Hány gigabájt RAM van abban a saját számítógépedben, amit a leggyakrabban használsz és Linux fut rajta?

Hardver

< 1 GB
3% (18 szavazat)
1 - 1,5
4% (28 szavazat)
1,51 - 2
11% (71 szavazat)
2,1 - 3
6% (37 szavazat)
3,1 - 4
30% (191 szavazat)
4,1 - 6
5% (33 szavazat)
6,1 - 8
27% (175 szavazat)
8,1 - 12
3% (19 szavazat)
12,1 - 16
7% (45 szavazat)
> 16
4% (26 szavazat)
Összes szavazat: 643

( poliverzum | 2013. 10. 23., sze – 02:23 )

Csak az értelmezés pontosítása miatt:

— Nem számítanak azok a gépek, amin nem fut Linux, csak Windows, vagy akármi más ami nem Linux.
— Számítanak azok a gépek, amelyeken van Linux, de emellett valami más oprendszer is (pld Windows).
— Nem számít Linuxnak az Apple oprendszere, sőt a szavazás szempontjából az Android sem, a Firefox OS sem, meg más efféle egzotikumok. A „hagyományosan” Linuxnak tekintett disztrókról van szó, tehát olyasmikről, hogy Debian, *buntu, Slackware, Arch, Gentoo, Sabayon, Uhu, vagy akár GoboLinux... Szóval olyasmi amiben "normális" Linux kernel van, meg szóval teccikérteni.
— Az is érvényes, ha a gépen van telepített Linux, de te azt sosem szoktad használni mert a rajta levő másik oprendszert használod.
— Számítanak a főként (vagy teljesen) szervernek használt nem desktop gépek is, ha azon Linux dübörög, feltéve hogy a sajátod és valami csodás módon azt használnád a leggyakrabban, nem valami desktop alkalmazásokra felszerelt masinát.
— A szavazás szempontjából (sem) számít linuxnak a BSD, bocs.
— Saját gépnek tekintendő az a gép, ami a saját tulajdonod, vagy valamely veled egy háztartásban élő személy tulajdona, de te gyakran használod, vagy céges gép ugyan, de te vagy a cég tulaja vagy legalábbis fő részvényesei egyike. Az is saját gép e szempontból, ami ugyan a cég tulajdona és nem vagy a cég tulajdonosa vagy részvényese, de megkaptad használatra, állandóan ott van veled a lakásodban, vagy valami laptopféleség amit mindig magaddal hurcolbászol, azaz más gyakorlatilag nem használja rajtad kívül, vagy csak nagyon ritkán s akkor is csak az engedélyeddel teheti.

Csak azok a gépek érdekelnek tehát a szavazás szempontjából, amik e 2 feltételnek együttesen (&&) eleget tesznek:

(van rajta Linux)&&(saját) mindkét tulajdonság a fentebb bő lére eresztve ecsetelt értelemben. Az a kérdés, ezek közül annak amit a leggyakrabban használsz, mennyi a központi memóriája.

-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Ehhez képest a $subj által takart "leggyakrabban használsz" nem is szempont?
Amúgy ilyen szemponból a szevereket belevenni imho hülyeség, mert ha 7/24-ben is "használatban van", effektíve nem azt használod, csak az azon futó szolgáltatásokat - az meg már hadd ne legyen szempont.
Jobban érdekelt volna az (nem, nem indítok szavazást), hogy milyen architektúrát használnak a zemberek a desktop *nix rendszeren, akik >4GB memóriával rendelkeznek.
--
PtY - www.onlinedemo.hu

Amúgy ilyen szemponból a szevereket belevenni imho hülyeség, mert ha 7/24-ben is "használatban van", effektíve nem azt használod, csak az azon futó szolgáltatásokat - az meg már hadd ne legyen szempont.

Na ne.
Nekem az első munkahelyemen (réges-rég, egy messzi-messzi galaxisban) bő féléven át nem volt az elején asztali PC-m. Ellenben volt az asztalomon első naptól kezdve egy Ultra 1. Aztán a következő hónapban érkezett egy duálprocis Ultra Enterprise 450, na onnantól kezdve az volt az asztalomon - helyett az asztalom alatt. Az asztalomon meg a 20" Black Trinitron meg a Type 5 keyboard rákötve. Most akkor ez egy desktop gép volt, csak mert én azt használtam az X alá? Más akkoriban a két kis kezét összetette volna, ha egy ilyen szerver ketyeg a géptermében...

Snitt.
Következő munkahelyemen egy Ultra 10 volt a benti gépem. Pár év után meguntam, hogy zörög, és beköltöztettem a kis géptermünkbe, az asztalomra meg egy SunRay-t raktam - crossover kábellel az Ultra 10-re kötve, ami egy hálózaton keresztül működő videókártya, azaz nem futnak rajta processzek, ami megjelent a rákötött 21"-es FD Trinitronon, az nem a benne levő procin futott, hanem az Ultra 10-en. Idővel az Ultra 10 gyenguska lett, nem nagyon bírta már az Operát, meg lett is valami duálprocis SunFire 280R, úgyhogy átraktam a SunRay szerver részét arra, onnantól kezdve az volt az én desktop gépem. Egy 280R.

Sportautós hasonlattal: sportautó az, amit olyan paraméterekkel terveztek meg és gyártottak le, hogy erre a célra legyen alkalmas. Még ha a kiállítóteremben áll, és egy métert se ment még sose, az akkor is sportautó.

A szerver az, amit olyan paraméterekkel terveztek meg és gyártottak le, hogy elsősorban erre a célra legyen alkalmas. Vannak gépek, amik azonos paraméterekkel desktopnak is és szervernek is egyformán alkalmasak (vagy egyformán alkalmatlanok :), de nem sűrűn láttam ilyet. Vannak jellemzők, amik az egyik vagy a másik felhasználáshoz illeszkednek inkább, nyilván ha az egyik célra tervezik a gépet, akkor leginkább az ennek megfelelő jellemzőket próbálják erősíteni a gépben.
Az viszont, hogy konkrétan használja-e valaki valamire, és mire, az szerintem erősen indifferens.

Tehát, ha egy Blade center egyik pengéjére DOS 6.22-t teszünk, akkor szerver.
Ez mókás.

