Saját tapasztalat alapján mindenképpen Ubuntu.
Használhatóságban, üzemeltethetőségben és felhasználóbarát telepíthetőségben, illetve nagyrészt stabilitásban is mindenképpen viszi nálam a prímet.
Ezért gondolom, hogy alkalmas lenne középiskolába.
Ráadásul aránylag sokan használják, aminek gondolom nem kell leírnom az előnyeit.
Mondom ezt úgy hogy a SUSE-n kívül a többi közül egyiket sem próbáltam :)
Dehát elfogult vagyok na.
én azt javaslom tegyél próbát. 2 nagyjából azonos képességű diák/tanár/kolléga azonos feladatot kelljen megoldani a két utolsó distron. Amelyiken könnyebb, gyorsabb, kényelmesebb na az kell neked.
Szerintem mind a kettő (ubi, sled) nagyon jó. Anno használtam mind a 2. Szerintem nincs olyan nagy különbség (csak a mélyvizben) ha a mindennapi használatról van szó.
Hogy melyiket könnyebb adminisztrálni arra én is kíváncsi vagyok :)
--
A legértékesebb idő a pillanat amelyben élsz. http://phoenix-art.hanzo.hu/
> A középiskolások szintjén minden distro ugyanaz.
Nekem azért volt tanítvány aki (ugyan win3.1-en) szólt hogy más van a gépen és nem talál semmit. Az előző órán a diák átállította a hátteret/színeket.... Szóval nem mindegy mi van ott, a legjobb ha minden óra elején gyalu és "szűz" gépet kap. Nem, nem egyetemi előkészítő volt :D
Mi meg mindenféle parancsikont kiraktunk az asztalra otthon, csináltunk screenshotot és beraktuk háttérképnek a suliban levő gépeken. Néhányan elidőztek, míg rájöttek az átverésre.
Elfogult véleményem szerint: openSUSE.
Ötlet: írni egy levelet - stílszerűen e-mailt - a hazai Novell képviseletnek, melyben ecsetelni a középiskola anyagi lehetőségeit, valamint a néhány nappal ezelőtti kormányhatározat következményeit.
S egyben kérni egy SLES-t ajándékba (esetleg 1-2 évre ingyen, utána kedvezményes áron; referencia!), hogy ne kelljen egyesével tökölni a kliens gépeken ezt-azt.
Megpróbálni ingyen van, hátha bejön... :-)
Sztem a Ubuntut valaszd, mert azt letudja a diak is tolteni otthon es tudja gyakorolni.
Illetve egy pofon egyszeru telepitoje van es a kezelese sem tul bonyolult.
Mikor kozepsuliban jartam, mindig az volt a bajom, hogy otthon nem volt ms office csomagom, igy mindig a suliban tudtam gyakorolni.
Gondolom, ha a Sulix-ot választja, akkor tud Fedorán, Scientific-en gyakorolni, ha az SLED-et választja, akkor OpenSuSE-n, ha az Ubuntut, akkor Ubuntun.
Egyedül az UHU-t nem választanám, kellemetlenül ritkán van új release, nem igazán érzem perspektivikusnak, s szerintem kicsi a felhasználói bázisa.
Az érettségi nem Linux - kalapálásból áll, hanem LibreOffice, esetleg Perl/freepascal használatból. Szerintem ezt marhára nem kell külön - külön begyakorolni. :)
Itt az alkalom. Ha már "megspórolt" X Milliárd Ft-ot a windows licenceken az állambácsi, akkor csorgasson egy kis tőkét egy magyar disztró létrehozására, vagy esetleg egy meglévő tökéletesítésére az oktatási intézmények követelményeihez igazodva.
Ez a "fejlesszünk magyar disztrót" felkiáltás jópárszor elhangzott az utóbbi 10 évben, megkérdőjelezhető eredményekkel (lásd UHU, bP).
Egy custom image összeállítása jóval több eredménnyel kecsegtet, bármiből. Legyen mondjuk ubuntu.
:d ne is !!
De sajnálattal látom azt, hogy magyar linux nem is nagyon jón szóba.
Például,lehetne a blackPanther OS, vagy arra várunk hogy majd az amerikai iskolákban azt vezetik be?
Lehet hamarabb sok kerül majd erre ...
~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~
Zenwalk - Full featured GNU Linux Operating System
A magyar dsztrók majdnem, hogy egy emberes projektek. Mindenesetre maroknyian fejlesztik.
Talán a Frugalware-nek van a legtöbb fejlesztője, de azok többsége úgy tudom nem magyar.
Nagy disztrót kell választani, olyat ami holnapután is meglesz!
Ilyenek itt Európában a RedHat/Fedora, Ubuntu/Debian és a SUSE. Talán még a Mandriva.
A RedHat esetében szóba jöhetnek még a klónok is, Scientific Linux vagy CentOS esetleg a Sulix.
-- Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox
A Mandriva helyett inkább Mageia. Ott legalább lassúb gépkre tudod választani a LXDE-t. Nem hiszem, hogy elég erősek az adott XP-s gépek a teljes értékű Mandrivás KDE4-re. Ráadásul a Mageia 2 ha minden jól megy 3 éves LTS lesz.
Gondold végig. Miért lenne jó újra feltalálni a kereket? Csak ezért hamar gyorsan több száz fejlesztőt ráállítani hogy létrehozzanak valamit from scratch? Ki fogja létrehozni és karbantartani a 20 - 30 ezer upstream szoftver verzió csomagjait? Debian-nak van kb. 1000 aktív fejlesztője, akik épphogy elbírnak a mostani állapottal. Vagy 1 emberes projektnek örülnél, ami állandóan tele van durva hibával a kiteszteletlenség miatt és nem bírja erőforrással a megfelelő support-ot?
Ahogy feljebb is írták, annak van értelme, hogy egy meglévő munkához adjunk hozzá - jelen esetben egy kész distro-hoz pl. fordításokat, egyéb testreszabásokat, saját összeállítást a meglévő csomagokból.
