerni, hogy jó az, hogy te vagy a hülye, ha nem ismered, stb.

A normális ember nem "téved" olyan helyre, ahol véletlenül helikoptert kell vezetni.
Tehát az "Ott alszom a síneken és közben Petőfit olvasgatok" szitu sem életszerű.
A halál után sem poén, ha "Én csak beültem ebbe a F1 autóba, mert kíváncsi voltam az ülés kárpitjára - a hülye betonfal meg nekem jött."
Avagy "Véletlenül odaültem egy unix rendszer elé, és ezek a kötsögök nem tettek rá a 80-as évek elején CP/M és PC DOS alatt használatos szövegszerkesztőt!"
Skandallum!

Szerintem senki nem állította, hogy nem normálisak azok, akik nem tudnak kilépni a vi(m)-ből. Még ha véletlenül is kerül olyan helyzetbe, hogy valami tool indította el, mint szerkesztőt, nehogy már nem tudja megkeresni a "kiutat". Ahhoz, hogy ilyen helyzetbe kerülj, feltételez némi hozzáértést. Ahogy az ember megtanulja használni az egyes eszközöket, úgy miért pont a vi(m) lógna ki a sorból. Szerintem annyira alap, mint egy mount, cat, stb. Ha ennyi probléma megoldó készség nincs az emberben, akkor ki a szakbarbár?

Nem is ezt állította bucko, hanem (impliciten) azt, hogy aki nem tud kilépni a vi(m)-ből és mégis oda tévedt, az nem normális.

"Ahhoz, hogy ilyen helyzetbe kerülj, feltételez némi hozzáértést."

Vagy csak kísérletező kedvet. Azért a mai informatika egyre inkább a könnyen használhatóság irányába halad. Az eltérő, egzotikus paradigmákat használó programok pedig egyre ritkábbak.

Megoldó készség pedig van az emberekben. A StackOverflow esete pont azt mutatja, hogy segítséggel, de ezt is meg tudják oldani.
--
♙♘♗♖♕♔

Csatlakozom az előttem szólóhoz, szerintem sem ez a lényege a fenti mondanivalónak. Az a nem normális, ha valaki azt gondolja, hogy mindent lehet használni mindenféle tanulás, manuál, help (pl. stackoverflow) nélkül vagy, ha nem, akkor az rossz (rosszul tervezett és nem hatékony). Ezekre példák a helikopter, F1 autó, ...
Az F1 autó sokkal bonyolultabb, mint egy bicikli, de még egy biciklinél is tanulni kell egy csomó mindent, a felülést, elindulást, megállást, ...
Csak erről hajlamosak vagyunk elfeledkezni azután, hogy évekig használtuk és már a vérünkbe ivódott.
Még ezután is, ha találkozol egy új elvű biciklivel, akkor hajlamos vagy rámondani, hogy az nem jó, pusztán azért, mert szokatlan, lásd a fekvőbiciklit.

"Az a nem normális, ha valaki azt gondolja, hogy mindent lehet használni mindenféle tanulás, manuál, help (pl. stackoverflow) nélkül vagy, ha nem, akkor az rossz (rosszul tervezett és nem hatékony)."

Ezzel tökéletesen egyetértek.
Viszont azokkal semmiképp, akik szerint a stackoverflow-n kérdező alacsonyabb rendű, vagy "nem normális" aki tudatlanul "odatéved".
--
♙♘♗♖♕♔

Ha nem tudod mi az, ne használd. Van ezer és egy leírás. Pl. amikor üresen indítod a vim-et, ez fogad:
---
~ VIM - Vi IMproved
~
~ version 8.0.604
~ by Bram Moolenaar et al.
~ Vim is open source and freely distributable
~
~ Help poor children in Uganda!
~ type :help iccf for information
~
~ type :q to exit
~ type :help or for on-line help
~ type :help version8 for version info
---

Ave, Saabi.

A van olyan, amihez nem kell manuál és a van olyan, amihez kell manuál nem egymást kizáró dolgok!
Van amihez nem kell, van amihez kell. Ez így rendben van?
Az itt hozzászólók csak az ellen szólnak, hogy semmihez sem kell manuál.

Van amihez nem kell, főleg akkor, ha láttál már ahhoz hasonló többet is. Van amihez meg kell, főleg akkor, ha még csak kicsit hasonlót sem láttál.

Nekem meg ezeket szánalmas olvasi:
"Maradjunk abban, hogy ha te vagy SchTamás tettetek volna le az asztalra valamit, ami számít, akkor ismerném a neveteket" (gyu)
"Tény, hogy Zahy többet felejthetett a szakmából, mint amit ezek a nyeretlen kétévesek valaha is megtanulnak." (Saabi)
"Egyszerűen aki nem tud kilépni a vi(m)-ből az taügetosz pozitív." (kleinie)
--
♙♘♗♖♕♔

Értem én, de lesz@... :D na jó csak vicceltem. Ahogy írtam fentebb is, maga az, hogy a vi(m) képbe kerül, feltételezi, hogy nem annyira véletlenül kerültél oda. Nekem egyszer sem sikerült még véletlenül elindítanom, lehet béna vagyok. De tegyük fel, hogy mégis valahogy elindítom, akarva-akaratlanul. Nem az lesz a következő lépés, hogy a StackOverflow-n kérek/keresek segítséget. Erre értettem a taügetosz pozitív dolgot. És akkor goto.

