Money for Nothing?

Az arannyal kapcsolatban szokás megemlíteni az ipari felhasználást és az ékszereket. Őszintén szólva nem tudom ezek mennyit adnak hozzá az értékéhez valójában.

A bitcoinnak van viszont egy tulajdonsága, ami igazán értékessé teszi:
Egységnyi bitcoin birtoklásához, átruházásához egyáltalán nincs szükség semmilyen harmadik félre. Hmm, nem nagy dolog? Amíg az ember privát kulcsa biztonságban van, pénze, tulajdona biztonságban van (legalábbis a bitcoin szempontjából). Az, hogy az egyes coinokhoz rendelt érték a valóságban mennyit ér, az már nem a bitcoin hatásköre.
A gond a fentiekkel tulajdonképpen az, hogy mennyire magától értetődő, mennyire könnyű természetesnek venni, hogy ilyen tulajdonságokkal bír valami. Ha valami az enyém, akkor szeretném bárki előtt egyértelműen bizonyítani, hogy az a valami az enyém. Ne kelljen ahhoz bíróság, hivatal, bank, hogy egy ilyen egyszerű tényt ugyanúgy tudjak bizonyítani, ahogy egy bankjegy bizonyítja hogy van elég pénzem a vásárláshoz. A bitcoin esetében a hálózat minden node-ja, globális konszenzus igazolja, hogy a címhez tartozó coinok az enyémek.

Továbbá az egyes coinokat nem csak mint pénzt lehet használni, azokhoz további, valóságos dolgok rendelhetők:

• Namecoin. Altcoin, de a bitcoin infrastruktúrát használja, nem a bitcoin "ellenfele". Bárki vehet tokeneket, amivel neveket jegyezhet be a hálózatban. Elosztott, peer-to-peer DNS, címtár. A domain név (vagy bármilyen cím, név, PGP public key) birtoklásához nincs szükség regisztrátorra, központi nyilvántartásra. Ez természetesen technológiai korlát megszűnését jelenti, a jog és szabályozás más kérdés.
• Smart properties. Egységnyi bitcoinhoz bármilyen érték hozzárendelhető. Egy bitcoin tranzakció tartalmazhat extra adatokat is. Helyrajzi számot, gyártási számot, you name it. A tulajdonlás igazolásához elég bizonyítani, hogy rendelkezem a privát kulccsal, amihez tartozó címen az érték található. Ehhez elég egy digitális aláírás. Megint csak: ez technológia, nem jog. A jogszabályokat ugyanúgy be kell tartani. Épp csak a technológia nyit meg rengeteg új lehetőséget.

A lista folytatható lenne, de a lényeg remélem átjön. Mindez globálisan, másodperceken belül. És nem, nem kell online lenni hozzá, csak akkor, amikor elkölteni, elcserélni, átruházni szeretnénk. Ezt is tudja az arany vagy a tulipánhagyma?

Továbbá mindkettőre igaz, hogy előállítása és birtoklása nincs ingyen.
Az arany bányászata rengeteg energia felhasználását igényli, a környezetet nagymértékben terheli. A bányászat mellékterméke szintén okozhat problémát (cián?). A kibányászott arany biztonságáról gondoskodni kell, biztonságos helyen kell tárolni, őrizni.
A bitcoin esetében az előállítás és a tárolás költségei egy folyamatban jelentkeznek. A végfelhasználó számára a birtokolt bitcoin tárolása jóval olcsóbb és egyszerűbb, mint az arany esetében, de ehhez szükség van a hálózatra. A hálózat működtetésének költségei leginkább a minereknél jelentkezik. Ugyanakkor a bányászat működési feltételei megegyeznek bármilyen más számítási kapacitás kiszolgálásának feltételeivel. Az itt felhalmozott iparági ismeretek felhasználásával javítani lehet a hatékonyságot, és számítani lehet további fejlődésre. Bizonyára ki lehet számolni, hogy ha egy ágazat (mondjuk nemzetközi pénztranszfer) 10%-át átvenné a bitcoin, akkor a teljes ágazat energiafelhasználásának 10%-a hogy viszonyul a bitcoin hálózat energiafelhasználásához. Érdekelne az eredmény.

A végére csak annyit, hogy elenyésző mennyiségű bitcoinnal rendelkezem, az árfolyam emelkedése nem tesz gazdaggá. Igaz, ha a bitcoin elterjedne, azzal jól járnék másképp, de ezt a pár bejegyzést az "Ezek mind megőrültek, a greenspan is megmondta hogy ez lufi" típusú megnyilvánulások váltották ki. Egy újabb, jobb menetrend alkalmazás okostelefonra, vagy egy újabb, forradalmi közösségi tartalommegosztó felbukkanása annyira nem hoz lázba, hogy. A bitcoin viszont egy olyan téma, ahol alig várom hogy valaki felbukkanjon egy újabb alkalmazási ötlettel. Lufi vagy sem, szerintem akkor is innováció, és esélyes hogy nem kicsi.