Könnyed HDD vs. SSD fun Ubuntu környezetben

 ( trey | 2011. július 17., vasárnap - 15:25 )

Foglalkoztat egy ideje az SSD kérdés. Hozzájutottam egyhez, időm és kedvem is volt, így megnéztem, hogy milyen különbségek mutatkoznak egy hagyományos 2,5"-os notebook HDD és egy 2,5"-os SSD közt Ubuntu alatt. Leginkább arra voltam kíváncsi, hogy mindössze azzal, hogy a HDD-t SSD-re cserélem - de nem változtatok semmit a rendszer konfigurációján, nem tuningolok - látszik-e valami előrelépés. Nézzük:

Tesztrendszer:

  • Lenovo R400
  • Intel Core 2 Duo T6670
  • 4 GB RAM
  • Ubuntu 11.04 32 bit
  • Linux 2.6.38-10-generic-pae
  • ReiserFS

Ami a gépben változott:

HDD:

  • SAMSUNG HM160HI
  • 160GB

SSD:

  • ADATA S599
  • 64GB

A tesztek alatt a konfiguráció az adattárolót kivéve nem változott. Ugyanaz a rendszer került klónozásra az SSD meghajtóra mint ami a HDD-n található.

Boot teszt

Bootchart HDD Bootchart SSD
HDD SSD

Boot idő
Boot idők (a kisebb a jobb). Csak azzal, hogy a HDD-t SSD-re cseréltem, a boot idő ~ 114 másodpercről ~ 9 másodpercre csökkent.

Tiobench

Tiobench seq writes rate
Tiobench szekvenciális írás (a nagyobb a jobb).

Tiobench seq writes CPU
Tiobench szekvenciális írás CPU terhelés (a kisebb a jobb).

Tiobench random writes rate
Tiobench random írás (a nagyobb a jobb)

Tiobench random writes CPU
Random írás CPU terhelés (a kisebb a jobb)

A Tiobench tesztekben messze az SSD a gyorsabb. De cserébe sokkal több CPU-t is kíván.

dbench

Dbench rate
dbench rate (a nagyobb a jobb)

A győztes az SSD.

egyéb

dd rate
dd rate - 10 GB kiírása lemezre (a nagyobb a jobb)

dd sec
dd sec - kiírása lemezre (a kisebb a jobb)

rm sec
törlés - 10 GB-os fájl törlése (a kisebb a jobb)

untar sec
tar kibontása (a kisebb a jobb)

Disk Utility HDD
Disk Utility - HDD

Disk Utility HDD ro teszt
Disk Utility ro benchmark HDD

Disk utility SSD
Disk utility SSD

Disk Utility SSD ro teszt
Disk Utility ro benchmark SSD

A hevenyészett gyorsteszt összegezve:

HDD:

Előnyök:

  • olcsó
  • nagy kapacitás

Hátrányok

  • lassabb
  • jobban melegszik
  • mechanikai alkatrészek miatt sokkal sérülékenyebb

SSD:

Előnyök:

  • kevésbé érzékeny a fizikai behatásokra
  • nagyon gyors
  • alig melegszik

Hátrányok

  • drágább a HDD-nél
  • méretben lemarad a HDD-től

Az SSD tényleg gyors. Szinte fizikai fájdalom volt visszaváltani a HDD-re. Az tisztán látszik, hogy az SSD mindenféle tuningolás nélkül is messze a HDD felett teljesít.

Azt hiszem, hogy itt az ideje beszerezni a notebookomba egy SSD meghajtót! A sebességkülönbség inkább bónusz, de leginkább a mozgó alkatrészek hiánya miatt.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

A képek megtekintéséhez be kell jelentkezni...
SSD hátránya még: rövidebb élettartam.

Engem ez a kérdés olyan tekintetben foglalkoztat, hogy átlagos notebook felhasználás mellett ez valóban igaz-e. Nem vagyok benne biztos.

--
trey @ gépház

Átlag felhasználás mellett szerintem sem kell félni, hogy 3 nap alatt szétmegy egy SSD. Én is pont notiba nézem és elsősorban a melegedés nélküli működés, valamint picit hosszabb aksi idő miatt.

Most lehet, hogy hülyeséget beszélek, javítsatok nyugodtan.
Úgy tudtam eddig, hogy a memóriakártyák, hasonló technológiával működnek.
Nekem volt sok éve egy 128 megás mmc kártyám amit a telefonomban (9210 nokia) használtam elég masszívan három évig. Értsd: törlés/írás minden nap sokszor. Három év után után read only-vá vált, rengeteg hibával, pl. lett rajta egy fake három GB-os olvashatatlan folder. Ok fejlődött a technika, de egy swap partíció gondolom jobban terheli.
Attól még szerintem is ez a jövő háttértára, és remélem a magas kereslet nagyobb kínálatot hoz, jóval alacsonyabb árakkal.
--
AGA@
Clyde Radcliffe Exterminates All the Unfriendly Repulsive Earth-Ridden Slime

A technológia csak majdnem ugyanaz. Minden flash eszközön van valamilyen absztrakciós réteg (ld. FTL, ami megoldja a flash szektorok és blokkok egyenletes terhelését. Na már most, ha veszel egy bármilyen SD kártyát, és írási teszteket végzel rajta, akkor azt fogod látni, hogy az első pár megabájton sokkal lassabb az írás, mint bárhol máshol. Nem tudom biztosan, mi lehet az oka, de az a gyanúm, hogy az a bizonyos FTL csak ezen az első pár megabájton működik rendesen, mert a gyártó úgy készül, hogy ott lesz a FAT, és úgyis csak az íródik sűrűn. Ha ezek után nem FAT16-ot teszel rá, hanem bármilyen más fájlrendszert, vagy megpartícionálod az SD kártyát, akkor technológiától függően kb. 1000-100000 írás után tönkre fogod vágni.
Az SSD-knél nem tapasztaltam ilyen asszimetrikus viselkedést, úgyhogy valószínű, hogy azoknál az FTL és a wear-leveling az egész eszközön működik. Ha valóban így van, akkor akárhova írsz is az SSD-n (akár folyamatosan mindig csak a 0-s szektorba), akkor is 100000 x 64GB-ot kell ráírni, mielőtt az eszköz írásvédett lesz. (Amúgy 250MB/s írási sebességnél a 100000x64GB mintegy 300 nap alatt összejön, azaz pl. szervernél oda kell figyelni az eszköz élettartamára.)

