Mini lézergravírozó két rossz DVD íróból, egy Raspberry Pi-ból és 2000 forintnyi további alkatrészből

Hardver

Egyesek szerint a Raspberry Pi semmire sem való, pedig csak a képzeletükkel van baj. Ügyes és kreatív emberek számtalan érdekes dolgot készítettek már az apró gép felhasználásával. Xiang Zhai egyike azoknak az embereknek, akik szeretnek hackelni. Xiang szétkapott két rossz DVD írót, fogott egy Raspbian-t futtató Raspberry Pi-t, rendelt az eBay-ről kevesebb mint 10 dollárnyi alkatrészt és összeállított egy lézergravírozót.

Tapasztalatlanok ne kezdjenek el össze-vissza lézerkardozni lézerdiódákkal! Maradandó szemkárosodást okozhat, ha valaki nem tudja, hogy mit csinál!

Raspberry Pi-vezérelte DIY lézergravírozó

A teljes leírás - kapcsolási rajzokkal, képekkel - megtalálható itt.

( locsemege v | 2013. 11. 29., p – 09:16 )

Az a A simplified schematics of NPN PNP H bridges című ábra sokkoló volt még akkor is, ha oda van írva a simplified szó. Arra azért jó, hogy felszálljon a füst.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A visszarugas elleni diodakat nemtom miert sporolta ki. Lehet, hogy eleg kicsi ahhoz a motor, hogy ne feltse tole a tranyokat, vagy eleg massziv tipust hasznal ahhoz, hogy kibirja.

Gondolom a GPIO vonalakkal akart sporolni, es azert koti ossze neha a tapot a folddel. Ha eleg gyorsan at tud valtani, akkor elvileg nem okoz gondot (no a fogyasztas, jobban melegszik, de kibirja).

--
Why did the chicken cross the road?
It was trying to get a signal on its iPhone 4.

A lényeg kerülte el a figyelmed: táp, emitter-bázis, bázis-emitter, föld. Szóval a két tranzistor emitter-bázisán keresztül zárja rövidre a tápot. Hab a tortán, hogy ha nem menne tönkre, akkor kinyitna mindkét tranzisztor - illetve mind a négy -, s így zárják rövidre a tápot. Értem, hogy egyszerűsített ábra, de ez azért egy picit erős.

A diódákról annyit, hogy azok sem olyanok, amik elhagyhatók. Ugyanakkora áramra kell őket méretezni, mint amekkora áramra a kapcsolótranzisztort méreteztük, hiszen az induktivitás árama folytonos időfüggvényű, így a kapcsolás pillanatában a bal- és jobboldali határértéke az áramnak ugyanakkora.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Igen, a lenyeg tenyleg elkerulte a figyelmemet. :)

Mondjuk ha kulon-kulon labra koti oket, es ezeket pwm-ezi, akkor tobb lepesben tudta volna szabalyozni a motort, es meg a pontos iranyszamitassal is kevesebbet bajlodott volna..

--
Why did the chicken cross the road?
It was trying to get a signal on its iPhone 4.

Halkan kérdezem: tudod hogyan működok a tranzisztor? Bár talán a feljebb szólókat illeti a kérdés.
Olvasni meg ilyeneket lehet: "built-in clamp diode reverse the impact of the current release inductive load it in the drive relays, DC motors, stepper motor or switch power tube use on safe and reliable"
Az áramköben meg ttl szintű driver is van. Ha meg 5V-os mosfet van benne, akkor tényleg így néz ki a kapcsolás. Ha tranzisztor, akkor "nem pont így" vannak kötve a bázisok, de a jobb leültethetőség miatt tényleg így állnak.

Hardware fejlesztő vagyok, így lehet, elfelejtettem, mi az a tranzisztor. ;)

Nekem a rajzzal volt bajom. Értem én, hogy amit megvalósított, az működik jól, ám éppen azért, mert nem az került megvalósításra, mint ami a rajzon van. A rajzon hiányoznak a diódák, de ami igazán durva, az az, hogy az összekötött bázisok révén az alsó és felső tranzisztorok sorbakötött emitter-bázis diódái rövidre zárják a tápot. Ha túlélné, akkor is telítésig vezérlődnének a tranzisztorok, amiből megint csak az jönne ki, hogy rövidre zárják a tápot, hiszen egyszerre nyit ki az alsó és felső tranzisztor, miközben ezek egyikének mindig kikapcsolt állapotban kellene lennie. Én ezt kifogásoltam.

