A Windows-zal való szakítást és helyette a Linux használatát javasolták brit hivatalnokok

Címkék

David Cameron - május közepe óta az Egyesült Királyság miniszterelnöke - arra kérte mintegy 600 000 kormányzati hivatalnokát, hogy tegyenek javaslatot arra, hogy szerintük mivel lehetne csökkenteni az ország rekord nagyságú költségvetési hiányát. George Osborne, a brit államkincstár kancellárja tegnapelőtt hozott nyilvánosságra részleteket a 56 000 beküldött javaslatból. Az ötletek közt található például az is, hogy az állam cserélje a Microsoft által gyártott operációs rendszereket, szoftvereket nyílt forrású alternatívákra.

A brit államkincstár honlapján olvasható az ötletekből összeállított kivonat. Itt olvasható az az két ötlet (8-as, 28-as) is, amely a Nemzeti Egészségügyi Szolgáltat (NHS), oktatás stb. területeken cserélné le a proprietary szoftvereket nyílt forrású társaikra, például Linux-ra és OpenOffice.org-ra.

Lehet, hogy az ötlet kedvező fogadtatásra talál, hiszen Osborne a konzervatívok május 6-i győzelme előtt már tett olyan nyilatkozatot, amely szerint tetszik neki az ötlet.

A részletek itt.

Hozzászólások

Kérdés: Én sem kedvelem túlságosan az MS Office-t. Vannak hibái. De van rengeteg cross-platform alternativa mely futna Linuxon is esetleg. Miért fontos hogy rögvest OOo-ra álljanak át? (Én elhiszem hogy ingyenes, de napi munkavégzésre mégis kényelmetlen, ezt be kell vallani.)

Egy átlagos irodai alkalmazottnak szerintem tökéletesen megfelel. Persze a komolyabb helyeken, ahol tényleges problémák lehetnek az OOo-val, ott már meggondolandó a váltás. A mindennapos kezelést illetően pedig szerintem sokkal jobb, mint az agyoncsicsázott, összevissza rendezgetett MS Office 2040.

SKL - leírásgyűjtemény és informatikai portál

Hasznaltad is mondjuk legalabb 3 oran at, vagy csak screenshotot lattal rola?

Anno vettem a faradtsagot, es raszantam egy orat, hogy megnezzem mi hol van. Nem mondom, hogy olyan sokszor kell nekem a munkamhoz Office jellegu SW, de ha lehet inkabb MSOffice. Sokkal kenyelmesebb. Bar teny, hogy van, ami az OOo-ban jobb.

----------------
Lvl86 Troll

az a baj hogy keverik az átlagos használatot az átlagos intelligenciával:)

aatóól még hogy valaki keveset használja és kevés extra szolgáltatását az ooo-nak még lehet kényelmetlen, ha 100 alatt van az iq-ja, mert egyszerűen intuitívabb az ms megoldás

a takarékoskodáshoz két dolog kell: ész és pénz :) (ezek persze átválthatóak, szóval valójában egy:) )

Office 2003-ról könnyebb átállni OOo-ra mint Office 2007-re!
Én használom mind a kettőt. Igaz a 2007-et csak kb 2 éve. Addig csak OOo volt a munkahelyi gépemen is!
Akkor vettünk nekem is 2007-et, hogy tudjak a kollégáknak segíteni, ha valahol elakadnak, mert akkorát változtattak a kezelőfelület elrendezésén, hogy többen azt hitték az UFO-k hozták ide.
Lehet, hogy ha valaki a 2007-be születeik gyorsabban megtanulja mint a 2003-at vagy OOo-t, de váltani 2003-ról OOo-ra egyszerűbb!
Egyetlen hátránya az OOo-nak, hogy Access-ről nincs mire váltani. Az OOo Base nagyon más!
Igaz mi korábban sem használtuk az Access-t.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

Sajnos kénytelen voltam használni, több mint 3 órán át. Biztos én vagyok a rugalmatlan, de nem tudom befogadni a megőjult menük logikáját.
Ugyanemiatt félek a 3-as GNOME káryáitól. Szerintem nekem nem fog bejönni. És az sem jött be, hogy az Ubiban balra rakták a menükeret gombjait. Szerencsére csak érintőlegesen kerülök kapcsolaba Ubival.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Pedig tényleg nagyon kényelmes, hasznos. A ribbon egy nagyon jó dolog. OpenOffice-ba persze inkább hanyagolják mert igy is olyan lassú hogy tényleg elkészül a teám mire betölt, megnyit egy menüt. TÜRELMES embereknek készült, nem olyannak aki dolgozna is.

(Office 2007-nek csak gyermekbetegségei vannak amit SP-vel se akartak javitani. Lehet ezek ficsörök, de nem túl kényelmesek. Persze erre az a válasz hogy vegyél 2010-et. De ennyi pénzé'? :-/)

Jópár (>5) évvel ezelőtt próbálkoztunk ilyesmivel, 30 oldal felett esett-kelt.
Ezen kívül nem bírtam rávenni arra, hogy héber írásrend szerint írjon: jobbról balra.

Persze lehet, hogy ma már ezeket az akadályokat könnyedén veszi, de én eluntam azt, hogy az elvárt teljesítménnyel MS szoftver esetén mindig a következő, még meg nem jelent verzió bír.

Illetve arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy az OOo igenis a legmesszebbmenőkig alkalmas komoly munkára is.

Kb ilyen időtájt telepítettem MS office (azt hiszem) xp-t egyik ismerős gépére, ő arab (szintén jobbról balra) és magyar fordításaokat készített. Az eszköztárra csak fel kellett venni egy gombot és máris megoldható volt, hogy egy doksin belül mindkét írásmód menjen.
Ha jól emlékszem csak arab helyesírásellenőrzőre nem találtam akkor megoldást.

+1
100+ oldalas dokumentumoknál a word (2007-es) is igen hajmeresztő dolgokat tud produkálni. Pl kollégámnál egy full angol nyelvű doksi nyelve egyszercsak ... wait for it ... japánra váltott és utána lehetetlen volt visszaállítani. Soha semmi japán doksi nem készült előtte a gépen, teljesen érthetetlen, hogy honnan vette.

A tartalomjegyzék és a hivatkozások kezelése is hasonlóképpen eléggé meg tud kergülni egy bizonyos dokumentumméret fölött. Talán enforced formatting módban kevésbé lenne problémás...

De ebből nem azt a következtetést vontuk le, hogy az OpenOffice jobb lenne - meg vannak a maga bajai annak is, pl az enforced formating teljes hiánya - hanem azt, hogy 100+ oldalas doksinál csak LaTeX jöhet szóba.
---
Internet Memetikai Tanszék

MS OFfice-ban sikerül multifile támogatással 400 oldalas rendszerdoksit menedzselni, kb 26-27file-ból, rengeteg (~600) screenshottal, utólagos funkcionális rendszerdokumentálási projekt volt.

De az ilyet - ha lett volna - Framemaker-ben szerveztem volna meg.
Vagy latex, de abban balek vagyok :)

Csak azt akarom mondani, hogy megoldható volt, multifile, meg sok script, és a képek webről linkelve.

---------------------------------------------
gentoo - sabayon - smalltalk - flamenco

És mi a lópikuláért nem tud egy viszonylag drága irodai programcsomag 100 oldalas dokumetumokat szerkeszteni?? 2010-ben? Ez szerintem epic fail. Tipikus példája annak hogy a Microsoft hogyan nyom le csomó ember torkán egy ilyen szemetet.

De ha az ember kijelentene olyasmit hogy mondjuk ha rendes dokumentumot szertene az ember akkor LaTeX-et kell használni, akkor jönnek a nagyokosok hogy "a' nem jó mert nem lehet benne CMYK-t használni" - ilyet akkor használ normál esetben az ember ha nyomdász és nyomdagéphez készíti elő az anyagot (amúgy persze ezt is meg lehet oldani LaTeX-ben, csak nem könnyű).

Fenét nem tud, 1000+ oldalas dokumentumokkal dolgozok benne, nagyságrendekkel gyorsabb mint ugyanezen doksik oo alatt. Volt régebben pont ilyen összehasonlitó videó mso és oo között, ha lesz időm előkeresem, tanulságos. OO-ban még egy rohadt save is 5-10 mp-ig tartott, mso alatt pedig észre sem vetted, megnyomtad és el volt mentve (incremental save)

Igaz. Viszont nekem az a pár másodperc többlet nem fáj, ugyanis cserébe sok mindent kapok:

a) nagyságrendekkel kisebb fájlméret
b) ha valamit kitörlök a dokumentumból, az tényleg nem található meg a dokumentumban.

Régebben volt ebből zűr, hogy Word doc fájl tartalmazta a szerződés/üzleti levelezés draft változatait is, amelyeket a szerző kitörölt a végleges változatból, de a doc fájl mégis tartalmazott. A címzett ezt kiszedegette belőle, aztán lett nagy ramazuri...

Szóval inkrementális mentés irodai dokumentumoknál: kösz, nem kérem.

"nagyságrendekkel kisebb fájlméret"

A sokéve elérhető docx-el? Kizárt.

"Régebben volt ebből zűr, hogy Word doc fájl tartalmazta a szerződés/üzleti levelezés draft változatait is, amelyeket a szerző kitörölt a végleges változatból, de a doc fájl mégis tartalmazott. "

nagyon rég volt az... Sokéve külön funkció van arra, hogy letisztítsd a publikálni szánt dokumentumot, miközben a belső használatra szánt dokumentumban megmaradnak a saját munkádat segitő kiegészitések, megjegyzések, korrektúra, stb.

"Szóval inkrementális mentés irodai dokumentumoknál: kösz, nem kérem."

Pedig éppen ott van értelme. Nevetséges, hogy 10 mp-et várjon egy user arra, hogy mentsen, amit jó esetben naponta nagyon sokszor megtesz. Ha majd végzett a dokumtummal, akkor majd használja a véglegesitést, ami összerakja korrekten a file-t.