Szerintem a vasnak semmi köze ahhoz, hogy mi fut rajta. Ami meg fut rajta, az vagy server célból fut, vagy desktop célból. szerveren meg nem dolgozunk folyamatosan, mint egy desktopon.
A sportautó meg nem jó hasonlat, mivel az egy vas.
--
PtY - www.onlinedemo.hu

Nem tudom, honnan jött ez a "Linux meghatározás", hiszen az OS X-nek és a BSD-knek semmi köze a Linuxhoz, nem tudom mit kell ahhoz inni, hogy egyáltalán felmerüljön az ellentéte egy ember fejében. Az Android és a Firefox OS viszont már egyértelműen Linux alapú operációs rendszer.

A kifejezés, amivel egyetlen sorban definiálhattad volna a kritériumokat: Linux-alapú asztali/desktop operációs rendszer

Androbit informatikai magazin

+1
Pontosan igy van. Talalkoztam mar olyan nezetekkel, hogy az OSX es a BSD is Linux, mert ugye mindegyik Unix, es a Linux is Unix.

Es elismerem, valami halovany alapja van e nezeteknek is. Kb annyi hogy a majom is ember, mert kozos az osuk. Es igen, jobban hasonlitanak egymasra tenyleg, mint a teknosbekara...
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

433 MB-tal vígan megy a rendszerem! Na jó, ez azért nem teljesen így van. A naprakész Manjaro rendszerem 64 megát eszik, ha nincs elindítva semmi. Tudni kell, hogy az LXDM felület tartalmaz tálcát, start menüt meg nagyon sokmindent. Autorun részből kiszedtem jó pár dolgot.
A Firefox-om optimizáltam, 231 MB-ot eszik most és van még kb 100 MB helyem.
A programok használják a swapot is elég szépen, de ettől még jól futnak akár egyszerre is. Nyilván nagyobb memóriával talán picit gyorsabb is lehet. Igazából így sem érzem nagyon lassúnak.

A linuxok képesek jól futni kis memóriával is. Igaz nem úgy, hogy agyon terheljük a gépet, a memória használatra nekünk is figyelni kell.

Persze kb 700-800 MB-ra bővítem majd a memóriát, aztán kiderül, hogy mennyivel lesz jobb a gépem teljesítménye.

???WTF???

Azt még megértem, hogy nem Gobót használsz - ugye azt már nem fejlesztik.
Azt is hogy nem forrásalapú disztrót használsz - mittudomén gyorsabb a telepítés, kevesebb a szívás (bár itt lennének azért némi ellenérveim...)

De hogy nem is Linuxot?! Hát akkor mit?! BSD-t? BugOS-t?!

-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Én még sosem próbáltam BSD-t. Momentán nem is akarok, egyelőre abban élem ki magam hogy a kedvenc Linuxomat építgetem, de csak így offtopikként ugyan említsd már meg nekem pár szóval a kíváncsiságom kedvéért, légy szíves, miért tértél át erre, és tulajdonképpen miben jobb szerinted mint a Linux? (Feltételezem ha nem tartanád jobbnak, maradsz a Linux mellett ugye). Egyáltalán mi a fő különbség egy BSD és egy Linux közt? Nem kellenek a nagyon szakmai részletek, csak pár sorban, egy laikus számára. Kb olyan szinten mintha egy még csak Windowst látott embernek említenéd meg hogy mi a különbség a Linux és a Win közt. Ezt nem kötekedésből kérdem, nem trollkodásból, nem számonkérés, nem tartalak emiatt "árulónak", semmi bajom a BSD rendszerekkel. Egyszerűen érdekel a dolog.
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Darabszám tekintetében biztos, hogy igazad van! %-os arányban meg IMHO kiegyenlített a dolog, és ez nagyjából minden platform vonatkozásában így van, legyen az win vagy apple, nem csak a bsd/linux vonatkozásában.
Úgy is mondhatnám: az idióták aránya mindenütt azonos. :)
--
PtY - www.onlinedemo.hu

Nem feltétlenül jobb, másabb. Más felfogás, mint linux esetében.
Legutolsó linux, amit használtam, és ami van is a gépemen, az Arch. Ami benne nemigen tetszett, az a "folyamatos" kézi machinálás (na jó, ez azért néhány havonta kibírható lenne), sokszor elég adhoc-nak tűnő változtatás, állandó frissítési kényszer (ami után néha nem mennek a dolgok). Nagyon sok dolog szimpatikus benne, de egyáltalán nem az igazi. Próbáltam én is a sabayon-t, de forrás alapú rendszert nemigen akarok, túl sok a fordítási idő, "kiöregedtem" én abból, hogy napokat várjak, mire egy ablakkezelővel "felturbózott" rendszer elkészül. Bináris rendszer se lenne túl jó, nem szeretem, ha olyan dolgok is a rendszerbe kerülnek egy olyan feature miatt, amit sose használok - nem mintha azt a jó pár tíz-száz megát sajnálnám. Meg magával a systemd-vel se vagyok valahogy kibékülve.

Ezért kerestem egy olyan rendszert, ami "konzervatívabb", stabilabb a háttér, nem pedig napról-napra változik. Olyat kerestem, amiben egy kicsit lehet "hekkelni", de azért ne kelljen álló napokat a beállítással tölteni ("arany középút"). Nemigen találtam ilyen linuxot.
Viszont ezeknek a FreeBSD, úgy érzem, teljesen megfelel. A ports rendszere nagyon jól kitalált, ezzel könnyedén lehet a különböző feature-eket be- ill. kikapcsolni (szerintem még jobb is, mint gentoo/sabayon-féle USE), bináris csomagból is rengeteg van, habár azok nemigen frissülnek (de minek is, ha egy verzió jól működik... nem kell verzióbuzinak lenni). Nincs frissítési kényszer, ha működik, és hónapokig nem frissítesz, akkor sem fogja (elvileg) a rendszer összefosni magát, mert a frissítések "összeakadnak". A systemd-nek nyoma sincs, minden faék egyszerű. Jobban követi a unix "filozófiát", mint a linux.

Eddig még nem bántam meg. Felhasználóként észvesztően nagy különbség szerintem nincs, ugyanazok a programok vannak, amiket eddig is használtam. "Rendszerkarbantartóként" a fentebb említett különbségeket lehe tapasztalni. Szerintem lényeges nagy sebességkülönbség sincs, egyik oldalra se (bár mintha a build freebsd alatt gyorsabb lenne).

