Számlázási kérdések

Üdv!

Csak érdeklődöm a témában:
Számla, bizonylat
ÁFA trv.

Ha jól értem gépi számlázásnál:
* Előlegszámla (ellenérték egy része): teljesítés után kell végszámla is.
* Proforma számla (előszámla - előre az egész összeg): díjbekérő után, kifizetés, majd teljesítés és utána rendes számla.

Korábban dolgoztam 1-2 helyen (pl. SAP rendszeren), ahol a vevő megrendelte a terméket, díjbekérőre kifizette előre az összeget, majd kapott egy előszámlát.
Ezután a termék átvételekor már csak szállítólevelet kapott. Nem volt mégegy számla (rendes számla/végszámla). Nem is értem minek kellene ez. Előlegszámlánál még érteném, de előszámlánál nem látom értemét a végszámlának.
Aki jártas könyvelésben, legyen kedves súgjon. Mert van olyan rendszer/könyvelő ahol kell előszámla+végszámla. De van olyan is ahol a előszámla után nem kell végszámla (pl. SAP BO nemrég volt a kezem alatt és ott csak előszámla volt + szállító, nem volt végszámla).

Könyvelésben lehet ennek jelentősége?

(Régebben egyszerűbb volt a számlázás. :))

Hozzászólások

1. Proforma = Díjbekérő (ez egy papír, ami alapján már tudsz utalni, de a könyvelésbe nem teszed be). Fecni
2. Amint pénz érkezett be (díjbekérő alapján vagy csak úgy, bizalomból) akkor lehet előlegszámlát kiállítani. Előleg számla jellemzője, hogy konkrét rendeléshez tartozik. "Csak úgy" előre otthagyott 2m Ft-ról nem tudsz előleget adni.
3. Előlegszámlát egy vagy több részletben el kell fogyasztani, amely fogyasztást rendes számlával kell végezni. A számla értéke 100e Ft, mínuszos tétel rajta az előleg felhasználás.
4. Előleg felhasználás tipikus esete a nullás végszámla: 100e Ft és -100e Ft előleg felhasználás = 0 Ft fizetendő. Ez a végszámla.

Könyvelésileg is rendben van, ha a vevő-szállító analitika szerint 0 az egyenleg: pénzt utalt, sima számlát kapott előleg nélkül. Viszont ennek ÁFA időszak on(havi ÁFA => hónapon belül) belül kell megtörténnie.

Sponsored by Symbol Tech Zrt. :)

Még olyat is szoktak, hogy egy termék 30% előleg mellett rendelhető. Ekkor 1m -> 300e Ft-ról készül előlegszámla (előtte opcionálisan díjbekérő, ja utalni fog; ha kp-ben ott fizet 300e Ft-ot, akkor csak előleg számla). A rendelés teljesítésekor számla készül 1m Ft-ról, de levonásra kerül a -300e Ft, így 700e Ft lesz az (vég)számla eredője.

Igen, köszi, e-mailben megvitattuk. :)

Ahogy ott is írtam, sajnos ez azért a mi értelmezésünkben távol van a "natív"-tól. Azt hittem, hogy valami mono, vagy hasonló megoldással oldották meg, netán tényleg natív OSX verzió készült.
Wine alá mi is bepréseltük egyébként, s a levelemben tévesen írtam, hogy CrossOver-rel, mert mi a WineBottler -rel, és Wineskin-nel oldottuk meg. De nem az igazi WINE alatt, továbbá hálózatos telepítés esetén (nálunk a firebird sql egy ubuntun fut, s ahhoz csatlakoznak a kliensek) több probléma felmerült a firebird serverhez való kapcsolódással wine alatt. (Részletekre már nem emlékszem, pár órát foglalkoztunk vele kb 1 éve.)
http://winebottler.kronenberg.org
http://wineskin.urgesoftware.com

Így maradtunk az RDP-zésnél a windowsos VM-ekre.

"csak előszámla volt + szállító, nem volt végszámla". Ha a szállítólevél megfelel a számla követelményeinek (kétlem), akkor az játszik számlaként.

Csak az nem egészen világos, hogy ha egy előszámla volt már (ami szabályos számla), akkor minek kellene a végszámla(?).
Tehát előre kifizette a vevő és kész, az előszámlát lekönyvelte a cég, sőt még volt egy díjbekérője is, amire elutalta mondjuk a végösszeget.
Nem vagyok könyvelő és nekem ez ezért furcsa, három bizonylat ugyanarra a termékre...? :o Illetve lenne a negyedik bizonylat a végszámla.
Egy pénzügyi folyamathoz ennyi bizonylat... nekem feleslegesnek tűnik, de lehet hogy a könyvelésben kell.

