A GNOME projekt az egyezkedés helyett a harcot választotta a patent trollal szemben

Címkék

A Rothschild Patent Imaging, LLC nemrég pert indított a GNOME Foundation ellen, azt állítva, hogy a Shotwell képkezelő alkalmazás fejlesztésével megsérti a 9,936,086 lajstromszámú szabadalmat. A Rothschild Patent Imaging, LLC azt ajánlotta a GNOME-nak, hogy egy bizonyos összeg kifizetésével licencet kaphat a nevezett szabadalomra. Ha a GNOME fizet, visszavonják a pert. A GNOME a saját maguk és a többi szabad- és nyílt forrású szoftverprojekt érdekében úgy döntött, hogy fizetés helyett a harcot választja, ezért megbízta jogi képviselőjét a Shearman & Sterling ügyvédi irodánál, hogy járjon el érdekében a kaliforniai bíróságon: 1) ejtesse a pert 2) adjon választ a vádakra, kifejtve, hogy a GNOME nem sért szabadalmat 3) indítson viszontkeresetet a Rothschild Patent Imaging, LLC ellen a vádaskodása miatt

Részletek itt.

Hozzászólások

Idoszeru lenne az ugyvedek orszagaban beperelni es a foldel tenni egyenlove a hivatalt, ami ilyen faxsagokat bejegyez, elfogad.

Varom, mikor perelik be a NASA-t, hogy csak ugy kuldozgettek mindenfele liszenc fizetes nelkul a kepeket az uron keresztul a foldre...

Még ha úgy is lenne, ez a szabadalom kb 50 évvel azután került bejegyzésre, hogy a lunar orbiter szondák a benne szereplő dolgot cselekedték. De ahogy korábban rávilágítottak itt, a prior art ebben a perben nem számít, ahhoz egy másikat kellene indítani a szabadalom megsemmisítésére.

Nekem csak néhány kérdésem lenne:

  • Miért engedték anno, hogy elfogadjanak egy olyan szabadalmat, ami kb semmi konkrétumot nem tartalmaz? Ha annyira szabadalmazni akarunk, akkor egy konkrét megoldás legyen és ne csak annyi, hogy van egy felvevő eszköz, egy számítógép és vezetéknélküli hálózat, legyenek ezek bármik is.
  • Miért csak a Shotwell-t b*szogatják ezzel? Nincs elég ujjam, hogy megszámoljam, hány olyan szoftver van, ami támogatja a vezetéknélküli kapcsolatot a kamerákkal. Plusz arra is kíváncsi lennék, hogy hány olyan kamera van, amelyikben van legalább BT és nincs licence ehhez a szabadalomhoz, mert akkor ők is sértik ezt.
  • Annyira pénzt akarnak csinálni a dologból akkor ne a FOSS programokra szálljanak rá, hanem kb bármelyik telefongyártóra. Bármelyik telefon képes rá, hogy fotózzanak vele, majd a kész képet vezetéknélküli hálózaton keresztül továbbküldje. Legyen az számítógép vagy telefon. Nem szoftvert említ a szabadalom, tehát ha egy fotót BT-on átküldesz valakinek és ő tudja azt fogadni, akkor már sértve van a szabadalom. Miért nem a Google-t támadják ezzel, hogy az Android képes képet fogadni BT-on? Vagy az Apple AirDrop? Windows-on is lehet ilyet csinálni. Akkor miért pont a kicsiből akarunk pénzt? Tudom a választ, a kicsiből könnyebb, mert a többinek van pénze védeni magát.

---
"Errors are red
My screen in blue
Someone help me
I've deleted Sys32"

Az amerikai szabadalmi rendszer tudomásom szerint úgy működik, hogy ha fizetsz, és bizonyos formai követelményeknek eleget teszel, akkor bármit szabadalmaztathatsz az örökmozgótól a fánk közepén a lyukig, a hivatal nem vizsgálja a szabadalom tartalmát vagy az elsőséget. A szabadalom tartalmának vizsgálatára a bíróságok feladata, akik akkor kerülnek bevonásra, ha a szabadalom valamilyen per tárgya lesz.

> Miért engedték anno, hogy elfogadjanak egy olyan szabadalmat, ami kb semmi konkrétumot nem tartalmaz?

Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy nem kene-e nekem is bejegyeztetni valamit, es aztan szamolni a zsetont eletem vegeig, aztan mindig arra jutok, hogy ha ez ilyen egyszeru lenne, mindenki csinalna. Lehet, hogy bonyolultabb a dolog? (Nem koltoi kerdes.)

Nem te sérted akkor, hanem a RaspberryPi gyártója/tervezője, mondjuk azt a Wireless chip gyártója, a szoftver gyártója amit használsz, stb. stb... Ezért írtam, hogy nagyon általános megfogalmazása van a szabadalomnak. A három rétegéből, kb bárkit kilehetne venni és ha valamilyen úton-módon támogatja a képi anyag átvitelét, (és nincs meg neki a szabadalom) akkor már sérti.

---
"Errors are red
My screen in blue
Someone help me
I've deleted Sys32"

Pont ezért hívják ezeket a bandákat patent trolloknak. Mert teljesen logikátlan, amit művelnek, és abban reménykednek, hogy a jogi környezetet kihasználva ki tudnak pénzt húzni másokból, akár "jogosan" akár nem.

--
arch,ubuntu,windows,android
zbook/elitebook/rpi3/nokiax6_DRG_sprout

Itt többen azt válaszolták, hogy csak a kicsik ellen tudnak nyerni. Szerintem a válasz ennél _rosszabb_.
Arra gondolok, ha egy nonprofit kezdeményezés ellen nyernek is, abból mennyi pénzt tudnak kihúzni? Valószínűleg nem sokat. Szerintem ez inkább a jó öreg "járassuk le a nyílt forráskódot" manőver.
Persze nyilván paranoiás vagyok, de a valóság sokszor még a képzeletet is felülmúlja. :)

Én régebben azt halottam/olvastam valahol, hogy a NASA-nak joga van bármilyen szabadalmat külön engedély nélkül felhasználni. Vagy ez csak városi legenda?

Nem, nem legenda. Ez a szabadalom működési elvéből adódik, lásd egy lentebbi szálban lévő korábbi hozzászólásom. A szabadalom arra való, hogy a versenytársakkal (profitra törekvő, azonos terméket, szolgáltatást előállító, nyújtó cégek) szemben a technikai fölényt levédje, és gazdasági előnyhöz juttassa azt, aki a terméket, eljárást kifejlesztette.

Na már most a Gnome Foundations, meg a NASA nem profitorintált szervezet, ahogy a helyi nyugdíjasklubb, és az általános iskolás színelőadókör sem az. Ilyen alapon nem tudnak szabadalmat sérteni, ahogy Mari néni, meg Pista bácsi sem, ha magánemberként csinálnak akármit is.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Áhhh, a telefon gyártók már tapasztaltak patent trolling ügyekben.

Ott a sok ingyenes FOSS (bocs a szójátékért,nem hagyhattam ki), akiknek vagy van pénzük ügyvédre, vagy nincs. Könnyű préda.

--
Where do you want to go today?
[nobody@salcay:~]$_

Javítanám: nem könnyű préda, hanem könnyűnek látszó préda. A mellékelt ábra is mutatja, hogy a szabadságharcra való igény ezeknél a projekteknél nagyon erős, nem adják könnyen magukat. Míg egy cégnek van mit veszítenie, egy ilyen projektnek tulajdonképpen nem sok.

Nem is igen emlékszem olyanra, hogy szabadalmi troll pert nyert volna ilyen projektekkel szemben. Cég annál több csicskult be. Pl. Microsoft fenyegetéseinek egy rakás Android eszköz gyártója, amik per helyett inkább fizették a "védelmi pénzt".

--
trey @ gépház

Azt kevésbé értem, ha a patent trolling ennyire nyilvánvaló issue, miért nem tesznek valamit ellene? Már az sokat segítene, ha a semmitmondó, túl általános, vagy tényleges innovációt nem tartalmazó patenteket kiszűrnék. Ehhez egy minimális szakmai felülvizsgálat kellene, de semmi extra.

Ehhez egy minimális szakmai felülvizsgálat kellene, de semmi extra.

