Haiku R1/Alpha3

OpenBeOS, Haiku

Több mint egy évvel a második alpha kiadás után megérkezett a Haiku R1/Alpha3. Az első alpha kiadást 2009 őszén vettem közelebbről szemügyre. A második alpha óta a fejlesztők több mint 950 bugot javítottak, illetve hozzáadták a rendszerhez a btrfs, exFAT és ext4 támogatást. Ezen kívül fejlődött az ext2, ext3, NTFS és UDF fájlrendszerek támogatása. A fejlesztők bekapcsolták a PAE támogatást a 4GB-nál több memória használat érdekében. További részletek a kiadási megjegyzésekben és a bejelentésben. Letölthető innen CD, USB image és virtuális gép diszk image formátumban vagy megrendelhető itt minimum 8 euró támogatás fejében.

+1
az egyik notimon default rendszer (nincs is rajta más :)), iszonyat gyors. a gép bekapcsolása után (post screen kb 5mp) 15 másodpercen belül használható a gép (!!!), totál felesleges a hibernálás és a standby. (hozzáteszem, hogy a gép egy ibm r51e, nem mai darab)
bár sajnos sok mindenre nem használható, hobbinak elmegy.

Filmnézés (nem youtube). Lehet memóriakártyáról vagy külső DVD meghajtóról filmeket nézni?
Zenét lehet hallgatni memóriakártyáról?
Saját, felhasználói fájltárolásra használható háttértára nincs a Chromebook-nak és DVD meghajtó sem jellemző.

Lehet memóriakártyáról vagy külső DVD meghajtóról filmeket nézni?
Azt, hogy DVD-t játszik-e le nem tudom. Videofájlt külső médiáról tud lejátszani, igen.

Zenét lehet hallgatni memóriakártyáról?
Igen.

Saját, felhasználói fájltárolásra használható háttértára nincs a Chromebook-nak.

Nincs, de megoldható egy SD kártyával amit beleraksz.

Ha van rá aktuális Firefox vagy Chromium akkor ugyanúgy van office csomag Haiku-ra mint Chromeos-re, a docs.google.com online office-a.
A flash és java már fájó hiány. Ezek nehezen pótolhatóak ma. Habár az iphone-on sincs flash és java mégis jól használható. Persze a háttérben Steve Jobs nagy varázslónak köszönhetően van ma már félmillió alkalmazás. Kezdetben iphone-on sem volt sok alkalmazás mégis már akkor is imádták.

Google docs nagyon gagyi, akkor már inkább Microsoft Office Live, bár az is erősen butított (ehhez - bármilyen hihetetlen - sem kell Silverlight, vagy IE, vagy egyéb MS-only technológia!).

Flash: a gnu-s flash elvileg működik (swf video lejátszására pl.), böngésző-pluginként még nem.

Java: OpenJDK portolása folyik, bár már egy ideje nagy kuss van ezen a területen.

( manfreed (nem ellenőrzött) | 2011. 06. 21., k – 10:27 )

Nem fogtok szeretni ezért, de megkérdem:

Van értelme yet another operációs rendszernek? Gyorsan meg is válaszolom, hogy igen, szerintem kell egy erős koncepcióváltás, jópár sokéves elavult dologgal szakítani, amikkel kompatibilitási okokból együtt élünk, de a Haiku mi újat nyújt, miben több, másabb?

Az a baj hogy egy egész komoly tömeget nem az érdekel, hogy van-e PAE támogatás, hanem az, hogy a fárkráj, és a portálkettő fusson a gépen, valamint az, hogy még csak véletlenül se legyen a tartalomjegyzék készítő az irodai csomagban más néven, mert akkor a titkárnő dob egy segmentation faultot neked.

Az OS X képes arra, hogy:
1. 32-bites kernellel is kezeljen 4GB-nál több memóriát
2. 32-bites kernelen is elinduljanak 64-bites alkalmazások.
Átállítottam, hogy alapból 64-bites kernellel induljon. Picit gyorsabbak úgy a programok de csak tesztekben mérhető a különbség észrevenni nem nagyon lehet. Egyébként is kihaló technológia, amióta van 64 bit, gondoltam én is.
Majd az ntfs-3g driver nem működött 64-bites kernellel. Visszaváltottam 32-bitre ott jó. Utánaolvastam és valóban a nagyobb kompatibilitás az oka annak, hogy 32-bites a Snow Leopard kernele alapól azokon az Macintoshokon is amik 64-bire is képesek lennének. Nemcsak az ntfs-3g. Van több kompatibilitási probléma is 64-bites kernellel csak eddig ezzel találkoztam.
Windowson is biztos vagyok benne vannak hasonló problémák a 64-bites változattal. Csak a Windows még arra sem képes, hogy a 32-bites változatán elinduljanak a 64-bites Windows alkalmazások. Arra végképp képtelen, hogy váltogatni lehessen 32 és 64-bites kernelt ugyanazon rendszer alatt. A 64-bites Windows 32-bites kompatibilitás csak az alkalmazásokra érvényes, driverekre nem. Windowson sem lehet minden driverből 64-bites változat.

