Eredeti Apollo 11 forráskódok a GitHub-on

 ( trey | 2019. július 20., szombat - 14:48 )

Mi is megemlékezünk az 50 évvel ezelőtti történésekről. Az események számítástechnikai vonatkozását, afféle időkapszulát lehet megtalálni a GitHub-on: Original Apollo 11 Guidance Computer (AGC) source code for the command and lunar modules

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Csak 1 evet kellett volna varni es jott a Unix meg a C.

Vagy akkor nem ert volna el a Holdra, mert az oroszok talaltak volna benne par pointerhibat? :P

Illetve 1968-ban a Forth. Ekkor ma bármely Forth környezet futtatni tudná.

Ez így van. Esetleg Fortranban, ma is tudná futtatni bármi. De gondolom nem akartak rá nagy overheadet, így is limitált volt a számítási teljesítmény, így valami saját bináris hekkelős megoldás mellett döntöttek.

Persze ma is implementálni lehet bármilyen nyelven, futtatókörnyezetben. Hiszen csak néhány sornyi számadatot ír ki az egész, pályaadatokat.


No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Megjegyzem, a Forth környezet faék egyszerű a Fortranfordítóhoz képest, ellenben szépen elkülönűlt az algoritmus a hardver utasításkészletétől. Azaz architektúrák között hordozható programod lett.
Később Forth-ban rakètavezérléseket előszeretettel írtak.

"Hiszen csak néhány sornyi számadatot ír ki az egész, pályaadatokat."
LOL, dehogy. Az AGC egy igazi ipari szamitogep volt, rengeteg I/O-ja volt, vegzett egy csomo dolgot, multitaszking OS-e volt recovery pointokkal stb. Ez mar nem a Gemini meg az LVDC vilaga, ami tenyleg csak ennyit csinalt.

Hiszek neked, de nekem videókról ennyi jön le erről az Apollo 11 AGC-ről, hogy egy néhány soros kijelzőre írogatja a számokat. Ehhez felesleges rengeteg I/O, multitasking OS, meg recovery point.


No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Az a néhány soros kijelző a DSKY (disky) - Display And Keyboard unit. Az csak a humán interfész volt, az AGC kapcsolatban állt olyan el nem hanyagolható perifériákkal is, mint a hajtómű, a különféle gyorsulásmérők stb. Ha tényleg érdekel, mit tud az AGC, nézd meg ezt az egy órás előadást: https://www.youtube.com/watch?v=xx7Lfh5SKUQ

Akkor valószínű félrevittek a videók, azokon mindegyiken ezeket a pár soros kijelzőt mutogatják, meg a Holdra szállást intéző programot.

Annyiból megértem őket, hogy most már az AGC-t nem tudják egyéb hardverre rákötni. De kösz a linket, mindenképp megnézem az előadást.


No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Látom ez bonyolult számodra, de megprobálom elmagyarázni.
Képzeld el, hogy egy rpi vagy egy komolyabb mcu segítségével ledet villogtatsz!
Utána fordítsuk meg a dolgot!
Képzeld el, hogy a led bonyolultságának megfelelő a hardvered, miközben egy rpi/mcu bonyolultságú a feladatod!
Nagyjából így aránylik az akkori erőforrások és az adott feladat egymáshoz.

Routerem meg csak LED-eket villogtat, még kijelzője sincs, aztán működik DOCSIS modemként, routerként, switchként, WIFI AP-ként, nyújt VPN-t, titkosít, rendelkezik némi tűzfal funkcióval és fut rajta egy webszerver.

Persze, nem vezérel több rakétahajtóművet, nem kell neki létfenntartó rendszert működtetnie, kell neki az űrben navigálnia sem, sőt még a Holdra sem kell neki leszállnia és ha lefagy, akkor maximum kihúzom a konnektorból és maximum morgok egyet, hogy megszakadt a stream, nem fogok lezuhanni egy kráterbe.

Van hozzá interface-ed. 32 bites színmélységgel. :-D

Ja, csak eppen az AGC architekturat meg a szoftvert 1962-ben kezdtek el megcsinalni. A flight-certified harware es szoftver nem olyan, hogy hopp, egy ev utan ujrairjuk egy ismeretlen, kiprobalatlan, bugos nyelv bugos compilerevel.

Foleg mivel 1968-ban mar volt emberes repules az AGC-vel.

Ebben teljesen igazad van. Az űrbe mindig egy régebbi, kipróbált technológiát visznek fel, ami ultra érett, ultra megbízható. Már az AGC idejében is létezett pl. IC-s megoldás (nem ilyen core memory meg egyebek, amit az AGC-ben alkalmaztak), de azok akkor újak voltak, nem tartották olyan megbízhatónak. Ahogy most is ilyen 10 éves P3-as Thinkpadeket visznek fel az űrbe, és nem i9-et, Ryzent DDR4 RAM-mal meg Win10-zel. Ez egy ilyen műfaj, a megbízhatóságra mennek, nem a bleeding edge technológiára. Kár, mert priceless lenne, ha ilyen komolyabb űrprojektnél kitalálná egy Win10-es gép, hogy a Windows aktivációja nem sikerült, vagy újraindítaná ilyen, Frissítések telepítése 35%, ne kapcsolja ki a számítógépet, vagy a procit 100%-ra megfektető Module Ti Worker / servicehost / Win Update process szopatná az űrhajósokat :D


No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

" Ahogy most is ilyen 10 éves P3-as Thinkpadeket"

Aha... Persze. 10 éve konkrétan már a Core i3, i5 kapható lett volna, ha nem csúszik meg vele 2010-ig az Intel. 2003-ban már Pentium 4M-mel mentek fel - ThinkPad A31p - 2009-ben meg már ThinkPad T61p (Core2) frissítettek. Core 2 2006-ban jelent meg.

És igen, volt köztük Windows is. (Most nem tudom, hogy van-e). Másrészt miből gondolod, hogy az off-the-shelf változat menne fel? Még a notik sem feltétlen a bolti változat, AFAIK hűtésrendszerből kifejezetten olyan van bennük - vagy volt valamelyik régi modellben - ami minden esetben aktív hűtést alkalmaz, egyszerűen azért, mert kell.

nem olyan nehez utana nezni hogy milyen cpu van egy mostani mars jaroban. ha igaz a wikipedia, akkor 2001/2005. szal a _p3_ idoszakot egesz jol belotte.

--
A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Szinte majdnem Intel proci. ;)

Az AGC-hez képest 378x annyi tranzisztort tartalmaz, az órajel 200x nagyobb, a memória meg nagyon sok. Az utasítások meg az Intelhez képest jóval rövidebbek.

Igazad van, a P3-as TP már kb. 20 éves. De ne ebbe kössünk bele, a lényegen nem változtat. Windows meg van rajtuk, de nem Windows 10, és nem csak azért, mert a hardver gyenge hozzá. Mint mondtam, fel tudnának vinni i7-es gépeket is, és fel is visznek magángépnek, de amit hivatalosan használnak gépeket, azok mind ilyen régi TP-k.


No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Mejelent lelki szemeim előtt, amikor a havi patch belekerül a ferritgyöngyökből fűzött ROM-ba. :)

+1

Témába vágó nagyszerű videósorozat: AGC restaurálás

Igen, ezt a csatornát én is nézem. Szerintem nekik köszönhető ez a git-es megoldás is. Derekas munka, de nem tudom ennek mi a gyakorlati haszna ma már. Emulátor ráadásul már évek óta van hozzá így is.


No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Szórakoztatja őket, meg még pár tucat embert aki részt vesz benne. És néhány száz vagy ezer embert, aki kíváncsi rá és, az interneten követi a fejleményeket.

Nem nekik, ez már tök régi dolog, a virtualagc projektnél van a nagy meló, akik pár éve költöztek csak gitre, előtte máshol volt a forráskód.
This is the real deal: http://www.ibiblio.org/apollo/

Én csak most értesültem erről Scott Manley videójából, zseniális.

Huh koszi, ez lenyugozo!

Ha valakit érdekel esetleg valakit a film ajánlom:
https://port.hu/adatlap/film/mozi/az-elso-ember--first-man/movie-204071

Inkább látványos, mint dokumentumos.

Borzasztó volt szerintem, és nem arra gondolok, amiken átment Armstrong (persze, az az volt), hanem a film. Szeretem nagyon az ilyen jellegű filmeket (Az igazak, Apollo 13, de akár Star Trek is), de ez nem tudott lekötni egyáltalán, pedig vártam hogy megnézzem.

Az Apollo 11-ről jókat hallottam, pl. itt.

Szerintem az ősember járt először a Holdon, szuperszonikus bunkósbottal.

Sokak szerint az 1969-es Holdraszállás sztorinak is annyi valóságalapja van, mint a bunkósbotos, seprűs repülésnek.
Egy filmstúdiót kivéve nem sok helyen volt Armstrong.

Az akkori világban azért jobban lehetett hülyíteni a népet, mint most. A szovjetek sem csinálták másképp.

Hihető, hogy ők 1969-ben a Holdra szálltak, 1976-ban megjelenik a VHS, meg a szuperszonikus utasszállító, 1982-ben megjelenik a Commodore 64, mint csúcs technológia.

Viszont rádiózni tudtak, magnókazettájuk volt, meg a Zsiguli is már vagy 3 éve a piacon volt, meg már 9 éve automata mosógép is volt.

:)

Miért lett volna a C64 csúcstechnológia? A Crayek, az IBM 360-ok korában? A C64 egy otthonra megvehető mikroszámítógép volt, nem csúcstechnológia. Most sem az otthoni PC a csúcstechnológia.

Valami oka csak van, hogy nem ismételték meg a Holdra szállást 50 év után sem. Pedig Kína is hogy kapart, hogy majd ők mennek, azt mégsem.

Bár remélem, hogy gépeket legalább küldtek a NASA-tól a Holdra, hogy fogalmuk legyen arról, hogyan néz ki a felszíne. Durva lenne, ha pár év múlva megtörténne az első Holdra-szállás és tök mást látna mindenki.

Már az assembly-ben megírt programot nézve egyébként röhögés fogott el. Szánalmas az egész.

Amerikának most meg kellene ismételni ugyanezzel a szarral a Holdra-szállást, hogy bizonyítson.

Egy höldra szállás rendkívül költséges és nincs ott olyan, amiért megérné, ezért nincs több höldra szállás.
---------------------------
Oszt jónapot!

Plusz veget ert a hideghaboru, ami indokot adott az irtozatos mennyisegu penz beleolesere.
Amugy senkit se zavarjon meg,hogy muholdkepeken siman kivehetok a holdraszallasok szinhelyein az otthagyott cuccok (meg a LM ottmaradt leszallo fokozata).

Hihetetlen, hogy mit meg nem tesznek a látszat fenntartásáért!!

Szerinted mennyiből áll manapság gépek segítségével lerakni azt a sok szart a Holdon?

Könnyebb Armstrong emlékhelyet robotokkal csinálni, mint ténylegesen embert küldeni oda.

Amerikai, kínai, orosz,... szondák tömkelege jár és vizslatja a bolygókat. Csak épp embert nem küldenek. Vajon miért?

A pénz miatt? Robotokra telik nekik, hogy a Marson a szart túrják, csak parasztot nem mernek felvinni oda? Na miért?

Egy robotot sokkal-sokkal könnyebb életben tartani, mint egy embert, illetve nem is kell hazahozni. A mélyűri emberes utazás nem egy rutinfeladat.

Pontosan ezért nem volt a Holdon 1969-ben senki.

Én nem ezt a következtetést vonnám lett belőle. Csupán azt magyaráztam, hogy miért robotokat küldenek egyelőre a Marsra szétnézni emberek helyett.

Remélem Csab trollkodik, mert ekkora sötét nem lehet senki.

> Robotokra telik nekik, hogy a Marson a szart túrják, csak parasztot nem mernek felvinni oda? Na miért?

what

marmint leszamitva az olyan trivialis problemakat, minthogy "a paraszt" ne dogoljon meg?

Ha kamu lett volna a dolog, a szovjetek örültek volna a legjobban - kémeik mindenhol ott voltak.

Kevés ember is elég volt, hogy megcsinálják a bulit.

Filmesek, űrhajósok és az elnök. Fellőnek a Holdra egy üres űrhajót, a szomszéd szobával meg rádión tartják a kapcsolatot, eközben a népnek playback-ről megy a szki-fi. Minimális kockázat, nem először láttunk ilyet a történelemben.

- kőzet mintát meg annyit hozol a Holdról, amennyi jólesik
- robotokkal olyan leszállóhelyet csinálsz, amilyen tetszik

Magától értetődő az egész. Ráadásul megfelelő befejezés egy olyan programra, amiről kiderült menet közben, hogy teljesíthetetlen, hiába áldozott rá az állam dollármilliárdokat.

Erdekes, hogy 50 ev alatt senki sem pakolt ki, hogy kamu volt.. :)
Ha mas nem, az oroszok mindenkepp probaltak volna bebizonyitani, raadasul nekik erdekukben is allt. Erdekes modon ez megsem tortent meg.. :)

Kamu holdraszállás hívők aránya:

brit 21%
orosz 57%
amerikai 5-10%
magyar 20%

Pusztán Magyarországon 2 millió ember gondolja kamunak az egészet, a világon 100 milliók szerint baromság az egész. Amerikában az amerikaiak sem hiszik el egyöntetűen.

Az oroszok meg akkor is hazudnak, amikor épp igazat mondanak. Csak azért mert az oroszok nem bizonyították az ellentétét, semmit sem jelent. Lehet, hogy kiállították a számlát. Arrafelé az élet másképpen zajlik.

Van, aki szerint a Föld lapos, de attól még nem fog kilapulni.

Valakik szerint meg az ember a Holdon járkál. Sok marhaságot gondolnak az emberek össze-vissza, nem a laposföld az egyedüli hülyeség.

Van aki szerint meg csak kitalaltak, kepzeld ;) Az meg mekkora scifi :D

Jaja, ez a kevés ember gyártotta le az összes elérhető dokumentációt, tanulmányt, minden munkát, ami ahhoz kellett, hogy megcsinálják a Holdra szállást. Ez a kevés ember csinálta meg a rádiós kommunikációt is (amit bárki hallgathatott a Földön), ez a kevés ember csinálta meg a rakétákat, amiket kilőttek Floridából,amit élőben látott párszázezer ember, ez a kevés ember építette a Kennedy űrközpontot, benne a világ egyik legnagyobb épületével stb.
Tényleg, alig kellett hozzá pár ember.

>Szerinted mennyiből áll manapság gépek segítségével lerakni azt a sok szart a Holdon?
Majdnem annyiból, amennyiből már egy értelmes holdprogramot is csinálhattak volna.

>A pénz miatt? Robotokra telik nekik, hogy a Marson a szart túrják, csak parasztot nem mernek felvinni oda? Na miért?
Egyrészt mert drágább, másrészt mert ha egy szartúró marsrobot elpukkan, akkor elfüstölt pár millió dollár és kirúgnak pár mérnököt. Ha egy emberes küldetés elpukkan, akkor annak durva következményei lesznek. Durva hupákolás lesz a médiában, kemény felkérdezések lesznek politikai oldalról, egészen a NASA vezetőségig fognak fejek hullani, karrierek keresztbe törni. Mindezt a nagy büdös semmiért, mivel amíg nem indul be a tényleges bolygó kolonizálás, addig max marketing szempontból van értelme annak, hogy ott bukdácsoljon pár évekig kiképzett mérnök a pufi fehér búvárruhában.

A hidegháborúban más volt a helyzet. Valahogy kevésbé volt értéke az emberi életnek, kevésbé lett volna balhé, ha az űrutazás pionírjai ott vesznek (mint ahogy vesztek is a megelőző próbálkozásoknál). Cserébe az űrutazás volt a nagy buzzword, messze túl volt becsülve az értéke (a technológia lehetőségeihez mérten legalábbis), mindenki szeletet akart a tortából, bármi áron.

"Csak épp embert nem küldenek. Vajon miért?"

Emberelet erteke a hideghaboruban vs most.

Akkor ha odavesznek, akkor valaki felolvas egy dramai kozlemenyt, ennyi.
Ha mindez ma tortenik meg, mar kicsit mas lenne a vegkifejlet.

GDP 4%-a ment el rá 10 évig egy politikai célért. Vajon mi lehetett az oka? :)

Es vajon mekkora osszegbe telik azota is, hogy eltitkoljak, hogy csak atveres volt :D
Most viccen kivul nem tudom eldonteni, hogy a laposfold hivok kinosabbak, vagy akik azt mondjak, hogy a holdraszallas kamu volt.

En el tudom donteni: a laposfoldhivok sokkal kinosabbak.

Az oltasellenesek es a laposfoldhivok a legalja, mert nincs az a scientist a vilagon, aki ma mellejuk allna. Klimaszkeptikusok es holdraszallast tagadok eseten meg - ha elvetve is, de - lehet scientist-et talalni

A körülmények zűrösek. A ruszkik megépítik a MIR űrállomást, Jurij Gagarin az első űrhajós (aki túlélte, az oroszoknál is így ment).

Technológiailag a ruszkik vezettek, Amerika semmit sem tudott felmutatni. Végig a ruszkik mögött kullognak, a marketing osztály viszont jó.

Aztán hirtelen felröppentek a Holdra és kivirult a világ. Utánuk 50 évig meg senki a Hold közelébe nem ment. 10 évente bejelentenek egy új Hold utazást és pár év múlva lefújják.

Felettébb gyanús.

A Mir első eleme nem csak 86-ban került pályára? Mint már többször meg lett említve, a Holdra szállás mögött erős politikai nyomás volt, így hát a politikusok adtak rá pénzt bőven. A megfelelő erőforrásokkal meg be lehet hozni a technikai lemaradást, egyáltalán nem csak "hirtelen felröppennek a Holdra" eset volt. Miután elérte a célját, abbahagyták, mert hát baromi drága volt, kellett másra a pénz. Továbbá a szovjetek ezután nem előzték vissza az amerikaiakat az űrversenyben. Ha pl. 80-ban a Marsra leszállt volna egy szovjet űrhajós, akkor lehet, hogy ma már a Holdon lenne egy emberi kolónia, vagy valami hasonló hihetetlen dolog, mert hát valamit válaszolni kellett volna a NASA-nak.

"Technológiailag a ruszkik vezettek"

Mert nekik nagyon erős PR érték fűződött hozzá, hogy egy kisebb gazdasággal beparáztassák a világot. Valójában egy csomó problémát nem oldottak meg vagy máshogy oldottak meg. Példának okáért: Vostok űrhajóval nem lehetett landolni, gyakorlatilag katapultálnia kellett Gagarinból. Ezzel szemben a Mercury már letehető volt a Földre. Vostokon, de még a Voskhodon sem volt semmilyen mentőmegoldás. Ezzel szemben a Mercuryn volt. Más kérdés, hogy a Geminin egy földfelszínen bekövetkező meghibásodás esetén nem sokra mentél a katapultüléssel. Soyuz rakéták meg a mai napig, minden, ami nem Soyuz-2 az félig analóg vezérlés. Maga a rakéta nem képes kezelni a tengely körüli forgást, ezért kompletten az egész indítópadot irányba kell forgatni. Ez mind a mai napig igaz az emberes repülsére használt Soyuz-FG-kre! Ugyanígy az ST jelölésű fairing nem használható a Soyuz-U-n (amiből az első 73-ban utolsó 2 éve repült), mert a félanalóg vezérlőrendszer képtelen kezelni a nagyobb áramvonalazásból adódó instabilitást. Tengely körüli forgáshoz meg már a legelső R-7, amivel a Sputnikot lőtték fel is alkalmas lett volna... Ha lett volna hozzá számítógép, ami kezelni tudja azt.

Ugyanúgy a "technológiailag fejlettebb" ruszkik az N-1 rakétánál soha nem oldották meg annak problémáját, hogy hogyan kezeljék a nagyméretű injector plate esetén keletkező örvényeket, amit az amerikaiak az F-1nél megoldottak. Ezért volt elég a Saturn 5-re 5 db F-1, míg az NK-33-ból kellett 30 db az N-1 első fokozatára. Amit persze nem tudtak a korabeli analóg technológiával szabályozni jól.

Tény, hogy sok mindenben megszerezték az "első" címet, mert öntötték bele a pénzt. Utána az amerikaiak is elkezdtek sokkal több pénzt önteni bele, meg is látszott rajta. Előzni meg pontosan úgy tudtak az amerikaiak, hogy bár hátrányból indultak, volt erőforrásuk több, párhuzamos projektet indítani. Példának okáért a teljes Gemini program csak és kizárólag azért jött létre, hogy az Apollo programhoz kipróbáljanak egy halom dolgot, pl. űrbéli dokkolást és űrsétát. Nagy különbség, hogy ott volt pénz erre egy komplett programot létrehozni, míg Oroszországban a meglévő technológiát tákolták tovább. Sokatmondó, hogy a mai Soyuz-2.1a/b alapja ugyanaz a rakéta, mint amivel a Sputnikot is fellőtték. Persze, modernizáltak rajta, de sok szempontból egy avítt rakéta. Bizonyos szempontból túlbonyolított, sok egyedi gyártási részfolyamata van, sokféle folyadék kell bele, stb. Eleve nem akarták megfeleltetni ugyanazt az űrhajót több különféle feladatnak, csináltak rá külön programot. Ezzel szemben az egyébként is erőforráshiányos oroszok egyszerre fejlesztettek Soyuzt a holdraszálláshoz, űrállomásokhoz és űrállomás kiszolgálásához, műholdvadászathoz meg még ki tudja mihez. Plusz, addigra kijöttek a belső politikai machinációk is, ami Korolev halálával főleg felszínre került.

Hogy az oroszok miért nem szálltak le? Mert már nem volt hírértéke, hogy másodikként leszálljanak, inkább az űrállomások felé fordultak.

Őszintén köszönöm, hogy mérsékelted bennem azt a szégyenérzetet, amit Csab okozott!

+1

+1

+1

Kb. 20 éve volt egy sorozat a Nemzetközi Űrállomásról. Nagy lelkesedéssel vártam, mert érdekelt a technológia. Aztán koppantam. Az egész arról szólt, hogy az USA milyen aknamunkát folytatott. Mégpedig azért, hogy ne orosz legyen az első modul. Meg kanadai sem..., de legalább közösen.

