Grafikus telepítőt kapott a Debian GNU/Hurd

Címkék

A felületes szemlélő azt hiheti, hogy a GNU Hurd körüli fejlesztések már régen leálltak. Aki azonban valamelyest nyomon követi a változásokat, az tudja, hogy ha sok mozgolódás nincs is a projekt körül, valami azért mindig akad. A GNU Hurd kipróbálásától sokakat elrettentett az, hogy akár csak az alaprendszer telepítése is komoly munkát igényelt. Hol van már ez! Samuel Thibault "nemrég" bejelentette, hogy grafikus Debian GNU/Hurd telepítőt ütött össze. Kipróbáltam. Egész használható!

A Debian telepítőit ismerők nem fognak nagyon meglepődni, mert a jól ismert sémát használja ez is:

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #1
A "Graphical install"-t választjuk

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #2
...

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #3
...

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #4
A telepítés nyelvének kiválasztása

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #5
A földrajzi helyzet megadása

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #6
A telepítőkomponensek betöltése a CD-ről

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #7
Kísérlet a hálózat automatikus beállítására

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #8
Amin kézzel finomítunk

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #9
IP cím

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #10
Netmask

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #11
Alapértelmezett átjáró

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #12
DNS szerver

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #13
hostnév

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #14
domain

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #15
root jelszó megadása

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #16
!root fiók használójának teljes neve

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #17
login neve

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #18
jelszava

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #19
Lemez felosztásának módja

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #20
rendszerlemez kiválasztása

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #21
automatikus particionálás / minden fájl egy partíción

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #22
a beállítások nyugtázása

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #23
biztos?

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #24
alaprendszer telepítése

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #25
csomagkezelő beállítása #1

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #26
csomagkezelő beállítása #2

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #27
proxy van?

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #28
csomaginformációk frissítése

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #29
...

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #30
...

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #31
A csomagok népszerűségi felmérésében részt kívánunk-e venni?

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #32
A jól ismert 'tasksel' grafikus reinkarnációja

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #33
A kiválasztott csomagösszeállítás telepítése

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #35
samba beállítása

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #36
telepítés

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #37
van még mit csiszolni

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #38
takarítás

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #39
konfigurálás

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #40
GRUB mehet-e az MBR-be?

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #41
GRUB telepítése

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #42
Telepítés kész!

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #43
Újraindítás

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #44
GRUB

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #45
Már merevlemezről indul a rendszer

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #46
...

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #47
uname -a

Debian GNU/Hurd grafikus telepítő #48
top

Ha lassan is, de fejlődik a GNU/Hurd. Sajnos nagyon messze van attól, hogy valaki komolyan megfontolja a mindennapos használatát. Játszani, ismerkedni vele azonban most már, hogy a telepítése pofon egyszerű, mindenképpen lehet!

Hozzászólások

A HURD-öt egyáltalán fejleszti valaki?

Evolúciós módszerrel fejlődik: másodpercenként tízszer egy véletlenszerű bitet átbillentenek, ha működik, kiadják. Előnye, hogy nem igényel emberi erőforrást.

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Hoppá, váltok akkor desktopon a Plan9-ról!

Szép. Igazából szomorú, hogy mindmáig nem lett belőle semmi, sajnos a kernelváltogatással (mach->l4->coyotos->?), meg RMS furcsa stílusával eléggé szétesett az egész. Pedig szerintem lett volna benne fantázia.

Szerk: ezt érdemes megnézni talán: http://www.archhurd.org/

Az a 'vicces' a kernelvaltogatasban, hogy azota is GNU Mach maradt, a kezdemenyezesek, hogy atterjenek masra, mind elhaltak viszonylag rovid idon belul.

Jo otletek egyebkent tenyleg voltak, meg vannak is benne. Translatorokat, meg az uid/gid nelkuli usert en kifejezetten szerettem.

--
|8]

1) A Darwin nem kernel, hanem egy komplett OS. A HURD ala kernel kell, nem OS. Az OS mar megvan.
2) A licensze nem GPL kompatibilis tudomasom szerint.
3) XNU van alatta, aminek vannak Mach3 alapjai, de egy hibrid kernel: megpakoltak a Mach3 mikrokernelt BSD-bol atvett mindenfele egyeb dologgal. HURD ala pedig mikrokernelt akarnak, nem hibridet (az, hogy a GNUMach sem epp mikro, az mas kerdes. Valtani 'rosszabbra' nem fognak.)

Ha a kerdesed arra iranyult, miert nincs Debian GNU/Darwin, azert, mert senki nem csinalta meg. Volt ilyen kezdemenyezes, eleg gyorsan kihalt emlekeim szerint.

--
|8]

> Nem vannak mach alapjai, hanem mach az alapja.

Nyet. Lasd pl itt: http://osxbook.com/book/bonus/ancient/whatismacosx//arch_xnu.html
meg itt: http://developer.apple.com/library/mac/#documentation/Darwin/Conceptual…

Mach, BSD es Apple sajat fejlesztesei a XNU alapjai. A Mach csak egy resze, igy az nem az alap, hanem a XNU alapjainak egy resze.

De ha van korrektebb es jobb dokumentaciod, szivesen latok linket.

--
|8]

Mindjárt sírok :D Hova fejlődik a GNU operációs rendszer...

Alapvetően nem igazán kéne különbségnek lennie egy Linux kernellel és egy Hurd kernellel ellátott rendszer közt, elvégre a kapcsolatot a syscall() adja. Nyilván vannak friss szolgáltatások, amik nincsenek megírva a Hurd kernelben, de egy GNU-nak nagyjából illene futnia rajta.

Hibás lenne valahol a gondolatmenetem?

