A Battlefield igazgatója szerint a Linuxnak csak egy ütős játékra lenne szüksége játékplatformként való elterjedéséhez

Linux

Lars Gustavsson, a Battlefield játékok mögött álló DICE kreatív igazgatója nemrég arról beszélt, hogy szerinte egyetlen egy ütős játék elég lenne ahhoz, hogy a Linux mint játékplatform berobbanjon a köztudatba és ismertté váljon.

A cikk itt olvasható.

( heckles04 v | 2013. 10. 13., v – 15:27 )

remélem nem a Battlefiledre gondolt mint ütős játék
-------------------------------------------------------------------------
Nem, de lehetne.

( jupiter2005ster v | 2013. 10. 13., v – 16:36 )

én kifejezetten örülnék, hogy ha berobbanna a Linux a köztudatba és végre a HW/SW gyártók is elkezdenék "sokkal"jobban támogatni és driverket valamint sw írni hozzá.

sok szituációban azért nehéz Linuxot használni mert hiányzik a sw vagy a driver. Már mint ami megfelelő lenne az adott szituációhoz. PL.
Canon mg3150 scanner :( - csak ubi...... (mondjuk még nem próbáltam, de miért nem lehet egy DEB és RPM csomagot is készíteni? miért minden csak ubi központú?
--
A legértékesebb idő a pillanat amelyben élsz.
http://phoenix-art.hanzo.hu/
https://sites.google.com/site/jupiter2005ster/

ez a baj. a töredezettség. szerintem ebből az lesz, hogy ha befut egy disztro a többi kipusztul....
vagy legalább is gerilla harcosként fog vegetálni... :(
--
A legértékesebb idő a pillanat amelyben élsz.
http://phoenix-art.hanzo.hu/
https://sites.google.com/site/jupiter2005ster/

( prion | 2013. 10. 13., v – 16:46 )

az az érzésem itt nincs igaza. mert az emberek többsége egyetlen OS-t akar használni a mindennapokban, szóval szerintem az egész környezetnek rendben kell lennie, hogy a nem IT érzékeny ember a linuxnál ragadjon. pl játéktéren kell akkora kínálat, ahol már nem vágyik vissza win alá. nem kell, hogy minden játék meglegyen, de legyen elég sok.

Azért ezt nem lehet összehasonlítani mondjuk egy új konzol vásárlásával szerintem, tekintve, hogy Linuxot simán feltolsz Win mellé dualbootba mindenféle külön HW fejlesztés nélkül (feltéve, hogy a HW támogatott). Ha pedig lenne valami tényleg komoly game (valami AAA) dedikaltan csak linuxra, az lehet kicsit tényleg megmozgatna 1-2 embert hogy eme kis kellemetlenség ellenére is kipróbálják az adott játékot.
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

Azt a részt vitattam, hogy az emberek többsége egyetlen OS-t akarna használni a mindennapokban. Ez egyszerűen nem igaz. A valóság maga cáfolta meg ezt a hipotézist, ami egyébként logikus és akár igaz is lehetne. Nem véletlenül készített már a 2000-es évek eleje óta mobil és tablet Windowst is a Microsoft. Egyik sem lett átütő siker, a Windows XP tablet edition még átmenetileg sem tudott kimutatható eladásokat generálni. Ebből azt a következtetést vonták le Redmondban, hogy tabletre nincs igény az okostelefont pedig csak egy másodlagos fontosságú termék. Elég sok éve volt a Windowsnak arra, hogy bizonyítson és igazolja azt a hipotézist, hogy az azonos OS a legfontosabb vonzereje a mindennapok termékeinek.
Majd jött egy Apple csinált egy okostelefont egy teljesen más OS-sel, teljesen másként működő UI-vel mint a Windows és hatalmas siker lett. Kicsit később ugyanezt megcsinált tablet képernyőméretben és ott is működött. Az Apple nyomában a Google megcsinálta nagyjából ugyanazt a UI-t egy szintén nem Windows OS-sel, és átvette azt a szerepet az Apple mellett amit korábban a PC és Windows képviselt. Az Android is hatalmas siker lett.
Ha igaz lenne, hogy az emberek többségének számít az, hogy egyetlen OS-t használhasson akkor ezek az események nem következtek volna be.