Vérmes hozzászólásod egy kissé ellentmondásban van az egyik előző hozzászóló tapasztalatával, idézem:
"100+ oldalas dokumentumoknál a word (2007-es) is igen hajmeresztő dolgokat tud produkálni. Pl kollégámnál egy full angol nyelvű doksi nyelve egyszercsak ... wait for it ... japánra váltott és utána lehetetlen volt visszaállítani."

Valamint a saját tapasztalatom (Office 2003) amikor is a dokumeentumban az összes fejezet címét tükrözte az MSO (a srác aki éppen diplomáját védte volna enyhe agyhúgykövet kapott). Plusz volt hogy 50 oldal felett rendszeresen elhalt(_Nem_ egyedi eset volt, ezután direkt tanfolyamot indítottak végzős halgatóknak hogy LaTeX-ben írják meg a diplomamunkájukat).

Persze lehet hogy a MSO 2010 már olyan hiper szuper hogy minden hibát kijavítottak (ROTFLOL) de akkor miért is kellet erre ilyen sokat várni?

tegyél fel egy ilyen problémás office 2007 dokumentumot, mondd meg mit kell benne csinálni, hogy rendszeresen elszálljon, aztán mindenki ki tudja próbálni. Mondom, én napi szinten 10x ekkora dokumentumokkal is dolgozok 2007-ben és soha nem szállt el, hibátlanul működik akkora dokumentumokkal amekkorákkal oo-ban képtelenség dolgozni, mert úgy belassul tőle még a legalapvetőbb funkciók esetén is.

Szerintem a ribbon az nem jó dolog. Nem jó, hogy a user könnyen minden második a betűt pirosra színez, minden harmadikat pedig kékre, és random össze-vissza formáz.

Ha valaki jól dolgozik, az stílusokat használ, nem pedig gányol. Arra pedig tökéletes az OpenOffice menüje, sőt! Még jobban is támogatja a stílusozást.

A másik meg: közszféra Magyarországon: úgy szerkesztenek egy sablon dokumentumot, hogy backspace-el kitöröl, helyére beleír, és spacekkel kiigazít. Ehhez szintén bőven jó az OpenOffice, nem kell ribbon.

Az "agyoncsicsázott, összevissza rendezgetett" -re kivantan reagalni. En is hasznalom mindkettot, itthon OOo, melohelyen MSO. Nem kicsit kenyelmesebbnek talalom az utobbit az elobbihez kepest, foleg, ha valami jol kinezot kell kesziteni, pl. megrendelonek doksi.

(Jo, tudom, egyesek szerint szentsegtores barmi, ami nem LaTeX, leccine... )

----------------
Lvl86 Troll

most, hogy visszaolvastam a hsz-em, meg a válaszokat is, kénytelen vagyok beismerni, hogy ennyire szarul régen írtam meg a mondandómat...

szóval a latex nem szent, tehát nem latexet használni nem szentségtörés.
viszont mást használni, mint latex, mazochizmus. másképp fogalmazva: az ms office ócska, az ooo még ócskább az én tapasztalatom szerint.

valóban, rosszul fogalmaztam meg az utalásokat. "szentsegtores barmi, ami nem LaTeX"-re szerettem volna írni, hogy mazochizmus, ami nem latex...

na mindegy. mea culpa.

Az Office ribbon menürendszere szerintem zseniálisan egyszerűen használható, praktikus megoldás, és teljesen logikus. Hihetetlenül fel tudja gyorsítani a munkát, hogy 2-3 kattintást meg tudsz spórolni vele, és nem menürendszerek mélyén kell kutatnod. Ez elsőre biztosan szokatlan tud lenni, de itt pont nem a csicsán volt a hangsúly, hanem a használhatóságon.
Openofficeal már csak egyetemi méréseken futottam össze az elmúlt években, de ott a józan észnek teljesen ellentmondó helyeken kellett keresgélni egyes menüpontokat.
Nagyon egyszerű feladatokra alternatíva lehet az OOo használata, de ehhez az összes eddigi munkafolyamatot felül kellene vizsgálni, és megnézni, hogy megéri-e a váltás.

már alig várom ahogy bemegy az office az új appstore-bahogy a betű döntötté tételének gombja egy dolcsi...

(mint ahogy az apple is "rájött" hogy az emeberek nem tudják követni a sw fejlődését a beleépülő dok-dok funkcióra, most még egy kicsit szerencsétlenkedett ezzel hogy egy nagy sw-t akar eladni sok pénzért és használhatóbbá tette ezzel,
de darabokban többért lehet, még ha így nem is veszik meg az egészet)

Tök jó, hogy van aki így vélekedik. Számomra pont az MS office féle izé az abszolút használhatatlanság netovábbja. Fél óráig kellett keresgélnem a nem annyira népszerű beállítások elérhetőségeit. A próbanap végére meglehetősen közel álltam a sikítógörcshöz így másnap inkább közöltem, hogy akkor lássam, amikor a hátam közepét. Ergo nálam az MS Office 2007-től felfele a használhatóság szempontjából erősen közelít a nullához.

Igaz. De naponta dolgozni vele, nagy kin tud lenni. Vannak olyan hülye dolgai hogy az ember végül az asztalt kettéfejelné. Mikor már millió alkalommal túrta össze a kézikönyvet amit irtam, felraktam az Office 2010 próbaváltozatát, s lám, rögvest kész is lettem vele.

Nem mondom, sok embernek megfelel, de aki pénzt is keres, minimum a SoftMaker Office.

ahogy írtam, nem feltétlen az ooo dolgai a hülyék :) ez persze nem mentség hisz az a dolga hogy kényelmessé tegye a szövegszerkesztést, ne csak a fenekünket kelljen letenni a fotelre amikor elkezdjük használni, hanem az agyunkat is :)

(nem kell félreérteni, szerintem is borzalmas a másikhoz képest, de valamit valamiért, van ahol és van akinek megfelel)

Sorry, de az nem lehet, hogy itt "veled van a baj"? :) Marmint ugy ertem hogy megszoktad az MS Office-t, annak logikajat, felepiteset, stb tanultad meg, es tudod hasznalni, nincs is ezzel baj, de attol lehet, meg nem szar az OpenOffice, csak neked nem jon be a fentiek miatt. Nyilvan van egy csomo ember, aki pont forditva van ezzel.

Nem nem. Mármint.. én már használtam elég sok félét. OpenOffice-t is huzamos ideig, hozzá kellett volna szokjak. De nem csak kényelemről beszélek. Voltak olyan gondok mint például képek beillesztésénél irtózatos szopások lehetnek. MS Office-ban kis időbe telt mire kijavítottam az OOo sajátos dolgait, de utána tényleg csak a munkára kellett koncentrálnom és jó érzés vele dolgozni. (Például ami NAGYON idegesít, az az mikor görgetek / gördül a kép és "törik a szöveg". Tehát egyik sor belelóg a másikba, és így tovább. Ez GO-oo-val, OOo-val, minden változattal előjött, a legkülönfélébb gépeken (Windows alatt). Nagyon zavaró.)

"Én elhiszem hogy ingyenes, de napi munkavégzésre mégis kényelmetlen, ezt be kell vallani".

nyilván irodai vízágyból is kényelmesebben lehetne dolgozni, miközben a titkárnők frissítő szolgáltatásokat nyújtanának a többi irodistának:)
de ha már fizetünk nekik, tanuljanak meg kicsit kevésbé komfortosabb irodai székből is dolgozni, és ha úgy jobban megéri a cégnek, akkor OOoval. ezért kapják a fizetésüket.

"De van rengeteg cross-platform alternativa mely futna Linuxon is esetleg"
Nekem most így hirtelen csak az IBM Lotus Symphony Office jut eszembe. van még más alternatíva is?
Word Perfectből már egy ideje nincs linux változat tudtommal.

Én a SoftMaker Office-ról hallottam egyedül, még egyik ismerősöm mesélt róla hogy minek szivok a "nem Officenak minősülő" OpenOffice-al. Kipróbáltam, megtetszett. Mindkét rendszeremen jól fut, nagyon gyors, kis gépigényű. Plusz pont hogy képes füleket használni. Negativuma hogy nincs magyar helyesirás ellenőrző.

(Mielőtt valaki belémköt, a shiki kukac biomernok ponty hu -s PayPal cimre jöhetnek a felajánlások hogy 105 gombos, magyar billentyüzetet vásároljak a ThinkPademhez. :))

Isten bizony nem trollkodni akarok, de mondjon már nekem valaki egy életképes alternatívát Linux alatt az MS Access-re!

Tudom jól, hogy "aki azt használja sikeres ember nem lehet", de hazai viszonyok közt rettenetesen el van terjedve, pl. a munkahelyemen van egy sereg kulcsfontosságú alkalmazás, ami ezen fut.
Sokat keresgéltem, mit lehetne helyette, de sajnos semmit nem találtam.

Az OO szerintem egy egész jó program, én szeretem és használom is, de az Access-t ma még nem tudnám mivel helyettesíteni.

bocsika: Windowszal

Gyakorolni kell, meg egy kicsit tájékozódni, aztán menni fog ez simán.

Ezzel csak az a baj, hogy biztos forrasbol tudom, hogy tobb iskolanak Red Hat-je van draga supporttal kint (kint tanulo ismerosomnek is ezert voltak hajlandoak csak Fedorat kiirni, miutan a Win7-bol a 3. suli altal biztositott verzio halt meg neki). Ha meg minden Windowsos gepre Red Hat kerul, az meg minden, csak nem sporolas, plane Desktopon

<-----------
Arra van Buda!
Archlinux user since 2009 Septmebre (KDE)!
Because su -c "pacman -Syu" is easier and faster than sudo apt-get update && sudo apt-get upgrade && sudo dist-upgrade

up from $80, akar $2500-as liszenszek is vannak, de nem tudom pontosan mire jo, bar egy iskolanak syerintem eleg boven a 12/5-os telefonos support (fixme)

<-----------
Arra van Buda!
Archlinux user since 2009 Septmebre (KDE)!
Because su -c "pacman -Syu" is easier and faster than sudo apt-get update && sudo apt-get upgrade && sudo dist-upgrade

Az open office vallási kérdés.