Jól tudod, így van univerzális binárison vannak. De 32-bites kernelen is alapból 64-bitesen indulnak el az alkalmazások ha a processzor legalább Intel Core 2. A másik feltétel természetesen, hogy az univerzális bináris tartalmazza a 64-bites kódot is. Ha régebbi akkor lehetséges, hogy csak 32-bites kódot tartalmazza PPC mellett. Ha még régebbi akkor csak PPC kódot tartalmaz, ennek ellenére lazán megy Intel processzoron is még az egészen összetett PPC alkalmazások is. Nagyon jó a Rosetta emulációja.

1: PAE. Egyébként fontos, hogy PAE módban csak a kernel tud 64GB memóriát kezelni, a folyamatok továbbra is 4GB-ot tudnak megcímezni. Windowson ebből egy folyamat 2-3GB-ot használhat, a maradék 1-2GB az os-nek van fenntartva. Természetesen folyamatonként jár a 2-3GB, így tud az os kiosztani 64GB-ot.

2: Nem tartom kizártnak, hogy 32 bites os-en el lehet indítani 64 bites alkalmazást, de azt igen, hogy ez natívan (32 bites módról 64 bites módra átváltva) történik. A megoldás szerintem virtualizáció, emiatt azonban nem igazán lehet kihasználni a 64 bit előnyeit ebben a formában.

--
Don't be an Ubuntard!

Nincs szükség virtualizációra legalábbis abban a formában amiben írod. A processzoron fut a 64-bites kód nem a kernelen. Az alkalmazás pedig a library-kat funkciókat hív meg, azoknak kell 64-bitesnek lenniük. Egy rendszerhívásnál a library dolga, hogy kezelje a 32-bites kernellel a kapcsolatot. Például egy ioctl hívásban levő user space pointert előbb fel kell oldani fizikai címére, majd létrejön az új virtuális cím a kernel címtartományban. Nincs jelentősége annak, hogy az ioctl-ben 64 vagy 32-bites a pointer, a kernel ezzel nem foglalkozik.

Egy képernyőfotó 32-bites kernelen futó 64-bites alkalmazásokról.

Eztet en ertem, hogy 2000-ben a BeOS conceptje vilagmegvaltasnak tunt, rendbe vagyunk, de attol meg a Haiku OS-nek nem az az uzenete, hogy csinaljunk egy uj oprendszert,a Haiku OS-nek az az uzenete, hogy tamasszuk fel a BeOS-t, ami 2000-ben volt meno. Lehet ebben az iranyban jobb OS-t lehet csinalni, csak a Haiku 1.0 celja nem egy BeOS-alapu uj koncepcio behozasa, hanem hogy leforduljon egy olyan os,ami 2000-ben volt meno.

Ha menő OS-t akarsz, akkor OSX. Egyelőre semmi mással nem lehet menőzni a win árnyékában.
A haiku célja, hogy legyen egy BeOS ami elérhető, ami valamilyen szinten képes fejlődni, és egyáltalán nem akar világ megváltani. Az egy másik dolog, hogy a maga korában sikerült neki olyasmit mutatni, ami most is etalon kellene legyen.(ha más nem a letisztultság)
És az is egy másik kérdés, hogy hibás döntések, piaci folyamatok, vagy bármi más okán kereskedelmileg nem állta meg a helyét. Ha annó a felvásárláskor kódot nyitank, nem is kéne haiku projeckt, mert a forrás alapján az elmúlt 10 évben is lehetett volna reszelni, és ki tudja? lehet letolta volna a térképről a linuxot, mert szerintem fényévekkel logikusabban felépitett, kézreállóbb letisztultabb OS mint egy linux. Ha a BeOs is olyna fejlődésen ment volna keresztül mint a linux biztosan sokkal ismertebb lenne. Egy biztos: sokkal inkább alkalmas lehet desktopra.