Ha jól tudom külföldön nincs elbonyolítva ez. :)

Az előleg számla és nem elő számla. Soha nem a teljesített szállításról, szolgáltatásról szól, hanem az arra adott előlegről.
Ezt az előleget, pedig a résszámlák, vagy a végszámlák kiállításakor kiszámlázott tételek ellenértékéből vonod le és hivatkozol az előlegszámlára.

Vigyázz, más a helyzet, ha termékértékesítésről van szó, mintha szolgáltatásról, és különösen ha időszakos elszámolású ("folyamatos teljesítésű") szolgáltatásról!

Ha esetleg számlázó program készítése a cél javaslom, hogy konzultálj könyvelővel, szakemberrel.
Sok mindenre kell figyelni és a szoftver készítőjének nyilatkoznia kell a rendszer törvényeknek megfelelő működéséről.
Ráadásul rendszeresen sok az újdonság amire figyelni kell, követni kell. Pl. idei évtől a NAV adóhatósági ellenőrzés funkciója.

1. Díjbekérő kiállítva (vagy más néven proforma számla) - ez nem számít számlának, de könyvelőnek odaadhatod, baj nem lesz belőle
2. Díjbekérő összege ha beérkezett, akkor ki kell állítani egy előlegszámlát a díjbekérő alapján - ez már igazi számla
3. A díjbekérő kiegyenlítése utána szokott történni a termék kiszállítása, vagy a szolgáltatás elvégzése
4. Amikor ki lett szállítva a termék vagy el lett végezve a szolgáltatás, szükséges kiállítani egy végszámlát. Ha a díjbekérővel már ki lett fizetve az egész összeg előre, akkor is kell egy nullás végszámla. Tehát ennek a számlának a végösszege 0 lesz, de akkor is kell.

Ez volt a kérdésem. :)
Mi értelme van? Nem vagyok könyvelő, csak meg szeretném érteni. Külföldön nincs így elbonyolítva.
Pl. SAP BO-ban (utoljára erre volt rálátásom) előszámla és szállító volt (webáruház). Végszámla nem volt. Akkor még sem kötelező...?

Az urban legend szerint külföldön Word-ben csinálják a számlákat. (Szerintem hazánkban is csinálják, de nem a kimenő oldalon :)).

Viccet félretéve: a szállítólevél+számla a teljesítés módja. Azonnali szállítás esetén elég a számla.
Az előleg számla célja, hogy ez előzőleg odaadott összeget a könyvelés tudjon hova tenni. Ez NAV ügyileg számla, könyvelésileg egy kihelyezett cégpénz. Az előleg felhasználása (lásd kihelyezett pénz) a végszámla. Az előlegszámlán nem szerepelnek a termékek (kivéve a megjegyzés rovatban), ott csak az előleg ténye szerepel, egy tétel ÁFA kulcsonként (csak 27% esetén egy tétel), egy bruttó összeg. (Előleget bruttóban mérjük, lásd kihelyezett pénz). A végszámlán szerepel(nek) a konkrét termék(ek). Szóval az előlegszámla egy pénzről szóló bizonylat.

A díjbekérő pedig egy még látensebb bizonylat: amire hivatkozva pénzt leget küldeni. Ennek következő lépése a számla vagy előlegszámla+végszámla.

Ezt nekem is megerősítették (kb. 1-2 éve), hogy pl. (GB-ben talán?) elég egy kézzel írt bizonylat, amin a szolgáltatás, név, dátum fel van tüntetve az árral.
Ezt a könyvelő simán lekönyveli ott. Tehát semmi meghatározott számlaformátum meg ilyenek. :)

Viszont az előszámlás dolog érdekes szerintem:
* díjbekérő
* vevő befizeti a teljes összeget
* kap egy előszámlát (ezt le is könyvelheti)

Itt ha a teljes összegről kapott már a vevő egy előszámlát (mert előre fizett az egészet), akkor felesleges egy végszámla.
Az előlegszámla végülis rendben van, bár kishazánkban ezek túl vannak szigorítva. Szerintem...