Nem túl életszerű, hogy 250MB/s-vel írsz egy szerverre folyamatosan. Ez valami wrtie-only alkalmazás. :)

tranzakciós log cirkuláris listában?

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

Szerintem sem életszerű, de azért nagyon oda kell figyelni az SSD-kre. Nem mindegyik használ olyan NAND csipeket, amik garantálják a 100000 törlési+írási ciklust.

Ok, log esetén tényleg kell teljesítmény de nem feltétlenül írásnál jön ki az SSD előnye.

A jelenlegi technologiak mellett en erre HDD-t hasznalnek, lehet szep szekvencialisan irni...

----------------------
while (!sleep) sheep++;

A write amplification miatt jóval hamarabb összejöhet az..

urban legend FUD. Windowszal napi 2-4 GB kozott szor az irasmennyiseg nalam kb. 10-12 ora uzemmel, a jobb consumer SSD-k napi 20 GB irasra vannak certifikalva 5 even at. nincsenek atfogo felmeresek, de a merevlemezek ugy 10-30 szazaleka kezd el csererett lenni 3 ev utan, vagyis a specifikaciokon kivul uzemelni (SMART), hasznalati korulmenyektol fuggoen. az esszeruseg azt sugallja, ezt leginkabb a mechanikai faradas okozza, ami nem csoda, ismerve milyen finom precizios muszerek ezek.

apropo. csak a teljes kapacitasra vetitett elettartamrol, es irasrol beszelunk. az ssd olvashato marad akkor is, ha tullep egyes cellainak elettartaman. vagyis adatvedelmi szempontbol legalabb egy nagysagrenddel jobb. ha egy ssd-s gepet foldozbaszol, athajtasz rajta autoval, es vegighuzatod az andrassyn loval, jo esellyel meg akkor is kiolvashatoak maradnak az adataid a kurt kft. laborja nelkul is.

Google search: http://href.hu/x/fonv

Komeny srac vagy, egy mintabol extrapolalsz :D

http://xkcd.com/605/

Majd gimiben elmagyarazzak, ez miert nem mukodik :)

http://www.imation.com/PageFiles/83/SSD-Reliability-Lifetime-White-Paper.pdf

Ha kell, linkelek olyat, hogy valakinek a 0 napos HDD-je elromlott!!!!!11eleven

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Erre még gyúrnod kell..

Akkor magyarazd el kerlek, mirol szolt a hozzaszolasod.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

+1
(én is lenni értetlen)

Gratulalunk, most jol megmagyaraztad :) Kepes voltal ketsegbeesesedben visszaolvasni a hozzaszolasaimat (1 ora 21 percet toltve ezzel)? :D

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Urban legendát köpködtök, miért nem indít valamelyikőtök egy szavazást, hogy pl. "hány évig bírta, ill. bírja az SSD meghajtód" ?

<1, 1-3, 3-5, >5, aki meg behúzza a >5 öt , az meg úgy is hazudik, van egyáltalán SSD 5 éve (?) ;-).

Itt a magatokfajta kockák között azért lényegesen nagyobb lenne a mintavételi arány. ;-)

--------

Nem vezetek...Jobb így. Nekem is
meg mindenki másnak is.

Nekem van 5+ éves SSD-m... Még PATA-s és 128 megás. Lassú, de működik.

Használd egészséggel. ;-)

--------

Nem vezetek...Jobb így. Nekem is
meg mindenki másnak is.

Használom is arra, amire kitalálták: beágyazott rendszerhez bebootolni az OS-t.

az ssd olvashato marad akkor is, ha tullep egyes cellainak elettartaman. vagyis adatvedelmi szempontbol legalabb egy nagysagrenddel jobb

Vagy igen, vagy nem. A NAND csipek úgy működnek, hogy törléskör, vagy íráskor megnézik, hogy minden bit rendben beállt-e, és hibát jeleznek vissza, ha mégsem. Viszont semmit nem lehet tudni arról, hogy esetleg kicsit később visszaolvasva az adott page-et, mit találunk benne. Pontosabban annyit lehet tudni, hogy amíg el nem értük a megadott törlési+írási ciklusok maximális számát, addig a visszaolvasott adatokban legföljebb annyi hiba lesz, amennyi a szintén megadott ECC-vel javítható. Viszont a gyártók semmit nem garantálnak a maximális törlési+írási szám elérése utánra. Azaz az SSD vagy észre fogja venni, hogy egy page-et már nem sikerült írnia, vagy nem. Ha azt hiszi, hogy sikerült az írás, de később már nem tudja visszaolvasni, akkor ugyanott vagyunk, mint egy bedszektoros HDD-vel. Ha ez az észrevétlenül meghibásodott page a Flash Translation Layer leíró struktúráiban volt, akkor ugrott az egész SSD.

Bocs, de nekem ez a szandekos zavarkeltes es kodosites kategoria. Egyezzunk ki abban, hogy a vezerloelektronika egy jobb SSD-ben figyeli a ciklusszamot, a jel/zaj aranyt es esetleges ECC-vel detektal hibakat, es ezek fuggvenyenek az erintett oldalt kivonja hasznalatbol, es az ott tarolt adatot atmozgatja mashova. ebbol nem veszel eszre semmit, mert a jobb SSD-kben van legalabb 10 % tartalekkapacitas.

Valo igaz, szar implementaciokor semmi sem ved. De akkor azt mondd meg, hogy a merevlemeznel honnan tudod utolag, hogy az a magneses jel az volt-e? Ott is csak ECC-vel tudja.

