Ha magyar nyelvű informatikai szakkönyvet olvasol / olvasnál, milyen nyelven legyenek a szakkifejezések?

Vegeredmenyben majdnem mindegy ... akar oroszul is lehetne ... csak a ferditett szakszavak legyenek dolttel szedve, es legyen egy szokompatibilitasi tabla a vegen ...
En is talalkoztam olyan konyvvel, ahol hulyet kaptam mig kibabraltam, hogy mi alatt mit is ert ...
Mikor az ember magazint olvas ott mar kvazi bevett szokas, hogy a betuszavakat elso hasznalatnal zarojelben magyarazzak, aztan azt hasznaljak, ami jolesik. Ez azert durva lenne egy kezikonyvnel, de a szotar a vegen jol johetne.

My 2 cents

Én is valami ilyesmire gondolok. De pld az SSD-re ne találjanak ki magyar rövidítést...

+1

tr [:lower:] [:upper:] <<<locsemege
LOCSEMEGE

+1 Csak akkor magyarítsunk, ha jól sikerül; szerintem is jó példa a merevlemez, az állomány, a könyvtár, a nyomtató, rossz példa az i-bög, a fájl.
Azt is fontosnak tartanám, hogy a könyv végén legyen egy lista a magyarított szakkifejezésekről és angol eredetijükről, hogy ne nekem kelljen kitalálnom, hogy eredetiben hogy van a "példányosítás". Ha ez nem fér bele, akkor inkább hagyjuk meg az eredetit, lehet, hogy meg lehet ideologizálni, hogy ez fontos a nyelv fejlődése, meg más egyéb szép eszmék szempontjából, csak éppen az olvasó szempontjából nem, használhatóbb tudásra tesz szert, ha tudja az angol szakkifejezéseket.

+1 Ezt az i-bög öt még nem hallottam. Egész nevetséges :) . Én mindíg fájlleíró(állomány)-ként fordítottam.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

+1

Én se tudtam volna jobban megfogalmazni.

--
GPLv3-as hozzászólás.

kedvencem a "kemenylemez" volt anno

fyi file system

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

++

+1, csak én a magyarra nyomtam.

Bocs, de ez marhaság.
Amikor megtanulsz egy szakkifejezést, akkor egy új szót tanulsz. Teljesen mindegy, hogy i-node vagy i-bög, úgyis el kell magyarázni, csak a második mentében van, az elsővel meg akkor is használhatóbb tudást szerzel, ha csak később kényszerülsz rá, hogy angol szakirodalmat olvass.
Szerintem egy kiadó ne nehezítse meg ideológiai okokból a saját olvasói életét, mert belőlük él. Ha erőlteted a magyarítást, akkor hamar egyértelmű lesz, hogy könnyebb használható tudásra szert tenni az angol eredetiből. (Lehet magyarítani, de akkor legyen a könyvben szószedet.)

Ezt most így kb. hogy kell érteni? Az angol az informatika nyelve az egész Földön. Aki ellenáll, az kizárja magát. Slussz.

--
http://neurogadget.com/

Tehát szerinted ahelyett hogy értelmes angol szavakkal fejlesztené magát az ember, megtanul olyanokat, hogy "i-bög"(i-node). Meg olyanokat, hogy "középver"(middleware).
Gratulálok.
Aki informatikával foglalkozik és nem tud alapszinten angolul, az már rég rossz.

Most komolyan, létezik olyan ember magyarországon, aki egyszer is kimondta a munkatársának azt, hogy i-bög. Az biztos hogy sírva röhögnék rajta ha előttem mondaná...

nagy harcos voltál a Kiskapunál az magyar szakkifejezések mellett, de fordítsuk meg a kérdésedet,
"Szülessenek e a gyerekek 2030tól informatikai szakvizsgával a zsebükben"?:)

imho 2012ben már nem KELL, hogy bármelyik oldal igazát ráerőltetni a másikra. az informatikai szakkönyvek a tabletek elterjedésével végleg el fogják hagyni a papírt. egy olyan pici érzékeny piacon, mint a magyar a nyomdaköltség megtakarítása még jelentősebb, mint a több nagyságrenddel nagyobb angol nyelvű könyvpiacon. ha pedig úgyis digitális formában van a könyv minimális pluszmunkával megoldható, hogy az olvasó állítsa be magának, hogy angol vagy magyar szakkifejezéseket szeretne olvasni.
ez az optimális megoldás és nem az, hogy az egyik oldal ráerőltesse a saját elképzelését az összes olvasójára.
hasonló módon meg lehetne oldani a tegező/magázó mód opció szerinti megadását is.

