honnan tudom, hogy egy konnektor földelt, vagy sem?

Közösségi kerekasztal

Kérdés: a topic tárgya.

Eredendő gond, nem lényeg:

Van:

- Egy RB450G egy 24V-os PoE-vel.
- Egy 120W-os táppal rendelkező Mini-ITX-es gép.

Egy konnektorról megy mind a kettő cucc [APC-s túlfeszvédő mögött].

Ha egyszerre érek hozzá a Mini-ITX-es gép fém házához, és a RB portjait burkoló fém "védőhöz", akkor megráz az áram. Nem olyan erősen, hogy besz*rok, de azért "érezhető". Multimeter nincs nálam, hogy megnézzem, mennyi pontosan. Mi lehet a baj? A táp lehet zárlatos, vagy pedig a konnektor nem földelt? Vagy egyáltalán "probléma ez"?

( Mcsiv v | 2010. 07. 15., cs – 23:30 )

Természetesnek nem természetes. Vélhetőleg az a konnektor valóban nem földelt, esetleg egy rossz kötés (véletlen, vagy régebben csinálták szándékosan is), a nullára van húzva (ebben az esetben is bizsergető érzés ha végigúhozod a kezed).

Hogy pontosan mi az igazság, multiméterrel tudod csak kimérni (előbb megkeresed vele hogy melyik a fázis és melyik a nulla, majd rámérsz a nullára és a földre. A föld és a nulla között potenciál különbségnek kell lennie (1-5V környékén szokott lenni))
-----
Nem olvastam el normálisan. Az RB a POE miatt tuti hogy nem földelt. vagyis annak a házára valószínüleg a nulla (GND) ül ki. Így a kellemetlen érzést az előbb említett nulla<->föld közötti potenciál különbség adja

b*sszameg, tényleg :D 2 eret használ a tápnak -> nincs földelés a RB-on, köszi:)

már csak annyi az apróság, hogy ha az ember rendes adaptert vesz a RB-hoz, akkor is az adapterből 2 vezeték megy a RB-ba, akkor az se lesz földelve? holnap elvileg úgyis mtcwe vizsgára megyek, szóval hivatalos mikrotikes oktatótól is megkérdezhetem, juppi

még egyszer köszi!

Az a 1-5 V amit multiméterrel mérsz, az mérési hiba ("csupasz" multiméterrel nem kapunk korrekt értéket), vagy egy komoly hiba....

A föld és a nulla között nem szabad potenciálkülönbségnek lennie. Ha mégis van, az nem "földelés".

..., de számomra is földeletlennek tűnik a konnektor ennyi infóból.

valóban mérési hiba, mert a földelés "lebeg" (mivel jó esetben nincs köztük összefüggés hálózati szempontból), ezért írtam 1-5 V -ot kb-ra, mert az A (főleg az occsókínai kondikisütős ADs) kb ennyit tévednek.
Ha valós potenciálkülönbség lenne, a FI relék minden időpillanatban leoldanának;)

Semmi köze hozzá. A Fi-relé azt figyeli a kis összegzőtranszformátorával hogy a rajta áthaladó áram mértéke be- és kilépő oldalon is egyezzen.

Nem csak földelés létezik. De erről visszább már írtam...
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Fejlődőképes hiperláma, és okleveles érdekfeszítő

A FI relé így van, a fázis és a nulla áthaladó áramát figyeli, "befolyó" és "elfofyó" irányban, ha a különbség megnő, az azt jelenti hogy valahol másik irányba folyik az áram (általában családi házaknál 10-30mA az érzékenység, e fölött old ki).
Ezért írtam hogy kioldana ha nem lenne potenciál különbség (mert az azt jelentené hogy valahol a nulla és a föld közösítve van, szakszerűtlenül, de a védöföld kiépítése megvan), így az áram elcsoroghat másik irányba. Elnézést a szar fogalmazásért, de hajnalban nem volt kedvem okfejtésre;]