Egyezzunk ki abban, hogy a vezerloelektronika egy jobb SSD-ben figyeli a ciklusszamot, a jel/zaj aranyt es esetleges ECC-vel detektal hibakat, es ezek fuggvenyenek az erintett oldalt kivonja hasznalatbol, es az ott tarolt adatot atmozgatja mashova. ebbol nem veszel eszre semmit, mert a jobb SSD-kben van legalabb 10 % tartalekkapacitas.

Látom, terveztél már SSD-t, ezért tisztában vagy a részletekkel. ;)
Na de a tréfát félretéve, az ECC nem esetleges, hanem kötelező. Minden NAND chip adatlapja megadja, hogy hány bájtonként milyen ECC-t kell használni. SLC NAND-re tipikusan page-enként, vagy sűrűbben (mondjuk 512 bájtonként) 1 bit hibát javító ECC kell. (A nagyobbaknál manapság 4 bites ECC kell 540 bájtonként.) MLC NAND-nél meg akár 20 bit hibajavítást is megkövetelhetnek, de MLC-s SSD-t úgysem veszünk, mert az nem írható 100000-szer, csak 10000-szer.
Amit én ismerek 1 bites ECC-t, és amit pl. a Samsung ajánl, az 1 bit hibát javít, és 2 (illetve páros számú) bithibát detektál. Viszont pl. 5 (vagy több) bit megváltozását észre sem veszi. A NAND megadott élettartama után nincs garancia arra, hogy egy page-en visszaolvasás után nem lesz 5 bit hiba.

a jobb SSD-kben van legalabb 10 % tartalekkapacitas
Gondolom, ezt is légből kaptad. Megnézném azoknak a "jobb" SSD-knek a listáját, amelyek azt állítják magukról, hogy 10% "tartalék kapacitásuk" van.
A gyakorlatban ez inkább 2-4% körül van. A NAND csipek gyártója megadja, hogy a termék élettartama alatt (azaz a 10000, vagy 100000 törlési+írási ciklus eléréséig) garantáltan hány jó blokk marad, illetve legföljebb hány blokk hibásodik meg. Az SSD gyártója pedig ennyi tartalék blokkot fog allokálni az első formázáskor.

harom bites ecc szerintem 1-nel tobb hibat tud megbizhatoan detektalni, legalabbis nem olvastam semmilyen limitaciot rola
a nand igazabol normal mukedes kozben is ad vissza hibat, amit ecc-vel javitani kell. ez teljesen normalis mukodes. :)

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

de MLC-s SSD-t úgysem veszünk

LOL?!

Ezen a baromsaga folott mar elsiklottam elsore, es nem tudtam szerkeszteni valamiert.

Szoval MLC. 5 ezer ciklusos chipeket hasznalo SSD-khez kapsz 5 ev becsult elettartamot napi atlag 20 GB iras mellett, kliensoldalon. Intel, Micron. Lehet veluk vitatkozni, hol csalnak.

Szerintem valami nem stimmel a számokkal. 64GB x 5000 / 20GB/nap = 16000 nap = 43.8 év
Amúgy a 20GB/nap laptop-nál valószínűleg mindenre elég, de szerverbe nevetségesen kevés: mindössze 230 kB/s körül van.

Ezért árulják kliensekbe, és ezért rendelkeznek más paraméterekkel a szerverekbe/tárolókba szántak. Írásintenzív környezetbe egyértelműen SLC való.

Hu de sokaig tartott osszeguglizni meg wikipediazni ezt a bejegyzest, reagalva arra a szora, hogy "esetleges". Senki nem kert ECC tanfolyamot, plane nem ertem minek maszatolsz tovabb, mikor ezzel onmagadnak mondasz ellent, ti. az SSD nem megbizhato adattarolo eszkoz. Nyilvan ezert is epitenek akar mission critical tarolorendszerekbe is belole.

A 10% nem legbol kapott, hanem mar csak abbol is fakad nagy resze, hogy a kapacitas HDD-knel megszokott decimalis alapu meghatarozasat az SSD-k is kovetik. Ez a deviancia onmagaban 7 % folotti, ha GB a mertekegyseg. Ugye ez ismeros a merevlmezek megformazasakor. Csakhogy sok SSD valoban rendelkezik binarisan is a megfelelo GB kapacitassal, mivel a fizikai szervezese is binaris, igy tobb mint 7 szazalek tartalekkal rendelkeznek akkor is, ha semmifele extra tartalekot nem kepez a gyarto. 10 darab 32 gigabites MLC chippel szerelt SSD 80 GB-oskent (decimalisan) eleadva, a formazott kapacitasa kb. 74 GB. A te 2-4 szazalekos tartomanyoddal pont jo a 10%, koszi szepen a segitseget!

Azért MC tárolókban az adatvédelmet nem az alkatrészekbe fektetett bizalom adja!

Teljesen jogos:) De irasi cache-kent vagy retegkent is hasznaljak sok helyen, vannak ugy full SSD storage rendszerek is adatbazisokat futtatva, szoval annyira nem volna jo vicc hetente felhivni az ugyfelet, hogy megint megyunk kicsereljuk az osszes SSD-t, mert mindegyik beszart.

Guglin ezt nem találod meg. Föl lehet menni a Samsung és a Micron oldalaira, és letölteni az adatlapokat, azokból kiderül minden. Mostanság valamiért titkolóznak a NAND gyártók, és regisztrációt kérnek, de azért el szokták küldeni az adatlapokat. A "2-4%"-ot két Micron, 1 Samsung és 2 Numonyx NAND adatlapja alapján írtam. (Igazából 2-3%-ot kellett volna írnom.) Példaként a Numonyx (azóta Micron) NAND64GW3D4A csipje 16384 blokkal jön, és azt garantálják, hogy 10000 törlési + írási ciklus után megfelelő ECC-vel (12 bit 512 byte-on) még 15984 jó blokk marad. Ennek semmi köze az SSD kapacitásához. Ha ilyen csipekből épül föl az SSD, akkor a garantált élettartam végére a névleges kapacitása kb. 2.5%-kal csökken. (Amúgy a gyártók semmit nem mondanak arra vonatkozóan, hogy a vadi új NAND csipen hány jó blokk van. Csak annyit garantálnak, hogy a legelső blokk biztosan hibátlan vagy 1000 törlésig, és az élettartam végére is marad X jó blokk. Hogy az a 2-3% milyen ütemben fogy el, arról semmit nem lehet tudni.)