Sőt, aki orvos lesz, az latin nyelvvizsgával a zsebében szülessen. A demagógiád és a sarkításod szörnyű a következtetés pedig téves. Azért jó ellenpélda az orvosi szakma, mert ott az angol, a spanyol és a kínai orvos egyaránt neki idegen szakkifejezéseket használ, amik egy olyan nyelven vannak, amit ma már nem beszélnek, mégis így működik a világ, sőt ezek az orvosok így egymás között is értik ezeket a szakkifejezéseket (20 nyelvre) fordítás szükségessége nélkül. A globalizációt pedig nem tudod megfordítani, így a szakkifejezések "rossz" nyelven tudására ösztönzés súlyos hátrányt okoz már ma is, nem hogy 2030-ban. És igen, a merevlemez (nekem a lakatosmunka jut róla eszembe, ha jelentést kell találnom a jelentést nem ismerve) semmivel nem jelent többet a magyarsága ellenére annak, aki nem ismeri az informatikát, mint a harddisk szó.

Az érthetőségen van a lényeg. Akiknek íródott a könyv, azoknak meg kell érteniük. Ha fejleszőknek szól a könyv, akkor elvárható, hogy ismerje az angol nyelvet olyan szinten, hogy ne okozzon neki gondot az, ha egy szakkifejezést nem magyarítanak.

Vannak sajnos olyan fordítások, amiket nem lehet érteni az erőltetett magyarítás miatt. Az ilyen könyv senkinek nem jó: se az nem fogja érteni aki tud angolul, se az, aki nem tud(azért, mert zavaros a fordítás).

Hogy ne csak üres duma legyen(és hogy ne vedd magadra...):

A Panem kiadónál megjelent Adatbázisrendszerek című könyben szerepel olyan kifejezés, hogy az 'SQL utasítás nyele'. Én úgy jöttem rá, mi akarna ez lenni, hogy lefordíttattam a szotar.sztaki-val a 'nyél' szót angolra.

De van olyan is, hogy a socket-et szoketnek írják... erre pedig hiába mondja valaki, hogy magyar, mert nem az.

Az informatikai szakszavak 'honosítását' nem hinném hogy úgy kellene elősegíteni, hogy a fordítók erőltetik a -sokszor zavaros- megoldásaikat.
Van olyan fórum, ahol meg lehet vitatni fordítás előtt, hogy egy-egy angol szakkifejezésnek hogyan történjen(egyáltalán le legyen-e fordítva...) a magyarítása?

röviden:
'Szülessenek-e a gyerekek 2030-tól panem/kiskapu/akármi kiadó fordítási szokásaival a fejükben?'

Egyúttal, latin, német, francia. Így több esélyük van. Persze, a jövevényszavaink szarok. Csak tudnám mi lenne ha csak a magyar szavakat használnánk (latin, német, szláv jövevényszavak nélkül)
Persze csak addig, míg el nem érjük a milliárdos nagyságrendet nyelvhasználat terén és közben marad az emberiség 7 milliárd.
Nem szívesen élnék a hozzászólás logikával megáldott kedves népművelők közt.
Az angol nyelvű szakszó használatára több indok van.
- szakszóként lehetőleg keveset torzul a jelentése
- magyar számára a "lefordított" szakszó jelentésének megismerése ugyanilyen nehéz
- a gyermekek számára teljesen mindegy hogy a filerendszert vagy fájlrendszert, vagy állományrendszert tanulnak vagy mappát vagy folder-t kezelnek. A jelentéstartalommal megtöltés ugyanaz a folyamat.