Ja, meg a legfontosabb: nagyon gík dolog freebsd-t használni, mostanában már mindenki szomszédpistikéje is linuxot használ, de a freebsd eléggé növeli az epenis-t :D

Na ha már jól megy a Gobo From Scratch, akkor nem kizárt hogy a következő őrültségem ugyanez lesz a freebsd-vel... De nem most, minimum 2 years later ahogy számolom.
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Az ember azert hasznal BSD-t, mint amiert nem Debiant, hanem mondjuk Arch Linuxot: mert szimpatikus neki. Mert ugyan meseld mar el, hogy neked mi bajod peldaul az Ubuntuval, miert nem azt hasznalod, miert Archot? Na, hasonlo indokbol dont valaki a BSD mellett is. Annyira nem nagy a kulonbseg, mint a Linux es a Windows kozott, szoval egy ilyen atallas sokkal fajdalommentesebb.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

A "saját"-ot teljesen felesleges volt beleirni, mert vegulis itt ugy definialtad, hogy amit te hasznalsz, szoval ez se adott volna mas eredmenyt:

"Hány gigabájt RAM van abban a saját számítógépedben, amit a leggyakrabban használsz és Linux fut rajta?

Viszont jol megbonyolitotta az ertelmezest...

Jo, tudom, igy azok is szavaznanak akik esetleg 2-en kozosen hasznalnak egy gepet... Es?

( Stradus | 2013. 10. 26., szo – 15:40 )

Jelenleg sajnos 2 GB. Eredetileg 4-ről indult, de szerencsétlen Kingmaxok esnek ki a csatasorból és mára felére csökkent a fizikai memória a gépembe. Új DDR2-es memóriákra pedig már nincs kedvem pénzt áldozni. :(
---
Ássuk el a csatabárdost!

Igazából ez igaz is lenne, de másik (új) alaplappal sem volt jobb a helyzet, ill. most kölcsönramokkal jól működik. Szóval nem alaplap. Nekem is ez volt az első gondolatom. ;)

"Kivette a RAM-ot" - nem vettem ki ramot, csak cseréltem, de kisebbre mert más nem volt. A hiba megszűnt.
Lényeg, hogy kiszűrtem a hibát.

---
Ássuk el a csatabárdost!

"Nem a ram szokott dögleni, hanem a memóriamodulok környékén a szűrőkondik." - Nem is hinnéd milyen gyakran döglenek a ramok. :P Egy szervizben dolgozom főállásban. Az szűrőköndik igen, gyakran halnak (később cápának öltöznek a farsangi bálon), de többnyire csak alsókategóriás alaplapok esetében 8-10 év fölött.
---
Ássuk el a csatabárdost!

Azért ha normálisan kezelik a memóriamodulokat, akkor azért jóval kisebb az esélye az elpusztulásuknak szerintem... Jó, a műszálas pulcsiban szerelt/tapizott gép belsejében persze, hogy döglik minden, de értelmes, gondolkodó ember ilyet (talpig műszálban szerelni pc-t) nem csinál.

Az élettartam az, ameddig bírja a cucc. Az élettartam garancia az lenne, hogy mondjuk 2 évig biztosan működik. Az, hogy 2-3 éven belül kicserélik vagy ameddig gyártják, annak semmi köze az élettartam garanciához. Az csak egy megállapodás.
Szerintettek kárpótolható az, hogy ha elromlik a memória, akkor kellemetlen helyzetbe kerülünk? Akarunk valamit csinálni a gépen és a bekapcsoláskor pityeg. Vagy szerelőt kell hívni vagy nekünk kivenni és kicserélni a gyártóval. De ez mág semmi.
Mi van ha egy telefon romlik el és hirtelen minden adat elveszik, nem tudunk másokkal kommunikálni egy ideig? Itt nagyobb kár is lehet, mint elsőnek gondolnánk. És az nem kárpótol, hogy majd visszakapjuk.
A legnagyobb probléma, hogy a gyártók még mindig nem elég felelősek a munkájukért. Olyan dolgokat dobnak ki, melyek bármikor, ne adj isten pont a legrosszabbkor romlik el.
Mondjuk ha csak egy memória romlik el és közben a gép használható, akkor nincs akkora gond. De ha utána a másik is elromlik és használhatatlanná válik a gép, akkor az nagyobb probléma. Igaz lehet, hogy valamelyik gépben csak egy memória működik.

Ha allasinterjura menet leszarja egy madar a fejedet, akkor a madar mennyiben perelheto azert, ha te emiatt nem kapod meg a kerdeses allast?

Kisse eltulzod a dolgot. Igazad van abban, hogy a mai gyartok elsosorban a mennyisegre mennek ra, es a minoseg szinte mindenutt masodlagos, azonban nem szabad a lo tulso oldalara sem atesni ezek megitelesekor, es olyanokert felelosse tenni a gyartokat, amire sosem vallalkoztak. Semmi nincs, ami orokelet plusz ket napig mukodik, es ha elromlik, akkor az altalaban mindig a legrosszabbkor kovetkezik be - amikor hasznalni szeretned. Ha valami csak all es porosodik a sarokban, arra sosem lesz kulonosebb panasz - de ki vesz arra hardvert, hogy a sarokban retegezodjon ra a por?
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

Egyébként már lenne értelme ennek. Szerinted lehet olyan rendszert csinálni, ami 1.5 Ghz-en 512 MB memóriával elfut és az a rendszer a legkorszerűbb rendszerekkel vetekedjen?
Szerintem ha az erőforrás kímélést is erősen szem előtt tartanák a programozók, akkor igen. Csak gondolj bele, hogy az ilyen gépek is milyen jók voltak régen mondjuk irodai, otthoni, üzleti felhasználásra. Pedig már akkor sem voltak igazán jól optimizálva a rendszerek, rajta futó programok.
Ma már ennél sokkal erősebb gépek vannak és azt sem lehet mondani, hogy ezek a gépeket 50-100 évig ne lehetne jól használni, ha a hardverek jól bírják. Már nem kellenek igazán bonyolultabb rendszerek és szoftverek, mert aki a jelenlegiekkel nem tud netezni, irodai csomagokat használni, nyomtatni, videókat nézni vagy szerkeszteni és még ki tudja milyenekre használjuk. Aki nem így gondolja, az menjen el pszichológushoz. Tehát már megéri igazán tartós alkatrészeket készíteni. Egyszer kell jól megcsinálni és akkor többször nem kell. Ez alól persze a szerverek képezhetnek kivételt, úgyhogy a fejlesztés nem állna meg. Ugyanakkor nem biztos, hogy minden területen rá kell kényszerülnünk folyamatos cserékre.
Most lehet jönni azzal, hogy a böngészők például egyre több memóriát esznek. Ez többnyire a memóriaszivárgás és a nem jó optimizálás eredménye. Ha például bezárok egy fület, akkor a memória egy jelentős részének kéne felszabadulnia. Ha meg nem ez történik, akkor azt memória pazarlásnak hívjuk.