- Akinek esze van, és ki tudja magát vonni a hovatartozás bűvköréből, az érti,
- akinek esze van, de az emberek nagy részére jellemző "hülyeséggel" fertőződött az nyilván nem akarja érteni,
- akinek meg nincs esze, annak meg mindegy,
hogy mit beszélek itt össze-vissza.

Nagyon unalmas, már, ez az open office jobb-e akármire, mint a fizetős "társa"!
De nyilván kell a tömegnek a manna, mint a nőknek a kiskegyed meg a mónika a show és társaik. Unalmas is lenne ezek nélkül az élet.

Nyilván én is unatkozok, mert ide írogatok.

Amúgy most akkor én is leírom, hogy amit én irodázok, arra tökéletes az OO.o
Valójában egyensújt kell találni a specializáció, és a homogén környezet előnyei között.
Ha a dokumentumok jól átvihetőek egyik alkalmazásból a másikba, bizonyos cégméret esetén megéri mindkét alkalmazást supportálni.
Vegyük Mancikát a könyvelőt. Neki biza MSOffice kell kb. 1000 okból. Meg Windows is valószínűleg másik 1000 okból.
De ott van Jucika, Katika és Zoltán az ügyfélelégedettségmérők :D Ők munkájuk során e-maileznek, telefonálnak, Reportolnak és a Cég belső programjait használják böngészőből.
Van még vagy 3 Sales-es akik hasonló módon használják a gépeiket mint a fentiek.
Konkrád a CEO akinek OSX-e van mert az a menő.
Géza a raktáros.
Tudomisén még mi. De az emberek nagy részének jó egy Linux+OO.o+FF+TB kombináció. Függően persze attól, hogy hogyan van megoldva a háttér.

### ()__))____________)~~~ ################
#"Ha én veletek, ki ellenetek?"#1000H/UbuFb

Ja, és akkor van a szívás, amikor átcsoportosításra kerül sor, és a Linuxon edzettek nem tudnak mit kezdeni a Windows/Office párossal.

Tényleg kurva jó, amikor inhomogén környezetet teremtünk egy cégen belül és veszünk fel linuxos és windowsos rendszergazdákat, hogy ezt a vegyesfelvágottatat üzemeltetni is tudják, úgy kb. optiálisan.

Ezek a plusz költésgek persze nem számítanak, hiszen egy valag pénzt spóroltunk meg az Open Office kutyvalékkal.

Gratulálok!

Nem arról van itt szó, hogy mindenki ért az informatikához.
Kb. mint egy kocsmában, ahol nincs semmi csak sör meg pálinka, tehát a mesziről jött ember attól okos, hogy minél nagyobbakat mond, a többi birka meg csak szem-szájt tátva bámulja a részeg disznaját.

nem kifejezetten informatikai zseni ismerősöm évek óta sikeresen használja vállalozásában napi szinten az ooo-t, semmi problémája nem volt eddig a használhatósággal, pedig előtte mso-t használt és ő nem az a fajta, aki nem teszi szóvá ha valami nem teccik neki...

véleményem szerint az emberek nagy része képes használni az ooo-t és a titkárnők is ha arra vannak betanítva, nem pedig az mso-ra.

Egy vállakozásnak joga van eldönteni, hogy az általa fizetett alkalmazottak mivel dolgozzanak, és akinek ez nem tetszik, az keressen magának kényelmesebb állást!
Az állami intézmények is dönthetnének úgy, hogy a legtöbb helyen - ahol a munka nem igényel speciálisan microsoft-os terméket - OpenOffice.org lesz a használandó szoftver, és akinek tetszik az marad, akinek pedig nem, az keres magának olyan helyet ahol nem számít a pénz.
Ennyi lenne az egész.
Rendszergazda vagyok olyan helyen is ahol a linuxos gépek és szoftverek vannak túlsúlyban, és olyan helyeken is ahol az MS a domináns. Az első helyen az ügyvezetőnek mindig jóleső érzése van ha arról beszélgetünk, hogy a szoftverein megtakarított több millió forintot. Huszonvalahány gépen.

Ha elmegyek a világ végére, akkor biztosan nekem is megfelelne az Open Office, de ha a környezetemben Microsoft Office-t használnak, akkor dobom a kukába az olyan szoftvert, ami összabassza egy Word- vagy egy Excel-fájl formázását.

Persze a ki plane textben nyomja (monospace fontokkal), annak nyilván nem bír jelentőséggel lenni a dolog, és általában van olyan bunkó az illető, hogy megnyitja a gányadék Open Office-szával a Wordben kimunkált doksit, aztán meg ráment a köztudottan KOMPATIBILIS Open Office-szal, a szerencsétlen Word-munkásember, meg győzi helyrehozni az elkúrt doksit.

Hogy menne a bűbájos nőlukba az IBM meg a csodálatos SUN, a nyilván nem anyagi érdekből létrehozott/szponzorált, fényévekel lemaradt kis tökköszörű programocskájával.

A buta nép meg még el is hiszi, hogy minez őértük van, hogy szegények inygyen szoftverhez jussanak, és kedvükre élvezhesség szövegszerkesztés és táblázatkezelés adta gyönyöröket.

Nagyon ráérek!

Az én Debianom jogtiszta. És mivel egy céget vezetek, nekem fontos, hogy mi mennyibe kerül.
Alapvetően linuxos cég vagyunk, és nem költünk - sőt másoknak is ezt tanácsoljuk - olyan szoftverekre ami kiváltható ingyenessel. És mivel az én elsődleges szoftverem az ssh (Ablax alatt ilyen nincs, mert a putty nem az.) a ping, az nmap és társai, nincs szükségem helyettem redmondi módon gondolkodni akaró vírusfészekre.

Ha elmegyek a világ végére, akkor biztosan nekem is megfelelne a Microsoft Office, de ha a környezetemben OpenOffice-t használnak, akkor dobom a kukába az olyan szoftvert, ami összabassza egy Writer- vagy egy Calc-fájl formázását.

Persze a ki plane textben nyomja (monospace fontokkal), annak nyilván nem bír jelentőséggel lenni a dolog, és általában van olyan bunkó az illető, hogy megnyitja a gányadék Microsoft Office-szával a Writerben kimunkált doksit, aztán meg ráment a köztudottan KOMPATIBILIS Microsoft Office-szal, a szerencsétlen Writer-munkásember, meg győzi helyrehozni az elkúrt doksit.

A "plane text" es az "elvezhesseg" elolvasasa utan remeltem, hogy csak parodikus a hangnemed es csak viccelsz, mostmar biztos vagyok benne.

"A Microsoft nem hülyíti a népet, hogy nyugodtan váltsa le az Open Office gányadékot" <-- ekkora hulyeseget még en se tudtam mondani soha

MS Office-t (bar nem Magyarorszagon) még a TV-ben is reklamoztak
Vagy egyeb Anti ooo kampany.

Az amugy igaz, hogy MSOffice dokumentum es oo.o dokumentum egymassal megnyitva "plane text": repuloszoveg formatum, WYSIWTF

Es legkozelebb probald meg fogalommal is ;)

<-----------
Arra van Buda!
Archlinux user since 2009 Septmebre (KDE)!
Because su -c "pacman -Syu" is easier and faster than sudo apt-get update && sudo apt-get upgrade && sudo dist-upgrade

Ezt kéne nekünk is. Megvárni, amíg lejár a mostani liszensz, aztán egyből áttérni Linuxra. Nem értem, mért használ még egyáltalán bármelyik kormány windowst?

a dos programnál majdnem mindegy már a mai időkben, hogy linux vagy windows emulál e neki környezetet.
az pedig régen rossz ha egy kormányzat rakás windowsra fejlesztett szoftverének nincs meg a forráskódja. bár sajnos még ma sem tudja sok kormányzati szerv megkülönböztetni a copyright tulajdonjogot, licenceléstől.

Mult heten beszelgettunk az egyik kollegaval, o mondott meg valami DOS-ra fejlesztett ugyviteli szoftvert, amihez 8(!) eve nem nyultak hozza, mert hiba nelkul mukodik szamukra. Es mar akkor is elegge koros darab volt. Ilyeneknek hogy mondod meg, hogy te figyu, ne hasznalj ezt, hanem hasznalj azt, mert az biztostutiralegjobbabb?

Forraskodot meg onmagaban baszhatjak a kormanyzatban, ha pl. Delphiben vagy MFC-re van irva az egesz. Attol meg ugyanugy egy kinszenvedes atportolni az egeszet teszemazt QT-re. Foleg, ha meg mindenfele kulso specialis dologhoz is kapcoslodni kell, ami nem biztos, hogy hasznalhato az adott platformon.

Arrol nem is beszelve, hogy forraskod != dokumentacio, csak FLOSS korokben van ez a teveszme.

----------------
Lvl86 Troll

az hagyján, hogy problémásan működik, ennél érdekesebb, hogy mennyibe került az átállás és ez hány embert érintett. Maximum 1% alatt, amely 1%-nak 99%-a korábban is meg tudta oldani, hogy a nem java-s verziót használja. Ja és ennek a pár embernek x%-a eleve nem is elektronikusan vall be.

Ez rövid távon csak növelné a költségeket, és a hiányt MOST kell csökkenteni, nem 2-3-5 éves időtávon.

És ha már anglia, közel a Canonical, an Ubuntu barátságos (és még ha a fanatikusok nem is vallják be) nagyon jó, biztonságos, és nem mellesleg szép. Ezt javaslom minden Angolnak Magyarnak mindenkinek. Aki meg ezen megtanult rendesen, az léphet tovább, valami olyanra ami kicsit gondolkodtatóbb. Na jó, ha valaki nem ért velem mindenben egyet, az normális.

