Belelestünk: SUSE Linux Enterprise Desktop 10

Kálmánnak köszönhetően lehetőségem nyílt belenézni a Novell kiadás előtt álló vállalati desktop operációs rendszerébe, a SLED 10-be. A SUSE Linux Enterprise Desktop 10-nek a 11-es beta-ja landolt nálam. A Novell a SLED-et olyan "következő generációs" desktop OS-ként aposztrofálja, amely szerinte egyértelműen felülmúlja a Windows XP-t, és amelynek nem kell szégyenkeznie a soha jövőre(?) megjelenő Windows Vista mellett sem. Azt ígérik, hogy az operációs rendszerrel nem csak a profik, hanem cégünk bármely alkalmazottja képes lesz majd elboldogulni.

Nem csak a használhatóságra, de a felhasználói élményre is adtak a tervezés során. A cég sok munkát és pénzt ölt abba, hogy javítsa a rendszer használhatóságát. Ennek érdekében sok száz használhatósági tesztet készítettek, amelyeknek eredménye felbukkan a rendszerben. Újdonságokban sem lesz hiány... A disztribúcióban ismerősként üdvözölhetjük a hardver-gyorsított Xgl desktop-ot, vagy a már jól ismert, integrált Beagle desktop keresőt, de javulást könyvelhetünk el az OpenOffice.org használata vagy éppen a nyomtatás területén is. Fontos az interoperábilitás is. A Novell szerint a SLED kiválóan működik együtt Windows, Mac és UNIX rendszerekkel.

Aki kíváncsi arra, hogy mit találnak majd a SLED-et választó ügyfelek a nyáron megjelenő OS dobozában, azok tartsanak velem.

A telepítés:

A korongra bootolás után a már megszokott SUSE welcome képernyő köszönti a felhasználót a világ számos nyelvén.

A boot menüből kiválasztva a megfelelő pontot, a szintén jól ismert módon indul a telepítés. A telepítés e szakaszában át szoktam váltani egy szöveges konzolra, hogy megnézzem, hogy mi dolgozik a motorházban. A SLED 10-re nem lehet panaszunk. Korszerű és naprakész technológia: 2.6.16.11-es Linux kernel hajtja a "gépet".

A telepítő a szokásos nyelvi beállítási lehetőségek után felajánlja a média (jelen esetben DVD-ROM) ellenőrzését, amelyet idő vagy türelem hiányában át is ugorhatunk. Ez a folyamat körülbelül 10 percet vesz igénybe. Ha valaki biztosra szeretne menni, akkor talán célszerű az első telepítésnél megvizsgáltatni a telepítő lemezt.

Ezt követően a telepítő dob egy ablakot mielőtt továbbhaladnék. Figyelmeztet, hogy legyek szíves, tartsam szem előtt, hogy ez csak egy beta verzió, és szupportra ne számítsak. Ezután el kell fogadnom a licencfeltételeket.

Következhet a telepítés előtti hardverfelismerési procedúra. A telepítési mód kiválasztásánál két lehetőségem van: friss telepítés, vagy frissítés korábbi verzióról. Mivel nincs korábbi verzióm, a friss telepítést választom. A DVD katalógus (csomaglista) beolvasása után ki kell választanom az idő és időzóna adataimat. Ezután kapok a javasolt telepítésről egy áttekintést, amelyet szakértői módban felülbírálhatok. Kíváncsi vagyok arra, hogy mit kapok alapértelmezett telepítéskor, ezért hagyok mindent a gyári értékeken.

A gép amire telepítek egy Pentium 4 processzoros (virtuális) gép, kb. 400 MB memóriával és egy 8 GB-s partícióval. Kíváncsi vagyok, mit kezd ennyi erőforrással a rendszer. A listából megtudom, hogy a telepítésre kerülő csomagok összmérete 2.4 GB lesz. El kell hogy férjen.

A következő képernyőn külön el kell fogadnom a Macromedia Flash Player licencét. Amint ez megvan, az utolsó figyelmeztetés után indul a merevlemezek előkészítése (partícionálás, formázás, mount-olás), és végül elkezdődik a csomagok telepítése.

A csomagok telepítése után itt az ideje megadni a gép és a tartomány nevét. Ezután meg kell adnom a root felhasználó jelszavát, majd következik a hálózat (ethernet, DSL kapcsolat, tűzfal, távoli elérés konfigurálása).