Ha egyszerűsített rajzot rajzolnak, tegyék azt például kapcsolókkal, ahogy az eggyel fentebbi ábrán szerepel, de amikor már konkrét kapcsolási rajzot rajzolnak, akkor az ne olyan legyen, ami a bekapcsolás pillanatában megy tönkre.

A felső tranzisztor bázisán lévő legkisebb feszültség a GND-hez képest Vcc-0.7 V, míg az alsó tranzisztor bázisán lévő feszültség maximuma a GND-hez képest 0.7 V. Ez két igen eltérő potenciál, s ehhez képest össze vannak kötve, ami által meg mégis azonos potenciál. Mondhatnám, hogy akkor ez így mégis hogy.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Egyes részeket fekete dobozként is lehet venni és elnevezni, hogy mit is csinál.
Ha az ember egy teljes kapcsolási rajzot oszt meg, ami úgy hibás, akkor sok embernek szerez majd kellemetlen élményeket, akik meg akarják valósítani. Kivéve aki azonnal levágja, hogy így nagyon nem fog stimmelni a dolog.

Hát ez az. A kapcsolós vázlatrajz, amin a működési elvet lehet magyarázni illetve megérteni, még jó. Utána nem kellett volna valósághűnek tűnő, ám teljesen hibás rajzrészlettel terhelni senkit. Vagy legyen valóságos és jó, vagy elég a magyarázó vázlat. Nem értem, a második, tranzisztorokból rajzolt ábrával mi volt a szerző célja.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Én is az voltam. :))) Meg internetem is van. Épp ezért. A negatívum a többi hozzászólóra is irányult.
Odafönn az az idézet a L9110S angol nyelvű adatlapjából származik. Mielőtt hozzászólnék valamihez, megnézem miről írnak. Megnéztem más hbridge csippet is, amelyikben pwm, referencia és fet is van. Úgylátszik a gyártók is hülyék az elektronikához, mert az adatlapon lóg a fetek gate elektródája. Következésképp a olyan áramkört árulnak, amely nem is működhet. Vagy pedig a ez a simplified is a lényeget mutatja meg a valós, működő áramkör nélkül.
A pontatlan rajz csak annyit mutatott meg, hogy pontosan kettő bemenete van az áramkörnek és a vázolt módon állnak benne a tranzisztorok. Ettől kezdve felesleges volt a diódákat keresni...
No, most well, vagy nemwell?

Én még mindig a diódák hiányán akadtam fenn kevésbé. Az összekötött bázisokról hogyan vélekedsz, miközben az egyik tranzisztor emittere +Vcc-n, a másiké pedig GND-n van? Tudom, Vcc = 1 V esetén működhet.

De mondom, ha az a cél, amiről beszélsz, rajzoljanak dobozokat, benne kapcsolókat. Ha fejben megengedjük, hogy egy tranzisztor emitter-bázis diódáján akár tápfeszültség is legyen, akkor miért ne gondoljam, hogy bármelyik dióda magára vesz nyitóirányban bármekkora feszültséget? Mert akkor minek rajzolunk le bármit?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Egy szóval sem mondtam, hogy így jó a kapcsolás.
Inkább bakinak tartanám, elvégre a kapcsolás (no, nem ez) a valóságban működik. A srác nem épített semmi ilyet, hanem logikai szintekkel vezérelt modult vásárolt és csavarozott. Aztán lerajzolt egy marhaságot.
A való világban minden rajz lehet sajtóhibás. Egyszer gondolkodtam egy csomót azon, hogy nyitott kollektorral meghajtott fet mitől fog bekapcsolni. - Hát attól, ha berakom a rajzról hiányzó felhúzó ellenállást. Ez egy Siliconix katalógusban szereplő állítólag működő kapcsolás volt. A sajtóhiba indulatosan fogalmazva elvi hiba is lehet. :)

Nem tudom hol látod, minden esetre elég gyengék lehetnek elektronikából.
Én internet rádió vevőt akarok majd csinálni belőle, ha lesz, egyikből meg asztali gépet :)
Internetrádióhoz még dokumentációt is találtam, nekem meg bőven jó lesz, ha egy rack dobozba bekerül a többi eszközöm közé.
Mellesleg "analóg" érzete lesz :)
Még azon is gondolkoztam, hogy tényleg analógabb legyen, hogy elektroncsövekből csinálok utána egy fokozatot.