Ha készen lesz, és tudni fogja azt mire én használom a gépet, az egyik gépemen biztosan használni fogom, még akkor is ha ezért a pénztárhoz kell fáradjak. (vennék dobozost)

Az én olvasatomban egy OS-nek stabil, kezelhető, letisztult, logikus, jól dokumentált, fix API-s dolognak kell lennie, ami a gép erőforrásait nem elpazarolja, hanem használja.
És ezen definició alapján a linuxba is sok ponton tudnék belekötni. Szóval sokunknak tényleg jól jönne egy ilyen kicsi, villámgyors, de stabil, olcsó,rugalmas,kényelmes OS.

--

No igen. Tudom hülyén hangzik, de nekem pl. az ultra5-os munkaállomásomon futó CDE volt az etalon. Igaz csak munkára, meg netezésre használtam. És ez már a csodás win2000 idejében volt. Aztán próbáltam megszokni a linuxon a gnome1.4-et (szerencsére jött a redcarpet), meg a KDE-t. De mindig csak szivatott a linux, a winhez meg sose nyúltam hozzá egészen a 7-esig. Most meg már nem látok különbséget hogy kde4-et vagy win7-et használok. De ezek számtalan felesleges funkciójához kétmagosnégygigáshiper3dkártyás gép kell (illetve nem kell, ha nem akarod persze).
Ki a f@szomnak kell ez? Komolyan mondom, hogy áttértem volna BeOS-re ha lehet. Ja és még a os/2 Warp is tetszett. Egyszer fél évig használtam. Engem meggyőzött. De még ahhoz képest is brutális volt a BeOS.

Figyu, van letisztult OS, ami a kor igenyeinek megfelel, Chrome OS-nek hivjak: all egy db bongeszoablakbol, es az indulokepernyon van shortcut a gmailre, a youtube-ra, a facebookra, meg a google docs-ra.

Ennel letisztultabbat elkepzelni is nehez lenne.

Amugy en is OS X-et hasznalok, meg iPad iOS-t, es nem latom a BeOS-ben a 21. szazadi igenyeknek megfelelest, ill. pontosabban nem latom ott azokat az embereket, akik erre kepesek lennenek elvinni. Kezdve ott, hogy az elmult 10 evben az ablakok es az MDI koncepcioja, amire a BeOS erosen epult, elavultta lett minositve (lasd meg: OS X Lion, iOS, win8 demok.)

Az én igényeimnek távolról sem felel meg a ChromeOS. Még ha "letisztult", akkor sem :-)
Például a hajadra kenhetem, ha nincs netkapcsolatom...

Éppen az a jó, hogy a mainstream divatirányzat mellett felbukkannak egyéb alternatívák is, amelyek lehet, hogy "elavultak" (mint például a szöveges terminál, pfuj - legalább 20 éve nem divat, nem igaz?), de esetleg bizonyos célra kifejezetten használhatók. Most ezt pont egy unix user portálon magyarázzam? :-)))

HTML5-ben vannak okosságok. Ráadásul webappokat használsz, amik végülis kiterjesztések majdhogynem, a gépeden vannak, és ott futnak. A jobbak. A rosszabbak csak annyit tesznek, hogy egy plusz ikon egy weboldalra. De mondom, HTML5 is faszán tud cachelni

Érdemes megnézni a html5rocks.com-on a slideshow-t legújabb chrome-val, ott van sok demó, egyik meg is kér, hogy bontsd a netkapcsolatot, és nyomj f5-öt :)

Na akkor ezt a kapcsolatbontósdit most próbáld ki GMail-lel, GDocs-szal és GReader-rel és GCalendar-ral. Már jó ideje mondogatják, hogy készül a HTML5-ös offline verzió, de /pill nem működnek. A GDocs-ról nemrég lehetett hallani, hogy tényleg dolgoznak valamin, de eredetileg már ezt is március-áprilisra ígérték, amikor anno megszüntették a Google Gears-es verziót.

Amikor elkezdtek "világmegváltani" a felhő technológiával, csak simán szkeptikus voltam, és azt mondtam: jójó, majd meglátjuk. De aztán valahogy a google is offline verziót kezd reszelni, valahogy nem olyan kizárólagos az a cloud...
Jó nekem egy small haiku, és ha cloud kell, majd nyitok egy böngészőt. De ezt én akarom eldönteni, és a döntési lehetőségemből nem vagyok hajlandó dönteni. Ha választanom kell, inkább a haiku web+ böngészővel.
--

Na igen, ez tény. De azért valljuk be a platform még nagyon új, szinte még alig jelentek meg a gépek hozzá.