Az látszik, hogy a Novell törekedszik a biztonságra. Az SSH alapértelmezetten letiltva, a tűzfal bekapcsolva. Az ethernet csatoló alapértelmezetten feltételezi a hálózatban a DHCP szerver meglétét, ami vállalatoknál nem ritka :-). Ha statikus IP-t használunk, akkor a szakértői módban megadhatjuk hálózatunk adatait. Ha van modemünk vagy ISDN adaperünk, azt szintén itt állíthatjuk be.

Ha elkészültünk a hálózatunk konfigurálásával, akkor a telepítő felajánlja az internetes kapcsolatunk tesztelését. Ezt a lépést ki is hagyhatjuk.

További lépés a biztonság felé az Online Update beállítása. Alapértelmezetten felkínálja a rendszer a konfigurálását.

Sajnos a telepítés közben a frissítőszerverrel a kapcsolatom megszakadt (authorization required). Valószínűleg szükség van az aktivációs kódra, amely nem állt rendelkezésemre. Sebaj, az automatikus frissítést később is beállíthatjuk.

A következő lépés a felhasználók felvétele, beállítása. A hitelesítési módszer (helyi passw, LDAP, NIS, Windows AD, eDirectory LDAP) kiválasztása után következhet az első felhasználó felvételere a rendszerre.

Ezután a telepítő "takarít", majd elolvashatjuk a legfrissebb információkat az új rendszerről.

Ha mindennel készen vagyunk, akkor jöhet a hardverek végleges konfigurációja. A rendszer automatikusan detektálja a grafikus hardverünket, a hangkártyánkat, a nyomtatót, az esetleges TV tunert, vagy éppen a bluetooth eszközünket. Ha valamit nem találunk rendben, akkor lehetőségünk van kézzel finomítani a beállításokon.

Ezután a telepítő jelzi, hogy elkészültünk a telepítéssel,

és megpróbálja elindítani a grafikus desktop-ot. A grafikus desktop ebben az esetben GNOME desktopot jelent.

Használat:

A bejelentkezést követően szemet szúr a leegyszerűsített desktop.

Gondolom abból a megfontolásból készítették ilyenre, hogy a vállalati dolgozókat a lehető legkisebb mértékben zavarja össze a más disztribúciókban alapértelmezetten települő GNOME desktop menüinek bő szoftver és beállítási-lehetőség kínálata.

A egyszerűség jegyében késztették el a "start menü"-t is. Nincsenek felesleges alkalmazás-ikonok, zavaró zsúfoltság. A várhatóan leggyakrabban használt programok, beállítási lehetőségek láthatók csak a felhasználó számára.

A Vezérlőpulton a felhasználó a lehető legaprólékosabban testreszabhatja az operációs rendszert.

Az ablak bal oldalán levő sávban más operációs rendszerekhez hasonlóan navigációt segítő linkek találhatók segítve az átszokókat(?).

A szükség esetén további szoftverek telepítése egyszerűen elvégezhető a "start menü"-ből indítható csomagkezelővel.

A "start menü"-ben levő "További alkalmazások" fülre kattintva elindul az "Alkalmazásböngésző", ahol csoportosítva találjuk meg a rendszerre alapértelmezetten feltelepített segédprogramokat, programokat.

Audio és video szekció:

Böngészés (néhol hiányzik még a magyar szöveg, de ezt betudom a beta állapotnak):

Kommunikációs programok:

Irodai részleg:

Rendszereszközök:

Segédprogramok:

A nagyméretű háttértárakon felhalmozott nagymennyiségű adatok, hírforrások, dokumentumok, képek és egyéb file-ok közt hatékonyan kereshetünk az integrált Beagle keresővel.

Ha munkánkat a vállalatunktól távol végezzük, akkor szükség lehet a céges infrastruktúra elérésére. A SLED 10 két kattintásból álló VPN (OpenVPN és Cisco VPN) konfigurációval segít bennünket a virtuális privát hálózat beállításában:

A levelezéshez a jól bevált Evolution-t ajánlja a Novell:

Az alapértelmezett telepítés alig 3 GB-ot fogalal:

A C# nyelven íródott Tomboy hasznos lehet gyors jegyzetek készítésekor:

Böngészéshez Firefox:

Jobban megy a munka, ha közben olvassuk a HUP-ot ;-)

Noha a GNOME környezetből már elérhető egy ideje a 2.14-es verzió is, a Novell a kiforrottabb 2.12-re épít:

Annak ellenére, hogy elrejtik az átlagos felhasználó elöl a számára zavaró dolgokat, a power user-eknek lehetőségük van a rendszer legaprólékosabb beállításáta. A SUSE nem lehet meg Yast nélkül. Elő lehet csalogatni:

A hardver beállító szekció:

Rendszerbeállítások:

Hálózati szolgáltatások:

Biztonság:

Még több biztonság:

Ha valakinek hiányzik a VPS, akkor forog az Xgl-gyorsított kocka (nem, nem ezen a gépen. a kép a Novell.com-ról származik):

Összegzés:

Egy rövid tesztelés után a SLED 10-ről az a benyomásom, hogy egy rendkívül jól összecsiszolt operációs rendszer. Mindig is irigyeltem a SUSE felhasználókat azért, amiért a rendszer telepítéséhez a Yast-ot használhatják. A SUSE aprólékos telepítője a rendszert szinte készre konfigurálva adja át a felhasználónak. Ez nagy segítség lehet egy olyan rendszergazdának, akinek naponta kell operációs rendszerek telepítésével foglakoznia.
A telepítő mellett tetszett a desktop felület letisztultsága. Fontos, hogy a vállalatunk dolgozói - főleg az informatikában kevésbé járatosak - átlássák a munkafelületüket. Fontos, hogy a munka szempontjából zavaró tényezőket kiszűrjük látókörükből, és fontos, hogy más operációs rendszer alól érkezők valamennyire ismerős környezetben kezdhessenek neki a munkának. Véleményem szerint a Novell megtalálta a középutat a "legyen ismerős, de mégse legyen lemásolt" közt.
Egyszerű hálózat beállítás. Örültem, amikor megláttam, hogy a VPN konfiguráció egyszerűen (a tálcáról) elvégezhető. Rendkívül fontos a mai világban, hogy a dolgozóink ne csak munkahelyükön, hanem utazás során vagy otthonaikból is hozzáférhessenek a vállalati informatikai erőforrásokhoz. Ami a VPN beállítások közül nekem hiányzott, az a PPTP támogatás, amellyel a Microsoft Windows szerverek által kiszolgált VPN-ekhez is csatlakozhatunk.

A rövid használat alatt - a néhol fordítás nélkül előbukkanó angol szövegeken kívül - semmilyen hibával sem találkoztam.

Aki szeretne többet megtudni a SLED 10-ről, annak érdemes ellátogatnia a ide. Emellett érdemes letöltnie és megnéznie ezt a 15 perces desktop demo-t. A demoban azt az előadást láthatjuk, amelyet Nat Friedman tartott a Novell Brainshare 2006 rendezvényen a SLED 10-ről. Benne demonstrálja az OS legfontosabb újdonságait, pl. az OpenOffice.org, az integrált kereső vagy éppen a hardver-gyorsított desktop működését.

Hozzászólások

Nagyon "innovatív" a start menü, meg az egész felület... :)

Igen, ezen a Start menűn én is gondolkodtam, mintha valahol valaki a készülő GNOME 3.0 -ba igérte volna, de örülök, hogy megérkezett időben.
Szépen fejlődik a Linuxos desktop, már csak azt kellene valakinek a kezébe vennie, hogy a GTK+ -s és Qt -s alkalmazások ne különüljenek el ennyire.
Mert amelyik rendszer a GNOME -t preferálja, érdekes módon egyik "Hivatalos" képernyőképén sem szerepelnek Qt -s alkalmazások, hogy kiderüljön, mennyire nem illenek bele kinézetben és működésben az egységesnek kikiáltott desktop -ba.
És persze ez a másik irányból (KDE -> GTK+) is igaz, sajnos.

--- GTK programozás C nyelven ---
http://hu.wikibooks.org/wiki/GTK%2B_programoz%C3%A1s_C_nyelven

Es akkor kezdjunk neki a munkanak!

Csoportmunka:
https://sharepoint.ceg.tld

Esetleg belso portal:
https://portalserver.ceg.tld

Levelezes:
exchange.ceg.tld (MAPI)

Kivancsi vagyok, ez menne-e. Sajnos ha homogen a kornyezet es mas megoldasok mar eloterbe kerultek, akkor igen nehez megelni nem ahhoz passzolo rendszerekkel. (Integracio....nem teljes, de halad)

(En AD kornyezetben egy darabig jatszottam a fenti problematikakkal egy (tobb) linux distro alol, aztan feladtam es felraktam egy virtualis xp-t.)

