Hogyan ejted ki a Javás szoftverek / komponensek neveit (pl. JBoss, JNI)?

Java

Angolul, pl. dzséj bossz, dzséj en áj
35% (140 szavazat)
Se angolul, se magyarul, pl. dzsí bossz, dzsí en í
15% (58 szavazat)
Magyarul, pl. jé boss, jé en í
38% (150 szavazat)
Egyéb
13% (50 szavazat)
Összes szavazat: 398

( joco01 v | 2013. 12. 18., sze – 14:18 )

Sok területen veszek észre rossz kiejtést, de most konkrétan a Javás kollégák dzsí kiejtése kezdett el nagyon zavarni, ezért szól erről a szavazás.

A hiba benned van. :-) Tegyél azért, hogy ez ne zavarjon. A helyes kiejtésről lehet vitázni, de sok értelme nincs, mert az lesz a helyes, amit sokan használnak.
Egy régi példa az IBM PC. Első körben vagy ájbiem píszi, vagy ibéem pécé lenne, de a többség az ájbiem pécét használta.
Nem olyan régi, és kicsit más jellegű példa, de ez is a „helyességről” szól. 20 évvel ezelőtt a „de viszont” teljesen helytelen volt, most pedig már nyelvileg művelt emberek is rendszeresen használják.

A lényeg: lehet hogy téged zavar valami, de ez a többséget nem érdekli. El kell döntened, hogy mérgelődsz, vagy esetleg beletörődsz az ilyen – lássuk be, nem túl lényeges – dolgokba. Egy biztos: a többség szokásait nem fogod megváltoztatni.

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

Persze, úgy is értelmes, de hallottam már így és biztos én is mondtam valamit így. Talán erősebb, ha mindkettő ott van. Mindegy, példa kellett, írtam. :-)

"Belépés díjtalan, kilépés bizonytalan."
"Vajon mit várok a sorstól, ha hányok az édestől, és izzadok a sóstól."

Elvileg mind a kettő nagyjából ugyanazt jelenti, így nincs értelme mind a kettőt használni. Viszont mivel rengetegen együtt használják, ezért már sokan azt sem tudják, hogy ez egy hibás forma volt kb. 10 évvel ezelőtt. A 2000-es évek elején elég sokan tiltakoztak ellene, de aztán leszoktak róla. Mármint a tiltakozásról. Mostanában már színvonalasnak számító kiadványokban is lehet találkozni vele.

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

Elvedből kiindulva, az "ámde" is helytelen. Mert ugye vagy ám, vagy de. Az ám is meg a de is ugyanazt jelenti.

Biztos régen valaki elkezdte egyszerre használni a kettőt, HELYTELENÜL ugyebár, aztán elterjedt. Manapság meg már az "ámde", az kifejezetten művészies, hogy azt ne mondjam: "előkelő", "magasztos" hangulattal bír.

Ez lesz a "de viszont"-tal is.

Ha ugyanolyan, vagy közel azonos jelentésű szavakat használunk egymás után, az egészen egyszerűen az általuk kifejezett (közös) jelentés/mondanivaló nyomatékosítása. Ez ilyen egyszerű. Teljesen logikus nyelvészetileg és pszichikailag. Olyasmi, mintha a

"Én nem vagyok hajlandó..." helyett ilyesmit mondanál:

"Én nem, nem és nem vagyok hajlandó..."

-------------
Honlapom: http://parancssor.info Könyvem a VIM-ről
Lenovo ThinkPad T530, Core I7, 16 GB RAM, 500 GB HDD
=== DWM ablakkezelő ===

"Nem olyan régi, és kicsit más jellegű példa, de ez is a „helyességről” szól. 20 évvel ezelőtt a „de viszont” teljesen helytelen volt, most pedig már nyelvileg művelt emberek is rendszeresen használják."

Ne haragudj, de ekkora ostobaságot régen olvastam.
Aki az általad említett példát használja, egyszerűen nyelvtanilag _nem_ művelt...

Kérlek ne rontsd tovább az emberek egyébként is csapnivaló helyesírását valótlan állításokkal!
Köszi.