De azért találni offline működő megoldásokat a chrome store-ban, ha körbenézel, még ha nem is productivity appokat. Idővel majd fognak ezek is szélesebb teret kapni.

Nekem ugy remlik, hogy a PC World magazin - annak a melleklete volt - ujsagiroi ezen ujjongtak, de nekem is 10 eve volt mar mint mindenkinek :)

(Akkortajt beraktam a CD-t, feljott _fekete_feherben_, hang nelkul; nyilvan fel orat jatszottam vele 1x-2x, de az effektiv hasznalatrol nem lehetett emiatt beszelni)

'Ha menő OS-t akarsz, akkor OSX. Egyelőre semmi mással nem lehet menőzni a win árnyékában.'
Igaz de csak Magyarországon. Máshol lehet Linux-al is menőzni, mert értékelik az extra tudásodat ami a Linux használatához kell (Ugyanezért nem alkalmas ma még a Linux általános desktop-nak, kell hozzá az extra ismeret).
Magyarországon csak az extra méretű pénztárca méltó elismerésre.
Linux notebook-al:
-Mi az Lenugz notid van? Nem tellik egy rendes Windows licencre sem?
-Nem, ez jobb és stabilabb biztonságosabb...
-Haha, persze persze!
Ugyanez MacBook-al:
-Mi az Macintoshod van?
-Igen! Nem egy olyan ócska plaszik szar, fagyós vírusos winfossal mint neked.
-De ez egy Windows Ultimate notebook.
-Haha, persze! Az Apple egerem talán ki is jönne az árából!

Ez egy ilyen ország.

"az akkori desktop oprendszereket mindenestül megalázta használhatóságban."
Én a 4-es és a 4.5-ös verziót próbáltam. Még most is megvannak a CD-k. Nagyon gyors volt, de főleg a média lejátszásra koncentrált. Mivel a programválaszték elég szegényes volt, így másra (munka, játék) nem nagyon volt használható. Ezért aztán nincs sok értelme összehasonlítani bármelyik általános célú desktop rendszerrel. Szerintem.

( Replaced | 2011. 06. 21., k – 12:22 )

win95 jut rola eszembe, pedig meg jo is lehetne...

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

( strogg v | 2011. 06. 21., k – 14:01 )

Letöltöttem, megnéztem, majd real vason is kipróbálom, live módban.
Régi gépekhez már most elképesztően használható, még az alpha2 -vel ügyködtem, és az egyik nightly -ban volt webpozitiv.
Ha a hw kompatibilis vele, elkéepsztően rendben van a rendszer, gyors mint az olajozott villám a kizsirozott szakadékban. Szeritnem a gui elég, semmi csilivili, egyszerű mint a faék.
Ha a webpozitiv képes megmozditnai rendesen a google cuccait, illetve facebbok,twitte,r stb... (tehát tejes értékű böngészőként) akkor szerintem a rendszer már most átlag felhasználást tud.
- Netezni tudsz (igaz no flash, de ez ugye html5 támogatás esetén már lehet kérdőjeles)
- A vlc mindent eszik, tehát multimédia ok.
- Beamp megy rajta, ezzel van mini winamp.
- Ha lesz rá rendes irodai csomag (mondjuk libreO.), és képkezelő (gimp), nem látom akadályát, hogy ne legyen jövője.
- Sok régi BeOS cucc is futkos rajta, úgyhogy sok pici hasznosság már most is van hozzá.
Én nagyon várom az R1-et :)

--

( cherockee v | 2011. 06. 21., k – 15:19 )

Szép project, és látom, hogy konzisztens (innen nézve), ami nagyon ráférne egy-egy linux project-re is. Példaértékű, és a töltési képernyőn már kedvet is kaptam a használatához (letöltés folyamatban).

(részben off:)

Kérdés a közönségnek (akár lehet ötletelés is, nem muszáj a flame):

Ha valaki fogna egy linux kernelt (driver ellátottság over api hiány), és egy nagyon pontos specifikáció mentén próbálna meg összerakni egy operációs rendszert, látvány helyett használhatóságra törekedne, univerzalitás helyett kiforrottságra, lene szerintetek esélye?