Rövidebb élettartam... ~15 év mondjuk? :)

Negy evnel tovabb meg semmilyen szamitastechnikai eszkozt nem hasznaltam. Ha most veszel egy SSD-t, es NETAN ot ev mulva tonkremegy, akkor ... veszel egy masikat. :)

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Ezek szerint akkor te is egy mintából extrapolálsz ;]

:(

Nem, en annyit mondtam, hogy engem nem zavar, hogy az ot eves garancia nekem boven eleg, mert ugysem hasznalok ot evnel tovabb hattertarat.

Hol latod te a mintat, es hol latod az extrapolaciot? Altalanositasra gondolsz, hogy esetleg mas hosszabb ideig hasznal ilyesmit? Termeszetesen el tudom kepzelni, viszont azt ketlem (konkretan lattam ra statisztikat), hogy sok ember hasznalna manapsag 40 GB-os hattertarakat (6-7 eve ez volt az altalanos notebookokban).

----------------------
while (!sleep) sheep++;

A saját tapasztalatából nyomja itt mindenki a frankót, meg kitudja kinek a tárcájából, de én sajnálom a legjobban, hogy nincsen egy nagyobb körű tapasztalat (lévén a technológia is még kissé fiatal) a megbízhatóságot illetően.

Átlag 2-3 évente veszek új HDD-t, mert az előző valamilyen úton-módon elromlik, vagy neadjisten kinövöm. Ha egy SSD kibírna nálam minimum ennyi időt, már elégedett és boldog lennék. :)

"SSD hátránya még: rövidebb élettartam."

Bizonyara azert vallal nemelyik gyarto 5(+) ev garanciat, mert bukni akkar. :)

Varhato eletartalmuk a rendes wear leveling -el rendelkezo egysegeknek 5 ev felett van boven.


Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Varhato eletartalmuk a rendes wear leveling -el rendelkezo egysegeknek 5 ev felett van boven.

Igen, elvileg minél nagyobb az egység kapacitása, annál nagyobb az élettartam. Viszont arra a "rendes wear leveling"-re nagyon kíváncsi lennék. Elvileg SW-ből lehet "rendes" megoldást csinálni, csak éppen nagyon oda kell figyelni, hogy mi történik olyankor, amikor elkezd elmenni az áram. Mert az egész FTL és wear leveling, illetve a NAND technológiát használó bármilyen kütyü működése azon alapszik, hogy ellenőrzött körülmények között megadott mennyiségű hiba fog csak keletkezni az adatokban, ami megadott ECC-vel javítható. Na de ha működés közben elmegy a táp, és éppen valahol a 2.7V környékén van, azaz már nem ellenőrzött körülmények között vagyunk, akkor aztán bármi képes kiíródni a flash-re, meg még az ellenkezője is. Ha kritikus területek mennek tönkre, akkor legközelebb föl se áll az SSD.
Mi SD kártyákat teszteltünk, és úgy találtuk, hogy 1-2 gyártó termékeit kivéve nagyon nem szeretik az írás közbeni tápelhalást. Az az 1-2 SD-kártya pedig kifejezetten lassú volt, nyilván nem volt bennük semmilyen párhuzamosítás. A pendrive-ok még az SD kártyáknál is sokkal rosszabbak. Ezek után nagyon kíváncsi vagyok, hogy fogunk-e tápkimaradás miatti SSD pusztulásokról hallani.

Egyelore legtobben szerintem laptopban hasznaljak, ott meg ezt megoldja az akkumulator. Persze csak ha nem szeded ki, mikozben a 230~ halozatra vagy kotve. De errol mashol ment a flame :-).

Nem kell kiszedni, elég ha bekapcsolva felejted, és valamiért nincs automatikus shutdown. De azért ez valóban ritka.

Egy sector kiirasara elegendo energia nem tul nagy.
Mi lenne ha ez egyseg el sem kezdene irni, ha nincs elegendo energiaja egy kondezentorban ?


Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Mi lenne ha ez egyseg el sem kezdene irni, ha nincs elegendo energiaja egy kondezentorban ?

SSD-t még nem szedtem szét, de SD kártyát igen. Na azon semmilyen pufferkondi nincs. A vezérlő csipen meg a NAND flash-en kívül van még 2 kis értékű szűrőkondi, oszt csókolom. Valószínűleg gyártója válogatja, hogy az SSD-knél próbálnak-e valahogy védekezni a tápelhalás ellen, vagy sem.

Biztos vagyok benne, hogy nem.
Egy tune2fs -l részlet:
Filesystem created: Sat May 15 10:50:42 2010
Lifetime writes: 614 GB

A gép napi 3-4 órát megy átlagosan.
Ha van normális wear leveling, ezzel a terheléssel kb. örökké él.

Szerk: trey-nek ment volna...

Az OCZ Agility 3-asomban peldaul eleg sok extra kapacitas van, ha netan valamelyik cella lehalna, kicsereli egy tartalekra.

SEMMI erv nincs a HDD-k mellett az arukat kiveve.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Ez a /home partícióm (300 GB ext4 kb tele):
Filesystem created: Wed Jan 13 00:11:39 2010
Lifetime writes: 2121 GB

De ha SSD-t akarnék notiba akkor az biztosan csak rendszernek lenne, a home meg HDD-n be lenne építve az optika helyére már csak az SSD-k méreti korlátai miatt is :)

sub

Én még egy olyan összehasonlításnak örültem volna, hogy aksiidőt hogyan befolyásolja, mert ezt kb egy tesztben se nézik.