Egy saját Linux telepítés nyilván nem hasonlítható össze egy konzol vásárlásával ahol az 'install' a hdmi és a tápkábel csatlakoztatásából áll. Most előállt konzoloknál egy olyan szituáció ami még korábban soha. Lesz egy konzol amit több gyártó is gyártani fog és még otthon is összerakható. Az otthoni konzolmanufaktúrák eddig kimerültek a chipelésben. Az EA pont a másik erős játékos a Valve mellett az online PC játékboltok piacán, bár jelentős lemaradásban van az Origin a Steam mögött. A DICE pedig már nem önálló Digital Illusion hanem az EA leányvállalata. Attól még, ha kihozzák a Battlefieldet linuxra az nem lesz kapható a Steambox boltjában. Így az egész eszmefuttatásnak nincs sok értelme, mert az érintett vásárlók (többségük) Steamboxot fognak venni és nem Linuxos PC-t játékra. Ezért az Origin telepítésével sem fognak bajlódni, még akkor sem ha az véletlenül megjelenik linuxra-SteamOS-re. Innentől az egész felvetés teoretikus marad, az EA már a Battlefield 3-mat sem tette be Steam játékbolt Windows szekciójába, a DICE pedig nem hozhat terjesztésben önálló döntéseket.
Úgy egyébként általánosságban igaza van Lars Gustavssonnak, ezt nagyon jól tudják a Valvenál is de ők nemcsak beszélnek erről hanem már a prototípusok osztogatásánál tartanak. Lesz a közeljövőben egy ilyen ütős játék de az nem a Battlefield 4 lesz hanem a Half-life 3, amit a Steam-controller demó alapján valószínűleg hamar követni fog egy Portal 3 is.

Azt a részt vitattam, hogy az emberek többsége egyetlen OS-t akarna használni a mindennapokban....

Az egesz gondolat meneted es a teljes postod ott szurod el, h az emberek tobbsege ballisztikus ivben szarja le, h milyen os-t hasznal a routereben, a tv-ben, a kavefozoben, az autojaban, egyetlen egy kovetelmeny van, mukodjon.

---
pontscho / fresh!mindworkz

Semmi olyan nem írtam ami ennek ellentmondana. Bár így tömören nem írtam le egy mondatban, de ugyanez a konklúzióm. Az emberek nem OS alapján vásárolnak gépeket, ezt csak néhány pallérozott elme magából kiindulva gondolja így. Nem akarnak egyetlen OS-t használni az emberek, teljesen igazad van, szarnak rá milyen OS van a kisebb nagyobb gépükön csak működjön, lehetőleg jól.

Van azert meg egy par megoldatlan problema. Kezdenem azzal az overkill ficsorrel, hogy egyseges billkombok. Amig olyannal talalkozni, hogy pl van app ami ctrl+w- vel bezarja az ablakot es egy par masik ami nem addig vicces az egy os mindfelett profecia. De pl. ctrl+c es ctrl+v az appok kozott - foleg terminal ami pl az adott kornyezet sajatja - nagy kiralysag lenne. Aztan johetnek az AAA jatekok, hogy a tortenet meghato zene mellett veget erjen es a jo elnyerje a megerdemelt fele kiralysagot es csaj bugyijat.
--
zsebHUP-ot használok!

Az érintőképernyők mellett még a korábbiaknál is kisebb jelentősége lesz a hotkeyeknek. Játékok világa egyébként is másról szól. Irodai és más számítógépes munkánál van legalább egy alap szintű professzionalizmus a felhasználói oldalon ami megbirkózik ezekkel ez inkonzisztens hotkey problémákkal. Szerintem előbb kerül érintőképernyős hotkey-kiváltó sáv a funkciógombok fölé a billentyűzeteken minthogy összehozzák az OS és alkalmazásfejlesztők az egységes hokey-eket.

"Szerintem előbb kerül érintőképernyős hotkey-kiváltó sáv a funkciógombok fölé a billentyűzeteken minthogy összehozzák az OS és alkalmazásfejlesztők az egységes hokey-eket."

Amit az érintőképernyővel vizionálsz a desktop szinten eléggé használhatatlan - egy érintőképernyős monitor gazdájaként gyakorlati tapasztalat alapján - mert éppen a rövidítéseket szüntetné meg arról nem is beszélve, hogy ha a jelenlegi trend folytatódik akkor az inkonzisztens vezérlés csak egy másik területre kerül. Szerintem teljesen mindegy, hogy a kicsi négyzetes gombok nem működnek egységesen vagy az érintőképernyő felülete. A nyíltforrás egy tök jó dolog de a nyíltság egyben bizonyos területek rovására megy. A legtöbbször programozók csinálnak programot programozóknak, már ha pl. a felületet veszem. Itt van mindjárt a floss nagyágyú a Gimp ami szerintem az igazi interface nácizmus nem a Gnome. Funkcionálisan remek - szerintem - de felülete egy rémálom.

A játékok világa valóban másról szól de a desktop felhasználás növekedését a többség az AAA játékok megjelenéséhez köti.

Több év linux használat után inkább maradok a windows-nál és az OSX-nél. Sajnos így is dualbootos a gép de legalább a munka komfortos és nem kell azon agyalnom, hogy miért nem záródik az alkalmazás és a melóra koncentrálhatok.

Valószínűleg alaposan félreértetted az általam írottakat. "Szerintem előbb kerül érintőképernyős hotkey-kiváltó sáv a funkciógombok fölé a billentyűzeteken minthogy összehozzák az OS és alkalmazásfejlesztők az egységes hokey-eket" helyett írhattam volna azt is, hogy: előbb fog piros hó esni minthogy összehozzák az OS és alkalmazásfejlesztők az egységes hokey-eket.
(Bár a Dunaferrnek köszönhetően Dunaújvárosban néha esik piros hó, szóval ez sem jó)

((Dupla-zárójelben: billentyűzetre eszkábált érintőképernyős vékony sávra céloztam, mint egy második sor F1-F12 billentyűsor. Létezik ma is hasonló, Optimus Maximus keyboard, ott nemcsak egy vékony érintőképernyő van hanem minden billentyűgombon egy kis lcd. Az ára egyedül ennek a billentyűzetnek egy közepes notebookéval vetekszik ezért nem igazán elterjedt, de biztosan jól lehet használni))

Nem értettelek félre. Én is erre gondoltam de mi a differencia az alkalmazás szempontjából, hogy kicsi kék négyszögeket vagy közepes piros ellipszist kell megnyomni ha a gui nem igazodik ezekhez? Tökmindegy, hogy mit nyomsz meg ha az adott alkalmazás magasról tesz rá. Ahhoz, hogy egy ctrl+w kombóval bezárj egy ablakot vagy ctrl+q-val egy alkalmazást nem szükséges egyéb plusz kütyü.

Az érintőképernyős monitort csak azért kevertem bele, mert a gyakorlatból tudom, hogy sok dologra jó de alapvetően nem a gyors munkát szolgálja ha pl kódolsz vagy grafikát csinálsz. Egyeztetéseknél, bemutatóknál viszont hasznos.

Akkor innentől szigorúan mellékszál.
Természetesen támogatnia kellene a billentyűzetre szerelt vékony érintőképernyőt az alkalmazásoknak is, különben semmi értelme. Ha támogatott akkor viszont mindegy, hogy balra, jobbra vagy a sáv közepére rakja az alkalmazás a bezárógombot mert úgyis könnyen felismerhető bárhol van. Megnyomni pedig kényelmesebb ha a billentyűzeten van mint az érintőképernyőre emelgetni a kezedet. Szerintem ezért hamvába holt a Win 8 Modern UI is, mert egyszerűen kényelmetlen folyamatosan nyújtott karral kezelni egy notebook kivitelű gép érintőképernyőjét.

Akkor innentől szigorúan mellékszál. :) Ok.

Ebben igazad van csak ha van egy felhasználói felületed akkor érdemes - és kényelmes - lenne azokat a alapvetéseket használni amit az adott környezet biztosít.

Biztos izgalmas dolog lehet egy érintőképernyős sáv a billentyűzeten - bár a magam részéről feleslegesnek tartom - de nem értem mi értelme van egy néhányezer forintos hw árát megduplázni pusztán azért, hogy a kombók helyett most éppen egy újabb felületről érjünk el már meglévő funkciókat.

Nem összevethető mivel a fejlesztés egy kézben van, de pl. az OSX ebben igazán kiváló. Természtesen itt is előfordulnak olyan programok amelyek szarnak az os szintjén kívánatosnak talált kombókra bár ezek főleg azok amik a Linux felől érkeznek.

Az érintőképernyővel szerintem csak egy új frontot nyitsz aminek személy szerint sok értelmét nem látom.

( legyes | 2013. 10. 14., h – 08:10 )

A Linuxnak csak egy:
- egységesített ablakkezelőre és egységes programdizájnra
- a GUI alkalmazások rendes priorizáslására
- könnyebb kezelhetőségre a kezdő felhasználók számára
- ...

A Linux jelen állapotában még nagyon messze van attól, amit a Mac OS vagy a Windows elért. Épp az a szabadság, hogy mindenre van egymillió alternatíva (amiből nagyon-nagyon maximum 1 üti meg a valódi színvonalat) teszi használhatatlanná egy átlag felhasználó számára. A Linux (desktop) azoknak való, akik nem tudnak nyugton ülni a tökéletesen működő gépük előtt, hanem őrült késztetést éreznek arra, hogy mindig faragjanak valamit. A hagyományos programok használata is a világ összes programnyelvének libjeit igénylik. Az amúgy pár MByte-ba beleférő operációs rendszer pikk-pakk sok GByte méretűre hízik.
A Microsoft őrülten küzd, hogy ők is ebbe a táborba kerüljenek (Win8), de amíg van régi desktop mód, addig még van remény.

A Linuxot a túlzott szabadság teszi alkalmatlanná a desktop használatra. :(

A köveket az arcomba kérem :)

Akkor én dobom az első követ :)

Nagyjából egyet is értek és nem is. Több egységes api kéne (mint pl. a PackageKit, a PolicyKit, systemd, dbus, pam stb.), a mainstream DE-k/Appok (amikkel az r=1 userek találkoznának) használják/használnák is őket, de ha bárki rám akarna kényszeríteni egy Gnome3-at, pánikszerűen menekülnék mondjuk egy konzolos Minix-re :)

Az egymillió alternatíva kezelése meg mindig is a disztribúció készítőjének a felelőssége volt, az egymillióból mondjuk 3 benn van a default tárolókban, a többinél ha a szabadsággal akarsz élni, akkor kell a szabadságoddal élned és kézzel forgatnod vagy külső repót használnod. A másik oldala meg, hogy a user nem fog a előtt ülni órákon át, hogy "úúú ez most kell nekem, vagy nem", felteszi a gyári default cuccokat (vagy még inkább valaki felteszi neki) és használja azt (pont mint Windows-on, ahol ráadásul esélye sincs váltani).

BlackY

Nem hiszem, hogy ez komoly horderejű lenne, ha az ember választani akar. Mert te ugye arra hoztad példának, hogy Windowson nem lehet választani. Ám ha beírod az internetes keresőbe, hogy a Start menü helyett kellene neked valami ahhoz hasonló vagy egész más, kapsz jó pár találatot. A talált alkalmazások között lesznek neked tetszők és nem tetszők, bugosak és egész jó minőségűek, pont, ahogy Linuxon is. Vagyis a példád rossz.