Azért ennél egy kicsivel többet állítok. :-)
A nyelvészek álláspontja szerint az a helyes, amit a többség elfogad, illetve használ. A nyelv úgy változik, hogy olyan szavakat, kifejezéseket kezdenek egyesek használni, amelyek korábban nem léteztek, vagy nem voltak elfogadottak. Ha sokan átveszik az új szavakat, kifejezéseket, akkor egy idő múlva már azokat is helyesnek fogja tekinteni a többség. A helyesírásnál már sokkal merevebb a rendszer, illetve a nyelvészek is. Azonban a „de viszont” nem helyesírási, hanem nyelvhelyességi kérdés.

Vannak olyan új, széles körben elterjedten használt szavak és kifejezések, amik például nem tetszenek nekem, de ha a többség elfogadja és használja, akkor azok is helyesnek tekinthetőek. Ez ellen annyit tehetek, hogy ami nem tetszik, azt nem használom. És ezzel a lehetőségeim végére értem (értünk).

Megjegyzés: Az előbbi mondatomat szándékosan kezdtem így: „És ...”. Van egy nagyon régi szabály, miszerint éssel nem kezdünk mondatot. Gyerekkoromban, ezt már biztosan aláhúzta volna a tanárnő egy fogalmazási feladatnál. Most már többé-kevésbé elfogadott ez is.

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

+1

És dögöljön meg az összes nyelvtannáci. Ezzel kapcsolatban íme egy NYELVÉSZETI LAP vonatkozó cikke:

www.nyest.hu/renhirek/helyesirasnacik-bukasa

ahol találtok egy rendkívül jó humoros videót is ezzel kapcsolatban, érdemes megnézni! Ott van alatta a szöveg magyar fordítása is a cikkben...

Ahogy néztem a vidót, a főszereplőről állandóan "kisbetu" ugrott be nekem képzeletben...
-------------
Honlapom: http://parancssor.info Könyvem a VIM-ről
Lenovo ThinkPad T530, Core I7, 16 GB RAM, 500 GB HDD
=== DWM ablakkezelő ===

Ha mar vicces video a nyelvtannacikrol, akkor a brit Mitchell & Webb klipp a legjobb humoros video, szerintem:

http://www.youtube.com/watch?v=1IvWoQplqXQ

Van meg az amerikai valtozat is a CollegeHumortol, de az Europaban nem eleg korrekt, politikailag:

http://www.youtube.com/watch?v=N4vf8N6GpdM

( iron v | 2013. 12. 20., p – 09:53 )

"Javás"... ezek szerint te jéboss -t mondasz...

( krychek | 2013. 12. 20., p – 10:06 )

És amikor JCB bemutatón "dzsíszíbí"-nek ejtik folyamatosan a JCB-nek dolgozó emberek?

( dorsy v | 2013. 12. 20., p – 10:16 )

dzsejbossz, ugyanakkor pl je'eni. legalabbis ha magyarokkal kell beszelni. ne kerdezd miert. talan annyi, hogy az elsoben ott a "boss" ami amugy is angol szo, nem csak 3betus.

( tamaas | 2013. 12. 20., p – 11:14 )

Ez teljesen azon múlik, hogy magyarul, németül vagy angolul kell beszélni. Mindenütt úgy, ahogy épp megértik... :)

( Botond | 2013. 12. 20., p – 11:25 )

Egyéb: hol a magyar, hol a helyes angol kiejtést használom hangulattól függően. De a dzsí-zést kerülöm.

( Nickname | 2013. 12. 20., p – 12:09 )

Lévén nálunk VMS-es fortran/cobo-on szocializálódott emberkék is vannak, akik még tudják mi az a lyukkártya és nem jönnek zavarba , ha szalagos egységben szalagot kell cserélni és gépidő kérelmet kell kitölteni, nos ők csak úgy nevezik: "az a dzsuvás szutyok" :)

( bird v | 2013. 12. 20., p – 12:21 )

Egyébre szavaztam:

Réges-régen JVC = /ˈdʒiːviːsiː/
Több, mint tíz éve már = /ˈdʒeɪviːsiː/
Ennek analógiájára JBoss = /ˈdʒeɪbɒs/
Java = /ˈdʒɑːvə/
JNI = /ˈdʒeɪɛnaɪ/

Magyar viszonylatban:

Java = /'jaːvɒ/
JBoss = /ˈdʒeɪbosː/

Az egész attól függ, hogy milyen nemzetiségű emberekkel, emberrel beszélek.
______________________
this comment is cc by-nc 2.5

( mauzi v | 2013. 12. 20., p – 13:29 )

Bikicsunáj! Akarom mondani, jébossz. Ez legalább egyik nyelven sem natív :)

( bucko | 2013. 12. 20., p – 13:46 )

A jáva az egy építőjáték.
Kék csövecskéket lehet összedugni sárga pucukákkal és piros kerekekkel.