Kevesebb kraftot igenyel az ssd ugy tudom

Az attol fugg, milyen SSD-t hasznalsz. Egy jo notebook SSD sokkal kevesebbet eszik.

bocs az onreklamert:

Ket Toshiba Portege R500 egymas mellett, HDD vs. SSD. Teszt 2008-bol, de ez most nem szamit:

"Méréseink, melyeket az elméletben azonos felépítésű és beállítású gépeken Lavalys Everesttel végeztünk, alátámasztják a papírformát. A minimálisnál eggyel nagyobb fokozatú, még használható háttérvilágítással, 800 megahertzen üzemelő processzorokkal, kikapcsolt vezeték nélküli vezérlőkkel és az előtérben futó Everesttel és feladatkezelővel az SSD-s gép 8,1 wattal merítette akkumulátorát, míg merevlemezes társa 8,9-9 wattot evett -- ez talán nem tűnik soknak, ugyanakkor a nagykapacitású, 6-cellás akkumulátort feltételezve ez akár 30-40 perc extra akkumulátoridőt jelenthet az SSD-s verzió javára.

A HD Tune olvasástesztjének végére az SSD-s gép merülése meghaladta a 10,1 wattot, miközben a merevlemezes testvér megközelítette a 12,9 wattot -- immár 2,7 wattnyi különbséget láthatunk, ami jelen esetben durván 1 órányi különbséget jelentene akkumulátoridőben. Érdemes fejben tartani, hogy nem csak a gép más alkatrészei, mint a chipset, processzor, memória fogyasztása növekszik meg ekkor, hanem a tápellátás hatékonyságán keletkezett veszteségek is növelik az akkumulátor merülését -- a magasabb fogyasztású merevlemez több energiapazarlást jelent.

Már életszerűbb felhasználást mérnek a HD Tune fájlbenchmark tesztek, melyek különböző méretű állományok és blokkméretek olvasásának és írásának szimulációját teszik lehetővé. Itt tendenciózusan némileg alacsonyabb fogyasztásokat láttunk, így például az SSD-s R500 megállapodott 9,9 és 10 watt között, miközben a HDD-s 12,3 és 12,6 watt között mozogtt -- aktív merevlemezhasználattal ez megintcsak 1 óra különbséget jelent nagyjából egy nagykapacitású akkumulátorral.

Ezt követően, még mielőtt rátérnénk a teljesítményre, érdemes szót ejtenünk az ergonómiára. Az SSD-s gép halkabb üzemű, mivel az SSD egyáltalán nem bocsát ki zajt, és kevésbé melegszik, így a hűtés is visszafogottabban üzemelhet . A HDD-s változat felülete a bal csuklónál, ahol a Toshiba gépeinél a merevlemezek hagyományosan helyet foglalnak, érezhetően melegebb volt -- nyugodtan mondhatjuk, hogy huzamosabb használat esetén kellemetlenül meleg, az Everest szerint a meghajtó 40 fokos volt. Szintén említésre méltó, hogy a merevlemez tányérjainak forgása érezhető vibrációt keltett a gépben, ami az SSD-s modellnél ez nyilvánvalóan hiányzott.

http://www.hwsw.hu/hirek/35684/notebook_ssd_hdd_flash_meghajto_merevlemez_samsung_toshiba_teljesitmeny_fogyasztas.html?print=1

A hdd -n lévő (1-2 éves pl.) reiser nem gyengén van fragmentálva, gondolom.
Nyilván nem lehet teljesen szignifikáns, de ez durva eltéréseket okozhat.

2 perc alatt bootoló linux, 40Mb/sec-es HDD... Ez már a "hardvert venni tudni kell" / "a linuxhoz érteni kell" rovat?

A boot ido tenyleg durva, de egy harom eves gep eseten a 40 MB/sec teljesen normalis, a top notebook HDD-k tudnak kb. 70 korul.
Ha Meket vett volna 3 eve, az sem tudna tobbet ;)

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Ez egy 5400 rpm-es, tesztelésre használt, low end HDD. A sebessége nyilván nem akkora, mint egy 7200 rpm-es HDD-nek. A boot idő számomra teljesen érdektelen. 2-3 havonta bootolok. A suspendből a gép 1-3 sec alatt feléled és a munkamenet ott folytatódik ahol abbahagytam. Viszont meglepő volt látni a különbséget.

A sebesség nem minden. Nekem fontosabb, hogy ne melegedjen, ne legyen hangja. Inkább egy lassabb HDD, mint egy tűzforró. A gyári 7200-as notebook HDD-ket általában le szoktam cserélni 5200-asra.

Most viszont úgy tűnik, hogy SSD-re cserélem, mert az még hűvösebb :)

--
trey @ gépház

az most korrekt, hogy leírod: low-end hdd (komolyan, így lett korrekt a sztori). de engedd meg, hogy kiegészítsem még egy dologgal.

(pl.) BJKT-s fekete WD Scorpio-val azt tapasztaltad volna (a tesztes SM Spinpoint ellenében), hogy

-kisebb hang.
-kisebb melegedés.
-2/3 fogyasztás.
-értelemszerűen jóval gyorsabb, már csak a 16m cache miatt is, de pl. ez 7200-as, és belülről (3 éves konstrukciója ellenére is) naprakészebb, mint a tesztes SM.
-gyorsulásmérő miatt biztonságosabb teljesen egyszerű notiban is (nem beszélve az AP-s Thinkpad-edről)

ja, árban közelebb van a Samsung HDD-hez, mint bármely SSD-hez természetesen, és ebből az osztályból van 750G-s darab is. azért érdekes ez, mert ha valakinek nincsen 50e+ Ft-ja normálisnak mondható SSD _legaljára_, akkor ezzel kevesebb, mint harmadából kijön + akár 750G-t is elérhet + (az adott technikához képest) nagyon gyors HDD-je lesz a gépben stb, lásd fentebb. nem ellenfele az SSD-knek (két pontot kivéve), de egy belépő HDD-hez képest kivitelezhető és könnyen megléphető előrelépés.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

Én használtam WD Scorpio Blacket is, de a gyakorlatban csak alig gyorsabb mint bármelyik 5400 RPM-es merevlemez.