Legalább olvasni tudsz, ez már eredmény, látva a hozzáállásod valaminek a megtanulásához. Már csak azt nem értem, mit keresel egy unixos portálon. Ez itt elvileg olyan szakemberek gyűjtőhelye, akik képesek megtanulni mindazt, ami a szakmájukhoz szükséges. Ha kell, a vi-t, ha kell a regexpet, ami jön. Nem azon sírnak, hogy 2017-et írunk és ha nem intuitív és nem használható tanulás nélkül, akkor már szar és különben is mást szoktak meg Windows alatt. Akkor bakker, mi a fenének kezdtél egy olyan rendszerrel, amit bizony meg kell tanulni használni, ahol a man (tudod, manuál, dokumentáció, leírás) használata a mindennapi munka része.
Értem én, hogy az Ubuntu nemzedék sírva fakad, ha parancsokat kell begépelni egy terminálon, de ez inkább szomorú, mint üdvözölendő. És erre még büszkének is lenni, több, mint szánalmas.

Ave, Saabi.

Kicsit el vagy tévedve. Én még lyukkártyán adtam be a kötelező programot fizikus hallgató koromban. Aztán váltottam, és matematikusként(nem progmat!) diplomáztam. Bármit megtanulok, ami érdekel vagy a munkámhoz kell. A Linux-szal azért kezdtem foglalkozni, mert egyrészt tele lett a tököm a Windows-zal, másrészt meg szeretek új dolgokat kipróbálni, megismerni. És amikor kezdtem, még fogalmam se volt róla, hogy milyen editorok vannak, hogy van man, meg EDITOR, és simán beleszaladtam a vi-ba, és én se tudtam kilépni, mint sok százezer(millió?) másik. Persze én is megoldottam valahogy (kill?), és aztán megtanultam nagyon minimális szinten. Persze ma már a Debian-ban se a vi az alapértelmezett, mert ők is rájöttek, hogy lehet hogy nem az a legszerencsésebb.

Egyébként senki nem sírt itt azon, hogy "parancsokat kell begépelni egy terminálon". A hup meg már rég nem csak unixos portál, és főleg nem csak szakemberek gyűjtőhelye.

Kicsit olyan érzésem van veled, meg az idézettekkel kapcsolatban, hogy olvasni ugyan tudtok, csak éppen érteni nem akarjátok, amit a másik mond.
--
♙♘♗♖♕♔

Ez jó:

A Linux-szal azért kezdtem foglalkozni, mert egyrészt tele lett a tököm a Windows-zal, másrészt meg szeretek új dolgokat kipróbálni, megismerni.

Csak legyen olyan, mint amit megszoktál? Ne legyen túl új? :-D

A hup meg már rég nem csak unixos portál, és főleg nem csak szakemberek gyűjtőhelye.

Mondom én, hogy felhígult a szakma. A HUP-ra már olyanok is járnak, akik egy unix programtól ugyanazt várják el, mint egy apptól a mobiljukon. Ne kelljen tanulni, legyen intuitív. Három csillaggal ne jutalmazzon, ha valamit sikerült elérned? :-D

Én még lyukkártyán adtam be a kötelező programot fizikus hallgató koromban.

Én meg a programjaimat a középiskolában. És érdekes módon, a lyukasztógép sem volt túl intuitív. Némelyik még a feliratozást is megtagadta. És nem volt nyilakkal mozgás meg Ctrl-C-vel kilépés. De megtanultuk használni, mert az R20 csak ebből értett, vagy a lyukszalagból, de ahhoz csak egy lyukasztó volt.

Ave, Saabi.

"Csak legyen olyan, mint amit megszoktál? Ne legyen túl új? :-D"
Nem mondanám. Például 40 fölött kezdtem el karatézni. Javaslom, próbáld ki te is, ha valami igazán újat akarsz kipróbálni :) Vagy nemrég olvastam/csináltam végig a Kisantal Tibor Inkscape – vektorgrafika mindenkinek c. könyvét. Soha nem foglalkoztam grafikával korábban. A vi(m) eddig egyszerűen nem keltette fel az érdeklődésemet annyira, hogy hozzáfogjak megtanulni.
--
♙♘♗♖♕♔

