ALT Linux és React OS az orosz szoftverreform tervekben

Open Source

Az Oroszországi Föderáció és a BRIC blokk többi országa igyekszik száműzni a vendor lock-in-t a stratégiailag fontos szoftverekkel kapcsolatban. Az orosz Hírközlési és Tömegkommunikációs Minisztérium több részből álló akciótervének egyik eleme az, hogy lecserélné a proprietary szoftvereket nyílt forrású és belföldön előállított szoftverekre. A programba beválogatták az orosz ALT Linuxot és az Alekszej Bragin által koordinált ReactOS-t is.

Részletek itt és itt.

( timi | 2015. 06. 28., v – 13:23 )

Vagy létezik egy belső titkos változata a Reactos-nek valahol a Kreml falain belül, vagy óriási káosz lesz ebből ha a mindenki számára elérhető Reactos-ről van szó.
Egy Linux disztribúció + wine is százszor kompatibilisebb a win alkalmazásokkal mint a Reactos. A stabilitásról nem is szólva.

Dmitry Medvedev akkori orosz elnök jelenlétében voltak nagy bejelentések meg ígéretek amikből nem lett semmi.
Ma már a cikk is 404 viszont legalább humorérzékük az van.

( pehsa | 2015. 06. 28., v – 13:27 )

Remélem ez feldobja majd a ReactOS fejlesztését. Már hosszú ideje gondolkodom, hogy kukázni kellene a Windows-t és a ReactOS tökéletes alternatíva lenne.

Ez a RosServer is felkeltette az érdeklődésemet. Kíváncsi vagyok mi lesz belőle.

( buki | 2015. 06. 28., v – 14:20 )

Ha jól sikerült olvasnom a sorok között, akkor itt a lényeg nem a szabad szoftverek, hanem az idő közben a gazdaság területére áttevődött hidegháború támogatása.

---
Science for fun...

Nincs itt csúsztatás csak megváltozott a világ. Tudsz mondani olyan csúcsminőségű infós terméket amit nyugati gyárakban készítenek? Nem olyat amin nyugati multi brandje van, hanem olyat amelyik valamelyik nyugati ország gyárában készült.
Ugyanabban a Kínában gyártathatnak az oroszok is mint az Apple ugyanolyan csúcsminőségű számítógépeket.
Dűnés hasonlattal Kína a Spacing Guild. Kiszolgálnak mindenkit.

Azokból kész termékek jönnek? Mobilokba máig nem találta meg a helyét az Intel. Egy iPhone teljes mértékben az távol-keleten készül. A soc Koreában, Tajvanon majd újra Koreában.

Ha valami miatt "nem kell aggódni" az a Reactos. Nem is értem mit akarnak vele az oroszok. Ha nem bíznak a Windowsban, akkor miért bíznának meg a MS Officeban? Ha saját alkalmazásokat használnak vagy LO-t akkor miért nem jó a Linux. Ha mégis kell néhány csak binárisban elérhető Windows program, a wine linuxon is jobb megoldás mint a Reactos.

Néha az az érzésem, hogy Snowden egy új típusú amerikai fegyver, aki olyan értelmetlen fejlesztésekre veszi rá az oroszokat amiknek semmi értelme. :)

> Ha saját alkalmazásokat használnak vagy LO-t akkor miért nem jó a Linux.
Lehet a saját alkalmazásaik többsége úgy kezdődik, hogy 

#include <windows.h>

:-D

Egyébként el tudom képzelni, hogy valami olyat akarnak használni, amit ők raknak össze az alapoktól, náluk van a projekt feje, stb.
--
blogom

Az optimális középút a költségek figyelembevételével nem a nulláról fejlesztés, hanem a kész nyílt forrású kódok és nyílt termékek kontrollált felhasználása.

Legolcsóbb és legkevésbé biztonságos: bármilyen termék beszerzése a világpiacon a legjobb áron.

Drágább de biztonságos: nyílt forráskódú szoftverek adoptálása és nyílt technológiák felhasználása

Nagyon drága és biztonságos: mindent házon belül nulláról fejleszteni.