Úgy értem, hogy ha egy linux distrib végre nem arra törekedne, hogy x zenelejátszó és rajzoló program legyen benne, hanem akár csak 1, de az feature-ökben "kész"-hez közelibb, vagy akár a programok egymással összefüggő UI elveket vallanának, szerintem jóval egyszerűbb lenne fejleszteni, és terjeszteni egy OS-t.

(Biztos van ilyen, csak nem hallottam még róla, akár irányokat is adhattok, merre keressem.)

Engem néha rettenetesen felidegesít, amikor egy gép elé leülök, és még mindig nincs egységesítve a billentyűparancsok halmaza, még mindig nincs kihasználva az összes Fx billentyű, stb...

Szerintem a legtöbb összetevő egy ilyen distrib-hez már létezik, ahol a linux elhasal számomra az inkább a konzisztencia. Szétforgácsolt és kaotikus.

Rendben, azt kihagytam, hogy az irány az open lenne, nem érdekel, hogy free, vagy sem, de ne legyek hardverhez kötve (még ha lehet az is, hogy a következő gépem macbook lesz).

Őszintén szólva az OSX-es próbálkozásaim ott végetértek, hogy még mindig a kis bezárás gombok és ablakos elrendezéseknél vannak leragadva. Engem inkább jobban érdekelne egy teljes újragondolás, egyúttal az összes elérni akart feature-t figyelembe véve.

...már amennyire ergonomikus a laptop kijelzőjén egy 10 x 10 pixeles gombot vadászni, ha be akarom zárni az adott programot...

(Az ergonómia, főleg szűkebben értelmezve a szoftver ergonómia nem csak arra jó, hogy valami hatékony és logikus legyen, hanem arra is hogy kényelmes.)

No hát erre vannak a DE-k desktopon. Mondjuk ebben talán a KDE a jobb, mint a gnome, ahol az alatta levő 3millió+ lib-et mikor hogy cserélnek, az egyes disztribekben meg még a DE által szállított progikat is lecserélik másokkal, mikor hogy érzik (lásd bubuntu meg a képnézegető/zenelejátszó esetét).

Konzisztens felületnek meg ott van a DBUS, amit vagy szeret az ember vagy nem (DCOP-ként indult a KDE-ben, és már megint a KDE...még párszor leírom, senkinek ne legyen kétsége felőle hogy reklámozom : ) hehehehe).

Amit leírtál, azzal bizonyítottad, hogy tényleg megvannak ezek a komponensek, viszont amire én gondoltam, az nem egy lego, hanem egy kulcsra kész megoldás. Ha úgy tetszik, nekem a célom egy pendrive lenne, amiről live és install, stb.

KDE-vel őszintén szólva nem voltak jó tapasztalataim, nekem az összetettsége a bloated irányba hajlik, a folyamatos idemég-odamég-valamit módszerrel lehet, hogy professzionális cuccokat lehet alkotni, de hogy letisztult és egyszerű dolgokat nem, az biztos. Viszont tény, hogy az én megközelítésemben redundancia se lenne egy-egy funkció elérhetőségében, nem azt nevezném "intuítiv" felhasználói felületnek, amiben mindent mindenhonnan el lehet érni.

(De mondom, ez nem KDE kritika, csak nem az az irány, amit én keresek, és amit szerintem elég sokan mások is keresnek.)

DBUS akár megfelelő is lenne technikailag az összefüggések létrehozására, kérdés, hogy mennyire éri meg egy ilyen kommunikációra építeni, ahelyett, hogy mondjuk minden program policy-ket tart be, és úgy tárol-olvas-ír mindent, hogy az más számára is olvasható legyen. Lehet hülyézni, de nem vagyok híve a nagyfokú kompatibilitásra törekvésnek, egyszerűen lehetetlenül sok munka jön be az ablakon vele.

Értem én, de most pont arról beszélsz, hogy csinálsz egy DE-t, amiben csak az van, amit te akarsz. Ettől lesz egy Linux+WM+appok DE (más megközelítésban az ami a windows).

A szép az, hogy mindezt legókockákból megteheted. :)

Konzsiztens meg attól lesz, hogy csak olyan progit választasz, ami beszéli a standardokat (ICCCM, DBUS, stb., stb.) és ezeket folyamatosan figyeled (nem kell minbdig frissíteni) és gondozod.

