a lakhato bolygok szama a Tejutrendszerben

A TED-es ember megmondta, "40 és 100 milliárd között van a valószínűleg lakható bolygók száma." - ami szerintem bullshit.

A NASA szerint eleve kb. 100 milliard csillag van a Tejutrendszerben. Erosen ketseges, hogy mindnek lenne bolygoja. De ha mindnek is vannak bolygoi, akkor a TED-es ember nem kevesebbet allit, minthogy kb. minden csillagnak 1 bolygoja van, amely raadasul (valoszinuleg) lakhato. Ami erosen BS szagu kijelentes. Gondolom, egy jo vasarnapi ebed utan megmaradt csirkecsontokbol a fentieket sikerult hozni...

( uid_19334 | 2016. 12. 10., szo – 23:14 )

A mi Naprendszerünknek hány lakható bolygója van?

A holdak beleszámítanak?
(Pl a Hold maga mondjuk)

Egyáltalán, mi a kontextus? Ahol lehet élni, vagy, ahol kellemes napsütés van, pálmafák, profi ûrprostik?

A mi Naprendszerünknek hány lakható bolygója van?

most 1

A holdak beleszámítanak?

bolygokrol volt szo

Egyáltalán, mi a kontextus? Ahol lehet élni, vagy, ahol kellemes napsütés van, pálmafák, profi ûrprostik?

szamomra a szkafander nelkuli letezest jelenti az adott planetan + a novenyek is birjak a strapat...

Csak pici trollkodás (vagy nem :) ): a bolygó definíciója (ami nemrég változott is) teljesen atropomorf dolog - "lakható kerengő test" lenne az általánosabb és világegyetemszerte értelmezhető.

S egy pici egyéb elmefutam: szvsz biológiai jellegű élőlények csillagközi távolságba juttatása puszta energia és időpazarlás. Ugyanannyi idő és jóval kevesebb energia felhasználásával a forráshelyen digitalizált létformák helyszíni reprodukciója elképzelhetőbb megoldás, értve ez alatt a technológia kifejlesztését is. Viszont ha már digitalizáták a létformát (vagy digitalizálás-analóg módon tárolták), akkor minek reprodukálni fizikai testben, ha gépi kiterjesztésekkel elérhető az esetleg szükséges interakció a fizikai világgal? Szóval idegen biológiai létformákkal való találkozás (más csillagrendszerből látogatókra értve) valószínűsége elenyésző (szvsz + még jópár más teoretikus is hasonlóképp gondolkodik (pl. R. Dawkins)).

kerengő test" lenne az általánosabb és világegyetemszerte értelmezhető.

es akkor mi a hold? :-)

a forráshelyen digitalizált létformák helyszíni reprodukciója elképzelhetőbb megoldás

ez a sci-fi-bol a "fi". Erosen ketlem, hogy a szellemet es a lelket gepre lehetne vinni. Masfelol tfh Kovacs XXV. Janos elmegy digitalizaltatni magat, befekszik a gepbe, lemasoljak a tudatat, digitalizaljak a letformajat, akkor a szemelyisege 2 peldanyban is meglesz. A kerdes az, hogy mi lesz ezutan a testben levo Kovacs XXV. Janossal? Gondoljunk pl. egy haldoklora, akinek orai vannak hatra. Boldog lesz-e, hogy o tulajdonkeppen el? Egyaltalan ugyanarrol a szemelyrol lesz-e szo, ill. van-e ertelme a 2 ekvivalens szemely fogalomnak?

Nyilván nem ugyanaz a személy lesz - de a tudása és a tapasztalatai alapján kiválóan munkára fogható lesz.

Vajon milyen jogai lesznek ezek után? Vajon fog-e foglalkozni vki azza, ha "szenved"? Mi lesz az illegális másolatokkal? Ki fogja a resetgombot nyomogatni? Motiválatlan halhatatlanság..?

Megannyi nyugtalanító kérdés a témában.

És errefelé haladunk... (Mert a kínai szoba lassan fizikai értelemben is tökéletes lesz - lélek szempontból is (bármit is értsünk ez alatt - hithű agnosztikus vagyok egy ideje)). Szomorú átlépés a bio-digit határon lesz...)

