- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hozzászólások
Na igen. Borlanddal kapcsolatban mindig felemás érzéseim vannak. Amikor 1995-ben kihozta a Delphi 1.0-t, akkor az egy szenzációs program volt - föleg azért az árért. Tetszett, hogy gondolnak a kispénzü, nem profi fejlesztökre is, és elérhetö áron nagyon jól használható fejlesztökörnyezetet készítenek. (Megtették azt is, hogy régi parancssoros - és ide - fejlesztökörnyezeteiket ingyenessé tették - sajnos csak az 5.5-ös Turbo Pascalig, a 6.0-ra már ez nem vonatkozik.) Aztán kijött az 5.0-s Delphi, és a Desktop verzióban már semmilyen szinten nincs benne az adatbázis-támogatás.
Úgy látom, hogy a Borland ráérzett arra, hogy már korántsem kell annyira küzdenie a fejlesztöeszközök piacán, mint amikor a Delphi új volt, és rákényszeríti a felhasználóit, hogy ha egy kicsit is komolyan veszik a fejlesztést, vegyék meg a nagyságrenddel többe kerülö enterprise vagy professional verziókat.
Úgy látom, a Borlandnál ugyanezt az elvet alkalmazzák a Kylix esetén is. Egyik szemem sír,a másik nevet, elvégre a Borland itt - jelenleg - szinte monopolhelyzetben van, így megteheti, hogy szemtelenül nagy árat kérjen a Kylixért - meg is teszi. Ugyanakkor úgy látszik rájött arra, hogy a 'kiherélt' - értsd adatbáziskezelés nélküli - fejlesztöeszközök nagy profit szerzésére alkalmatlanok, és akár reklám szempontjából is jobban megéri ezeket ingyen adni, mint a korábbi Desktop áron, amennyiért szerintem a kutya sem venné meg ilyen funkcionalitással.
Tetszik, hogy a Borland bebiztosította magát, hogy más ne járhasson anyagilag túlzottan jól az ingyenes fejlesztöeszközzel - az Open Edition csak GPL licencü programok készítéséhez használható.
Az sem rossz, hogy a jelek szerint a Borland az OpenEdition elveit a többi fejlesztöeszközére is kiterjeszti, hasonló módon letölthetö a JavaBuilder és a Delphi Desktop 6-os verziója is. Most már csak a C++ Builder Desktop változatát kéne ingyenessé tenni, és teljes lenne a paletta.
Mindenesetre a Kylix OpenEditon változata sok embernek teszi lehetövé, hogy X alá saját programot írjon, és lehet, hogy az egyes területeken jelenleg kétségtelenül létezö programhiány ezáltal enyhül. Az egy másik kérdés, hogy mennyire segíti majd a rosszul, kevés programozói tudással megírt programok terjedését Linux alatt is.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hát igen. Várható volt, hogy az OpenEdition jóval kevesebbet fog tudni mint a teljes verzió. Bár ahogy a Borland honlapján elnéztem a főbb parterek a Ximian, Ezeal, KDE Project, akik nem kis nevek és valószínűleg nem fogják sajnálni a pénzt a full verzióra. Az meg hogy a Józsika nem tud a fészerbe Kylix -al adatbázis rendszert fejleszteni, nem biztos, hogy baj. Talán jobb is. A tehetséges fejlesztőket úgyis szponzorálja valaki, tehát valószínűleg hozzá fognak jutni. Az OpenEdition arra jó valószínűleg, hogy a fejlesztő megismerje az eszközt, majd látva annak korlátait vegye meg a teljes verziót. Én azt mondom, hogy ha valaki valamivel pénzt keres (adatbázis rendszerek), az fizessen érte, amennyiben ezt ingyen csinalja, akkor sok szerencsét neki. Nyilván a Borland se hülye, hogy ingyen osztogassa a fejlesztését, majd legyenek olyan fejlesztők akik ezzel kajakra keresik magukat. Annyiban mégis dicséret illeti a Borland -ot, hogy egyátalán megalkotta ezt a rendszer, más cégek halva született ötletnek látták ezt a dolgot. Szerintem a Kylix mindenképpen a Linux népszerűségét fogja növelni, bár még mindíg nem tudom, hogy ez most jó vagy sem.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem vagyok benne biztos, hogy ezek a drag&drop elveket használó programozási dolgok amiket a Boorland ennyire nyomat a lehető legjobbak. Sajnos a felhasználó v. programozó még csak véletlenül se tudja megnézni, hogy tulajdonképpen mit is csinál valójában a programja.
Végülis egy szintel még mindig jobb ebbe programozni mint clipperbe. De azért ne felejtsük el, hogy még mindig rendelkezésünkre áll az assembler és a c is, meg egy csomó függvénykönyvtár hogy akár X alá is programozhassunk bármit Kylix nélkül.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Windows alatt C++Builderben irtam a diplomamunkamat, igy egy kicsit ertek a Delphihez is, de nem tulzottan. Nekem nagyon tetszett, es lehetove teszi, a RAD programozast. Probalkoztam VC++ -al is, de azt egybol megutaltam, de ez szemelyes velemeny inkabb. Amugy eleg egyszeru rosz programot irni Delphiben is, megha kalszisokkal konyebb is benne programozni, mint a konkurens (lasd. M$) C/C++ programjaiban. Az ara nem sok. Ugyanebben a kategoriaban a masok is ennyiert adjak a fejleszto kornyezeteiket, es eleg sokan meg is tudjak venni.
A legnagyobb bajom a Kylix-el az volt, hogy Debian alatt (unstable) nem birtam sehogy elinditani. A Kylix 4-et meg sikerult kiprobalnom, de az demo, de az uj OE sehogy sem indult. Mostanaban lattam egy par jo RAD cuccot, lasd. anjuta, kdevelop, de egyis sem ert, es nem is fog elerni egy uzletileg tamogatott eszkoz szintjere a kozeljovoben.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
nos, én programoztam clipperben is régen, meg delphiben is, nem tudom hogy használod-e a delphi-t vagy a kylix-t, bár ha használnád biztosan nem mondanál ilyeneket, hozzáértő programozó tudja mit csinál a delphi, az hogy a gui egy részét d&d -vel össze lehet dobni, csak egy kényelmi szolgáltatás, profi programban úgyis run-time kell méretezgetni mindent. a delphi/kylix nagy előnye számomra a CodeCompletition és az on-line help(Ctrl-Space, F1).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni