Szerinted kellene valamilyen szabvány ami garantálja a magyar nyelvű szakkönyvek, dokumentációk minőségét?

Igen. Leírom, hogy szerintem milyen szempontokat kellene figyelembe vennie.
3% (8 szavazat)
Igen, mert a magyar nyelven elérhető szakirodalom minőségével nem vagyok megelégedve.
47% (114 szavazat)
Nem, mert a magyar nyelven elérhető szakirodalom minőségével meg vagyok elégedve.
8% (20 szavazat)
Nem, mert nincs szükség magyar nyelvű szakirodalomra.
35% (85 szavazat)
Nem. Leírom, hogy miért gondolom így.
7% (18 szavazat)
Összes szavazat: 245

Hozzászólások

Én a következő szempontokat tartanám fontosnak:

- Közösségi lektorálás (Közösség alatt nagyobb szakmai fórumokat kell érteni. Pl HUP)
- Szakkifejezéseket magyarosítani csak közösségi jóváhagyással lehessen és ebben az esetben is fel kell tüntetni az eredeti angol kifejezést.
- Amennyiben a könyv, dokumentáció nem tartalmazza a szükséges előismereteket az adott téma megértéséhez, úgy legyenek benne feltüntetve utalások a szükséges előismereteket biztosító szintén magyar nyelvű és közösségileg lektorált könyvekre, dokumentációkra.
- „Wall of text” stílus kerülése. Példák és szemléltető ábrák gyakori használata.

Lehet később még lesznek ötleteim, de most hírtelen ezek jutottak eszembe.

Ezek az ötletek jók.

Minden egyes szót végigjáratni a szavazáson sok idő (ellenben megéri!), de a közösség szava sokat nyomna a latban, ezért az a néhány _kompetens_ és világot látott lektor hagyná jóvá a jelenleg aktuális kifejezést, amit megtámadni, módosítani csak elavulás veszélye esetén kellene.
______________________
this comment is cc by-nc 2.5

Őszintén, milyen szakmai színvonalat képvisel egy olyan fórum, ahova még engemet is beengednek? Ilyen helyről vársz komoly szakmai munkát? Mi motiválná a közösséget ezen munka elvégzésére és biztosítaná, hogy az egész ne csússzon pár, szakmailag inkompetens, no-life troll játékszerévé?
Mi számít magyarításnak? Van értelme? Mi akadályozza meg az írót, hogy mégiscsak magyarítson, ha akar? Milyen visszatartó erőt jelent, ha a közösség nem adja áldását a művére? Megégetik a könyveit? A cenzor nem engedi kiadni? Esetleg keresztre feszítik a szerzőt? Eg kis képzavarral, csak óvatosan, Jézussal is ezt csinálták, és best-seller lett a sztorija.
Ki gyártja le az ábrákat, ha azok nem szerepelnek az eredeti szövegben? Ki nyomja le ezt az eredeti szerző torkán, ha az vissza akarja vonni a jogokat, mert nem tetszik neki a nyuszikás ábra a hardware absztrakciós rétegben a 23. oldalon? Jó dolog a képregény, de egy Pókember, 30 oldalában több információt lehet tisztán szöveggel átadni.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Én hiszek a nyilvánosság erejében. A nyílt forrású szoftverekben is valamiért jobban bízok...

„Milyen visszatartó erőt jelent, ha a közösség nem adja áldását a művére?”

Semmilyen, ez nem cenzúra lenne hanem inkább ajánlás. Aki a szabványnak és ezzel a nagyobb szakmai közösségnek megfelelő színvonalú könyvet írna, az elnyerne egy ilyen minősítést.

„Ki nyomja le ezt az eredeti szerző torkán, ha az vissza akarja vonni a jogokat, mert nem tetszik neki a nyuszikás ábra a hardware absztrakciós rétegben a 23. oldalon? ”

Ezekre a könyvekre, dokumentációkra tekints úgy, mint a nyílt forrású szoftverekre.

A szabvány szerinti minősítés megszerzése nem kötelező, ez nem cenzúra. Csupán a dokumentációk szerzőinek és fordítóinak lehetőség egy minősítésre.

„Jó dolog a képregény, de egy Pókember, 30 oldalában több információt lehet tisztán szöveggel átadni.”

Jó dolog a wall of text stílus, de az 5000. oldalnál már fárasztó. Főleg, ha rengeteg a körbemagyarázás és ismétlés, amiket egy-egy jó ábrával ki is lehetne váltani...

Ha nincs visszatartó ereje? Ha csak egy gittegylet adna minősítést, akkor pár ember hobbiján kívül, mi értelme? Mi motiválná őket, hogy minősíttessék a dokumentumaikat?
Továbbra sem látom, hogy bármiféle formában is biztosítottnak ezen ajánlás szakmaiságát.

A legtöbb könyv, különösen a szakmaiak nem nyílt forrásuak. A releváns információkat tartalmazó könyvek súlyos tízezreket érnek, frissen ropogósan és a jogdíjak is ennek megfelelően alakulnak. Egy ilyen könyvbe való belegányolás, súlyos ügyvédi szemráncolást von maga után.

Süldő gyerekkoromban, az első szakmai könyveim Novotrades kiadásúak voltak, egy-egy elvétett mórickaábrával, utána meg jöttek a Norton Guide, RFC és társai jellegű szövegfile-os, ASCII artos szösszenetek. Szerintem egy komplett generáció volt képes elolvasni és ezekből dolgozni.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nincs igazam. Nézőpontom van, amit megpróbálok a világ működése alapján kialakítani. Ezen nézőpontom rugalmas, könnyedén megváltoztatom, ha logikus, észérvekkel alátámasztott indoklással meggyőznek az ötlet hasznosságáról.
Szeretném megismerni a te nézőpontodat, megismerni miképp illeszkedik a te elképzelésed a világ működéséhez, ezért teszek fel kérdéseket.
Az előrelépés az ami előrevisz egy ügyet, nem pedig az előrelépés látszatát kelti. Egy olyan piacon, ahol elvétve vannak kiadók és elvétve vannak minőségi szakfordítások, nem nyelvi szabályozásokról kellene elmélkedni, hanem nagy mennyiségű, kurrens fordítás piacra dobásáról.
Csakhogy sokkal egyszerűbb arról elmélkedni és vitázni, hogy az array fordításaban tömb legyen, vektor vagy épp rács, mint nekifeszülni 6-700 oldal fordításának és kiadót keresni hozzá.
Hidd el, ha lenne tömeges irodalom a piacon, akkor lenne verseny és akkor kialakulna az olvasók által igényelt szaknyelvezet.

U.i: rohadtul rühellem, ha valaki meggondolatlanul postol valamit, aztán nincs annyi gerinc benne, hogy felvállalja, helyette inkább gyorsan törölgetni kezd.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Elnézést a törlés miatt, de nem szeretek vitázni. Jobb az életem viták nélkül, úgyhogy inkább töröltem.

Nincs olyan véleményem ami megérne annyit, hogy egész nap bizonygassam az igazamat. Őszintén szólva azon is elgondolkodtam, hogy egyáltalán mi a fenének járok én fel ide a HUP-ra. Sok értelme nincs. Attól nem leszek se okosabb, se gazdagabb, mert másokkal vitázok lényegtelen dolgokon, csak az időmet pazarlom vele és másokat magamra haragítok.

Elnézést kérek tőled is, psc-től is, és mindenki mástól akit esetleg megbántottam vagy zavartam a hozzászólásaimmal.

(Azt hiszem, hogy ezt a magyar nyelvű dokumentáció kérdést túlragoztuk, így valószínűleg ez az utolsó ilyen jellegű téma, szavazás stb. a HUP-on egy jó ideig. Tessék kihasználni.)

--
trey @ gépház

Pedig vannak helyek, ahol rohadtul felesleges az angol.

Például az abevjava. Lehet fordítani az őstermelőt, KIVA-t, EVA-t, NAV-ot angolra...

Emellett itt a belvíz: a magyarok 90%-a tudja, hogy micsoda, miközben az "inland inundation"-nel az angolok egyáltalán nem biztos, hogy tisztában vannak. Az ő országuk 500 évvel ezelőtt még nem mocsár volt.

Vannak magyar specifikus dolgok, amik programozásnál előjöhetnek. Ilyen esetben az angol nyelv egy rakás púp a programozó hátán és oda vezet, hogy senkinek semmiről fogalma sem lesz.

Ilyen esetben indokolt a kódot teljesen magyar nyelven megírni.

Nyílván ha magyar emberek írnak magyar embereknek szoftvert amit ráadásul más országban biztos nem használnak, akkor fölösleges angol dokumentáció, de itt nem is erről van szó.

Itt arról van szó hogy adott technológiák, technikák , best practices, tervezési minták, stb legyen e valamilyen szabvány szerint fordított/megírt magyar nyelvű nyomtatott irodalom.

Szerintem nem szükséges mert szélmalomharc az idővel, mire lefordítják/"könyvet írnak róla magyarul" addigra elavul, és a legtöbb esetben nem elég pontos. Persze biztos vannak kivételek, de az nem segít a többin.

===============================================================================
// Hocus Pocus, grab the focus
winSetFocus(...)

http://c2.com/cgi/wiki?FunnyThingsSeenInSourceCodeAndDocumentation

Lehet akármilyen jó a fordító és a lektor, ha nincs egységes informatikai terminológia. A többi szakma mintha azelőtt alakult volna ki, hogy a művelőik autodidakta tanulnának az internetről.

Am +1. Nem szervezet kell, vagy csoport ajánlását kirakni a borítóra, hanem kell néhány nevét vállaló fordító és lektor, hibajegyzék, esetleg pénzvisszafizetés a kiadótól. elgépelések megtalálása esetén.

Puppy linux felhasználó

De kell! :D

Már ha tudod mi a légeny ami hasonló törekvés eredménye volt.

Szerintem a szakmai nyelv (tudod a szakzsargon)részint magától fejlődik, mondhatni kialakul pl: byte -> bájt, részint egy egy újítást elfogadnak: pl: computer -> számítógép.

Vagy éppen át értelmeznek pl: az angol CPU eredetileg a számítógép központi egységét jelentette és nem a procit.

Üdv:
Losonczi Árpád

Nekem van még egy olyan elvetemült ötletem, ami talán hasonlatos lesz egy könyvhöz, segédlethez, leíráshoz. Cikksorozatban mutatom be az összes népszerűbb asztali környezetet A-tól Z-ig, valamint egy-egy népszerű egyedi munkamenetet, ablakkezelőt, valamint ezek fogalmát. A sorozatban kitérek ezek különleges funkcióira, egyedi megoldásaira, történetére. Terveim közt szerepel egy PDF anyag kiadása ez év végén, mely a sorozat alapján íródna, színes, illusztrált formában. Természetesen elgondolkodtam a nyomdai verzión is, de sajna ahhoz én már nagyon kevés vagyok (anyagilag). A sorozat jelenleg az utolsó előtti rész megírása alatt áll, azaz hamarosan befejezem. Ha ez megvan, először a cikksorozat régebbi darabjait csinosítom majd ki (eleinte nem fektettem túl nagy energiát az esztétikus megjelenésre), aztán jöhet a PDF átirat. Mivel a PDF átiratot szeretném szélesebb körben is terjeszteni, így abban nem lesznek szubjektív megnyilvánulások, tehát nem fogok benne ajánlani semmit, nem mondom el a véleményem. A PDF verziót is szeretném úgy megoldani, hogy elérhető legyen mindenki számára.

A sorozat részeit mindenki megtalálja, ha beüti a gugliba aztatatat, hogy: "Az asztal, ahol élünk" (reklám)de egyébként olvasható az http://www.androbit.org -on(/reklám)

Természetesen ilyen névvel nem szeretném illetni a PDF verziót, ezért annak "A Linux 1000 arca" címet szándékozom adni, amennyiben az nem foglalt.

Ezúton megkérek mindenkit, aki talál bármelyik részben kirívó sületlenséget(valótlan közlést), legyen szíves, jelezze egy PM formájában!(ha van kedve)

///Persze ez nyomába sem ér a szakirodalomnak, inkább amolyan kezdő Linuxosok kézikönyve próbál lenni.///

http://taklertamas.blogspot.com/ | #! | androbit.org

Szerintem nem szükséges mindent szabályozni, az emberek , akik tanulnak belőle, ők a szakértők, ők fogják eldönteni végül mi a jó szakkönyv , vagy mi nem. Lehet szabványosan, olyan unalmas érthetetlen könyvet írni, senki sem fog tudni belőle tanulni, ismereteket elsajátítani. Szerintem a szakkönyvnek egyetlen egy kitétele kell hogy legyen, minél több ember tudjon belőle ismereteket elsajátítani a lehető legkönnyebben.

Nem, mert ezt a problemat -ha letezik- nem egy szabvany fogja megoldani.

+1
az oktatásban/könyveknél a szabványoknak eddig csak kárát láttam
nem úgy mint az számítástechnikában ahol a szabvány inkább áldás :)
--
A legértékesebb idő a pillanat amelyben élsz.
http://phoenix-art.hanzo.hu/
https://sites.google.com/site/jupiter2005ster/

Úgy gondolom, hogy tök jó lenne, ha lenne egységes, letisztult magyar informatikai szaknyelv. Szerintem ilyen lesz is, úgy 50 év távlatában gondolkodva valószínűleg ki fog alakulni valami hasonló. Abban is hiszek, hogy a szabványok, ajánlások, tanácsok és hasonlók segíteni fogják ezt a folyamatot.

Ellenben nem hiszek benne, hogy ez a folyamat bármilyen mesterséges módon gyorsítható lenne. Sok próbálkozás, előrelépés, visszalépés lesz ezen a területen, és végül csak az idő fogja eldönteni azt, hogy mely szavak, kifejezések válhatnak ténylegesen a nyelv részévé. Pont úgy, mint ahogy a nyelvújítás korában is történt...

1 dolgot elfelejtesz. A technika változik, szóval amit most használunk lehet hogy 50 év múlva már nem fogjuk, ergó nem fog beépülni a nyelvbe ill. kihal mint pl a pákász - Móricz Barbárok novellájában találkozhatsz ezzel a kifejezéssel de ott is mint család név
--
A legértékesebb idő a pillanat amelyben élsz.
http://phoenix-art.hanzo.hu/
https://sites.google.com/site/jupiter2005ster/

Igen, mint a cukrászda, a könnyelmű meg a szemüveg.

Lesznek, szavak, amelyek ki fognak halni, és lesznek, amelyek tovább élnek. Meg lesz olyan 49 év múlva megjelenő technológia amire még nem lesz szavunk akkor, hanem mondjuk 99 év múlva rá épül be a nyelvbe teljesen.

Pákász: http://pub.gamerteam.hu/otletmozaik/upload/image/forrasztas/forrasztas1… :))
Szerintem tökéletesen fölösleges görcsölni a szakirodalom fordításával, az iparág szakkifejezései egy pillanat alatt jelennek meg, aztán 60%-uk a második pillanatra el is tűnik a süllyesztőben, mielőtt érdemi erőltetett magyar megfelelőt találnának neki. Én tudomásul vettem, hogy a szakirodalom nyelve az angol. Aki magyarul olvassa az jellemzően több éves lemaradásban van. Ez pedig ezen a területen nem az igazi.

Lehet, kellett volna egy olyan opció, hogy
o Nem, mert ki tudom választani a számomra szabvány nélkül is megfelelő minőségű szakkönyvet (a többi meg nem érdekel).

Nem, mert nem biztosítható a szabvány készítőjének szakmai kompetenciája, nem biztosítható a szabvány naprakészsége és az adott változások gyors követése. A szabvány kiszolgáltatja a szerzőket és biztos pozícióba betonozza a szabvány készítőit. Lehúzásokra, visszaélésekre ad lehetőséget.

Sokkal egyszerűbb és jobb, ha nem szabványról hanem ajánlásról beszélünk, a többit meg majd a piac eldönti.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Szvsz szakirodalmat lehetoleg a szakma nemzetkozlieg elfogadott nyelven. Visszont ha minden aron kell forditas, a nem elegseges nyelvi ismeretekel rendelkezoeknek (pl mert egyetemi tankonyv vagy bevezeto irodalom), akkor legalabb a szakkifejezeseket ne magyaritsuk, vagy legalabb legyen ott zaroljelben.
A szakirodalom lenyege a kozos nyelv es kifejezesek terjesztese. Amik nem ismerete, a kesobbiek soran meg fogja neheziteni a kommunikaciot, a megfelelo nemzetkozi szakmai forumokon.

Ertem, tehat eljunk egy olyan vilagban, ahol az egyik tudos tarsasag a negativ toltesu atomot alkoto reszecsket pozitronnak hivja, mig a szakma tobbi resze az elektront hasznalja ra. (Tudom, hogy eroltetett a pelda es az altalanos muvletseg reszet kepezik a pelda alanyat kepezo fogalmak es elnevezesek, de remelem mindekinek sikerul az absztrakcio.) Ezutan jon egy nyelvet rosszul beszelo es google translatel (vagy valami hasonloval) felre forditja neutrona az orszagaban elerheto legtobb szakirodalom szmara. Majd amikor a kerdeses felre forditasbol tanulo nekial keresgelni a felelheto szakirodalomban, akkor nem fogja erteni, hogy miert hivajak a a negativ toltessel rendelekzo "neutron"-nak elnevezet valamit "pozitronak" vagy "elektronak" hivja kulonbozo szakirodalomakban. Illetve csodalkozik, hogy miert rugjak ki paros labbal az allas interjurol, ugyszinten annak fugvenyeben, hogy a kerdeses munkahely melyik nemzetkozi terminologiat hasznalja.

Ha programozokent szeretnem megkozeliteni a dolgott, akkor minden szakmanak van egy nemezetkozileg elgfogadott/kialakult Domain Specifikus Nyelve (DSL), az egyedi nem tukor fordithato szakkifejezeseivel, amit ha nem tanul meg a kerdeses szakmaban dolgozo, akkor nem lesz kepes rendesen es hatekonyan kommunikalni a szakmajaban levo nemzetkozi kozoseggel. Sajat szuk kozosegen belul igen, de jo esellyel meg fog ragadni egy viszonylag alacsony szinten, ahonet a kitoresre nem sok eselye van.

A szakirodalom pont ezert lesz ertheto, mert amikor megjelenik benne, hogy elektron, akkor mindeki, az addot szakteruleten dolgozo, egyertelmuen ugyan arra az egy bizonyos dologra gondol anelkul, hogy szenvednie kellene a forditas es definicio megnezessel vagy a konyvnek az elektron tulajdonsagainak az elmagyarazasaval.

Termeszetesen a szakag bevezeto anyagai tartalmazni fogjak ez elketron rendes definiciojat, de visszont ha nem tartalmazak a nemezetkozileg elfogadott es kialakult nevezektant akkor az abbol tanulonak eselye sem lesz a szakirodalom felfogasara.

,,A szakirodalom pont ezert lesz ertheto, mert amikor megjelenik benne, hogy elektron, akkor mindeki, az addot szakteruleten dolgozo, egyertelmuen ugyan arra az egy bizonyos dologra gondol anelkul,"

Nem ezért. Annyira nem ezért, hogy a szakirodalom gyakran
- le sincs fordítva
- csak egy nemzetnek, egyetemnek, iskolának készül, belsős használatra.

A legtöbb szakirodalom egyetemi jegyzet, az ott dolgozó egyetemi tanárok jegyzetei. Amikor megírták őket, állítom, hogy a legutolsó szempont sem volt internacionalizálni a terminológiát, hanem a szempontok olyanok, mint pl:
- könnyű érthetőség az adott nyelven amin megírják (magyar előnyben!)
- szakmailag korrekt és színvonalas legyen

Informatikában a szakirodalom inkább a dokumentációt jelenti (nem tudom miért kevered ide a fizikusokat), dokumentációnál is körülbelül ugyanezek a szempontok érvényesek, csak talán még jobban a teljességre törekszik, mint a fizika. Hogy programozzunk C-ben? esetében ez a fontos, és nem az motiválja a szerzőt hogy mindenki ugyanúgy hívja az adott tipusokat.

Puppy linux felhasználó

Szvsz aki jo szakembernek keszul az tanulja meg az osszes szakkifejezest legalabb ket nyelven: az anyanyelven es a "szakma nemzetkozlieg elfogadott nyelven" (de akar az osszes nyelven, amit valamilyen hasznalhato szinten beszel).
Miert ne hasznalnank a magyar szavakat is, neked nem bantja a fuledet a "fícsör" es tarsai?

Szvsz aki jo szakembernek keszul az tanulja meg az osszes szakkifejezest legalabb ket nyelven: az anyanyelven es a "szakma nemzetkozlieg elfogadott nyelven" (de akar az osszes nyelven, amit valamilyen hasznalhato szinten beszel).

Ebben ugytunik, hogy egyetertunk.

Miert ne hasznalnank a magyar szavakat is, neked nem bantja a fuledet a "fícsör" es tarsai?

Na itt viszont ugytunik, hogy nem sikerult rendesen kifejtenem. Semmi bajom a szakszavak magyar, vagy barmilyen mas nyelvre torteno leforditasaval, sot a hasznalatukkal sem. A problemam azzal van, amikor ertelmetlenul megprobaljak honositani radasul arra sem veszik a faradtsagot, hogy legalabb zarojelbe odairjak az eredetit. Na igen a transzliteralt valtozatok sem jobbak sot, talan meg karosabbak is.

Ez a gyakorlat informatika es a programozas eseten rendkivul karos, mivel nagyjabol elvagja a szerencsetlent a rendes nemzetkozi szakirodalomtol illetve korlatoza a munkahely valasztast is.

Ezt nem értem. Ha tud angolul, akkor miért van elvágva a nemzetközi szakirodalomtól? Ha én elboldogulok egy magyar nyelvű matematikai szakkönyvvel, meg annak az angol kiadásával is, akkor ugyanez miért gond a programozóknál? Nem tudják megfeleltetni a bejárót az iterator-nak, a díszítőt a decorator-nak? Ha ezek akkora problémát okoznak valakinek, akkor ott komoly bajok vannak.
--
♙♘♗♖♕♔

Na kíváncsi leszek, a sok inglishuszár, és magyarérzelmű vitájára. Én ez utóbbinak, de nagyon liberálisnak vallom magamat. Szerintem minden jó amiből hatékonyan és pontosan lehet tanulni. Az hogy ez milyen nyelvű az tök mindegy. A nyelv csak egy kommunikációs eszköz. Pont az informatikai az ami ezen sokat tud egyengetni. Az egyik barátom felesége nyelvész, és tolmács is, és a diplomamunkáját is a nyelv és az informatika kapcsolatáról írta(4 vagy 5 nyelven beszél nem is tudom, ebből az egyik kínai az tuti, mert kinából jött). A véleménye, szerint az informartika, és a neurológiai kutatások néhány évre állnak attól, hogy a számítógépek nagyon pontos tolmácsokká váljanak. Ha igaza van a probléma automatikusan megoldódik, mind a fordítási pontosságoat tekintve ,mind a szabványosíthatóság terén.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Nincs szükség magyar nyelvű szakirodalomra, mert a magyar nyelven elérhető szakirodalom minőségével senki sincs megelégedve...

Nagy zavarba jönnél, ha elhalmoználak pocsék angol irodalommal?

Az irodalom minősége és nyelve között semmilyen összefüggés nincs. Például engem semmi sem akadályoz abban, hogy pocsék angol nyelvű könyvet írjak, amit itthon a mániákus balekoknak duplaáron eladhatok.

Lehet, hogy jól megtudnék élni a Kiskapu-könyvek angolra fordításából.
:)

Nem, mert nem a szabvány a megoldás. Nem hoz jobb minőséget, legfeljebb egységesen lesz minden rossz.

Az elsőre szavaztam.

Az informatikában minden rohamos léptekkel avul el, ezért nagy munka fenntartani egy olyan bizottságot, ami felügyeli az érvényes, nem elavult és használatban lévő szakkifejezéseket.

Nemrég találtam rá Iványi Antal angol–magyar informatikai szótárára: PDF|online

Ez a projektemhez (BRA! THUGLIFE!) jó kiindulási alapot ad, hogy ne silány minőségű anyagot adhassak ki a kezem közül.

Fontolóra veszem, hogy a HuPWiki-n alakítsak ki egy glosszát, ami részletezné és értelmezné – természetesen friss információk közepette – a projekttel kapcsolatos kifejezéseket.
______________________
this comment is cc by-nc 2.5

Két dolog:

1) A magyar szakkönyvek jelentős részét a kiskapu adta ki. Erről a buki usernevű Büki András, a Kiskapu volt kiadóvezetője nyilatkozott többször is az oldalon, többek közt, hogy a kiskapu próbált közösségi szótárat építeni, állítólag érdektelenségbe fulladt. Keress rá a régi topicokra és szavazásokra.

2) Személyes véleményem, hogy aki nem tud angolul, az másodvonalbeli. Egyfelől akarva-akaratlan szűrt az információ, ami hozzá eljut (mert nem minden fordul le), másfelől késleltetése van (mert egyfelől ki kell derülnie, hogy fontos, másfelől le kell valakinek fordítania), harmadrészt pedig a sok-sok kiegészítő információ (blogpostok, ingyenes részletek, közösségi beszélgetések, interjúk, stb) nem jutnak el hozzá. Ezzel nincs mit kezdeni, ez ilyen.

Én azt gondolom, kifejtettem már párszor a nézeteimet a kiskapu fordítási módszereivel kapcsolatban, elmondtam, hogy működnek a multik és mekkora problémát jelentett a juniorok képzése magyar könyvből (egyszerűen nem ismerik fel a design patterneket ha szar a fordítás, átsiklik a szemük a néven a kódban), és hogy miért baj, hogy a fordítás végeredményét meghatározó emberek egy része nem napi szinten használja ezt a tudást, nincsenek ismeretei a kontextusról, vagy nem tudnak elég jól angolul. Ez is megvan az archívumokban a HUP-on.

Részemről téma túlpörögve.

A múltkor megfogadtam, hogy a HUP-on én ilyen témához többet nem szólok hozzá, de tekintettel régi "ismeretségünkre" meg arra a tényre, hogy te vagy ebben a témában a kedvencem, most az egyszer kivételt teszek.

"A magyar szakkönyvek jelentős részét a kiskapu adta ki."

Így igaz. Egy sor az életrajzomban, amire igazán büszke vagyok.

"Személyes véleményem, hogy aki nem tud angolul, az másodvonalbeli. "

Egyetértek.

"... elmondtam, hogy működnek a multik és mekkora problémát jelentett a juniorok képzése magyar könyvből..."

Két kérdés:

1. Ha a multiknál ennyire fontos a magyar szakirodalom, miért nem adnak ki magyarul könyveket? Eddigi hozzászólásaid alapján láthatólag szilárd elképzeléseid vannak a könyvkiadásról. A multiknál tőke szokott lenni rendesen, te meg lehetnél a kiadóvezető. Képezhetnéd a "diákjaidat" abból, amit te magad állítottál elő. Ebben a gondolatmenetben biztosan kell lennie valahol egy hibának, én ugyanis egyetlen esetre nem emlékszem, amikor multi magyar könyvet adott volna ki. Szerinted hol van?

2. Ha a te multidnál a juniorokat magyar könyvből kell képezned, akkor azok az emberek bizonyára a másodvonalból jönnek. Miért nem szólsz, hogy vegyenek már föl normális embereket?

---
Science for fun...

Ennek egyszerűen költséghatékonysági okai vannak: tőlem megkapja az e-book kiadásokat (áldassék a Safari), de papírkönyvet nyilván nem, az drága lenne, ill. könyvtárként kéne kezelni (mi, kinél, meddig).

Meg aztán a juniorok egy része az angolnak a passzív időszakában is van (egy multinál hamar rendes angolul beszélők lesznek), így megveszi a magyar könyvet.

Egy outsourcing multi 10-20, max 30% felárral dolgozik a kiszámlázott fejlesztői fizukhoz képest, ebből fizet irodát, recepcióst, rendszergazdát, x-boxot. Röhögve kifizet tetszőleges egyszeri költséget, de rémálma a legjobb programozóit nem számlázható munkára fogni, és minden nem számlázható munkatársat ezerszer meggondol és először épít le, ha jön a baj.

Ergo nem csinál semmi olyat, ami nem a core tevékenysége. Ami amúgy nem a könyvfordításnál para hanem az új könyvkiadásnál - egy-két volt kollega adott ki könyvet, de szabadidejében sajnos, a cég nem támogatta. A belső anyagokat se lehet kiadni ipari titok miatt - az általam írt alapanyag (MVC: Guidelines for Coding and Code Review) bár kötelező jegyzet volt, nem kiadható.

"Ennek egyszerűen költséghatékonysági okai vannak: tőlem megkapja az e-book kiadásokat (áldassék a Safari), de papírkönyvet nyilván nem, az drága lenne"

Magyar könyvek a Safariról???!!!

Bocsáss meg Ádám, hogy folyton a logikus kérdéseimmel nyaggatlan, biztos velem van a gond, de én kétszeri elolvasás után se érzem úgy, hogy válaszoltál volna a fenti két kérdésemre. Felteszem máshogy:

1. Ha az informatika nyelve az angol, a multik nyelve az angol, a te kedvenc nyelved az angol, akkor mit keres egy multinál magyar nyelvű szakkönyv (függetlenül attól, hogy ki adta ki)? Mert hát neked folyamatosan ezzel van bajod. Vagy nem?

2. Ha az informatikában mindenki másodrangú, akinek magyar szakkönyvre van szüksége, a multinak pedig mindene megvan ahhoz, hogy megfizesse a jó szakembert, akkor minek veszitek fel azokat az embereket?

---
Science for fun...

Lehet, hogy rosszul értem, de nincs náluk magyar nyelvű könyv, azt a junior veszi meg magának.
Azért vesznek fel "másodrangút", mert juniort akarnak, és valószínű nem ő választ hanem a HR ... de legalábbis az első kört nem szakmabeli viszi.
Mindenesetre nekem is furcsa kicsit, hogy egy angol(nak tűnő) nyelvű céghez magyar szakkönyvet olvasó embert vesznek fel. Ha mást nem is, de a nyelvtudást a HR is nézni szokta. Aki tud angolul az meg minek vesz magyar nyelvű könyvet?

"Aki tud angolul az meg minek vesz magyar nyelvű könyvet?"

Hát igen. Különösen, ha nem is érti, mi van benne...

Hanem azért van itt még egy dolog, ami engem nem hagy nyugodni ezzel az "Aadaam jelenséggel" kapcsolatban.

A múltkor Ádámmal tisztáztuk, hogy én hobbiprogramozó vagyok, szóval multinak a közelében nem voltam soha, nemhogy tanítottam volna ilyen cégnél, mint ő.

Van is nekem egy hobbiprojektem, aminek a mibenléte most lényegtelen, maradjunk annyiban, hogy több GPU kell hozzá. Ezt fejlesztgetem szabadidőmben, és mivel már több évnyi munka van benne, simán elő szokott velem fordulni, hogy 5-6-szoros mélységű indirekciókat kell átgondolnom, mikor az adatszerkezetek elemeit címzem mondjuk egy kernel hívásakor.

Namost ha jól értem, amit Ádám írt, akkor az ő cégüknél dolgozó embereknek esélyük se lenne egy ilyent átlátni, mivel nekik már az egyszeres indirekció se megy. Nem tudják olvasás közben fejben lefordítani a "Visitort" "Látogatóra" a "patternt" meg "mintára". Márpedig ha én, mint lúzer hobbista naponta találkozok ilyen szerkezetekkel, akkor bizonyára a multinacionális outsourcingoltakkal is meg szokott esni az ilyen.

Ami érdekes... Mert ugye ha így van, akkor egyrészt ennek a szegény Ádámnak tényleg nem lehet könnyű, másrészt meg ez egy igen bátor cég kell legyen, hogy ennyire hisz a csodákban.

Te, Ádám, sose kérdeztem, de hol is dolgozol te pontosan? Már ha nem ipari titok...

Szerk.:

Ádám! Ez te lennél:

adamnemeth.hu/letoltes/cv_long.pdf‎

"Főbb skilljeim" ??? Ezt így mondják multinacionálisul?

És már a gimnáziumban projektkoordinátor voltál? És tényleg nincs még diplomád?

Batman, Batman, többet vártam tőled...

Szer2.:

Rákérdezek: LogMeIn?

---
Science for fun...

Láttam. Derék.

Természetesen nem akarom tőbül kivágni, csak gondoltam legallyazom egy kicsit.

Hidd el, ennek a típusnak ez jót tesz. Különösen az előtt hasznos ez a beavatkozás, mielőtt termőre fordulna és vezetővé válna egy multinál. Onnan már nincs mit tenni, de ha addig tanul egy kis alázatot, meg főleg logikát, az mindenképpen hasznára válik.

Hát, az az életrajz meg... Khm... Szerintem kellene egy új.

Ez a "kapcsolatba kerültem a Google szakembereivel" is olyan talányos. Akár azt is jelentheti, hogy együtt pisiltek. Én például egyszer kapcsolatba kerültem Benoit Mandelbrottal. Marha nagy eső volt, a szálloda előtt lesuhintottam az esernyőmről a vizet, ő meg pont ott volt, csak nem vettem észre.

---
Science for fun...

Emlékeim szerint a BME-n egy szakirányra jártam Ádámmal és bennünket pont arra képeztek, amit ő csinál (meg nem mellesleg én is). Infós csapatok vezetése, tervezés, frankónmegmondás - cserébe sokkal kevesebb gyakorlati programozói és rendszeradminisztrátori ismereteket kaptunk. Ne szidjátok, kell ilyen ember is sok helyre :-p

Azt mondod, nem voltam neki egyéb, mint egy beadandó házidolgozat, amit a BME Frankónmegmondás és Vezetői Felsőbbrendűség Tanszéke osztott ki rá???!!!


37. Feladat: Konfliktusgenerálási és kezelési formagyakorlat

Szóljon be egy magyar informatikai könyvkiadó vezetőjének és 1500 szavas dolgozatban dokumentálja a jelenséget.

Ügyeljen látszateredményei kidomborítására, valamint az IBBTC (International Buzzword and Bullshit Technologies Committee) által szabványosított technológiák helyes alkalmazására.

Hát azt eddig is tudtam, hogy egyes egyetemeken tananyag vagyok, de azt nem, hogy ebben a formában...

---
Science for fun...

Hát, ami a gerinc egyengetését illeti, ne vedd szerénytelenségnek (úgyis annak veszed de mindegy), Ádám életrajzát olvasva azt hiszem, kicsit több okom van egyenesen állni, mint neki. Hogy úgy mondjam, jelentősen eltér a sör/hab arányunk. Ez nyilván a korkülönbségből is adódik, de ettől még tény.

A lényeg azonban nem ez. Ádámmal úgy ismerkedtünk meg, hogy még kiadóvezetőként egy hűvös hajnalon kaptam tőle egy e-mailt, amiben gyakorlatilag közölte velem, hogy ki vagyok rúgva. Mostantól egy általa szervezett és vezetett nyelvi bizottság fogja felügyelni a kiadóban folyó fordítási munkákat. Kicsit társalogtunk a kérdésről, írtam föl neki gyógyszert, aztán haladtunk tovább, de számára nyilván már akkor is nagy trauma lehettem.

Soha nem néztem utána, hogy pontosan kicsoda is ő, csak most, amikor sokadszorra nevez néven itt a fórumon. El kell ismernem, hogy nagyon jól adja elő magát. A mai napig azt hittem róla, hogy a szakma nagy öregje, elvégre másokat tanít, multinál dolgozik, és sokaktól eltérően teljesen szabatosan szokott fogalmazni. Tényleg meggyőző az imázs.

Viszont most, hogy az életrajzát látva az évszámok alapján belegondoltam, hogy amikor engem saját szakmai nagyságának teljes tudatában lábhoz parancsolt, nem volt egyéb, mint egy megvadult műegyetemista, aki talán épp az analízis szigorlatával nyűglődött, hát elröhögtem magam.

---
Science for fun...

"2010 május 18-án küldtem az első levelet"

Már miért ne vállalnám fel az egykori levelezésünket. Most akkor le fogod közölni itt a HUP-on folytatásokban, vagy mi lesz?

Egyébként meg a dátumokkal egészen biztosan nem stimmel valami. Én 2010. június 30-án voltam utoljára kiadóvezető. Kizárt, hogy egy hónappal a távozásom előtt leveleztünk volna. Akkor épp a "palacsintás" (vagy palacsintos?) korszakomat éltem. Talán csak a géped órája járt rosszul, vagy egy mentést nézel, ami tényleg 2010-ben készült.

Amúgy meg most pontosan mit is készülsz bizonyítani? Hogy volt már diplomád a kérdéses pillanatban? És ha volt?...

---
Science for fun...

Részemről semmi akadálya. Ádám akar bizonyítani.

Bevallom, én nem is tudom a méretemet, de tapasztalataim szerint pont elég. (Istenem, már vártam, mikor jön a szokásos HUPperotikus vonulat. És igen, itt van!)

Egyébként ha nem érdekel, miért olvasod?

---
Science for fun...

A második link nem működik.
Tedd ki a végét is, szerintem az se rossz.
Tudod, a bizottságosat.

A CV-re meg nem reagálni kellene, hanem írni egy normálisat. Ha gondolod, lektorálom.

Egyébként elárulnád, hogy 2010-ben tulajdonképpen hányadéves voltál? Csak a HR-esek kedvéért...

Szerk.:

Most nézem, hogy volt itt egy másik Ádám is?

Ki az a Szedlák Ádám és hol jött képbe?

---
Science for fun...

Mivel Németh Ádám valamiért kihagyta a közzétett anyagból az én utolsó válaszomat, azt ezennel én teszem közzé. Egyben végleg kiszállok a HUP kontra magyar szaknyelv típusú vitákból. Kérem, ezt a három éve írt levelet, illetve mindazt, amit korábban leírtam, mindenki tekintse "könyvszakmai végrendeletemnek".

IDÉZET START

From buki@kiskapu.hu Wed May 19 21:16:28 2010
Date: Wed, 19 May 2010 21:16:28 +0200 (CEST)
From: Buki Andras
To: Adam Nemeth
Subject: Re: Clean code es informatikai szaknyelv

Kedves Ádám!

Kiváló javaslat! Annyira az, hogy mi már vagy tíz évvel ezelőtt
megvalósítottuk, sőt, már azt is tudjuk, hogy miért nem működik.

Volt egy szotar.kiskapu.hu webhely, amin kint volt a teljes anyag,
lehetett véleményezni, javaslatokat tenni. A fordítók is ebből dolgoztak.
Aztán kiderült, hogy a kutyát nem érdekli a dolog, így valamikor 2006
környékén megszüntettük, mivel gyakorlatilag aktualitását vesztette.

Többségi szavazás és társai: ez megint egy tünet, de megint nem új.

Kezdem messziről. Van ez az internet nevű izé, amin kezdetben csak
levelezési listák működtek, ma meg jellemzően fórumok, amelyekre álnéven
lehet regisztrálni és ízlés szerint lehet egymást anyázni, szakértelem
nélkül véleményt nyilvánítani, hozzáértő embereket tetszőleges témában
leugatni, meg minden. Egyszóval a digitális forradalom által megvalósult a
forradalmi tömegek régi álma, a szabadság, egyenlőség és hülyeség egysége.

Namármost ez a hirtelen jött totális demokrácia egy csomó embernek
egyszerűen az agyára ment. Ezek a szegény, megbetegedett homo
digitalissimusok azt hiszik, hogy mostantól az élet miden területe
demokratikusan fog működni. Ha teszem azt Kovács Gizike 23 éves ifjú
asszony teherbe kíván esni, minimum egy lakógyűlésnek kell eldöntenie,
hogy a születendő gyermek kos legyen-e, avagy inkább vízöntő, ha meg
ikerszülésről lenne szó, akkor föltétlen szavazni kell az
egypetéjű-többpetéjű kérdésben. A MOL RT. a benzin áráról népszavazást ír
ki, az évszakok hosszát és kívánt középhőmérsékletét pedig normál díjas
SMS-ben lehet beállítani.