Sokaknak éppen ugyanaz a problémája, mint neked és ezért készítenek saját disztót. Nekem is otthon ott az LFS rendszerem pkgsrc-vel, fluxbox-szal, wbar-ral, conky-val, meg egy csomó ncurses-es progival (zenelejátszó, multi-protocol-chat-client, stb.), amik szépen tabolva vannak egy maximalizált urxvt-ben. Mert ez felel meg az igényeimnek. :)

DE-nél annyival akarok többet, hogy a programokat ne csak az én választásom kösse össze, hanem egységesitett policy-k, vagy guideline-ok. Lásd milyen szép lenne, ha minden programban az "Új" parancs mondjuk F3 lenne, stb...persze ennél jóval mélyebben. Ahogy látom, ez tényleg csak konfigurálás kérdése persze.

Igazából csak hangosan gondolkodok, próbálom elhinteni a magját annak, hogy egy kicsit átgondoltabb fejlesztés kéne a linux világban, mint ez a "free for all", meg a fene nagy "legyen minden mindennel kompatibilis". Szerintem Ubuntu-ék már rég kegyetlen jó brand-et építhettek volna, ha nem törekednek mondjuk 12 zenelejátszó appstore-ban tartásával, meg hasonlóakkal.

A Haiku és a Linux is csak úgy szerezhet magának teret, ha nem "mindent" akar tudni, hanem csak pár valamit, de azt egész jól. Most, hogy lesz cloud, meg html5, meg minden csoda, van is erre lehetőség.

---

off:

desktop-od: Tudnál csinálni egy pár perces youtube videót, hogy hogy néz ki ez a gyakorlatban? Láttam már hasonlót, és rég óta utálom az egerészést, csak sose találtam kellő időt és leírást amivel összerakhattam volna egy ilyen UI-t.

LFS: Tudsz nekem segíteni, LFS-es nekikezdéseim sorra bebuktam, vannak olyan fórumok, ahol célzottan ezzel foglalkoznak? A könyvek elegendőek lettek volna, csak szakértelmem volt kevés, és elég specializált, aktív fórumot erre nem találtam.

Részben egyet értek azzal amit mondasz. Szerintem is kellene valamilyen szinten egységesítés, de ki mondja meg, hogy F3 legyen az új, vagy Ctrl-N? (az azért jópár helyen működik rá)

Lehet egyébként hogy kellene valamilyen közösségi felszólítás / projekt a linuxos programok egységesítése érdekében. Valami elfogadható guideline-okkal, amit a csatlakozó programozók viszonylag egyszerűen megvalósíthatnak, és senkinek se fájna.

De olyan igazán nagy egységességet nem hozna ez sem. Szerintem egy új rendszerre építés (még ha titokban felhasználjuk a mostani elemeket építőkőként) lenne egy ideális megoldás ilyesmit elkezdeni.

"új rendszerre építés" alatt mit értesz?

Az igazság az, hogy a szabadság itt is káoszt szült, biztos vagyok benne, hogy nem mi vagyunk az elsők, akik erre jutnak...lásd KDE és Gnome is csinált guideline-okat, nem olvastam ugyan, de nem lepne meg, ha lenne ilyenre utalás.

Ki mondja meg? Akárki. Csak végre mondja meg, szavazzunk, beszéljük át, és amikor átbeszéltük, legyen egy irány belőle. A tervezési fázist én elválasztanám a fejlesztéstől.

Viszont azt kéne valahogy megtalálni, hogy hogy lehet a további munkát egy átgondoltabb irányba folytatni, és fenntartani a haladást. Nekem egyszerűen röhejesnek tűnik, hogy minden évben van egy rakás új project, technikailag megoldható lenne a régi folytatása, csak vagy a néven van a vita, vagy akár csak főnök akar lenni mindenki...úgy gondolom, ha lenne egy jó és részletes terv, akkor többek látnák, hogy ha bedolgoznak, előrébb leszünk.

Lehet megérné egy kvázi-evolúcióra alapozni, nem mondom, hogy amit én, vagy akárki tervez rendszert, az lesz a legjobb. Csak azt mondom, hogy legtöbb elgondolás el se jut a megmérettetésig, mert mindenki inkább sajátot fejleszt, és majd jobban tudja. Közben meg ugyan azokat a köröket futjuk.

(még mindig csak hangosan gondolkodok, semmi komoly :) ... még)

"új rendszerre építés" alatt mit értesz?

Pl el lehetne kezdeni egy linux kernellel, de kidobni belőle azt ami nem kell, és azokat a dolgokat újraírni benne, amik egy későbbi jó dolognak akadályozói lennének.