Ha tárterületre van szükség akkor a legeslegjobb megoldás egy kiépítés SSD-vel és HDD-vel, az általam eddig használt Dell és Lenovo notebookok esetén volt lehetőség második meghajtó beépítésére.

2011-ben már 30 ezer Ft alatt lehet venni alacsony kapacitású, de felsőkategóriás SSD meghajtókat (lásd a Corsair F60 vagy ez az ADATA S599, amik felépítésben és árban is megegyeznek).

Manapság 50 ezer Ft-ért felsőkategóriás 128 GB-os SSD-ket, 60 ezer Ft-ért alsókategóriás 256 GB-os SSD meghajtókat lehet kapni.

Azt azert tegyuk hozza, hogy a piacon levo notebookok nagy resze nem teszi lehetove ket merevlemez hasznalatat. Oke, talan be lehet rakni a DVD helyere, de akkor meg funkcionalitas vesztes tortenik.

Arrol nem beszelve, hogy ha en most berakok a laposba egy SSD-t, de mellette - akar USB-n - kell hordoznom egy HDD-t az adatoknak, akkor nagyon rosszul jarok. Egyreszt sem a zajtol, sem a hotermelestol nem fogok megszabadulni, masreszrol meg az USB nyugosebb, mintha a winyo benn ulne a laptop belsejeben. Raadasul konnyebb elhagyni is :-( . Mas alternativa meg nem nagyon van - egyelore.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

Vannak mini PCI Express foglalatba illeszkedo megoldasok is, pont emiatt. Ilyenkor raadasul eleg egy kisebb kapacitasu, pl. 32-80 GB, hiszen van mellette merevlemezed is. Vagy nincs, es megsporoltal 100 grammot es 1-2 wattot, vibraciot, kellemetlen melegedest. Sot, van olyan notebook optikai meghajto is, amelyben van SSD.

Ooohm... es szokott lenni szabad mini PCIE slot a laptopokban? PCMCIA/nemtommiazujneve van a gepembe, de PCIE slotot nem tudom, hogy van-e szabadon. Nem lenne rossz.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

Bar nagyon apro, nem mindegyikbe tudod helykialakitas miatt beilleszteni, es kompatibilitasi gond is lehet egyeseknel, vagy adott slotban nem tamogatott a SATA csatlakoztatas. Vagyis nem, nincs univerzalis megoldas, amely minden laptoban mukodik, es a gyartok sem igazan veszik figyelembe ezt a megoldast.

"Én használtam WD Scorpio Blacket is, de a gyakorlatban csak alig gyorsabb mint bármelyik 5400 RPM-es merevlemez."

-akkor nem egy műsort nézünk. használtam párat, kiadtam párat. nem reklámként írom, de mást nem is vennék, ha merevlemezről beszélünk. sajnos mérni nem tudok neked, mert a T60-amat ezzel a HDD-vel vitték el ~2 hónapja. nem értem amit írsz, de most komolyan értetlenül állok a felvetésed előtt.

"Ha tárterületre van szükség akkor a legeslegjobb megoldás egy kiépítés SSD-vel és HDD-vel, az általam eddig használt Dell és Lenovo notebookok esetén volt lehetőség második meghajtó beépítésére."

-igen, fentebb írtam én is.

"2011-ben már 30 ezer Ft alatt lehet venni alacsony kapacitású, de felsőkategóriás SSD meghajtókat (lásd a Corsair F60 vagy ez az ADATA S599, amik felépítésben és árban is megegyeznek)."

-korábban már leírtam, hogy OCZ V2/V3 AG2/AG3 vagy intel és ennyi részemről. ezekből nincsen ~30k-ért normális + ha el lennék engedve pl. MLC-t nem is vennék. SLC árakkal gondolom tisztában vagy.

"Manapság 50 ezer Ft-ért felsőkategóriás 128 GB-os SSD-ket"

-kérlek szépen linkelj egyet, ideiglenesen elfelejtem a márka/modell-heppjeimet. kíváncsian várom, hátha valamit nem jól láttam.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

Par hete epitettem a gepet, kivonat a szamlabol:

120GB OCZ Agility 3 SSD, 2.5" SATA £138.99

Gugli szerint:
139 British pounds = 43 076.6346 Hungarian forints

Magyarorszagon a kovetkezot talaltam:
OCZ Agility 2 180GB SATA2 2.5 OCZSSD2-2AGTE180G Merevlemez
43 750 Ft

Ez 180 gb, 50e alatt. Az AG2 is eleg jo darab mar, szerintem, foleg ilyen aron.

Corsair Force 3 120GB Merevlemez
51 800 Ft

Ez mar az uj SF vezerlos SATA3-as drive, 50k, top teljesitmeny.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

kerekítve írom: az ezrest kerekítettem (f)el a párszáz forintról. mai állapot, mind élő dolog.

disztribútor / nagyker 1:

OCZ 120G V2 bruttó 55.000
OCZ 120G V3 bruttó 63.000
OCZ 120G AG3 bruttó 60.000

--

disztribútor / nagyker 2:

OCZ 120G V2 bruttó 53.000
OCZ 120G V3 bruttó 66.000
OCZ 120G AG3 bruttó 63.000

disztribútor / nagyker 3:

itt nincs a példaként hozott OCZ, így
intel (csak egy sima _MLC_) 120G bruttó 55.000

árak mellé írom, hogy OCZ Revodrive-okról nem is beszéltem még, SLC-s drive-okról nem is beszéltem még. a 180G nálad ?elírás?, ellenőrizd még egyszer kérlek: ha árukeresős cucc akkor az 100G inkább (első találat, katt a termékre) szerintem, 180g-t Revo-kból látok leginkább. amiket írtam elérhetőek, rendelhetőek, nem fantomtermékek.

ui sajnos tévedtem, a márkaheppjeimet mégsem adom fel: Corsair-t akkor sem, ha letéped érte a karom és agyonütsz vele. sőt, amiket én írtam, még azok sem felső kategóriás termékek, gondolom azt vágod.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

Igazad van, az arukereson talaltam a 180G-set, es elirtak, az valoban 100G-s (kicsit meg is voltam lepodve).