De a Reactos még ez utóbbinak sem felel meg teljesen, mert saját fejlesztési irány helyett a Windowsokat próbálja követi, méghozzá kevés sikerrel.

> Drágább de biztonságos: nyílt forráskódú szoftverek adoptálása

Ebben már messze nem vagyok biztos. Nyilván, nem értek hozzá, de van egy olyan ember, aki teljes mértékben átlátja bármelyik modern os kernelét (vagy bármelyik komplexebb szoftvert egészben)? Ha nincs, akkor mi garantálja, hogy ha többen nézik át, nem sikkad el kettejük között valami információ?
Ellenben, ha saját maguk fejlesztenek egy OS-t, abba hiba kerülhet, ám direkt kártékony kód nehezebben.
Persze, a spanyolviaszt nem akarom feltalálni én sem, a nyílt szabványok helyett újat (de funkcionalitásában ugyanazt) kitalálni merő pocsékolás.

Azt csak nem látom, hogy a ReactOS miért lenne kevésbé biztonságos, csak azért, mert a Windows API-t akarja követni.

A többivel egyetértek.
--
blogom

A ReactOS egyik kitűzőtt célja a windows driver-kompatibilitás. Legalábbis annak a projektnek ami nyílt mindenki felé. Egy nvidia driver működésre bírása teljesen reménytelen, de tegyük fel megcsinálják használhatóra. Így a zárt driverekkel ugyanúgy bekerülhet az ellenséges országok által betett trójai vagy kártevő. Szóval nem sokkal lesznek előrébb ami az orosz nemzetbiztonságot illeti.
Ha nagyon jól sikerülne a Windows klónozása, akkor a windowsos malwarek is működnének rajta ami nem feltétlenül kívánatos cél.

Amit írsz abban van valami. Szemlélet kérdése mit tekintünk biztonságosabbnak. A nyílt forrású kódok adoptálásánál probléma lehet ha a munkát végző csapat lazán veszi a munkáját, nehéz ellenőrizni a teljesítményt ha nem írják csak ellenőrzik a programkódot.
Nulláról indított saját fejlesztésnél továbbra is úgy látom hasznosabb lenne egy nem windows kompatibilis hanem teljesen egyedi rendszert fejleszteni. Ha már biztonság és bizalom annyira kiemelt szempont.

A kukat teljes mertekben itt is gyartjak, vagy csak itt szerelik ossze? Mert pl a Retina iMac-et is az irorszagi Corkban szerelik ossze, ott keszul a CTO modell (mig Macbook az Kinabol jon ha CTO, leven ott kell a nagyobb RAM-os alaplapot leforrasztani). Honnantol szamitjuk gyartasnak? Oke, nyilvan nem onnan hogy "az intel es a szilicium hogyan lesz Core i5 vagy Xeon", de megis, erdekelne melyik resze tortenik Nyugaton.

"Tudsz mondani olyan csúcsminőségű infós terméket amit nyugati gyárakban készítenek? "

A szoftverek. Mert azt nem olcsó robot meg szalag mellett álló munkás készíti, ahhoz gondolkodni kell.
Amit robotok tudnak előállítani tonnaszám, ahhoz nem kell más, mint gyáregység. Az meg Kínában olcsó.
De a szoftvert még mindig Nyugaton állítják elő.

Nem azért készül Kínában, mert ott vannak a legjobb gyárak. Hanem azért vannak ott a jó gyárak, mert a legnagyobb profit margin és a legkevésbé szigorú környezetvédelmi előírás és az egyik leglazább munkajog ott van.

Vérbeli nyugatsoviniszta beképzelt toposzok.
Úgy képzeled Kínában csak munkások dolgoznak futószalagoknál?! Ez fatális tévedés. Az iPhone gyártással kapcsolatos mérnöki munka többségét szintén kínai mérnökök végzik. Amerikából csak a iOS és a formaterv jön és a Soc terve amiből Koreai fab-ban lesz csúcstechnológiával gyártott chip, Kínában pedig készre gyártott iPhone. De a soc sem azért mert a távol-keleten nem tudnának arm soc-et tervezni. A Exynos mostanában előzi be a Qualcommot.