Hátőőőő.... amerikai jogrendszer :D Témába vágó videó (nagyon általános patent, tanúként meghallgatott faszi élménybeszámolója): https://www.youtube.com/watch?v=6r65WwO1-uA

TL;DR: néhány NAGY cég (EMC, IBM, ...) a patent office kérésére leült az egyik trollal beszélgetni néhány problémásabbnak tűnő patentről. Így például az egyikről, ami gyakorlatilag a manifest fájlokat jegyezte be, úgyhogy támadtak mindenkit, akit értek vele... A nagyok ott mákolták be a dolgot, hogy a '90-es években valaki csinált egy shareware fájl katalogizáló programot, amihez mellékelt egy 100+ oldalas leírást, hogy mit és hogyan implementált, mi volt mögötte a gondolatmenet stb. Jason Scott ott jött képbe, hogy neki volt egy shareware CD-je '97-ből, amin rajta volt a program, úgyhogy a bíróság előtt azt kellett bizonyítani (innen lesz tényleg abszurd), hogy a '90-es években bevett szokás volt CD-ket használni, az emberek tudtak CD-ket használni, annak a CD-nek a kiadója elég nagy volt (övék volt a cdrom.com...) és sok emberhez eljutottak a CD-i, hogy egy zip fájlt meg lehet nyitni és attól, hogy egy 64-bites Windows 7-en nem indul el kattintásra egy program, egy korabeli (de legalább kompatibilis) OS-en elindítható...

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

A szabadalomsértés akkor sem áll meg, ha érvényes ez a Róccsild-féle kamu szabadalom. Ugyanis a szabadalomsértés feltétele, hogy valaki gazdasági haszonszerzési célzattal gyárt, terjeszt szabadalom által levédetett eljárást, terméket, stb.. Haszonszerzési célzat nélkül bárki használhatja a szabadalmaztatott eljárásokat, akár szervezet, akár magánember.

A Gnome-osok nonprofit szervezet, nem nyereségalapon fejlesztenek. Van költségvetésük, meg kapnak támogatást, de az nem profitként realizálódik, hanem működési költségekre fordítják.

Ha pl. a MS sértené, hogy a fizetős Windowsba beépített képnéző lenne a kifogásolt szoftver, akkor el lehetne rajta perlekedni. Így nem. Nem is értem, hogy ki az a patkány, aki ilyen nonprofit, opensource szervezetet próbál támadni. A ganéság legalja, de tényleg. Nagyon elkeseredettnek vagy szánalmasnak kell hozzá lenni, hogy valaki meglépje. Mondom ezt úgy, hogy a gnome-os cuccokat nem szeretem, divamajmolónak, bloatnak tartom őket, de azért ne szálljanak már rájuk.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Igen, 1589%-ig biztos vagyok benne. Mari néni a fás kamrában, esetleg te+meg én, nyugodtan gyárthatunk, felhasználhatunk szabadalom által védett akármit. Igazából még másoknak is, ha pénzt nem kérünk érte. Akár még a veresegyházi asszonykórus is művelhet ilyet, ha viszont alapítanak egy Kft.-t, és üzleti tevékenységük folytán használják fel az adott technológiát, akkor már szabadalmat sértenek vele, egyből perelhetőek lesznek érte. Mondom, a fő kritérium, hogy kérnek-e érte pénzt. Ha nem kérnek, akkor nem sérthetnek szabadalmat. Ezért nem értettem ilyen ingyenes disztróknál sem, hogy mit vergődnek a 3rd party codecekkel. Egy Red Hat-nál, SUSE-nél, Canonicalnál probléma, mert ők profitorintáltak, de egy hót ingyenes Debian, Arch, stb. nem támadható miatta.

Ez az egész szabadalmasdi arra van kitalálva, hogy a versenytársak ne tudják a fejlesztési költségeket megspórolva ellopni a technológiát, hogy más befektetésével gazdagodjanak. A Gnome alapítványnál viszont semmilyen gazdagodás nem következik be. Az, hogy a fejlesztők fizetve vannak, az a munkájuk ellenértéke, költsége, mint az irodabérlés, az áram, a géppark.

Az egész szabadalom más, mint a szerzői jogok. Mert szerzői jogot lehet sérteni profitszerzési cél nélkül is, szabadalmat nem.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Esetleg a dályverziti-alapból átcsoportosíthatnának pár buznyákot a védelmi kasszába. Jut is, marad is...