A GhostBSD vezetője arról, hogy 15 év után miért vált X.Org-ról XLibre-re

Címkék
  • A posztban Eric Turgeon leírja, miért áll át a GhostBSD XLibre-re: nem „divat”, hanem technikai kényszerpálya.
  • Szerinte a Wayland a Linux-világban teret nyer, de GhostBSD-n (FreeBSD-alapon) a desktop stack nincs kész rá: a MATE és az Xfce sincs ott, illetve a GhostBSD-specifikus komponensek sem.
  • Közben az X.Org állapotát „nem haladónak / visszafelé mozdulónak” látja, és kifejezetten red flagként ír arról, hogy szerinte upstreamben olyan revert is történt, ami inkább személyes/kommunikációs okokból ment át, nem a felhasználói bázis érdekében.
  • A döntés előtt kivárt és tesztelt: amikor az XLibre FreeBSD-portolása beindult, GhostBSD-n is portolták és buildelték, majd a tapasztalatok alapján jutott arra, hogy X.Org helyett inkább XLibre, mert Wayland-re váltani most túl korai, Xorg-ban pedig nem bízik.

GhostBSD jövőképe (őszintén, kicsit nyersen):

  •  A MATE jövőjét bizonytalannak látja (lassú fejlődés, kevés jel a fejlesztőktől), miközben a GUI-stacknél jön egy komoly elágazás: a GTK 3/4 vonalat kedveli, de azt írja: GTK5 már nem fog X11-et támogatni, ami újabb kényszerhelyzetet teremthet.
  • Felmerül nála, hogy a MATE-es eszközök kiváltása helyett/mellett inkább egy új desktop-irányba tolja a projektet: Gershwin (amiben Joe Maloney segít) opció, de az Objective-C-fókusz visszatartja; említi, hogy később Swift-támogatás javíthat a helyzeten.
  • A projekt fenntarthatóságáról kimondja: túl nagy teher egy embernek, és attól tart, hogy ha ő kiszállna, a GhostBSD nem élné túl. Delegálni akar (listázni/dokumentálni feladatokat), és azt is leírja, hogy bizonyos részeknél már LLM-eket is használ tehermentesítésre.

(A cikk nyomokban Mesterséges Intelligencia által szolgáltatott adatokat tartalmaz, így a tartalmát érdemes duplán ellenőrizni!)

Hozzászólások

>személyes/kommunikációs okokból ment át

Állítólag az XOrg gazdái (a legtöbb fejleszőt a gigacégek fizetik) elhatározták, hogy megszüntetik az XOrgot, és a projekt céljai közé felvették, hogy az elterjedtséget csökkenteni kell. Fű alatt már régebben, és emiatt nem voltak javítások az XOrg-ban már régóta. Az XLibre embere (Enrico Weigelt ha jól tudom) régebben XOrg-os volt, és ő volt kb az egyetlen aki a user igényeket komonyan vette, és valódi javításokat csinált. Emellé még woke se volt, és ezért duplán kidobták az XOrg-ból. Az XOrg elhatározta, hogy két évre visszamenőleg is kigyomlál mindent, amit a kidobott ember csinált. Tehát valódi hibajavításokat és feature-öket dobnak ki politikai okból.

Lunduke-nál hallottam a fentieket hónapok alatt folytatólagos szappanoperaként, de csak emlékezetből raktam össze a sztorit, ezért tévedhetek.

>Xorg-ban pedig nem bízik.

Nekem is ugyanez volt a konklúzióm, hogy ha muszáj lesz bármi okból X-et használnom, akkor az XOrg teljesen megbízhatatlan, mert dilinnyósok fejlesztik, akiknek deklarált célja a projekt tönkretétele. Régebben jó ötletnek tartottam az X lecserélését, de így hogy politikailag motivált lett a folyamat, már nem tudok örülni neki. Nem vágyom a Waylandre sem, pláne hogy arra tolnak. Kipróbáltam 24-es uborkán és kiderült, hogy több dolog is van, ami nem működik még nekem Waylanden, ezért még XOrg-ozok. Lehet, hogy XLibre-és leszek középtávon. Van egy OpenMandriva-ás gépem, azon talán már most is XLibre van.

Ezt a woke faszságot honnan vetted? Én arra emlékszem, hogy direkt hangsúly volt azon, hogy a polshit távol maradjon az XLibre-től, ne a woke körüli feneketlen energia emésztő határozza meg.

