*office

Jelenleg az egyik legbiztosabb desktop linux blokkoló alkalmazás az Openoffice/Libreoffice duó.
Ha egy profinak erre kellene átállnia MS Office-ról, az tutira gyújtogatni kezdene.

Bughalom az egész (menet közben eltűnő fókusz, menet közben elvesző formázás, elavult felület, stb.)
Pedig az Openre azért álltam át a Libréről, mert kicsit jobbnak tűnt.
Tévedtem.

> Miért, MS Office-ra már rá lehet bízni egy diplomamunkát?

Friss elmeny: ismeros elkezdte Pages-ben, majd inkabb megirta MS Office-ban a fenti hianyossagok miatt.

Anno en Latexban irtam az enyemet. De most elobb irnam meg markdownban, es inkabb egy pdf-izalot hasznalnek, amilyen pl. a Oreilly szolgaltatasa (van hozza api).

Egyik office se fogott meg sohase.

De teny, hogy lattam excelben komplett gyarat automatizalni, ami anyagot rendelt automatan(!), es gepet vezerelt. Mindezt egy ropke 1.6millio soros makroval.
Ha nem latom, sose hiszem el....

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Tartalomjegyzek meg labjegyzet tuti van.

Kereszthivatkozast nem tudom hirtelen (azert is nehez, mert fogalmam sincs ezek a feature-ok igy magyarul mit tudnak leven evtizedek ota csak angolul hasznalok oprendszert es programokat).

Diplomamunkat se csinaltam meg benne, leven amig szakdolgozatrol vagy diplomamunkarol volt szo, nem volt penzem Mac-re. Nem szulok penzebol van ez. ;)

Sot, nagyon ritkan kell ilyenekhez nyulnom, de pont az tetszik, hogy amikor gyors ossze kell dobnom egy tablazatot vagy egy prezit vagy egy szerzodest, akkor kb leszop a UX, es meg a nyomtatasi kepre is minden automatikusan a jo layout-ban es a jo meretben kerul minden. Pl. sok oszlopos keves soros "Excel" (Numbers) tablan a sima print gomb eleve fekvo nyomtatasi kepet ad. MS Excellel es LibreOffice Calc-kal ellentetben, ahol atlog par oszlop a masodik oldalra az allo layouton es allitsd kezzel fekvore, plusz vedd kisebbre a betumeretet egyetlen kilogo oszlop miatt.

Masik killer feature-t kihagytam: egyedul Pages-ben mukodott eddig ertelmesen a kep beszuras, MS Office-nal meg Libre/OpenOffice-nal tuti kezzel taknyolas a vege, es ki kell jelolni valahol, hogy akkor ez most a szoveg resze, vagy szoveg rajta vagy szoveg mellette vagy szoveg alatta. Pages-nel meg ugy emlekszem, hogy meglepoen okosan felkinalta, hogy ezt igy vagy ugy gondolhattam es valasszak. :)

Az a kerdes, hogy mi a kereszthivatkozas (cross-reference)?

Csinalsz egy irodalomjegyzeket, es beszurod a szovegbe az irodalomjegyzek szamat (pl. 14.2) *es* az oldalszamat is (67.oldal), kb. igy:

A fenti allitas cafolatat a Carlcolt, Mily csodalatos a Pages cimu doktori ertekezetben (ld: irodalomjegyzek 14.2. pontja, 67. oldal) bovebben ki van fejtve.

Persze a formazast a magyar szokasoknak megfeleloen kellene beloni.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( kmARC v | 2015. 04. 19., v – 08:47 )

Gondolod? Szerintem a világ 90%-ának elég az office 365 / google docs funkcionalitása. Ergo ez már nem blokkol. Lásd még Chromebook.

Kéne egy HUP-os szavazás is, ki milyen gyakran használ desktopon office-jellegű alkalmazásokat.