1. Az előlegszámlán nem szerepel a termék (max a megjegyzés rovatban), ott a termék neve: Szolgáltatás (előleg). Nem ÉCS-zhető (értékcsökkenés). Még nem adhatod el az így vásárolt terméket, mert nem a Tiéd.
2. Előlegszámlát könyvelni is másképp kell.
3. Előlegszámla nem biztos hogy pont akkor összegről szól: lehet 30% is és 130% is (nagyobb beruházás, több valódi számla lépésekben)
4. Végszámla már tartalmazza a terméket.
5. A kibocsátó (eladó) oldalon a végszámla "mozgatja a készletet", akkor lesz eladott.
6. Befogadó (vevő) oldalon a végszámla "mozgatja a készletet", akkor lesz a Tiéd.

Látod már, hogy mi bajuk a hazai cégeknek az adminisztrációval? És akkor még nem beszélgettünk a számla "Teljesítés dátuma" eleméről, amibe szeret belekötni a NAV: Van sapka vagy nincs sapka.

Pedig van.
Ezekkel a számlákkal lehet keverni-kavarni. :)

A fogalmak a számla témában:
* számla: terméket/szolgáltatást tartalmaz, azonnali fizetés, szállítás.
* díjbekérő: nem számla, csak erre tud a vevő előre utalni, kifizetni terméket/szolgáltatást.
* előszámla: a díjbekérő alapján kiállított rendes számla (a teljesítés később történik).
* előlegszámla: előleget/részösszeget lehet kérni adott termékről/szolgáltatásról.
* végszámla: rendes számla, ami tartalmazza az előleget és az esetleges fennmaradó fizetendő összeget.

Büntetni azért valószínűleg nem fog, mert szerintük létezik a "számla" meg a "számlával egy tekintet alá eső okirat". Ez utóbbiba bármi belefér, ami a számla tartalmi és formai követelményeinek megfelelő szigorú számadású bizonylat. De tény, hogy furcsán hangzik, SAP-on kívül még sehol nem találkoztam vele én sem.

--
http://eVIR.hu
Elektronikus Vállalatirányítási Információs Rendszer

A NAVot valószínű az ÁFA megfizetés fogja érdekelni. Azt pedig termékértékesítéskor a teljesítéshez szokták kötni. A bemásolt leírás szerint az előszámla egy olyan számla, aminek a teljesítése majd valamikor a jövőben fog történni. Innentől érdekes a dolog, hogy melyik fél mikor teszi be a bevallásába. Én biztos nem fogadnék be egy olyan számlát, amin nem egyértelműek a dátumok és nem tudható mindkét fél részéről egyértelműen, hogy mikor kell bevallani. Csak egy keresztellenőrzést kapjak, és derüljön ki, hogy előbb igényelte vissza az ÁFÁt, mint hogy én befizettem...

Szerintem, ha Te írsz egy programot, amiben lehet "félszámlát" kiállítani, attól az még nem biztos, hogy törvényi szintre emeli a "félszámlát". Ne a SAP BO dokumentációjából és tudásából indulj ki, hanem keress olyan magyar törvényt, amiben az előszámla szerepel.
Ha találsz, akkor azt értelmezd.

Sajnos szet kell valasztani a nagy rendszereket hasznalokat a kis kkvktol. Sap-s cegmeretnel ervenyesulnek a gazdasagi elvek, komoly adobefizetes mellett elvekrol is tud beszelni egy ceg es a nav. Ismerek olyan ceget, ahol annyi szamla van hogy odaszolnak ellenorzes elott, hogy melyik honapra kellenenek a masodpeldanyok. Mert nincs kinyomtatva.
Kis cegeknel egy valodisagellenorzes soran siman bekernek masfel evnyi teljes anyagot: minden szamla szerzodes munkaszerzodes. Es a kkv lizingelt autoinal (egy ceg egy auto) a vonohorog a maganhasznalat egyik ismerve lehet, nagy cegeknel annyi a feltetel, hogy alkalmazottak szamanak 120%-a lehet a max autoszam. Mas tipusu a ket rendszer, emiatt a fogalmak rendszere is eltero lehet.

Számomra az nem világos, hogy mit akar ezzel az előszámlával. Ha a leírás szerinti funkcióját akarja használni, akkor ez szerintem egy sima számla, jövőbeli teljesítési dátummal. Én az ilyet - ha ez nem 1-2 napot jelent - nem igazán szeretném a rendszeremben látni, mint gazdaságis. Kizárólag az ÁFA bevallás miatt. ha a számla ÁFÁja 1 millió felett van, egy 65M-es összefuttatással a NAV simán kiszűri, ha eltérő időszakban vallja be a két fél. Jobb az ilyet elkerülni. Számlát akkor állítson ki az ember, ha a teljesítés megtörtént. Egyébként a díjbekérő +előleg számla párost használja.