"Ki fogja létrehozni és karbantartani a 20 - 30 ezer upstream szoftver verzió csomagjait? Debian-nak van kb. 1000 aktív fejlesztője, akik épphogy elbírnak a mostani állapottal. "
Duplán nem tudom sajnálni a Debian fejle^Wcsomagolókat, két okból sem:
- egyrészt mert saját maguknak termelik a pluszmunkát a szanaszét patcheléssel, mert azt hiszik, hogy jobban tudják, mint az alkalmazás fejlesztői -- láttuk, milyen eredménnyel. (igen, van, amikor valóban, de azt az alkalmazást nem csomagolni, hanem kiírtani kellene)
- másrészt mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem kiscsillió linux distro - egymástól épp csak annyira különbözve, hogy ne legyenek egymással kompatibilisek - egyféle csomagformátummal, amelyet a fejlesztő el tud készíteni és nem kell ugyanazt a munkát 100x megcsinálni.
Sajnos igazad van, nagy részében árt és hiba az ennyi felé aprózódás. De ez az emberi érzelmek miatt is van - sokan azért akarják ugyanazt feltalálni még egyszer, hogy elmondhassák, hogy a sajátjuk. Nyilván rosszabb beállni a hosszú sorba nem nagyon látható dolgokban hozzájárulni. Az UHU-t sem értem - bocs az érintettektől - hogy miért nem érné meg az UHU-soknak venni egy Debian-os vagy CentOS-es vagy akármilyen alapot a kernel meg egyéb javításba sok ember által beleölt munkához hozzáadva, ahelyett hogy pár ember tologatná a biteket. Biztos vagyok benne hogy értéket adnak hozzá, de hiszem hogy nagyobb érték lenne ha a többi tetejére tennék. (Hozzáteszem, nem fejlesztettem még oprendszert.)
Sok esetben meg hiszem, hogy sokszor az is gond hogy nagy átlagban szinte csak kockák csinálják. Nyilván elkelne egy megfelelő szolíd marketinges törekvés is, meg egyéb, programozástól távol álló dolog, pl. olyan humán megvalósítások, amelyek fokozzák a motivációt a hozzájárulókban (egyszerű dolgok, mint levlistán időről időre megemlíteni neveket visszatérően az aktuális munkájukról, persze ehhez is külön ember kellene mert sok munka összeszedni folyamatosan) stb.
Most volt levlistán tegnap szó pl. a Debian jövőbeni 7-es verziójának artwork-jéről. Azon gondolkodtam milyen jó lenne, ha semmi képet nem tennének a háttérbe, hanem egyszínű lenne vagy csak egy színátmenet. Lehetne csak pár színt (fehér, fekete, szürkék és ciklámennek 2 árnyalata pl.) használni a teljes témában, ugyanezt ikonokon - csinálni egy összepasszoló garnitúrát. Örülnék neki. Lehetne a Google-t alapul venni és tanulni belőle. Aztán belegondoltam mennyi munka. El se hinné az ember, hogy egyetlen ikonra el lehet cseszni órákat.
Egy koordinált cégnél azért sokkal egyszerűbb, de előnyök / hátrányok. Azért ezt több ditro élvezi a hátuk mögött álló cég miatt. Ez van, számolnunk kell mindig az emberi vonásainkkal. Viszont az egyértelműen az emberek hibája, hogy sokszor szükségtelen esetben is forkolnak vagy újra feltalálják a kereket, vagy összeférhetetlenség vagy egyéb okok miatt.
>>> Szerintem a magyar nyelvű alatt a magyar fejlesztésűt érthette,
Hoppá, ezt akkor eléggé félreértettem...
Szvsz az számomra se tiszta (még), hogy miért kell teljesen saját fejlesztéseket csinálni, a nyelvi támogatást kellene jobban és szélesebb körben erősíteni.
>>> viszont minden nagyobb disztribúciónak van magyar nyelvi támogatása is.
More or less...
G.
============================================
"Share what you know. Learn what you don't."
Elég régi tapasztalat ugyan, de többszöri : a SUSE nagyon jópofa, amíg jó. Viszont amikor gond lesz vele, sok esetben egyszerűbb újratelepíteni a rendszert, mint megoldani a problémákat.
Az Ubuntu-ból az utolsó LTS ugyan nem a legcsicsásabb, viszont jól használható. (office, egyéb alap dolgok tökéletesen mennek alatta, kevés a bug, használható a kezelőfelülete). Esetleg az Edubuntu-t is meg lehet nézni ...
Hiba esetén javítható, mindenre van leírás. Az Ubuntu közösség erős. A rendszer stabil, ésszel használva évekig nem kell újratelepíteni. (ésszel=pl. nem rendszergazdaként lép be minden diák, stb.)
Ha jófejek akarunk lenni, akkor meg valami magyar disztribúciót is lehet választani, hogy legalább pár embernek munkát teremtsünk idehaza. Nem tartom valószínűnek, hogy jelentősen rosszabb választás lenne, mint pl. egy Suse. Talán még support is lenne ingyen.
Bocs, azért egy iskolában bátran újra lehet telepíteni a számítógépeket.
A Win problémáit sem keresgéljük, ha valami nem megy egy gépen.
Ha egyiken sem megy, az más.
PXE boottal bármelyik. Akár egy egész teremet pár perc alatt. Nagyjából szünetek alatt újra lehet telepíteni teljes oprendszereket mindenestől.
Vagy még azt sem szükséges: LTSP.
Én is kíváncsi lennék a tapasztalatokra. Célszerű volna a többi javaslatnál is utánanézni, hogyan adminisztrálhatók (iskolai környezetben), pl.
telepítés
frissítés
felhasználókezelés
munkaállomások és szerverek használata
Mail, IMAP, web, ftp, nyomtató-szerver stb. bármelyikkel összehozható, de az ördög a részletekben van/lehet. Mondjuk 50-100 gép és 500-1000 tanuló esetében nem mindegy, hogy kézzel, fapadosan kell valamit bekonfigurálni, vagy van hozzá használható adminisztrációs interfész.
A suse szervert láttam egyszer egy fél órát, volt benne mindenféle admin interface.
Az más dolog, hogy nekem pont az nem tetszett a Win szerverben, hogy csak egyesével lehetett(tudtunk) usert felvinni az adminfelületbôl. 500-1000 tanuló esetén pont az lenne a jó, ha egy scripttel egyszerre lehetne migrálni, vagy létrehozni.