Mondjuk ezektől a webes izéktől kivagyok... Lassúak, kényelmetlenek, és épp mindig az az apróság fog hiányozni, ami kellene. GDocsot ugyan régen próbáltam, a webes Excelt nem olyan rég... kössz nem, maradok az offline verziónál.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Pont ezaz, szerintem nemcsak otthonra. Közigben dolgozó édesanyám (és minden kollégája) számára a webes változatok funkcionalitása is több, mint ami kell. Amit láttam megírt diplomákat, kb. azokhoz is.

Lehet, hogy te vagy én tudunk olyan finomságokat, mint dokumentumon belüli hivatkozások, vagy fődokumentum, stb., de a használük 90%-a nem. Tán még amit az ECDL (van még ilyen?) vizsgákra tanítanak azt is mind tudják az online változatok.

Van ezeknek a szoftvereknek helye, csak valószínűleg sokaknak értelmetlenül megveszik. Mintha egy cím beusztatása miatt after effects-re költenél.

Szerk.: Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg nem _ez_ blokkolja a linux desktopot. Szóval sajnos nem fix'd.

Bocsánat, félreérthető volt. Tehát a közszférában sem mindenhol kézi számológéppel adják össze az excelben levő számokat. Egyébként ilyenre is láttam példát, az pl. pont a versenyszférában (!) egy IT-s (!) műve. Szóval nem érdemes sztereotípiákat húzni semmire.

Hurrá, a két eddigi legnagyobb cégnél, ahol voltam, olyannyira elég a webes cucc, hogy egyikőjüknek van _SAJÁT_ webes office csomagja is, amit kipróbáltam, kb. ugyanannyit tud, mint google docs. A másiknál is simán elég lett volna a webes counterpart.

Ha jobban belegondolok, az oldalszámozás bonyolultságú műveletnél durvábbat kb. sehol nem csináltak.

( gd | 2015. 04. 19., v – 09:20 )

Profi alatt mit kell érteni? Professzionális irodai szakmunkás?

( csortu v | 2015. 04. 19., v – 11:51 )

A profik sose használtak MS Office-t, ezért nekik nem kell átállniuk.
;-)
Csaba

( Ebcsont | 2015. 04. 19., v – 12:56 )

Saját tapasztalat, hogy a 10-20 oldalnál nagyobb terjedelmű doksihoz kevés is LEHET az LO/OO páros. Viszont itt is érvényes, hogy a feladat szabja meg az eszközt. Ez viszont már nem a program hibája.

( hnsz2002 v | 2015. 04. 19., v – 14:10 )

Az átlag usernek az excel nem több, mint egy kockásfüzet, semmit nem használ a függvények és egyéb funkciókban... Ha már egy sum meg szorzás van benne, akkor pro.
Ha pedig a wordpad-ban lenne sorkizárt írás, a kutya nem használna word-ot, mert amire a usernek kell, a wordpad is bőven tudja.

Egyébként én is ki vagyok akadva mindkettőtől, de az openoffice még mindig jobb.

A szakdogámat is ebben csináltam, ebben is lett befejezve, de emlékszek, hogy volt valami, amit órák alatt nem bírtam összerakni ebbe a fosba, aztán átmentettem docx-be, és virtuális gépbe office 2010-en 2 perc alatt megcsináltam. Aztán mentés, megnyitás openofficeban, és utána már ott is jó volt. Már nem emlékszek mi volt, valami táblázat vagy képbeszúrás talán, amit az úristennek se bírtam betenni úgy, ahogy szerettem volna...
--
The Community ENTerprise Operating System

"az openoffice még mindig jobb"

Bár mióta van a libreoffice, nem használom, de akkor is fura nekem a " még mindig". Egy szintről indultak, akkor hogy lehet még mindig jobb. Már az 1. napján is pont annyira volt jó a libre mint az open, nem? Inkább a "már jobb" volna helyes nem?, de ezt is nehezemre esne elhinni.