Azért azt tisztázzuk, hogy a nulla az erősen földpotenciál. A harmadik ér, a védőföld nálad van csak kiépítve, az oszlopokon nem annyira. A védőföldelés a kisebb ellenállás miatt van kiépítve, a működése is emiatt hatásos. A nullavezető a hálózatok csillagpontja, amit megadott helyeken - transzformátorállomások, stb. - illetve vezetékek esetén - utcai - megadott távolságonként földelnek.

ezért van a földelés és a nullapont között potenciálkülönbség (de elenyésző). Gyakorlatban a nulla és a helyileg kiépített földelés között kijelenthetjük hogy nincs galvanikus kapcsolat, vagyis ilyen szempontból külön hálózatnak tekinthető a kettő. Az oszlopon meg szegény nulla összeszedi azt a kevés potenciálkülönbségre valót, ez csak akkor nem mérhető, ha egy trafóállomás mellett laksz;)

Potenciálkülönbség ugyan nincs, viszont a vezetőnek ellenállása van és ha a földelési pontja a nullának tőled messze van, akkor a vezető ellenállása nagyobb lehet, mint a nedves testedé, ezért szépen kiépítésre kerül a helyi földelő hálózat is, amit nehéz ellenállás terén alulmúlni, ha jól van kiépítve. Szerintem. Bár a téma szempontjából ez lényegtelen mind. A lényeg, hogy ha ráz a pc-je háza, akkor rommá ment a lokális földelés vagy sosem készült el rendesen, amit sürgősen javítani kell. Életvédelem a szerepe ugye.... A kapcsolóüzemű táp itteni vélemények szerint galvanikusan elválasztja ugyan a hálózattól a többi holmit, de a föld ezekben a kasznira van kötve, tehát ha jó a földelés, akkor a rossz gépet fogdosva sem szabad érezni igazán semmit. A kettősszigetelésű dolgoknál ugyanez a helyzet, azaz semmit nem szabadna érezni, mert ott a tokozás olyan, hogy nincs ami kivigyen feszkót a házra.

Újraolvasva, ha 24 V megy ki a ketyeréjéből és azt magán keresztül vezeti föld felé, akkor a postiró konfigja esetén csíphet. 24 V már tud bizsergetni, ha nem kérges a tenyere a szereplőnek, 48 V már jobban csíp, azzal lehet ugrasztani is. :) Nos, ebben az esetben meg ez a bizonyíték, hogy jó a földelése.

Egyébként az a lemezke, ami a portok körül van, egyrészt árnyékolás, másrészt a test galvanikus kapcsolatát is biztosítja két eszköz között. A jobb csatlakozókon ugyanis van egy hasonló lemezke, ami ezzel összeér és az árnyékolás van rákötve. Mondjuk eddig ilyet az ibm cuccainál láttam.

Potenciálkülönbség ugyan nincs, viszont a vezetőnek ellenállása van és ha a földelési pontja a nullának tőled messze van, akkor a vezető ellenállása nagyobb lehet
"Vagyis az elvileg nulla feszültségnek nagy ellenálláson keresztül más a nullája?"
Nem:) A potenciálkülönbség abból fakad, hogy a helyi földelésed és a 0 között galvanikus kapcsolat nincs (eltekintve attól hogy abba a barna sárgolyóba megy mindkettő bizonyos pontokon).
A nulla az oszlopon lazán összeszed annyit a fázisoktól, hogy minimális, de mérhető szinten potenciálkülönbséget okoz a két pont között. Húzz ki egy 20 méter kábelt párhuzamosan egy 220-as vezetékkel. A végét kösd a földhöz, a másik vége és a föld között kezdj el mérni, és lám gyönyörű "stabil" váltakozó feszültséget fogsz látni.