Én pl jól ötnek tartanám ha nem úgy működne a jogosultságkezelés (fájl szinten) ahogy most működik. Talán más is így gondolja. De ahhoz kb a szoftverkínálat felét át kell írni, fájlrendszereket, stb. Ilyeneket viszont be kell vállalni azért, hogy egy fasza jogosultságkezelés legyen. A mostani megoldások arról szólnak, hogy mindig plusz egy réteget hozzáadnak ahhoz amihez van, hogy elfedjenek valamit, de az igazi az lenne, ha eleve úgy működne, ahogy kell.

Pl fájlrendszer. Húzós kérdés. Nem mondom, hogy mások jó ötletnek tartanák, de a PÉLDA KEDVÉÉRT :) tegyük fel hogy jó tlet. Olyan fájlrendszert kialakítani ami natívan cimkékkel, metaadatokkal, stb kezeli a felhasználó adatait, és nem könyvtárak hálózatával. Ha ezt natívan tudná a rendszer, és erre épülne az összes szoftver, akkor kb mindennel inkompatibilis lenne amit most ismerünk, de ha ez egy jó megoldás lenne, akkor megérné meglépni miatta. Viszont ez csak egy új rendszerben képzelhető el, vagy iszonyú portolási munka mellett

"Ki mondja meg? Akárki. Csak végre mondja meg, szavazzunk, beszéljük át, és amikor átbeszéltük, legyen egy irány belőle. A tervezési fázist én elválasztanám a fejlesztéstől."

Kell egy csoport akik hajlandóak a te elvárásaid alapján fejleszteni. És kell elég meggyőző erő, hogy a te megoldásod a legjobb. Az applenek bejött az OSX-szel, nem mondom hogy nem lehetne linux alapon felépíteni ugyanazt, de kevés az esélye hogy sikeres lenne. A probléma a nyíltságban van.

Egységes pl egy KDE desktop, viszont a nyíltságnak köszönhetően te fel tudsz telepíteni rá egy gnome-os alkalmazást is. Na onnantól jön a majdnem-inkompatibilitás ami a kezdeti problémát szüli

" de ki mondja meg, hogy F3 legyen az új, vagy Ctrl-N?"

Az a szakember, aki kidolgoz egy egyseges koncepciot (lehetoseg szerint megfelelo kutatasok utan), amelyikbe nem pofazik bele mindenki hulyeseget. Van, ahol egesz jol mukodik ez.

----------------
Lvl86 Troll

Már elhangzott rá az utalás, csak log for the record:
http://developer.gnome.org/hig-book/3.0/
http://techbase.kde.org/Development/Guidelines
http://www.freedesktop.org/wiki/Specifications

Van már itt mindenféle interoperábilitási spec és HIG-ek. A Gnome3 egész átfogó doksit hozott össze.

Aztán ez minden platformon úgy működik, hogy van aki betartja, van aki nem. A gnome core csomagoknak be _kell_ tartaniuk.

"Aztán ez minden platformon úgy működik, hogy van aki betartja, van aki nem."

Sajnos ez az igazán nagy probléma. Még akkor is amikor valaki jelzi hogy az adott környezetbe csinál programot, pl gakármi, vagy kakármi. És csak azért, hogy kiírja a nevemet lerántja a fél KDE-t függőségként, de ezek a guideline-ok nincsenek betartva

Empathy. Integrálják szépen az ubuntuba mint default csevegőkliens. De számos fícsör hiányzik a nekem, ami pidginben benne van, viszont utóbbi nem integrál szépen. Melyiket kéne választanom?

Kivitelezhető megoldás a teljesen új platform. Az android meg az ios is jó ilyen szempontból, mert ott annyira más volt minden, hogy nem lehetett ráforgatni az appokat, újra meg kellett írni a platform szabályainak megfelelően

Kipróbáltam, kellemes, gyors, de nálam sajnos már a betűk renderelésénél elvérzett. Touchpad-ról vezérelve az egér remegett, de a programok megnyitása tényleg példásan gyors.

A UI elgondolása szerintem nem rossz, de bőven lehetne jobbat alkotni ugyan ilyen egyszerűség mellett, nem tudom mennyire célja a HAIKU-nak a teljes BeOS legacy fenntartása, történt-e változás a UI szintjén az eredetihez képest, valaki felvilágosíthatna.

A fontok élsimítása fontos kérdés, sajnos egyelőre - ahogy azt a release notes-ban olvashatod - bizonyos problémás jogi aggályok miatt egyes élsimító funkciók bár benne vannak a Haikuban, de kifejezetten le vannak tiltva, amíg nem tisztázódik a jogi státuszuk. De van még remény...