" Amerikából csak a iOS"
Hopp, azaz a lényeges szoftver, ami miatt ez egy eladható termék lett.

Az ARM pedig még mindig angol cég, aki licenceli az alapot, amire építhetnek mások.

Az Exynost pedig Amerikában fejlesztik a Samsungnál.
http://www.samsung.com/global/business/semiconductor/aboutus/business/o…

Az ARM-ért felelős fejlesztőcsapat USA-ban van (ami tök logikus is).
Ezzel is mellélőttél.

Elvakult nyugatsovinisztaként megint magadról írsz. Sorban mellélősz, de ebben is saját önigazolásodat látod.

Az ARM fejlesztés központja ma is Angliában van, Cambridgeben. Brit cégről van szó. Illetve a Mali Norvégiában. Emellett a világ számtalan országában van ARM R&D, Franciaországban, Indiában, USA-ban és Kínában.
Nem az iOS miatt eladható termék az iPhone hanem az Apple marketingje és piaci jelenléte miatt. A kínaiak is tudnának saját rendszerrel mobilt gyártani. Sőt ezt meg is teszik.
A kínai iPhone konkurens Xiaomi MIUI rendszere kínai fejlesztés. Jöhetsz azzal, hogy Android ami a Google fejlesztése. Csakhogy az Android sem teljesen a Google fejlesztése. Linux kernelből és nyílt forrású programokból rakta össze az Android inc. amit a Google felvásárolt. Kínaiak éppúgy saját kézbe vehetik a továbbfejlesztését ahogy a Google az Android elemeit. A Xiaomi ma is attól megy annyira jól amit a kínaiak tesznek hozzá, az MIUI-tól szoftver oldalon.

"Hopp, azaz a lényeges szoftver, ami miatt ez egy eladható termék lett."

Az Apple eleg sokszor hangsulyozta, hogy ok hardvergyartok, nem szoftvergyartok. Nem az a celjuk, hogy a szoftver adja el a hardvert, az csak egy plusz eszkoz szamukra a roghoz koteshez. Az iPhone es a Mac attol lesz eladhato termek, hogy a gyar - legalabbis sajat allitasa szerint - ellenorzott alkatreszekbol premium minosegu hardvert allit elo. Szamukra szerintem lenyegtelen, hogy te a Mac-en Linuxot, Windowst, vagy OS X-et hasznalsz, ezt maximum az Apple-fanok kifogasoljak, maga a ceg nem. Az iOS-nel annyi extra van, hogy ott csak ugy tudjak megtartani a vasarlot, ha egyedi oprendszert adnak ala, mert telefonban sokkal nehezebb kiemelkedot nyujtani sajat szoftver nelkul, mint asztali eszkozben (laptop/gep)
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

"...szokásos orosz minőségben..."

Évtizedes megfigyeléseim alapján az úgynevezett nyugati kultúra jeles (és jeltelen) képviselői gyakran esnek abba a tévedésbe, hogy az oroszokat egyszerűen hülyének nézik. Pedig nagyon nem azok. Ez a téveszme valószínűleg a vasfüggöny utóhatása. Az oroszok és a keleti blokk tudósai a rendszerváltás előtt nem publikálhattak nyugati lapokban, így nem képezték a tudományos vérkeringés részét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag a vodkafőzést meg a tankgyártást tökéletesítették.

Nem tudom, miért, illetve milyen tapasztalatok alapján írtad azt, amit. Én a koromnál fogva emlékszem a Junoszty tévékre és az Elorg számológépre, sőt, voltam a Szovjetunióban is, amikor még így hívták. Tényleg "érdekes" cuccok voltak, de így utólag azt gondolom ez inkább adottság, illetve fejlődési út kérdése volt, és nem a képességek hiánya.
---
Science for fun...