Csinaljunk egy tesztet: midnenki vegye elo a 70+ eves nyugdijas raeros nagyszuleit, ha nem latott még szamitogepet, csak azt mutassuk meg nekik, hogy kell megnyitni a magyar nyelvu OO.o-t/MS Office-t, kerjuk meg, hogy irjon abban egy konyvet, vagy barmit, amit 4 honap mulva kinyomtat es 2 honap utan csereljuk le nekik a masik fajta Office-ra, hogy folytassa abban. Komolyan kivancsi lennek az eredmenyre, hogy melyikkelé lennenek tobben elegedettek, es mennyivel tobben. Nekem mindketto pain, de mindkettoben megtalaltam vegul (egyikben sem azonnal) ami kellett, talan egy picit az MSO fele billentetenem a merlegemet, hogy egy fokkal hasznalhatobb (szigoruan Office 2003, 2007-tol hulyet kaptam, de izlesek es marha nagy pofonok)

<-----------
Arra van Buda!
Archlinux user since 2009 Septmebre (KDE)!
Because su -c "pacman -Syu" is easier and faster than sudo apt-get update && sudo apt-get upgrade && sudo dist-upgrade

Igazad van, en is plain textben meg HTML-ben irom a regenyeimet :D Igaz, nem is nagyon kerulnek nyomtatasba :D

<-----------
Arra van Buda!
Archlinux user since 2009 Septmebre (KDE)!
Because su -c "pacman -Syu" is easier and faster than sudo apt-get update && sudo apt-get upgrade && sudo dist-upgrade

find and replace krusader text editorjaban... boven eleg szakmai szavak atirasara :P html manualokrol nem is beszelve :D (termeszetesen csak viccelek, de azert erdekelne, te miben irnal regenyt, ha nem word/writerben es nem htmlben, mint a manualokat konyvjelzostol)

<-----------
Arra van Buda!
Archlinux user since 2009 Septmebre (KDE)!
Because su -c "pacman -Syu" is easier and faster than sudo apt-get update && sudo apt-get upgrade && sudo dist-upgrade

Nem pont erre gondoltam.

A legtöbb iró inkább olyan környezetet szeret ahol nincs problémája, nincs formázás, nincs semmi. Van rengeteg ilyen program, ami végülis egy full screen xterm-re hasonlit. Nagyon alapvető dolgokat tud, de a lényege hogy mindenféle zavaró tényező nélkül körmölhessen az illető.

(Az Office (LaTeX?) inkább a végső simitásokra, magára a könyv összerakására való, de ezt már nem a könyv irója végzi.)

az ilyenek az iro fejeben, meg a _tollal papirra vetett_ vazlataban vannak, de a ragozas az tenyleg missionos tud lenni (bar angolban ezzel nem sok baj van)

<-----------
Arra van Buda!
Archlinux user since 2009 Septmebre (KDE)!
Because su -c "pacman -Syu" is easier and faster than sudo apt-get update && sudo apt-get upgrade && sudo dist-upgrade

bár messze van a regénytől, de áruld el, mivel írtad ezt a remekművedet?

I discovered that you'd never get an answer to a problem from Linux Gurus by asking. You have to troll in order for someone to help you with a Linux problem.

For example, I didn't know how to find files by contents and the man pages were way too confusing. What did I do? I knew from experience that if I just asked, I'd be told to read the man pages even though it was too hard for me.

Instead, I did what works. Trolling. By stating that Linux sucked because it was so hard to find a file compared to Windows, I got every self-described Linux Guru around the world coming to my aid. They gave me examples after examples of different ways to do it. All this in order to prove to everyone that Linux was better.

brings a tear to my eye... :') so true..

So if you're starting out Linux, I advise you to use the same method as I did to get help. Start the sentence with "Linux is gay because it can't do XXX like Windows can". You will have PhDs running to tell you how to solve your problems.

this person must be a kindred spirit of mine

Ezen inkább az irók sirtak be, mert bődületes ökörség. Az irónak nem az a dolga, hogy mikor elkészült a mű, akkor átsétáljon vele a nyomdába. Az irónak az a dolga, hogy megirja a művet, telirakja képpel, kereszthivatkozással, képletekkel, akár frissülő grafikonokkal, fejezetekre, bekezdésekre bontsa stb. Egyszerűbb művek esetén ez követlenül mehet a nyomdába egy word-ből, bonyolultabb esetekben jönnek szóba a kiadványszerkesztők. De hogy valaki abban irjon egy könyvet, az több mint röhejes.

Több mint 10 éve felelek évente átlag 4000 oldalnyi anyag nyomdába adásáért.
Az esetek kb. 5%-ában vannak meg a grafikonok alapját adó táblázatok (na nem külön leadva, inkább OLE-ként a docban), kb. 20-30%-ában maga a grafikon tartalmazza az adatokat, úgy 50-60% az, ami még WMF-ben kinyerhető (kedvencem az Excelből PowerPoint slide-ra másolt grafikon Word doksiba ágyazva), de a legjobb a maradék, ami van, hogy screencapture, de gyakori, hogy egy kinyomtatott grafikont scannelnek vissza, mert nem saját adat, hanem hivatkozott irodalomból származik (pl. tisztességes mérési jegyzőkönyvről nem is merek álmodni, már annak örülök, ha a mérőszoftver által rajzolt grafikont nem 200×100 pixeles 2 KB-os JPEG-ben kapom). Szintén kedvencem a képekre Wordben felhúzott nyilak, szövegek stb., mert azokról aztán képtelenség eldönteni, hogy éppen jól jelenik-e meg a képernyőn.
Ezeket _mind_ újra ki kell szerkeszteni, mert még egy szerző sem feltétlenül ugyanolyan paraméterekkel rakja össze az ábráit, nemhogy 5-6.

De ha nekem nem hiszel, akkor javaslom a Gyurgyák-féle Szerzők és szerkesztők kézikönyve c. könyv 7. fejezetének (A kézirat) átolvasását.

Hello!

Szerintem az ooo az emberek 90%-nak megfelelő. Ahol nem, ott azért van, mert MS-re ráfejlesztések vannak. Nálunk is sok iratkezelő rendszer abban íródott, de ha azt a házifeladatot adnád a fejlesztőnek, hgoy akkor most OOO-ban uganezt, meg tudná csinálni. Dokumentálási munkafolyamatokban sima irodai dolgozóknak csináltam már megoldás MS office programozással és OOO-val is.

Egyiket se tartom se jobbnak, se rosszabbnak, mondom a mainstreamről beszélek.

Szerintem a nyílt forrás beérett, otthon és kis cégemben 4 éve hiányérzet nélkül ez megy (naná, ezért is vagyok itt :).

Szóval hajrá angolok.

---------------------------------------------
gentoo - sabayon - smalltalk - flamenco

Apropó [OFF] - van olyan latexben, hogy webről linkelődjön bele a kép? Hogy ne kelljen ott lennie valamelyik almappában, Hanem csak az URL kelljen tiff-re, JPG-re, stb-re. [ON] Az office helyett ha akkor ezt meg tudom oldani, azt sóztam volna rá az userekre. :) Illetve, hogy lesznek szívesek wordben megcsinálni a maguk részét, és az összeállítás lett volna szép latexben (scripttel a word file-okat "kigeneráltam" volna tagekkel latex beillesztésre, ez volt a terv)

---------------------------------------------
gentoo - sabayon - smalltalk - flamenco

Ha valakinek Notepad kell, annak tökfelesleges MSO, főleg pénzért, főleg más zsebéből. Szóvá tenném, annak OOo is sok.

Viszont ha valaki tényleg használja csoportos munkára MSO lehetőségeit, annak OOo (jelenleg) kevés.

Amiben egyértelműen nyer MSO munkahelyeken OOo-val szemben, véleményem szerint az az, hogy központilag menedzselhető, plusz oda vissza "integráltsággal" rendelkezik pl. Lotus Notes, Cognos, JDE szoftverekkel, ezáltal hatványozottan megnövelve annak csoportos munkaképességét intraneten belül. Megjegyezném, évek óta.
Amennyiben ide szeretne "betörni" OOo, akkor "bizonyíték kell és nem ígéret". Azonnal, mert az "ingyenes, de még időre és pár kiegészítő fejlesztésre van szüksége (vagyis mégiscsak pénzre), hogy valaha megfelelő legyen a cseréhez", egyáltalán nem ösztökéli cserére vagy beszerzésére a döntéshozókat.
--
http://opensolaris.org/os/project/indiana/
http://www.opera.com/browser/

azt. hogy működik, tehát használják, fel tudom fogni. azt, hogy nem működik, vagy annyira működik csak, amennyit én tapasztaltam, mégis használják, azt linuxosként valóban rendkívül nehéz felfogni:)

korábbi munkahelyemen akarták használni (ms szakértők, nem én) a word csoportmunka dolgait, nem jött össze.

"Nyújtja-e az OpenOffice.org jó minőségben azokat a funkciókat, amiket egy hivatali dolgozónak használnia kell?"

Nem, mert nincs:

- csoportmunka (több ezer ember dolgozik az államnál), többek közt:
-- titkos iratról ne születhessen digitális másolat, de tudd szerkeszteni,
-- többen dolgozzanak normálisan egy közös doksin,
-- dokumentumokra teljes policy, akkor is, ha notebook-on van,
-- központi verziókezelés,
Továbbá:
- nem tudja biztosítani, hogy a felhasználók 90+%-nál biztosan azt lássa a user a képernyőn, amit ő (ma Magyarországon az MS Office 90% felett van, nem várhatod el az állampolgártól, hogy az állam miatt feltegyen OpenOffice-t is),
- nincs Visual Basic a Word és Excel doksikban, hogy űrlapot normálisan kezeljen (a dokumentumba beépített programokkal) vagy létre tudjon hozni,
- sokszor jól jön nagyobb helyeken, hogy Excel táblákat lehet oda-vissza MS SQL-lel szinkronizálni,
- még ma sincs meg az összes Excel függvény normálisan meg OpenOffice.org-ban.
--
http://www.naszta.hu

"- nem tudja biztosítani, hogy a felhasználók 90+%-nál biztosan azt lássa a user a képernyőn, amit ő (ma Magyarországon az MS Office 90% felett van, nem várhatod el az állampolgártól, hogy az állam miatt feltegyen OpenOffice-t is),"

Persze a fizetőssel nincs semmi gond azt nyugodtan elvárhatod...