Nem tudom hol látod, minden esetre elég gyengék lehetnek elektronikából.
Én internet rádió vevőt akarok majd csinálni belőle, ha lesz, egyikből meg asztali gépet :)
Internetrádióhoz még dokumentációt is találtam, nekem meg bőven jó lesz, ha egy rack dobozba bekerül a többi eszközöm közé.
Mellesleg "analóg" érzete lesz :)
Még azon is gondolkoztam, hogy tényleg analógabb legyen, hogy elektroncsövekből csinálok utána egy fokozatot.

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2013. 11. 29., p – 12:35 )

Régen én is azt mondta, hogy a sok haszontalan hobbiproject miatt a PI nem egy olyan, amibe befektetnék, de ebben látok fantáziát. Milyen jó kis kulcstartókat lehetne gravírozni a családnak.

Igazából nem értem itt miért a raspberry pi van kiemelve, egy laptopra vagy PC-re is lehetne kötni az egészet, vagy nem? Sokkal érdekesebb hogy csinált pár dvd íróból egy lézergravírozót... nekem nem egyértelmű ebből miért jó az, hogy pont egy raspberry-re kötötte a rendszert, talán így hordozhatóbb az egész emiatt, vagy?

A laptopodon nincs gpio port. Persze "hídként" kismillió hardver szerepelhetne, pl. gyakorlatilag bármelyik arduino, beagleboard, OpenWrt router, stb.
Ez az arc épp az RPi-t választotta, aminek a fentiekkel szemben azért megvan az az előnye, hogy kicsit talán kényelmesebb programozni, meg ha kell és a munkafolyamat minden lépéséhez szükséges szoftver telepítve van rá, akár még önállóan is működhet.

Azért jogos a hozzászólás.
A RASPI rendelkezik ugyan gpioval, linuxszal (hmm, így írjuk?), aztán feltaláltuk a spanyolviaszkot.
Biztosan a fiatalok jogait korlátozza az a tény, hogy már nincs priterport a modernebb gépeken/laptopokon. (Tabletekről nem is beszélve!)
Tények:
Tekintettel a gravírozás sebességére, a motorok mechanikus jellemzőire, a vezérlést minden bizonnyal egy 20 évvel ezelőtt 30 centbe kerülő 4bites , - na legyen 8bites - 1MHz órajelű processzorral meg lehetne oldani. A többi a linuxot meg a grafikus rész futtatja.
Jómagam olyan 25 évvel ezelőtt készítettem olyan lézervezérlő mikrogépet zsebszámológép méretben, kis kijelzővel, amely másodpercenként akár 10000 analóg koordinátát (8bit X és 8bit Y) tudott kiadni, időben 2us pontossággal. Az oldalán volt egy csatlakozó, amivel Homelab 2 géphez lehetett kötni, mint fejlesztőrendszerhez. Maga a mikrogép szoftverestől nem egészen 3 hét alatt készült el. Ha jól emlékszem itt Magyarországon a rendszer költsége kisebb volt, mint a pi-s gravírozó rendszeré.

Tehát igaz, hogy számítógéppel bármit meg lehet csinálni. A durranás az lenne, ha mindez linuxon, egy printerkábellel készült volna el.

Pluszpoén, ha meg már pontos időzítés is számít, akkor egyenesen alkalmatlan a Raspi és a Linux.

Viszont azért a másik oldal is megérthető: szoftvert még mindig egyszerűbb fejleszteni, mint hardvert.