Fura, altalaban nem szokott ekkora kulonbseg lenni Nyugat-Eu es M.o. kozott, en tenyleg 139 fontert vettem ket hete az AG3-at.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

elhiszem, nem is kell bizonygatnod - én magam is van, hogy külföldről kérek egy ~akármit ilyen (vagy akár nagyobb) értékben. sőt volt úgy, hogy a szlovákoktól jött nemtudommármi' mert az (bő) mínusz 30%-ot jelentett. mínusz pár %-nál nem érdekel a dolog, de ilyen eltéréssel már érezhető a pénztárcában maradt zseton. 139 font egyébként az süti, annyiért tényleg faszagány.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

Ahogy a cikkben is írtam, nekem nem igazán érdekel a sebesség és nem igazán érdekel a tárterület egy bizonyos szinten túl. A mozgó részeket akarom megszüntetni. Most lehet jönni azzal, hogy minek akarom lecserélni a Thinkpad-ben a gyári 250 GB-os HDD-t fele akkora SSD-re, mert "de hát fele a mérete ember!!!11", nyilván mások a szempontok.

A 7200 rpm-es HDD-ket nem véletlenül szoktam lecserélni. Melegednek. Az összes. A "gyorsulásmérő"-ről korábban már elmondtam a véleményem: én nem hiszem, hogy ez egy igazi megoldás a problémára. A probléma egy részét kezelheti, de inkább jól hangzó marketing.

--
trey @ gépház

"nekem nem igazán érdekel a sebesség és nem igazán érdekel a tárterület egy bizonyos szinten túl"
-értem, de mint a teljesítménnyel összefüggésben írtad fájdalmas volt visszatérni, tehát mégiscsak számít a sebesség, és ezzel igazából nincs is semmi gond.

"Most lehet jönni azzal, hogy minek akarom lecserélni a Thinkpad-ben a gyári 250 GB-os HDD-t fele akkora SSD-re"
-nem, én ezt csak egy pontként említettem meg, sok egyéb mással együtt. legfőképp, hogy a TP Ubay nyílásába kb. 3000Ft-os keretbe bármilyen 2,5" HDD-t tehetsz és van tárhelyed bőven.

"A 7200 rpm-es HDD-ket nem véletlenül szoktam lecserélni. Melegednek. Az összes."
-fentebb írtam, ez pl. kevésbé, mint pl. egy ősidőkből fennmaradt régi 5,4k-s Spinpoint. mindenképpen érdemes lenne kipróbálnod, hátha azért mégiscsak igazat mondok egy hangyányit (+ kb fele->2/3 áramot is eszik stb). gondolom sem időd, sem kedved ezzel szórakozni, így végtére lényegtelen amit leírtam.

"A "gyorsulásmérő"-ről... inkább jól hangzó marketing."
-ezzel immár semennyire nem értek egyet, meg kell nézni, hogy egy HDD milyen mechanikai behatásokra feszül meg, és mi ellen véd a beépített védelem + az AP-s notid. sok minden ellen jó.

nempontide': igaz, hogy csak csekély számú, de bizonyos (bal)esetekben a régi technika a megbízhatóbb. lásd túláram, vízkár stb. ezt nem döntő szempontként írom, mivel nyilván nem erre készül az ember - de ez is ott van a levesben.

mindazt, amit leírtam, azért írtam (lásd utolsó mondatok), mert ha valaki nyálát csurgatná az eredményekre - majd mély letargiában nyugtázná, hogy azt az 5 számjegyű összeget ami leginkább ~ötössel kezdődik elsődlegesen inkább a családi kasszában hagyná, annak is van lehetősége előre lépni, töredék összegből. nekem is van SSD-m, várok is újra: így nem is ez ellen kapálózok, de.. nem ismételem magam, lásd fentebb.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

"A "gyorsulásmérő"-ről korábban már elmondtam a véleményem: én nem hiszem, hogy ez egy igazi megoldás a problémára. A probléma egy részét kezelheti, de inkább jól hangzó marketing."

Ezzel nem ertek egyet, a HDAPS eleg szepen mukodik, es a legjellemzobb hdd-gyilkos helyzet eseten (leejtes) gyakorlatilag 100%-osan mukodik (par centis eses utan mar kicsapja a fejet a lemez folul).

----------------------
while (!sleep) sheep++;

És mit csinál a percenként 5-7 ezret forduló tányérral meg annak a csapágyazásával? Semmit.

--
trey @ gépház

félrehúzott fejjel "néhány" G-t kibír, még ha forog is a tányér.

csapágyazás: ha van időd, menj le a szervizetekbe és kérj meg valakit, hogy bontson szét egy kuka HDD-t. lepke benyom, fej kiakaszt kezdőpozícióba, fej ki, fejmozgató motor ki. tányérok leold, majd marad a motor, és a lemezt tartó forgórész. bassz oda neki pl egy 25dkg-os kalapáccsal (mondjuk azért ne az asztallal együtt verd szét, szóval úgy érzéssel csapj oda egyet akár oldalirányból). majd helyezd áram alá, és köszöni forog tovább.

a probléma nagy része abból fakad, hogy a kint lévő fej belever a tányéra, rosszabb esetben magát a repülőfejet is lecibálja a forgó lemez. még rosszabb esetben a leszakadt fej totál felnyírja a lemeztányér mágneses felületét akár több körívben. erre jó free fall sensor (és mint írtam a notid attól is véd, ha mondjuk meglökik az asztalt amin dolgozol, belerúgnak az asztal lábába stb).