Csak egy megallapitas.

Emlékszem, régen mennyire leszólták a SUSE -t, hogy olyat csak az überlámák használnak, mennyire gáz, stb.
Azt látom, hogy mióta a Novell vette a kezébe a dolgot, nagyon jó terjesztés lett, amely méltó módon megállja a helyét.

--- GTK programozás C nyelven ---
http://hu.wikibooks.org/wiki/GTK%2B_programoz%C3%A1s_C_nyelven

Soha nem sikerült megbarátkoznom se a SUSE-val, se a YAST-al, de azért el kell ismernem, hogy tudnak a Novell-es fiúk.
Így kell versenyre kelni...aztán majd meglátjuk.
Én drukkolok nekik....és szeretgetem a Debianomat :)

Magát a Yast-ot konfigurálásra én sem szerettem. Viszont a telepítője az hihetetlenül jó. Én még annak idején egy SuSE 6.4-gyel kezdtem a Linuxozást. Na az abban levő Yast(1)-nek semmi köze már ehhez a Yast(2)-hoz.

PS: a video-t mindenképpen nézzétek meg. Imperesszív.

--
trey @ gépház

Nem kifejezetten az openre, hanem még a Novell előtti időszakra (de én ettől folytonosnak tekintem a SuSE-t) A SuSE 9.x valamelyik korai verzióban is pl. a 8.x (valamelyik) volt benne és azóta nagyon hanyagolták a magyar online doksit.
Ezek szerint a 9.3-ban volt magyar nyelvű online doksi? No erre rákeresk, mert akkor én átsiklottam rajta. Hogy keressem? Rajta van a 9.3-as telepítő CD-ken? Régen suselinux-adminguide_hu-x.x.x.x-x.i586.rpm és suselinux-userguide_hu-x.x.x.x-x.i586.rpm volt a neve. Ezekben benne volt a html és a pdf verzió is. No én ezt hiányolom manapság.
Ha a dobozos SuSE-hoz mellékelnek vaskos magyar könyveket, online verzióban miért nem érhető el. Biz Isten veszek egy dobozosat, (talán többet is) ha adnak hozzá magyarnyelvű online doksit is!

már értem. nem a 9.3-asban sem voltam magyar online doksik. ennek okai jogi éredetüek sajnos, azonban amiota más licenc alá helyezték a dokumentumokat, azóta nincs ezzel gond.
személy szerint itt áll az asztalomon jóváhagyásra, de számos hibát szeretnék még benne kijavítani, mielött közreadjuk. az elektronikus doksit wikiben szeretnénk publikálni, hogy ott többen hozzászolhasanak és bővíthessük közösen és ezekből lesz majd alkalmanként pdf verzió, ha minden jól megy... ez a nagy terv, de mindig közbejön valami :(

Minden jo es szep, viszont nem tunik ki miben kulonbozik a suse 10.1 tol, mert amit itt lattunk az mindd megvan benne.

pch

Hát azért van egy kis különbség a kettő között. És itt nem feltétlenül a Start menüre gondolok, hanem pl. a SLED beállítóközpontjára, ami egy az egyben hiányzik az openSUSE-ból. Az openSUSE/SLED - Fedora/Redhat párhuzam nem pontos, mert a SLED elég sok olyan újítást tartalmaz, amit az openSUSE nem, míg a Fedora és a Redhat esetében nagyobb a hasonlóság.

Amit szivesen latnek ha lehetseges egy AD login (kapasbol a gdm AD-bol authentikalva engedne be) illetve egy exchange/domino csatlakozast... Akkor vegre dughatnek vmit a kedves m$ parti managereim orra ala...

Lotushoz intenzíven kéne APIt programozni.
Aztán meg kéne hozzá egy Domino is, ami nem a SOHO poziciójáról híres, még ha az Express ára nem is oly vészes.
Szóval nem nagyon hiszem hogy lesz (egyenlőre)...
Főleg hogy a 8-as sorozatra az IBM natív klienst ígért.
Addig meg marad a POP3, IMAP, meg a web-es felület.

A egyszerűség jegyében késztették el a "start menü"-t is. Nincsenek felesleges alkalmazás-ikonok, zavaró zsúfoltság.