Nekem nincs ilyen élményem és nem volt kötelező az orosz nyelv tanulása (más kérdés, hogy belekezdtem). Nem mondom, hogy az orosz kollégák hülyék, sőt.. mert azon kevesekkel, akikkel volt szerencsém beszélni, korrektnek és értelmesnek tűntek (ami elég kitűnő manapság, sajnos).

De valamit állandóan, csúnyán elrontanak. Legyen az tengeralattjáró (pl. k-19), nukleáris létesítmény (pl. Cseljabinszk), lefulladó tank, kigyulladó eszköz a felvonuláson, vagy épp az aktuális Progress űrhajó.

Persze, mindenhol vannak hazugságok, ordas nagy hibák (ugye ha már Progress, akkor most lett konyec az egyik SpaceX rakétának is), de nekik valahogy mindig sikerül beletenyerelni. Most elkezdték erőltetni a VLIW felépítést, kíváncsi leszek, hogy milyen valós eredményeket sikerül felmutatniuk.

Ha a ruszkik csak az IT területen maradnának, annak nagyon tudnék örülni, mert ebben legalább nincs semmi másokra közvetlenül ártalmas.

Úgy gondolom, ha a VLIW felépítésben valóban akkora potenciál lenne, akkor az Intel nem hagyta volna abba az Itanium vonalat. Ez a natív x86 kompatibilitás nagyon szépen hangzik, de majd hiszem ha látom, a papír sok mindent elbír.

Mindenesetre kíváncsi vagyok, mi lesz belőle modernebb gyártástechnikán és jó néhány bugfix stepping után.

Te írtál sorok közötti hidegháborúról. A gazdasági jellegű felhasználási területeket pedig a kiberháború része. Nem azért lenne értelme a saját kézben tartott Windows klónnak mert túl sokszor kékhalálozik a Microsoft-féle Windows és ezért nem hatékonyak a titkárnők. Az a korszak már elmúlt. Azért van értelme saját rendszer használatának, mert tartanak attól az oroszok, hogy az ellenségük által fejlesztett rendszert ellenük használják fel.
Ez nem alaptalan aggály, az iráni stuxnet okozta károk után. De, hogy a Reactos megfelelő lenne erre a célra, ez kétséges szerintem. Még hobbiosek között sem lehetne dobogós.

Igen, jól látod, hidegháborút írtam, nem kiberháborút. Nekem a kiberháború az, amikor nekiállnak ezt-azt megbénítani, túlpörgetni, stb. Az Office meg a Windows ezzel szemben legfeljebb arra alkalmas, hogy elhappoljanak az oroszok elől üzleti lehetőségeket.

Szerintem erről szól ez a történet, de ha te minden áron kiberháborúzni akarsz, szabad a pálya. Én mentem sörözni.
---
Science for fun...

( persicsb | 2015. 06. 28., v – 18:41 )

A vendor lock-int nem azzal lehet kicselezni, hogy egyik vendorról egy másikra állsz át, hanem azzal, ha olyan szoftvereket használsz, amely szabványos formátumokat támogatnak. Lecserélni a Windows React OS-re ugyanúgy vendor lock-in, mint amikor mondjuk lecserélsz egy Solarist Red Hatra.

Dehogynem. Semmire nem mész a forrással, ha nem szabványkövető a szoftver.
Egy kisarkított példa: van egy játék, ami Xbox 360-on működik, és megvan a forráskódja, de neked csak PS4-ed van.
Mikor jársz jobban? Ha megfizetsz egy programozócsapatot, aki portolja neked, párszázezer dollárért, vagy ha veszel egy XBox 360-at?
Mi lenne, ha nyílt lenne egy Windows-only CAD-program? Melyik tervezőiroda költene arra iszonyat pénzt, hogy a cucc menjen más OS alatt?
Sokan elfelejtitek, hogy a legtöbb szoftver nem IT-sek számára készül, és akik pénzt akarnak keresni vele (pl. gépészmérnökök), azoknak olcsóbb megoldás venni Windows licencet, mint kifizetni és megvárni a portolást más OS-re.