Az elôzô kérdéshez: egyszer ki akartam próbálni a sulix-ot, de csak suli regisztrációval lehetett letölteni. Ennek felelôsségét nem vettem a vállamra, biztos, ami biztos.
Az más dolog, hogy nekem pont az nem tetszett a Win szerverben, hogy csak egyesével lehetett(tudtunk) usert felvinni az adminfelületbôl.
A mondat helyesen így hangzik:
Az más dolog, hogy nekem pont az nem tetszett a Win szerverben, hogy csak egyesével tudtunk usert felvinni az adminfelületbôl és még egy google keresésre se vettük a fáradtságot.
ha módosítás van akkor meg WOL, cron és scp kombináció
vagy ha ez nem megy (értsd. alaplap nem támogatja - WOL) akkor egyesével benyomod az összes gépet majd a script végére egy init 0.
oké egy kis idő mire az összes gépet benyomod de sose árt egy kis mozgás :)
"akkor egyesével benyomod az összes gépet majd a script végére egy init 0"
Ááá, dehogy is!
Majd a diákok mikor hozzáférnek a géphez megnyomják a gombot, úgyis netezni akarnak de azonnal. Az osztály vigyázz alatt meg feltelepülnek a gépek.
Nekem hasnoló kérdésem lenne igaz nem közép, hanem általános iskola. A gyerekeknek nem kell semmi extra, a LO teljesen jó, ezen kívül még interneteznek és kész. Tesztelés céljából feltettem egy gépre (2.8 celeron, 512 ddr1, intel video) a legújabb edubuntut de a teljesítményétől nem vagyok elájulva. Lehet hogy a sima, nem Unity-s változatot kellett volna feltenni az gyorsabb lenne. E mellett kipróbáltam még az LTSP-t is, működik rendesen a meglévő felhasználókat simán be tudom jelentkeztetni (most samba+ldap a Windows-hoz), megkapják a home könyvtáraikat is. Ezzel az a problémám, hogy ha egy gépteremnyi gyerek (16 gép) dolgozna, mennyire terhelné meg a szervert (olvastam hogy a memóriaigény 50-70mb/kliens), mivel csak egy szervere van a sulinak (dell pe2850 2x3ghz, 4gb ddr2)? Mindemellett nem akartam a szerverre mindenfélét pluszba(LO, java, flashplayer, stb...) feltenni. A gépterembe lévő gépek 3ghz-es P4-esek HT-vel és 1gb ddr2-vel, intel 915 videóvezérlővel, gigabit LAN-nal. Ezekre mit javasolnátok ami szép gyorsan futna, vagy menjenek vékonykliensként?
Nem tudom mennyire fejleszti még eCaffee, de a Little Susie ft. KDE3 engem meggyőzött, mikor kipróbáltam. Gyors, erős, jól összerakott kis rendszer, és (bár ezt nem tudom biztosra mondani, de) valószínűleg opensuse tárolókból újabb csomagokat is le tudsz hozzá szedni (pl.: LO, FF9 vagy 10 vagy tudomisénholjárunk, Chromium sok, stb...). Vagy ha nem, hát fordítasz magadnak, vagy bináris targézából :) Mindenesetre egy próbát megér, és a KDE3-ban már kevés a bug ;) meg az egésznek az arculata is illik egy általános iskolához.
nálunk, középiskolában már pár éve megy ubuntu serveren az ldap és samba páros.
Evvel a win gépek tartományba vannak léptetve. Ezen kívül az ubuntu serveren még van nfs kernel server amivel a home pertició ki van exportálva. Így egy másik gép szintén ubuntu server hozzá tud kapcsolódni ldap-os bejelentkezéssel. Ez a második gép egy ltsp server, amihez a terminál kliens gépek kapcsolódnak.
Most dolgozom épp azon, hogy kicsit megújítom és az ltsp szerver fat módban is fog üzemeleni így nem fogja leterhelni a sok gép. Tulajdonképpen fat módban alig fog terhelődni.
Nálam eddig vékonykliens módban 34 gép volt kötve egy régi ibm x226-os gépre 2gb rammal. A desktop xfce volt ami eléggé le volt korlátozva. Csak openoffice és epiphany browser volt engedélyezve és a klavaro gépiro. De eléggé be tudott lassulni ha mindenki elkezdett netezni vagy openoffice-t használni. Ezért térek most át fat kliens módra. Az ablakkezelőt pedig icewm-re cserélem :) Elég jól megy.
Szerintem neked is azt kellene használnod.
Üdv.: Csaba
ja és még nálunk az is van, hogy az egyik ilyen ltsp helyen, nem ldap van hanem helyi userek és ráadásul több emberke is használja ugyan azt a usernevet. Ezért vannak a desktopok erősen lekorlátozva, így nem tudják átalakítgatni. Szinte kiosk módban van.
Rég óta hanyagolom az ubuntut és xubuntut használok helyette.
Az ok video lejátszás nagyon rossz lett asszem 10.10-nél ha gnomos ubuntut-t használtam.
Ezenkívül a sebesség is számít, mert 1,5-1,7 GHz-es M pentium4-es, 1GB ramos gépekre az a jó :)
Az 512MB ram mai internetezésnél már kevés lehet, ha beindul a swappelés. Persze ez vagy nagyon mem igényes oldalak vagy jó sok oldal egyidejű használata esetén jelentkezik.
Ha tudsz 1 hétig tesztelni, tégy a gépek felére xubuntut, másikra valami tök mást(esetleg Lubuntut az még kevesebb erőforrást igényel).
És kérj vissza jelzést a gyerekektől.
Egy gépteremnyi gyerek elvileg nem gond LTSP-vel. Amire viszont figyelni kell mindenfajta video lejátszás drasztikusan terheli a rendszert. Több helyen lehet teljesítmény probléma: processzor, memória, és a hálózat max sávszélessége. Egy gigabitet simán kihajthatsz 3 kliensről filmlejátszással. Ilyenkor számít a switch max teljesítménye és a kábelek minősége is.