A cucc 24 voltjával sincs semmi baj, mert a pozitív és negatív ág között (ami gnd-ként szerepel), nem a helyi földpotenciálhoz van mérve, hanem a nullához. Ha feszültség különbség van a kettő között, ez lehet a POE táp konstrukciós hibája is, vagy abból hogy alapból potenciál különbség van a kettő között. Nagy baj nincs vele, ha nagyon zavar, akkor a 24 Voltos eszközt is földelni kell valahova (mert nincs földelve, de nem is szükséges, mivel galvanikus kapcsolat nincs a két hálózat között, a földelés is lebeg illetve a poe táp is lebeg a valós 0V-hoz képest, ezért "ráz")

Megoldás, el kell földelni a 24V-os eszközt:)

Nemtom melyik vidéken élsz, de itt nálunk az eon megköveteli a TN-C-S rendszert, miszerint a nullának és a védővezetőnek rohadtul egy potenciálon kell lennie (földszondával pedig illik földre húzni). Az általad felvázolt esetben a földön keresztül mennyi az impedancia a legközelebbi nulláig és ha te zárod ezt az áramkört, akkor rájtad mekkora áram fog folyni? (segítek: bőven több, mint amennyi kellene)

sűrű földelésekkel igen, közel azonos potenciálra lehet húzni, de akkor is lesz különbség (nem voltok, hanem pár század mV). Ha teljesen azonos potenciálon lenne, az azt jelenti hogy semmilyen zavar nincs a hálózatban, semmire nem ül ki semmi a föld és a nulla is galvanikus szempontból egy hálózaton van. Ennyi erővel a hűtő külső burkolatára is kivezethetnéd a nullát, csak vigyázz hogy nehogy fordítva dugd be

Nemtom milyen sűrű földelésekről beszélsz TN-C-S-nél, ahol a védővezető konkrétan a nullán van a nullabontó előtt vagy fogyasztói főelosztón. Amit ezután a PE összeszed, az tényleg minimális.

Arról beszélek, hogy te a TT rendszert magyarázod, de itthon a szabályos a TN-C-S (vagyis az eon vidékén tuti) és rohadtul nem biztos, hogy a kérdezőnek TT-je van, amivel frankón félrevezeted. A lényeg az, hogy nem a földön keresztül alakul ki hiba esetén az áramkör, hanem 100x jobb impedancián keresztül a PEN felé.

A hűtő külső burkolatára kvázi a nulla van amúgy kivezetve, csak PE-nek hívják és a főelosztóból jön (ahol még tényleg nulla.

Kétlem. Merre van eon terület? Európában a kisfeszültségű hálózatok szinte mindenütt TT rendszerűek. A TN rendszerek - TN-S, TN-C, TN-C-S - 10 nmm vezetékkeresztmetszet alatt teljesen szembe mennek a szabványokkal. A nem szabványos hálózatokat meg a szolgáltatók aligha szeretik, mert vesztes perekhez vezethet.

Valami keverés van a dologban mert európában a kisfeszültségű (nem törpefeszültségű!!) hálózatokon
az elsődleges de nem az egyetlen érintésvédelmi megoldás a TN-C-S.
Az áramszolgáltatók nem is fogadnak el mást, természetesen ez kiegészíthető áramvédő kapcsolóval.
Az is tévhit, hogy a 0 és a védővezető nincs galvanikusan összekötve. A házi főelosztónál/mérőhelynél
az összekötés kötelező!

Ha ez igaz lenne, akkor nem lenne előírás az EPH pl. gázkazánoknál, ugyanis a villanyóraszekrénytől a kazánig elhanyagolható lenne az amúgy ott galvanikus kapcsolatban lévő nulla és föld között. Mégis előírás és anélkül át sem veszik. Annyira előírás, hogy az átvételt végző embernek a check listáján külön pont az EPH megléte, megfelelősége.

Ettől még lehet kevert a rendszer országos szinten, azaz többféle típus lehet használatban...akkor is, ha ez kissé fura.

Márpedig eléggé igaz.

"3.12 EPH-hálózatot kell kialakítani minden olyan épületben, amelyben védővezetős érintésvédelmet alkalmaznak, és az épületben helyhez kötött villamos szerkezetek testével egyidejűleg érinthető, kiterjedt fémszerkezet van."

Mindegy, hogy TT vagy TN, EPH kell és kész. Kevered az EPH-t a védővezetővel. "Az EPH-hálózat itt nem érintésvédelmi mód, hanem az érintésvédelem hatásosságát növelő kiegészítő intézkedés."