Imádom a jávát! A különböző készletek számozva vannak. A 7-es java például már elég nagy gyerekeknek való és az alap építőelemek mellett további hasznos kiegészítőket tartalmaz, amelyekkel bonyolultabb technikai alkotások készíthetőek. A kisfiamnak a jáva 3-ast vettem meg tavaly, de idővel még megveszem majd a nyolcasig az összeset, mert nagyon klassz termék.
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

( turul16 v | 2013. 12. 20., p – 15:33 )

JBoss angolul, JNI magyarul :)

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

( kroozo v | 2013. 12. 20., p – 18:02 )

A magyarra szavaztam, de erősen attól függ, hogy magyarul, vagy angolul beszélek éppen. :)

( saxus | 2013. 12. 20., p – 18:19 )

Vegyesfelvágott, de alapvetően magyarul.

Java: Java/Jáva
JBoss: Dzsíbossz, bár sokat nem hangoztatom.
JNI: JéeNÍ

Meg sok HRB esetén is inkább a magyar kiejtést használom, mint az angolt. Persze, van egy-két kivéltel, ld. JBoss.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Na, valaki felvállalta, hogy dzsít mond.
A szavaztatónak pont ezzel van a baja, mert ez nincs se angolul, se ausztrálul, se németül, se magyarul, illetve még leginkább piaci magyarnak tudnám nevezni (Lásd még 90-es évek, "ugyanitt originált négyfejes dzsévíszí (írd: JVC) videó van eladó.") Az a baj vele, hogy ha "dzsí" lenne, akkor 'G' betűt kellene írni (angolban legalábbis), az ember meg csak néz, hogy mi az a GBoss, GNI, GNE?

Jo, de én felvallalm, hogy angolul nem tudok beszélni. Utoljára pont ma, céges vacsin beszéltünk errol Iat-s kollégámmal, aztán ott említette, hogy nagyon látszik rajtam, hogy az angolt én olvasasbol tanultam. Nos, igen. Es sztem meg sokan masok is, akik az angol tudásukat azzal szedtek ossze, hogy sok angol cikket, dokumentációt olvastak.

Ez van, nem tehetek róla, hogy az angol ilyen, es ebből a szempontból egy borzasztó rossz es kényelmetlenül tanulható nyelv. Nemet pl nem ilyen, van egy-két egyedi betujuk, aztán annyi. De egyszer néztem erdekessegkepp egy dalszöveg miatt a svéd ABC-t, ott is, 1-2 olyan betűt kellett megtanulni. Hogy hogyan ejtik, ami a magyarban nincs es tudtam felolvasni. (Most attól tekintsünk el, hogy egy szót nem tudok svédül).

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Hát ja, +1

Itt élek már egy ideje az USA-ban, s állítom hogy az angollal kapcsolatos nehézségeim bő 80%-át a kiejtés okozza! Nem túlzok hogy minimum 5-ször jobban tudok kommunikálni írásban, mint szóban. Úgy értem, ha leírok valamit, majdnem mindig könnyedén megértik (nyilván nem helyes persze nyelvtanilag, de értik). Ha nekem írnak valamit, akkor is értem, többnyire szótárazás nélkül is kibogarászom a lényegét hamar, azaz nincs úgy se gond. De ha beszélni kezdenek hozzám, akkor... az olyan vagy-vagy. Még akkor is ha lassan beszélnek. Nemegyszer volt, hogy az amerikai illető elmondta a közlendőjét nekem vagy ötször, egyre lassabban, türelmesen. Akkor se értettem. Végül megkértem, írja már le! Megtette. Kiderült, hogy kivétel nélkül minden szót ismerek a szövegben, sőt, ezeket magam is rendszeresen használom a napi kommunikációmban. Épp csak a született amerikai teljesen másképp ejti mint én. Megérti ha én mondom neki a magam kiejtésével, de ő akkor is másképp ejti. És az istennek se javítja ki soha senki a hibás kiejtésemet, desőt még csak el se mosolyodnak rajta, hogy legalább ezzel jelezve legyen, hogy rosszul mondom. Mert ők ugye olyan udvariasak. Így hogy a fenébe fejlődjön a beszélt nyelvtudásom?!