A vi(m) eddig egyszerűen nem keltette fel az érdeklődésemet
Ez tetszik! Úgymond normális indoklás.
Itt a késhegyre menő viták közepette mindenki megfeletkezik egy apróságról. Van aki utálja, van aki nem, és van aki találkozott vele, van aki munkára használja.
Sokkal jobban felkeltette volna az érdeklődésedet, ha túl lennél néhány százezer sor shell, sed, awk scripten és C forráson, amikben sűrűn használsz regexp-et is. Akkor a vi (ex) parancssora sokkal természetesebb lenne, hiszen a többi nyelvben is hasonló dolgok vannak, és ráadásul logikus.
Éppen most meséltem erről a topicról, no meg a WordStar működéséről 48k-s CP/M-en egy fiatalabb, "jobbára windowsos" kollégának. És felmerült egy régi történet. Text formátumú adatbázis exportokat kellett ellenőrizni és továbbítani. Sajnos egy friss hiba az exportáló szoftverben ezt majdnem meghiúsította. A hiba még nem volt egyértelmű, ezért szövegszerkesztővel "végignéztük" és kijavítottuk az összes exportot. A legnagyobb több mint 100MB volt, de fel se merült, hogy ezt nem tudjuk megtenni. Én ez után 5 évvel kezdtem Windows alatt tevékenykedni. Hát nem kialakul az a mondásom: No, ezt csináld utánam Windows alatt! :-D
Persze a "szövegszerkesztő" vi volt.

A vi(m) eddig egyszerűen nem keltette fel az érdeklődésemet annyira, hogy hozzáfogjak megtanulni.

De erről azért ugye nem a vi(m) tehet? Csak mert össznépileg lett itten leszarozva, meghogy mennyivel jobb a nano meg joe meg mittudoménmégmiaszentszar. Nem ezek csak faék egyszerűek, de egyáltalán nem jobbak.
A többivel egyetértek, bár karate helyett inkább a szumó foglalkoztat, testhezállóbb. Viszont pár éve elkezdtem újra programozni tanulni, óriási élmény.

Ave, Saabi.

Én meg sose használtam élőben lyukkártyát, mert '82-ben születtem, úgyhogy mire ilyesmivel foglalkozhattam volna, már nem volt túl elterjedt megoldás. Viszont volt egy Plus/4-em.

A lányom meg meggyőződésem, hogy mégcsak nem is hallott sose sem a lyukkártyákról, sem a Plus/4-ekről, mert ő meg 2008-ban született. Viszont van egy tabletje.

De ezen a fórumon lehet magyarázni, hogy ezek is jók, úgyse hiszik el sokan. Csak a vi! :-p

Igen, én ilyen nagyképű vagyok.
Soha nem "tévedek" Windows 10-be. ;)

Pont azért írtam a "költői" példákat, mert az abszurd kategóriába taroznak.
Ám tévedjen oda valaki, mivel balesetek mindig vannak.
Csak ne magyarázza meg!
A ma divatos "szelfizek és közben elcsap a vonat" a nem kimagyarázható kategória alá tartozik. Legfelejebb Darwin-díjat érdemel, de már azt sem, annyi a marha.
Ha valaki semmit sem tud egy rendszerről és nyüszít, az csak egyet jelent: Képtelen megszerezni az információt. (Értsd: Nyomogatja a helikopter műszerfalán a gombokat. Vagy szent Péternek magyarázza, hogy aszittem mégse csap el a vonat.)

Különösen katasztrófa a StackOverflow használata. Mondhatni gyors frappáns információszerzésnek tűnik, de nem az. Ismételten a szidott rendszer megismerésének képtelenségét bizonyítja.

(Ez már volt egyszer.) Én is mindenkit nagyképűnek és szakbarbárnak tartok, aki tud autót vezetni! Mert én nem tudok. :(

De ezt legszebben egy kőművestől hallottam: A mérnök úr még vakolni se tud?

Pedig egyetértünk, csak én agresszív vagyok. ;)
Nem a kísérletező kedvvel van a baj!
És mégis. Sajnos az általam elítélt kísérletező kedv visszaköszön egyes kollégák (akik nem gyerekek!) napi munkájában, méghozzá a saját mukaeszközükkel kapcsolatban. Még azt sem ismerik, ezért rendre hátráltatnak a munkámban - meg saját magukat is. Az ombudsmann nem örülne, de a kísérletező kedv nem garantálja az ismeretek alapossá válását. Nem szabadna elítélnem a minden tudás nélkül kísérletezőt, de aki "úgy marad" annál igen káros lesz ez a módszer. Ezért hiszek a tanulásban, mint az alapos ismeretek megszerzésének módjában - akárhányat is írunk.

Amikor én (még a múlt században :-)) Unix tanfolyamra jártam, igencsak meglepődtem, hogy csupa szöveg-manipulálást tanítottak. Hogyan kell kikeresni adott stringet, kicserélni karaktereket, shell scripteket szerkesztgetni, meg hasonlók. Semmi egér, semmi színes képernyő, az egész fapadosnak tűnt. A vi-jal kezdtük, sor törlése, karakter beszúrása, kilépés mentéssel vagy mentés nélkül. Csak ezután jött a standard könyvtárszerkezet, soft/hard link. A végén utaltak rá, hogy van Emacs aki azt szeretné. Nagyon megörültem, amikor felfedeztem az X11-et, de már tanfolyamon kívül.
Szerintem aki néha használja a vi-t (pl. én), annak tényleg nyűg lehet. De aki hozzászokott, és napi rutinból használja, az igen hatékonyan tud vele dolgozni. Mivel adott, hogy ki melyik csoportba tartozik, nem érdemes egymást térítgetni, sem fújolni.