Ha nem lenne védővezetőd a gázkazánodon és a nullád lenne rákötve védővezetékként, akkor a gázkazán fém külseje nagyobb potenciálra kerülne, mint a földed (és te), mert a nullán üzemszerűen áram folyik és feszültség alakul így ki. Így, hogy úgy van földre húzva, hogy nem folyik rajta áram, így az előbb említett feszültség gyakorlatilag 0.

Szép dolog a TT (vasrúd a földben oszt annyi) rendszer, csak áram-védőkapcsolód legyen, mert amúgy ha kikerül a fázis a testre és megfogod, akkor megszívtad.

De igaz, ettől még nagyon fontos előírás az EPH, mert védővezető és a nagyobb kiterjedésű
fémtárgyak (amik nem feltétlenül állnak kapcsolatban az elektomos hálózattal) között jelentős
potenciálkülömbség tud kialakulni.
Az ebből származó baleseteket küszöböli ki az EPH, tudniillik teljesen mindegy milyen potenciálon
vagy, ha körülötted minden más is ugyanazon van, nem keletkezik áramütés.
Lásd verebek a villanydróton. :-)
Egyébként ez a rendszer egységes előírás az országban, szabványfelmentése már csak
nagyon keveseknek lehet ha van egyáltalán.
Ennek a rendszernek a kötelező műszaki előkészítése (értsd: a 0 és a védővezető összekötés
lehetőségének kialakítása) már 1968-ban elkezdődött.

( Proci85 v | 2010. 07. 15., cs – 23:36 )

Kapcsüzemű tápoknál tapasztaltam ilyet. A nagyfrekis jel kiül a házra is.
Nálam a pc ház és a központifűtéscső között van ~100V.
Ha földelt konnektorba kerül OK, ha apc szünetmentes után kötöm, akkor szintén megvan :-/

( Droptable | 2010. 07. 16., p – 06:01 )

Egynémely kapcsolóüzemű tápban van olyan zavarszűrő kondi aminek egyik pontja a dobozon van. Namost ha a földelés nem tökéletes akkor kb. 110V jelenik meg a dobozon. Nem valami kellemes. Attól is függ, hogy hogyan dugod a dugót a konnektorba. Ugye egyik esetben a 0 kerül a házra, másik esetben a 110V. Ha forgatod a dugókat és közben mérsz műszerrel, találhatsz olyan állapotot amikor nem ráz semmi.
De csatlakozván az előttem szólókhoz, jó lenne egy működő nullázó!

http://kovisoft.hu

( emberk | 2010. 07. 16., p – 09:46 )

Egy multiméter elég a megvizsgálásához (ami vagy nullázást vagy földelést mutat ki így, de én még itthon nem találkoztam nullázással). Állítsd a multiméteredet váltakozó fesültség mérésre értelem szerüen >220V-ra, és mérj vele feszültséget a földpont, és egy-egy konnektorcsatlakozó között. Ha valamelyik pontok között 220V-ot mérsz akkor földelt és ami között méred az a fázis.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

( zoli78 | 2010. 07. 16., p – 09:51 )

régen velem is volt olyan, hogy ha megfogtam egyszerre a számítógép házát és a radiátort, akkor rázott... de úgy rémlik elég volt az is néha, ha csak megsimogattam a számítógép házát.
Azonnal földelést kimérni! fogsz egy multimétert bedugod a földelés és az egyik tűske helyére a konnektorban, majd a másik helyére. egyiknél pontosan 0 V-ot kell mutatnia. Ez még nem garantálja azt, hogy van szabályosan kiépített földelés (már csak a szolgáltató részén a nullával egyesített védőföldelés engedélyezett), de annyit elárul, hogy a föld nem lebeg (vagy a nullával, vagy a fázissal össze van kötve valahol. Ez utóbbi eset nagyon kellemetlen tud lenni...).

( MGy v | 2010. 07. 16., p – 10:54 )

Érdemes megnézni a konnektort is, mert előfordul olyan, hogy az okos ember a konnektorban köti össze a földet a nullával a nulla sin helyett. Ilyenkor szuper földelési ellenállást lehet mérni, viszont életveszélyes a helyzet, mert ha a nullvezeték megszakad kikerül a fázis a készülék házára.