Ez annyira így van, hogy ha nem született amerikaival beszélek angolul, hanem valaki akárki mással - némettel, orosszal, arabbal, kínaival, mexikóival, kenyaival, hinduval - mindegyikkel beszéltem már tényleg angolul - ezek angolságát messze sokkal jobban megértem, mint a született amerikaiakét! Mondhatnám, az amerikaiak nem tudnak angolul!

Vagy legalábbis 2 angol nyelv van a világban. Az egyiket az USA-ban beszélik. A másikat mindenütt máshol. Az írása e két nyelvnek azonos. A beszélt nyelveknek viszont nem sok köze van egymáshoz.

Az amerikaiak szokva vannak hozzá, hogy mindenki az ő nyelvüket beszéli. De ahhoz is, hogy mindenki HIBÁSAN teszi ezt. A szemük se rebben akárhogy kerékbe töröd is a nyelvüket, és soha ki nem javítanának. Még akkor se mosolyognak, ha kínomban gesztikulálni kezdek. Egy magyar hasonló esetben már rég a földön fetrengene a röhögéstől.

Az amerikai, az nem. Hónapokig például azt a szót hogy "find", így ejtettem ahogy magyarul olvastam. Soha senki nem javított ki, és mindenki megértette. Teljesen véletlenül tudtam meg hogy azt úgy kell ejteni, hogy "fájnd". De temérdek hasonló dolgot említhetnék még.

És nemcsak a magánhangzóik iszonyúak, de gyakran egyszerűen lehagyják a szavak elejét is, a mássalhangzókat is. Például ott van az hogy "know". Ebből a szókezdő k-t nem ejtik ki. Teljesen úgy ejtik, mint azt hogy "now". Találjam ki, mikor melyik szóra gondolnak... És ha belelendülnek a beszédbe, gyorsan beszélnek, akkor megint másképp ejtenek minden szót, mert a kiejtés attól is függ, az előző szónak mi volt a vége, s a következőnek mi az eleje. Sőt, hogy miféle hangulatban beszélnek, mert ezek ha izgatottak, lelkesek, mittudomén, olyan affektálva nyújtanak egyes hangokat sőt hangcsoportokat, hogy azt a szót se ismerem fel amit ezerszer hallottam már...

Igen, én is tanultam németül, van belőle nyelvvizsgám is. Igaza van saxusnak, a német ezerszer könnyebb.

-------------
Honlapom: http://parancssor.info Könyvem a VIM-ről
Lenovo ThinkPad T530, Core I7, 16 GB RAM, 500 GB HDD
=== DWM ablakkezelő ===

Nem tudom, en amikor folyamatosan beszelnek hozzam, akkor fejlesztem a legjobban a kiejtesemet es a szovegertesemet. Eleinte en is ugy voltam ezzel, mint te, hogy ha beszeltek hozzam, akkor csak neztem, hogy mi ez a sajat kinai, ma mar eljutottam oda, hogy hellyel-kozzel megertem azt, amit mondanak nekem, nehany szo biztos kiesik, illetve elegge kell koncentralni (igy hosszabb szovegeket nem tudok egy lelegzetre megerteni), de megy a dolog. Raadasul folyamatosan fejlesztem a tanultak alapjan a kiejtesemet.

Neked azt tudom tanacsolni, hogy kell egy olyan beszelgetopartnert talalni, aki tud segiteni abban, hogy megtanit az o kiejtesukre: leirja, es el is mondja, te pedig ismetelsz vele addig, amig meg nem erted. Hosszu es faradsagos folyamat, de megeri.

Esetleg nezz nagyon-nagyon sok amerikai filmet, felirattal. Akkor is, ha utalod az osszeset.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

Ebben neked tökéletesen igazad van. Én is biztos vagyok benne, hogy ha lenne egy amerikai feleségem, akinek az anyanyelve az angol, akkor már egy év alatt szinte folyékonyan beszélném a nyelvet, eltekintve persze attól, hogy iszonyatos akcentussal. És majdnem mindent megértenék annyi idő után.

A gond az, hogy nincs ilyen felségem, és nehéz is lenne szert tennem rá, tekintve azt az aprócska okot, hogy errefelé nem divat a többnejűség, egy feleségem pedig már van, de ő történetesen magyar. A beszélgetőpartner, meg... Te se szeretnél rendszeresen sok időt pocsékolni olyasvalakire, akinek mindent háromszor kell elmondani elmondani elmondani egyre lassabban és türelmesebben, csak azért, hogy a felét megértse végül!