A grafikus környezet szépen skálázható: vannak egészen egyszerű kis igényű ablakozók, viszont ha a csilivili kell, akkor jöhet a Gnome vagy a KDE. Ekkor viszont a kliens gépekbe is célszerű RAM-ot tenni. Érdekesség, hogy LTSP-ről bootolva a gépek hamarabb elindulnak, mint a saját merevlemezre telepített ugyan olyan rendszerek.
Egy igazi tesztet megér egy full 16 gépes teremmel, mert megoldható, hogy a jelenleg telepített rendszert ne bátnsa. Érdemes kipróbálni, egyszerre több gépről különböző dolgokat párhuzamosan futtatni. Előfordulhat, hogy az derül ki kellene még RAM a szerverbe és akkor problémamentesen megy.
Ha nem elég a szerver teljesítménye, akkor marad a szerverről PXE telepítős móka. Az 100% megy. Én ezt kb ugyanekkora környezetben egy Eeepc-vel simán ki tudtam szolgálni és még maradt bőven erőforrása a gépnek másra is.
Népes számú hozzászólás között eddig senkinek nem jutott eszébe ez rajtad kívül -.-
Tágabb értelemben pedig ez valóban egy - középiskolai környezetbe, oktatásra szánt gépeken - melyik disztró jó, és melyik nem kérdés.
Itt, a HUP-on már nagyon régen lerágott csont ez a téma. Sok iskolában viszont újdonság lesz. Kezdők... :) Indul az országos flame, nekünk pedig csak a popcornt kell majd beszerezni. :D
Ubuntu mint gazda OS, Virtualboxba pedig CentOS - feltéve, hogy bírják a virtualizációt a vasak. Így a Debian és Redhat vonalon egyszerre lehet haladni, összehasonlítani, kiemelni a működési különbségeket, pl. különböző csomagkezelők használatának bemutatása. A diákban meg kialakul (vagy nem), hogy melyik disztribúció lesz ideális számára a tanulmányai folytatása során.
vagy valami amit az érettségi előtt nagyon gyorsan fel tudsz dobni 60-80 gépre, és már a telepítésnél választható a magyar nyelv, és bőséges a tároló ellátottsága, mert illegal m$ SW-el az érettségi jogilag ÉRVÉNYTELEN !!!
:):):)
_____________________ www.pingvinpasztor.hu
Hozzászólások
én a sulix-ról hallottam többet. annak láttam a dokumentációját is. eléggé jól le van benne írva, hogy mit hogyan lehet.
Windows 7
-------------------------
127.0.0.1 SWEET 127.0.0.1
AMD Athlon X2 245E@3,1 GHz OC, MSI Radeon 6770 1 Gb GDDR5, Seagate Barracuda, Windows 7 Enterprise
Nem néztél mostanában híreket. :)
--
http://neurogadget.com/
Miert, ezt ingyen osztjak?
"SuSE - Érettségi Linux SLED 11 SP1"
@@
"You can hide a semi truck in 300 lines of C."
Az intézményeknek és a vizsgázóknak igen. (fixme, itt találtam: http://www.mail-archive.com/techinfo@lista.sulinet.hu/msg22195.html )
--
http://neurogadget.com/
De ha megszunik a tisztaszoftver akkor a huedu is, ezekutan is fog jarni?
Azt hittem, hogy csak a huedu miatt kapjak ingyen.
@@
"You can hide a semi truck in 300 lines of C."
Nem értetted a kérdést, vagy egyszerűen csak ostoba vagy?
--
trey @ gépház
Megetettek, jóllaktam mára.
-------------------------
127.0.0.1 SWEET 127.0.0.1
AMD Athlon X2 245E@3,1 GHz OC, MSI Radeon 6770 1 Gb GDDR5, Seagate Barracuda, Windows 7 Enterprise
Saját tapasztalat alapján mindenképpen Ubuntu.
Használhatóságban, üzemeltethetőségben és felhasználóbarát telepíthetőségben, illetve nagyrészt stabilitásban is mindenképpen viszi nálam a prímet.
Ezért gondolom, hogy alkalmas lenne középiskolába.
Ráadásul aránylag sokan használják, aminek gondolom nem kell leírnom az előnyeit.
Mondom ezt úgy hogy a SUSE-n kívül a többi közül egyiket sem próbáltam :)
Dehát elfogult vagyok na.
én azt javaslom tegyél próbát. 2 nagyjából azonos képességű diák/tanár/kolléga azonos feladatot kelljen megoldani a két utolsó distron. Amelyiken könnyebb, gyorsabb, kényelmesebb na az kell neked.
Szerintem mind a kettő (ubi, sled) nagyon jó. Anno használtam mind a 2. Szerintem nincs olyan nagy különbség (csak a mélyvizben) ha a mindennapi használatról van szó.
Hogy melyiket könnyebb adminisztrálni arra én is kíváncsi vagyok :)
--
A legértékesebb idő a pillanat amelyben élsz.
http://phoenix-art.hanzo.hu/
oké talán a SLED felé hajlok egy kicsit jobban. :)
--
A legértékesebb idő a pillanat amelyben élsz.
http://phoenix-art.hanzo.hu/
> én azt javaslom tegyél próbát. 2 nagyjából azonos képességű diák/tanár/kolléga azonos feladatot kelljen megoldani a két utolsó distron.
Milyen próbát? A LibreOffice mindkettőn ugyan az!
Konfiguráld be a WIFI-t a megfelelő szoftverek telepítésével?
Vagy szerezz root jogot egy exploit kihasználásával?
A középiskolások szintjén minden distro ugyanaz.
> A középiskolások szintjén minden distro ugyanaz.
Nekem azért volt tanítvány aki (ugyan win3.1-en) szólt hogy más van a gépen és nem talál semmit. Az előző órán a diák átállította a hátteret/színeket.... Szóval nem mindegy mi van ott, a legjobb ha minden óra elején gyalu és "szűz" gépet kap. Nem, nem egyetemi előkészítő volt :D
Mi meg mindenféle parancsikont kiraktunk az asztalra otthon, csináltunk screenshotot és beraktuk háttérképnek a suliban levő gépeken. Néhányan elidőztek, míg rájöttek az átverésre.