Az nem a felek szabad akaratán múlik, hogy mikor vallja be. A számla teljesítés dátuma szerinti időszakban kell szerepeltetni a bevallásokban. Persze itt is van kivétel: aki pénzforgalmi elszámolás szerint adózik, annak csak a tényleges pénzmozgás szerinti dátummal keletkezik adófizetési kötelezettsége, azaz teljesen jogkövető esetben is előfordulhat, hogy két külön időszakban szerepelteti a két fél a bevallásokban. :)
--
http://eVIR.hu
Elektronikus Vállalatirányítási Információs Rendszer

Igen, előfordulhat. De egy normál termékértékesítésnél nem. Rá van írva a számlára az ÁFA szerinti teljesítési dátum. Nekem azzal van a gondom, hogy kapok egy számlát (1 millió feletti ÁFA tartalommal) egy hónapra előre teljesítési dátummal, hogy majd érkezik a termék. Legyen az mondjuk március 31. Aztán nem érkezik meg a termék, csak április 2-án (kicsit fűszerezzük, EKÁER-es a szállítmány). Ha nem kapok róla új bizonylatot, mert már van egy "előszámlám", akkor melyik időszakba szerepeltessem? A márciusiban, vagy az áprilisban? És ő melyikben fogja? És mit fog mivel "összenézni" a NAV? Nem örülnék egy ilyen felesleges rizikónak.

Meglátjuk. :) Ha nem lesz elég pénz a költségvetésben, akár ez is lehet egy bevételi forrás.
Mindegy, mindenki annyira óvatos, amennyire akar.
Adószakértő kolléga szokta mondani:
"Az ÁFA a költségvetés legnagyobb bevételi forrása. Ezért, minden ezzel kapcsolatos dologra nem úgy kell tekinteni, mint az ésszerű és hatékony működés megteremtőjére, hanem úgy, hogy az adóhatóság ez ellenőrzi a legjobban, és minden adatszolgáltatási kötelezettség arra szolgál, hogy a lehető legtöbb (plusz) pénzt behajthassák."
Több, mint 100 nem kis cégnél vettem már rész ERP bevezetésben, elég lehangoló a törvények ismerete. Úgyhogy én óvatosságra intek mindenkit, nem lehet bízni abban, hogy a partner nagyon ott van adóügyekben. Tapasztalatom szerint a lehető legegyszerűbb megoldásokat kell alkalmazni a számlázásnál is. Rengetegen azt sem tudják, hogy előleg beérkezésekor erről számlát kellene kiállítani... Stb., stb.

Szerintem nem is céljuk azt mondani, hogy fiktív az esemény. Egyszerűen nem feleltél meg a törvényeknek (hogy azok logikusak-e, okoztál-e kárt ezzel a költségvetésnek, stb. az nem vitaalap, még ha egyértelműen is látszik, hogy miről van szó...), ezért büntethető vagy. Persze, ez nem jelenti azt, hogy büntetni is fognak, a lehetősége van meg.

Nem teljesen értem, hogy hogy jön ide az önellenőrzés. Ha későbbi időszakba betetted a visszaigénylést, akkor mit önellenőrzöl? (A példámban arról volt szó, hogy a számla már jó ideje itt van, csak kétessé vált a teljesítés dátuma, mert előre ki lett állítva a számla, a teljesítés meg csúszott a tervezetthez képest.)
Természetesen későn érkezett/elfelejtett/fiókban heverő számla esetén lehet önellenőrizni (ha az adott időszak vizsgálatát még nem kezdte meg a NAV), de ez azt vonja maga után, hogy az elévülési idő újraindul. Vagyis, ha most önellenőrzöl egy 3 évvel ezelőtti időszakot, akkor újraindul az 5 éves elévülési idő, és nem 2018ig, hanem 2021-ig lesz ellenőrizhető az adott időszak.

A könyvelő nem nyomozó :) Ami rendelkezésére áll bizonylat, az azon szereplő adatok szerinti időszakra kell könyvelnie, nem a szóbeli információk alapján máskorra. Ha az áru átadásakor nem keletkezik új bizonylat, akkor az eredeti számla szerint kell lekönyvelni, ha pedig keletkezik egy helyesbítő számla (akár 0 értékkel, de a valóság szerinti dátumokkal), akkor pedig az azon szereplő adatokkal.