Szóval régebben az oroszok és franciák is jól elhúztak. Akár jól pörgött a rakétájuk, akár nem. Most meg már mindenki.

Pedig mindig is a Zarya volt tervezve első modulnak, egészen onnan kezdve, hogy eldőlt, hogy együttműködnek az oroszokkal, mert egy nagy érv volt az orosz modulok mellett, hogy képes volt pályakorrekcióra és vezérlésre. Problémáztak is az amerikaiak rendesen, hogy csúsznak vele az oroszok. (Más kérdés, hogy másban meg az amerikaiak csúsztak).

A tengely körüli forgás igazából amiatt érdekes, mert egy adott inklináció melletti pályaívet tartani egyszerűbb, mert gyakorlatilag 2D-ben kell gondolkodni. A legtöbb rakétaindítás ezért történik úgy, hogy ahogy elhagyja a padot fordul irányba, hogy utána már csak a dőlésszöget kelljen tartani. Shuttle esetén ennek több oka is volt, egyrészt mert nem esett teljesen egybe a tömegközéppont vonalával a tolóerő vektora (de pl. egy Atlas V-411-nél is ez van, ahol 1 booster van), emiatt fordították mindig úgy, hogy az orbiter legyen alul - miután a megfelelő inkinációhoz tartozó irányba állították a rakétát.

> Hogy az oroszok miért nem szálltak le? Mert már nem volt hírértéke, hogy másodikként leszálljanak, inkább az űrállomások felé fordultak.

Ez a második kérdés. Az amerikaiak miért nem szálltak le újra?

Bocsáss meg, de a nemzetközi űrállomáson folyamatos az emberi jelenlét. Megtörtént az első űrrepülés az űrállomásra, azóta mindig dekkol valaki arrafelé. Folyamatos emberi jelenlét.

Ha 1969-es technológiával leszállnak a Holdra, akkor 2019-es technológiával miért nem építenek csillagvizsgálókat, amivel a földi légkör problémái kiküszöbölhetőek? Rengeteg szempontból ideális hely a Hold a megfigyelésre, ráadásul a Földet is figyelhetné web-kamerákkal. Lehetne rakéták kiindulási pontja, mert a szökési sebessége kisebb...

" Az amerikaiak miért nem szálltak le újra?"

Mert minek szálltak volna le újra? Megvolt az "Első!", sikerült megelőzni a Szovjetuniót az űrversenyben. A probléma ott kezdődött, hogy az Apollo űrhajó és az LM nagyjából pont annyira volt képes, mint amit a Holdraszállásnál csináltak: leszállni, gyűjteni kis követ, picit autókázni aztán pár nap után hazajönni. Minden más komolyabb kutatási programhoz (ami igazából a politikában csekély jelentőségű) már jóval több pénz és jóval nagyobb rakéta kellett volna. Vagy sokkal több rakéta és rengeteg indítás. Voltak tervek, hogy tovább lépjenek, következő cél a Mars lett volna, más kérdés, hogy mivel a szovjetek nem tudtak hathatós választ adni a Holdraszállásra, így érdeklődés hiányában elmaradt.

Pedig ott volt a terv, hogy egy Skylabhoz hasonlóan átalakított S-IV fokozattal csináljanak a Vénusz melletti repülést, ha az oroszoknak is sikerülne a Holdraszállás, csak oda már nem egy hét az út oda-vissza, hanem 200 nap. Nem volt tapasztalat arról, hogy milyen a 200 napig az űrben lenni. Pont ezért fordult mind az USA, mind az SZU az űrállomások felé. Ezért lett a Skylab, a Shuttle+SpaceLab meg később a Project Freedom, ami az ISS-é fejlődött, illetve másik oldalon a Szajlut és az Almaz program és később a MIR. Ok, utóbbi katonai célok miatt is - aztán rájöttek, hogy olcsóbb automatizálni, miután utolérte magát az orosz ipar a mikroelektronika terén. Apropó, MIR, végén már jóformán külföldiek tartották életben a MIR-t, oroszoknak nem volt rá pénzük. Gyakorlatilag a Zarya is NASA/US tulajdon az ISS-en, mert annyira nem volt pénzük befejezni a modult, hogy az USA pénzelte az egészet jóformán. (Persze, benne volt az is, hogy nem akarták, hogy az ex-szovjet rakéta és űripari mérnökök szétszéledjenek még kevésbé baráti országokba).

Szóval ezek miatt nem mentek vissza a Holdra: politikai akarat hiánya, folytatáshoz több tapasztalat kellett az űrbéli élethez, erre az ISS jobb tesztplatform volt. Illetve ott van az, hogy egy újabb leszállásnak kevés értelme van, ahogy a Föld körüli űrrepülésnél is a következő lépés az volt, hogy legyen tartós jelenlét, úgy a Holdnál is ez a következő lépés. Csak ahhoz az Apollo korszak technológiája már kevés. Hozzáteszem, most egyébként megvan az akarat, ld. Gateway.

Egyébként az sem igaz, hogy nem mentek vissza egyáltalán, most is van aktív műhold a Hold körül (Lunar Reconnaissance Orbiter pl.), és több űreszközt is küldtek oda. Nem csak Flyby.

"akkor 2019-es technológiával miért nem építenek csillagvizsgálókat"

Egy halom űrteleszkópot építenek. Példának okáért ott a JWST. Probléma az, hogy azt is becsülték kb. $500M-ra a 90-es évek közepén, 2002-ben már $800M felett járt a büdzsé, mikor el is kezdték építeni, most ott tart a dolog, hogy drágább lesz, mint $10 milliárd dollár. Az éves magyar GDP 7%-a. Egy, azaz egyetlen egy űrteleszkóp kifejesztése, megépítése (költségek 87%), fellövése (3%) és 10 évre becsült üzemeltetése (10%). Hubble is így indult egyébként: $300M-ra becsülték, aztán lett belőle $4 milliárd.

Te meg azt kérded, hogy miért nem mennek vissza a Holdra. Azért, mert olcsóbb így jelenleg. Az Apollo program volt önmagában - mai árfolyamon - $153 milliárd dollár. Ez csak arra, hogy letegyenek 12 embert a Holdra. Ahhoz, hogy kikisérletezzenek, hogy hogyan is kellene dokkolni az űrben, milyen hatásai vannak egy-két hét után, mi a helyzet a Van Allen övvel, stb. vagy egyáltalán miylen a Hold felszíne, leszállóhelyek keresése, stb. arra önmagában elköltöttek még $160+ milliárdot. Éves magyar GDP két és félszeresét. Mindezt úgy, hogy sokaknak az egész Holdraszállás igazából egy stadionépítéssel ért fel.

"Lehetne rakéták kiindulási pontja, mert a szökési sebessége kisebb..."

Idővel ez lenne a cél, csak épp 0x00 tapasztalat van arról, hogy hogyan lehet űrben, vákuumban vagy kisebb gravitációban rakétát építeni.

Azért nem mennek szerintem a Holdra, mert fogalmuk sincs, hogy hogyan kell odajutni, sosem volt ott eddig senki.

A Kínai Népköztársaságnak rohadt presztizskérdés lenne felállítani Mao Cet Ung szobrát a Holdon, azt mégsem sikerül. Pedig buli lenne, ahogy a sok kínai ferdeszemű a Holdon csápol.
No persze nem azért nem megy, mert a kínai ipar 500 évvel az amerikai mögött kullog.

Tehát összefoglalva tök felesleges neked bármit is írni, mert tényekkel nem vagy meggyőzhető a témakörben.

Ha elmennek a Holdra újra, elhiszem, hogy lehetséges. A bizonyítás egyszerű, megismételni. Addig meg jogom van kész átverésnek hinni az egészet.

az űrállomást meg miért hiszed el? voltál fent?

Egy mérés nem mérés. Minthogy a 69-es Holdraszállás nem lett megismételve 50 év után sem, így hanyagolni lehet a dolgot.

A 69-es Holdra szállás 5x lett megismételve 1972-ig.

Ne zavard már össze a tényekkel, tisztelni kell a hitét a szent bolondoknak, vagy miafasz...

Hatszor leszálltak a Holdra, az nem volt elég? :) A hatodiknál már a közvélemény is csak legyintett, hogy már unalmas, jöjjön a Mars, vagy valami még távolabbi.

De miért olyan nehéz elhinned azt, hogy egyszerűen túl drága és fölösleges lett volna életben tartani a Holdra szálláshoz szükséges technológiát? Ha most kéne beolvasnom valamit egy CD lemezről, bajban lennék, mert nincs olvasó a gépemben, pedig ez még csak pár éves technológia. Ha floppyt kéne beolvasni, azt se tudnám hirtelen, hogy honnét szerezzek egy olvasót, vagy egyáltalán lehet-e kapni olyat még. Most vetítsd ezt át egy sok milliárd dolláros űrprojektre. Műholdat felbocsátani a világűrbe rutinfeladattá vált szinte. Emberes Holdutazás nem vált rutinfeladattá és most nem is látszódik olyan jövőkép, hogy bármikor azzá tudna válni.

Kis lépés egy embernek, semmi az emberiségnek.

Leszálltak, azt csá, ennyi. De lehet, hogy le sem szálltak. Végülis mindegy, mert a történet folytatása szempontjából irreleváns, hogy ott voltak-e vagy nem.

Ne haragudj, de hogy hinnéd el, ha megint megismételnék és - szerinted - újra felvennék az egészet egy stúdióban? Miért hinnéd el az ismétlés után, ha elsőre nem ment?:)

Illene kicsit a masik oldalt is megvizsgalni, hatha megis vannak eros bizonyitekok ;)

https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_retroreflectors_on_the_Moon
https://www.youtube.com/watch?v=VmVxSFnjYCA

Ezt meg az oroszok is meglottek ...

https://www.youtube.com/watch?v=G_YM9cCtwz4

Szoval ha jol ertem, a Bibliara nem eskudott meg, helyette inkabb eroszakhoz folyamodott, mintha takargatna valamit...

Nem azert, de ez Csab igazat bizonyitja.

---

Mindennek ket oldala van.

Esetleg felb..ta az agyat azon, hogy valaki ketsegbevonta azt, amit o az elete kockaztatasa aran megcsinalt. Valoszinuleg sokan ugyanazt tettek volna a helyeben.

Nem hinnem, hogy ez barmit bizonyit.

Tudom :) caak gondoltam ravilagitok :)

Mire a retroreflektorra? :D

Azt is csak ledobtak biztos orbitalis palyarol :)

Huh :D en hue, fat tettem a tuzre!

Amugy ha jol emlekszem ateista, es azert nem csinalta, de fixme.

En ugy tudom, hogy mar nem eloszor zaklatta.

Mondjuk emberunk orult:
In July 2009, Sibrel, who at the time was working as a Nashville taxicab driver, was charged with vandalism when he jumped up and down on the hood of a car owned by a woman with whom he was having a parking dispute.

Egy csomó dolgot bizonyítékként adtok elő, ami egyáltalán nem az.