Namost van egy rossz hírem. Céget vezetni demokratikusan nem lehet. És
mivel esetünkben a működésnek szerves részét képezik a fordítások, sajna
nem tudjuk ezt a kérdést a forradalmi tömegek kénye-kedve, vagy mindenkori
hangulata alapján kezelni. Megcsináljuk a könyvet, ahogy gondoljuk,
a művet odahelyezzük a forradalmárok nemes lábai elé, ők pedig vagy
megveszi, vagy belerúgnak/leköpik/fölgyújtják/megtörlik vele forradalmi
tevékenységben megizzadt homlokukat. A játékszabály pedig az, hogy amíg
többen vannak a vásárlók, mint az alternatív felhasználás hívei, addig
minden OK.

Ennyit mára a tudomány és technika újdonságaiból.

Üdv

Büki András

IDÉZET VÉGE

---
Science for fun...

Előkerestem a mentést. Tényleg igazad van, 2010-ben leveleztünk. Most vagy kevertelek valakivel, vagy összefolytál a tudatomban az említett palacsint sztorival.

A bizottságos ember viszont tényleg te voltál. Elolvastam az egészet. Semmi olyan nincs benne, ami itt a HUP-on el ne hangzott volna már tőlem. Ha ezzel akarod őket untatni, csak bátran!

---
Science for fun...

Nézd, András.

Először is: találtál egy 2007-es CV vázlatot. Szar CV, elismerem, közben eltelt 6 év, benne voltam a TV-ben a startupommal, csináltam dolgokat az Indexnek, vezettem projekteket az EPAM-nak (ez szokott lenni a multis történet), vezettem projekteket egy ismert finn mobilvállalat térképészeténél (ott igazából mindent csináltam: kódoltam, vezettem, és dizájnoltam is, máskor-máskor), aztán megint csináltam startupot, befuccsolt, most épp az Onlinemarketing.hu-nál informatikai és usability tanácsadást csinálok, az asztalosüzemtől az áramszolgáltatóig sokféle ügyfélnek.

Ha nagyon CV-t akarsz, a linkedin profilom itt van, a StackExchange Careers profilom itt. CV írásban mondjuk mindig szar voltam.

Lehet hogy az előadásokban jobban kijön, miket csinálok, az elmúlt egy évről itt egy módszertani, egy programozós, és egy térképészes. A legutolsó link a legrövidebb és leginkább közérthető, bár nem vagyok térképész de dolgoztam térképekkel és térképészekkel eleget.

A példákban említett juniorok amúgy ma már projektmenedzserek / dev leadek, szumma a 6 éves fejlesztésvezetői karrier alatt kb. egy tucatnyi újonc volt a kezem alatt. Valakiről azt hallottam, CTO lett :)

Ettől azonban a kiskapu fordításai nem lesznek se jobbak, se rosszabbak.

Most komolyan, ez a legjobb érved arra, hogy nem a profi közösség napi nyelvezetére lettek fordítva a könyvek, hogy megteremteni akartatok megértés helyett, hogy nem adaptálódtatok amikor a helyzet egyértelművé vált, ez az ellenérv, hogy szar a CV-m?

Merthogy ha nekem 2007-ben szar volt a CV-m akkor biztos rossz munkát végzek most is, ugye?

Tudod, a CV-m nem buktatók nélküli, pl. egyszerűen otthagytam a komplett fejlesztést a gecibe. De azok a juniorok, akiket felhozok példának, akik elkeverték ezeket a dolgokat a karrierjük elején, ma mind teameket vezetnek. Ha valamire büszke vagyok, nem gyengítve az egyéni érdemeiket (iszonyat erős válogatáson mentek keresztül), az az, hogy ők onnan eljutottak oda ahol most vannak.

Gratulálok a szakmai sikereidhez, meg hogy még a TV-ben is... Bevallom, itt megint legyőztél. Én TV-ben utoljára akkor voltam, amikor letakarítottam egy poros képcsövet.

Ezzel együtt talán te is érzed, hogy kettőnk történetében tulajdonképpen nem az önéletrajzoddal volt a legnagyobb gond.

Ha megengeded, búcsúzóul adnék még egy tanácsot, ami talán hasznos lehet ahhoz, hogy a jövőben kellemesebb benyomást tegyél másokra. Én a helyedben lecserélném a LinkedIn profilodhoz tartozó fotót. Ez a "Buddha meditáció közben macskájára tekint" pozíció szerintem előnytelen. Egyszerűen nézz a kamerába, és nyomd meg a gombot.

További sok sikert!

---
Science for fun...

Ezzel együtt talán te is érzed, hogy kettőnk történetében tulajdonképpen nem az önéletrajzoddal volt a legnagyobb gond.

Nem, kettőnk történetében ott volt a gond, hogy 2010-ben már nagyon elegem volt abból, hogy van a "beszélt informatika", az "írt (programozott) informatika", és a "kiskapu informatika", és hogy a 3 közül te vagy a kakuktojás.

Az első újoncok 2005-ben kezdtek nálam, akkor volt már 5 év tapasztalatom benne (az általad előkapart CV-ben is szerepel: "A projektekben legtöbbször volt tanítványaimmal dolgoztam"), 2010-re már vagy egy tucattal volt hosszabb-rövidebb ideig dolgom.

Én tökéletesen megértem, hogy amikor elkezdtétek, nem szilárdult meg a magyar szaknyelv, csak az volt a baj, hogy közben ez megtörtént.

Nem én voltam az egyetlen, aki ezt előkapta, akiket elküldtél 5 éven keresztül a francba, azok az ún. potenciális vásárlói voltak a cégednek.

Ebben a szakmában szövegekkel dolgozunk. Azért megy a programozási nyelvek, keretrendszerek és hasonlók között a vita, mert a megfogalmazás nem mindegy.

Most pontosan mi is a baj?
Ha jól gondolom, a "beszélt informatika" és az "írt (programozott) informatika" angol nyelvet takar, igaz? Legalábbis angol "idegen szavakkal" tele. A problémád ott van, hogy egy akármilyen angol szakkifejezést próbáltak meg lefordítani?

Van pár kiskapus könyvem, és, nos, igen, itt-ott kicsit mosolyogtató a fordítás, de még ezen (és még a többi) hibák ellenére is örülök, hogy van magyar "irodalom" ezen a téren is (nem vagyok tuti-perfekt angol, leginkább angol nyelvű man-page szintű a tudásom). Annyira nem rosszak, hogy "jobb, ha nem lennének".

"...amikor elkezdtétek, nem szilárdult meg a magyar szaknyelv, csak az volt a baj, hogy közben ez megtörtént"

Hát, erről én lemaradtam.

Innen nézve annyi történt, hogy te, meg pár nagyhangú demokrata itt a HUP-on eldöntöttétek, hogy az informatika nyelve az angol.

Szerinted a megszilárdult magyar szaknyelv az angol? Mit szívsz te Ádám?

"...akiket elküldtél 5 éven keresztül a francba..."

Bocsáss meg, de már megint a dátumok...
Valójában 7 éven keresztül mutattam az utat.

---
Science for fun...

Kedves buki,

Ha rendszerszinten nézed a dolgot, nem biztos, hogy az a jó megoldás, ha mindenhova 3 diplomával rendelkező szakembereket veszel fel, akik 5 nyelven beszélnek és fizetsz nekik havi 20 millió bruttót.

A kérdés az, hogy kihasználod-e a plusz képességeket, kell-e neked 3 diploma és 5 nyelv tudása, megér-e mindez havi 20 millát.

Elég gyorsan belátható, hogy ahol az angol nyelv nem létszükséglet, ott érdemes olyan programozókat felvenni, akik alig beszélik az angolt, kevesebb pénzért. És akkor arról ne is beszéljünk, hogy igencsak nehéz manapság jó állás nélküli programozót találni, aki angolul is tud...

Én értem, amit mondasz, persze, a kapitalizmus így működik.

Csak hát itt ennél kicsit érdekesebb a helyzet. Ádám ugyanis egészen eddig a magyar szaknyelvet, a kiadókat, sőt konkrétan engem hibáztatott azért, hogy nem tudja rendesen felkészíteni a tanítványait, pedig ő mennyit olvas, meg milyen jó könyveket.

Ezzel szemben a helyzet az, hogy alapképzettségük, és tanulási képességeik tekintetében kihívásokkal küzdő (ugye finom voltam) emberekkel lehet körülvéve, mert a cégnek ez éri meg. Ő meg ettől frusztrált, oszt engem cseszeget itt a HUP-on.

Most mondd meg őszintén, mit tehetek én az ő kínjáról? Nem én mondtam, hogy dolgozzon multinak.

---
Science for fun...

Érdekes, hogy Magyarországon valahogy fordítva ülünk a bilin. Mindenkitől elvárná a főnök, hogy minimum Nóbel-díjas legyen, de a minimálbér azért legyen elég.

Amerikában mindennek rendszere van. Amikor felvesznek valakit, pontosan tudják, hogy mik a képességei és a képességeihez mérten bérezik, meg adják neki a feladatot.

Amikor a tesztelők nem értették a programomat, akkor a főnök nem azzal kezdte, hogy hogyan lehet ennyi hülyével együtt dolgozni... Elmagyarázta, hogy te vagy a mérnök, tőled elvárjuk, hogy olyan programot írj, amit a tesztelők a képességeiknek megfelelően kezelni tudnak.

Nem keverik össze azt, hogy ki a mérnök és ki nyomogatja a gombokat a képernyőn. Magyarországon teljes a káosz.

"Amerikában mindennek rendszere van."

Óh igen. A nagy Amerika. Ott minden olyan más. Olyan nagy, meg demokratikus. És az utolsó parasztig bezárólag mindenki tud angolul. És mivel véletlenül pont ez az informatika nyelve, ott minden paraszt lehet informatikus. Ja, várjál már. Ez mintha nálunk is pont így lenne... Na mindegy... Ha ezt szegény indiánok megérhették volna...

Te, neked most tulajdonképpen mi bajod is van?

Megint lemaradtál a Nobel-díjról, vagy te is csak angolul érted a tervezési minták nevét, vagy tulajdonképpen hol fáj?

---
Science for fun...

Konkrétan az a bajom, hogy a magyar vállalatok mindenhova túlképzett embereket keresnek, a maradéknak meg a segélyét fizethetem.

Ha leszállnának a magas lóról és megpróbálnának alacsony tudású emberekkel is együttműködni, akkor nem kellene a fél országot eltartanom.
Röviden ez a bajom.

A nyelvtudással ugyanez a helyzet. Kimész Nagy-Britanniába úgy, hogy fingod sincs az angolról és kapsz állást (lásd lengyelek).
Olyan embereket láttam kinn a Tesco Expressben dolgozni, akik talán a "Thank you"-t tudták és mutogattak. Se kép, se hang, de állása van.

Itthon Magyarországon a klotyó tisztításához is angol nyelvtudás kell.

Most akkor jobb együtt dolgozni tudatlan emberekkel, vagy inkább a segélyt fizetjük? Mindenki maga eldöntheti...

Igen, rakjuk alaptörvénybe.

"Vitéz Roganovics Antall tekintetes képviselő uramnak törvényjavaslatja az delejes adatszövő masinák hozzányúlási lajstromának szövegezésirül."

Ha lenne szabvány akkor is csak az angol tutorialokat fordítanák le a bölcsész kollégák, csak innentől ott virítana rajta egy szabvány plecsnije

Szerintem:

- nem lehet fordításra szabványt hozni.

- A jelenlegi szabványok egyike sem garantál JÓ minőségű végterméket még egy gyárban sem, nemhogy egy szellemi termék esetében.

- a magyarra fordított könyvek már megjelenésükkor elavultnak tekinthetők.
Emiatt komoly szakmai közönséghez nem szólhatnak.

- a magyarra "szakfordítást" csak kevesen tudják értelmesen megoldani. Őket pedig nem tudják/akarják megfizetni ezért.

Régebben magam is fordítottam ilyesmit (önkéntes alapon), de aztán a fenti okok miatt 'meguntam'. Én pl már régóta angol UI-t használok desktopon is, leginkább a szörnyű 'ferdítések' miatt, és mert beláttam hogy nagyon kevés esetben van egyáltalán értelme lefordítani ezeket.

Persze egy könyv más, de ha meg angol UI-val rendelkező dologról kell magyar könyvet írni, az eleve halott ügy :o

szerintem.

--
zrubi.hu

A LaTeX szedőrendszert erre találták ki, csak nem sokan használják, nem merik, vagy valami...

---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---

De lehetne új frontokat is nyitni, pl lefordítani a C-rtl függvényeinek nevét magyarra. Például a sscanf lehetne a felemzőf (füzer-elemző-formázott), a fprintf meg az áírf (állomány-ír-formázott)...

A kettő nem ugyanaz (mármint a topikfelvetés, és amit írsz).
Amit _lehetetlen_ lefordítani (technikai okok miatt), azt ne fordítsuk, de nem mindegy, hogy egy könyvben hogy magyarázod el az fprintf függvényt:
- fprintf: olyan function, ami egy char-array-t write-ol file-ba
- fprintf: olyan függvény (eljárás), ami egy karaktertömböt ír fájlba.

(azért char-array, mert azon jobban látszik az "angolos" és a "magyaros" változat közti különbség).

Őszintén megmondom, a második szerintem jobban érthető.

/ Leginkább ezért utálom az excel-t, mert a függvényeket magyarosította, pl. a DARABTELI függvényt sose értettem, mi az, de amikor az openoffice-ban megláttam, hogy COUNTIF, rögtön megvilágosodott :) /