Off. "linuxszal (hmm, így írjuk?)" Szerintem igen, leszámítva, hogy a Linux tulajdonnév, így nagy L. (Idegen nyelvű szavaknál a kiejtéshez azonosul a -val/-vel rag.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Ha már off.
Egyszer megkértük a könvtáros nénit, hogy rendelje meg a "vi editor" c. könyvet. Csórikámék adhatták volna a "The vi editor" cémet is. Nem akarta, mert a könyv címe mindig nagybetűvel kezdődik. Ez a ciki a tulajdonnevekkel. UNIX alatt a rsh nem ugyanaz, mint az Rsh. A Linus tulajdonnév, ezért nagybetűvel kezdődik. Az OpenSuSe meg marha hülyén van írva.
Meg a FreeBSD, ami egy betűszó (BSD) - tehát még a magyar helyesírás szerint sem tartalmaz pontokat - a free meg egy jelző, egybeírva meg tulajdonnév. Úgy emlékszem, hogy a Linux 0.9 korában még kisbetű volt.
Ezt hívják nyevtannácinak? Bocsi, csak ha dolgoznom kéne...

Nem kettő, négy: "Software und System-Entwicklung" Ennek megfelelően (2001-ben még) SuSE Linux volt az írásmód (itt van mellettem egy 7.2-es doboz) bár pont 2001-től a Novell átnevezte a disztrót "SUSE"-ra, így, csupa nagybetűvel... Úgyhogy ha azt nézem, az OpenSuSe tényleg rosszul van írva.

Gondolom az nincs meg, hogy ez főként hobbi/oktatási eszköz. Aki egy ilyen projektet végigcsinál, az hótbiztos, hogy tanul közben. Akár a hibáiból is. Az alkatrészek fillérekbe kerülnek. Ebben főként ez a nagy szám.

Persze erre külföldön rájöttek, tonnaszám adják a gyerekek kezébe.

--
trey @ gépház

Egy mostani robogó árából 25 évvel ezelőtt egy tisztességes lakást lehetett venni Budapesten.
Ha mindenképpen hasonlítani akarsz, akkor az akkori, illetve a mostani hivatalos átlagfizetésekkel „normáld” az árakat. A Homelab 2 áráról se felejtkezz meg.

----- 

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

Akkor volt egy AT 286/8MHz (csúcsgép) félmillió , most meg egy laptop (csúcsgép) ugyanannyi.
Az említett áramkör 2000Ft, a pi megoldás meg 30000Ft körül. Akkor az utóbbi a drágább?
Az életminőség meghatározója és összehasonlítás alapja a zsemle ára és minősége, illetve a hivatalos bordélyok megléte determinálja. Ezt egy nálam jóval okosabb ember mondta - elgondolkodtató!
A Homelab 2 csak opció volt!

( kilvadi | 2013. 11. 29., p – 13:22 )

a napokban lattam hogy inkscape extensiont ami a vektorgrafikabol gcode-ot csinal es azt egy arduinoval vezerelt hasonlo hw dolgozza fel.

( buki | 2013. 11. 29., p – 14:39 )

Úgy érzem, az emberiség megtette az első lépést a Raspberry Pi alapú Halálcsillag megépítéséhez vezető úton.

---
Science for fun...

Most mond meg milyen emberek vannak! Én éppen most fogok venni a C64-emhez egy floppy emulatort, mert portolni fogjuk a játékainkat erre a 30 éves platformra (meg lehet, hogy Amigára is) és nem akarok az 1541-essel szenvedni. Mondjuk az célhardver és nem R. Pi. :)

_______________________________________________________________________

Android: https://play.google.com/store/search?q=artex+studios
iOS: http://itunes.apple.com/hu/artist/artex-studios-inc./id399983944

Mindenkinek más...
http://mattechnology.blogspot.hu/p/raspberry-pi-a1200.html
Mondjuk én a kezét törném le... :)

_______________________________________________________________________

Android: https://play.google.com/store/search?q=artex+studios
iOS: http://itunes.apple.com/hu/artist/artex-studios-inc./id399983944

Legalább akkora baromság, mint maga a Pi. Gyakorlati haszna egyiknek sincs, mégis van, aki időt áldoz az életéből rá.
Valóban lehet.

_______________________________________________________________________

Android: https://play.google.com/store/search?q=artex+studios
iOS: http://itunes.apple.com/hu/artist/artex-studios-inc./id399983944

Az Amigának van haszna, ha hasznos célokra használod...
Az Amigába épített Raspberrynek van haszna, ha hasznos célokra használod...
Stb. :)

_______________________________________________________________________

Android: https://play.google.com/store/search?q=artex+studios
iOS: http://itunes.apple.com/hu/artist/artex-studios-inc./id399983944

Akár az Amiga. A kettő együtt meg még inkább. Mint ahogyan a fenti példa is mutatja. :)

_______________________________________________________________________

Android: https://play.google.com/store/search?q=artex+studios
iOS: http://itunes.apple.com/hu/artist/artex-studios-inc./id399983944

egy, a RPi CPU-janal komolyabb kozponti egyseg kore epitett atlagtablet (mondjuk a csodas joccceges rendszerrel) pl. UAE segedelmevel jonehanyszor elmarad egy igazi Amiga teljesitmenyetol, akar mar A500-at allitva 1.2-vel - nyilvan alkalmazastol fuggoen es nyilvan koszonhetoen az emulator alatt futo operacios rendszernek is.

szoval ha altalanossagban irtad amit irtal, akkor en nem erzem annyira egyertelmunek, ismerve a cimben emlitett lap kepessegeit. max egy kifejezetten ilyen celra kihegyezett /epitett celhardver eseten elnek az ~"emulalok rajta" lehetoseggel.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

Nem értem eme nagy izgalmat. Régebben nosztalgiából szoktam PC-n VIC, WINUAE emulátoron régi programokkal játszani. Semmi problémám nem volt vele.
Sőt! Annak idején a VIC-et lefodítottam egy 74MHz-es ARM7-es processzorra is. Na jó, ennek sok értelme nem volt mert elindut ugyan rajta de rohadt lassan.

Például számtalan olyan C64 program van, ami nem, hogy a sima x64 VICE-szal nem megy, de még az erre kihegyezett x64sc-vel sem. UAE alatt is hasonló a helyzet. Teljesen igaza van Smokey2k-nek, hogy jelenleg nincsenek tökéletes emulátorok még 1GHz-es, 30-40 éves gépek - nemhogy Amiga esetén - sem.

_______________________________________________________________________

Android: https://play.google.com/store/search?q=artex+studios
iOS: http://itunes.apple.com/hu/artist/artex-studios-inc./id399983944

Mostanában a fejembe vettem, hogy a játékainkat portoljuk C64-re (és talán Amigára is), így elég rendesen beleástam magam a VICE-ba, meg úgy általában az emulátorokba. Ami most így hirtelen eszembe jut és biztosan nem ment vele az pl. a Mayhem in Monsterland, de volt még jó pár más játék és demo is. Szóval ennyit arról, hogy elég az emuláció...

_______________________________________________________________________

Android: https://play.google.com/store/search?q=artex+studios
iOS: http://itunes.apple.com/hu/artist/artex-studios-inc./id399983944

( zetetikhos | 2013. 12. 12., cs – 18:39 )

Ja, erről jut eszembe, hogy megépítettem a saját cnc-met cd-romokból, csakhogy grbl/arduino alapokon. :D

Köszönöm, fogok posztolni valamit róla, mert nagyon izgalmas (legalábbis nekem). Ami pedig a gépet illeti: egyelőre csak két tengelyt építettem bele (mert a CD steppere és mechanikája a Z-t elég nehezen vinné, noha tudom, hogy nem lehetetlen), s mert eredetileg egy mini lézergravírozót akartam csinálni (és akarok továbbra is). Komoly, az ipari kategória határát súroló cnc-routerem már van, azzal készült a kicsi váza. Amúgy GRBL hajtja a gépecskét egy Arduino Uno és két/három sparkfunos EasyDriver segítségével. Munkám szerint cnc-programozó lennék, ezért hihetetlen volt, hogy egy általam félig szemétből összeeszkabált kütyü pontosan azt csinálja, amit kell. :D
Ja, nagyon fontos megjegyeznem, hogy a gép építésének ötletét ebből a posztból merítettem. :D