A többiben nagyjából egyetértek.

--
"binuzingyenesLOLroflOMGikszdéikszdé" by cannibal

A csoportmunkára vonatkozó első öt pontoddal kapcsolatban kétségeim vannak, hogy minden irodában használnak-e ilyet (tapasztaltaim szerint nem) és erős kétségeim vannak afelől, hogy melyik fizetős office csomag támogat ilyet. (tapasztalataim szerint egyik sem).

Azt, hogy minden gépen ugyanúgy jelenjen meg egy doksi (ráadásul minden nyomtatón is), azt eddig egy rendszertől láttam korrekten és az nem az mso volt.

Kétségtelen, hogy ooo-ban nincs vizuálbézik, ezzel a vírusok egy jelentős százalékát el is intézte a rendszer. A wordos űrlapkezeléstől meg egyébként is lábrázást kapok.

Csoportmunka: SharePoint alatt van/volt ilyen egy volt munkahelyemen.

Ugyanúgy néz ki: űrlapok működnek, nyomtatható, nem esik szét. Apró különbségek persze vannak, de bőven nem ugyanaz a szívásfaktor, mint amikor OOO nem támogatja egyáltalán.

VB: ahol használják, ott fontos. Gizikének így csak be kell ütni a 3 értéket.
--
http://www.naszta.hu

Oracle sharepoint connector for ooo? Csak kérdezem, nem próbáltam még...

Amúgy az összevetés ott sántít (általában is), hogy mindenki egyből arra gondol, hogy az ooo-t csak mint egy word/excel klón kéne használni, word/excel file-okkal. Ezen a pályán nyilván sosem lesz annyira otthon, mint a ms "Auto space like Word 95" office, még a majdnem nyílt formátum legutóbbi verziójával sem, amit (strict) nemtom h kezel-e az mso2010 is.

A zoxigenoffice-ban meg állítólag van VBA, bár arra építsen rendszert az akinek két anyja van.

zoxigenoffice LOL. A VBA támogatás go-oo-s patchkészlet volt (gy.k. novelles) és folyamatosan megy be az upstreambe. A Novell ügyféligény miatt tette bele, és fejleszti azóta is. Még sosem vettem a fáradságot, hogy kipróbáljam, hogy mennyire kompatibis, mekkora részhalmazt sikerült megvalósítaniuk. De mivel nem elméleti munka volt, hanem gyakorlati, valószínűleg a gyakran használt megoldásokat tudja.

"titkos iratról ne születhessen digitális másolat, de tudd szerkeszteni"

Logikai hiba.

"ma Magyarországon az MS Office 90% felett van, nem várhatod el az állampolgártól, hogy az állam miatt feltegyen OpenOffice-t is"

Ha állami döntés születik az OOo használatáról, elvárhatja (sokkal inkább, mint most az MSO-t), hiszen semmibe nem kerül.

"nincs Visual Basic a Word és Excel doksikban"

OOo Basic, már ha szükség van ilyesmire.

"- még ma sincs meg az összes Excel függvény normálisan meg OpenOffice.org-ban."

Olyanok, amikre szükséged lenne? Vagy pont ugyanolyannak kéne lennie?

Ha meg lehet nyitni, akkor az adatok olvasásához szükséges minden kulcs rendelkezésre áll. Azaz még ha az MSO nem is hajlandó lemásolni, lehet írni olyan nyílt forrású klónt, ami ugyanazt csinálja és hajlandó lemásolni (lásd PDF korlátozások, amiket csak az Adobe Reader tartat be).

Lehet, hogy nem bebetonozott (azt csak abból szűrtem le, amit itt írtak), de az biztos, hogy az összes kulcs, ami a visszafejtéshez szükséges, rendelkezésre áll titkosítatlanul. Innentől legfeljebb obfuscation védheti a dolgot, hiszen amit az MS Office meg tud csinálni, azt más is meg tudhatja. Meg persze az, ha a felhasználó nem tud másik programot indítani, ami megkapja a kulcsot.

"hiszen semmibe nem kerül."

Akkor esetleg majd kiszámlázom neked az átállás költségeit céges szinten, adott esetben pedig az otthoni végfelhasználónál történő kiszállás/átállás költségeit, elvégre ezek semmibe sem kerülnek. A szokásos otthoni pistike majd megmondja, hogy kell ezt és miért hülye az egész világ...

Nem muszáj átállniuk, elég, ha csak a kormányzati dokumentumokhoz használják.

Ha eddig nem perelte be senki a kormányt azért, mert a fizetős MSO használatára kötelezték, akkor nem sokat tehetnek, ha ezután esetleg az OOo lesz kötelező - az állam meg simán mondhatja azt, hogy nem költ MSO-ra azért, mert XY nem tud felrakni egy OOo-t.

"Nem muszáj átállniuk, elég, ha csak a kormányzati dokumentumokhoz használják."

Tehát akkor kifizeted majd az átállás költségeit csak azokon a gépeken, ahol "kormányzati dokumentumokat használnak" valamilyen szinten. Meg persze a vegyes infrastruktúra üzemeltetési költségeinek növekedését, az oo policyból felügyelhetetlenségét, patchelési plusz költségeit, a userek átképzésének költségeit stb-stb. Elvégre semmibe sem kerül.

"mert a fizetős MSO használatára kötelezték"

Tényleg? Egész pontosan hol van leirva, hogy csak mso-t használhatnak a fileok előállitására?

"az állam meg simán mondhatja azt, hogy nem költ MSO-ra azért, mert XY nem tud felrakni egy OOo-t."

Az államnak sokmilliárdos költsége lenne az, hogy NE mso-t használjon... Érdemes körülnézni a münchen-i linuxra állás környékén, hogy micsoda pénzek mentek el ÉS 7 azaz HÉT év alatt a gépek harmadát se tudták átállitani, csillagászati összegek, hatalmas hátszél (ibm, novell, suse) mellett sem. De te csak úgy bebüffented, hogy nem kerül az semmibe...

"Tényleg? Egész pontosan hol van leirva, hogy csak mso-t használhatnak a fileok előállitására?"

Ugyanott, ahol egy átállás után le lenne írva, hogy csak OOo-t használhatsz. Azaz: ha eddig az állampolgár tudott OOo-t használni annak ellenére, hogy az állam MS Office-t használt, akkor az állampolgár akkor is tudni fog MSO-t használni, ha az állam átáll OOo-ra.

Csak az arányokkal kellene már tisztában lenni. Jelenleg hibahatár közeli ember használ oo-t, akik nyilván azért választották, mert vállalják a szopást vele és hogy a világ 90+%-a mást használ, akikhez nekik kell igazodniuk. Ha ezt megforditod és alkalmazkodjon/szopjon az emberek 90+%-a egy hibahatár közeli rendszer miatt, annak érzésem szerint nem pont ugyanaz lesz a megitélése. De hálistennek ilyesmi fel sem merült. Jóval reálisabb, hogy mondjuk pdf-ben kérjék az anyagokat, amikben nem kell szerkesszenek, azt pedig mindkét rendszer helyből kigenerálja, a legrégebbi rendszerekhez meg max kell egy ingyenes pdf nyomtató felrakása szintén next-next finish-el.

Azt lehet látni, hogy az állam eldöntheti, hogy MSO-t használjon, ami azzal jár, hogy sok dokumentum ennek a formátumában érhető el - úgy, hogy eközben ez nem sok embert kényszerít MSO használatára, mivel a dokumentumokat legtöbbször az OOo is megnyitja a szükséges minőségben. Azt állítom, hogy ha ez fordítva lenne (az állam OOo-t és ODF-et használ), azt se akadályozhatná meg senki (sőt).

tisztességesen dokumentált interfészek és megvalósítás esetén (ide lehet venni a szabványos fájlformátumot is), nem kellene azzal szőrözni, hogy miben mentetted, amit a másik nem tudott rendesen megnyitni.

Szerintem ez az egész hány százalék használ msot és hány ooo-t vita fotonok földművelő szemébe juttatása. A helyes kérdés, ami állami szektorban különösen fontos kellene, hogy legyen, hogy hány százalék használ szabványos formátumot és hány nem.

"A helyes kérdés, ami állami szektorban különösen fontos kellene, hogy legyen, hogy hány százalék használ szabványos formátumot és hány nem."

Az, hogy "de jure" csinálunk szabványokat, az nagyon dicséretes, de ettől az MS Office fájlformátumok még a "de facto" szabványok. Amikor a "közösség" (értsd: másik két multi) is és az MS is csinál szabványokat, az tipikus példája a piacszerzésnek, miközben a már 10+ éve létező és már évek óta dokumentált formátumok implementálása se megy jól a versenytársnál. Egyébként arról sem vagyok meggyőzve, hogy az ODF-et az OOo implementálta szabvány szerint és nem az MS, mert hát - persze - vannak apró különbségek.

Itt vannak dokumentálva az MS dokumentum formátumok, ha csak ez a baj.
--
http://www.naszta.hu

és az engem meg a kormányokat mennyire kellene meghasson, hogy mi a de facto szabvány? engem pl. semennyire sem hat meg.

egyébként simán elhiszem neked azt, hogy azért van különbség az odf alkalmazások között, mert az ooo rosszul implementálta, mint ahogy azt is, hogy az ms, sőt, azt is elhiszem, hogy mindkettő rossz.

csak ezidáig a tapasztalatom azt mutatta, hogy ha opensource-ék valamit rosszul implementáltak, azt bugként kezelték, ha meg ms, akkor az szándékos piaci kiszorítósdi része volt. Az élet valahogy azt sugallja, hogy azt se higgyem el, amit Ballmer kérdez.

"és az engem meg a kormányokat mennyire kellene meghasson, hogy mi a de facto szabvány? engem pl. semennyire sem hat meg."