Magam részéről már kurvára unom a témát. Bármelyik oldal hozakodik elő vele, garantáltan kisiklik a project. Woke, antiwoke mehet egy feketelyukba felőlem.

Ezt a woke faszságot honnan vetted? Én arra emlékszem, hogy direkt hangsúly volt azon, hogy a polshit távol maradjon az XLibre-től, ne a woke körüli feneketlen energia emésztő határozza meg.

Annak a lónak se volt háta, emlékeim szerint ilyen antihisztimines felhangja is volt erősen a sztorinak.

Hasonló állásponton vagyok, valaki megmondja nekem hogy mennyiben releváns a kód minőségének szemszögéből hogy woke vagy nem woke?

Csak én vagyok vele úgy hogy amíg jól működik, fejlesztik és teszi a dolgát (nopláne egy olyan cucc mint az xorg/xlibre amit nem is látsz, mármint értsd jól) miért zavar bárkit is?

Ha egy talicska ufóhibridaitransgenderzsiráfelefánt írná se érdekelne ha jól működne.

A woke-kal az a probléma, hogy ideológiai okokból kizárnak kompetens fejlesztőket. Ettől még elvileg a megmaradt fejlesztők is lehetnek kompetensek és készíthetnek minőségi kódot.

Két probléma mégis van a woke rendszerekkel:

 * Ha ideológiai okokból félretesznek embereket, (pláne ha olyan miatt, amivel amúgy én egyetértek), az kellemetlen érzéseket okoz bennem, hogy egyszer hozzám is elérhetnek, engem is kigolyózhatnak. Persze én munkában nem politizálok, de a woke-ot ez nem zavarja, mert az a jelszavuk, hogy aki explicit nem az ő oldalukon politizál, az is ellenség. Ezért ezeket a folyamatokat elemi érdekünk akadályozni, lassítani. Vannak a viccek ugye, hogy "amikor eljöttek XYZ-ér, akkor nem szóltam...". A woke ideológia rokon ezekkel a szélsőséges ideológiákkal, és bárki célponttá válhat, csak idő kérdése, hogy ki mikor. Szépen hangzik a kisebbség védelme, de amikor te nem kapsz már melót ideológiai okból és nincs mit enned, de még mindig többségi bélyeg van a homlokodon, akkor már nem annyira vicces. Persze ilyen itthon nincs, de mint a legtöbb nyugati métely, ez is ideérhet...

 * Nehéz megbízni olyan emberekben, akik politikailag meg emberileg a woke kitúrás oldalán állnak. Akaratlanul is az jut eszembe, hogy aki woke-oskodik az egyéb disznóságokra is képes lehet a pártcél érdekében. Márpedig a más által írt szoftvert használni bizalmi kérdés.

Én ezek miatt az anti-woke oldalon állok. Ami annyit jelent, hogy minden kérdésben tisztán meritokrácia alapú döntést akarok hozni, és azokat a projekteket támogatom, és azokban bízok leginkább meg, amik így gondolkodnak. Tetszik, ha nincs Code of Conduct, vagy ha összesen annyi van benne, hogy ne anyázzuk egymást és előrefelé toljuk a projektet. Ahol pedig elharapódzik a woke, az gyanússá válik számomra.

Így már érthető, köszönöm. Megmondom az őszintét én a hupon kívül sehol nem találkozom woke említésével vagy forszírozásával (egy időben ment a játékoknál de azok csúfosan bukták voltak meg érdeklődési körömön kívül estek) szóval nem vagyok up2date a témakörben.

De akkor folytatva a gondolatmenetet: megjelenik egy ideológia (legyen az woke vagy akármi) és emiatt nem a kód minősége kerül előtérbe hanem hogy ki min sértődik be. Innentől lévén opeszószban úszunk annyi kell hogy szülessen egy új fork ami nem politizál, a minőségre figyel, akkor következésképp az jobb lesz, azt fogják többen adaptálni, amit meg megfojt az ideológia érdeklődés hiányában megy a levesbe.

Tádáám, így lett az xlibre, ha jobb minőségű akkor elterjed, ha nem akkor kihal.

 

Nekem ez works as designed, a kódnak nincs ideológiája, az vagy működik vagy nem, performanciája mérhető, győzzön a jobbik (nem politikai megnyilvánulás), hajrá.