Sztem nem tagadni, hanem előrefutni kéne a jogok tisztázása végett... :)

Régebben olvastam egy novellát - sajnos a címére nem emlékszem - amiben a fiatalok mindent megkaptak, nem kellett dolgozniuk semmiért, élhették az életüket. Egy ideig. Utána jött az a rész, hogy meg kell fizetni a korábbi életért és ekkor kezdtek el dolgozni. A főszereplő úgy gondolta, hogy jó kitol a rendszerrel és amikor lejár a buliszakasza az életének, öngyilkos lesz és jól nem kell dolgoznia.
Nem nyert, az agyát megmentették és beszerelték egy űrszondába, ahol az elkövetkező négyszáz évet a szondába épített átjátszóállomás felügyeletével kell töltenie.
Érdekes kérdés, hogy milyen jogai, lehetőségei vannak egy testen kívüli személynek? (nevezhetjük léleknek is, ha ez valakinek komfortosabb) A digitalizálás másolat, vagy közben megsemmisül-e az eredeti? (ugyanezt a kérdést fontolgatták egy regényben - ennek sem emlékszem a címére - ahol az utazást oldották meg oly módon, hogy lemásolták az ember anyagszerkezetét, majd azt elküldték a célállomásra. Amikor onnan visszajött az igazolás, hogy az átvitel sikeres és felépült az új test, megölték az eredetit, hogy ne legyen senkiből kettő. A konfliktust a visszaigazolás elmaradása okozta, illetve az utazásra elaltatott személy felébredése, aki nyilván baromira nem kívánt meghalni.)
De kérdéses az is, hogy egy digitalizált személyiségnek milyen jogokra van egyáltalán szüksége? A ma ismert emberi jogok jelentős része a biológiai test igényeiből adódik. Egy digitalizált személyiségnek teljesen más igényei lehetnek, mint egy élő testbe zárt szellemnek. Egyáltalán, mi az, amit át kellene vinni digitális tárolásra? Az ösztönök egy jó része felesleges test nélkül.

Ave, Saabi.

Ha véletlenül eszedbe jut a címe (és még emlékesze erre a topikra :D ) beírhatnád.

Ha már egyszer digitalizálsz vmit, akkor a másolatok szükségképpen keletkeznek, tehát nem kérdés, hogy 1 vagy több. Több.
A kérdés mindenképp a bitek fölötti rendelkezési jog, mint a _legfőbb_ digitális személyiséghez kötődő "személyiségi jog".

Sztem érdekes, hogy ez a jog-kérdés már 70+ éve forog a sci-fi írók agyában, de vajmi kevés előrelépés történt, miközben egyre közelebb kerülünk a fizikai agy másolat készítéséhez vagy "mindössze" a személyiség (ekvivalens) digitális rögzítéséhez...

Gyakorlatilag már "elérhető" egy klón - jogai szintén nincsenek tisztázva... Pedig egyszerűbbnek tűnik...

Kicsit megint off: sokan "hisznek" a szimulált világok létezésében (pl. én is). Felbontás: Planck-hossz, Planck-idő. Vajon mekkora az esélye, hogy MI vagyunk az elsők, akik megalkotják a legelső szimulációt..? :DDD

Szubjektív: A lakható bolygók számával kapcsolatos becslések mindegyike csak találgatás. Ugyan néhányan megpróbálják tudományos köntösbe öltöztetni az elméleteiket, de attól a találgatás még nem lesz tudomány.

„szamomra a szkafander nelkuli letezest jelenti az adott planetan + a novenyek is birjak a strapat...”

Van egy rossz hírem: Akik a lakható bolygók számára adnak becslést, azok teljesen másként értelmezik a lakhatót. Így aztán nem marad más hátra, mint hogy Te is elkészítsd a saját paramétereidnek megfelelő becslést.

Beugratós kérdések: Tegyük fel, hogy megvalósul a marsi telepesekre vonatkozó terv 10–20 éven belül. A jelen helyzet szerint, aki telepesként oda utazik, az ott is fog meghalni. Ők akkor ott fognak lakni? Ha egy bolygón laknak, akkor az már lakható? Ha esetleg gyermek is születik, aki ott éli le az életét, és meghalni is ott fog, akkor számára a mars lakható lesz?

Lakható != ember által lakható. Hanem olyan, amely olyan pozícióban van, hogy folyékony víz kialakulhasson rajta és a hőmérséklet megengedi a relatíve gyors kémiai reakciók lefolytatását, hogy az evolúciós folyamatok elindulhassanak.
Csomó életforma létezett a Földön az emberek előtt is, már akkor is, amikor nem volt oxigénben gazdag légkörünk. Ezek is életformák, olyanok, amelyek számára a mostani Föld lakhatatlan lenne.