:)

Maxigaz! Ám...
Míg Linux alatt az ilyen starterek javarészt GPL-esek, Win alatt a zöme reklámokkal teli, vagy épp trial, vagy meg kell törni, vagy egyszerűen csak szar. A baj pont az a Windowsszal, hogy az MS üzletpolitikája átterjed a szoftverfejlesztők érzelemvilágára is. :(
Tény, hogy a fizetős szoftverek között nagyon jó, minőségi produktumokkal is találkozik az ember - ezt nem vitatom.
--
PtY - www.onlinedemo.hu

És supportálja őket az MS? Merthogy a legtöbb disztrónál ha "nem tetszik a rendszer", lecserélem nem hogy a "start menüt", de a teljes DE-t/WM-et, tárolóból, akár továbbra is supportáltan. MS-nél meg imádkoznom kell, hogy a kövi frissítéskor nem törik-e meg a 3rd party cuccokkal való kompatibilitást.

BlackY

A DE/WM viszonylag jó példa a korábbira. Aki nem tud a Windowsra elérhető szoftverekkel és beállítási lehetőségekkel produktív és kényelmes környezetet kialakítani magának, annak nem jó a Windows. Azért írtam produktív és kényelmest, mert a kényelmes önmagában azt is jelentheti, hogy a felhasználó olyasmit akar kivitelezni, amihez ő magának nem kell tanulnia, változnia.

Linuxon is csak az fog menni, amit hozzáigazítanak a változásokhoz. Ha senkit nem érdekel a cucc, és a változások miatt nem megy, akkor nem megy.
A windowsos környezetben felmerült kérdésekre is ugyanúgy közösségi csatornákon lehet választ kapni, ahogy Linux esetében. A Microsoftnak és egyes fejlesztő cégeknek/közösségeknek is van saját – akár wiki-szerű – tudásbázisuk, pont, mint a Linux disztróknak. Persze nincs minden egy helyen, de a disztrók fórumáról is elküldenek olykor egy adott projekt fórumára, vagy egy disztró doksijában sincs benne minden, nem egy hivatkozást tartalmaz külső, bővebb információforrásokra.
Linuxon a legtöbb ember ugyanúgy másoktól függ, mint Windowson vagy más rendszeren.

:)

Pont fordítva érzem (OSX-ről nem tudok nyilatkozni). A Windows nagyon messze van attól, amit a Linux ennyi idő alatt elért.

- A legtöbb gyári alkalmazás jól használható, stabil és megbízható.
- Rengeteg igényes szoftver van, sokszor a bőség zavara fenyeget.
- Plug & Play. A legtöbb eszközöd jó eséllyel működni fog, mégpedig azonnal. Nem mondom hogy a két grafikus kártyát tartalmazó cuccokkal nincs gond, illetve egyes AMD kártyákkal (jó, és egyes TV kártyákkal is) szívás van, de ez nem csak a Linux hibája.
- A Linux desktop azoknak való, akik élnek a választás szabadságával. Ha valakinek a KDE jön be, mert egy összetett környezetet akar rengeteg alkalmazással és azok integrációjával, azt használja. Ha valakinek az egyszerű, csempéző ablakkezelő jön be, használhat Awesome-ot. A kettő között pedig ott a Unity és a Gnome3 (vagy Mate, Cinnamon.. választás szabadsága).

Akinek gondot okoz a Unity használata, mert "túl bonyolult" az ne használjon számítógépet.
Vannak egységes programdesign-ok, pl. a K* alkalmazások vagy a gyári Gnome alkalmazások. A többi program ezektől - hacsak nem ócskák - nem szoktak túlságosan eltérni. Sőt, ha jól emlékszem, már a Qt-val írt GUI-k is fel tudják venni az adott DE stílusát.