Létezik egyáltalán konkurens app, ami pontosan ugyanazt nyújtja, mint amire szükség van? A legtöbb esetben nem, ne feledd a képzés költségét, a hatékonyság változását stb. Ha így lenne, nem 1% lenne a Linux elterjedése desktopon, hanem 99%, mert a profit az nagy úr, minden meg képesek érte tenni a cégek. A valóság mégsem azt igazolja, hogy a pénztermelő szoftverekre van open-source alternatíva.

Azt a részét tartom különösen értékesnek, amiben arról van szó, hogy nem mindenki informatikus, és nem minden cég szeretné felesleges IT kiadásokba verni magát.

Az app lecserélése azért nem merül fel, mert - példánál maradva -:
1) mi az aktuális top 3-as lista a Windows-t és OS X-et nem igénylő CAD megoldásokról?
2) melyik az olcsóbb? OS licenc vs (migráció költsége + új szoftver esetleges költsége + betanítás költsége) Van olyan, hogy az utóbbi olcsóbb, de nem az az általános.

> és állítsd azt, hogy ez a hup.hu egységes véleménye
Azt pedig végképp nem tudom, hogy honnan sikerült ezt a következtetést levonni, mert én ilyet nem állítottam.

" és nem minden cég szeretné felesleges IT kiadásokba verni magát."
De ugyanezen opensource-huszárok hörögnke, hogy "de hát minek lecserélni a hardvert, megy ez még". Ők ugyanúgy érzik a felesleges IT-kiadás fogalmát, csak azt nem hiszik el, hogy pénzbe kerül opensource szoftverre átállni.

"Intervallum kérdése mikor térül meg, de megtérül. "

Na ezaz, egy open-source softwarenél nem tudod megmondani azt, hogy X időintervallum múlva (amikor már megtérülne a dolog) lesz-e még support, aktív lesz-e még a projekt. Az open-source ecosystemben naponta keletkeznek és halnak el rövid fellángolású 'hú, ez lesz most az über X-killer open-source helyettesítése', X helyére tetszőleges closed-source app helyettesítendő. Ezt nagyon nehéz pénzben kifejezni.

Míg egy properietary szoftver esetén köthetsz support szerződést, amit betartathatsz azzal a jogi személlyel, akivel kötötted. Open-source esetén ez hiányzik.

Mi is szívunk sokszor azzal, hogy van olyan open-source technológia, amit használunk, már nem fejlesztik, hiányos a tudása, de nincs idő és pénz arra, hogy lecseréljük, átírva az alkalmazást. És ez 1-2 éve még hipermodern dolognak számított.

Open source eseteben is odamehetsz a fejlesztohoz, hogy figyelj, mi hasznalnank a projektedet, cserebe adunk neked penzt, hogy tartsd eletben a proejktet, csak ezt nem szeretik csinalni a cegek, mert akkor az opensource mar nincs ingyen. Pedig a ketto koze egyenlosegjelet tenni nagy hiba.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Magyaran ugyanugy penzbe kerul, amit az atallas elejen nem lehetett bekalkulalni, es valoszinuleg joval dragabb, mint egy properietary licenc. A folyamatos fejlesztest fizetni marha draga dolog, mert az ember az egyik legdragabb eroforras.
Igy viszont elveszik az open-source elonye a properietary szoftverhez kepest. Sot, a properietary olcsobb lesz: mivel n ugyfel szamara keszitenek szoftvert, a bevetelieket tobb eladott peldanyon kell, hogy behozzak, azaz egy licenc ara alacsonyabb.
Nem mindegy, hogy te fizetsz meg egy open-source fejlesztot (fejlesztocsapatot) X penzert, vagy veszel egy licencet X/5 penzert.

Ha pedig eleve sajat magam szamara keszittetek szoftvert (mint a nagy szoftvergyarak megrendeloi), akkor a forras amugy is az enyem lesz, meg ha kulso ceg fejleszti nekem. Tok ugyanott vagyunk. Mi az open-source nagy elonye megis?