Tádáám, így lett az xlibre, ha jobb minőségű akkor elterjed, ha nem akkor kihal.

Sajnos, ahogy a szoftvervilág jelenlegi allása mutatja, nem a jó/jobb minőségű terjed el. Inkább azok, amit az ilyen szélsőséges ideológiák "erőltetnek".

Make it as simple as possible, but not simpler. - A. Einstein

és ő volt kb az egyetlen aki a user igényeket komonyan vette, és valódi javításokat csinált.

Úgy rémlik ez volt az egyik olvasata, a másik meg hogy vastag mennyiségű szemetet próbált belapátolni kétes minőségben. Még vmi IRC is rémlik, ahol valaki megemlítette, hogy valami nagyon C triviáliát kellett elmagyarázni a csókának...

Még mikor az elején nagyon mentek, akkor volt egy valami gist, hogy hogy állnak, és kb mindenki hostile volt, aki elhajtotta őket a francba. https://hup.hu/cikkek/20250630/github_xlibre_tamogatas

Akkor elmentem katasztrófatúristáskodni, a topic legalján találtam azt a gyöngyszemet. Most kitúrtam a gist historyból, ebben az alpine mrbe: https://gitlab.alpinelinux.org/alpine/aports/-/merge_requests/86092?__goaway_challenge=cookie&__goaway_id=a4df5407c8829580e0927de6f13a622b&__goaway_referer=https%3A%2F%2Fgist.github.com%2F volt belelinkelve egy irc log, ott találtam: https://irclogs.alpinelinux.org/%23alpine-devel-2025-06.log Nyilván fingom sincs, hogy Sheila ki, vagy, hogy ez tényleg így volt-e.

Az azért rémlik, és visszanézve is úgy tűnik, hogy a faszi személye és habitusa elég visszatérően mint liability jelent meg azoknak az embereknek a szájából, akiknek a farkával verni akarták a csalánt. Természetesen az is lehet, hogy azok mind a nagyon wokeok voltak, de azért a faszi anti DEI lófaszkodása imho max a spektrum másik végére tette. 

Illetve még az origi hír alatt is volt azért az a része téma, hogy valójában a kiscsillag csak ámokfutott: https://hup.hu/comment/3193600#comment-3193600 ahol még Raynes professzor úr is arra jutott, hogy ez béna :)

Én még mindig tartom, hogy bár gyanús a stílusa és a kódolása, de ne írjuk le a faszit még. Nézzük meg, hogy mire jut. Egyelőre csak egy kiadást csinált az XLibre-ből, abban nincs semmi új feature, csak kódrefaktorálás van mögötte, de a következő kiadásra új funkciókat ígér. Egyelőre ez a kiadás semmi nagy szám, épp úgy működik, mint az X.org, csak más a neve.

Azt viszont erősnek tartom, hogy egy BSD vagy disztró ennyire előre felszálljon erre a vonatra, mikor még az se biztos, hogy a projekt jut valahova. Én várnék a helyükben az ilyen nagy tervekkel, legalább addig, amíg több kiadást él meg az XLibre és valóban vannak benne olyan feature-ök, amik az X.org-ban nincsenek.

“Linux isn't an OS, it's a troubleshooting sim game.” (a YouTube commenter)

Ez az összefoglaló egészen más képet fest: https://hup.hu/comment/3261667#comment-3261667

Nyilván nem kell arra számítani, hogy egy tizesok éves kiforrott projektben hirtelen majd minden új lesz, de a linkelt felsorolásban egészen értelmes dolgok vannak.

Tearing probléma javítására azt mondani, hogy felesleges... Hát, ízlések és pofonok, de szerintem nagyon gáz, hogy 2026-ban még egyáltalán szóba kerül a tearing, nem pedig egy emlék a múltból. És ők legalább dolgoznak rajta, az XOrg meg nem. Én egyébként látni vélek tearinget főképpen kétmonitoros setupnál. És nagyon örülnék, ha végre megoldanák a kedvemért. Oké, hogy két monitor esetén már bonyolult lehet a megoldás.

Nem lehetséges, hogy azt a refaktoros kommitot szándékosan emelték ki, hogy azt tudják sugallani, hogy minden értelmetlen amit ez az ember csinál?