Nem tudom mit fejlesztenek a librében, de tény, hogy van ami anno működött benne, és azóta meg nem. Az openofficeban meg mivel nem történt jelentős változás, ott még most is megy.
Egyszerűen jobban felismeri a különböző bekezdéseket, felsorolásokat, a formázásokat is jobban meg lehet csinálni, táblázat is nehezebben borul ott össze.
--
The Community ENTerprise Operating System

( uid_17720 | 2015. 04. 19., v – 14:33 )

works4me
Sose tapasztaltam, hogy eltűnne a fókusz vagy formázás. Az "elavult felület" meg WTF?
Egyébként engem is érdekelne, hogy mi számít profinak egy irodai csomagnál. Szvsz semmilyen feladatra sem profi megoldás egy ilyen szoftver.

Nézem, nézem, de nem látom. Részleteznéd a különbséget mondjuk a LibreOffice és a GDocs felülete között? LibreOffice és MS Office között már látom a különbséget, de ott inkább az LO nyer.

Szövegszerkesztés (Word, Writer, etc.) "professzionális felhasználása" a kiadványszerkesztés. Ebben elhasal az irodai szoftver.
Adatbáziskezelés (Access, Base(?), etc.) "professzionális felhasználása" a *SQL. Ebben elhasal az irodai szoftver.
Táblázatkezelés (Excel, Calc, etc.) "professzionális felhasználása" a ... micsoda? Ezt a területet sose tudtam sehova sem tenni. Én erre a feladatra is SQL-t használok.
Talán a prezentációknak van valami értelme, de az se sok.

"Táblázatkezelés (Excel, Calc, etc.) "professzionális felhasználása" a ... micsoda? Ezt a területet sose tudtam sehova sem tenni. Én erre a feladatra is SQL-t használok."

Adatelemzésnek hívják, és igen erre is vannak professzionális programok (SPSS). SQL-lel adatot elemezni kicsit durvának érzem.:)

Táblázatkezelő pedig egy nagyon hasznos eszköz. Akar ha csak sima szamolotablanak használja az ember otthonra. Persze, meg lehet csinalni sok egyeb alternativ modon, viszont az Excel egy olyan eszköz, amit egy atlagfelhasznalo is könnyen meg tud tanulni es hatékonyan dolgozni vele.

De hasznalhato sok egyebre is, egyik ismerősöm pl csomószor használta kepfeldolgozo algoritmusok demozasara: megcsinálta képletekkel, szethuzta egy kellően nagy n*m-es területre, majd két kattintással ranyomott egy feltételes formazast es tada.wav.

Vagy pl. adatvizualizalasra is eleg jol hasznalhato Eszközök ezek. Nalunk pl. a sales es a beszerzés nem keveset dolgozik kb. 40-50 oszlopos, 5-60k soros Excel táblákkal, ahol a különféle adatbazisokbol ki van generalva nékik egy MSSQL-es adattablaba időnként az adatok, amiket az Excel kepes live behuzni. Aztán ha kell valami nékik, akkor max. egy plusz adatmezobe kell nekunk kilapatolni az adatokat, többit elintézik magukban. Igen, lehetne az is, hogy Mindenre írunk sajat programot. Csak akkor mondjuk kellene egy 50 fő pluszba nekunk, akik csak azilyeneket faragják tonnaszamra. Es jobb nem lenne.

Vagy pl. nekem is van egy program, amivel mindenfele alkatrészből lehet tervezni valamit, majd azt egy rendelés listaba kiexportalni. A kimeneti excelben (xlsx, szoval panasz nem lehet ra, én is csinaltam olyan programot, ami fel tudja dolgozni). Na most ugyanez az Excel egy kis feltételes formazassal meg par egyszerű képlettel tök egyszerűen használható annak követésére, hogy mi van mar lerendelve vagy mi nem. Lehet, hogy csak a 10%-a a teljes funkcionalitasnak, de ügye mindenkinek mas 10-20% kell. (Amugy ezzel probaltam Legutóbb a webes excelt... Na most, hogy a beágyazott kis kepek miatt volt-e, hogy ugrált, meg lassú volt a scrollozas, azt nem tudom, de ez alapjan ezerszer inkabb az asztali, mint a webes akármi.)