Két egymástól teljesen független dolog, hogy egy szoftver nyílt vagy zárt forráskódú, illetve áll vagy nem áll üzleti alapon működő társaság mögötte.
Mindkettőre van példa nyíltnál és zártnál is. Shareware, freeware zárt kódú szoftverek amik mögött néha csak egy fejlesztő van cég nélkül. Nyíltaknál Red Hat, Suse, Oracle... megbízhatóan együttműködik.

"Mi is szívunk sokszor azzal, hogy van olyan open-source technológia, amit használunk, már nem fejlesztik, hiányos a tudása, de nincs idő és pénz arra, hogy lecseréljük, átírva az alkalmazást. És ez 1-2 éve még hipermodern dolognak számított."

Most képzeld el ugyanezt a helyzetet proprietary szoftverrel. A fejlesztő nem fejleszti tovább, talán meg is szűnik ti pedig ott maradtok magatokra, még forráskód sincs. Ha pici szegény magyar cégnél vagy, ami egyébként sem tud mit kezdeni a forráskóddal, akkor valóban majdnem mindegy. De még úgy sem rosszabb nyílt forráskóddal mint zárttal.

Klasszikus érvelési hibát követtél el. Senki nem beszélt egyszemélyes user szintjéről. Ott pedig nem értelmes ez a fogalom. Annak aki nem tud autót szerelni minden autó vendor-lock-in, mert ő nem tudja megbütykölni... ilyen hibás logikával.

Oroszországról van szó! Nem egyszemélyesharcos Hacker Hunorról, nem egy forráshiányos KKV-ról. Oroszországnak bőven rendelkezésre áll minden forrás ahhoz, hogy elég programozót ráállítson a számára releváns nyílt forrású kódokra. Ez pedig sokkal kevesebb munkát igényel mint nulláról újrafejleszteni egy egyébként jól megírt kódot. Nem kell személyesen kijárni újra a zsákutcákat, keresgetni a triviális és rejtett hibákat betatesterekkel.
Játékokat inkább hagyjuk, nem az a kategória ami Oroszországot érdekli. Egy Windows-only CAD program portolása pedig nem tétel az orosz állam számára. Egyébként is át kellene nézniük minden kódsorát akkor is ha nyílt forráskódú ha biztosan ki akarják zárni annak kockázatát, hogy felrobban egy erőművük az NSA elrejtett kis ajándéka miatt. Az iráni Stuxnet incidens után ez már reális kockázat.
Automatikusan nyílt forráskódban sem lehet megbízni, de ott van lehetőség a kontrollra.

Akkor lenne minden autó vendor lock-in, ha attól, hogy az egyiket tudod vezetni, a másikat már ne mfogod tudni. Ez most egy nagyon rossz példa volt, egy részesete van ennek: az automata váltós meg a normál váltós autó. Aki csak automatát tud vezetni, annak az valóban vendor lock-in, csak automatába tud átülni.
Viszont aki el tud vezetni egy Fordot, annak menni fog a Volkswagen és a Maserati is.

Úgy beszélsz Oroszországról, mintha nem piaci környezetben működne, hanem egy államvezérelt diktatúra lenne, ahol az állam akarata mondja meg, hogy mit csináljanak a programozók. Sajnos ez nincs így. Az orosz állami cégek is nyugati partnerekkel üzletelnek a technológia miatt (a Gazprom legnagyobb beszállítója nyugati, nélkülük állna a gazdaságos kitermelés).
"Egy Windows-only CAD program portolása pedig nem tétel az orosz állam számára."
Ti tényleg azt hiszitek, hogy az egész országot az állam üzemelteti. Az oroszok konkrétan leszarják a portolást, warezolnak MINDENT.
" Egyébként is át kellene nézniük minden kódsorát akkor is ha nyílt forráskódú ha biztosan ki akarják zárni annak kockázatát, hogy felrobban egy erőművük az NSA elrejtett kis ajándéka miatt."
Te hülyének nézed a mérnököket. Szerinted nem számolnak át mindent n darab szoftverrel folyamatosan? Minden mérnök számára alapvető, hogy fel tudja mérni, hogy amit a szoftver kiszámolt, az benne van-e a biztonságosnak tekintett határban vagy nincs benne.
A Stuxnet nem a tervezést módosította, hanem a már megtervezett és működő eszközök vezérlését hajtotta túl. Autós hasonlattal élve: mintha egy automatika túlhajtaná a motort és szétnyomná a szelepet. Ettől még az autó tervezésekor nem csináltak hibát.