Szíved joga, de ne legyünk már idealisták sem: mit éri meg szabványosítani? Létrehozni egy teljesen új formátumot (ami jelenleg nem egységesen implementált, tehát még vendor lock-in-t sem oldja fel), vagy ledokumentálni azt, aminek a piaci részesedése 90+% feletti, tehát az adataim 90+% feletti része azonnal szabványos?

"egyébként simán elhiszem neked azt, hogy azért van különbség az odf alkalmazások között, mert az ooo rosszul implementálta, mint ahogy azt is, hogy az ms, sőt, azt is elhiszem, hogy mindkettő rossz."

Amíg nem egységes az implementáció, nem éri meg vegyes rendszert üzemeltetni. Amíg nem vegyes a rendszer, addig elvárható, hogy az állam alkalmazkodjon a piachoz, tehát a 90+% részesedéssel bíró szoftvert támogassa.

"csak ezidáig a tapasztalatom azt mutatta, hogy ha opensource-ék valamit rosszul implementáltak, azt bugként kezelték, ha meg ms, akkor az szándékos piaci kiszorítósdi része volt. Az élet valahogy azt sugallja, hogy azt se higgyem el, amit Ballmer kérdez."

Én meg azt látom, hogy "open source" világ és a dokumentáció hadi lábon áll. Vannak üdítő kivételek, mint például a Qt, de annak, aki már dolgozott az MSDN könyvtárral a legtöbb open source projekt dokumentációja vicc kategória. Az utóbbi években az MS erősen nyitott a nyílt közösség és a szabványok felé. Szerintem felesleges ilyen általánosításokat mondani, nem vezetnek sehova.
--
http://www.naszta.hu

"vagy ledokumentálni azt, aminek a piaci részesedése 90+% feletti": ideje lenne már eljutni oda, hogy nem az ms diktál. én vagyok a vevő, nálam a lé, én mondom meg, hogy mit akarok megvenni. az, hogy az ms mindenféle praktikákkal igyekszik ezt a jogot elvenni tőlem, az ő szempontjukból érthető, az én szempontomból meg undorító.

másrészt meg az elmúlt sok év arról szólt, hogy volt egy dokumentum, teljesen mindegy, ki csinálta, ms vagy más, és az ms olyan hatalmas ívben tett rá, hogy el nem lehet képzelni. csak egy módon tudod rávenni az ms-t, hogy betartsa a szabványokat (függetlenül attól, hogy honnan jött a szabvány), ha nem veszed meg a cuccaikat.

Az implementáció soha nem lesz egységes, ezt most előre meg mondom neked. Mert az ms-nek nem érdeke, hogy egységes legyen. Miért pont a nem ms szabvány implementálását csinálná meg rendesen az ms, amikor ott van neki a nem tudom hányféle office fájlformátum meg hasonlók.

hogy jön arra, hogy az ms szándékosan szemétkedik a piacon, válaszul az, hogy milyen a dokumentáció???

"ideje lenne már eljutni oda, hogy nem az ms diktál. én vagyok a vevő, nálam a lé, én mondom meg, hogy mit akarok megvenni. az, hogy az ms mindenféle praktikákkal igyekszik ezt a jogot elvenni tőlem, az ő szempontjukból érthető, az én szempontomból meg undorító."

Te azt veszel, amit akarsz, szíved joga. De az állam az vegye figyelembe, hogy a vállalkozásoknak és a háztartásoknak a 90+%-ban XY szoftver van és ne mondja azt a döntő többségnek, hogy én csak ZX-et támogatom, mert csak.

"másrészt meg az elmúlt sok év arról szólt, hogy volt egy dokumentum, teljesen mindegy, ki csinálta, ms vagy más, és az ms olyan hatalmas ívben tett rá, hogy el nem lehet képzelni. csak egy módon tudod rávenni az ms-t, hogy betartsa a szabványokat (függetlenül attól, hogy honnan jött a szabvány), ha nem veszed meg a cuccaikat."

Nem értek egyet. Ez a rész nem kicsit hitvita, úgyhogy nem megyek bele.

"Az implementáció soha nem lesz egységes, ezt most előre meg mondom neked. Mert az ms-nek nem érdeke, hogy egységes legyen. Miért pont a nem ms szabvány implementálását csinálná meg rendesen az ms, amikor ott van neki a nem tudom hányféle office fájlformátum meg hasonlók."

Ehhez képest jelenleg is normálisan implementálva van benne, az ODF. (Olyat itt le sem merek írni itt a hup-on, hogy nagy dokumentumnál is működőképesebben, mint az OOo.) Az, hogy nem ugyanaz jelenik meg OOo alatt, mint MS Office alatt, az vagy azt jelenti, hogy valaki vagy valakik nem megfelelően implementálták a szabványt, vagy azt, hogy a szabvány rossz. Nem igaz, hogy nem érdeke az MS-nek a korrekt implementáció, mert lehet tudni, hogy csak így van esélye az európai közigazgatásban maradni. Ha nem érdekelné, akkor fosna bele, mint előtte sok évig, amíg nem volt hivatalosan támogatott formátum. Implementáláshoz meg: IP csomagot is tudunk csomagolni, platformonként, szabványosan, tehát alapvetően nincs igazad.

"hogy jön arra, hogy az ms szándékosan szemétkedik a piacon, válaszul az, hogy milyen a dokumentáció???"

Úgy, hogy lózungokat bárki írhat. Mindkét oldal tud nagy okosságokat a másik szemére hányni, de ettől nem leszünk beljebb. Én azt várom el az államtól, hogy hatékonyan dolgozzon és szolgálja ki az állampolgárokat. Szerintem egy halom kérdésben ma még az MS megoldásai kilométerekkel jobbak, mint az Open Source termékek, ráadásul a felhasználók döntő többsége szintén ezeket használja. Az Open Source nem elég érett arra, hogy minden helyet átvegyen. Azokat a helyeket kéne inkább keresni, ahol tényleg jobb a felállás, de ez nem az irodai/hivatali szoftvercsomag rendszer. Még.
--
http://www.naszta.hu

Nem szenzitív vagy egyéb nem specifikus adatok (űrlap stb.) esetén nekem Ok, hiszen azt elvileg mind a kettő támogatja. Beljebb ugyan nem leszel sokkal, hisz akkor egy OOo számára hibás ODF-et kapsz (tehát az állam átállni sehol nem tud, hisz legalább magával maradjon kompatibilis), de rajtam nem múlik a kompromisszum. :)
--
http://www.naszta.hu

Az állam dolgozzon hatékonyan című műsorszámban az is benne van, hogy költsön kevesebbet.

"Implementáláshoz meg: IP csomagot is tudunk csomagolni, platformonként, szabványosan, tehát alapvetően nincs igazad.": itt, mint isp-nél dolgozó ember, elég hangosan felröhögtem... tcp window scaling megvan?

"ráadásul a felhasználók döntő többsége szintén ezeket használja": a dolog nem úgy működött, hogy volt egy szép és jó szoftver, ami olcsó is volt, meg a terméktámogatása is jó volt és ezért rászoktak, hanem úgy, hogy kiemelt pozícióban levő munkahelyeken (pl. állam) kiemelt embereket megvettek kilóra, megoldották a vendor-lockint és az ország többi része rászokott. A kérdés most már nem az, hogy mit használ az ország 90%-a, hanem az, hogy meddig hagyjuk, hogy 90% ugyanazt a méregdrága szoftvert használja.

Elfogadom, a váltásnak jelentős költségei lesznek, de ideje hozzáfogni, ha nem akarunk még 50-100 évig ms adót fizetni.

hirtelen nem ugrik be mikor is kötelezett volna a magyar állam bármilyen témában bárkit arra, hogy átálljon a 2007-es ill lassan a 2010-es office-ra. Maximum dokumentumformátum miatt merülhet fel ilyen (de nem tudok róla, hogy valóban előfordult-e valaha is) de mso esetén az is csak egy next-next finish, hogy pl docx-ben tudjál kommunikálni az állammal. Ennek is van költsége, mondjuk egy oo-ra átállásnak az tizezrede.

Ugyanez igaz az odf-re, nem is értem h miért pörögsz ezen. Sőt a ms sajátkezűleg gyártott kozzá plugint.
Amúgy új gépeket is szoktak venni, azokra mit is kellene akkor telepíteni? Van az államnak egy xp_sp3_mso_2k3_AlW4r3z image-e, és azt volume-ban tolja a beszerzett gépekre még 20 éven keresztül?

Ne terelj, eddig arról volt szó, hogy miért is ne kötelezheté az embereket oo használatára az állam. Ha pl odf-et kérne (miután megvizsgálta, hogy az az emberek 90+%-ánál használt mso kimeneteként megfelel nekik minőségben) az már egy egészen más téma és valóban ugyanaz vonatkozna rá mint a next-next-finish-es ooxml support költsége a régebbi office-okra.

"Amúgy új gépeket is szoktak venni, azokra mit is kellene akkor telepíteni? "

új gépekre megy az új win+új office általában. Tizedakkora költség mint oo-ra átállni, szintén általában, mivel ugyanazokkal a szoftverekkel felügyelhető, karbantartható, mass-deploy-olható stb-stb mint a korábbiak.

Mint említettem a "kötelezés" gondolatmenet ezen a ponton hibádzik. Ha otthoni pistike szereti az mso2012 ultimate++ változatát, mert sokkaljobbabb, meg ribbon, és ingyen is van, nyilván senki sem fogja elvárni h törölje le. Szeretheti tovább, napi 24 órában. Inkább az a terelés, hogy a formátum valamit kötelezővé tesz, merháthiszen az open formátumok keresztbe-kasul átjárhatók, és nem tartalmaznak loopokat Kr e 35-ben kiadott zártformátumú kőtáblaszerkesztőbeli adottságokra.

Amúgy meg valóban miért ne várhatná el, ha eddig olyant várt el, ami kicsit erősebb érvágás volt az állammal kommunikálni vágyóknak, stb-stb.

Ez a "szintén általában" valami helyi adottság lehet nálatok, akik win-mso fegyületre vagytok berendezkedve a következő 50 évre előre. Nyilván nem kell olyanokra gondolni, aki máshogy gondolkodnak, másképp oldják meg a problémáikat.