Accesshez meg annyit, hogy miutan azt is hozza lehet kötni egy "rendes" rdbms-hez, jol használhat eszköz pl. frontendek prototipizalasara, vagy akar egyszerubb rendszerek építésére, ugyanis van benne űrlap, listakezelo, riportolo eszköz. Ez mondjuk egy MSSQL Workbenchhez vagy egy PgAdminhoz nincs. Persze, lehet irni, kerdes, hogy Melyiket fogod hamarabb megtanítani egy usernek: hogy tetszőleges programnyelven megtanitsd programozni, vagy hogy valamit osszekattintgasson Accessbe. Sajat példák, ahol használtam:
- munkahelyen megorokoltuk egy masik ceg garis ügyeit, kellett valami nyilvántartás, hogy kitől vesszük at, mi lesz vele + valami bizonylatot nyomtatni. Mivel tul sok esetre nem készültünk (nem is lett) különösebben nagy fejlesztési munkálatok nem ertek meg, viszont annal komplexebb volt a dolog, hogy sima Excel + word kombóval le legyen tudva. Legegyszerűbb az lett volna, ha a regi ceg ERP-jet tudjuk tovabb használni, de az egyeb okokból nem volt járható. Vége az lett, hogy Accessben ossze lett kattintgatva ra egy egyszerű eszköz, riport nyomtatassal a bizonylatolas is meg lett oldva. IT részről kellett kb. 2 ora segitseg, annak nagy resze is adatexport a regi rendszerbol.
- masik pelda meg valami szamoloeszkoz volt arra, hogy adott paraméterek alapján valamilyen alkatrészt ki kellett tudni választani. Ha teljesen magamnak kellett volna, akkor siman megirtam volna valamiben, viszont, mivel olyan embernek kellett használnia, akik nem vagy csak evyik-masik egy nagyon picit tudott programozni, igy Accessben segitettem neki egy baratomnak összerakni. Egy két dolgot (sql nagyon alapjai, vbs pelda, nehany alapvető összefüggés) el kellett magyaráznom, es hopp, o is ossze tudta rakni önerőből anelkul, hogy nagyon mely fejlesztői vagy bármiféle sql ismerete lett volna. Es a végeredményben mindenki boldog volt.

Szoval az, hogy te nem vagy eleg kreatív, vagy nem ismered elegge ahhoz, hogy el tudd képzelni, hogy mire lehet jo egy olyan szoftver, amivel relative egyszeruen lehet kis-közepes mennyiségű adatot tarolni, azt hozzakotni sqles backendhez (vagy mas adatforrashoz), azokat relative egyszeruen lehet szűrni, rendezni, vagy akar scriptelni, az nem az Excel meg a Calc baja.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Például? Egyelőre az usereknek az volt a legegyszerűbb, hogy kihúzzák az adatot a már meglévő formába, ott leszűrik, ami kell és megcsinálják a dolgukat.

Megjegyzem, a cuccba, ami kigenerálta az adatokat, már legalább 60-80 munkaóra benne van az igények, variálások miatt, az Excelben, amiben meg megjelenítik formázásokkal, hozzá képest talán ha 6-10. (MSSQL-ből frissül élőben, nem kell mindig felépíteni újra az összes formázást, képletet, stb.).

Amúgy mielőtt SQL-ért kiáltasz, nem, nem használhatóbb. Egyrészt, mert feltételes formázás nuku, másrészt, amivel az adatokat összegeneráljuk, az több, különféle adatbázisból jön (MSSQL, PostreSQL, ráadásul nem is csak egy-egy db.) és nem is túl gyorsan generálódik le. Plusz, vizualizációnál nem lesz feltételes formázás, színezés, stb. ami meg viszont kell ahhoz, hogy tényleg jól átlássák az adatokat. Meg ugye írkálnak is be adatokat adott mezőkbe, ami más rendszerekbe vissza lesz töltve. Meg persze néha ad-hoc igények mentén kiegészítik plusz oszlopokkal is. Lehetne rá egyedi céleszközt írni, csak minek? Elégetnénk vele n*10 óra fejlesztői időt, használhatóbb nem lesz, rugalmasabb nem lesz, talán valamivel gyorsabb lesz.