Ez diákkoromban a számítástechnikai kiállításokon volt a menő :)
Elfogult véleményem szerint: openSUSE.
Ötlet: írni egy levelet - stílszerűen e-mailt - a hazai Novell képviseletnek, melyben ecsetelni a középiskola anyagi lehetőségeit, valamint a néhány nappal ezelőtti kormányhatározat következményeit.
S egyben kérni egy SLES-t ajándékba (esetleg 1-2 évre ingyen, utána kedvezményes áron; referencia!), hogy ne kelljen egyesével tökölni a kliens gépeken ezt-azt.
Megpróbálni ingyen van, hátha bejön... :-)
nem kell. még él a HUEDU, leadja az igényét, és kapja a licenszet.
Mea culpa.
Akkor a dolog még egyszerűbb. :-)
Sztem a Ubuntut valaszd, mert azt letudja a diak is tolteni otthon es tudja gyakorolni.
Illetve egy pofon egyszeru telepitoje van es a kezelese sem tul bonyolult.
Mikor kozepsuliban jartam, mindig az volt a bajom, hogy otthon nem volt ms office csomagom, igy mindig a suliban tudtam gyakorolni.
Gondolom, ha a Sulix-ot választja, akkor tud Fedorán, Scientific-en gyakorolni, ha az SLED-et választja, akkor OpenSuSE-n, ha az Ubuntut, akkor Ubuntun.
Egyedül az UHU-t nem választanám, kellemetlenül ritkán van új release, nem igazán érzem perspektivikusnak, s szerintem kicsi a felhasználói bázisa.
tr [:lower:] [:upper:] <<<locsemegeLOCSEMEGE
Az érettségi nem Linux - kalapálásból áll, hanem LibreOffice, esetleg Perl/freepascal használatból. Szerintem ezt marhára nem kell külön - külön begyakorolni. :)
--
http://neurogadget.com/
Akkor meg tökmindegy, melyik. Amelyikben a legnagyobb verziószámú LibreOffice van, aztán meg is vagyunk. :)
tr [:lower:] [:upper:] <<<locsemegeLOCSEMEGE
Itt az alkalom. Ha már "megspórolt" X Milliárd Ft-ot a windows licenceken az állambácsi, akkor csorgasson egy kis tőkét egy magyar disztró létrehozására, vagy esetleg egy meglévő tökéletesítésére az oktatási intézmények követelményeihez igazodva.
vagy a pénzt ossza ki tanári bérben :)
--
A legértékesebb idő a pillanat amelyben élsz.
http://phoenix-art.hanzo.hu/
Vagy inkabb ne kurja el mindenkeppen, ha nem muszaj.
--
"You're NOT paranoid, we really are out to get you!"
FIXME az a baj, hogy nem elég belekapni, az ilyesmi folyamatos támogatást kíván. Így max a cseberből vederbe eset fordulna elő maximum..
Ez a "fejlesszünk magyar disztrót" felkiáltás jópárszor elhangzott az utóbbi 10 évben, megkérdőjelezhető eredményekkel (lásd UHU, bP).
Egy custom image összeállítása jóval több eredménnyel kecsegtet, bármiből. Legyen mondjuk ubuntu.
--
http://neurogadget.com/
"Legyen mondjuk ubuntu."
Inkább ne mondjuk.
:d ne is !!
De sajnálattal látom azt, hogy magyar linux nem is nagyon jón szóba.
Például,lehetne a blackPanther OS, vagy arra várunk hogy majd az amerikai iskolákban azt vezetik be?
Lehet hamarabb sok kerül majd erre ...
~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~
Zenwalk - Full featured GNU Linux Operating System
Egy magyar distro fenntartása rohadt macera, pénz és pénz és pénz.
Sokkal olcsóbb megoldás kiválasztani egy létező distro-t és pusztán a fordítók zsebébe önteni a pénzt.
A magyar dsztrók majdnem, hogy egy emberes projektek. Mindenesetre maroknyian fejlesztik.
Talán a Frugalware-nek van a legtöbb fejlesztője, de azok többsége úgy tudom nem magyar.
Nagy disztrót kell választani, olyat ami holnapután is meglesz!
Ilyenek itt Európában a RedHat/Fedora, Ubuntu/Debian és a SUSE. Talán még a Mandriva.
A RedHat esetében szóba jöhetnek még a klónok is, Scientific Linux vagy CentOS esetleg a Sulix.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox
A Mandriva helyett inkább Mageia. Ott legalább lassúb gépkre tudod választani a LXDE-t. Nem hiszem, hogy elég erősek az adott XP-s gépek a teljes értékű Mandrivás KDE4-re. Ráadásul a Mageia 2 ha minden jól megy 3 éves LTS lesz.
http://akos.juhasz.me/ - Czebe-Med - Piacvezető az antimikrobális felületvédelem területén
Lehet, hogy én vagyok túlzottan előítéletekkel teli, de nem tennék ilyen fiatal distrot ehhez hasonló környezetbe.
(Főleg, hogy az őse is épp most haldoklik.)
Mi az a magyar linux?
___
Arany János: Grammatika versben
+1
Olyan
a) nincs
b) mind az, mert magyarok is fejlesztettek már valamit minimum a kernelben
c) Frugalware, blackPanther, UHU
Közben utánaolvastam, van iskoláknak készült verziók. huedu, openedu.
Gondold végig. Miért lenne jó újra feltalálni a kereket? Csak ezért hamar gyorsan több száz fejlesztőt ráállítani hogy létrehozzanak valamit from scratch? Ki fogja létrehozni és karbantartani a 20 - 30 ezer upstream szoftver verzió csomagjait? Debian-nak van kb. 1000 aktív fejlesztője, akik épphogy elbírnak a mostani állapottal. Vagy 1 emberes projektnek örülnél, ami állandóan tele van durva hibával a kiteszteletlenség miatt és nem bírja erőforrással a megfelelő support-ot?
Ahogy feljebb is írták, annak van értelme, hogy egy meglévő munkához adjunk hozzá - jelen esetben egy kész distro-hoz pl. fordításokat, egyéb testreszabásokat, saját összeállítást a meglévő csomagokból.