A változók helyben deklarálása egyébként szerintem értelmesebb mint a függvény elején. Csak ezért nem kommittolnék külön, de nem is vonnám vissza utólag erővel.

A TearFree bekapcsolása nem egy nagy szám, valahol csak egy előre definiált változót alapértékét kell a kódban átállítani, kb. egy soros fix. Abban egyetértek veled, hogy kb. 25 éve alapbeállításnak kéne lennie. Sok kezdőt ugyanis elriaszt a Linuxtól a tearing, és emiatt dobják, olyan címszóval, hogy soseleszdeszktopéve. De, lesz, csak be kell kapcsolni a TearFree opciót a X konfigban, de ha alapból be van kapcsolva, akkor a sok kezdő nem riad meg ezen, nem térnek ki a hitükből.

Egyébként meg felhasználásfüggő. Van, aki kikapcsolja, a kompozitorral együtt, és nem azért, mert szereti nézegetni a tearinget, hanem mert mondjuk magas fps-en játszik, hogy az inputlagot csökkentse. Ennek érdekében meg sokan bevállalják, hogy csíkozzon a kép. Bár ez is elég elméleti már, mert elég sok kijelző alapból tudja a GSync, FreeSync valamelyikét, így már szoftveres Vsync nélkül sem csíkoz a kép, csak az a baj, hogy sok barom gyártó ezt se kapcsolja be alapból, hanem a monitor menüjében kell utólag kézzel állítani.

A másik réteg meg azért nem állítja be a TearFree opciót, mert grafikus effektek miatt úgyis külön kompozitort használ, és arra bízza a Vsync-et, nem a X driverre. Kinek a pap, kinek a pap LAN. Én a részemről bekapcsolom mindig a X.org konfigban a TearFree-t, kompozitor nélkül, és nem a tearing miatt, mert minden kijelzőm FreeSync-es már, így úgyse látnám, hanem azért, hogy 3D-s alkalmazások álljanak be Vsync-re a kijelző max. frissítési frekijén, ugyanis sok játék futási simaságán segít, ha nem engedi el az ember a max. fps-t túl magasra (300-500-1000+), mert annak a 1% low fps értékek szenvedhetik a kárát. Ha van framecap, akkor ezt el lehet kerülni. Nekem tökre elég 60, 75, 144 fps, amit a kijelzőim tudnak, már a 60 is sima futás, de legalább a min. fps értékek sem lesznek sokkal rosszabbak, betonstabil lesz az fps, még egy integrált GPU-n is. A másik előnye a konzisztensebb futáson kívül a vsync-es framecapnek, az az, hogy miatta sokszor a GPU, CPU sem izzik olyan magas hőmérsékleten, nem kell annyira tekerni a ventiknek sem, ez is nyugodtabb, kulturáltabb játékélményt adhat. A fogyasztást is csökkentheti.

Ami a multi monitoros problémádat illeti, XLibre nélkül is megoldható, mert az X.org már jó néhány kiadás óta tud vegyes frissítést, nem kell egyformának lennie az összes kijelzőn. Az X konfigban a TearFree-t bekapcsolod, majd xrandr segítségével minden kijelzőn beállítod a kívánt felbontást és frissítést, innentől fogva mindenféle tearingnek meg kéne szűnnie. Ha mégis van, azt valószínű a disztród által odamókolt kompozitor okozza, amik egységesíteni szokták, és a legalacsonyabb frissítést támogató kijelző szintjére butítják az összeset, ezt csak ki kell kapcsolni, hogy ne fusson kompozitor. Bár ez sem hibátlan megoldás, mert néha ha mondjuk kijelzők között ablakot mozgatsz, ahogy az alacsonyabb frissítésű monitorhoz érsz, ott emiatt lehet egy kis lag, legalábbis erre panaszkodnak, akik ilyet használnak. Tearing viszont garantálhatóan nem lesz. Nem tudom neked tesztelni, nem használok egyik gépen sem egy kijelzőnél többet, de olvastam erről.
 

“Linux isn't an OS, it's a troubleshooting sim game.” (a YouTube commenter)

Úgy vagyok vele, hogy ha működik nem nyúlok hozzá. Arra vágynék, hogy csak magától legyen tökéletes, és ami pedig kompromisszum kérdése, arra GUI settings opció legyen, ne kelljen konf fájlt túrni.