Az a baj, hogy te egy idealis vilagot veszel alapul. Sajnos, ha tartos hardvereket keszitenenek, az osszes gyarto rovid idon belul csodbe menne, mert nem bovul olyan utemben a userbase, hogy fenn tudnak magukat tartani. Pont azert ilyenek ezek a cuccok.

Ami a szoftvereket illeti: az eroforrasigenyt nem feltetlen maga a szoftver tamasztja, sokszor meghatarozo a framework is, amiben az keszult. Mondok peldat: mostanaban rengeteget jatszok a MineCraft nevu jatekkal, ami egy Java-ban irt, reszben OpenGL-t hasznalo cucc. Ha megallitom a jatekot, pont ugyanannyi eroforrast eszik, mintha nem allitanam meg. Ez foleg azert van, mert a Java nem kepes olyan szinten menedzselni a sajat eroforrasait, hogy ha epp inaktiv a jatek, akkor szabaditson fel CPU-t/memoriat. Es ezt abszolut nem lehet a jatek fejlesztoinek a szamlajara irni.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

Akkor nem terjedt volna el ennyire. Ugyanaz a játék elmegy telefonon, tableten és PC-n, ráadásul ugyanaz a .JAR fut Windows-on és Linux-on. (Hogy Android-on is ugyanaz a .JAR fut-e, azt nem tudom.) Valószínűleg tudatos választás volt a Java, és nem érdekelte őket, hogy akkor is eszi a laptop akksiját, amikor éppen áll a játék.

( Replaced | 2013. 10. 26., szo – 16:23 )

ez az eszkoz a telefonom

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

( zeller | 2013. 10. 26., szo – 16:39 )

1GB alattot írtam, bár kételkedem abban, hogy poli definíciója szerint az openwrt-t futtató router belefér-e :-P Ha nem, akkor majd törlöm a szavazatomat.

( GerzSonka | 2013. 10. 26., szo – 17:06 )

Saját szgépemben 8 GB, de a linux szerintem desktop használatra alkalmatlan, így olyan (saját) gépem nincs, amin linux van.
(Mondjuk ha a munkahelyi rendszert is számítjuk (HUB-os felhős akármi) akkor "> 16 GB")
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods 

Get dropbox account now!

Amíg GerzSonka szavaz a saját pénzével, addig releváns a véleménye. Nyilván, mivel mindenki másra használja a desktop gépét, ezért másik az igények.

Én például elég jelentős időt töltök .NET körül desktop gépen, ezért *nekem* nem alkalmas a Linux. Ha neked igen, akkor használd egészséggel, nekem sajnos megmarad a szerverek világában.

Kezdetnek, a legtöbb desktop architektúra hardwereinek maradéktalan és teljes körű támogatása, értve elsődlegesen videoeszközöket. Utána jöhet a kommersz hardwerkomponensek gyártóinak az adott os gyártói szintű támogatása. Végül, talán egy egységes, felhasználóbarát, kompakt, optimalizált, tesztelt, alacsony erőforrás-igényű szoftverkörnyezet biztosítása.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Az OSX maradéktalanul támogatja a saját hardware platformját. Ha egy OS azt állítja magáról, hogy egy HWt támogat, akkor támogassa azt maradéktalanul, ha viszont multiplatform akkor minden egyes platformot. Hogyne, MS lobbi... Nem inkább az, hogy egy kókányolt, állandóan változó, marginális rendszert, nem lehet gazdaságosan támogatni?
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"... a saját hardware platformját ..."
Ami marhaság. Próbálj meg akármilyen gyártótól szerzett intel alapú cuccokból összerakni egy gépet, és tegyél fel OSx-et. Lehet, hogy nem fog sikerülni, ugyanis az OSx nem HW platformot támogat, hanem megadott gyártók megfelelő fw-rel ellátott cuccát.
Ilyen alapon Te is összeválogathatod a dolgaidat Linux-hoz, és hirdetheted az igét, hogy ez a támogatott platform.
--
PtY - www.onlinedemo.hu

Az OSx lehet, de az OSX eleg jol megbirkozik a feladattal a sajat hardverplatformjan, aminek az alapja "tok veletlenul" jelenleg egy Intel CPU. Hiena nem is allitott sem tobbet, sem kevesebbet. Az meg, h ki milyen taknyolt Intel/AMD/Via/Whatever vasra mit hogyan akar felpakolni, az egyeni szoc. problema.

---
pontscho / fresh!mindworkz

Linux alá szabadon választhatsz hardvert, és ha Linuxot használsz, akkor ezt tudod, és aszerint válogatsz. Ha szar hardvert választasz, az az egyéni szoc. probléma, és ezt nem írnám a Linux rovására - miszerint alkalmatlan desktopra. Úgyhogy ezt a tényezőt ennek fényében kihúzhatjuk :)
--
PtY - www.onlinedemo.hu

Ez mindig is igy volt, operacios rendszertol fuggetlenul. Az egyetlen kivetel, h ha az os azt hazudja magarol, h fut rajta, akkor fusson is, ne csak ugy csinaljon. Mint pl. a francia rtl8139d esete a a FreeBSD-vel, vagy mint ahogy a linux jart a Via IDE vezerloivel vagy a korai SATA driverekkel. Pl. a 2.4.18 kozeli idokig kisebb fajta isteni csoda volt, h nem tortentek tomeges adatvesztesek.