"Ki fogja létrehozni és karbantartani a 20 - 30 ezer upstream szoftver verzió csomagjait? Debian-nak van kb. 1000 aktív fejlesztője, akik épphogy elbírnak a mostani állapottal. "
Duplán nem tudom sajnálni a Debian fejle^Wcsomagolókat, két okból sem:
- egyrészt mert saját maguknak termelik a pluszmunkát a szanaszét patcheléssel, mert azt hiszik, hogy jobban tudják, mint az alkalmazás fejlesztői -- láttuk, milyen eredménnyel. (igen, van, amikor valóban, de azt az alkalmazást nem csomagolni, hanem kiírtani kellene)
- másrészt mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem kiscsillió linux distro - egymástól épp csak annyira különbözve, hogy ne legyenek egymással kompatibilisek - egyféle csomagformátummal, amelyet a fejlesztő el tud készíteni és nem kell ugyanazt a munkát 100x megcsinálni.
Mint OSX-en és Windowson.
A desktop oprendszerek 98%-án működik ;)
----------------
Lvl86 Troll
Sajnos igazad van, nagy részében árt és hiba az ennyi felé aprózódás. De ez az emberi érzelmek miatt is van - sokan azért akarják ugyanazt feltalálni még egyszer, hogy elmondhassák, hogy a sajátjuk. Nyilván rosszabb beállni a hosszú sorba nem nagyon látható dolgokban hozzájárulni. Az UHU-t sem értem - bocs az érintettektől - hogy miért nem érné meg az UHU-soknak venni egy Debian-os vagy CentOS-es vagy akármilyen alapot a kernel meg egyéb javításba sok ember által beleölt munkához hozzáadva, ahelyett hogy pár ember tologatná a biteket. Biztos vagyok benne hogy értéket adnak hozzá, de hiszem hogy nagyobb érték lenne ha a többi tetejére tennék. (Hozzáteszem, nem fejlesztettem még oprendszert.)
Sok esetben meg hiszem, hogy sokszor az is gond hogy nagy átlagban szinte csak kockák csinálják. Nyilván elkelne egy megfelelő szolíd marketinges törekvés is, meg egyéb, programozástól távol álló dolog, pl. olyan humán megvalósítások, amelyek fokozzák a motivációt a hozzájárulókban (egyszerű dolgok, mint levlistán időről időre megemlíteni neveket visszatérően az aktuális munkájukról, persze ehhez is külön ember kellene mert sok munka összeszedni folyamatosan) stb.
Most volt levlistán tegnap szó pl. a Debian jövőbeni 7-es verziójának artwork-jéről. Azon gondolkodtam milyen jó lenne, ha semmi képet nem tennének a háttérbe, hanem egyszínű lenne vagy csak egy színátmenet. Lehetne csak pár színt (fehér, fekete, szürkék és ciklámennek 2 árnyalata pl.) használni a teljes témában, ugyanezt ikonokon - csinálni egy összepasszoló garnitúrát. Örülnék neki. Lehetne a Google-t alapul venni és tanulni belőle. Aztán belegondoltam mennyi munka. El se hinné az ember, hogy egyetlen ikonra el lehet cseszni órákat.
Egy koordinált cégnél azért sokkal egyszerűbb, de előnyök / hátrányok. Azért ezt több ditro élvezi a hátuk mögött álló cég miatt. Ez van, számolnunk kell mindig az emberi vonásainkkal. Viszont az egyértelműen az emberek hibája, hogy sokszor szükségtelen esetben is forkolnak vagy újra feltalálják a kereket, vagy összeférhetetlenség vagy egyéb okok miatt.
Viszont szórakoztató, hogy mégis működik.
Miert ragaszkodtok a magyar nyelvu distro hasznalatahoz?
U.i.: Nem szeretnek off-ot inditani es nem is kotekedek csak erdekel, hogy mi all emogott.
>>> Miert ragaszkodtok a magyar nyelvu distro hasznalatahoz?
Nem lehet hogy azért, mert az ezeken a helyeken levő felhasználói és üzemeltetői kör is ezt a nyelvet ismeri a legjobban jelenleg?
G.
============================================
"Share what you know. Learn what you don't."
Szerintem a magyar nyelvű alatt a magyar fejlesztésűt érthette, viszont minden nagyobb disztribúciónak van magyar nyelvi támogatása is.
tr [:lower:] [:upper:] <<<locsemegeLOCSEMEGE
>>> Szerintem a magyar nyelvű alatt a magyar fejlesztésűt érthette,
Hoppá, ezt akkor eléggé félreértettem...
Szvsz az számomra se tiszta (még), hogy miért kell teljesen saját fejlesztéseket csinálni, a nyelvi támogatást kellene jobban és szélesebb körben erősíteni.
>>> viszont minden nagyobb disztribúciónak van magyar nyelvi támogatása is.
More or less...
G.
============================================
"Share what you know. Learn what you don't."
Elég régi tapasztalat ugyan, de többszöri : a SUSE nagyon jópofa, amíg jó. Viszont amikor gond lesz vele, sok esetben egyszerűbb újratelepíteni a rendszert, mint megoldani a problémákat.
Az Ubuntu-ból az utolsó LTS ugyan nem a legcsicsásabb, viszont jól használható. (office, egyéb alap dolgok tökéletesen mennek alatta, kevés a bug, használható a kezelőfelülete). Esetleg az Edubuntu-t is meg lehet nézni ...
Hiba esetén javítható, mindenre van leírás. Az Ubuntu közösség erős. A rendszer stabil, ésszel használva évekig nem kell újratelepíteni. (ésszel=pl. nem rendszergazdaként lép be minden diák, stb.)
Ha jófejek akarunk lenni, akkor meg valami magyar disztribúciót is lehet választani, hogy legalább pár embernek munkát teremtsünk idehaza. Nem tartom valószínűnek, hogy jelentősen rosszabb választás lenne, mint pl. egy Suse. Talán még support is lenne ingyen.
Bocs, azért egy iskolában bátran újra lehet telepíteni a számítógépeket.
