[Livecast] 30 éves a World Wide Web!

 ( trey | 2019. március 12., kedd - 9:40 )

Az ünnepség élőben követhető: web30.web.cern.ch

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Tökéletes példája annak, hogy minden alapkutatásra adott forint csak kidobott pénz!!!44négynégy

Mit adott ugyan a világnak az internet 30 év alatt? Tonnaszámra macskás dzsifeket, spam-et, meg egymás fénysebességű 24/7 anyázását. Tökéletesen meglenne nélküle az emberiség.

Meg ha már CERN és a nehézion-fizikusok. 70 év alatt sikerült néhány sárba vájt gyűrűvel bebizonyítani, hogy létezik a Higgs-bozon. És akkor mi van? Olcsóbb lett tőle a kenyér? Nem! Inkább sokkal drágább! Születik tőle több gyerek? Nem hinném. És még egyesek úgy érzik, hogy nem kellene beszántani és besózni az egészet?

Én úgy tudom, ezen alapkutatások során fejlesztett eszközöknek köszönhető pl a CT/PET/MR. Ha mást nem is tettek volna le az asztalra, már ezek miatt megérte. A Webes részre egyetértek, úgy te se írhattál volna hülyeségeket :) (meg lehet én is értelmesebb dolgokkal foglalkoznék)

Az internet akár még arra is jó lehet, hogy az ember utánanézzen az irónia fogalmának. ;-)

Feltehetően itt nem forintról, hanem svájci frankról van szó. Kíváncsi lennék, hogy ezen kutatások eredményessége, az itthoniak forintra, az ottaniak svájci frankra vetítve hogyan nézne ki.

Egyébként Magyarország tagja a CERN-nek.

https://en.wikipedia.org/wiki/CERN#Participation_and_funding

--
trey @ gépház

Ennyire nem ment át az irónia? :) Csak kínomban Hiénát, a magyar alapkutatás legnagyobb önkéntes ellenzőjét trollkodtam egy kicsit, szó szerint a blogjából másoltam be a dőlt betűs mondatot.

Jól tudom, hogy hazánk is tagja a CERN-nek. Sokkal-sokkal nagyobb mértékben tudományosan, mint anyagilag. Ha jó idő van és elmegyek egyet sétálni a környéken, akkor egyik irányba belebotlok egy épületet, ahol van egy-egy magyar kutatócsoport szinte az összes CERN-es kísérlethez. A főigazgatónk szobája mellett meg lóg a falon egy nagy TV, ami a gyorsítógyűrű aktuális állapotát mutatja. A másik irányban meg a Wigner Adatközpont van, ahol egy Tier 0-ás CERN-es szerverpark üzemel.

A CERN-es kutatások hasznosságára szerencsére elég könnyű aktuális példát hozni. Kb. az összes modern orvosi képalkotó eszköznek van valamennyire köze az ott folyó kutatásokhoz, sokszor épp a nagyenergiás kutatásokon edződött kutatók dolgoznak ezeken a fejlesztéseken. A CERN-ben kifejlesztett nyílt forrású szoftvereket meg nagy örömmel használja az ipar is (pl. dózisok számolására különféle anyagokban).

Most, hogy kvázi meg akarják szüntetni a hazai alapkutatás jelentős részét, ezekből a jó dolgokból is ki fogunk maradni idővel.

De, átjött. Pontosan értettem, hogy mit szerettél volna. :)

--
trey @ gépház

Egy főre jutó támogatásban megelőzzük Szerbiát, Bulgáriát és (valszeg) Romániát!! :D A V4 sereghajtója..

Software is like sex, it's better with a penguin. :D (r)(tm)(c) آكوش

Értem az iróniát, nagyon jó hozzászólás : ) Az alapkutatás szerintem is rendkívül fontos, mert a tudománynak köszönhetünk mindent, amit elértünk.

Vannak gyönyörű atombombáink, amiket GPS és hasonlók segítségével milliméteres precizitással tudunk a célpontba eljuttatni, és milliókat megölni velük. A tankok és repülőgépek sosem voltak ennyire hatékonyak, utóbbiakat már távolról is lehet irányítani vagy teljesen robotizáltan tudnak menni ölni. Ahol csak lehet, harci gázokat vetnek be, amelyek szétégetik az emberek tüdejét, belső szerveit, így nagyon jó elrettentő erejük van.

Egyre többen allergiásak az olyan alapdolgokra, mint a gabonák fehérjéi, a tojás, a tej, dió- és mogyorófélék, bizonyos húsok, zöldségek és gyümölcsök.

Az autók (és egyéb járművek) kipufogógázai felelősek többek között a globális felmelegedés egy részéért, a helyi lakosok életét zavaró tömegturizmusért, évente többtízmillió ember légzésszervi problémákból eredő haláláért.

Rendkívül sokat tudunk a fekete lyukakról, távoli csillagrendszerekről, exobolygókról, jártunk a Holdon, a Marsra készülünk települni, a Nagy Hadronütköztetőkben mindenféle új részecskéket fedezünk fel.

Szerencsére olyan alapdolgokról nem tudunk semmit - azon kívül, hogy adottak -, mint a gondolkodás, az intuíció és a kreativitás forrása, a memória és az álmok, az élet és annak a keletkezése.

A nagy tudós, Hawking szerint száz éven belül a Föld lakhatatlan lesz. Nagy tudósaink, mint az Einstein, Teller Ede, Szilárd Leó, Neumann János és társaik fantasztikus tömeggyilkos fegyverek kifejlesztésében vettek részt és segédkeztek vagy motiváltak.

A tudománynak köszönhetően mára ismeretlen fogalom az éhezés, a túlóra, eltüntek az olyan betegségek, mint a megfázás, az influenza, a rák. Minden ember méltóságteljes életet tud élni. Ételeink mentesek a mérgektől.

Ha adódnak is problémák, azt még több tudománnyal tudjuk megoldani. Ezért szükséges, hogy alapkutatásokra és a tudományra arányaiban sokkal többet kell költenünk.

Nagyon szép animációkat tudunk csinálni. A modern Skype-ban már egy i5-ös processzortól felfelé nem lagol a helyesírásellenőrző gépelés közben. Ez jó motiváció a gyors hardverek fejlesztéséhez.

Egyrészt nagyon egyetértek, másrészt pedig a klasszikus késes példa azért ül, miszerint nem a kés a hibás azért, hogy kenyeret szelsz vele, vagy a szomszéd hátába vágod. A rendelkezésre álló tudásunkkal mindazok a célok jórészt elérhetőek lennének már ma is, amiket irónikusan taglalsz. A gond a gazdasági berendezkedéssel van, ahol a tudás, de különösen az általad felsorolt emberi és életminőségi értékek mélyen alá vannak rendelve a pénznek.

A legszomorúbb ebben az, hogy az emberek és sajnos az írástudók jó része is boldogan és elvtelenül élvezi a "technika vívmányait", a túlfogyasztást, az eldobhatós, cserélgethetős világot. Ez nem a tudomány hibája. A tudomány az emberi kíváncsiság eredménye, és ragyogóan meglenne szinte pénz nélkül. (Tudom ez meredek, de a gondolkodás és információcsere nem pénz kérdése, még akkor is ha bizonyos kísérletek és berendezések pénzbe kerülnek. Ha ezeket az emberiség közösen finanszírozná, és a tudás mindenkié lenne, akkor arányaiban a tudományos kutatás borzasztóan olcsó lenne.) A pénz ahhoz kell, hogy a tudományt a gazdaság szolgálatába állítsuk. És már adódik is, hogy honnan lesz erre pénz, és kié lesz az eredmény, és az mire lesz használva ...