---
pontscho / fresh!mindworkz

Ritka az, amikor alkalmatlan a linux desktopra. A gépnek megfelelő disztrubiciót kell megválasztani. Nálam ez bevált. A laptopom 1.5 Ghz celeron 433 MB memóriával és integrált videókártyával. Nyilván több linuxot próbáltam és egy ilyen régi hardverrel gondjaim voltak. De aztán rátaláltunk az LXDM-es Manjaro(mandzsáro) linuxra és az jól bevált. Nemrég jött ki az újabb kisebb frissítéssel, amit tegnap fel is raktam és tökéletesen működik. Ebből látszik,hogy fejlesztik és tartom a lépést velük.
Legyen Ubuntu és más változatai, Debian, UHU stb linux, mindegyik fejleszti valamilyen eszközre, valamilyen felhasználói rétegnek. Részben valóban megválasztják az eszközöket és felhasználókat. Részben meg mi találjuk meg a számunkra megfelelőt, ami az eszközre is illeszkedik.
Töb ezer linux disztrubució létezik. Természetesen én elfelejthetem a KDE felületüt, hacsak nem az én gépemre fordítódik le a processzorom utasításkészleteinek megfelelően, mint ahogy azt egy régebbi befagyott fejlesztésű linux disztriuciónál történt.
Megjegyzem,mivel a Manjaro Arch linuxtól vett át dolgokat, egy pár MB-os netes telepítője is van, ami révén én rakhatom össze a rendszert. Elvileg ehhez már kell némi szakértelem.
Azt is megjegyzem, hogy a viszonylag jól lebutított Windows XP is megy a laptopomon. Kb ugyanolyan teljesítménnyel. A linux viszont ingyenes a programjaival, ezért is szeretem. Meg stabilabb is, eddig még semmi probléma nem volt vele.

Egy kis több memória lett, 768 MB összesen. Igazán nem tapasztalható különbség, talán az miatt, mert jól optimizáltam a rendszert a szöftvereivel együtt. Vagyis inkább beállításnak nevezhetjük ezt.
Eddig a böngésző akadt be egy kicsit, amikor picit több memóriára volt szüksége és a swapba írt. Már ez nem jellemző.
Ha fordítás van, akkor a memóriában elfér az általában, ami le lesz fordítva. Persze hamegy alatta a böngésző, akkor picit gyakrabban írhat még ilyenkor a swapba.
Firefox, Skype, btsync például simán tud futni egymás mellett.
Mondom, LXDE felületről van szó, továbbra is Manjaro linux. Gnome, KDE nagyon zabálná a memóriát, ugyanakkor nemigazán jobbak az LXDE felülettől. Mivel az LXDE kiszolgálja az igényeimet, ezért nem is használok erőforrást jobban zabáló felületeket.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy 1 GB bőven elég lehet, ha intelligens módon választjuk meg a programjainkat és intelligensen használjuk.

Barokkos különbség, hogy az OSX csakis a saját platformját támogatja és nem hirdeti magát generikus desktop OS-nek. Sőt kifejezetten ellenzik, nem brand vasra történő telepítést.
Míg az OSX-nél tudod, hogy mit kell összeraknod, linuxnál sokszor csak reménykedhetsz, hogy működjön és még sokszor egy meglévő modul sem jelent teljeskörű támogatást.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Végül, talán egy egységes, felhasználóbarát, kompakt, optimalizált, tesztelt, alacsony erőforrás-igényű szoftverkörnyezet biztosítása.

Van olyan rendszer, ami ezek közül legalább 4-et (50% + 1) maradéktalanul teljesít?

Amúgy szép buzzwordök, de értelmezhetnéd is őket:
* Egységes, mint kötelező, vagy egységes, mint default egységes, de cserélhető?
* Milyen felhasználónak legyen barátja? R=1-eknek, akiknek a legjobb, ha kb. egy darab checkbox beállítási lehetőséget kapnak és még azt is csak felügyelettel (pl. rendszergazda jelszó) állíthatják át, vagy power user-nek, aki mondjuk adott esetben idegösszeomlást kap, ha valamit csak GUI-n tud beállítani és ehhez például egy több tab-ot tartalmazó dialog ablakot is kezelnie kell, ahelyett, hogy tolna egy konzolos parancsot?
* Mi az, hogy kompakt? Méretre? Használj fájlrendszer szintű tömörítést és sok dinamikus libet. [flame]Funkciószegény? Ott a GNOME 3 :)[/flame]
* Definiáld az alacsony erőforrást igényt! Egy Raspberry Pi-on elindul az már jó? Vagy 8086-on is fusson 640k rammal?

Szerk.: Amúgy szvsz. a biztonságosság is egy minimum elvárás kéne, hogy legyen.

BlackY

Van, sőt 25 évvel ezelőtt is létezett ilyen. Pl, bármilyen meglepő, de a fizetős OS-ek mindegyike átesik valamilyen szintű tesztelésen.
Egységes, hogy egy adott OS, egy adott felépítést követ, a belső mechanizmusai szabványosak és átjárhatóak.
Felhasználóbarát, elsődlegesen az R=1 useren van a hangsúly, lévén ők az elsődleges desktop userek, de nem zárja ki, hogy a power user is elégedett legyen. BTW, a win8 elég jó ilyen tekintetben.
Kompakt. Igen méretre.
Kezdetnek, mondjuk, az ablakozó rendszer ne foglaljon 100MB memóriát. Egy egyszerű alkalmazás indítása ne járjon 10-20MB foglalásával és egy A4-es lap nyomtatása közben ne tűnjön el 2-300MB memória. Az egy dolog, hogy egy RasPi-n elindul és az is egy dolog, hogy használhatatlan, nagyjából mint a 8MHz-re downclockolt, 20MB-os PI-esen a WinXP.
A biztonság csak egy illúzió.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ha valamilyen szintű tesztelés kell, akkor - ha fizetős OS-ek is játszanak - RHEL licensz és a vonatkozó HCL: https://hardware.redhat.com/.

A második mondatod továbbra is egy mánázser-barát semmitmondó kijelentés (melyik belső mechanizmusai? Mit tekintünk belső mechanizmus alapján az OS részének és mit nem?).