Legalább egy évtizeddel le vagy maradva. Magyar minisztériumokban több warez szoftvert találsz ma mint az oroszokban. Stratégiailag fontos pontokon régóta nincs warez szoftver. A nyugati szoftverekben sem bíznak meg, hivatalból malware-mágnes warezben végképp nem.
A Stuxnet incidensről írt bekezdésed súlytalan. Lehettek volna elővigyázatosabbak az irániak, de így is az egy döntő érv arra, hogy teljes mértékben saját kontroll alatt tartsa Oroszország, Kína és társaik a kritikus informatikai infrastruktúrákat.
+ jó üzlet az USA-mentes informatikai termékek piaca olyan országok számára, akik önállóan nem tudnak mindent házon belül előállítani de szabadulni akarnak az Amerikai trójai technológiától. Irán, Arab országok, balos vezetésű latin-amerikai államok.

A több évtizedes opensource vonal miatt ez nem is kerül annyira sokba mintha mindent nulláról kellene fejleszteni. Még hardverben is nagy a kínálat. Nyílt Sparc Niagara, Arm, MIPS. Minden elem adott az USA outside informatikához.

Te tényleg azt hiszed, hogy orosz államigazgatás = Oroszország, benne minden orosz cég.
Itt hibázol.
Ahhoz, hogy minden orosz cég számára megtiltság az amerikai szoftverek használatát, ahhoz szoftver-import tilalmat kellene elrendelni, amit nem fognak tudni betartani, pont a warez miatt (nem nagyon ment ez a 80-as években sem, hiába volt COCOM-lista, csak kijátszották); és az állam nem mindenható. Van olyan orosz cég, akinek a munkájához KELL a nyugati szoftver és igen csak morcos lesz, ha az állam nem engedi dolgozni. Fogja, és kiviszi az üzletét egy kicsit nyugatabbra.

Láttunk már rosszabbat az EU-ban is, hogy ne menjünk messze

Az árfolyam gyengesége pedig még használ is a gazdaságnak, miközben egy nagy méretű országban kevésbé érzi a lakosság a negatív hatásait. Viszont ösztönzi a hazai termékek vásárlását, ami szintén hasznos.

Ez sem példátlan jelenség. Közgazdaságban járatlanok vesszőparipája az infláció. A fizetések növekedésével, a lakosság kompenzálva van az infláció hatása miatt. Sokkal rosszabb kombináció a magas munkanélküliséggel párosuló defláció. Erre is volt már példa.

Én itt nem látok extrém magas növekedést a 13-i havi illetményt kivéve (minden január magasabb minden évben).
http://www.tradingeconomics.com/russia/wages

Mesélj még, hogyan ér többet az orosz átlagember pénze, ha az infláció kurva magas, a RUB/USD árfolyam pedig nagyon szarban van, és még az olajár is csökken.

Benzinár: RUS: http://autotraveler.ru/en/russia/trend-price-fuel-russia.html

Olajár: http://www.nasdaq.com/markets/crude-oil-brent.aspx?timeframe=1y
A kettő között sok összefüggés nincs.
Köszönhető ez annak is, hogy Oroszországban mesterségesen alacsonyan van tartva a benzinár.
Sőt, ez a fajta olajárcsökkenés rendkívül aggasztó az oroszoknak, az ország exportkivitelének 65-70%-a olaj és gáz.
http://www.tradingeconomics.com/russia/exports
Ezt a parát amúgy jelzi is a folyamatos tőkekiáramlás az országba, viszik ki a pénzüket, akik tehetik:
http://www.tradingeconomics.com/russia/capital-flows