Nem mondom, sokat kell még fejlődnie a Linux desktopnak, főleg az adott feladatra specializált programoknak kellene rá megjelenniük (pl. Core Draw, Adobe Premierre..stb), de egyszerű felhasználónak, egyszerű desktopként egy jó ideje már megfelel.

Hadd reagáljak olyan emberként, aki a Linuxot terjeszti ahol tudja, de a kettős mércét megveti.

> - A legtöbb gyári alkalmazás jól használható, stabil és megbízható.
Ezzel az az egy baj, hogy mindkét oprendszer alatt elég kevés a gyári alkalmazás. Ha nekem úgy tetszik, akkor megvan az eszköz arra is, hogy egy MS Office-t integráljak a Windows telepítésbe, de ettől még az Office csomag nem lesz gyári alkalmazás sem Linuxon sem Windowson. Ezért mielőtt az OOTB eszközöket végleg leírnánk Windows oldalon, fair összehasonlításként inkább a bash vs. PowerShell kérdést nézzük.

> - Rengeteg igényes szoftver van, sokszor a bőség zavara fenyeget.
Mert GIMP, LibreOffice, Firefox, stb. aztán nincs Windowsra...

> - Plug & Play. A legtöbb eszközöd jó eséllyel működni fog, mégpedig azonnal. Nem mondom hogy a két grafikus kártyát tartalmazó cuccokkal nincs gond, illetve egyes AMD kártyákkal (jó, és egyes TV kártyákkal is) szívás van, de ez nem csak a Linux hibája.
Milyen verziójú Windowst használtál utoljára? Ha körülnézel a Windows 7/8 körül, észre lehet venni, hogy régen túllépett már az XP szintjén driverügyben. Nekem a videokártya driver nem volt benne egyedül az alapcsomagban - ezt Windows Update-ről lehúzta.

> - A Linux desktop azoknak való, akik élnek a választás szabadságával. Ha valakinek a KDE jön be, mert egy összetett környezetet akar rengeteg alkalmazással és azok integrációjával, azt használja. Ha valakinek az egyszerű, csempéző ablakkezelő jön be, használhat Awesome-ot. A kettő között pedig ott a Unity és a Gnome3 (vagy Mate, Cinnamon.. választás szabadsága).
Ezek szerint ez a követendő példa?

A Windows 7 a hardverek egy részénél javított a driver-támogatáson, elsősorban az újabb hardverelemeknél de sok régebbinél megszűnt mindenféle driver-támogatás. Itt az irodában van egy gép amin valamiért nem működik az integrált hang. Valaki hozott egy fiókból valamilyen Vortex kártyát. Windows 7 alatt az sem működött. Amint Ubuntu került rá kapásból megszólalt.

Igen, rengeteg dolog van ami azonnal mukodik, de ha nem, akkor szerencses esetben csak nehany script-et kell irnod magadnak, szerencsetlen esetben meg drivert...
Raadasul az Ubuntu felhasznalok "szerencsesek" mert mindig uj kernel, uj driverek. Konzervativabb disztribuciokon (pl. RHEL es szarmazekai) azonban nem igy szokott lenni.

Van egy elég régi laptop otthon, mivel egy ideje kihasználatlanul állt, gondoltam teszek rá egy linuxot. Egy via s3-as grafikus lassító van benne, aminek a támogatása ugyan nem tökéletes, azért elég sok linuxos livecd gond nélkül futott már a gépen, natív felbontásban.

Először egy frugalware telepítőt vettem elő, ennek szöveges telepítője van (volna guis is, de úgy látszik a netinstallon sikerült elszúrniuk). A kernelüzenetek még szépen meg is jelentek, de amint elindult az init, elsötétült a képernyő. Próbáltam különféle kernel opciókkal a megfelelő vga módot kikényszeríteni, majd miután az nem ment, gondoltam akkor letiltom a modesettings-t szintén kernel opciókkal, de nem jártam sikerrel. Aztán felsejlett évekkel ezelőttről, hogy egy másik gépen már jártaxm így, ott a novueau blacklistelésével oldottam meg a problémát.

