Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a Google javára döntött az Oracle vs. Google perben

Az Oracle által a Google ellen indított, időtlen-idők óta tartó szabadalomsértési per végjátékához értünk. Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a Google javára döntött az Oracle vs. Google perben:

Google’s purpose was to create a different task-related system for a different computing environment (smartphones) and to create a platform—the Android platform—that would help achieve and popularize that objective. The record demonstrates numerous ways in which reimplementing an interface can further the development of computer programs. Google’s purpose was therefore consistent with that creative progress that is the basic constitutional objective of copyright itself.

A fentiek értelmében a legfelsőbb bíróság úgy találta, hogy a Google nem egyszerűen másolt, hanem jóhiszeműen újraimplementált egy interfészt, amellyel aztán létrehozott egy teljesen más célú rendszert, egy teljesen más számítástechnikai környezet - okostelefonok - számára. Így megszületett az Android platform. A bíróság szerint a Google célja összhangban állt azzal a kreatív fejlődéssel, amely maga a szerzői jog alapvető alkotmányos célja, vagyis a Google jogszerűen járt el.

Részletek a periratban.

Hozzászólások

egy teljesen más célú rendszert, egy teljesen más számítástechnikai környezet

És ennyi elég? Lehet, hogy félreértem, de akkor pl. okos TV szoftverbe "jóhiszeműen" bármit bele lehetne rakni ezen az elven?

Az volt elmebeteg állapot, hogy az API copyright tárgya legyen. Érdemes kiemelni az első fokú bíró, Judge William Alsup szerepét. Ő első fokon eleve helyesen az elutasította az Oracle keresetét, hogy megértse a per tárgyát ő maga hetven közelében megtanult Java nyelven programozni.

Tehat tomoren, egy api implementalasa nem esik copyright ala, amennyiben uzleti siker lesz belole.

Neha nem ertem a jogaszokat :P

ha jol ertem akkor ha te csinalnal egy horyjavat amivel le lehet 1-1ben cserelni az oracle javat, akkor az nemjo. de ha csinalsz egy olyan horyjavat ami utana a mikron/kenyerpiriton fut (ahol meg nem is volt eddig semmilyen java) akkkor azt megteheted.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Az én értelmezésemben az API csak egy nyílt szabvány (ideális esetben), az implementálása már saját szellemi tulajdon.
Csak egy példa: ha valaki csavaranyákat gyárt, használja a nyílt szabványt a méretezésekhez és hasonlókhoz, viszont az már az ő szellemei tulajdona, hogy pl. milyen anyagból és eljárással dolgozik.
Persze lehet azt mondani, hogy: "Ó, de hát az API-kat is ők találták ki!". Viszont szerintem jó pár ilyen de facto szabvány létezik, és ez még mindig a jobbik út: Képzeljétek el, ha szabványokat csak olyan "legendásan gyors" szervezetek hozhatnának létre, mint pl. az EU. :D

Beleolvasva én ezt csak most értettem meg.

Szóval nem az volt a baj, hogy használták az API-t hanem, hogy ha már használták akkor itt-ott eltértek tőle.
Kvázi ugyan az az eset mint anno Sun vs. Microsoft per volt.

Ha jól értettem itt azzal érveltek, hogy míg az MS esetén ugyan arról a cél platformról volt szó a Desktop-ról ami elviekben nem indokolhatta az API módosítását mivel, hogy az eredetileg oda is tervezték.
DE a mobil mint eszköz ahol szerintük fontos az energia felhasználás, illetve az energia hatékonyság és ehhez az API már kevés volt és ezért kellett hozzányúlni az API-hoz.

Hm.. érdekes.

Én nem igazán értem a kommentelők egy részét. Ugyanis nekem úgy tűnik a kommentjeikből, hogy szerintük a Google-nek vesztenie kellett volna, és meglepődtek, hogy nem vesztett. Ebből (nekem) árad a Google utálat, hogy mindegy, hogy miért, de végre valamiért büntessék már meg valami nagyon nagy összegre. És ez oda fajult, hogy a Google-nél sokkal rosszabb Oracle is lehet inkább a nyertes, csak a Google veszítsen...

Ugyan miért kellett volna vesztenie? Az én olvasatomban eredetileg is egy alaptalan hülyeség volt a per. A Google a legelső körben bizonyította, hogy nem lopott el kódot, hanem írt egy kódot, ami ugyan azt az eredményt adta, mint egy melévő másik kód.
Ekkor jött ez az "API definíció használata is jogsértés" ötlet, aminek most lett vége ezzel az ítélettel.