"Font rendering, while improved due to the expired font hinting patent, is still not optimal. Due to the uncertain situation about patents, the official release has disabled code, which is known to be patented. This sadly includes the subpixel code used by FreeType. Once the situation is better understood and a decision has been made, subpixel font rendering may get re-enabled for official releases."

Áthidaló megoldásként fordíts magadnak saját Haikut :-)

"világ ésszerűbb működését várom, és remélem"
Én is. Csak azt nem látom, hogy erre haladnánk...

Egyébként tetszik a gondolatmenet. Egy átlátható, tiszta, intuitív, jól dokumentált modern rendszer ráférne a világra. Szabad időmben szoktam elmélkedni a megvalósítás módján.

De csak az elméletig jutottam. :) Kellene még pár idealista ember egy ilyen projekhez :)

Hát, ha megvalósítani nem is lehet, ötletelni biztosan. Én már nagyon rég neki akarok állni a saját elképzeléseimet valami írásos formában összefoglalni, én egymagam megvalósítani úgy se tudnék egy ilyen rendszert. De a gond az, hogy hiába találnám ki jól, és faszán, tetszene néhány embernek esetleg, tuti lenne 2x annyi ember aki egy-egy dolgot változtatna rajta, még több aki szerint az egész szar, és biztos nem lenne egy ember elképzelése jó mindenkinek. Főleg olyan mindent felrúgó ötletek, mint amik nekem vannak.

.. Kolombuszt is lehülyézték... :) Azért kíváncsi lennék arra hogy az ötleteid /ötleteitek, elképzelések mennyire esnek messze az én ötleteimtől/irányvonalamtól. :) Mindenesetre felajánlom, ha te és "cherockee" kollega Debrecen felé járnátok, egy sörre a vendégeim vagytok.

Hehe, velem nem jártál jól (vagy jól jártál?) Eü okok miatt nem ihatok alkoholt kb semmilyen formában és mennyiségben :)

szerk: Az elképzeléseim még foszlékonyak, le kéne ülnöm, és valami wiki rendszerben összeállítanom legalább a vázát a dolgoknak, ha másért nem akkor azért hogy tanuljak belőle. csak nem tudom mikor jut rá időm.

( haspokember | 2011. 06. 21., k – 22:31 )

Vegre kiprobaltam, igaz, egyelore csak Virtualbox alatt, de: AZONNALI szerelem. Pedig aszittem, mar immunis vagyok az ilyen dolgokra ;-)
Egyaltalan nem erzodik alfa verzionak, sot. Olyan erzes, mintha a Linux, MacOS es a Windows legjobb tulajdonsagait egybegyurtak volna.
Csak annyi a zavaro, hogy a bongeszoje ultralassu, gondolom a Virtualboxszal nincsenek jo viszonyban. VLC lejatszas is megy, de akadozik - no hat csak ki kene ezt probalni nativ vason!

Reszemrol drukkolok nekik, hogy vegre elerjek a beta statuszt (pl. WPA hianya azert eleve kizarja az erdemi hasznalatot).

Hajra Haiku!

( kovi | 2011. 06. 21., k – 23:02 )

holnap élesben próbálom, van egy erre rendszeresített vasam. "igazi", régi BeOS is figyel rajta :)
apropó de jó lenne egy BeBox a gyűjteményembe, el sem merem képzelni milyen ára lehet!

--
Vége a dalnak, háború lesz...

Egyszer láttam az ebay-en. 1800 dollárnál járt a licit amikor ránéztem.
Látom rajongó vagy, adok egy addikt. ötlete, csakhogy legyen mibe belebolondulni amig meg nem csinálod, mert nem hagy békén :DDD
Fogj egy papirt cerkát, stb, és kezd el kitalálni, hogy szerinted 2011-ben hogyan nézne ki egy BeBOX, ha most jelentenék be nagy csinadrattával. :)
Nekem már megvan, kis is van dogozva rendesen, és remélem lesz időm megcsinálni amig megjelenik az R1. :)
Remek játék egy BeOS fanatikusnak :D
--

( viktor.bruder | 2011. 06. 22., sze – 11:25 )

Sajnos nálam a boot képernyőig sem jut el, csak üres feketeség fogad egy villogó kurzorral kb. az első sor közepén. Virtualbox alatt viszont gond nélkül megy. Valakinek van ötlete?