Apró hab a tortán, hogy akkor se lenne nekem könnyű ilyet találni, ha már jól tudnék angolul, mert olyan speciális az érdeklődési köröm. Eleve nem szeretek eljárni sehova, semmiféle társaságba, munka után otthon kuksolok és vagy regényeket írok, vagy a Linuxomat buzerálom. Ez utóbbi programozást vagy disztróépítést jelent. Feltételezed hogy ez érdekel errefelé valakit?! Itt se használnak többen Linuxot mint Magyarországon, sőt megtippelem hogy KEVESEBBEN, tudniillik mert MO-n még talán lehetséges olyan, hogy valaki szegény ürgének nincs pénze Winre, de nem akar lopni, s ezért Linuxot tesz fel. Gondolom, ennek esélye a nyári hóesés szintjén mozog, de TALÁN... Na most az USA-ban azért ennyire nem szegények az emberek. Ha akar magának wint, nem gond megvennie. S ha nem akarja a wint, akkor se a Linux jön hanem a Mac.

Itt Linuxot tényleg csak az használ, aki komolyan hiszi hogy ez jobb mint a Windows, és olyan gépe van amire nem tehet almás rendszert. Így lett linuxosítva egy apró laptopszerűség is általam: a főnököm nyomta a kezembe, a feleségéét, hogy tegyek rá a nejének Linuxot, mert állandóan azt hallja tőlem hogy az milyen remek, a win meg ótvarlassú ezen a kis gépen, és állandóan bugzik. Raktam neki rá egy Ubuntut, teljesen meg van elégedve vele.

Szóval, a beszélgetéshez az kéne hogy találjak valakit akivel van közös témám. És még az illető legyen toleráns a nyelvi nehézségeimhez is. Ez rém nehéz, mert tudjuk hogy még itt a HUP-on is alig akad valaki aki osztaná a számítástechnikai nézeteimet.

A filmek meg nem amiatt nem érdekelnek mert angol nyelvűek lennének, hanem egyáltalán nem érdekel semmi film. Talán el se hiszed, de amiután kikerültem ide, s kezdtem kissé rendbejönni anyagilag, első dolgom volt hogy vegyek egy 2 terás külső merevlemezt, s levadásszak az internetről - azaz bevallom, warezoljak - minden olyan filmet, amit valaha láttam már és tetszett egykor, meg egy rakás olyat, amit még sose láttam, de megtippeltem hogy tetszene.

Na és ekkora lemezre jó sok film fér rá, sejtheted... és úgy képzeld el, eltelt azóta több mint egy év, és a filmek csak ott vannak feleslegesen, mert azóta úgy kb - sokat mondok - 4 darabot néztem végig belőlük! Pedig ezek mind szinkronizáltak. Egyszerűen úgy látszik tényleg kocka vagyok, és jobban érdekel a rendszerbuzerálás. Mondjuk így is tanulom az angolt, a doksik olvasásával, csak az a baj hogy az nem a beszélt nyelv...

-------------
Honlapom: http://parancssor.info Könyvem a VIM-ről
Lenovo ThinkPad T530, Core I7, 16 GB RAM, 500 GB HDD
=== DWM ablakkezelő ===

" Te se szeretnél rendszeresen sok időt pocsékolni olyasvalakire, akinek mindent háromszor kell elmondani elmondani elmondani egyre lassabban és türelmesebben, csak azért, hogy a felét megértse végül!"

De, pont errol szol - wait... - a baratsag.

"Eleve nem szeretek eljárni sehova, semmiféle társaságba, munka után otthon kuksolok és vagy regényeket írok, vagy a Linuxomat buzerálom."

En is igy voltam ezzel, azutan belattam, hogy ha fejlodni akarok, akkor erot kell vennem magamon, es bizony kimenni az emberek koze, a nagyvilagba. Akkor is, ha csak par ponton egyezik az erdeklodesi korunk. Hidd el, nem olyan rossz megismerni masfajta szemleletmodot a sajatodon kivul. Sokszor meg hasznos is. Persze ehhez az kell, hogy nyitottan allj az emberekhez, es ne kezdj el mindig vitazni, ha nem egyezik a velemenyetek.