SZEMÉLYES ÉS ISMERŐSI TAPASZTALAT KÖVETKEZIK, MAGÁNVÉLEMÉNY, NEM OBJEKTÍV. A Win8 mindkettőben bukott. A Win8-ra kényszerűségből [új gép, ilyesmik] váltó ismerőseim többségénél a "Mi a szar ez!?" volt az első reakció és bár meg tudták szokni, ez nem feltétlenül a felhasználóbarátság mindapéldánya. És ha már egységesség: mennyire egységes az, hogy egy WLAN kapcsolat részletes beállításához találkoznod kell a metro felülettel is (jobb sáv, mint kapcsolat-választó) és a desktop felülettel is (a korábbi rendszerekből itt maradt beállító dialógus ablakok). Egy alapvetően skizofrén rendszert felhasználóbarátnak nevezni legalábbis megkérdőjelezhető.

Akkor mi legyen a minimum HW, amin el kell indulnia és milyen alkalmazásokat milyen válaszidővel kell futtatnia, hogy elfogadható legyen?

Nem illúzió, de valóban nem egy logikai érték, hanem valószínűségi változó.

BlackY

Belső mechanizmusok, átjárhatóság, etc. Nulladik körben nézz körül a POSIX táján, utána meg nézd meg, hogy a szolgáltatások be- és kikapcsolása, indítása, leállítása, konfigurációja mennyire egységes, a naplózásuk mennyire homogén, mennyire biztonságos és egyenszilárdságú a frissítések kezelése (függőségek kezelése, patch telepítés, eltávolítás (és itt nem a "--justbecause --force --downgrade kapcsolókkal feltolom a régebbi verziót" hákolásra gondolok), de említhetném a rendszer beállításainak egységes (felületről történő) kezelését is.
Attól, hogy valami szokatlan, még nem lesz sz@r - csak új, ismeretlen. Az ismerőseidnek ez a két dolog egybeesik - van ez így - ők a változatlanságot szeretik; gondolom, ha Windows 3.1-gyel kezdtek volna, akkor minden, ami utána következett/következik "miezasz@r" lenne.
A memória/erőforrásigényre példaként a QNX-et tudnám hirtelen citálni: anno egy darab 3.5"-os (1.44MiB) flopi elég volt ahhoz, hogy az akkor elterjedtebb hálókártyák mellett modemes (ppp) kapcsolatot is kezeljen, GUI, böngésző, tok vonó. Kisarkított példa, de akkortájt Wintel környezetre íródott böngésző (igen, feature-set szempotnjából nagyobb tudású, aminek a 2/3-át max. a felhasználók 1/3-a használta) is nagyobb volt, mint egy flopi.
A biztonság nem állapot hanem folyamat - elsőre meglepő kijelentés, tudom (nem saját gondolat), de ha alaposan átgondolod, kiderül, hogy teljesen igaz.

POSIX: hivatalosan nem, de többé-kevésbé teljesíti a Linux. Mac OS hivatalosan is. Windowson ha szerencséd van olyan kiadást találtál, amihez extraként tudsz telepíteni egy plusz réteget, hogy POSIX kompatibilis legyél.

Szolgáltatások indítása/leállítása, naplózás stb: ott a systemd. Az összes problémát, amit felsoroltál, megoldja (különösen, ha külön vesszük a szolgáltatás és magának a programnak konfigurációját, mint ahogy az pl. Win-en is van). Az egységes konfigurációs nyelv beállítása ötlete meg láttuk milyen pozitív fogadtatást kapott.

Az egységes csomagkezelésre ott a PackageKit, ha random disztró csomagkezelője nem támogatja, tessék a csomagkezelőnél feature requestet / bug reportot küldeni. A rollback-re valóban a "korábbi verzió visszatelepítése" a legegyszerűbb megoldás (Windows update is kb. ugyanezt csinálja, AFAIK), de ott van pl. a Snapper, ami teljes csomagkezelési tranzakciókat tud visszavonni (COW-képes fájlrendszer [btrfs]/block device [lvm] kell neki).

A rendszer beállításainak egységes felületről történő beállítás: nézd meg a SuSE-os Yast-ot vagy a RHEL/Fedora system-config-* csomagjait.

A szokatlanságon még átlépnék, Win8-nál az igazi probléma tényleg a tudathasadásos lét: nem tudja eldönteni, hogy ő akkor most tablet vagy desktop OS akar lenni (így egyszerre mindkettő). Nézd meg pl. ezt a screenshotot: http://idoc.vsb.cz/miranda2/export/sites-root/idoc/en/okruhy/cit/tuonet… Ha nem láttam volna már élőben, gond nélkül rámondanám, hogy valami gyerekes UI-jú desktop virtualizációs programban fut egy Windows, az oldalsáv pedig annak a beállító menüje, mert hatalmas kontraszt van a két felület között.
A Win 3.1 óta követett evolúciónál pedig folyamatosan volt egy-két biztos pont: pl. az ablakok. Így hívják a rendszert is. Win8-ban fogták ezt a 20 éves absztrakciós szintet, és fölé raktak még egyet (gyakorlatilag most már egy csempében futnak az ablakaid), így felület alapján nagyobb váltás van mondjuk egy Win7 <-> Win8 között, mint egy Win 3.1 és Win7 között (aminél tényleges különbség abban van, hogy hogyan indítod el az ablakaidat (az alapból megnyíló program menedzser vagy hogy hívják izéből, vagy a szintén 15+ éves tálcáról/Start menüből).

Nevezhetjük illúziónak, logikai vagy valószínűségi változónak, folyamatnak, akárminek; ha egy rendszerben olyan biztonsági rések vannak by design (!), amiket kompatibilitási okokból fenn kell tartani (példáért nem kell messzire menni, Explorer és az ActiveX), akkor a kiinduló állapotban kevésbé biztonságos, mint amiben nincsenek ilyenek (vagy nem ezek vannak, de az alacsony piaci részesedés miatt nem foglalkoznak velük).
És igen, le lehet tiltani mindent, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent (a felhasználóbarátság rovására megy) és igen, lehet víruskergetőt használni (a sebesség rovására megy), utóbbiak ráadásul mostanában már inkább security suite-ok (sebesség, felhasználóbarátság és egységesség rovására megy, gyakorlatilag egy rendszer komponenst tettünk változtathatóvá).

BlackY

A systemd nem átjárható (van, ahol részben ott van, van, ahol még részben sincs). Az xml erőltetése a konfigokra pláne növelné az átjárhatatlanságot-átláthatatlanságot. Csomag/patch kezelés: majd ha lesz patchrm linuxra, akkor térjünk vissza a témára. Az egységes beállítási felület témában javaslom a SMIT-tel való ismerkedést.