A Novell is beállt az "interface-nácik" sorába? :)))

--
Sokan nincsenek tudatában annak, / hogy egyszer mindenki meghal. / Akik ráébrednek erre, / azonnal abbahagyják az ellenségeskedést.

Ha nemis fogom sose hasznalni azert telleg jobbnak nez ki, mint a regi suse-k.

vasárnap commitoltam vagy 10 lokalizációs komponenst, többek között a vpn-eket és a zen updatet, holnap a maradékot ha minden jól megy...

Nekem is lehetőségem volt kipróbálni a SLED 10-t, illetve mostanság is ezt gyúrom. Egyetértek a Trey által leírtakkal, ami a telepítést és az összhatást illeti. Egy átgondolt rendszer.
A KDE környezet messze nem ilyen jól kidolgozott. Észrevehető, hogy a Novell a Gnome-ra koncentrál. Annak ellenére, hogy KDE párti vagyok jelen esetben abszolút elégedett vagyok a Gnome környezettel!
Az Xgl nekem nem megy, mivel egy SIS 760GLX-s alaplapom van, ami nem támogatott. Remélem előbb utóbb a fejlesztők jóvoltából megszűnhet a "hátrányos helyzetem". :-))
Gondom van azonban a vírus irtók telepítésével! Egyetlen egy free verziót sem tudtam beüzemelni! Mindegyiknek volt valamilyen hiánya, amit nem tudtam kielégíteni még forrásból sem. AVG, Panda, Antivir, Clamav voltak a kisérlet alanyai. A Clamav ugyan feltelepült, de nem tudom a daemon-t elindítani. Igaz ez csak béta!
A másik kudarcba fulladt kísérletem a mplayer telepítése. A május 10-i Novell bemutatón telepítve volt a bemutatógépen ezért bátorkodtam én is kísérletezni. Miért? Szerettem volna az Interneten kipróbálni néhány online TV vételét. Pl. DunaTV, TV2 stb. Ebbe is beletört a bicskám. A mplayer a gcc 3.* szereti. A SLED a 4.* tartalmazza. Forrásból feltelepítettem egy csomó dolgot, amit hiányolt, de három órás harc után meguntam, illetve inkább 25-n megkérdezem a soros Novell konferencián. Addig is van valakinek ötlete, hogy melyik media lejátszó tudna beépülni a firefoxba és lejátszani a windows media playerre optimalizált online TV adásokat?
Persze mondhatnátok, hogy ez egy vállalati környezetre kihegyezett rendszer és a pleasure nem fő szempont. Szerintem azonban egy külföldön dolgozó munkatársnak joga van magyar TV-t nézni.

hello,

elindítod a yast2-őt! -> szoftver -> telepítési forrás meghatározása -> hozzáadás:

Protokoll: HTTP
Kiszolgáló neve: packman.rsync.zmi.at
Könyvtár a kiszolgálón: /suse/10.1

Frissíted, aztán Szoftver Telepítése és eltávolítás, és ott keresésnél beírod, hogy Mplayer.

Azt hiszem, hogy az Mplayerplug-in is fent lesz. Ez az ami a firefox-ba plugin, és tudsz élő tv-t nézni. DE. Mplayer alatt meghal az XGL. Kivéve, ha úgy indítod, hogy mplayer -vo gl2

ha nem lesz ott az mplayerplug-in, akkor a packman.rsync.zmi.at szerverről ne a 10.1-es könyvtárba menjél bele, hanem a 10.0-ásba, ott tuti van. Remélem sikerül beállítani. A függőségeket felteszi hozzá, érdemes még a divx meg xvid meg ilyesmiket kijelölni, mpeg meg hasonlók.

Üdv,
Endre

Köszi!
A forrás felrakását követően sikerült felraknom az mplayer-t. Sokat javult a Firefox video megjelenitési képessége, de nem az igazi.
HirTV ezt az üzenetet adja:
Totem could not play 'http://streamer.hirtv.net/hirtv.asf'. Ezek szerint a Totem az alapértelmezett. Majd megkeresem, hogy lehet az Mplayer-el felváltani.
A DunaTV, TV2 és az RTLKlub megy. Az MTV és az MTV élő meg sem nyekken.
Még kisérletezek!
Amúgy az "Mplayer alatt meghal az XGL" nem izgalmas, hiszen a SIS alaplap miatt amúgy sem működik.
Van valakinek ötlete, hogyan lehetne a SIS 760GLX-re rákényszeriteni az Xgl-t? Én nem találtam sehol.

mplayerplug-in-t kell feltenni, és akkor az alapértelmezett az mplayer lesz firefox alatt nem a totem. szerintem.

az mplayerplug-in-nek még lehet, hogy nincsen 10.1-es verziója, ezért írtam, hogy a szerveren ne a 10.1-es hanem a 10.0-ás könyvtárban levő mplayerplug-in.rpm-et kell letölteni, és feltelepíteni. Úgy mennni fog ha minden igaz.