"Inkább az a terelés, hogy a formátum valamit kötelezővé tesz, merháthiszen az open formátumok keresztbe-kasul átjárhatók, és nem tartalmaznak loopokat Kr e 35-ben kiadott zártformátumú kőtáblaszerkesztőbeli adottságokra."

Kutyát nem érdekli. Jelenleg az állam és a számitógépet használó lakosság 90+%-a tökéletesen elvan az oo-nál 100x fejletebb mso-val.

"ha eddig olyant várt el, ami kicsit erősebb érvágás volt az állammal kommunikálni vágyóknak"

mint fentebb kifejtettem, ez egy ökörség. Ideje lenne már tovább látni, attól, hogy "ingyen letöltöm" és észre venni, hogy az nem az összes költség, sőt nagyon sok esetben a beszerzési ár aprópénz a teljes üzemeltetési, átállási költségekhez képest.

"akik win-mso fegyületre vagytok berendezkedve a következő 50 évre előre."

figyelembe véve a win 90+%-os piaci részesedését, lehet, hogy nem vagyunk ezzel egyedül. Persze 50 évről szó sincs, azt használjuk amivel a legtöbbet nyerünk, leghatékonyabban dolgoznak a userek, leghatékonyabban biztositják az adminok a cég infrastruktúráját.

"Nyilván nem kell olyanokra gondolni, aki máshogy gondolkodnak, másképp oldják meg a problémáikat."

Gondolni bárkire lehet, csak épeszű ember figyelembe veszi a "másképp gondolkodók" egy évtizede hibahatáron lavirozó piaci részesedését is a döntéseikor.

Nézd engem különösebben nem zavar az a tény, hogy az állam (meg az EU egyáltalán) jelenleg az openoffice irányába mozog, ld pl a közigazgatási vizsga. Megmondom őszintén, az sem érdekel, hogy a mso mennyivel sokkaljobbabb, fejlettebb, hiszen amennyire 90+% a lefedettség szerinted (ahogy nem, de az sem érdekel ha nem nézel utána, mert ez a 20 éves mantra még 20 évig elmegy magában), annyira 80+ százalékot szintén nem fogja érdekelni, amikor egy nyomorék névjegykártya sablon kitöltéséhez pilótajogsi kell 2k7ben. Ha annyian használnák, ahányan a sokat hangoztatott prémium fícsöreire rászorulnak, akkor ez a szoftver lenne a hibahatáron lavírozó részesedésű. De ezt nagyjából leszarnám akkor is, mert hálistennek nekem nincs gondom a cég és partnereinek amúgy elég heterogén szoftverkörnyezetével (valamiért használnak linuxot is ezek a barmok, többet is mint 1%)

Az "ökörség" minősítést otthon légyszíves, ahová való, azt meg hadd döntse már el egy említett állampolgár, hogy ki akar-e adni egy egy-két havi bérktgnek megfelelő összeget kliensenként, vagy sem.

Másképp gondolkozókba meg a pár EU-s kezdeményezésen túl sorold akkor be a gugli mellé, az IBM-et is mint fősuttyót, aki ráadásul még a szoftverekhez sem ért. De nem kell ilyen kemény dolgokra koncentrálni, mert sokan megzakkantak a gondolattól is, elég ha csak "megengeded" azt, hogy aki akar, választhasson mást is.

szép ez a sok hittéritő rizsa meg a nagyon okos ibm meg gugli, meg a "mindenki az openoffice irányába meg" (ja, már 10 éve) de nézd már meg hová jutott a linux projekt münchenben 7 év alatt, csillagászati költségvetéssel és mamutok (ibm, suse, novell) hátszelével. Gépek 20%-át tudták átállitani? És közben veszik a wineket meg mso-at, bravó :)

Te amúgy miről hadoválsz, hogy én nem engedem meg, hogy ki mit használsz? Ha valaki oo-val akar szopni, hát szopjon vele, hol érdekel az engem, vagy bárkit rajta kivül? Sehol. Csak próbáltam elmagyarázni pár embernek, hogy az oo "semmibe se kerül, miért ne vezetnék be az államban" esetleg mégsem olyan egyszerű ahogy pistike, iskola után hazaérve elgondolja a kis linux terminálja mögül...

Az OOo bevezetése mögött nemcsak szakmai indokok vannak, ezt mindenki tudja. Hiába szakmázol, ha most az a divat, hogy az EU megharagszik az MS-re, akkor OOo lesz. Ha kell, pénzt, energiát nem kímélve. Azt sem zárom ki, hogy hosszú távon Európának megéri (nem Amerikába megy a profit).

De gondolkodjon el mindenki azon is, hogy 25 éve is volt állam, volt államigazgatás. Nem volt kevesebb elintézendő ügy. Nem MS Office-t használtak, sőt a számítógép sem volt jellemző. Nem volt hálózat, nem volt internet. Ha most valaki beokoskodja, hogy de volt, akkor mondjunk 40 évet. Informatika akkor is volt, de jórészt papír alapú. Tehát a feladat megoldható így is és úgy is. Ha kell, OOo-val is.

Nem Amerikába megy a profit? Viccelsz?

Hanem hova, ha nagy "integrátort" von be az állam? IBM, Novell mióta nem Amerikai?
Senki nem fog állami közszférába "papír nélküli" Linuxot "bevezetni".
"Európai" disztribek között talán egyedül Mandriva az, ami szóba jöhet állami szinten.

Oroszoknál is folyton "sikerről" irkálnak fórumokon tizenéves iskolások a Linux közoktatási szférába való bevezetésről, holott ténylegesen kudarc, belefércelt állami (adózok zsebéből) pénzzel. Jelenleg csendben haldoklik.
Az is valami fergeteges tud lenni, amikor orosz linuxfanboyok nagyon lelkesen hivatkoznak Mo-gi sikerekre, itt meg oroszországi csodaeredményekre.
--
http://opensolaris.org/os/project/indiana/
http://www.opera.com/browser/

> Hanem hova, ha nagy "integrátort" von be az állam?

Nem mindenhova kell nagy integrátor, pl. Magyarországon van ~3200 különböző méretű önkormányzat, mind önállóan döntheti el, hogy mit akar bevezetni. Nehogymár mindenhova a nagy multit kelljen elhívni.

> Senki nem fog állami közszférába "papír nélküli" Linuxot "bevezetni".

Konkrét ellenpéldákat tudok, pl. Törökbálint Önkormányzat (Ubuntu, Debian).

+1

A szegedi önkormányzatnál ~900 fölötti számítógépen fut - évek óta - az OO.o valamely verziója! Egyébként _nem_ ott dolgozom.

Részt vettem egy konferencián Szegeden 2009. okt. 2-án (P; ahol nem az ingyen pogácsa és üdítő volt számomra a mérvadó), ahol a TIK-ben elmondta a ennek fő "renccergizdája" (a nevére nem emlékszem sajnos, valamint a regnáló alpolgármester is jelen volt; aki szintén - végzettségét tekintve - programozó matematikus), hogy "...akkor lehet egy felhasználó számítógépen pl. MSO 2xxx munkavégzés céljából, ha mutat olyan ALAPVETŐ funkciót, amit nem tud megoldani OO.o-gal!"

Szép az a hittérítő rizsa a mso (90+%, sokkaljobbabb, enterspájz jogosultságos, vérintegrált, stb.) mindenhatóságáról, de a helyzet az -- tán említette is itt valaki -- hogy nem sok olyan állami intézmény van, ahol érdemben használnak valamit azokból a lock-in feature-ökből, amitől több lesz.
A limux-ról éppen ooo témában érdekesség h gyakorlatilag kiváltották a mso-t (kb. ennyire veszik), a kocsogok nem tudják mit tesznek, az új gépek beszerzésénél meg évenként ezres nagyságrendben limux-os, a marhák...

Azt próbálod elmagyarázni, hogy szerinted mennyivel olcsóbb egy xp-ről vistára/win7re, vagy office 2k/2k3-ról 2k7/2010-re migrálás egy ooo-hoz képest, pedig láthatóan fogalmad sincsen -- vagy nagyvonalúan átsiklasz felette -- hogy mekkora "szellemi igénybevétel" egy hivatali dolgozónak az, hogy az oprencer teljesen megváltozik, és nem kéne eltagadni azt sem, hogy teljesen más jellegű integrációt/adminisztrációt/supportot igényelnek az újabb rendszerek. Mondjuk az tény, hogy egy mcp-only rendszergazda kör megkínlódna egy irányváltással, hiszen erre képezték őket.

(A "hadoválást" meg szintén otthon plz, ahová való)

Gondolom nem több száz, esetleg több ezer munkaállomással rendelkező partnereitek vannak. Mert azt nem hiszem el, hogy ekkora mennyiségnél nem rémálom, és nem drága üzemeltetni egy heterogén rendszert. Ja, de várj nálunk is heterogén szoftverkörnyezet van. A ~800 munkaállomás között van 4 db linux:) Bár azok sem azért lettek, hogy megspóroljuk a windows árát.

És máris nagyszerűen prezentáltad, hogy mi a probléma. Valamiért mindenki (mármint a fanclubból) abból indul ki, hogy márpedig a felhasználók többtízezres alkalmazotti bázisú hipermultik (ebből is van tízcsilliárd), ahol a management kizárólag a legjobbabb ms rendszerekkel képzelhető el.

Dolgoztam közig hivatalban, ahol még novelles örökség is volt, 10 fős cégeknél, ahol igenis samba szerverrel oldották meg a központi file és nyomatatómegosztást, mert olcsóbb volt. Készítettünk dokumentumkezelő rendszerre épített GIS-t, amikor még a sharepoint alapötlete csak más termékek leírásában volt meg, és irreleváns volt a platform. Csináltunk egy kurvanagy (hipermulti) kiadónak egy szerződés management rendszert, ami egy lotus-os rendszert váltott le, ez sem volt platformfüggő, de már olyan helyen is megfordultunk, ahol a használt "3rd party" szoftverek megkövetelték a ms rendszert. Alakítottunk ki olyan állami rendszert, ami -- mivel autodeskes partnerek voltunk -- nekünk hozott jelentős bevételt, de így ms platformhoz szögezte a felhasználók nagy részét. A egyik jelenlegi partnernél a párszáz kis site-ot épp pakoljuk át debian-ra, mert lényegesen olcsóbb, és az angolok szerint egyszerűbb is.