A systemd egyelőre nem átjárható, viszont de facto szabvánnyá kezdi magát kinőni a disztrók körében. Fedora már 4 release-el ezelőtt, openSUSE az előző release-nél (huszonnéhánynap és itt a harmadik kiadás, amiben default a systemd), RHEL-nél jön a 7-el, 12-es SLES/SLED-ben is benne lesz tippre. Arch, Mandriva, Mageia stb. szintén default, a Debian és leszármazottai a problémások.

A topicból nem csak az derül ki, hogy az XML, hanem hogy BÁRMILYEN egységes formátum halálra lenne ítélve, mert egyesek, mint a családon belüli erőszak áldozatai, "de én mégis szeretem" felkiáltással védik az N+1 különféle formátum megoldást.

Mi az, amit hiányolsz a Yast-ból és benne van a SMIT-ben?

BlackY

A rehel7 azért nagyon a jövő zenéje - a RHEL5 életciklusának is messze van a vége, nem hogy a RHEL6-é... (RHEL6 production 1 vége: 2016 második negyedév)...
Az n+1 különböző konfig-megoldás több okból is él és virágzik: ugyanannak a sw-nek a fejlesztői is össze bírnak veszni ilyesmin, és itt egy mindenki (?) által elfogadott valamin ment az agymenés - bölcsek köve, vagy svájci bicska, persze, de a sok mindenre jó az könnyen oda vezethet, hogy "semmire sem jó igazán" megoldás adódik.
Windows alatt ott a registry, és mégis vannak cuccok, amik nem azt, a Windows-on kváziszabvány eszközt használják a beállítások tárolására, hanem például a többi n+1 platformon megszokott szöveges fájlt, mint ahogy az openvpn is teszi. Pont, hogy átjárható legyen az alkalmazás a különböző platformok között.

Süsü-höz marha régen volt szerencsém, így nem tudom, azóta mit és hova fejlődött a Yast, de hogy smitty-vel alaposan meg lehetett tanulni, hogy egy-egy beállítás során ténylegesen mi történik a háttérben, az biztos, Yast-tal meg nem igazán...

RHEL 7 szerintem Q2 2014 vége felé kinn lesz (természetesen ez csak tipp).

Yast-nál csinálsz egy snapshotot előtte és utána, aztán kérsz egy diff-et, és pontosan látod, hogy milyen konfig fájlokat dobott össze mondjuk egy LDAP back-enddel futó DHCP szerver összeállításához. Viszont továbbra sem tiszta, hogy akkor most kell egy központi vezérlő UI, vagy csak addig kell egy központi vezérlő UI, amíg a standard feladatok parancssori megvalósítását meg nem tanulja a user, vagy... mi a pontos igény?

BlackY

Nem az a lényeg, hogy mikor lesz kint, hanem az, hogy az előző verziók meddig lesznek támogatottak. Ugyanis hiába jön ki akár RHEL9, ha közben a vállalati környezetben a RHEl6 is támogatást élvez - nem fognak átmigrálni rá.
Ezért mondom, hogy más a Yast meg a SMIT elgondolása a dolgokról - smit-ben megcsinálod, aztán kéred a scriptet, hogy mit fog majd csinálni. A normál/standard konfigfájlokat használva, nem valami központi "mindentbele" vackot (oké, tudom, ODM, de abba messze nem kerül bele minden), amibe nem jó, ha belematatsz kézzel, és persze az abból generált fájlokat se módosítsd közvetlenül.
A két lehetőség, azaz a menüs, egyszerűen kezelhető megoldás a "rutinfeladatok" elvégzésére szolgáló eszköz mellett a standard unix-os tool-okkal az adott alkalmazás/komponens szokásos konfig állományainak a matatása is működjön.

Yast is modultól függően (per pill nem találtam ilyet*, de biztos van, aminek saját konfig fájlja is van) közvetlenül a konfig fájlokat olvassa/írja vagy az adott programmal (pl. a software installer a libzypper) közös libeket használ.

*: mondjuk csak szúrópróba-szerűen átírogattam konfig állományokat és megnéztem, hogy megjelenik-e a változtatás Yast-ban

BlackY

Saját mindennapos cselekményeimből, hobbimból, stb körülbelül a webböngészésre korlátozódik, amit linuxon meg tudok csinálni, de ha csak ez lenne az összes elvárásom vennék egy tabletet, és kidobnám a számítógépemet.

- Sokat játszom. Tudom, loooser vagyok, de ez van. 68 jogtiszta, legális Steam játékomból egy darab fut linuxon.
- Windows Phone fejlesztés: ennek viszonylag alacsony linux környezetben a támogatottsága, bár lehet, hogy én vagyok a béna, és hekkelhetnék Visual Studio Professional 2012-t a gépemre, sorry, hogy nem szenvedtem vele, erről a prekoncepcióim tehetnek, lehet savazni érte.
- Nem találtam még olyan ablakozó, mittudomén milyen csodát linuxra, ami out-of-the box átáll kétmonitoros üzemmódba, amint rádugok egy HDMI kábelt, és visszaáll egymonitorosra, ha lehúzom. Ezt elhiszem, hogy meg lehetne varázsolni, meg megkerülni, de a hangsúly az "out-of-the-box"-on van.
(disclaimer: az out-of-the-box azt jelenti, hogy először rádugom, jobb klikk, felbontás, két monitor, Apply. Kábel kihúz, vissza egy monitorra, kábel bedug megint szét két monitorra.)

Hirtelen ezek jutnak eszembe, de majd ha még hazaérek, és csinálok valamit, ami linuxon szintén nem, vagy csak nyögvenyelősen menne, szólok. ;)
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods 

Get dropbox account now!

Ahha... tehát használhatatlan, mert Windowsra fejlesztéshez nem alkalmas. Én meg azt figyeltem meg, hiába olvasgatom az Atmel dokumentációkat, nem kerülök közelebb a PIC-re való fejlesztésben a probléma megoldásához. Elbizonytalanodtam, hogy ettől az Atmel vagy a Microchip mikrokontrollerek használhatatlanok-e...