Mivel ez itt picit körülményes lett volna, inkább alternatív disztribúció után néztem. Egy fedora telepítőt töltöttem le, gondoltam az egy desktop ready distró, csak menni fog. Tulajdonképpen ment is, csak a képernyő színe és az egérkurzor volt egy picit furcsa. Úgy lehet elképzelni, hogy a normál képre ráhúzol egy világoskék színszűrőt, a kurzor köré pedig piros fehérzajt generálsz.

A kettős mércét kikérem magamnak. Nehogy azt hidd, hogy ami opensource az nálam egyből "űberfrankó", ami pedig >random-nagy-cég< terméke az szar.

Definiálni kellene hogy mit és hogyan értünk gyári alkalmazásnak. Ugye Windows (8) alatt ez relatív egyszerű, ami a telepítéskor felkerül. Linux alatt ez nagyon disztribúció függő, sőt ha jól megnézzük a "Linux" az maga a kernel és talán még a coreutils, de ugye amit telepítesz az már egy összeállított rendszer.
Persze, lehet új "Windows disztribúciót" is létrehozni ha fogod magad és integrálsz egy rakás alkalmazást a telepítőbe. De ez már nem gyári. Ahogy a saját használatra összegányolt Ubuntu telepítőm se "gyári".
Szerintem gyári app = amit a megvásárolható / letölthető lemezen rajta van.

Használok PowerShell-t is és Bash-t is, nagyjából ugyanarra vannak kitalálva, csak teljesen ellentétes a logikájuk. Az egyik cmdlet-ben gondolkodik, a másik több apró, egymástól független programban. Én a Bash-t szeretem jobban, de ez irreleváns. Majd jön valaki, aki nagyon beleásta magát mindkettőbe és megmondja a tutit.

> Mert GIMP, LibreOffice, Firefox, stb. aztán nincs Windowsra...
Ilyet nem írtam, kiforgatod a szavaim. Azt mondtam hogy rengeteg igényes szoftver van. Nem azt, hogy rengeteg csak Linuxon futó igényes szoftver van. Erre válaszoltam: "Épp az a szabadság, hogy mindenre van egymillió alternatíva (amiből nagyon-nagyon maximum 1 üti meg a valódi színvonalat) teszi használhatatlanná egy átlag felhasználó számára."

> Milyen verziójú Windowst használtál utoljára?
Folyamatosan, ahogy megjelennek mindegyiket támogatnom kell, XP-től felfelé, szóval épp Win8.1-et láttam utoljára. Rengeteg szívás van vele, főleg ha régebbi hardvereket szeretnél működésre bírni. Legutóbb egy régebbi GPS vevővel volt olyan problémám, hogy míg az Ubuntu tökéletesen felismerte és tudta használni, addig Win8-7 szart bele a dologba, csak Vista volt hajlandó elindítani.

> Ezek szerint ez a követendő példa?
Nem igazán, legalább annyira nem ahogy az IE integrálása rendszerbe, vagy hogy egy "Windows Installer"-t használó szoftver eltávolításához futnia kell az ugyanilyen nevű szolgáltatásnak a rendszeren, ami persze csökkentett módban nem fut és nem is engedi magát elindítani.

Hogy mi a követendő példa? Szigorúan szvsz Gnome 2 / Mate.

Jó linux változatot és distrot kell választani. Kezelhetőség terén szerintem modern környezetek felveszik a versenyt. Külön szeretem, nem kell végigvárni mire a máshova bedugott usb-be újra megtalálja az eszközt. Illetve nem kell virusok miatt újratelepíteni irtani stb.