- retroflectort meglehetősen sok ország képes elhelyezni a Holdon, nem bizonyít semmit
- látni, hogy a zászló nem leng, mert nincs légkör. Földön is tudsz vákumot csinálni, nem bizonyít semmit.
- lábnyomos fényképek, bárhol készülhetnek, akár én is csinálok ha nagyon kell
- az űrhajósok könnyen mozogtak: ez is reprodukálható földi körülmények között, csak a köteleket kell eltüntetni a felvételeken
- 400 kg Hold kőzetet bármelyik űrhajó képes lehozni, de a Földön is találhatsz belőle, mert előtte is volt

Az idő folyamán egyre több bizonyító erejű kép kerül fel a netre a NASA-tól a holdraszállásról, persze egyre jobb minőségben. Hivatalos magyarázat, hogy eddig titokban tartották őket.

Viccnek tökéletes :)

Van egy olyan tanulmany, amiben leirjak, hogy tobbe kerult volna tudosok ezreit atverni mint valoban elmenni a holdra :)

Amúgy az meg elég nagy fail lenne, hogy miközben a holdraszállás minden egyes pontja működik (nem egyszer átszámolták, ma már akár játékprogramokban is leszimulálhatod, hogy hogy ment), mégis inkább kamuznak, hátha lebuknak vele, ugyanakkor elmennek a holdra és odateszik a retroflektort meg hoznak holdkőzetet, így kamuzva, hogy odatették a retroflektort, és hoztak holdkőzetet :D
Mindezt úgy, hogy titokban indtották a rakétákat, hogy senki ne tudja meg, hogy Holdra vitték a dolgokat, a kamu holdraszállások rakétáit meg az emberek előtt indították, de az meg pont nem ment a Holdra.
Ördögi terv. És majdnem sikerült is volna mindenkit átverni, ha egy ügyes hup-olvasónak nem lesz gyanús az egész :D

A rikácsoló hang idegen nyelven beszélt. Nem tudja határozottan, női vagy férfihang volt-e. Az értelmét nem tudta kivenni, de azt hiszi, hogy spanyolul beszélt az illető.
...
A rikácsoló hangról azt hiszi, hogy olasz volt. Hogy nem francia, az biztos. Azt
nem tudja, hogy férfihang volt-e. Lehetett női hang is. Nem tud olaszul.
...
A hang érdes - nem annyira rikácsoló, mint inkább érdes volt. Semmi esetre sem rikácsoló.
...
A rikácsoló hang nagyon hangos volt - sokkal hangosabb, mind a durva. Annyi bizonyos, hogy nem volt angol beszéd. Németnek hangzott. Lehet, hogy női hang volt. Nem ért németül.

(E. A. Poe: A Morgue utcai kettős gyilkosság)
Aki rikácsolt, meg nem is, franciául, olaszul és németül beszélt - az egy majom. ;)

És így tovább a laikus szkeptikusok véleménye.
Akkoriban nem léteztek megfelelő teljesítményű számítógépek, mondja egy - a sivatagban egy csomó macskával élő - volt NASA alkalmazott. Nyilvánvalóán nem ért a számítógépekhez.

Az sem probléma, hogy rádióamatőrök és amatőr csillagászok is követték az űrhajókat. Ha szkeptikus vagy, akkor csak jól nem kell őket megkérdezni.

https:/imdb.com/title/tt1034314/

Alap film. Nem csoda, hogy utálják az amcsik. ;)

IMDB szerint:
US : 5.8 pont
Non-US : 5.9 pont

Nem úgy tűnik, hogy sokkal jobban utálnák

Leszögezve, hogy az IMDB csak egy statisztika és csak egy statisztika - próbaképp:
Az elnök különgépe: 6.8/6.3. (39891/75363)
Iron Sky: 5.8/5.9 (7184/54814)

A helyzetet tovább ányalja, hogy az előbbi egyszerű akciófilm (Action, Drama, Thriller), mig az utóbbi ugyan scifi (Action, Comedy, Sci-Fi) besorolású politikai szatíra és karikatúra. Ezért aztán eleve alacsonyabb a nézettsége is. Ráadásul nem is amerikai film.

De az US/Non-US alapján az IS USA szavazatai megfelelnek kb. a magyar ötvenhatos disszidensek számának. ;-D

De ebből, amit írtál, még mindig nem derült ki, miért utálnák az amcsik :)

Láttad a filmet? :)

Persze. Többször is :)

Talán ideje lenne 50 év után megismételni egy Holdraszállást, ugyanis minden olcsóbb manapság.

Nincs hidegháború, nagyobb a föld lakossága, nagyobb GDP, ma 100$-ért jobb elektromos cuccokat kapsz, mint ami 1969-ben a csúcstechnológia volt.

Igazából minden adott ahhoz, hogy valaki ismét repüljön.

Tök jó helyzetben vagyunk, mert 10-ed áron megismételhető, ráadásul a techológia is készen áll, mindent tudunk, hogy hogyan kell csinálni...

"Nincs hidegháború"
Épp ezért minden drágább. Főleg a mérnök, aki inkább nem propagandisztikus célokat követ, hanem az ipari termelésben dolgozik. A hardverköltség elenyésző, kéne találni pártízezer mérnököt, aki inkább ezzel foglalkozik, és nem a piaci versenyben dolgozik.
Nem fogsz találni, pont azért, mert nincs ideológiai háború.
Ezért is halad lassan az Artemis program. Mert amúgy megyünk a Holdra újra.

Tudom, Columbus is felfedezte Amerikát, de senki vissza nem ment oda 50 évig, mert kurva drága lett volna ismét keresztül hajózni a fél világot. Meg felesleges is.

Ez már csak így megy a világban.

:)

> Mert amúgy megyünk a Holdra újra.

50 éve folyamatosan visszamegyünk a Holdra. Kína is, Amerika is, újabban India is.

Aztán meg influenza járvány miatt pont a cél előtt lefújják az akciót.

:)

Hadd próbáljam meg összegezni, hogyan látod Te a dolgot:
-az emberiség (több ország képviseletében) már többször járt az űrben, Földkörüli pályán, űrruhában űrsétát is tett.
-Több ország robotjai, automatái jártak már a Holdon.
-ezek részben a Holdról vissza is tértek, jelentős mennyiségű holdkőzettel.
-viszont ember még nem járt a Holdon.

Jól értem?

Üdv,
Marci

Igen.

El kellene hinnem, hogy van pénz szondát küldeni a Marsra, van pénz a Szaturnusz gyűrűit lesni, van pénz mindenhová elmenni, kivéve arra nincs, hogy embert juttass a Holdra, vagy máshova. Pedig 1969-72 között ez simán ment 6-szor is.

Folyamatosan járnak a NASA szondái mindenhol, de persze ember nélkül, mert arra nincs lóvé.

Ez egyféle magyarázat, amit vagy elhiszel, vagy nem.

Van másik lehetséges megoldása is az egyenletnek, miszerint idáig nem sikerül embert élve átjuttatni a Föld sugárzási övein. Nem azért nem mennek, mert nincs pénz, hanem mert nincs tudás. Megoldást pedig keresni sem lehet, mert kiderülne, hogy minden kamu volt 1969-ben. Tehát minden megállt 50 évvel a "Holdraszállások" után. Sem az USA, sem Kína, sem India, sem az oroszok, sem a többiek nem tudják, hogyan lehetne a Földet elhagyni és igazából gondolkozni sem lehet rajta.

Na de nem csak ez a két lehetőség van.

Ott van az, hogy lenne pénz a Holdra menni ha nagyon akarnák, de inkább értelmesebb dolgokra költik.

Vagy hogy aki eléri a Van Allen övet, azt lelövik az idegenek (ez szerintem van annyira jó, mint a tied)

https://a.te.ervelesi.hibad.hu/hamis-dilemma

Sok népmesei elem van a NASA-s "Holdraszállásban" is.

De szerencsére évente megjelennek újabb ki nem adott fényképek és forráskódok, amikkel 50 év után is szórakoztatnak minket.

:)

De még mindig nem írtál le semmi konkrétumot, hogy az "állítólagos" holdra szállás melyik része kivitelezhetetlen.

Vagy amúgy minden része rendben van, ha nagyon akarnának el is tudnának menni a Holdra, csak épp nem voltak?

Pár konkrét kérdés:

Van Allen öv:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Van_Allen_sug%C3%A1rz%C3%A1si_%C3%B6v

Ha a Van Allen-övek nem ejtenék csapdába a napszél részecskéit, akkor azokból több érné el a földfelszínt, veszélyeztetve ezzel mind az élőlényeket, mind az elektronikára épülő modern társadalmakat.

A probléma, hogy a Földről eltérített részecskék sugárzási útvonalán kell áthaladnod.

Ránézésre mekkora sugárzás-szűrésre alkalmas az alább linkelt kép:

http://paranormal.hu/wp-content/uploads/2017/03/hold-nasa.jpg

Ami még számomra érdekes, hogy hogyan landoltak ezzel a szerkezettel. Ha becsapódtak volna a Hold felszínébe, annak krátert kellett volna ütnie. Ha sugárhajtással landoltak volna a Holdon, a hajtóműből kiáramló üzemanyag kissé megdolgozta volna a Hold felszínét. Hogyan száltak le, amikor a holdjáró alatt a por érintetlennek tűnik?

A zűrhajó 606cm magas, az ember meg legyen űrruhástól 200cm.
A képen az arányuk kb. 1:1,25. Így az űrhajó jóval messzebb van, mint az ember. A kettő között meg egy dombocska. A talp és a fúvóka egyáltalán nem látszik mögötte. Ha kilátszana, akkor meg az lenne a baj. ;)
A "becsapódást" inkább nézd meg először. A zászlót alig bírták leszúrni, atombomba meg nem volt náluk. Tehát kráter sem lett. Ha megnézed a fenti filmet, akkor láthatod a port is.
Kiegészítésképp utánanézhetnél mekkora toló(fékező)erőre volt szükség.

Biztosan jó dolog szkeptikusnak lenni, de az igazi szakembert az teszi, ha a konkurrecia termékét jobban ismeri. ;) Valószínűleg minden kérdést feltettek már az elmúlt 50 évbe. Ha vallási vagy laposföldhívői minőségben kételkedsz az más. Ellenkező esetben ismerd meg a hivatalos választ és próbáld megcáfolni. Aztán majd jól megkeressük annak a cáfolatát is. ;)

Nem győztél meg, mert megnéztem a filmet és a porban gázoltak. Azzal igazolták magukat, hogy a cipőjük által felvert por magasabbra repül, mint a Földön. Na meg a lábnyomukat sem légkalapáccsal csinálták. Nagy baromság azt gondolni, hogy a Holdon nincs por, kemény minden.

Új kép, a kérdés ugyanaz:
https://pulispace.444.hu/assets/sites/32/2014/09/apollo-14_lm-760x765.jpg

Látszanak a lábnyomok, nem látszik a leszállás helye. Miért nem verte fel a port a leszálló holdkomp?

Felverte. Miért ne verte volna fel? Csak épp elült a por, pont a Holdon sokkal-sokkal hamarabb elül, hiszen nincs szél, ami vinné. Nem úgy működik a Holdon a pornak a szállása, mint a Földön, ott nincs légkör.
Azonnal lezuhan. Amint kikapcsolták a hajtóművet, a por azonnal elült. Tudod, a Holdon nem úgy száll ám a por, mint a Földön. Épp ezért nem is értem, miért azt vizsgálod, hogy miért nem úgy néz ki a Hold pora, mint a földi. Hát pont azért, mert nem földi! Nem fog úgy viselkedni a Holdon a por, mint a Földön. Pont azért nem, mert nem a Földön van.