"nálunk is heterogén szoftverkörnyezet van. A ~800 munkaállomás között van 4 db linux" -- hát nagyon ügyesek vagytok akkor, gondolom az így megnövekedett support költségek miatt épp leépítéseket terveztek.

Az előző munkahelyemen én is samba-val oldottam meg a file és nyomtató megosztást, az összes telephelyen. Annak a 15 usernek telephelyenként bőven elég volt. Igaz, hogy kicsit lassú meg kicsit bugos volt, meg a heterogén környezet miatt(ubuntu és xp kliensek) "kicsit" reszelni kellett a konfigon, de működött. Az már mellékes, hogy ha a 15 usernek fel kellett telepítenem egy szoftvert, akkor mind a 15 gépnél végig kellett kattingatnom a telepítőt. És ez csak 1 dolog, ami 15x annyi időt vesz igénybe. Nem baj, majd a samba4 megváltja a világot.
A lényeg, hogy kis hivataloknak ár/érték arányban megfelelő lehet a samba+linux+OpenOffice, de szerintem bőven vannak az országban olyan hivatalok, ahol nem 10 gépet használnak.

"hát nagyon ügyesek vagytok akkor, gondolom az így megnövekedett support költségek miatt épp leépítéseket terveztek."
Ezek speciális disztribúciók, amiken speciális szoftver fut és a szoftver árában benne van a support is.

Erre majd akkor jössz rá amikor valami valóban húsbavágó dolgot akarsz elintézni.
Nem csak az mso formátum (pontosan mi is az, mert csak az msword általam eddig legalább 8 féle doc kiterjesztésű formátumot vonultatott fel), hanem más programok/formátumok területén is meg fogod tapasztalni. Még rosszabb, ha nem felhasználóként, hanem olyan rendszerek mögötti üzemeltetőként kell minden nap dolgoznod, melyeket azok a Micikék használnak akiket köteleznek valaminek a használatára.
Jelenleg a nem mso alkalmazások közül a nyenyi jut eszembe, de biztosan lesz itt még néhány szenvedő alany akik tudják sorolni az állam által közvetve vagy közvetlenül másokra kényszerített kötelezően használandó formátumokat, programokat.

tudod a benne lévő adatot hasnzálni, más dokumentumba menteni, de az eredetibe, mintha a másított adat lett olna benne eredetileg, nem tehát mint a digitális aláírás, a digitális másolat tehát a bit/bit-re vonatkozik, tehát ne tudd pl pendrivera menteni se az eredetit

de én sem értem teljesen, csak találgatok :)

Az az értelme, hogy a szenzitív adatok visszakövethetőek, hogy ki mikor és mit csinált rajta/vele. Sokszor ez egybe van kötve azzal, hogy csak akkor szerkesztheted, ha online a doksi, egyébként csak nézegetheted, akkor is csak jelszóval. Ahol kritikus adatokkal bánnak, ott ez hasznos feature tud lenni.
--
http://www.naszta.hu

Mi lássa el a titkositott file-ok jogosultságkezelését, mint az egyetlen alkalmazás ami létrehozza, megjeleniti, nyomtatja és ha akarja, akkor a dokumentum részleteit más programoknak elérhetővé teszi, akár vágólapon? (természetesen az egész dolog vállalati szinten policy-val szabályozható)
Gondolom egy linux csodálatosan fejlett rwx jogosultsági rendszere egy távoli samba szerveren, ha már fejlett képességek :)

"az OOo az emberek 99.9995123%-ának megfelel!"
ja, legfeljebb otthon, a sufniban. De otthonra joa Linux is, faragni. Akinek meg az kell, hogy dolgozzon a gepevel, es ne szerelje, akkor valaszt mas OS-t, meg szoftvert. Sokan azt hiszik, hogy ha valami szar, akkor az alternativaja jo. Csakhogy azok az allitasok, hogy "AZ MS Office szar", "Az OO.org szar" allitasok nem ellentetesek, hanem ellenkezoek. Nem ugyanaz. Mert egyszerre lehet igaz mindketto :) De sokan nem latnak el idaig, pedig sok esz nem kell hozza.

semmi baj nem lenne, ha az mso nem kerülne pénzbe. de mivel abba kerül, ezért hajlamosak vagyunk az alternatívák esetleges hiányosságait feláldozni az ingyenesség oltárán. pláne, ha az alternatíva esetenként még esetleg jobb is, mint amit kiváltani hivatott...na ezen kéne elgondolkodni mindenkinek, aki nem a saját faxával veri a csalánt.

te tényleg elhitted, hogy egyetlen, a programba belebetonozott kulccsal dekódolni lehet bármelyik védett dokumentumot? LOL.
Természetesen nincsen semmiféle belebetonozott titkos kulcs az office-ban, ez egy kliens/szerver architektúra, a szervertől kéri el a kliens a dekódoláshoz szükséges (természtesen dokumentumonként más és más) kulcsot.

Akkor végső soron az védi a dokumentumot, hogy olyan környezetben fér hozzá a felhasználó, ahol MS Office-on kívül gyakorlatilag nem tud semmit (pl. saját programot) futtatni? Akkor valóban érhet valamit, ha az MSO nem hajlandó bizonyos dolgokat csinálni a dokumentummal (bár ha ilyen fontos a dokumentuk, akkor az meg az ember kimásolja kézzel) - más kérdés, hogy ilyet szerinted használnak az államigazgatásban?

"olyan környezetben fér hozzá a felhasználó, ahol MS Office-on kívül gyakorlatilag nem tud semmit (pl. saját programot) futtatni?"

Bármit futtathat, amire a rendszergazda jogosultságot adott. De mégsem tudja átadni még ezeknek az engedélyezett programoknak sem pl vágólapon az adatokat, ha azt az adatgazda nem engedélyezte az adott dokumentumra.

"bár ha ilyen fontos a dokumentuk, akkor az meg az ember kimásolja kézzel"

azt megteheti, vagy meg is jegyezheti fejben, kutyát nem érdekli, ez egyenértékű azzal mint amikor egy szigorúan bizalmas szintű dokumentummal bezárnak egy üres szobába megtekintés céljából. Plusz a logokban pontosan látszik, hogy ki mikor fért hozzá a dokumentum tartalmához. (nem egyenlő pl a file lemásolásával, mert attól még nem férsz hozzá a tartalmához)

"nem futthat semi sem": hát telepíteni nem is lehet akármit, meg nem admin jogokkal használja a gépet, ami kell azt megkaphatja, pl vágólapot is nem a printscreen letiltása hanem az mso védelem akadályozza

másolni?:

tényleg úgy gondolod itt arról van szó hogy mobillal ne fotózza le? inkább arról hogy egyrészt ne egy klikk legyen hanem legalább pár másodperces munka hogy legyen ideje elgondolkodnia mit szabad milyen következménnyel tennie (ide jön még a "vírusvédelem" is)

másrészt pedig hogy úgy ne másolhassa le hogy a digitális aláírás továbbra is érvényes maradjon

Az első link az OOo 2.0.1-ről szól. Az 2005-ben volt. Jó aktuális. :(
A második linkkel nem tudom, mit akartál mondani, a Calcban is lehet saját függvényt létrehozni. Még az is lehet, hogy Basicben is, de NetBeansben van ilyen wizard Java nyelvhez. Ezt pár éve próbáltam is.

A Windows-zal való szakítást és helyette a Linux használatát javasolták brit hivatalnokok

Biztos a brit tudósok kimutatásai alapján... ;)

Külföldön elég sok helyen szapulják ezt a brit bejelentést. Pölö: van benne olyan hogy kapcsolják le a villanyokat meg egyéb hülyeségek.

Amit azonnal meg lehet tenni az az OpenOffice-ra való átállás. A dokumentumokat kezelő szerverek .ODT-t (mindenki által ajánlott nyílt szabvány) fognak kezeleni .DOC (fuj-fuj büdös vendor lockin, inkompatibilitás, etc.) helyett.

A Linuxra való átállás az keményebb dió. Münchenben már 7 éve folyik és most tolták ki a befejezést még 2 vagy 3 évvel. Csiga lassúsággal haladnak a LiMux projekttel.

Igaz szerintem ebben mélyen benne van a Novell, aki a Suse-n keresztül pénzpumpának nézi München német önkormányzatát. LiMuxról olvasva én ezt a német BKV-nek gondolom.

Voltak már sikeres migrációk Linuxra (még amerikába is), de ennyire teljes és átfogó mint a müncheni lesz még nem volt. Talán ezért is figyelik olyan árgus szemekkel München-t az IT szektorban és én ezt javaslom a briteknek is. :)

".DOC (fuj-fuj büdös vendor lockin, inkompatibilitás, etc.) "
http://msdn.microsoft.com/en-us/library/cc313118.aspx
Itt vannak az Office binaris formatumainak leirasai, tessek implementalni nyiltan.
"Voltak már sikeres migrációk Linuxra (még amerikába is), de ennyire teljes és átfogó mint a müncheni lesz még nem volt."
Azt hiszem 2010 vegere (4 ev alatt) sikeresen migraltak a gepek 20-25%-at. Mikor lesz az a "lesz" a mondatodban? 2020-2025?

A vi-al példának okáért rengeteg kattintást meg lehet spórolni. :D

nem indul, lehet valamire rosszul gondolok? mire kell gondolni hogy elinduljon? tudom én vagyok a maradi a billentyűzet kattingatásához szokva, de azért nehéz ehhez az új technolgiához szokni, még a monitorra sem adja a képet, ki kell találnom mire gondol a gép amikor a "man vi"-ra gondolok

ps: feladtam, a wordből egy pislantás kilépni, a vi-ből 4 pislantás