Ráadásul eredetileg ugye a Sun fejlesztette a Java-t, hogy egy nyílt, mindenki által használható, minden platformon működő rendszert adjon a világ kezébe. Aztán a Sun felvásárlásával az Oracle (mint szabadalom troll) elkezdett találgatni, hogyan lehetne lehúzni a leganagyobbakat szép summára a Sun portfólió alapján...

És akkor most ott tartunk, hogy az Oracle miért nem kapott pénzt egy olyan szellemi termék után, ami igazából nem is az ő szellemi terméke, és az eredeti készítő nyíltnak szánt? Persze tisztában vagyok vele, tulajdonilag az övé, mielőtt félreérthető lennék.

Azert szivjak a fogukat egyesek, mert nem azert dontott a birosag ugy, ahogy, mert hulyeseg volt elejetol fogva az egesz per, hanem valami apro technikai dolgon, ami meg csak nem is feltetlen 100% igaz.

Tehat, elb*tak mar az elejen, es a vegen is sikerult. Es ugyanez a rendszer dont egyeb, fontos dolgokban is. Nem tetszik.

Szerkesztve: 2021. 04. 06., k – 11:27

Két baj is van ezzel.

Az egyik, hogy egyszerűbbnek találták a szabad felhasználás vonalat erősíteni (és elvitték aztán jogászkodásba a dolgot), ahelyett, hogy azt az alapigazságot mondták volna ki, miszerint egy API definíciójában "by definition" 0% szerzői jogvédelem alá eső rész lehet, ergó irreleváns pl. hogy hány százalékát másolja le valaki, meg hogy milyen célból teszi ezt.

A másik, ennél is nagyobb baj, hogy a hatalmas USA bölcs legfelsőbb bíróságán is akad két idióta bíró, aki egy egész iparágat (konkrétan a XXI. században a világgazdaság és az USA gazdaságának egyik legfontosabb iparágát) kompletten nem ért, még ennyi szakértő és eltelt év után sem értette meg a lényeget, és erről a tudatlanságáról és meg nem értéséről hosszú oldalakon át írásban állít ki bizonyítékot.

ahelyett, hogy azt az alapigazságot mondták volna ki, miszerint egy API definíciójában "by definition" 0% szerzői jogvédelem alá eső rész lehet

A "by definition" alatt az API definícióját vagy a szerzői jog definícióját érted? Csak mert szerintem egyikből sem adódik, hogy egy API "definíciójára" (akármit is jelentsen ez, de legyen akkor specifikáció) ne vonatkozna szerzői jog. Kicsit sok itt a "definíció" kifejezés, de ha valaki(k)nek a szellemi erőfeszítése eredményez egy művet (pl. egy API-t – itt "specifikáció" értelemben), azt megilleti a szerzői jog, ahogy egy híd vagy egy épület tervét kidolgozó személyt vagy társaságot is az adott dokumetált tervre vonatkozóan.
(A konkrét perre vonatkozóan nincsenek érdemi meglátásaim, csak a kiemelt részre reflektálok.)

a szerzői jog definícióját érted?

Igen, ezt. Nem szerzői jog tárgya egy gondolat, egy ötlet, egy algoritmus, vagy valaminek belső működése pl. többek között.

ha valaki(k)nek a szellemi erőfeszítése eredményez egy művet

Én azt mondom, hogy itt nincs mű. Szellemi erőfeszítés van, de a szerzői jog szempontjából műnek tekinthető "valami", az itt nincs. Maga az API ugyanis egy gondolatnak a funkcionális és szabatos leírása gép által (is) olvasható módon. Az API leírása és a mögötte levő gondolat annyira nem elválasztható, hogy a kettő között 1:1 megfeleltetés van: adott gondolat csak egyetlen egyféleképpen írható le (másik API szükségszerűen másik gondolatot ír le). A gondolat nem szerezhet szerzői jogvédelmet, márpedig az API-ban semmi más nincs, mint a gondolat - ha lenne benne más is (valami, amit műként védhetne a szerzői jog), akkor többféle API definíció is képes lenne pontosan ugyanazt a gondolatot leírni - és a különbség lehetne ez a védhető mű. Ami az adott API-hoz feltétlenül kell, tehát amit megváltoztatva inkompatibilis API-t kapnál, abban "by definition" nem létezhet szerzői jogvédelem alá eső mű.

Teljesen egyetértek.
Az amerikai szabadalmi jog rendkívül beteg, pl. az ötletek és algoritmusok levédhetősége miatt.