Sokkal általánosabb a lakható bolygó definíciója, mint a te emberközpontú értelmezésed megenged.

amirol te beszelsz, az fajta a lakhato bolygo, aminek az aljan kisbetukkel le van irva, hogy anaerob bakteriumok, meg mondjuk virusok 'eldegelnek' rajta, jobb esetben meg a csotanyok is. En azonban olyan bolygora gondoltam lakhato alatt, ahol ha kiszallok az urhajobol, akkor tudok lelegezni, inni, tudok novenyt ultetni, es az elni fog, stb.

Ha uj bolygot kell keresni, mert az emberiseg szet**ssza a Foldet, akkor nekem valahogy nem lenne kedvem egy aprobetus lakhato bolygon kiszallni, merthogy neked 'sokkal altalanosabb' a definiciod.

"En azonban olyan bolygora gondoltam lakhato alatt, ahol ha kiszallok az urhajobol, akkor tudok lelegezni, inni, tudok novenyt ultetni, es az elni fog, stb."
Az, hogy te mit gondolsz lakhatonak, meg hogy a tudosok mikent definialjak a habitable fogalmat, az mas dolog. Es speciel a te egyeni nezeteiddel nem tudunk mit kezdeni, mert igazabol a tudosokat sem az erdekli, hol lehet pontosan a mostani foldi korulmenyeknek megfelelo bolygo, hanem az, hogy melyik alkalmas az elet kialakulasara.

Ha az emberiseg szetbassza a Foldet, eselyunk nincs elmenni mas bolygora. Ugyanaz fog velunk tortenni, mint minden mas fajjal, ha kornyezete eroteljesen megvaltozott: ki fog halni.

hanem az, hogy melyik alkalmas az elet kialakulasara.

lehet, hogy nem vetted eszre, de van itt egy apro problema: ha tenyleg 40 milliard alkalmas bolygo van, akkor olyan szintu nyuzsgesnek kene lennie csak ebben a galaxisban is, hogy nem tudok szo nelkul elmenni amellett a banto csenddel, amit az idegen civilizaciok (nem) hallatnak magukrol...

> a tenyleg 40 milliard alkalmas bolygo van, akkor olyan szintu nyuzsgesnek kene lennie csak ebben a galaxisban is

Jelenleg azon dolgozunk, hogy embert tegyünk a _szomszéd_ bolygóra, de még azt sem sikerült megoldani. Mitől lenne nyüzsgés? Fent ugyan MS-propagandának vetted a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvet/filmet, de attól még igaz, ami benne van: space is big.

Mitől lenne nyüzsgés?

na akkor megegyszer szaladjunk neki. Arrol volt szo, hogy csak ebben a galaxisban 40 milliard eletre alkalmas bolygo lehet. Igen, a space valoban big, de ebben a kontextusban csak gagyi fud, mert abbol a 40 milliardbol azert csak akadnia kellene joparnak, ahol eppen most is van elet, amelyek kozott van intelligens elet, amelyek kozott van egy bizonyos szintet megugrott elet, etc.

Szoval ha a 40 milliard kiindulo bolygo helyes, akkor komolyan bant engem a dolog, meg bantson teged is, hogy megsem hallani/latni azt a nyuzsgest. Mert akkor valami nagy sz@r van a palacsintaban...

Hallanira/látnira lehet a "nem ismerjük fel" a válasz.

Pl. Lem Kudarc című könyvében ügyesen le van "vezetve", hogy max. miért csak pár száz évig van igénye a fejlett civilizációknak a külső kapcsolat keresésére. Ebben a kontextusban pár száz fényéves környezetben kellene egyforma fejlettségi szintű civilizációkat feltételezni, akik beszélgetni is akarnak a másikkal.

Sztem olvasd el a könyvet, elég jó. :)

Valamint gömb vs. irányított rádióadás energiaigénye.

Számomra nem meglepő a nyüzsgés hiánya. Ha már itt vannak - azért, ha még nem - akkor azért. :DDD

Csak a nagyságrendek érzékeltetésére: a Tejútrendszer kb. 100-180 ezer fényév széles. Az első ember Afrikában kb. 200 ezer éve jelent meg. Vagyis az emberiség teljes történelme alatt kb. pont meg lehetett volna csinálni egy teljes roundtrip kommunikációt a galaxisunkon belül. Megint csak összehasonlításképp, a Földön kb. 4 milliárd éve jelentek meg az első élőlények. Az első rádióadást kb. 200 éve sikerült megteremteni, vagyis a földi élet eddigi 0,000005%-ában voltunk képesek jelet adni magunkról. Optimistán feltételezve, hogy még pár százezer évig itt leszünk, talán az emberiség még megélheti, hogy rádióadásainkra választ kapjunk. Persze csak akkor, ha van akkora mázlink, hogy velünk pont egy időben él a galaxisunkon belül még egy intelligens lény, ami képes is erre. Megint csak összehasonlításképp, a Földön jelenleg élő kb. egybillió (10^12) faj közül mindössze egynek sikerült eljutnia addig, hogy képes lenne egy ilyen rádióadást meghallani és arra válaszolni.