Egyébként meg egy kereskedőcég. Abban, hogy a sales meg a beszerzés (meg még néhány részleg) Excelt (is) használ a munkája elvégzéséhez, mi nem "professzionális felhasználás"? Szvsz. ezt a professzionális szót enyhén túlmisztifikálod, ugyanis jelen esetben kb. annyit tesz, hogy szakmabeli. Na most az Excel tábla szerkesztgetés nem egy önálló szakma, hanem más szakmákhoz egy eszköz. Mint ahogy a szerelőnek a csavarkulcs. Abból is van többféle, feladat válogatja, hogy mi a jó.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Egyik cegnel van olyan kollega, aki miota a cegnel dolgozik minden projektjet, minden munkajat egyetlen excel tablaba irja.
100+ ful, es egyik tabla sincs 10e sor alatt. Valami 140MB az xlsx, kep nincs benne, csak tiszta szoveg.

Szoval hasznalhato ez... :)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

ma pont kellett accessbol(.mdb) exportalnom .csv-t.
80+ tabla.

Azt kell, hogy mondjam a libreoffice sebessegben legalabb 2x gyorsabb a tabla megnyitasanal, ha nem 3x.

Osszesegeben szerintem egy 2 orat sporolt nekem a libreoffice.
Az igazsaghoz hozzatartozik, hogy a libreoffice a 86 tablabol 3-at nem tudott megnyitni. De szerintem azok query-k voltak igazabol (bar access alatt is tablakent latszottak). Mindegy, parametert kert tolem kis popup ablakban access alatt.

Es ez egy jelszoval vedett .mdb fajl volt. Szoval hatalmas pirospont a libreoffice-nak. Plusz amit msoffice-szal huztam ki, azt is libreoffice-szal kellett megnyitnom, hogy normalis utf8-as .csv legyen a vegen.

Azt mar nem is mondom, hogy az eredeti .mdb 36MB volt, a kiexportalt tomoritetlen .csv fajlok 4.5MB osszesen.

Ha rosszmaju lennek akkor azt mondanam, hogy ez is olyan adatbazis formatum, ami csak noni tud meretben, es sose csokkenhet...

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

"Ha rosszmaju lennek akkor azt mondanam, hogy ez is olyan adatbazis formatum, ami csak noni tud meretben, es sose csokkenhet..."

Megnyitva az Access 2010-et, létrehozva egy új üres DB-t, rákattintva a Fájl akármire, az Info "menüpont" az első, ami szembejön. Ott kettő nagy gomb van, felülről az első a Compact & Repair.

Az, meg hogy alapvetően miért hozzáír a fájlhoz módosítás esetén és miért nem egy meglévő adatot csap felül, az azért talán nem olyan meglepő dolog, lévén, hogy szinte az összes létező adatbázis-kezelő is így működik, különben elég nehéz lenne pl. tranzakciókat implementálni.

"bar access alatt is tablakent latszottak"

SQL nem igazán tesz különbséget Table és View (Query Access-ben) között. Mindkettőből ugyanúgy tudsz lekérdezni.

"Mindegy, parametert kert tolem kis popup ablakban access alatt."

Magyarul egy Query volt, ami használt paramétereket. Mivelhogy valószínűleg nem adtad meg, elég nehéz lefuttatni.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Az, meg hogy alapvetően miért hozzáír a fájlhoz módosítás esetén és miért nem egy meglévő adatot csap felül,

Meg MySQL alatt futottam bele egyszer az alap InnoDB formatumba, ami meretet sose tudja csokkenteni.

SQL nem igazán tesz különbséget Table és View (Query Access-ben) között. Mindkettőből ugyanúgy tudsz lekérdezni.

Libreoffice Base-ben kulon van a tabla es a lekerdezes.

Magyarul egy Query volt, ami használt paramétereket. Mivelhogy valószínűleg nem adtad meg, elég nehéz lefuttatni.

Libreoffice-ban nem is tudtam hol megadni (szerintem az volt a baj, hogy tablakent ismerte fel es nem lekerdezeskent).