Hát, azt várná az ember, hogy a holdkomp alatt minden üres. A hajtómű elfúj mindent, kopasz sziklára ül le a komp.

Azt várom, hogy egy darab lábnyom nincs az űrhajó körül, mert a por eltűnt a landolás miatt. Nem lehet ugyanolyan a holdkomp alatt és mellett semmi.

Hogy mit várna az ember, azt nem tudom, de a holdporról (és annak tulajdonságairól) elég sok infót találsz, lehet hogy ezeket az ötleteléseket ott kellene kezdened, hogy ezeket elolvasod.

Neked meg Kaysing-et kellene olvasnod, nem a kisujjamból szopom ki én sem az állításokat. Már ha a laposföldön kívül egyéb elméletekre is nyitott vagy.

Kaysing történetesen a rakétameghajtásoknál dolgozott és az egyik észrevétele a hiányzó por (a landolás port ver fel, ami kirakódik mindenre). Meg még rengeteg más probléma is van.

"nem a kisujjamból szopom ki én sem az állításokat"

Nem te, ő.

Egyébként az a jó a fake moon landing elméletekben, hogy még egymásnak is ellentmondanak :)

Öröm veled vitatkozni. :)

Azért nem verődött fel a por a holdkompra, azért nem csinált krátert a hajtómű, mert Kaysing egy buzi és nem olvasta a NASA hivatalos jelentéseit.

Krátert akkora tolóerővel mint egy kisautó (csak jobbab szét van osztva, nem négy kerékre), nem könnyű csinálni. Nekik sem sikerült.

Komplett hülye vagy. 4,932 kg holdkompból kihajolt Armstrong, fújt egy nagyot és azzal legyőzte a Hold 1.62 m/s2 gravitációját.

Nem ütött az krátert bazmeg, mer csak 5 tonnával landolt, meg egyébként is a sugárhajtóműből nem jön ki égéstermék. Vagy ha kijön, akkor simán belesimul a Hold porába.

Csak a fasz magyarok gondolták Kuwaitban, hogy égő olajkutat lehet sugárhajtóművel oltani, mer igazából lószar az egész.

A Hold bolhafing gravitációjával simán el lehet érni a szökési sebességet, a por meg azért nem verődött fel, mert ejtőernyővel landoltak.

Ha megnézed hogy landolt a holdkomp, akkor fogod látni, hogy csak a utolsó pillanatokban fordult függőlegesbe, azt meg még le is tudod szimulálni lassan egy zsebszámológépen is, hogy mekkora volt a tolóerő (nem kell, vannak erre online szimulárok, és messze nem annyi mint az olajkutakat oltó rakétahajtómű max tolóereje, amit nem tudom miért kevertél ide)
Egyébként így is kicsit lefújta egy irányba a port, de ez meg látható is pár képen.
Kráter tényleg nincs, de nem is kell lennie.

Sokat nem segítettél a megértésben. A Hold szökési sebessége 2380 m/s.

Minthogy nincs jelentős közegellenállás, azt gondolnám, hogy álló helyzetből ha elkap a Hold gravitációja, durván ugyanennyivel fogsz megérkezni is a felszínre.
Szökésnél lelassít közel állóhelyzetbe, érkezésnél meg felgyorsít, hogy elérd a felszínt.

Szóval kormányzás nélkül szerintem közel 2380 m/s (8570 km/h) sebességgel csapódnál be.

Valamit csinálni kell, nem elég kifesteni a körmeidet, az utolsó pillanatban megnyomni a gombot és landolni. Égitestről beszélünk, nem aszteroidáról.

Rosszul gondolod.

"Minthogy nincs jelentős közegellenállás, azt gondolnám, hogy álló helyzetből ha elkap a Hold gravitációja, durván ugyanennyivel fogsz megérkezni is a felszínre."

LOL, kicsit rossz a fizikai felfogásod. Igazad lenne, akkor, ha a végtelenből indulnál, 0 sebességgel és csak a Hold gravitációja hatna rád. Ekkor lenne a sebességed akkora, mint a szökési sebesség.

De a valóság nem ilyen - nem a végtelenből érkezik a holdkomp, hanem Hold körüli pályáról és nem 0 a sebessége a Holdhoz képest. A Holdhoz képesti sebessége a holdkompnak sokkal-sokkal kisebb volt, mint a szökési sebesség.

Szerintem itt az az alapvető probléma, hogy nem érted az orbitális mechanikát. Landoláskor neked két dolgot kell legyőznöd: egyrészt a keringési sebességed le kell redukálni nullára. Ez egy alacsony Hold körüli pálya esetén olyan 1600 méter/sec. Ha ezt leredukálod nullára, akkor a Hold felszínéhez képest egy helyben fogsz állni és csak a gravitáció fog hatni rád. Na de az nem konstans 1.62 m/s sebességgel gyorsít, hiszen a gravitáció fordítottan arányos a távolsággal, ráadásul négyzetesen. Az 1,62 m/s az a felszínen van. 90 km-es magasságban jóval kisebb.

Ezért van az, hogy amikor fellőnek egy rakétát, gyakorlatilag ahogy elhagyja a padot, egyből elkezdik dönteni, 20-30 km után meg jóformán már inkább inkább halad oldalra, semmint felfele. Pont azért, mert nem a gravitációt kell legyúzniük, hanem oldalirányú sebességet gyűjteni. Méghozzá elég sokat, 7800 m/s-t egy alacsony Föld körüli pályához. Ráadásul induláskor egy többszáz tonnás szerkezettel. (Plusz ugye ott az atmoszféra is).

Másrészt picit úgy érzem, hogy kevered a tömeg és a súly fogalmát. Lehet, hogy az LM kb. 5000 kg tömegű volt, viszont a súlya nem ugyanaz. Az a Földön ~50000 N, Holdon már csak 8100 N súlyú.

Szóval felszálláskor is a 2380 m/s-ből 1620 m/s oldalirányú gyorsulás volt, a többi a gravitáció legyőzése. Egyébként a visszatérő egység ~2,5 tonna volt, igaz teletankolva 4700 kg körül mozgott.

Ne zavarjon, hogy ez nem sugárhajtómű, hanem rakétahajtómű. :)

És hiába ~5 tonna a Holdkomp, ha hozzáveszed azt, hogy hatoda a gravitáció, máris olyan, mintha egy 820 kg-s szerkezetet landolnál a Földon. Miért akarod sokadjára is a földi körülményeket alkalmazni a Holdon?

Veled viszont, sajnos, nem öröm vitatkozni. Ugyanis, csak arra reagálsz, amire kényelmesnek tűnik...

Üdv,
Marci

Meg ha már por, itt meg lehet nézni mennyire másképp viselkedik a holdpor, alacsony gravitációban, atmoszféra nélkül. https://www.youtube.com/watch?v=8lERB9BPzC4
illetve a holdpor fel is van töldődve ezért a más működés.

https://www.youtube.com/watch?v=Yb2YuC7UbwI

A vákum sokmindent megváltoztat.

Nem azért, de nekem az általad linkelt képen az LM körül - és úgy mindenütt - szürkés, alatta kissé sárgás a Hold: https://pulispace.444.hu/assets/sites/32/2014/09/apollo-14_lm-760x765.jpg

Mert az űrben máshogy működik egy hajtúmű, mint vákuumban. Légkörben az a jó, hogy ha a hajtóműből kiáramló égéstermék a hajtómű peremével egy vonalban egyenesen halad, mert így tudja a legnagyobb nyomást kifejteni előre. Azonban vákuumban gyakorlatilag ahogy elhagyja a hajtóművet egyből elkezd oldalirányba is terjedni és egy 180 fokos körívben mindenfele. Ezért van az, hogy kisebb fúvócsövet használnak légkörben, mint űrben. Nézd meg pl. a Falcon 9-t. Első fokozatán van 9 hajtómű, a második fokozatán egy. De annak az egynek a fúvócsöve akkora kb. mint az egész rakéta: https://external-preview.redd.it/AJTKrBYPWvz-es3BQYfmOhiqpFl72jFH-IUBGRT43LM.png?width=1024&auto=webp&s=e857dd012855d65e389c2b444c9231b9dab64c83

Szóval a Holdon beindított hajtómű nem nyíl egyenesen a felszínt fogja célozni, hanem nagoyn sok égéstermék oldalra is távozni fog, ahol már az üres vákuum van és nem fog port arrébb söpörni vagy az expanzió miatt jóval kevesebbet már.

Egyébként ezt a jelenséget, hogy hogyan változik az égéstermék kiáramlása az űrben ezt gyakorlatilag bármelyik videón végigkövetheted: lehet látni, hogy ameddig a Földhöz közel van, addig az égéstermék egy egyenes, oárhuzamos formában távozik, utána meg szétnyílik, mint a tavirózsa. Falcon 9-os startoknál ez nagyon szépen látszik.

Ha megnézted a filmet, azon nagyon jól látszik a leszállás előtti pillanatokban (meg mondják is), hogy jól felverik a port. A fizika meg egy olyan ravasz dolog, hogy jól megtréfálja azokat, akik nem értik vagy figyelmen kívül hagyják. ;) Pl. a Támad a Mars (azt hiszem) filmben, amikor az idegenek halálsugarat bocsátanak az Empire State Building tetejébe, és a lángok lemennek a földig, majd végig az utcákon, nos azt először nem tudták felvenni. Sajnos a Földön van gravitáció, levegő, meg felhajtóerő. Így a lángok soha nem mennek vízszintesen, csak fölfelé. Ezért aztán kénytelenek voltak a makettet függőlegesre állítani. Így a felvételt 90 fokkal elforgatva már úgy látszik, mintha vízszintesen mennének a lángok, amik a felvételkor függőlegesen emelkedtek.

Ezzel szemben a holdon csak gravitáció van, de nincs levegő és ezért felhajtóerő sincs. A földnek ütköző forró gázsugár nem fog felfelé emelkedni (mint az atombomba gombafelhője, ami viszi magával a port is), csak oldalra megy. A felszálló por meg légellenállás híján szabadon esik. (Meg is csinálták a toll és kalapács ejtést.)

A holdkomp oldalazva szállt le, miközben fokozatosan csökkentették a magasságot és a vízszintes sebességet. Az utóbb linkelt képen látszik egy bot szerű ojjektum, ami az egyk talpból áll felfelé. Mivel vizuális észlelésre nem volt lehetőség, ez a botocska érzékelte, hogy már majdnem talajt fogtak. Ekkor hajtómű ki, és a rugólábakra lehuppantak. Közben a por oldalra el. ;)

A holdkomp leszálláskor nem egy gázsugáron üldögél, hanem Newton (?) szerint az F=-ma képlet szerint van közel egyensúlyban. Azaz mh*gh=-mü*a, ahol
- mh a holdkomp tömege
- gh a Hold gravitációja
- mü az időegység alatt távozó üzemanyag tömege
- a az üzemanyag gyorsulása - ti. hevesen ég, ezért gyorsul és távozik. ;)
Ha egy ilyen gázsugarat függőlegesen ráfújsz mondjuk a sivatag homokjára, akkor kráter keletkezik. Szerinted 1 másodperc alatt hány méter mély lesz ez a kráter? (és nem ücsörgött ott két másodpercig, meg még a hajtómű is ki volt már kapcsolva.)
Segítek: fent van a képlet. Ha feltételezzük, hogy a kiáramló gáz átadja a az összes mozgási energiáját a pornak (közben 0 térfogatúvá tömörödik és megáll ;), miközben a por oldalra távozik), akkor a "kráter" a holdkomp alatt 16cm mély - a négy láb által határolt négyzetben.
Ugye, ez nem hatalmas sebességű meteorbecsapódás krátere, a perem sem borotvaéles, de mégis 1,2 tonna porról van szó. Ha a számítás közben feltételezett marhaság igaz lenne, még akkor is, pont úgy nem fogod észrevenni a néhány százalék lejtésű sekély gödröt, mint az előző képen a sokkal magasabb dombot.