Amúgy talán nem lennék nemtörődöm, ha nem szopnék pont eleget muszályból. Ha összeadom amit X heggesztéssel, illetve Wayland kikapcsolással szórakoztam, az már pont túl sok egy életre.

Értem. Akkor maradhatunk annyiban, hogy amíg a világ vezető virtualizációs vállalatának terméke nem megy jól Wayland-en, miközben X11-en igen, addig egyeseknek a Wayland egy no-go lófasz. 🤷‍♂️

Ha már kérdezted, hogy mi a baj a Wayland-del, csak elvi-e. Nem. Gyakorlati. 

trey @ gépház

Értem, hogy szerinted én is biztos ilyen elvakult izé vagyok, de nem :) Nekem régen működik minden, amire szükségem van. Ez nem volt mindig így, volt, amikor ideiglenesen pl vissza is váltottam az X-es sessionre, míg meg nem javították a... talán a teamset, vagy gugli meetet, vagy valami ilyesmit. Meg volt olyan, is ami kicsit idegesítő volt, mert nem ment, vagy csak szarul. De ezek mára elmúltak

És mivel a asch azt mondta, hogy ő alapvetően csak nem szeretne szopni, én meg azt látom a napi használatom alapján, hogy már megy, és folyamatosan múltak el a bajok, ezért lehet, hogy érdemes megnézni, hátha már fedi az ő usecase-eit is, mert akkor kár baszakodni az Xel, meg a wayland kikapcsolással. Én nem azért váltottam, mert annyira ideológia, hanem mert arra szavaztam, hogy a defaulttal talán kevesebbet fogok szopni.

Természetesen, ha kell a napi munkához a vmware játszóslófasz, és a világ vezető virtualizációs vállalata képtelen megugrani, hogy menjen waylanddal a fantasztikus vezető terméke, akkor X-et kell használni, ez nem kérdés.

Tehát, akkor látod, hogy a Wayland-del komoly problémák vannak. Pl. az egy kurva komoly probléma, ha a Remmina esik-kel, amin keresztük egy mérnök mondjuk 200-300-as nagyságrendű Windows szervert adminol napi munka gyanánt, vagy éppen a vSphere szarához tesztelésként stb. használt VMware Workstation szarul működik. Ezzel nem egy embernek, hanem egy komplett szakmának lehet gondja. 

trey @ gépház

Szeretem mikor mindenfélét próbálsz a számba adni, de izé, nem, nem látom :)

Egyrészt, a remmina nekem X alatt is mindig egy rakás szar benyomását keltette személy szerint, wayland specifikus dologra nem emlékszem, mikor néha napján kell, akkor megy.

A workstationt meg elhiszem, hogy nem megy, de az így 2026-ban már messze nem olyan érdekes. Valószínűleg azért nem megy wayland alatt, mert a vmwarenek se az (a vsphere megy ;) ).

Ez mindkét usecase olyan, hogy értem, tök valid, biztos van, akinek ez fáj, már egyszerre adminol 300 windows servert, meg kel neki a workstation, de előadni, hogy ettől a komplett szakmának baja kéne legyen vele... hát szóval, értem, hogy szerinted te vagy ez a szakma, de valójában ezek messze nem általános usecasek. 

Megint elment a balfaszságod személyeskedésbe, mert elfogytál. Maradjunk akkor annyiban, hogy kérdezted, hogy mi baj van vele, megkaptad a választ, csak látszólag nem tudsz vele megküzdeni. 

Egyéni probléma. 

ezek messze nem általános usecasek

Linux desktop használat eleve nem az. 

trey @ gépház

Jajj szegény kis ártatlan lelked, really?

Mármint mivel, azzal, hogy felhívtam rá a figyelmed, hogy a direkt nagyzolósan megfogalmazott állításod finoman fogalmazva is túlzás?

Meg eleve, milyen balfaszságom mester? Mim fogyott el? Idejöttél fikkantani egy kérdés alá, és úgy csinálsz, mintha nekem bármi bajom lenne azzal, hogy #notworksforyou, vagy ha kiderül, hogy valami szar benne / vele. Mondtam már, hogy nincs.

Válthattak volna a jól bevált XFree86-ra is.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

én laikusként most milyen x-et érdemes használni?

hozzászólásokból nekem az jön le h mind a 4 szar

20 éve nincs rendes X linux alatt?