"A filmek meg nem amiatt nem érdekelnek mert angol nyelvűek lennének, hanem egyáltalán nem érdekel semmi film."

Nem azert kell filmet nezni, mert erdekel, hanem mert nyelvet akarsz tanulni. Komolyan, most vagy akarsz tanulni, es teszel erte, vagy nem akarsz tanulni - de akkor nem kellene panaszkodni. A ketto egyutt mindenesetre nem fog mukodni.

Es megint visszajutunk ahhoz, hogy erot kell venned magadon, es valtoztatni a hozzaallasodon. Mert ez a mostani gyumolcsozo nemigen lesz mar.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

> Nemet pl nem ilyen
Fasztnem. Hangjelölőírás a németeknél, mi? Fenéket. 12éven keresztül próbálták belémverni a der-den-dem-des, die-die-der-der, das-das-dem-des, die-die-den-der-t, olyan szépen pörög németül az r betűm hogy öröm nézni, miközben a valóság az, hogy az egész fogkefe-szabályra tesznek magasról, az r pedig nem pörög. Csak hogy két példát említsek.

Volt hogy Magyarországon dolgoztam, de német cégnél. Akármi új szó kellett, kinéztem a szótárból, megtanultam a leírt szó alapján, aztán (ha nem felejtettem el másnapra...) tudtam használni a főnökkel folytatott eszmecserében, és azonnal megértette. És ő is hasonlóan ejtette. Annyi igaz, hogy ő sváb volt meg minden más német munkatársa is, és ha belemerültek egymás közt a dumcsijukba, akkor kb csak a kötőszavakat értettem belőle én is. De ha megemberelte magát és "Hochdeutch"üot kezdett beszélni - és velünk magyarokkal mindig úgy beszéltek! - akkor nem volt semmi baj.

Az angolnál ez nem így van. Ha kell valami szó, kikeresem a szótárból, oké. De azután csak találgathatok, hogyan ejtik. Még a fonetikai átírás sem istenbizony náluk. Egy itteni hölggyel felolvastattam a 3000 leggyakoribb angol szót a számítógépembe kínomban. Van ugyanis egy ilyen listám. Ott van mindegyik mellett a fonetikai átírás is. Ezt összehasonlítva a kiejtéssel, már kb tudom, a fonetikai átírás krikszkraxai kb miféle hangokat jelölnek. Sajnos, ez is csak kb olyan 80%-os tipp, legalábbis itt Amerikában. Mert néha bizony még az se úgy van ahogy a könyvkészítők leírták!

És ismétlem, ha úgy van is, az is csak arra a kiejtésre vonatkozik, ami akkor érvényes ha azt a szót önmagában ejtik, kifejezetten ügyelve a szép hangzásra. Az élőbeszédben gyakran 4-5 egymás utáni hangot is egybemosnak, a középső hangokat egyáltalán ki se ejtik, de sokszor a szó elejét vagy végét se, szóval iszonyatos.

A hölgy aki felolvasta nekem a szavakat, csodálkozott is, ez miért akkora gond nekem. Nem volt túl művelt, és el se tudta képzelni, hogy e szavakat lehet másképp is olvasni mint ahogy ő tudta/tanulta. Ezek errefelé kábé szinte nem is tudnak semmit a hangjelölésről. Szinte ugyanúgy tanulnak olvasni, mint a kínaiak, csak ott egy szó-egy jel, itt meg egy szó több betűből áll, de ők nem értelmezik az egyes betűket külön, nem is kell mert ragjaik kb nincsenek, megtanulják az egész szó leírt képét cakpakk, de nem azt hogy ezt így kell kiejteni, hanem hogy az a szó amit ők így mondanak ki, az ezzel a jelsorozattal irandó le. Azaz ők nem a leírt szót ejtik ki, hanem amit kiejtenek, arról tudják, hogy így irandó. A hangzó szó az elsődleges, a kiejtés. Hogy miért épp úgy irandó, kb senkit nem érdekel közöttük, szabályokról fogalmuk sincs, nem is érdekli őket, s igazuk is van mert szabályok az írásra de facto nincsenek is, mert ha vannak is de annyi a kivétel hogy nem érdemes megjegyezni a szabályokat. Hagyomány kérdése minden, ezeknek az is mindegy volna ha a "wind" szót egy hajladozó fa képe jelölné, pontosan ugyanakkora erőfeszítés lenne megtanulniuk.