A számításhoz ezt az oldalt használtam: https://hu.wikipedia.org/wiki/Holdkomp
Ugyan nagyokat kerekítettem, meg közelítettem...
A holdkomp tömege 15t-8t üzemanyag, a holdpor sűrűsége 3t/köbméter, a gravitáció 9,81/6 (mittudomén pontosan).

Meggyőzni nem akarlak. Előzőleg is csak annyit kértem, hogy először nézz utána néhány dolognak, és azokat cáfold meg! A dolgok nem bonyolultak. Az előző képhez egy aránypár felállítása szükséges. A fenti számításhoz elég a 2. gimnáziumi fizika.

Az angol irodalomból szerzett végzettség után már akadt olyan pánikbeteg, aki kijelentette, hogy az akkori számítógépekkel nem lehetett a Holdra szállni. (Bill Kaysing) Én meg több mint 40 éve foglalkozok hardverrel és számítástechnikával, és mégsem győzött meg. :(

> A földnek ütköző forró gázsugár nem fog felfelé emelkedni

Hülyeség fizikuskám. Vákumban nem létezik a lendület? Középiskolában tanultunk arról, hogy vákumban a labda tovább pattog, mint levegőn.

Visszapattan a forró gázsugár az impulzusmegmaradás tétele miatt.

Próbáld meg már az értő olvasás elvét követni. :-D

De ideírom mégegyszer:
1. Világosan leírtam, hogy a felhajtóerő hiányában a meleg gáz nem emelkedik felfelé.
2. Kifejezetten azért, hogy minél jobban érezd magad, szabtam egy abszurd feltételt:
A pornak ütköző gáz sebessége nullára csökken, és a térfogata 0 lesz.
Tettem ezt azért, hogy a porba ütköző gáz átadhassa az összes mozgási energiáját a pornak. Így aztán még több port tud mozgatni, mint a valóságban történt.

Ám legyen igazad, de ezzel csak magad alatt vágtad a fát. Ekkor már:
1) Jóval kevesebb por fog mozogni, tehát még kisebb lesz a kráter.
2) A visszapattanó (?) gáz kicsit emel is az űrhajón, így még kevesebb kell belőle.

Bárhogyan erőlködsz, az a kráter egyre kisebb lesz. :)

Kijön a meleg gáz a sugárhajtóműből 2000 km/h sebességgel, a felszínről vagy visszacsapódik durván -2000 km/h sebességgel, vagy elnyelődik és hővé alakul.

Tegyük fel, hogy a hajtómű lefelé néz, mivel a gravitáció ellen szeretnél küzdeni.

Landolásnál a hajtómű alatti talajt 2000 km/h sebességű gázzal bombázod, ezzel éred el, hogy az űrhajó magasan marad (impulzus megmaradás).

Mi történik a porral az űrhajó alatt? Részecskeáramlás indul meg, rohadt nagy port ver fel az egész, az űrhajó alól kikotródik a könnyen mozgó por, megmarad a kemény kő, amiről már 100%-ban visszacsapódnak a gázrészecskék.

A por az űrhajó alól az űrhajó mellé kerül, gyűrűt alkotva.

Van róla felvétel: https://youtu.be/sTBIr65cL_E

Üdv,
Marci

Mondanám, hogy kijön a meleg gáz a seggedből, de fingod sincs a fizikáról, ezért semmi ilyet nem mondok! ;)

Mielőtt akár egy betűt leírnál, próbálj meg egy kicsit tanulni.
Először Newton törvényeit.
Ezen belül a A dinamika alapegyenlete: F=ma.

Egy rakéta légüres és gravitáció mentes térben is tud gyorsulni és lassulni. Mindez az erő(k), a gyorsulás és a tömeg függvénye. (Olvasható: egy sorral feljebb.) Ebből adódóan nem a légüres térnek támaszkodó vagy csapódó gázsugár hajtja, hanem a hatás-ellenhatás törvénye szerint fog mozogni.

Ha már ennyire impulzusozol, akkor a Holdnak csapódó gáz impulzusnának egy részét nem veszi át a a Hold? (aminek a tömege: 7,349*10^22kg)
Ha a gáz impulzusa m*v, akkor visszacsapódás után -m*v lesz. Vajon honnan jön az a végtelen erő és energia, ami a v sebességű m tömegű gázt 0 idő alatt -v sebességre gyorsítja? (Képlet még mindig fent.)

Szerintem vagy Newton, vagy Te hülye vagy a fizikához. Nem is tudom, mi lenne a dilemma megoldása. :-D

Mi történik a porral az űrhajó alatt? Részecskeáramlás indul meg, rohadt nagy port ver fel az egész ...
Ebben tökéletesen igazad van. Feljebb leírtam egy durva közelítő számítást a "rohadt nagy por" mennyiségének meghatározására. És az jött ki, hogy a rohadt nagy por hiánya aprócska "krátert" fog eredményezni. Felhívom a figyelmedet, hogy a számítás durva elhanyagolásokat és peremfeltételeket tartalmaz. Ebből következően a valóságban az eredménynél jóval kevesebb por fog elszállni.

A mindenféle zagyvaság helyett bizonyítsd be, hogy hibásan számoltam! Mondjuk 1,2 tonna por helyett 50 tonna száll el, és az így keletkezett kráterből ki sem látszik a holdkomp.

A számításból ki ne hagyd az RLC köröket okostojás. Oszd még az észt kérlek!

Vezesd le, hogy miért lesz több por a holdkomp alatt, meg hogyan mozdította ki az Apollo a Holdat a pályájáról, meg hogy a NASA is bizonyította, hogy holdraszállás óta megváltozott a keringés síkja.

Hajbólok a rettentő sok agysejted előtt, oszd még az észt, kérlek fizikuskám.

Miért lesz több por a holdkomp alatt? Minél?
Eredetileg mennyi volt? Szerinted mennyinek kellett volna maradni?

Az, hogy maximum mennyivel lehet kevesebb, azt ott fent kiszámoltam. Nem mutattál olyan számítást, ami megcáfolta volna. Ettől kezdve még a bátyád sem erősebb nálam. ;)

Ha hiszel az impulzus megmaradásában (bár nem tudod mi az), akkor kiszámolhatod a Hold impulzusának megvátozását. Ha hited szerint 2380m/s sebességgel becsapódott a 7,349*10^22kg tömegű Holdba a 15000kg kezdősúlyú holdkomp, annak megváltozott a sebessége 4,86*10^-16 m/s értékkel. Hát ezért nem az árnyékos oldalon szálltak le. Mert abban az esetben a Holdat a Földnek lökte volna, és 3,08*10^26 év múlva a Földre zuhant volna. Valójában ennél lényegesen gyorsabban, mert közben gyorsult volna. :-D
Ebből is látszik, milyen gondosan tervezte a NASA a missziót.

Két dolgot nem veszel figyelembe: egyik, hogy az űrhajónak jóval több odlalazó mozgást kellett legyőznie, mint lefele, emiatt nem teljesen függőlegesen haladt, csak a legvégén. Másik, hogy az űrhajó alja és a talaj között vákuum volt. Emiatt nem egyeenesen lefele fog haladni a gáz, hanem jó része oldalra. Ami megint csak kisebb krátert eredményez.

Marhaság, a gáz az nem test, nem pattan vissza.

Tudod mitől van zárt térben a gázoknak nyomása?

Középiskolában úgy tanultuk, hogy minél többet ütköznek a gázrészecskék az edény falához, annál magasabb nyomás alakul ki.

A gáz molekula: ütközik és visszapattan, ez házilag pumpával tesztelhető is: befogod a szelepet pumpálás közben és érzed a nyomást.

:)

A gázok nyomásának ehhez semmi köze.

Azért a 100 km/h szél odébb tud engem fújni a Balaton parton, pedig többet nyomok, mint a Holdon a porszemcsék.

Azért, mert az a 100km/h-s szél nagyon nagy légtömegre igaz - hatalmas a lendülete is a gáznak.

A sebességnek meg a nyomásnak önmagában semmi köze egymáshoz - nagyon fontos tényező még a harmadik szereplő, az anyagmennyiség.

Kismennyiségű, nagy sebességű gáznak elenyésző a nyomása nagyon nagy mennyiségű, kis sebességű gázhoz képest.

Nagyon fura fizikai képed van a világról, jó lenne, ha egy kicsit átgondolnád a dolgokat.

Kismennyiségű anyaggal a büdös életben nem fogsz 5 tonnás űrhajót kormányozni 1.62m/s2 gravitáció ellenében.

Hajszárítóval a Holdon sem fogsz gépkocsit odébbtolni.

Dehogynem, ha nagy a sebessége.

"Hajszárítóval a Holdon sem fogsz gépkocsit odébbtolni."
Mive a hajszárítónak kéne bemeneti levegő is, az meg a Holdon nincs.

Mondom, nagyon fura a fizikai képed. Meg kell érteni, hogy a fontos fizikai fogalom a lendület, erő, energia, azaz a tömeg/sebesség/gyorsulás együttesen, nem pedig a tömeg és a sebesség külön-külön.

Azért fénysebességgel még nem tudunk részecskéket lövöldözni.

A Holdraszálláshoz nem is kell.

Számoljunk: tegyük fel, hogy az utolsó pillanatban szeretnénk kormányozni.

A szökési sebesség 2380 m/s, tehát a teljes út alatt ennyivel gyorsít be a Hold, ha nem fékezel semmit.

Szórjunk ki 10 kg "üzemanyag" részecskét:

5000 kg * 2380 m/s = 10 kg * X m/s.

Abban az esetben, ha 10 kg üzemanyaggal akarunk fékezni nullára, 1190000 m/s-mal kell őket kilőni. Jól hangzik, nem?

Persze folyamatosan is lehet szórni leszállásnál a részecskéket, de a hajó egy mérhető része az út végére eltűnik.

"A szökési sebesség 2380 m/s, tehát a teljes út alatt ennyivel gyorsít be a Hold, ha nem fékezel semmit."
Igen, ha a végtelenből indulunk.

"tegyük fel, hogy az utolsó pillanatban szeretnénk kormányozni."
Gondolom ez alatt azt érted, hogy a Hold felszínéhez közel vagyunk, és nem a végtelenben.

Na, ez a kettő dolog ellentmond egymásnak, innentől kezdve a számolásod nem ér semmit.

Még mindig: a holdkomp nem a végtelenben, hanem Hold körüli pályáról, és a Holdhoz képest nem 0 kezdősebességgel mozgott. Így teljesen irreleváns, hogy mennyi a szökési sebesség. Az nem irreleváns, hogy mennyi a nehézségi gyorsulás.

Pontosan miért?