A sokak által hőbörögve szidott EU szabadalmi joga fényévekkel jobb: itt például explicite kimondták, hogy egy program külső megjelenésének, viselkedésének megfigyelésével szerzett információból egy másik program is jogszerűen elkészíthető, ami nagyon hasonlóan működik az elsőhöz - tehát nem feltörésről, visszafejtésről, hanem a látható viselkedésének leutánzásáról van szó.

Az amerikai szabadalmi jog rendkívül beteg

Az biztos, de én ebben a szálban kifejezetten a szerzői joghoz kapcsolódó megállapításba kapaszkodtam bele, nem a szabadalmi dolgokba. :)

Egyébként (ha már szabadalom) szerintem az ötlet levédhetősége alapvetően egyáltalán nem ördögtől való, hiszen ez serkentheti is az innovációt. Az más kérdés, hogy ez milyen elfajzásokat szült különböző országokban, de ezek talán inkább a törvényhozás/joggyakorlat hiányosságaiból (meg a "piac" működéséből) adódnak. A patent trollingot ritka káros jelenségnek tartom én is, az Oracle – többek között emiatt – sem tartozik a kedvenc cégeim közé (már, ha egyáltalán létezik ilyesmi).

itt például explicite kimondták, hogy egy program külső megjelenésének, viselkedésének megfigyelésével szerzett információból egy másik program is jogszerűen elkészíthető, ami nagyon hasonlóan működik az elsőhöz - tehát nem feltörésről, visszafejtésről, hanem a látható viselkedésének leutánzásáról van szó.

Azzal egyetértek, hogy ez jó dolog. :)

Értem az okfejtést, csak azt vitatom, hogy az API = olyan gondolat (és ennek megfelelő tényszerű leírás), amit nem illet meg a szerzői jog.

Példaként: világos, hogy a "van egy gyerek, aki képzeletbeli kalandokat él át a plüssállataival egy nagy erdőben" egy olyan gondolat, amit nem véd a szerzői jog, de ha ennek a gyereknek a Róbert Gida, a jószágainak meg a Micimackó, Malacka stb. neveket adjuk, és a konkrét kalandokat írjuk le konkrét szavakkal, akkor azt már igen.

Ha ezt lefordítom a másik területre, akkor ez nálam úgy néz ki, hogy nem illeti meg szerzői jog az interface, a metódus, a paraméter és egyéb hasonló konstrukciókat. Ugyanígy nem illeti meg nálam a szerzői jog azt a gondolatot sem, hogy "a fájlkezeléshez írási és olvasási műveletekre van szükség" vagy hogy "a fájlkezeléshez tartozó műveleteket interface-ekbe szervezzük" vagy éppen azt az elvet, hogy "az API egy A művelete által eredményül adott összetett adat szerkezete lehetőleg legyen kompatibilis az API egy másik, B műveletével" stb. Viszont azt, hogy én ténylegesen hogyan csoportosítom interface-ekbe, osztályokba a fájlkezelést végző műveleteket és a kapcsolódó adatszerkezeteket, hogyan nevezem el őket, milyen műveletek milyen tulajdonságait rögzítem és milyen más tulajdonságait hagyom meg "implementációfüggőnek", az jobb esetben egy igen komoly tervezési munka eredménye.

Természetesen a fentiek együttesére (kombinációjára) gondolok, nem olyanokra, hogy "én már használtam korábban a getFileName metódusnevet, akkor más ne használja", mert az nyilvánvalóan baromság. De az, hogy a Java esetében pontosan hogyan van kitalálva a fájlkezelés API-ja (interface-ek, osztályok stb. és ezek hierarchiája, bekapcsolódása az általános I/O streamek közé) szerintem igenis van olyan értékű munka, amit a szerzői jogvédelem megillet. (Fejlesztőként, mondjuk, sosem igazán szerettem, de ez más kérdés. :) ) Az, persze, hogy egyrészt a szerzői jogot ilyen esetben hogyan lehet érvényesíteni, másrészt egy ilyen konstrukciót lehet-e szabadalmaztatni, azok megint más kérdések. (Utóbbira az én válaszom is az, hogy "nem", főleg a prior art miatt.)

Szerintem a gond nem is a konkrét esettel van, ennél sokkal messzebbre vezetett volna ha az Oracle nyer. Rengeteg széles körben használt szoftver került volna bizonytalan helyzetbe, lásd örökölt interfészek (forkolt szoftverek), kompatibilitási rétegek, stb. Kb olyan káoszt okozott volna az IT-n belül mintha kimondják, hogy a városok kreatív utcanevei védett szellemi termékek.