"Szoval ha a 40 milliard kiindulo bolygo helyes, akkor komolyan bant engem a dolog, meg bantson teged is, hogy megsem hallani/latni azt a nyuzsgest."

Az emberiség pár évtizede jutott el abba a fázisba, hogy exobolygókat azonosítani tud. És pár évtizede van az is, hogy rádiócsillagászattal figyeljük a világűrt. És ugyanígy: pár évtizede adunk mi jelet magunkról.
Azaz, ha van messze egy bolgyó, amin élt intelligens faj, ami már mondjuk párezer éve kihalt, simán lehet, hogy lemaradtunk róluk. Vagy esetleg annyira új a fajuk, hogy hiába tudnak MOST rádióval kommunikálni, MÉG nem ért ide a jel, és lehet, hogy 1000 éven belül nem is fog, addigra meg kihalhatunk.

Az űr rettenetesen nagy. A Tejút átmérője 180 ezer fényév. Azaz rengeteg olyan bolygó van, amelyről sosem fogunk hallani rádiójelet: amire ideér(t) a jel, az emberiség még nem volt képes fogadni azt vagy már nem lesz képes fogadni azt, pedig lehet, hogy pont most éppen ott hozzánk hasonlóan nyűzsgő civilizáció van.

Ezt ne feledd sosem. Az űr NAGYON nagy.

Mert tényleg nem számolsz utána. Nem kell ezt érteni, meg "nem stimmel a dolog", hanem számold végig, hogy hány olyan bolygó van, amiről összesen eddig eljuthatott ide az információ úgy, hogy mi azt képesek voltunk észlelni. Nem olyan nagy szám ez. Az, hogy 40 milliárd bolgyó van, az egy mérésekből következő statisztikai becslés, nem konkrét mérés, nem találtunk 40 milliárd bolygót eddig. Eddig összesen 3545 exobolygót fedeztünk fel. Ez azért nem sok a 40 milliárdhoz képest :D

"Akik a lakható bolygók számára adnak becslést, azok teljesen másként értelmezik a lakhatót."
hibásan. mert akik keresik, azok a mi létformánknak megfelelő körülmények összességét keresik (a bolygó távolsága annak napjától az élhető zonában van-e, víz, légkör, oxigén van-e, stb). pedig aztán honnan tudjuk, hogy nincs alternatív élővilág, ami nem oxigént lélegzik (ha egyáltalán lélegzik), vagy nem vízfüggő...
(lásd nasa általi, arzénnal táplálkozó baci megtalálása pár éve, itt a földön.)

--
"a Hungarian Unix Portált [...] szakmai fórumként eszembe nem jut használni, mert a közönség mentalitása miatt nincs értelme.

Nade milyen növények? A Földön ismert almafa, vagy valami (mondjuk) kén alapú páfrány-szerű dolog, amit mi a jelenlegi tudásunk alapján nehezen azonosítanánk élő szervezetként a jelenlegi definicióink szerint? :P
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods

( enpassant v | 2016. 12. 10., szo – 23:31 )

Inkább ezekből az adatokból számolgass:
Egy tipikus galaxisban tízmillió és ezermilliárd (10^7 – 10^12) közötti számú csillag található
Feltehetően több mint százmilliárd (10^11) galaxis van a Világegyetem belátható részében.
(és akkor még a nem beláthatóról nincs is szó)

Tehát nagy merészen azt mondta, hogy tízmillió és ezermilliárd közötti csillag közül 1-nél van lakható bolygó?

Tehát nagy merészen azt mondta, hogy tízmillió és ezermilliárd közötti csillag közül 1-nél van lakható bolygó?

A zoldhullamos blogban azt irtak (lehet, hogy elneztek a forditast), hogy ebben a galaxisban van az a 100 millard lakhato bolygo. Tehat nem ezt mondta. De ha kivetitjuk a szamot az egesz univerzumra, meg akkor sem megalapozottabb az allitas, mintha valaki csirkecsontokbol josol...

Megnéztem az eredetit és valóban a mi galaxisunkról beszél, tehát itt lehet 40 milliárd - 100 milliárd lakható bolygó.

Csak átfutottam a szöveget, de itt nem arról beszél, hogy annyi most lakható bolygó van, hanem annyi bolygó van, ami valamikor az lehetett vagy az lehet.
Vizsgálják azokat a bolygókat és nem lehet tudni még, hogy közülük mennyi lakható.

A naprendszerben a Vénusz, a Mars és a Föld is lehet lakható (ezek /is/ benne vannak az intervallumban). Vizsgálják ezeket, hogy mitől függ, hogy az atmoszférájuk megmarad (Föld) vagy elszökik.

Tehát, ha kiragadjuk azt az egy mondatot, akkor bullshit, ha az egészet nézzük, akkor nem az.

hanem annyi bolygó van, ami valamikor az lehetett vagy az lehet.

megalapozatlan optimizmus. Mert miert lenne egy most nem lakhato bolygo a kesobbiekben lakhato? Egyszer csak hip-hop lesz legkore, folyekony vize, palyat valt, hogy -200 helyett -30 - +50 legyen a homerseklete?

Masreszt szerintem sem a Venusz, sem a Mars nem lehet lakhato. A Venusz 462 C homerseklete, meg a 96% CO2 legkore, a Mars harmadakkora gravitacioja, eleg hideg volta, a mutatoba levo legkore kb. alkalmatlanna teszi mindkettot. Szoval nekem az egeszet nezve BS a dolog...

Itt jön a képbe, hogy ki szerint mi a lakható bolygó. A te definíciód szerint - szkafander nélkül sétálni, megélnek a növények is stb. - maga a Föld is már átesett több olyan fázison amikor lakhatatlan volt. A dinoszauruszok kihalása csak egyike volt a nagy kihalási hullámoknak.
Oxigén dús légkör most azért van mert a növényzet eléggé megváltoztatta a légkört az idők folyamán.

A Marson és a Vénuszon is volt folyékony víz. Egyesek szerint a Marson még van is.
A Vénuszon meg a CO2 légkör miatt van üvegház hatás és amiatt majdnem 500 fok.

( BaT | 2016. 12. 11., v – 00:08 )

On average, there is at least one planet per star, with a percentage having multiple planets. About 1 in 5 Sun-like stars have an "Earth-sized" planet in the habitable zone. Assuming there are 200 billion stars in the Milky Way, one can hypothesize that there are 11 billion potentially habitable Earth-sized planets in the Milky Way, rising to 40 billion if planets orbiting the numerous red dwarfs are included.

(Forrás: Wikipedia)

( NevemTeve | 2016. 12. 11., v – 05:17 )

Pedig 4E1..1E11 elég tág intervallum, nem?

( anr | 2016. 12. 11., v – 09:52 )

The Milky Way contains between 200 and 400 billion stars and at least 100 billion planets.

--
Live free, or I f'ing kill you.

( apostroph3 | 2016. 12. 11., v – 11:51 )


                             ____
                     __,-~~/~    `---.
                   _/_,---(      ,    )
               __ /        <    /   )  \___
- ------===;;;'====------------------===;;;===----- -  -
                  \/  ~"~"~"~"~"~\~"~)~"/
                  (_ (   \  (     >    \)
                   \_( _ <         >_>'
                      ~ `-i' ::>|--"
                          I;|.|.|
                         <|i::|i|`.
                        (` ^'"`-' ")

hopp ezt elejtettem:/
hát már egy sincs:( bocsi!

( szegecs | 2016. 12. 12., h – 08:41 )

Minden bolygó lakható, ahol a Sütőket bedobáltuk a sütőbe

( ironcat | 2016. 12. 12., h – 10:00 )

Eszembe jutott egy Móra Ferenc novella. A történet nem rólad szól*, de a címe illik rád. :-)

*: De a Tejútról van benne egy gondolat. :-)

( GerzSonka | 2016. 12. 12., h – 13:51 )

Akkor te nem nagyon olvastál Lemet, ha jól sejtem. :)
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods

( flimo | 2016. 12. 13., k – 08:39 )

Ma már nem lenne túl nagy meglepetés, ha csak a Naprendszerben találnának még 4-5 életre alkalmas égitestet. A gázbolygók több holdja és a Mars is elég komoly jelölt, igazából nem is annyira az a kérdés, hogy lehetséges-e rajtuk élet, hanem hogy kialakult-e.

"I believe that, within my lifetime, we will have solid evidence of currently living microbial life forms on Mars."

http://www.mikebrownsplanets.com/2010/12/mars-attacks.html

Az úriember fedezte fel 2003-ban az Eris-t, majd ezzel "kinyírta" a Plutót, mostanában a kilencedik bolygó kapcsán lehetett hallani róla, kicsit nagyon híres planetológus, mielőtt még.