A végtelenből (ahol a hold gravitációja már elenyésző) indulunk 0 sebességgel, a felszínre megérkezünk 2380 m/s-sel.

Itt lefékezzük az űrhajót nullára azzal, hogy egy 10 kg-os üzemanyag darabot kilövünk belőle.

Mi a gond a számítással?

A holdkomp nem a végtelenből indult, hanem Hold körüli pályáról.
A Hold gravitációja még a Földön sem elenyésző, elvégre az hozza létre az árapály jelenséget.

Ha megnyugtat eloszthatod kettővel a számítást. Az ár-apály leginkább a vízen alakul ki, a sivatag homokja kevésbé vándorol, meg a Somogyi dombság sem megy odébb.
A víz elég könnyen elmozdul már kis gravitációra is.

Ha kételkednél, nézd meg a fotót a Földtől 400 km-re a Nemzetközi Űrállomáson:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikrogravit%C3%A1ci%C3%B3#/media/F%C3%A1jl:Foale_ZeroG.jpg

Nem fog a kolléga hirtelen becsapódni, szóval kisebb "fékezőerő" is elég neki a gravitáció legyőzésére.

Miért kéne fénysebességgel részecskéket lövöldözni?

Van a Holdnak gravitációja. Mai cikk:

https://www.origo.hu/tudomany/20190807-elolenyek-ezrei-arasztottak-el-a-hold-felszinet-urszonda-vitte-oda-oket.html

Az izraeli szonda hajtóműve 14km-re a Holdtól kikapcsolt, a szonda becsapódott a Holdba és megsemmisült.

Emlékszem, apukám amikor a holdraszállásról mesélt, azt mondta, hogy annyira nincs ott gravitáció, hogy ha felugrasz lehet, hogy el is hagyod a Hold felszínét, vagy jónéhány km-re érsz vissza. Ezt adták elő akkoriban a lakosságnak, ez látszik a holdraszállás felvételein is. Egy kis parfümöt kiszórsz, azt már el is érted a szökési sebességet...

A Földön a közegellenállás jelentősen le tud lassítani, meg el is tud égetni. Hiába ugrasz ki 1 km magasról, nem fogsz a végtelenségig gyorsulni.

A Holdon nincs közegellenállás, bár a gravitáció hatodakkora. Kell kakaó a fékezéshez, kevesebb, de nem nulla.

E percben, itt a Földön is sugárözönben élünk. Az, hogy a minket érző sugárzás mennyire káros, az a sugárzás intenzitásától, meg a kitettség idejétől is függ.
A Van Allen sugárzási övezetekben valóban jóval nagyobb a nagyenergiájú töltött részecskék (protonok és elektronok) intenzitása.
Az Apollo űrhajósok mintegy fél órán át voltak kitéve erősebb sugárzásnak, amiről be is számoltak ("hullócsillagokat" láttak). Komolyabb napviharok esetén Földközeli küldetések űrhajósai is hasonló tapasztalatokat szereztek.
Mivel a dózis az az intenzitással meg a besugárzás idejével is lineárisan nő, egy Földközeli, de jóval hosszabb űrsiklós küldetés ideje alatt hasonló mértékű dózis érte az űrhajósokat, mint egy holdutazás alatt - a mérések szerint.

Üdv,
Marci

Pedig a probléma megoldása csak egy klikkre volt:

"The Apollo missions marked the first event where humans traveled through the Van Allen belts, which was one of several radiation hazards known by mission planners. The astronauts had low exposure in the Van Allen belts due to the short period of time spent flying through them. Apollo flight trajectories bypassed the inner belts completely, passing through the thinner areas of the outer belts."

Viszont sem a Gemini-11 űrhajósait, sem a szovjet Zond-5 teknőseit nem nyírta ki a sugárzás a Van Allen övben.

Persze, sejtem a válaszokat. A Gemini-11 is hazugság volt. Meg nem ment olyan magasra. A Zond-5 nem létezett. Vagy létezett, a teknősök megdöglöttek, a szovjetek meg inkább elvesztették a hidegháborút, de nem buktatták le az amerikaiak hazugságát - betyárbecsületből. Ugye?

Kíváncsi vagyok, honnan tudták az amerikaiak, hogy a Van Allen övön élő ember nem jut túl? Meg se próbálták? Vagy megpróbálták és meghaltak az űrhajósaik, de eltitkolták? És miért titkolták el azt és az Apollo-1 tragédiáját miért nem?
És az Apollo-13 összes ügyes-bajos problémáját előre megforgatókönyvírták és leszimulálták a világnak (persze csak szűk körben tudtak a csalásról), hogy aztán a világ élőben kövesse a kamut? Vajon az irányítóközpontban dolgozók is benne voltak?

Üdv,
Marci

Van egy rossz hírem! Manapság már olyan fejlett a cgi meg a gugliszemüveg, hogy már a Holdra lépő űrhajós sem fogja elhinni. A kör bezárult, a kígyó a farkába harapott! ;)

Kína épp egy picivel több, mint fél éve tette le a második landolószondáját és roverét a Holdra. további tervek vannak a 2020-as évekre szondákra, valamint annak vizsgálatára, hogy menynire bányászható a Hold. 2030-as évekre vannak kutatások, fejlesztések, hogy emberrel landoljanak a Holdon, viszont nem csak zászlótűzés, hanem hosszabb távra, bázisépítéssel.

Kimondtad a kulcsszot: szerinted.

Pontosan. Nem tudom a dolgot bizonyítani. Nekem a Holdraszállás kamunak tűnik.

Sem a mellette, sem az ellene szóló érvek nem meggyőzőek. Inkább arra húzok, hogy kamuztak.

Nem muszáj az életben mindent elhinni, amit a tankönyvek leírnak. Rohadt irritáló, amikor a 3. osztályos gyermek erről tanul a suliban, ilyenkor elmondom neki, hogy akár kamu is lehet. Persze joga van az ellenkezőjét is elhinni.

Szerintem nem voltak képesek egy alumínium dobozban átjutni élve a Van Allen sugárzási övön.

És minvan, ha a Van Allen öv a kamu? Látod, hogy van? Ott voltál, megmérted?

sot, mi van, ha a hold is kamu es a vilaghatalmak akarjak elhitetni, hogy nem egy kupolara festett abra?

Valójában a Föld is lapos és a Balaton sem létezik.

De a Föld laposságát a nemlétező Balatonnál lehet lézeres méréssel bizonyítani - ami meg persze kvantummechanika nélkül nem is működne.

"The Apollo missions marked the first event where humans traveled through the Van Allen belts, which was one of several radiation hazards known by mission planners.[32] The astronauts had low exposure in the Van Allen belts due to the short period of time spent flying through them. Apollo flight trajectories bypassed the inner belts completely, passing through the thinner areas of the outer belts.[25][33]

Astronauts' overall exposure was actually dominated by solar particles once outside Earth's magnetic field. The total radiation received by the astronauts varied from mission to mission but was measured to be between 0.16 and 1.14 rads (1.6 and 11.4 mGy), much less than the standard of 5 rem (50 mSv) per year set by the United States Atomic Energy Commission for people who work with radioactivity."

Tudod, a sugárzás nem olyan, mint a vírusfertőzés, hogy egyszer elkapod, aztán fertőz, hanem ameddig ki vagy téve neki fertőz, aztán utána marad a roncsolt állapot. Ez a Csernobil című sorozattal kapcsolatos topicokban több soron ki lett tárgyalva. Ugyanolyan, mintha tűzbe tennéd a kezed: ameddig ott van éget, ha elveszed onnan meszűnik a hatása.

Felteszek egy másik kérdést: mikrometeoritok.

> Estimates of the daily influx of extraterrestrial material entering the Earth's atmosphere range between 5 and 300 tonnes.

Naponta 5-300 tonna éri el a Földet, a légkörbe jutva elégnek. A Holdnak nincs légköre, ezek a meteoritok csillapítás nélkül csapódnak a Hold felszínébe, sőt a Hold gravitációja még gyorsítja is őket.

Az űrhajósokon lévő szkafander képes-e mondjuk diónyi köveket semlegesíteni? Ránézésre nem úgy tűnnek a szkafanderek, hogy puskagolyó sebességű meteorzáportól bárkit megvédjenek.

Az EVA soran az urben tartozkodo ISS szemelyzetet se vedi meg, ok is ugyanakkora veszelynek vannak kiteve.

Az megvan, hogy mikrometeorit alatt gyakorlatilag porszem méretű dolgokat értünk? Tehát úgy max 2 mm-ig? Nyilván, ha egy diónyi méretű kődarab eltalál téged kellően nagy sebességgel, akkor kb. mindegy, hogy mi van. Visoznt az űr bazi nagy és a Hold sem kicsi egy asztronautához képest. Gyakorlatilag nagyobb eséllyel fogsz jégesőbe keveredni a Földön, mint diónyi méretű mikrometeorittal.

Ezzel az erővel műholdat meg űrállomást sem lehetne üzemeltetni az űrben...

Bónusz, Holdnak hatoda a gravitációja, mint a Földnek.

A Föld felülete kb. 510072000km². A rosszabbik esetet véve, és 300 tonnát ezzel osztva azt kapjuk, hogy egy négyzetméterre kb. 0.59µg-nyi földön kívüli anyag jut naponta. A cseljabinszki meteor becsült mérete és tömege (17m átmérő és 10000 tonna) alapján a sűrűsége kb. 3.9g/cm³ lehetett. Ugyanilyen anyagú, 3cm átmérőjű gömb formájú meteorit tömege kb. 55g lenne. Ekkora tömegű földönkívüli anyag kb. 94km²-re jut.
Röviden: elhanyagolhatónak tűnik annak az esélye, hogy egy űrhajóst eltaláljon egy dió méretű meteorit.

Ez az egyik vállalható kockázat szkafanderes missziók során. Többek közt ezért szoktak legalább kettesével ilyen missziókra menni, hogy ha az egyik űrhajóssal történne valami (pl. kilyukad egy meteorittól a ruhája) akkor a társa tudjon neki segíteni.

Amugy igy hirtelen eszembe jutott az Apollo-1 elegett legenysege.
Akik nyilvan a kamu holdraszallas miatt haltak meg... :)))

Amugy Csab faszsaga saxus kivalo hozzaszolasa miatt megerte. Koszi.

"Technológiailag a ruszkik vezettek"
LOL, dehogy.
Volt nekik 2-3 propaganda repülésük, de nem voltak meg a lehetőségeik egy jól végiggondolt Hold-programhoz.

A Voszhod program 2 propagandarepülést élt meg, pedig a feladata az lett volna, ami a Gemininek: előkészíteni a rendes Hold-program műveleteit. Hosszú EVA, munkavégzéssel; stationkeeping; docking. De nem csinálták meg, mert nem tudták megcsinálni. Az analóg vezérlésű űrhajók erre képtelenek voltak.
Az N1-L3 Hold-rakétájuk felszállni sem tudott, 4 fellövésből 4 sikertelen. A Saturn V minden fellövése sikeres volt.
A Szojuz 7K-LOK űrhajó, amivel a Holdra mentek volna, 3 ember nélküli repülést ért meg, az elsőt 1970-ben, jóval az amerikaiak után.

Nagyon szépen beszoptad a szovjet propagandarepülések elsőségeit, és azt hiszed, hogy technológiai előnyök volt. Az amerikaiak a jól bevált lassan járj, tovább érsz módszert használták a "propaganda first" helyett, és bejött.