A Win problémáit sem keresgéljük, ha valami nem megy egy gépen.
Ha egyiken sem megy, az más.
PXE boottal bármelyik. Akár egy egész teremet pár perc alatt. Nagyjából szünetek alatt újra lehet telepíteni teljes oprendszereket mindenestől.
Vagy még azt sem szükséges: LTSP.
Linuxscripting
Nem nyitok új topikot, ezért ide teszem fel a kérdést:
Használ valaki sulixervert?? Tapasztalatok?
Nem válasz csak megjegyzés :)
Én is kíváncsi lennék a tapasztalatokra. Célszerű volna a többi javaslatnál is utánanézni, hogyan adminisztrálhatók (iskolai környezetben), pl.
telepítés
frissítés
felhasználókezelés
munkaállomások és szerverek használata
Mail, IMAP, web, ftp, nyomtató-szerver stb. bármelyikkel összehozható, de az ördög a részletekben van/lehet. Mondjuk 50-100 gép és 500-1000 tanuló esetében nem mindegy, hogy kézzel, fapadosan kell valamit bekonfigurálni, vagy van hozzá használható adminisztrációs interfész.
A suse szervert láttam egyszer egy fél órát, volt benne mindenféle admin interface.
Az más dolog, hogy nekem pont az nem tetszett a Win szerverben, hogy csak egyesével lehetett(tudtunk) usert felvinni az adminfelületbôl. 500-1000 tanuló esetén pont az lenne a jó, ha egy scripttel egyszerre lehetne migrálni, vagy létrehozni.
Az elôzô kérdéshez: egyszer ki akartam próbálni a sulix-ot, de csak suli regisztrációval lehetett letölteni. Ennek felelôsségét nem vettem a vállamra, biztos, ami biztos.
Az OpenSuSE esetén simán szkriptelhető a dolog. 500-1000 user nem okoz problémát, persze kérdés mi mindent kell tudni.
Linuxscripting
Az más dolog, hogy nekem pont az nem tetszett a Win szerverben, hogy csak egyesével lehetett(tudtunk) usert felvinni az adminfelületbôl.
A mondat helyesen így hangzik:
Az más dolog, hogy nekem pont az nem tetszett a Win szerverben, hogy csak egyesével tudtunk usert felvinni az adminfelületbôl és még egy google keresésre se vettük a fáradtságot.
:D
--
Sent from my ezeréves Nokia.
Igazi iskolai rendszergazda/tanár. :)
"fagdosan kell vlamit bekonfigurálni" ......
elkészítesz egy konfot majd image
ha módosítás van akkor meg WOL, cron és scp kombináció
vagy ha ez nem megy (értsd. alaplap nem támogatja - WOL) akkor egyesével benyomod az összes gépet majd a script végére egy init 0.
oké egy kis idő mire az összes gépet benyomod de sose árt egy kis mozgás :)
--
A legértékesebb idő a pillanat amelyben élsz.
http://phoenix-art.hanzo.hu/
"akkor egyesével benyomod az összes gépet majd a script végére egy init 0"
Ááá, dehogy is!
Majd a diákok mikor hozzáférnek a géphez megnyomják a gombot, úgyis netezni akarnak de azonnal. Az osztály vigyázz alatt meg feltelepülnek a gépek.
Linuxscripting
Nekem hasnoló kérdésem lenne igaz nem közép, hanem általános iskola. A gyerekeknek nem kell semmi extra, a LO teljesen jó, ezen kívül még interneteznek és kész. Tesztelés céljából feltettem egy gépre (2.8 celeron, 512 ddr1, intel video) a legújabb edubuntut de a teljesítményétől nem vagyok elájulva. Lehet hogy a sima, nem Unity-s változatot kellett volna feltenni az gyorsabb lenne. E mellett kipróbáltam még az LTSP-t is, működik rendesen a meglévő felhasználókat simán be tudom jelentkeztetni (most samba+ldap a Windows-hoz), megkapják a home könyvtáraikat is. Ezzel az a problémám, hogy ha egy gépteremnyi gyerek (16 gép) dolgozna, mennyire terhelné meg a szervert (olvastam hogy a memóriaigény 50-70mb/kliens), mivel csak egy szervere van a sulinak (dell pe2850 2x3ghz, 4gb ddr2)? Mindemellett nem akartam a szerverre mindenfélét pluszba(LO, java, flashplayer, stb...) feltenni. A gépterembe lévő gépek 3ghz-es P4-esek HT-vel és 1gb ddr2-vel, intel 915 videóvezérlővel, gigabit LAN-nal. Ezekre mit javasolnátok ami szép gyorsan futna, vagy menjenek vékonykliensként?
A javaslatokat előre is köszönöm!
Nem tudom mennyire fejleszti még eCaffee, de a Little Susie ft. KDE3 engem meggyőzött, mikor kipróbáltam. Gyors, erős, jól összerakott kis rendszer, és (bár ezt nem tudom biztosra mondani, de) valószínűleg opensuse tárolókból újabb csomagokat is le tudsz hozzá szedni (pl.: LO, FF9 vagy 10 vagy tudomisénholjárunk, Chromium sok, stb...). Vagy ha nem, hát fordítasz magadnak, vagy bináris targézából :) Mindenesetre egy próbát megér, és a KDE3-ban már kevés a bug ;) meg az egésznek az arculata is illik egy általános iskolához.
Gnome, KDE, Unity helyett inkább Xfce cagy LXDE kellene szerintem kis gépre. Nekem viszonylag izmos gépen is Xfce van, és semmit sem hiányolok.
tr [:lower:] [:upper:] <<<locsemegeLOCSEMEGE
XFCE++
doncarlos:
nálunk, középiskolában már pár éve megy ubuntu serveren az ldap és samba páros.
Evvel a win gépek tartományba vannak léptetve. Ezen kívül az ubuntu serveren még van nfs kernel server amivel a home pertició ki van exportálva. Így egy másik gép szintén ubuntu server hozzá tud kapcsolódni ldap-os bejelentkezéssel. Ez a második gép egy ltsp server, amihez a terminál kliens gépek kapcsolódnak.