Szóval a hölgy megkérdezte, hogyan olvasnám én el e szavakat! Erre felolvastam a kedvéért egy bekezdésnyi angol szöveget a betűk magyar hangértéke (kiejtése) szerint. Csak bámult hogy ilyen is létezik?!

Példa arra, mennyire nincsenek szabályok. Ott van az a szó, hogy "was". Ezt errefelé úgy ejtik nagyjából, hogy "voz". Holott, ha a betűk leggyakoribb kiejtési szabályait vesszük alapul, ez úgy kéne kimondassék, hogy "uesz", az u-t alig ejtve. Mert ugye a "w" az félhangzó "u", az "a" az "e", az "s" pedig "sz".

De nem. Ez itt "voz".

Vagy ott van például a "cselló" néven ismert zeneszerszám. Ezt itt is úgy ejtik mint mi magyarok: cselló. De ez olasz eredetű hangszer, s az angolok az idegen szavakat többnyire az eredeti helyesírásukban hagyják meg, ezért ezt így írják le: "cello". Holott, ha a kiejtett szót a legelfogadottabb hangjelölés szerint írnák le, akkor ezt - "szabályosan", azaz "helyesen" - nekik így kéne leírniuk:

"chellow".

De nem úgy írják mégsem...

Ott van a vér, ami leírva: blood. Miután az "oo" szabályosan az "ú" hangot jelöli (többnyire), ezt állandóan úgy ejtettem, hogy "blúd". Végül kiderült, hogy ez se igaz, mert ennek kiejtése errefelé: "blád" (rövid á-val).

Szóval, azért ezt egy kalap alá venni a némettel, hm... aki azt teszi, vagy az angolt nem ismeri, vagy a németet. Vagy egyiket se...

-------------
Honlapom: http://parancssor.info Könyvem a VIM-ről
Lenovo ThinkPad T530, Core I7, 16 GB RAM, 500 GB HDD
=== DWM ablakkezelő ===

( marcabru | 2013. 12. 20., p – 18:31 )

> Se angolul, se magyarul, pl. dzsí bossz, dzsí en í

DISCONT áruház.

--
"Never trust a computer you can't lift."

( LZ | 2013. 12. 20., p – 19:30 )

akkor most dábülvjú szíí vagy vécé?!

( ishida | 2013. 12. 20., p – 21:28 )

Magyar környezetben:
A mozaikszavakat a magyar fonetikának megfelelően, azaz JNI=jéeni
Angol szót/szavakat tartalmazó neveket pedig az angol fonetikának megfelelően, azaz dzséjbossz.
Magyarban létező angol nevet pedig magyarul, azaz java=jáva.
(ui: általában...)
Egyébként megállapodtunk a melóhelyen, hogy amennyire csak lehet magyar fonetikának megfelelően használjuk a különböző neveket (nem csak javaval kapcsolatosakat).

( lajos22 | 2013. 12. 21., szo – 08:53 )

Ahogy épp kijön.. Bár olyan túl sokat nem beszélek szóban értelmes emberekkel, hogy ilyesmi szóba kerülne, inkább a szokásos pia és pina a téma... Írásban itten meg tök nyóc hogy ejtem, úgyse hallják :D

--
openSUSE 12.2 x86_64

( meditor | 2013. 12. 21., szo – 09:03 )

Sehogy. (= egyéb gomb)

> Sol omnibus lucet.

( BlackCode | 2013. 12. 21., szo – 14:06 )

OFF:

Én Python-nal vagyok így. Így ejtem: "piton", más "pájton"-ként használja.

ON

Mivel a nyelvnek semmi köze a kígyóhoz, viszont annál több a Monty Pythonhoz, ezért a "pájton" a helyes kifejelzés.

"An important goal of the Python developers is making Python fun to use. This is reflected in the origin of the name which comes from Monty Python..."

http://en.wikipedia.org/wiki/Python_(programming_language)

( hrgy84 | 2013. 12. 24., k – 11:41 )

En olyan parasztos-magyarosan, ha magyarul beszelek: Je'ENI es Je'Bossz, de ha angolul, akkor igyekszem a megfelelo kiejtest hasznalni, bar borzasztoan idegen.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

( BlackCode | 2013. 12. 25., sze – 00:46 )

A másik, amit "csípek" amikor DB-vel kapcsolatos telkóban vagyok: "Orákel" :)