--
http://eVIR.hu
Elektronikus Vállalatirányítási Információs Rendszer

Ez a bajom pont. Az EKÁER szerint máskor érkezik az áru, mint ami alapján a könyvelő könyvel. Ő a legjobb tudása szerint jár el, mégsem a valóságot könyveli. Ez érzésem szerint nem jó, főleg úgy, hogy egyre több info jut be külöböző csatornákon a NAVhoz. És a hírek alapján a közeljövőben még csak többet és többet fognak gyűjteni/bekérni. Ezért kell szerintem arra törekedni, hogy a bizonylatok a valóságot tükrözzék, ehhez pedig a jó út szerintem az, hogy akkor állítom ki a bizonylatot, amikor az esemény megtörténik (vagy utána), de nem előre, mert elveszhet az információ, ha nem a tervek szerint történt a teljesítés.
(Engem nem kell meggyőzni róla, hogy ez a túladminisztrálás nem jó, és a becsületesen gazdálkodóknak rengeteg plusz terhet jelent, de az látszik, hogy a feltételezés az, hogy a többség csal(ni akar), ezért mindenáron el kell kapni az összes gazdálkodót valamiért...)

Szerintem értem, hogy mit nem értesz :)

Nagyjából a következő különböző alapesetek vannak, amelyek mind helyesek:
1) Megveszel egy terméket, kapsz róla egy számlát. Tipikusan akkor fordul elő, ha a termék átadása és a fizetés egyidőben történik, vagy utólag átutalással történik a számla kiegyenlítése.

2) Megrendelsz egy terméket, amit előre ki kell fizetned.
2/a) Ilyenkor ugyan kaphatnál róla azonnal számlát, de mivel a számla kiállításakor ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik az eladónak akkor is, ha a számla nem kerül kiegyenlítésre, ezért erről az itthoni morál mellett nagyon gyorsan leszokik az, aki ezt már megszívta, és inkább a következőt alkalmazza:
2/b) Ilyenkor a fizetendő összegről szoktak kiállítani egy díjbekérőt vagy proforma számlát, de mivel ezek nem szigorú számadású bizonylatok, kb. egyenértékű azzal, mintha csak egy sort írnának emailben, hogy fizess valamennyit. Sem a proforma számlát, sem a díjbekérőt nem lehet lekönyvelni, ezért amikor kifizeted, akkor arról szigorú számadású bizonylatot kell kiállítani, ami a számla lesz. A számlán maga a termék szerepel, amit megrendeltél. Tipikusan ilyen eset, amikor mondjuk webshopban rendelsz egy terméket (nem utánvéttel), és a termékkel egy csomagban kapod meg a számlát.

3) Megrendelsz egy terméket, ahol az eladó a szándékaid komolyságának bizonyítására előleget kér. Ilyenkor kaphatsz egy proforma számlát vagy díjbekérőt, amit átutalsz. Az átutalást követően az eladónak azonnal szigorú számadású bizonylatot kell kiállítania, de mivel még nem kapod meg a terméket, ezért ez előlegszámla lesz. Az előlegszámlán nem maga a termék szerepel, hanem csak az előleg ténye (viszont ugyan olyan ÁFA kulccsal, mint majd a termék). Amikor a termék átadása megtörténik, akkor kell kiállítani a végszámlát: ezen szerepel a termék teljes áron, szerepel rajta az előlegszámla összege negatív előjellel, és így a végszámla összege a kettő különbözete lesz. Tipikusan ilyen eset, amikor egyedileg gyártott terméket rendelsz hosszú szállítási határidővel, és csak akkor kezdik el a gyártást, ha már náluk van az előleg.

4) Vannak olyan speciális esetek, ahol kötelező az előlegszámla-végszámla jellegű folyamat használata, de szerintem nem ezekre gondolsz. Ilyenek pl. az utazási irodák, ahol ugyan tipikusan mindent kifizettetnek veled még indulás előtt, viszont a végszámlát a visszaérkezést kővetően kell kiállítaniuk a visszaérkezés napjával azonos teljesítési dátummal.

Meg lehet bonyolítani a fentieket pl. szállítólevéllel, de az már csak az árumozgás dokumentálására szolgál, nem befolyásolja a számla kiállítással kapcsolatos folyamatokat (mondjuk nálunk rá kerül a számlára a szállítólevél száma is, ha azzal történt az áru átadása, de ez már mindegy).