Nem értek annyira az XGL-hez, nem tudom, hogy sis760GLX-hez van-e driver. http://en.opensuse.org/Xgl
http://www.novell.com/coolsolutions/feature/17174.html
ezek alapján állítottam be.

Felrakta! Legalábbis ezt állította a Yast. Sajnos még nem sikerült megtalálnom, hogyan lehet alapértelmezetté tenni.
Az Xgl esetében én is ezekkel az oldalakat használtam, illetve néhány angol nyelvű fórumon (Fedore, Ubuntu) találtam használható leírásokat, de sajnos a SIS chipset az alapvető gond.
Amúgy köszi!

Gyönyörűűű lett!
A játékok érdekelnének. Five or more van benne? Nem telepíthetek új rendszert nélküle, mert az asszony megöl...

Morzel

Kb. milyen hardver igenye van a rendszernek ?

Kérdés: Gericom webboy 1100 celeron laptop 256 mb rammal, elegendő lenne a rendszer zökkenőmentes futtatására (Suse 10.0 final), és honnan tudok letölteni gpl licenszest dvd-isoba? továbbiak javascript és a flash wan e benne? + webcam + skype páros hogy müködik alatta egy ezonics webcammel? + egy játékot szeretnék futattni rajta a starcraft bloodwart(hálozatban) és esetleg az atomic bombermant ezt hogy tudom megoldani?

"Kérdés: Gericom webboy 1100 celeron laptop 256 mb rammal, elegendő lenne a rendszer zökkenőmentes futtatására (Suse 10.0 final)"

A Beagle-t és a többi erőforrás-zabáló alkalmazást kikapcsolva talán. Viszont ennek kiadásnak pont ezek az erősségei. Nem biztos, hogy érdemes visszabutítani. Egy ilyen low-end gépre valószínűleg jobb választás GNOME helyett egy kisebb erőforrású grafikus rendszer (azaz más disztró).

"és honnan tudok letölteni gpl licenszest dvd-isoba?"

Mit? Ezt? jelenleg sehonnan. Zártkörű tesztelés folyik. Később lesz publikus. Ha valami hasonlót keresel, akkor az openSUSE 10.1-et keresd.

--
trey @ gépház

akkor laptopra melyik suset? és milyen másik disztrot tudsz ajánlani? szeretném multimedias dolgokra is használni, hát nehogy már az xp jobb legyen... most az van és egy ekkora laptopon is aránylag jol megy, csak jobban szeretném ha linux lenne rajta... viszont a 10 es suse-rol annyira sok olyan hozzászolást olvastam hogy nagyon jo sőt valaki irta hogy a 10-essel már 10- embert csábitott winrol linuxra... másik ami miatt nekem még vonzó lett a 10 -es mert láttam a bluetooth kezelőt... - most néztem meg a "15 perces desktop demo-t" ami 34 perc volt.. lényegtelen.. szoval ami még nekem fontos lenne a plug and play és a file megosztás... semmi csilivili áttünés és hasonlok nem igazán kellenek azokat ki lehet kapcsolni? mert akkor boven elmenne egy ilyen laptopon is szerintem, vagy mégsem? az a baj ha ezek nem mennek akkor maradnom kell az xp-nél mert a laptop fontossága abban rejlik hogy akárhol vagyok kinyitom bekapcsolom rádugok valamit akár és megy ezek fontosak szerintem, igazábol filemegosztás nem is annyira fontos hogy jobklikkel tudjam megoldani mert arra ott a samba yast2-ben aránylag egyszerüen használhato és gyorsan igaz a 9.1-ben azt használtam utoljára még elég sok gondja és problémája van a hitelesitéssel... lehet jo lenne nekem a 9.3 as is az miben nyujt ujdonságot a 9.1hez képest? a 10-es igazábol a novell felhasználó barátibb változata ha jol tudom...