Mivel ott mindegyik adat forrása orosz forrás.
De megnézheted magad is az orosz jegybank oldalán:
http://www.cbr.ru/eng/statistics/?Prtid=svs&ch=PAR_31141#CheckedItem
Itt ami neked fontos, az a "Balance of Payments and Other Statistics Compiled under the Methodology of the 6th Edition of "Balance of Payments and International Investment Position Manual" (BPM6)" részlegből a "Net Inflows/Outflows of Capital by Private Sector for 2005 - 2014 and the First Quarter of 2015 (Based on the Balance of Payments, Flows Data)"

Az előző negyedévben: 32.6 milliárd dollár tőke ment ki az országból ([1]), hiszen a pozitív a kiáramlás, a negatív a beáramlás.
2014-ben pedig 154.1 milliárd USD.
[1] : http://www.cbr.ru/eng/statistics/credit_statistics/capital_new_e.xlsx

De lehet, hogy te magának az orosz központi banknak sem hiszel.

Az orosz export szerkezetéről a link:
http://www.gks.ru/bgd/regl/b14_12/IssWWW.exe/stg/d02/26-08.htm
Ez az orosz statisztikai hivatal weboldala.

Persze böngészhetsz még, kíváncsi vagyok, melyik gks.ru-s vagy cbr.ru-s kimutatás fog ellentmondani annak, amit eddig is linkeltem.

Jól néz ki, de az a két grafikon nem ugyanazt az adatot mutatja. :)

Az egyik a pillanatnyi éves infláció, a másik pedig a 2005-től számított teljes infláció. Mint mondtam, látványos, de az általad linkelt grafikonon a legdurvább emelkedés is éves szinten (kamatos kamat, ugye) alig néhány százalékos.

Azért kell finoman dobálózni a vendor lock-in szóval, mert ma már minden cég azon dolgozik, hogy ne lehessen rájuk mondani. Pölö: az M$ hiába ad elérést bizonyos cégeknek vagy kormányzati hivataloknak az ms office forrásához, az akkor is vendor lockin. Mert, a forrás nem biztos hogy uptodate, a fordító nem biztos hogy elérhető, hiányozhatnak részek vagy részleges a hozzáférés, és ami a legfontosabb a jogosultság elvehető és ez a legbrutálisabb. Ezzel szemben ha veszel egy szoftvert forrással együtt, azt én nem tekintem lockin-nek.
A lényeg, hogy nyílt szabványokkal (odt, html, svg, etc.) dolgozó szabad szoftvereket kell használni, és ebben Putyinnak igaza van.

--
GPLv3-as hozzászólás.

"Ezzel szemben ha veszel egy szoftvert forrással együtt, azt én nem tekintem lockin-nek."
De " a forrás nem biztos hogy uptodate, a fordító nem biztos hogy elérhető, hiányozhatnak részek".

A kormányzatok ugyanúgy fizetnek azért, hogy hozzáférjenek a Windows forrásához. Ha ebben az esetben nem bízol a MS-ben, miért bízol egy másik cégben?

> egy a termék aktiválásához/használatához szükséges telefonszám megadása szerintem basic customer service

Az a baj, hogy megint úgy vitatkozunk valamiről, hogy el sem olvastad a threadet...

Hi,
I've just had this problem and came upon the MS page with a list of world wide activation phone numbers (the one I was after was UK - 0800 018 8354). The process is automated, so no human involvement anymore. After that I now intend to make an image of my disk (no data copied back yet) with Norton ghost or Acronis, then I don't have to go through this pain again. The web page is......

http://www.microsoft.com/licensing/existing-customers/activation-center…

Regards, Robert.

> gondolom azért valami szándék volt mögötte, hogy eltűntek a telefonszámok
> vitatkozni max azon lehet, hogy ez mennyire ügyfélcentrikus

Sajnos 10-15 éves távlatokban sajnos nem elképzelhetetlen, hogy az adott országban szolgáltatót (és így telefonszámot) váltott az MS iroda. Nincs ugyanis külön aktiválási szám minden termékre, ha az Office 2003-é megváltozott, akkor a 2013-é is.