MINIX 3.3.0

 ( trey | 2014. szeptember 16., kedd - 21:40 )

Andrew S. Tanenbaum bejelentette a MINIX 3.3.0-s "stable" kiadását.

Új funkciók:

  • The first release with ARM support, three Beagle targets are supported
  • Experimental USB support for the Beaglebones (hubs & mass storage)
  • Cross-compiling for both ARM and x86 - the buildsystem is very portable

Fejlesztések:

  • Big source code cleanup - cleaner C types in messages, improved NetBSD compatibility, all minix-specific code moved to a top-level minix/ folder
  • Updated packages overall - a big set is built now; and they are dynamically linked now
  • Improved driver modularity

[ kiadási megjegyzések | letöltés ]

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Van egyáltalán desktop ami erre épül?
---
Bill Gates a sátán, a Microsoft pedig az apokalipszis egyik lovasa...
Amíg a test renyhe, az elme dolgozik...

Persze. 2015-re várom a Minix desktop évét.

+1

Lesz ilyen? Keresgettem gugliban és nem találtam erre utaló jelet
---
Bill Gates a sátán, a Microsoft pedig az apokalipszis egyik lovasa...
Amíg a test renyhe, az elme dolgozik...

Pont tegnap toltottem le a 3.2.1-et es telepitettem VM-ekre. Ha ezt tudom, akkor varhattam volna meg egy napot ezzel. :D

Nem az a lényeg mennyire használható desktopknak vagy servernek.
A tanulás a lényeg. A hozzá tartozó könyvet imádom. Rengeteget tanunltam az oprendszerekról. Programozásról a minix forráskódját elmezgetve. Mert a minixnek a forrás a lényege. Nem is az, hogy létezik belőle binary.

Redben, nem akarok vitatkozni, nincs is hozzá elég ismeretem, de egy kérdés felmerült bennem amire valószínűleg számomra kielégítően tudod a választ.
A Linux forráskódja is szabadon elérhető, ráadásul ez elterjedt és a mindennapi használatra is alkalmas. Akkor miért jobb tanulásra a Minix forráskódja? (Mondom nem vita, csak egy kérdés.)
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Nem vagyok a téma szakértője (szintén), de pl a sorok számát tekintve tuti átláthatóbb/egységesebb a linux. Fixme de a monolitikus kervelt is egyszerűbb felépítésűnek gondolom.
-
Groovy funkcionális eszközök

Most trollkodsz?

Nezd meg a Linux kernel kodjat, borzaszto. Dokumentacio - a driverek mukodeserol - tobbnyire nincs. Igy eselytelen megerteni mit, miert csinal. Gyakorlatilag eleg kevesen nezik at a kodot. Nehany drivert a ceg fejlesztoin kivul senki sem nezi, erti meg. Csak belenyomjak a kodot, azt kesz.

Csináltad is, vagy csak ezt hallottad?

Azon kívül, hogy nem vagyok meggyőződve a hozzászólásod igazság tartalmáról, az alap felvetés hibás: aki oprendszert akar tanulni, az nem az emulex driver kódját kell megértse, hanem az ütemezőét, a virtuális memória kezelőét, meg a többi core rendszerét.

Azt, hogy te mit hiszel, az engem nem erdekel. De nyugodtan nezz csak utana. Ez valahogy nem sikerult. Ertem en, ez csak azert van mert valaki a tokeletes Linux-rol nem jot irt.

"ütemezőét, a virtuális memória kezelőét, meg a többi core rendszerét"
Hat ehhez meg sok szerencset, ha a Linux kernelben akarod ezt tanulmanyozni.

Ilyen az, amikor a funkcionális diszlexia keveredik a másokra kivetített frusztrációval. Akarsz róla beszélni, vagy nekifutsz még egyszer, hogy megértsd, mit írtam?

Bár a dokumentálás nem követelmény, a drivereknek azért van egy de facto standardja, aminek meg kell felelnie, hogy az adott alrendszer karbantartója beengedje.

Erről olyan cégek tudnának mesélni mint az Intel, Broadcom vagy a Marvell. Nem kevés driverük tengődött a vanillán kívül, én meg nem keveset kínlódtam azzal, hogy fordítgassam őket különböző rendszerekhez.

Persze rá lehet mondani a Linux standardokra hogy foshalom, de azt nem, hogy kontroll nélküli foshalom.

A minix még a relatíve átlátható kaliber. A Linux kernelt szerintem az egész planétán mindössze néhányan látják át _teljesen_.