A nagy védelem mellett szerencsés lenne a szakszavak ejtési leírása mellett kardoskodni, hogy a szakembergárda ha esetleg nem írott, hanem beszédben elhangzó kifejezést hall, legalább sejtse mit ugat a másik muksó.
A probléma sajnos nem csak a szamtechre igaz.

Le az új nyelvi elem bevezetésével! Le a létező szó új tartalommal történő feltöltésével. Legyen a szakszó szak szó. Ettől is érthető lesz hogy gizike érti e vagy ugatja.

Ne haragudj, de aki informatikus akar lenni, az tanuljon meg angolul. Anélkül egyrészt nem fog munkát kapni, másrészt meg elég vicces lenne úgy programozni, ha nem tudod elolvasni mondjuk a Java API doksit :) Nem lehet mindent lefordítani magyarra, és ráadásul felesleges is, főleg hogy nem lehet egy fordítás soha tökéletesen pontos.

Sőt igazából még tovább megyek, ha valaki bármit el akar érni az életben, és szeretne tisztában lenni azzal, hogy mi történik a nagyvilágban, akkor ahhoz tudni kell angolul. Bocs, az élet kegyetlen.

jossz megint trollkodni, csak azert, mert nem tudod belatni, hogy ennek a szakmanak ez a nyelve. ezt mar annyiszor lefutottuk, es mindig a pokhendi stilusoddal oltottal mindenkit, akivel nem ertettel egyet, mert ennyire futotta.

Sőt, a magyar nyelvűt is!

...nyelvújítás romantikus korszakának...

Mindennek hívtak már a HUP-on, de romantikus alkat, az még nem voltam.

---
Science for fun...

+1

string->füzér?

vannak azert dolgok, amik mar szinten regen szulettek meg es nem annyira zavaroak alapbol, amik (pl. a fentebb emlitett peldakbol a kapcsolo, szal) siman benne vannak a mindennapi szohasznalhatban, a processzus meg az ilyen allatsagok viszont nem. Ezeket kellene elhagyni, es nem eroltetni az ujak kitalalasat. Esetleg ha valami tenyleg jo nev szuletik (pl. szal), akkor legyen leforditva, de a konyvben ugy legyen emlegetve az elso par alkalommal, hogy zarojelben legyen ott, hogy thread. Tanulja meg azert angolul, mert kulonben elkezd olvasni egy angol szakirodalmat (azert angolul lassuk be, sokkal tobb van), es fogalma sincs, mi az a thread. Azzal nem jarna jol.
--------------------------------
http://r1pp3rj4ck.wordpress.com/

...a fonal röhejes.

Hmm, nem tudom, de a fonal inkább féreg.
S mindezt írom annak a tudatában, hogy nem vagyok bányászból (a la sörcsöcs by Hofi) átképzett szövőnő! :-)

"Szál", és "folyamat" (thread, process). Az én álláspontom az, hogy aminek van magyar, pontos megfelelője, azt jó lenne egységesen használni, azonban egy informatikusnak ismernie kell az eredeti angol megfelelőt is, ahogy angolul is illik minimálisan tudni olvasni.

====================================================================
- "Ha minden férfi egyforma, akkor miért válogatnak annyit a nők???"
- A nők az egyforma dolgok közt nagy figyelemmel és körültekintéssel válogatnak.

Szerintem a Tanenbaum könyvnek még viszonylag jól sikerült a fordítása. A processzus engem nem zavar, mert NEM téveszt meg. Egész szép átültetése az angolnak. A thread mint szál, szintén rendben.

"Bevezető irodalmaknál" szerintem simán lehet fordítani, és ha nem megtévesztő magyarítani. Így egyértelmű lesz a szak-értő embernek is, meg annak is, aki épp tanulja a témát.

Ugyanígy, akik még ismerik a "kotta", "pattintás" szavakat, és használják is, azokról még el is tudom képzelni, hogy különbséget tud tenni a "pattintás", és az egyszerű továbbítás közt... Akik meg szörnyűlködnek rajta, azoktól nekem meg a szőr áll fel a hátamon, mert divatbuzi módon mindent angolul nyög, és sokszor meg a mögöttes összefüggésekről lövése nincs. Az olyan idiótának meg tökmindegy milyen nyelven nem tudja az összefüggéseket, így is úgy is kínos egy pont után a vele való komenikáció!

vagy router (útválasztó), file (állomány, fájl)

Igen, nagyjából konszenzus van, csak egyvalaki buki(k) ki ezen. Valamiért személyes sértésnek veszi, legalábbis a válaszaiból nekem ez jön le.

Amit írsz az tökéletesen igaz, de nem csak a "köznyelv", hanem a "szakszavak" esetén is.
Pl. a "thread" fordítására egyre inkább elfogadott a "szál", az i-bög meg nyilván kiveszik, mert egyszerűen nem állta ki az idő próbáját.

az hogy most egy új magyarított szó elterjed-e vagy sem, az szerintem nem attól függ hogy valami xy kiadó beleírja egy néhány ezer példányszámban kiadott könyvbe, vagy se. a köznyelv/szaknyelv nem csak abból áll, hogy 2 ember néha beszélget egymással, vagy hogy egy könyvbe a fordító mit gondol helyes kifejezésnek. a szakmabeliek azért kommunikálnak egymással (most ezt is szét lehetne szedni ízekre, hány ezerféleképpen lehet kommunikálni, meg ki számít szakembernek, de most nem az a lényeg.) a szakkönyvek íróinak nem kell nyelvújítónak lenni, azt írják le, ami az általánosan elfogadott kifejezés (meg zárójel/lábjegyzet/etc angolul). ha mindenki angolul használja, írják angolul. ha még elég új, és nem alakult ki, akkor is hagyják angolul. ha majd később kialakul rá magyar szó, akkor majd a következő könyvbe már az lesz. ha valaki directory-t olvas könyvtár/mappa helyett, tudja miről van szó, még ha az utóbbi természetesebben is hat. ha viszont valami nyelvújított izével találkozik, ami nem terjedt el, akkor vakarhatja a fejét, hogy az mégis WTF?

I hate myself, because I'm not open-source.

Azt amit eddig is: vesszuk a konyveket eredetiben az Amazonrol es ezt javasoljuk minden ujoncnak is.

Az Attilanak es Szy Gyurinak el kell dontenie, a piacon akar-e maradni a kiskapu.

Tudom, hogy a tanuljuk meg 24 ora alatt ezt a hulyeknek valo dolgot a legkelendobb, de kerdes, mekkora a piaci hatasa annak, hogy a szakmaban levok - eszerint a nem reprezentativ minta szerint - tobbsege nem ert egyet a forditasi elvvel, es esetleg nem ajanlja a konyveiteket.

azt felejted el, hogy a merevlemez egykor ugyanolyan béna esetlen dolog volt, csak közben meghonosodott. a legtöbb magyarosítás amíg meg nem szokjuk fura lesz, ha ismered az angol megfelelőt. szerintem az ideális az lenne, ha a fordító egy olyan okos bölcsész lenne, aki jól ismeri a magyar nyelvet, hogy mi az ami beszokott kopni idővel és aki ért az informatikához is és tudja, hogy mi a funkciója az angol kifejezésnek és így nagyobb eséllyel tud olyan kifejezést találni, ami kifejezi azt és nem feltétlen erőlteti a szerinti fordítást. szóval az kellene, hogy jól is hangozzon, belesimuljon a nyelvbe és a jelentéshez is passzoljon.

Ez a beszéd! :)

A tarball és az eyecandy megvan, de mi volt a "dióbél csákányos"? Nem fordul be a zagyamba...
(szerk.):
(Jaj, várjá, bazze, kernel hacker lenne?)

es a maskaredazas (masquerade) az smafu?
meg a magfolt? (kernel patch)

A'rpi

"mondjuk tiz ev mulva"

Informatikáról beszélünk! Nagyon ritka az a könyv, amit tíz évvel a kiadása után egyáltalán még megtalálsz egy könyvesboltban.

---
Science for fun...

"...írtam a KisKapu-nak, aki egy viszonylag kulturáltan kezdődő majd egy teljesen eltrollosodott választ küldött vissza"

Nem derül ki, hogy ez az én korszakomban lehetett, vagy előtte, de ha én voltam a válaszadó, akkor biztosra veszem, hogy valami kellően alapos indokot szolgáltattál a "trollosodásomra".

Rengeteg kekec fazonnal volt dolgom a fordítások kapcsán is. Volt, aki egy fél évig üldözött a leveleivel, csak mert azt mertem neki mondani, hogy nem tetszik a próbafordítása.

Olyan viszont biztosan nem volt, hogy valakit csak úgy elküldtem volna a bánatba.

---
Science for fun...

az otlet teljesen jo
a problema akkor van, ha a masik oldalon olyan a hozzaallas mint amit buki is mutatt itt a topicban: a leheto legmerevebben elutasit mindenfele kritikat, lenezi, fikazza a masikat aki nem ert vele egyet
ilyennek hiaba nyomod oda a szavazatokat, le sem sz@rja, mert ugyis o tudja jobban, te meg hulye vagy, es csinalja ugyanugy tovabb
viszont van ra esely hogy a kiado foglalkozik a temaval, abban az esetben viszont nagyon jol jonne egy ilyen statisztika, ha tenyleg megcsinalod, en mindenkepp megyek kattintgatni :)
-
Slackware current / OSX Snow Leopard

Ez mar nekem is eszembe jutott. Legvegso esetben meg szakmai szotarkent is lehetne talan hasznalni... :)

+1

A bucka terkep mindig hasznos egy buckalakokkal tarkitott orszagban :-D
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal 

Szerintem azert, mert nagyon kevesen akarnak eredeti nyelven olvasni. Mint ahogy az iTunes videokinalatat is jelenleg kevesen toltik es hasznaljak itthon, mert a magyar nyelv nincs jelen az iTunes-on, sem felirat, sem pedig szinkronhang formajaban. Van egy reteg, akinek ez erdekes, de nem haladja meg azt a kritikus feltetelezett peldanyszamot, amiert megerne forgalomba hozni a konyvet. Mert ugye egy konyvet nem csak ki kell rakni a polcra, hanem promotalni is kell. Es valojaban ez az, ami jelentossen megdobja a z komponenst, mert a kiado sajat haszna valojaban egy csomo jarulekos koltsegre megy el, es a valos haszon sokkal kevesebb a konyvon.

De en ahhoz a csoporthoz tartozok, akik nem ertenek hozza, tehat szeretnem kihangsulyozni, hogy a fentiek az en szemelyes velemenyemet tukrozik, es nem pedig konyvszakmai teny kinyilvanitasa.

En amugy a Libri aruhazaiban elvetve szoktam latni angol nyelvu konyveket, illetve mas konyvesboltokban is neha elofordulnak, de valoban roppant ritkak.

Raadasul, ha valaki eredeti nyelvu konyvet akar olvasni, annak arban megeri az Amazonrol rendelni, mert sokkal jobban jon ki, meg arfolyamingadozas mellett is.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal 

"Ha viszont eredetiben kiadná..."

Örömmel válaszolok, csak én ezt a kérdést nem értem.

Mit értesz "eredeti" alatt? Angol nyelvű kiadást?

Szerk.:

Azt hiszem, közben rájöttem, hogy te "kiadás" alatt forgalmazást értesz, vagyis azt mondod, hogy az x+y+z-be kerülő magyar helyett megvennéd az x+z-be kerülő angolt.

Először is az Anima mindig forgalmazott angol nyelvű könyveket, tehát a lehetőség nyitva áll. Profi kereskedők, ha valamit pénzért egyáltalán kapni lehet, megszerzik.

Másodszor ha jól értem neked nem tűnt fel, hogy a magyarra fordított könyvek gyakran olcsóbbak, mint az angol eredeti. Ez elsőre valóban logikátlannak tűnhet, de Magyarországon olcsóbb a munkaerő, így hiába van a magyar változatban hozzáadott érték (könyörgöm, erre most ne reagáljon senki!), alacsonyabb áron lehet kiadni.

---
Science for fun...