--
http://eVIR.hu
Elektronikus Vállalatirányítási Információs Rendszer

Azt hiszem itt sokan keverik a áfa törvény számlázásra vonatkozó szabályait, a könyvelés számviteli bizonylat szabályaival.

1. Áfa szabályok

Ezt már többen leírták, csak nem teljesen, hogy az áfa törvény szerint bizonyos esetekben számlát vagy egyéb bizonylatot (ebbe nem mennék bele) kell kiállítani, ha termék értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása történik. Itt a hangsúly a termék értékesítésén és a szolgáltatás nyújtásán van!!!! Mert ha nincs termék értékesítés vagy szolgáltatás nyújtás akkor nincs számla sem. Kivétel, ha a vevő előleget fizet, mert akkor az előleg fizetés önmagában áfa fizetési kötelezettséget jelent, ezért kell róla számla.

Innen következik az, amit már többen leírtak a díjbekérőről: A díjbekérő áfában és számvitelben is kb. egy fecni, mert csak annyit jelent, hogy hé haver ha van kedved fizess ennyit meg ennyit. Aztán vagy fizetsz vagy nem. Ha fizetsz, akkor előleg és előlegszámla, ha nem fizetsz akkor semmi. Az hogy a díjbekérő helyett sokan szeretik a proforma számlát (áfatörvényben nincs ilyen fogalom) az szimplán pszichológia. Azért néz ki számlának, mert arra hajlamosabbak az emberek fizetni.

Innen jön, amit már többen leírtak a számláról. Azaz ha átvetted a terméket vagy megkaptad a szolgáltatást, akkor arról áfa törvény szerinti bizonylatot kell kiállítani. Minden esetben. Akkor is ha az előlegfizetés miatt már nincs mit pénzügyileg rendezni. Ha fizettél előleget, akkor az előleg pénzügyi és áfa rendezését is meg kell csinálni. Ezt hívjuk végszámlának, bár ez az áfatörvényben így nincs benne. Ez már a gyakorlat.

2.
Ennek eddig semmi köze nincs a könyveléshez. Azaz pl: ha te magánszemélyként rendeled meg a terméket szolgáltatást, fizetsz előleget,kapsz végszámlát. Az áfabizonylat (bár nem neked, hanem az eladónak), de nem kerül könyvelésre nálad, tehát nem számviteli bizonylat. Számviteli bizonylat akkor lesz, ha azt olyan személy (természetes vagy jogi személy) kapja, aki számviteli nyilvántartás vezetésére kötelezett. Akkor az áfabizonylat egyben számviteli (könyvelési) bizonylat is.

És jön a nagy kérdés, hogy miért is van erre szükség. Miért kell számla az előlegről? Egyszerűen azért, mert az állam bácsinak kell a pénz. Azaz te kifizetted előre egy termék szolgáltatás értékének x %-t. Amire az áfa törvény azt mondja, hogy nem a nettó értékét, hanem az áfával növelt bruttó értékét fizeted ki a szolgáltatásnak. Azaz az eladónak ilyenkor áfa fizetési kötelezettsége keletkezik. Mondhatná azt is az áfatörvény, hogy a nettó értéket fizetted ki. Csak az áfacsalásra csábítana egyeseket, úgyhogy nem mondja.

"Kivétel, ha a vevő előleget fizet, mert akkor az előleg fizetés önmagában áfa fizetési kötelezettséget jelent, ezért kell róla számla."

Előleget lehet, úgy is fizetni és úgy is számlázni, hogy azzal nem keletkezik ÁFA fizetési kötelezettsége egyik félnek sem. Azonban bizonylatolási kötelezettsége az adószámmal rendelkező adózónak fenn áll.

Akkor azt se felejtsük el, hogy az ÁFA tv. bizonylatolási kötelezettséget ír elő akkor is, ha azzal nem keletkezik ÁFA fizetési kötelezettség, ill. levonási jog. Alanyi mentes, tárgyi adómentes, 0% ÁFÁ-s, közösségen belüli értékesítés, stb. És akkor ezt még lehet cifrázni. Attól a bizonylatolási kötelezettség él, mert nem keletkezik fizetendő ÁFA az ügylet után.

Arról sem beszéltünk, hogy előleg számlát kiállíthat eladó a pénzügyi teljesítés előtt is (akár díjbekérő helyett) átutalásos fizetési móddal, azonban ÁFA vonatkozásában az előleg teljesítése a pénzügyi teljesítés megtörténtével áll be.

Aki jobban ért hozzá javíthat.