Megfelelő filmesekkel az oroszoknak is ment volna. :)

Tehát azt elhiszed, hogy a szovjet kommunista állam technikailag előrébb volt, mint a világ technológiailag és gazdaságilag legfejlettebb állama, de azt nem, hogy meg is tudták csinálni a Holdra szállást. Elég jól nyalod be a szovjet propagandát, szép.

Az USA ipara, vicces. A polcok tömkelege a Tesco-ban az USA termékeivel van tele, nem?

Hollywood, fegyverkereskedelem, pénzügy, informatika, azt ennyi. Úgy hasít az amerikai ipar, hogy a nép még Trump-ot is megválasztja elnöknek...

"A polcok tömkelege a Tesco-ban az USA termékeivel van tele, nem?"

Mond csak, melyik országból származik a számítógéped alkatrészeinek tervezése és K+F része? Vagy Elbrusról írsz?

Most azt akarod mondani, hogy az oroszok technológiai hátrányban voltak filmezés terén, miközben végig nyerték az űrversenyt?

Egyébként érdekes kérdés, hogy ha most tennének le embert a Holdra azt miért hinnéd el jobban, mint a 69-es Holdraszállást.

Mert most nem nyomja el senki a szkeptikusokat, és egyből cáfolhatnák, hogy Kubrick vette fel!!!!444!4!44!négy

Dehogy, ezert vonult vissza Lucas a Star Wars-tol, hogy valami nagyra tudjon koncentralni :D
Biztos mar keszul az uj holdraszallos film :)

Az oka az, hogy nincs annyi propagandaértéke, mint amennyibe kerül. Egyszer lehet csak elsőnek lenni a Holdon.

Simán anyagi okai vannak. Gazdaságosan bányászni nem tudják még a Holdat, politikai nyeresége meg már nincsen. Az akkori technológia meg már az enyészetté vált, rég nyugdíjasok (ill. elhunytak), akik értenek hozzá. Kifejleszteni ismét egy rakás technológiát a mai követelményeknek megfelelően meg költséges móka. Szvsz akkor lesz legközelebb emberes Holdra szállás, ha az csak amolyan köztes állomás lesz egy távolabbi cél felé. Egyébként meg inkább azt várom, hogy az aszteroida-bányászat indul be, és pár évtized múlva olyan hétköznapi lesz, hogy egy cég az űrbe megy bányászni, mint ma az, hogy egy távközlési műholdat állítanak pályára.

bocs, de LOL

sub

Egyebkent azt hittem, mar fent vannak. Valamikor volt Stackoverflow-n egy kerdes, hogy hogy szamolt valamilyen trigonometrikus fuggvenyt, es valaki eloszedte az asm kodot. Ugy emlekeztem, az GH-rol volt.

--
When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Több éve fenn vannak. Viszont most van kerek évforduló alkalmából aktualitása.

--
trey @ gépház

A Github-on az elso commit a repo-ban 2014-es.

Igen, ez lehetett az a kerdes.

--
When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Igen, fent voltak.
Redditen mazsolaztak is gyongyszemeket, pl. ezt:
https://github.com/chrislgarry/Apollo-11/blob/27e2acf88a6345e2b1064c8b006a154363937050/Luminary099/LUNAR_LANDING_GUIDANCE_EQUATIONS.agc#L179

Meg az issue-k kozott is vannak jok:
https://github.com/chrislgarry/Apollo-11/issues?utf8=%E2%9C%93&q=label%3A%22Type%3A+Humour%22+

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Köszi a megosztást, tetszett :-) egy jó előadást nagyon szívesen meghallgatnék a működéséről.

Köszönöm!

"NASA fejlesztő bevallotta, hogy feltöltött a felhőbe Apollo-11 kódokat, mielőtt elment volna a konkurenciához"

[Feliratkozás]

ha lett volna akkor python, tuti felrobbannak

------------------------
uint8_t *data; // tipussal megszorozzuk az adatot. wtf?

A python nem para, probalj meg magyaritott Excell alapon raketat iranyitani, na azon en nem szeretnek utazni... :-)

... akkor még kellett volna írni egy python interpretert, ami elfér pár kByte-ba... meg kellett volna még egy OS-t írni, amin fut a python interpreter... szintén pár kByte-ba
... akkor nem a rakéták túlmelegedése miatt robbant volna fel, hanem processzor túlmelegedés általi hő miatt :D

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

nekem 8k ramba és 64k flashbe kell cuccot írni. agyonvernének ha mondanam hogy nagyobb proci kell. :D játék ez piton. még a szintaktikája is olvashatlatan. már ha ez is olyan.
------------------------
uint8_t *data; // tipussal megszorozzuk az adatot. wtf?

Nyilván nem Pythonban írnám egy űrhajó vezérlőszoftverét, hiszen ott minden plusz erőforrás nagyon-nagyon sokba kerül. Hogy kinek milyen szintaktika számít olvashatónak, az elég szubjektív, nekem a Python a kompakt, jól átlátható kategóriába esik.

A kód minősége független a nyelvtől (sőt, alacsonyabb szintű nyelvekben könnyebb hibázni):

Bár az Európai Unió Repülésbiztonsági Hivatala (EASA) már két éve figyelmeztetést adott ki emiatt, vannak olyan [Airbus] A350 modellek, amelyet mind a mai napig 149 óránként muszáj újraindítani egy régóta ismert szoftverhiba miatt. Az EASA mától érvényes, frissített direktívája szerint a hivatal azért tartja szükségesnek ezen A350-esek szoftverrendszerének rendszeres ki- és bekapcsolását, hogy
“megelőzzék bizonyos repülési rendszerek és funkciók teljes vagy részleges elvesztését”.

2015-ben a 787 Dreamlinerek szoftvereiben történt memóriatúlcsordulás, ami miatt a repülő generátorai egyszerűen kikapcsoltak 248 napnyi folyamatos bekapcsolt állapot után.

forrás

On June 4, 1996 an unmanned Ariane 5 rocket launched by the European Space Agency exploded just forty seconds after its lift-off from Kourou, French Guiana. The rocket was on its first voyage, after a decade of development costing $7 billion. The destroyed rocket and its cargo were valued at $500 million. A board of inquiry investigated the causes of the explosion and in two weeks issued a report. It turned out that the cause of the failure was a software error in the inertial reference system. Specifically a 64 bit floating point number relating to the horizontal velocity of the rocket with respect to the platform was converted to a 16 bit signed integer. The number was larger than 32,767, the largest integer storeable in a 16 bit signed integer, and thus the conversion failed.

forrás

Az Ariane 5-ben ráadásul az a szép, hogy ráadásul egy olyan részben keletkezett az exception, ami a repülés annak szakaszában már nem is kellett volna, hogy fusson, az Ariane 4-en egy időzítő automatikusan leállította azt a szakaszt, csak az Ariane 5 gyorsabban emelkedett, mint az Ariane 4, így annál túl tudott csordulni, szemben az Ariane 4-en, aminek esélye nem volt elérnie azt a magasságot. Ja és persze, hogy ha szimplán ignorálta volna az Exceptiont a szoftver, akkor vígan pályára állt volna.

És mi köze az Ariane 4-hez az Ariane 5-nek, mikor egy korábbi tapasztalatok alapján eléggé from scratch tervezett rakéta volt? Mondván, hogy szoftvert írni bonyolult és az Ada nyelv sem ment mindentől, gondolták, újrahasznosítják az Ariane 4 szoftveréből azt, amit lehet, merthogy "már tesztelt, bizonyított élesben".

Eléggé gyorsan átfut a kamuholdraszállás hívők ötletein, de kiindulásnak jó: https://www.youtube.com/watch?v=afbSsMTbaEU

Pár kérdés a filmmel kapcsolatban:

- a Van Allen öv sugárzása nem okozott problémát, mert rövid ideig voltak ott, a teljes út 8 nap volt. Csernobilban tovább voltak?
- a C betű a másolaton látszik, az eredetin nem. Hát igen, lehet vitatkozni, hogy melyik az eredeti, melyik az utólag feldolgozott.
- nem látszanak a csillagok az expozíció miatt, mert egymást fotózták. Szelfizni mentek a Holdra, a Holdról a csillagos ég nem ért meg egy rozzant fotót sem. Végülis kit érdekel, hogyan néznek ki a csillagok a Holdon...
- lehetetlen a homok felverődését Földi körülmények között reprodukálni. A filmen látottak alapján a por felverődése nem tűnik nagyon eltérőnek a Földihez képest. Ezerféleképpen manipulálhatóak a földi körülmények (pl. felhajtóerő)

"- a Van Allen öv sugárzása nem okozott problémát, mert rövid ideig voltak ott, a teljes út 8 nap volt. Csernobilban tovább voltak?"

Melyik részét nem érted az áthaladtak és az ott voltak egy folyamatosan sugárzó anyag mellett?

"a Holdról a csillagos ég nem ért meg egy rozzant fotót sem."

Miután a Holdat mentek oda vizsgálni, miért pazarolják a filmet arra, amit Föld körül is meg tudnak vizsgálni?

"mert egymást fotózták. "

Nem egymást, a tájat, Földet, elhelyezett tárgyakat, stb.

"A filmen látottak alapján a por felverődése nem tűnik nagyon eltérőnek a Földihez képest. "

Légellenállást leszámítva ugyanazok az erők hatnak a felrúgott porra ott is, azaz a gravitáció. Más kérdés, hogy a hatoda. Nekem azért úgy tűnik, hogy a Földön picit gyorsabban esnek le a dolgok, mint a Holdon. Ugyanitt a tollas kísérlet.

Egyébként nagyon kényelmesen nem igazán reagáltál fenntebb olyan apróságokra, hogy hogy működik a fizika az űrben.

De mindegy is. Igazából nem az észérveiddel vitázunk itt, hanem a hiteddel. Azzal meg minek.

Hagyd el, hát nem érted?
Azok az ostoba hollywoodi srácok elfelejtették a csillagokat az égről, ahogy az összes filmben is szokták. Ja, nem. Ott épp úgy ragyognak, ahogy a valóságban sose.

Üdv,
Marci

> Melyik részét nem érted az áthaladtak és az ott voltak egy folyamatosan sugárzó anyag mellett?

Nincs érdemleges különbség a kettő között. Az egyik a reaktortérbe, a másik a Van Allen övbe ment be.
Egyik sem életvitelszerűen tartózkodott ott.

A kapott dózis között lehet különbség, de f@szság az, hogy "ó csak 8 napot voltak sugárzásban a fiúk, az nem ártalmas..."

"de f@szság az, hogy "ó csak 8 napot voltak sugárzásban a fiúk, az nem ártalmas...""

Pedig... Nem mindegy, hogy mondjuk két órán ázol a 40°C-os vízben vagy hozzáérsz egy rövid időre a 80°C-os vízhez. Ugyanilyen a sugárzás. Ameddig ér, ér, akkora "erővel", amekkorával. Ha már nem ér, nincs továbi ionizáló hatása.

Hiába szeded össze a Van Allen övben egy év alatt a halálos dózis 5x-ösét, ha ahhoz 10 hétig az övben kellene tartózkodni. Bónusz: a Van Allen övnek a leginkább "töltött" részét elkerülték.