MS accessban feldobott egy popupot es *barmit* irtam bele ugyanaz volt az eredmeny.
Szerintem amikor osszevetem a tablakkal, kiderul, hogy melyikbol szulettek.
A lenyeg, hogy *mindent* kiszedtem a .mdb fajlbol, akar torolheto is.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( E-Medve v | 2015. 04. 19., v – 17:09 )

Hát nem tudom. 2005 óta használom, de eddig még nem volt vele probléma. (Oké, főleg a Writer-t és a Calc-ot használom.) Egyedül talán csak annyi róható fel problémának, hogy egy MS Word-ben írt doksi általában nem 1:1-ben jelenik meg Linux alatt LibreOffice-szal, de ez valószínűleg inkább alapértelmezett margó és/vagy font probléma.

Ha már bughalom: annó 2007-2008 környékén volt két XP, amiken Office 2003 volt. A feladat az volt, hogy egy Word doksit át kellett vinni (pendrive-on) egyik gépről a másikra. Az elsőn nyomtunk egy mentést, a másodikon egy betöltést. A hibaüzenet: hibás fájl. Az első gépen megpróbáltuk beolvasni pendrive-ról: hibátlanul ment.

Szóval, ha lehet választani, akkor inkább az Open/Libre megoldást használom. Eddig lényegesen kevesebbet szívtam vele szövegszerkesztés/táblázatkezelés vonalon.

( tomsolo | 2015. 04. 20., h – 11:23 )

Legyünk őszinték, az MS irodai termékek ugyanolyan ocsmányak és borzasztóak senkinek sem ajánlott egyik használata sem.

Egyik nagy kedvencem, hogy 2015-re nem sikerült eljutni semelyik termékben sem(OO,LO,MO) arra, hogy mi lenne ha egyszerre két táblázat lenne kijelölve a retkes szarukban.

No rainbow, no sugar

Sosem állítottam, hogy a Microsoft termékei (vagy bármelyik szoftver, igazából) hibátlanok lennének. Még szerencse, mert ha nem lenne velük soha probléma, akkor munkám sem lenne. ;)

Nekem már az is bőven elég, ha a "retkes szarunkban" (sic) az a legnagyobb hiányosság, hogy nem lehet egymástól (szemantikailag is) teljesen független objektumokat egyszerre kezelni.

> LOL, csak a két objektumot jelelöld ki

Jogos, a többszörös kijelölés törlése tényleg csak sima szöveggel működik. A LibreOffice-ban ez másként van? Ha igen, mire jó ez a feature?

> lel

Már szerintem sok tízezer oldalnál járok Wordben, mivel eddig minden munkahelyemen jelentős mennyiségű dokumentációt gyártottam le, de eddig _egyszer_sem_ próbáltam egymástól független objektumokat egyszerre törölni. Szóval hiába írod nagyon frappánsan, hogy "lel", attól még nem lesz igazad. :)

Mit lehet erről még mesélni? :) Otthoni nyomtató és a nyomdagép között van egy nem elhanyagolható különbség szerintem. Eszembe se jutna bármilyen office-szal is, több féle objektummal tele agatott dokumentumot szerkeszteni. Szerintem ilyen feladatra nem alkalmas, de ettől még nem az office a szar.

Nincs annyira kedvem megint elkezdeni a Worddel játszani, elhiszem neked, hogy ezek nem működnek. A kérdés az, hogy ez mire jó? Ha nekem sokat különböző objektumot kell törölni egy doksiból, akkor egyesével végigmegyek rajta. Ugyanis (nekem?) sokkal egyszerűbb nyomni egy delete-et, mint végigvadászni az összes objektumot (persze ha menet közben félrekattintok, lehet kezdeni elölről)

A kérdéseim azok, hogy ez a feature hogy néz ki LibreOffice-ban [vagy bármelyik mainstream szövegszerkesztőben), és mire hasznos?

( Polesz v | 2015. 04. 21., k – 10:10 )

Nekem jól megy. Sok-sok doksit írok libreoffice-ban, amit aztán a windowsos kollégák megnyitnak és olvassák jól :-)

--
A főnököm mindig megtartja amit ígér, ha pénzt ígér azt is!