Már hogy a jó életbe' ne lenne mű egy API? Láttál te már egy RFC-t is valami protokollról? Ilyen szempontból egy kutya egy API, meg a hozzá tartozó adatmodellek.

Heteket-hónapokat el lehet szöszölni egy API kidolgozásával, mi kerüljön rá, mi ne, mi hova kerüljön, melyik adatnak hol van helye, hogyan ne kelljen hozzányúlni a jövőben, vagy ha mégis muszáj, akkor azt hogyan tedd úgy, hogy ne törd el, kimegy-e ügyfélnek, belső API lesz-e, legyen dokumentáció, stb. És akkor még egy sort nem implementáltál. Még egy Javas Interfacet vagy POJO-t sem.

Mégis mi lenne az, ha nem mű? Szerinted, ha valaki tervez egy alkatrészt, teszem azt egy dugaljt és a hozzá való csatlakkzót , annak a tervének nincs szerzője és az elkészült specifikáció nem egy mű? Ha odaadod valakinek a méretit más paramétereit, stb. akkor te egy API-t adsz át. Az még nem egy termék, de még csak nem is gyártási útmutató, neked kell kitalálni, hogy hogyan valósítsd meg.

Szerintem jól bemutattad az ellentmondást ami a szerzői jog illetve a fair use policy között van. A bíróság nem azt mondta hogy az API szerzőjének nincsenek jogai, hanem azt, hogy nem lehet megakadályozni mást abban, hogy ezt az API-t ő is leimplementálja.

[kiegészítve] ahogy most olvasom az angolszász jogban 4 pontnak kell megfelelni ahhoz hogy teljesüljön a fair use, és ennek a bíróság szerint a Google megfelelt.

És igen, amint egy dugalj specifikációja publikus lesz, valószínűleg nem lehet levédetni hogy más azt ne tudja re-implementálni az API alapján. Erre neked kell találni olyan megoldást, hogy hiába implementálja le az API-t (jelen esetben a dugalj-t) csak a szerződött ügyfeleid tudjanak csatlakozni (és pl. áramot kapni).

Erre jo pelda a micro USB tolto nyilas a telefonon meg a fali USB tolto adapter, ami a kozos szabvanyok miatt koteles tolteni valamennyire (lassan) de ha a telefon es a tolto hardvere osszebeszel egy sajat protokollal, akkor az ugyanazon specifikacio alapjan tervezett interfaceken nagyobb aram es vagy feszultseg fog kozlekedni, igy megvalositva a brand fuggo gyorstoltest.

Szerkesztve: 2021. 04. 06., k – 11:42

(rossz helyre)

Hátradől: Microsoft (WSL) és Wine. 😁

P1csaba.

Remeltem, hogy az Oracle gyoz, es vegre kimondjak, hogy az API levedetheto.

Mert akkor mar mentem is volna, hogy levedjem a jarmu irany vezerlesere szolgalo kerek kapaszkodot, meg a jarmu sebesseg szabalyzo taposo interfacet, es utana hulyere kerestem volna magam azon, hogy patenttrollkent beperelem az osszes autogyartot akik implementaltak a kormanykerek es a gazpedal manualis API -kat. A Teslat duplan sarcoltam volna meg a vasarlok megtevesztese miatt, amiert hagyja hogy gazpedalnak hivjak a tisztan elektromos mennyelmargyorsabban fokozatkapcsolot.

De igy ma sem leszek milliomos... :-)

Ilyen hamar vége lett? Pedig biztosan sokat kereshettek volna még az ügyön az ügyvédek.

Általában a szabadalmaknál érdemesebb specifikus környezetet meghatározni, mint generikusat, pl egy szoftver szűrő megoldást magában nehezebb szabadalmazni, mint mondjuk ugyanazt, azzal a kikötéssel, hogy ez egy gépjármű ECU-ban egy bizonyos funkcióhoz köthetően valósítódik meg.
De ugye ez a per nem szabadalomról szól. Viszont én nem látom az éles határt az asztali számítógép és a java képes telefonok és az okostelefonok között... Mármint tudom, hogy van... csak hogy pontosan hol húznám meg a határt..

Software is like sex, it's better with a penguin. :D (r)(tm)(c) آكوش

Szerkesztve: 2021. 04. 06., k – 18:17

- (beneztem)

Szerkesztve: 2021. 04. 06., k – 21:03

Őszintén szólva ezek a jogi dolgok meglehetősen brutálisak. Nekem azt is simán meglehetne magyarázni ha fordítva sül el.

honlapom http://dyra.eu/