Gyors gugli után az első felsorolási pont igazol is (részben): http://www.minix3.org/other/reliability.html
------------------------
Everyone is a winner*

Kezdő szinten jobb, a hozzá tartozó könyv sokat segít, mivel oktatási céllal íródott. Később aztán jó lehet a Linux is, ha már valaki jobban benne van a témában.

Összegezve: A Minix kisebb, egyszerűbb és van a Minix forráskódra hivatkozó tankönyv.
Ez elég nyomós érv. Csak ugye az elméletet aztán át kell ültetni a gyakorlatba. A Linux kód tanulmányozása esetén ez a jelentős lépés kimaradt volna, vagy sokkal egyszerűbb lett volna, de ha a Linux ennyivel összetettebb, nehezebben átlátható, akkor a Minix-en kell megtanulni az elveket!

--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Értem én, hogy a Minix célja az oktatás, de azért mégis többet várnék.

Szerintem a mikrokernel hívei adósak egy igazi proof of concept megoldással. Mondjuk egy gép terve hiába nagyon szép elméletben, meg rajzon, ha aztán kiderül, hogy nem lehet legyártani, vagy nem működik. Ugyanez a helyzet a programokkal is. Én kívülállóként kiváncsi volnék, milyen eredményre jutnak.

Minixes élményeim:
1) régen: Natív Minix telepítés. Kívülről sshfs-sel akartam nézelődni rajta, determinisztikusan lefagyott. No nem a mikrokernel (amiről ugyebár tudjuk, hogy atombiztos), hanem a körülötte ügyködő szerverek, de az is elég, hogy resetelni kelljen a gépet.

2) kevésbé régen: Qemu telepítés. Nincs pthread. A CCC lefordul, de érthetetlenül lassú. Először nem is értettem, hogy mi van, azt hittem le van fagyva, de nem, csak lassú. Kiderült, hogy a memóriakezelő rendszer (malloc, free) a hibás. Írtam egy saját memóriakezelőt, azzal valamennyire ment.

3) most: Jó gondolat, hogy áttértek a NetBSD pkgsrc-re, most viszont nem találom, hogy melyik csomagból lesz cc, gcc, c++, g++ parancsom. Gyanúm szerint még mindig nincs pthread.

Közben telnek az évek, unalmas.
--
ulysses.co.hu

"Szerintem a mikrokernel hívei adósak egy igazi proof of concept megoldással."

Én nem értek hozzá meg hívő sem vagyok, de pl QNX-re épülő motyók, Symbian? Vagy ezek nem számítanak? Meg van ilyen is, hogy (se)L4. (Meg hibrid motyók, ilyen jelentéktelenek, mint a Tru64, meg XNU, WinNT, BeOS, OS2...).

Az, hogy mi terjedt el és mi az épeszű, nem feltétlen esik egybe nem csak az oprendszereknél.

Hát ez az. Hogy számítanak-e, és ha igen, pozitív vagy negatív értelemben? Tehát hiányzik az igazi proof of concept megoldás.
--
ulysses.co.hu

Én csak azt látom, hogy ahol a security fontos, ott ezek (is) ketyegnek. Nem tudom, hogy csak ezért-e, nem értek hozzá.

azert nem olyan jo az a tankonyv sem :-)

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

Esetleg tudsz jobbat, ami mondjuk a Linux-ot alapul véve oktat?
Nem kötözködöm, érdeklődöm.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Hahó!

Tán valami ilyesmire gondoltál? (Bár ez inkább a FreeBSD megértésében tud igen sokat segíteni.)

G.
P.S. Szvsz a Minix-ről szóló könyv jó.
============================================
"Share what you know. Learn what you don't."

Robert Love: linux kernel development

http://www.cs.bham.ac.uk/~exr/lectures/opsys/10_11/lectures/os-dev.pdf

Writing a Simple Operating System from Scratch by Nick Blundell

Az első negyedórában:

# mc
# ldd bash 
bash:
        -lterminfo.1 => /usr/lib/libterminfo.so.1
        -lc.12 => /usr/lib/libc.so.12
        -lintl.8 => /usr/pkg/lib/libintl.so.8
**Pth** SCHEDULER INTERNAL ERROR: no more thread(s) available to schedule!?!?
[1]   Abort trap (core dumped) mc
# 

Az baromi jó lehet, ha a mikrokernel sosem száll el, de a használhatósághoz az is kéne, hogy a szerverek is működjenek.

--
ulysses.co.hu