Most dolgozom épp azon, hogy kicsit megújítom és az ltsp szerver fat módban is fog üzemeleni így nem fogja leterhelni a sok gép. Tulajdonképpen fat módban alig fog terhelődni.
Nálam eddig vékonykliens módban 34 gép volt kötve egy régi ibm x226-os gépre 2gb rammal. A desktop xfce volt ami eléggé le volt korlátozva. Csak openoffice és epiphany browser volt engedélyezve és a klavaro gépiro. De eléggé be tudott lassulni ha mindenki elkezdett netezni vagy openoffice-t használni. Ezért térek most át fat kliens módra. Az ablakkezelőt pedig icewm-re cserélem :) Elég jól megy.
Szerintem neked is azt kellene használnod.
Üdv.: Csaba
ja és még nálunk az is van, hogy az egyik ilyen ltsp helyen, nem ldap van hanem helyi userek és ráadásul több emberke is használja ugyan azt a usernevet. Ezért vannak a desktopok erősen lekorlátozva, így nem tudják átalakítgatni. Szinte kiosk módban van.
Rég óta hanyagolom az ubuntut és xubuntut használok helyette.
Az ok video lejátszás nagyon rossz lett asszem 10.10-nél ha gnomos ubuntut-t használtam.
Ezenkívül a sebesség is számít, mert 1,5-1,7 GHz-es M pentium4-es, 1GB ramos gépekre az a jó :)
Az 512MB ram mai internetezésnél már kevés lehet, ha beindul a swappelés. Persze ez vagy nagyon mem igényes oldalak vagy jó sok oldal egyidejű használata esetén jelentkezik.
Ha tudsz 1 hétig tesztelni, tégy a gépek felére xubuntut, másikra valami tök mást(esetleg Lubuntut az még kevesebb erőforrást igényel).
És kérj vissza jelzést a gyerekektől.
Egy gépteremnyi gyerek elvileg nem gond LTSP-vel. Amire viszont figyelni kell mindenfajta video lejátszás drasztikusan terheli a rendszert. Több helyen lehet teljesítmény probléma: processzor, memória, és a hálózat max sávszélessége. Egy gigabitet simán kihajthatsz 3 kliensről filmlejátszással. Ilyenkor számít a switch max teljesítménye és a kábelek minősége is.
A grafikus környezet szépen skálázható: vannak egészen egyszerű kis igényű ablakozók, viszont ha a csilivili kell, akkor jöhet a Gnome vagy a KDE. Ekkor viszont a kliens gépekbe is célszerű RAM-ot tenni. Érdekesség, hogy LTSP-ről bootolva a gépek hamarabb elindulnak, mint a saját merevlemezre telepített ugyan olyan rendszerek.
Egy igazi tesztet megér egy full 16 gépes teremmel, mert megoldható, hogy a jelenleg telepített rendszert ne bátnsa. Érdemes kipróbálni, egyszerre több gépről különböző dolgokat párhuzamosan futtatni. Előfordulhat, hogy az derül ki kellene még RAM a szerverbe és akkor problémamentesen megy.
Ha nem elég a szerver teljesítménye, akkor marad a szerverről PXE telepítős móka. Az 100% megy. Én ezt kb ugyanekkora környezetben egy Eeepc-vel simán ki tudtam szolgálni és még maradt bőven erőforrása a gépnek másra is.
Linuxscripting
Nah, akkor most kezdődhet a flame, hogy melyik Linux distro miért nem jó, bezzeg az xyz ;)
----------------
Lvl86 Troll
Elkéstél.
Dehogy, ez lesz a program itt néhány hónapig, figyeld meg ;)
----------------
Lvl86 Troll
Népes számú hozzászólás között eddig senkinek nem jutott eszébe ez rajtad kívül -.-
Tágabb értelemben pedig ez valóban egy - középiskolai környezetbe, oktatásra szánt gépeken - melyik disztró jó, és melyik nem kérdés.
Itt, a HUP-on már nagyon régen lerágott csont ez a téma. Sok iskolában viszont újdonság lesz. Kezdők... :) Indul az országos flame, nekünk pedig csak a popcornt kell majd beszerezni. :D
Nehogy hiánycikk legyen. :)
tr [:lower:] [:upper:] <<<locsemegeLOCSEMEGE
Sokat vegyetek, kell a kincstárnak a csipszadó.
Nálunk a Pollack-on a központi laborokba debian testing-et tettem a meglévő win7-ek mellé. Félév végén update/upgrade és mehet tovább.
Eddig bírta (5 éve), legfeljebb az okoz gondot, ha valamelyik hallgató a desktop-ot összekuszálja.
Elképesztően ócska Fujitsu Siemens gyárilag hibás hardware-eken is megy (Ez itt a reklám helye).
A munkahelyek proxy mögött vannak. Az alábbi szoftvereket használjuk:
Firefox, inkscape, eclipse, code::blocks, gimp, LibreOffice. Ezek közül a firefox-ot és Code::blocks-t intenzíven használják.
Az UHU-ból a 2.2 újabb.
Aztán van-e abból is érecségi remiksz?
Valami van. ftp://ftp.uhulinux.hu/uhu/2.2/erettsegi-test/
Én mondjuk nem próbáltam ki, nem érint a dolog.
Ubuntu mint gazda OS, Virtualboxba pedig CentOS - feltéve, hogy bírják a virtualizációt a vasak. Így a Debian és Redhat vonalon egyszerre lehet haladni, összehasonlítani, kiemelni a működési különbségeket, pl. különböző csomagkezelők használatának bemutatása. A diákban meg kialakul (vagy nem), hogy melyik disztribúció lesz ideális számára a tanulmányai folytatása során.
Haverom Windows fan. Novell-nél és Ulx-nél érdeklődött, sulix (ulx) mellett tette le a voksát.
[feliratkozás]
#! ???
vagy valami amit az érettségi előtt nagyon gyorsan fel tudsz dobni 60-80 gépre, és már a telepítésnél választható a magyar nyelv, és bőséges a tároló ellátottsága, mert illegal m$ SW-el az érettségi jogilag ÉRVÉNYTELEN !!!
:):):)
_____________________
www.pingvinpasztor.hu