Szeretem a letisztult, szép, egyszerű megoldásokat, nem szeretem sokat b*ni, mással töltöm inkább az időmet.
Bubuntuval kezdtem, majd volt egy kis debian, gentoo nagyon rövid ideig:), majd ismét ubi, majd uniti és váltottam kb. másfél éve.
Végignéztem ismét, fő szempont a stabilitás, és a kevés karbantartási igény volt, mivel munkára használom.

LMDE lett a végső választás, cinnamon-nal. Másfél éve.
Csak azt akartam mondani, hogy mindenki tud magának választani, aki ért hozzá. Pl bubuntun is sokan panaszkodnak milyen rityi ratyi "bughalmaz", le merném fogadni hogy nem LTS-kiadásokat használnak.

Most néztem kíváncsiságból 9,8GB a teljes linux telepítésem, jelenleg a legkisebb windows az xpre az összes javítás feltelepítése után hízik ekkorára, Win 7 úgy emlékszem 15 ről indul.

> Jó linux változatot és distrot kell választani.
Na, akkor itt a #1 indok arra, hogy miért nem terjed a Linux eléggé a nem-szakértő userek körében.

> Illetve nem kell virusok miatt újratelepíteni irtani stb.
A Windowst se, ez urban legend.

> mindenki tud magának választani, aki ért hozzá
Lásd első pont.

> Most néztem kíváncsiságból 9,8GB a teljes linux telepítésem, jelenleg a legkisebb windows az xpre az összes javítás feltelepítése után hízik ekkorára, Win 7 úgy emlékszem 15 ről indul.
Nem érdekes, 500 giga alatt manapság nem nagyon veszel gépet.

( Stradus | 2013. 10. 14., h – 11:51 )

Több fejlesztőnek is ott van már a kezében a világszínvonalú játékok motorjának OpenGL-es implementációja. Bár nem vagyok asztali szoftver fejlesztő, főleg nem értek a játékfejlesztéshez (csupán webfelületen bohóckodom), de úgy gondolom, ha már van OpenGL-lel futó játékom, már "csak" egy launchert kell hozzá írni, hogy akár el is indulhasson. Azért írtam idézőjelben a csakot, mert persze még kell egy csomó optimalizáció, hogy beszélgessen a launcher az ablakkezelővel, teljesítménynövelés a platformfüggő dolgok, bigyuszok átalakításával bla, bla - mondom nem értek hozzá.

Pl. ott van a személyes kedvencem a League of Legends. Kb. fél éve megjelent Mac-re. Ott van a CoD:BO - egyedüliként szintén megjelent Mac-re.
Ennyire nem érné meg az a "kis" ráfordítás? Az Apple hátrányban van, főleg itt kelet-euban, a nekünk méregdrágának tűnő cuccaival. A LoL egy kitűnő ingyenes játék, milliók játsszák, és talán jelenleg a legtöbbet futtatott játékszoftver. Én magam a PoL ajánlott profiljával játszom vele, de így fele-/harmadannyi a teljesítményem, amennyit a gépem valójában tudna Windows esetében.

Egy előttem szóló írta jól, hogy a valódi gond, a túlzott szabadság. Az átlagfelhasználók nem olyan mókerek. A "Linux" nem egységes - amennyi disztró, pont annyiféle sz*p*s. Egyelőre az Ubuntu támogatottabb, ill. a hozzá hasonló Debian rendszerecskék, de szerintem egy Fedora-gamer lenni akaró ember eláshatja magát, mert a supertux nem elég manapság.
---
Ássuk el a csatabárdost!

A legutóbbi nagy update óta behalt - egyáltalán be sem töltött a játék, csak a launcher, addig nem ment a store sem. Aztán kitöröltem teljesen a virtual drive-ot, és újra lehúztam. Azóta megint megy és a store is megjavult, plusz még minimális teljesítmény növelést is kaptam, azért cserébe, hogy néha leáll a lolclient.exe, de szerencsére sosem játék közben, még rankedezni is merek vele.
Szóval próbáld meg újból nulláról újrarakni. Eltart 1-2 órát, de megéri szerintem.
---
Ássuk el a csatabárdost!