Tipikus FOSS priorizálás: 20+ éve használhatatlan, de most már van grafikus telepítő! Igazi fejlődés...

Kivancsi lennek, hogy ha lenne elotted egy olyan project, hogy nesze, itt egy OS, csinalj bele valami hasznosat, mit tennel? (Egy arva fityinget sem kapsz erte egyebkent, es akarmi lesz a vegen, ugyis mindenki fikazni fogja, FYI)

En biztos valami olyat csinalnek, aminek van valami lathato haszna is, a grafikus telepito meg ilyen. Kell hozza egy rakas dolog a hatterben, ami a telepiton kivul is hasznos, DE, van 'kezzel foghato' eredmenye, amit be lehet mutatni. Mert akkor legalabb nekem tetszik. Ha meg ez sem lenne meg, akkor minek egyatalan belefogni?

--
|8]

Igen, a legtöbb FOSS fejlesztő is így gondolkodik: amire nagyon szükség van de macerás és nem látványos (pl. hibajavítás, tervezés) az büdös; amire meg minimális szükség van de látványos, arra meg azonnal ráugranak és bevonják arannyal a sz.rt.
Ezek után meg megsértődnek ha mindenki fikázza, hogy hiába csillivilli ha még mindig sz.r.

Nem csodálkozom, csak tényként közöltem.

Latom nem sikerult ertelmezned amit irtam.

Felhivnam a figyelmed a kovetkezo szavakra (felkoverrel kiemelve):

Kivancsi lennek, hogy ha lenne elotted egy olyan project, hogy nesze, itt egy OS, csinalj bele valami hasznosat, mit tennel? (Egy arva fityinget sem kapsz erte egyebkent, es akarmi lesz a vegen, ugyis mindenki fikazni fogja, FYI)

En biztos valami olyat csinalnek, aminek van valami lathato haszna is, a grafikus telepito meg ilyen. Kell hozza egy rakas dolog a hatterben, ami a telepiton kivul is hasznos, DE, van 'kezzel foghato' eredmenye, amit be lehet mutatni. Mert akkor legalabb nekem tetszik. Ha meg ez sem lenne meg, akkor minek egyatalan belefogni?

Lehet, hogy szar, mert mindenre ra lehet mondani, hogy az, kivetel nelkul. De kevesbe, innentol kezdve nem volt haszontalan. En ugy gondolom, hogy egy OS fejlesztese arrol is szol, hogy kevesbe legyen hasznalhatatlan, es ez is egy lenyeges es szukseges irany, mert ha addig var az ember, mig teljesen kesz nem lesz, akkor abbol soha nem lesz semmi.

Egyebkent pedig:

(pl. hibajavítás, tervezés)

Jelzem, a GUI telepito HURDre huzasa soran hibajavitasok is tortentek, s tortennek azota is olyan hibajavitasok, amiket te budosnek cimeznel. Azert, mert kell. Csak arrol nincs cikk, mert minek? Igy se erdekel szinte senkit a HURD, pedig a GUI telepiton van mit mutatni. Ha most arrol szolna a cikk, hogy ilyen-olyan bugot javitottak a translatorokban, vagy megfixaltak az N+1-edig memleaket GNUMachban, vagy hogy a HURD-os elf binarisok most belul picit maskeppen festenek (szebbek, jobbak)... oszinten, erdekelne?

HURD kornyeken pedig igen sok tervezes folyt az elmult 10+ evben. Neal Walfield, Marcus Brinkmann es Thomas Bushnell tanulmanyait peldaul erdemes lehet elolvasni, mert tanulsagos, akkor is, ha az ember nem hasznal HURD-ot.

--
|8]

subscribe
------------------------------------
Az 1337-es számú linuxfanboy

trey, direkt X nélkül raktad fel, vagy egyáltalán nincs X11 Hurd-re?
___
Blogom

A tasksel 'reinkarnációja' - helyesebben felülete szerint ez is alapból telepít X-et, GNOME-ot rak rá ez is? Hang még nincs, ugye? Ha már lenne hang, én szívesen kipróbálnám komolyabban, mert a Debian asztal hegesztés szempontjából utoljára nekem a 2-es verziónál volt igazán izgalmas :)

Szervác Attila - http://321.hu/sas

Slashdot szerint a következő stable verziótól támogatni akarják. Persze a slashdot tud hatásvadász lenni.
Mindenesetre a magam részéről nem tartom rossz dolognak.

Az ilyen hireknek en nem hinnek. Egyreszt azert, mert a Debian/HURD mar tobb release ota szeretne a kovetkezo stable resze lenni , es tobbszor is jart hozza eleg kozel. De eddig sosem sikerult osszehozni, nem igazan latom, hogy most miert menne.

Ennek ellenere remelem nem lesz igazam, itt lenne az ideje.

--
|8]

Egy grafikus telepítőtől még nem lesz több HURD fejlesztő. Ezzel csak egy rakat láma átmeneti felhasználó lesz, akik miután feltelepítették hamar rájönnek, hogy nem tudják használni semmire. Az FSF évekkel ezelőtt rúgta ki az utolsó főállású HURD fejlesztőjét.

>>Egyreszt azert, mert a Debian/HURD mar tobb release ota szeretne a kovetkezo stable resze lenni

Ha a kutya nem nyúlt a HURD kódjához akkor a debian csomagkezelői hiába csinálnak belőle disztribet, hiába írnak userspace programokat -csecse grafikus telepítőt- nem lesz stabil rendszer belőle.

Használ esetleg valaki Debian GNU/Hurd-ot élesben, kis/közepes/nagyvállalati környezetben?
Érdekelnének a tapasztalatok.

--
e0:deb

Amikor 99 körül linux-ozni kezdtem, akkor is ez volt a helyzet.

--
e0:deb