Laptop nosztalgia és CPU upgrade

A laptop háttérsztorija amúgy is vicces. Amikor az Ustreamhez mentem dolgozni - több mint 6 éve, úristen, nem most volt - akkor ezt a laptopot már használt állapotban megörököltem valakitől azzal a felkiálltással, hogy most csak ez van, de hamarosan a komplett új team kap laptopokat, szóval most ez, de ne aggódjak, nemsokára lesz új gépem. Pont két évvel később, amikor eljöttem az Ustreamtől, még mindig ezt a laptopot használtam (...), és némi aprópénz befizetése után elhoztam mint saját tulajdont. A Preziben aztán egy quad i7-es MacBookkal kényeztettek - ami aztán ott is maradt, na annyi aprópénz nem volt - de később ugyanezzel a K50IN-nel toltam végig néhány konzultáns melót, egy csomó freelancer projektet, majd a németországi próbamelót is. És azóta is az egyetlen "PC" amit huzamosan használok és használtam itthon. Mondhatni megszolgálta az árát.

Igazából teljesen elégedett voltam a teljesítményével - főleg az ár/teljesítményével -, de az évek során a szoftvereknek szép lassan kevés lett. Különösen a browserek tudtak hosszú másodpercekig matekolni erősebb használat közben a kitudja min. Az eredeti terv tehát az volt, hogy majd veszek egy új laptopot, ez meg megmarad tartaléknak ha valami kell. Végül a Microsoft máshogy akarta, szóval a már korábban részletezett Ubuntu és SSHD upgrade lépett fel, ennek megfelelően pedig hirtelen megint majdnem elég lett a teljesítménye egy csomó mindenhez. De csak majdnem.

Viszont mikor új aksit kerestem bele, akkor szembe jött egypár random fórum thread a neten, amelyik azt állította, hogy a K50IN sorozatban frissíthető a CPU. Hoppá.

A gépben egy kétmagos Penryn mobil Pentium zörgött, 2Ghz-n és 1MB L2 cache-sel megtámogatva. Kódja "T4200". És tokban, nem forrasztva. Mivel mint kiderült, az ASUS ugyanezt az alaplapot huszonötezer variánsban, mindenféle gépbe építette, ennél jóval erősebb CPU-kkal is. A netes fórumok gond nélkül működő - vagy maximum BIOS frissítést igénylő - Core 2-ket, T9600-akat és P9600-akat regéltek, sőt, elvileg a 4 magos Q verziókkal is megbirkózik. Szóval felhaladtam az eBayre, és némi ártanulmányozás után egy kétmagos P9700 mellett döntöttem.

Az annyi mint, 2Ghz helyett 2.8Ghz órajel, 1MB L2 cache helyett 6MB L2 cache, 800Mhz FSB helyett 1066Mhz FSB és - vicces módon - 35W TDP helyett csak 28W TDP. Miközben ugyanaz a Penryn generáció mindkét proci - nem akarom tudni hogyan hozta össze ezt az Intel. Mindenesetre, mindez nagyjából max. 50 EUR környékén beszerezhető. [Sofort Kaufen] *click*

A fő oka, hogy nem a 4 magos verzió mellett döntöttem az volt, hogy a még számításba vehető Q9100 TDP-je már 45W, és az órajele is csak 2.25Ghz lett volna, ráadásul ennél jóval drágábban, szóval szerintem jó ez így most nekem...

Néhány nappal később - ma - meg is érkezett a csomag Litvániából (Nyilván, ilyen proci két helyről vehető, Kína/Hong Kong és Litvánia. Evidens.) szóval szétdöntöttem a gépet. Kicsivel később, a feleségemtől lenyúlt körömlakklemosó + sebbenzin kombóval sikerült is levakarni a kővé száradt korábbi pasztát a hűtőről, majd a két sarokra lakó kollégátől lenyúlt friss hőpasztával aztán sikerült is összerakni az egész kócerájt. (Ugye a jó öreg problémamegoldás első szabálya: tudni, hogy ki fogja megoldani a problémádat.)

P9700 vs. T4200

Pöcc-röff. Kapásból működik. Nem érdekelnek a benchmarkok, szóval nem mértem, de érzetre egész jelentős a különbség, főleg azokon a korábban említett pontokon, ahol a T4200 érezhetően elfogyott és másodpercekre megállt a gép gondolkodni, ott az új processzor erőből (és cache-ből, gondolom) áttolja magát. Szóval ismét elég a teljesítménye mindenhez, amire nekem kell. Szóval most örvendés van és remélhetőleg még kb. két-három évig nem kell laptopot venni, mindezt 30 (SSHD) + 25 (aksi) + 50 (CPU) EUR befektetéssel. Viszont használni tényleg olyan érzés, mintha egy új gépem lenne (ha a karcokat nem számítom). Most gondolkodom egy új keyboardon, mivel a benne lévő kissé már viseltes. Ja és döglött az amúgy általam kb. sosem használt optikai meghajtó is, kéne helyette egy második HDD-hez való beépítőkeret. Meglátjuk, de ezek nem vészes költségek.

És akkor a következő pár évre ki is "pécéztem" magam ismét, szóval most, hogy a laptop sorsa elrendeződött és minden működik, vissza is térek szívni a szokásos retro hardvereimhez.

De azért megint álljon itt egy újabb indokolatlan screenshot a végére:

Jaj de Core 2 Duo lett...