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

_Neki_ adott célra nem használható. Pont. Én is Windows XP-t használok desktop-on, mert van jó sok olyan szoftver, ami más platformon futó alkalmazással jelenlegi ismereteim alapján nem, vagy csak korlátozottan váltható ki. A Garmin Mapsource például ilyen, de Artisteer sincs Linuxra, a munkához használatos VPN kliens dettó, hogy a mobiltelefonokat _normálisan_ kezelő (Nem csak Android-os készülék van a világon) backup/címtár/sms/háttértármatató alkalmazásokat már ne is emlegessem... (Sony Ericsson k800i, Nokia 500, Nokia C3). Mondjuk a Finale (kottaszerkesztő) Printmusic verziója a legutóbbi nagy karbantartás után már nem került vissza, azt "elsodorta" a MuseScore, de ahogy látom, például a mapszósz :) nem fog így járni még egy jó ideig.

Amit írsz, azt elfogadom, csak az a baj, hogy mást írt. Ezt:

a linux szerintem desktop használatra alkalmatlan

Nem pedig azt, hogy azokra a feladatokra, amire ő használja a számítógépet, a Windows való. Szerintem eléggé nyilvánvaló, hogy Windows-ra windows-os környezetben, Linuxra pedig linuxos környezetben célszerű fejleszteni. Vagy mondjuk van egy Windows-ra írt játékprogram, azt Windows-on kell futtatni. Nekem sem jut eszembe Linuxra fordított programot Windows-on futtatni, s nem teszek afféle kijelentéseket, hogy a Windows alkalmatlan desktop használatra, mert nem fut rajta a linuxos alkalmazás.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Akkor pontosítok: szoftver-ergonómia terén bőven van mit tanulni az opensource világnak. Javuló a tendencia, de a kényelmesen használható, kézreálló felületekkel még nagyon sok alkalmazás adós, sokszor csak azért hogy más legyen az adott app, mint a többi. És ez nem túl előnyös. Hogy finoman fogalmazzak...

Az operációs rendszer és az alkalmazás nem ugyanaz. Bár tény, hogy a rétegzés határvonalát nem feltétlen egyszerű meghúzni.

A linuxos desktop környezetek sokszínűségéből adódóan én a linuxos környezetet érzem használhatóbbnak, hiszen választhatok olyat, ami az adott feladathoz és igényeimhez a legalkalmasabb. Mellesleg egy-egy környezet is igen testreszabható.

Az alkalmazások vonatkozásában példaként megemlítenék egy windows-os és egy linuxos Firefox-ot. Olyan hatalmas különbséget nem tapasztalok.

Ha a kérdés úgy merül fel, melyik oprendszerre milyen alkalmazások vannak, itt valóban lényegesen nagyobbak az eltérések, s erősen a feladattól és a felhasználótól függ, melyik rendszer javára. Ha valakinek meggyőződése, hogy kiütéses lesz az arca, ha nem MS Office-t használ, akkor nyilván a Windows lesz a jó választás. Ha egy másik felhasználónak a linuxos utility-k és a testreszabhatóság fontosak, akkor ott bizony a Linux lesz a nyerő.

Nem hinném, hogy két vagy több fejlett operációs rendszert, családot olyan sommásan össze lehet hasonlítani, amelynek eredményeként kijelenthetjük, hogy az egyik jobb, mint a másik. Ez feladattól és felhasználótól függ. Értelmesebb arról beszélni, kinek mi jön be, bár ez meg kicsit olyan, mintha arról beszélnénk, ki milyen tulajdonságokkal rendelkező hölgyeket preferál. Szóval lehet róla beszélni, időtöltésnek jó, de előrébb nem leszünk vele. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A baj, hogy sommásan kijelentette, mint valami igazságot. A desktop célokra alkalmatlan nem ugyanazt jelenti, mint a számomra az adott feladatra célszerűtlen.

Nézd, nekem egy Windows nem célszerű, mert mást várok egy számítógéptől, mint amit egy Windows nyújt. De ettől még nyilvánvaló ostobaság lenne, ha kijelenteném, hogy a Windows 8|7|Vista|XP alkalmatlan desktop felhasználásra. Dehogy alkalmatlan, csak nekem másra van szükségem.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( emberk | 2013. 10. 26., szo – 18:33 )

16Gb, de néha kevés.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Heroes 3 :) Na de nem. Ionoptikai szimulációk. Alapvetően elég a 16Gb (kb 6-8 Gb ami általában fogy), akkor kevés amikor "kopást és hibát" szimulálok, hogy akkor mi történik, mert ez esetben piszok jó felbontás kell.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

( bbandi | 2013. 10. 26., szo – 18:43 )

4 a céges notiban (erre szavaztam), de ha saját lenne, már 8 lenne benne (az itthoniban annyi van, csak azon meg ritkán megy linux).

( whitehawk v | 2013. 10. 27., v – 02:17 )

Mind az asztali, mind pedig a mobil gépemben 8GiB RAM van. Ez egyelőre elégnek tűnik :)
Előtte 2 volt mindkettőben, amit először 4-re akartam növelni, de a jövőre is gondolva 8 lett...

Software is like sex, it's better with a penguin. :D (r)(tm)(c) آكوش

( janoszen v | 2013. 10. 27., v – 19:11 )

Az enyemben 32 GB lenne, ha lehetett volna kapni anno 8 GB low profile RAM-ot. Mivel a huto ala csak az fert bele, igy 16 GB lett a vege, de talan csak massziv mennyisegu 32 bites kep panorama mergelesenel akadt el benne. (Ez utobbi Windows, Photoshop)

( f0xhu v | 2013. 10. 27., v – 19:34 )

Amit leggyakrabban használok, az egy munkahelyi Dell Precision T3600 workstation, Linux-szal, benne meg egy VMWare WS 10-ben futtatott Win7 guest-tel. Benne 8GByte RAM van. Itthon van egy ratyi Asus notebook-om, viszont elérem vele a leggyakrabban használt Linux-os gépem, így bármikor tudok dolgozni is vele. :P

--
A gyors gondolat többet ér, mint a gyors mozdulat.

( ris | 2013. 10. 28., h – 11:32 )

6GB de szinte teljesen felesleges... Sosem tudtam 4-nel tobbet hasznalni. (Debian+IceWM)
---
Where there is a shell, there is a way.

( turul16 v | 2013. 10. 29., k – 07:29 )

Notebook, rege gep (4+ ev) 8 GiB.
1.5 eves gep 32 GiB.
Virtualizacio nelkul "nehez" 16GiB nal tobb ramot hasznalni, virtualizacioval meg el megy mint a szel.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.