--
Vége a dalnak, háború lesz...

Nem arra szolgal, hogy a csapagyazast megvedje, jellemzoen nem is ebbol fakadnak a gondok. A cel az, hogy legrosszabb esetben is meguszd egy esetleg hibas HDD-vel, de visszaallithato adatokkal (azaz ep lemezfelulettel). A tanyer maga egyebkent k* eros, csapagyazast beleertve, a felulet az igazan kenyes ugy.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Egy sima 7200-es HDD egy jóval gyengébb gépben is bőven behúzza a rendszert 20-25 mp alatt.... Ehhez nézd. Ezzel a tesztgéppel nem tudom mit műveltél, de én biztos kihajítottam volna már vagy a gépet, vagy a rendszert ha eddig bootolna.
[szerk] 5400-el is megvan 35-40mp alatt..
--
Discover It - Have a lot of fun!

Semmit sem kell kihajítani. Amint látszik, csak SSD-re kell váltani. 9 sec. Ez még mindig a harmada a te 20-25 másodpercednek. Persze ez csak akkor lenne érdekes, ha érdekelne a boot idő.

--
trey @ gépház

A bootnál nekem fontosabb a leállás. :)
Elég hasznos, hogy bekattintom a fedelét (elindul a hibernálás), és rögtön hajíthatom is bele a táskába, nem kell várni míg leáll.

A standby mod (amit szerintem trey is hasznal) nem hasznal HDD-t..

----------------------
while (!sleep) sheep++;

viszont a hibernálás meg igen, és én meg azt használom. :)

Ugyanezt csinálom. Suspend 2-3 sec, resume ugyanennyi. Ezért nem érdekel a boot idő.

--
trey @ gépház

Meg ezekszerint az fde sem. :)

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

Amit titkosítani akarok, az a gépben található sd kártyán titkosítva van. A full disk enc. valóban nem érdekel.

--
trey @ gépház

Világos hogy gyorsabb, nem is azt mondtam, csak azt, hogy a 120 másodperces bootot volt valami művészet összehozni...
Főleg hogy nemrég pont az ubuntu rejszolt arra, hogy ő fú de gyorsan elindul... :)
--
Discover It - Have a lot of fun!

Amint látod, ez leginkább a hardveren múlik.

--
trey @ gépház

benne van a címben hogy "fun", úgyhogy végülis +1

Szívesen meghallgatom, hogy szerinted min múlik leginkább.

--
trey @ gépház

Nem nagyon emlékszek, mert úgy 2005 körül volt szerencsém legutóbb linuxot építeni. Annyi biztos, hogy a teljes multiuser+daemon init lefutott 5 sec alatt hdd-ről, úgyhogy a gond valahol itt lehet :/

Jól kikerülted a választ.

--
trey @ gépház

Előbb döntsd el kérlek, hogy érdektelen számodra, vagy mégis érdekes.

Önmagában a mondatod nem sokat ér. Így érdektelen. Érdekesebb lett volna ha _bármilyen_ technikai részletet közöltél volna róla.

--
trey @ gépház

Sajnos továbbra sem tudok választ adni a kérdésedre, hogy min múlik az ubuntud 120 másodperces boot ideje, elvégre te használod.

Én már válaszoltam rá, csak neked nem tetszett. Leginkább a hardveren. Low-end HDD 114 sec, SSD 9 sec. Ugyanaz a rendszer módosítás nélkül.

loop

BTW: a te rendszered mennyi ideig bootol? Gondolom ha a Linux-ot 2005-ben már 5 sec alá bőrözted, akkor a mostani valahol 1 sec körül lehet?

--
trey @ gépház

Sajnos nem tudok/akarok ott lenni a SysadminDay-en, de kérlek sződd bele ezt is a nyitóbeszédedbe.

BTW: A bőrözés olyan mint a főzés felpattintása?

Továbbra is a témánál maradva, azért elárulod, hogy milyen Linux rendszer volt, milyen szolgáltatások indultak el rajta, milyen hardveren, mennyi eszközt kellett inicializálni stb. Ezek azért lássuk be, fontos dolgok ahhoz, hogy a mondásodat érdemben meg tudjam ítélni.

--
trey @ gépház

oO

értelmezhetetlen a kérdés

Az összes környéken létező pécén ennyi idő alatt indult el, +-1 sec. Vajon miért.

"Vajon miért."

Pontosan erre vagyok kíváncsi. Esetleg megköszönnék egy egy ilyen dokumentációt valamelyik rendszerről. Nyilvánvaló, hogy van még mit tanulnom ezen a területen és szívesen meg is teszem.

--
trey @ gépház

Adnál ezekre a képekre deeplinket, original size?

Parancsolj.

Ugye majd a te HDD-ről 6 sec alatt bootoló rendszereden is tudok majd kernelt patchelni menet közben reboot nélkül? Meg automatikusan felcsatolódnak az eszközök, lesz powermenedzsment és minden ami szem szájnak ingere?

--
trey @ gépház

Nyilván a másikról kellene, azon jobban át fogjuk tudni venni az általad üzemeltetett rendszer alapvető hibáit. A többi kérdésedre igen lenne a válasz, ha még meglenne. De ha fizetsz, megírom újra ;)

Mivel bitről bitre klónozott rendszerről van szó, ugyanennek kell lennie. Parancsolj.

--
trey @ gépház

Az első kérdés nyilvánvalóan az, hogy milyen szakmai megfontolásból esett választásod a scott remnant nevű (hajmeresztő elképzelésekkel rendelkező) ubuntu fejlesztő Über-ReadAhead©® technológiájára?

Még mindig ott tartunk, hogy ugyanez a rendszer 9 sec alatt bootol SSD-ről.

--
trey @ gépház

rated: informative

Hint: neked itt most hasonló szolgáltatásokat nyújtó, HDD-ről 9 sec alatt bootoló megoldással kellene ahhoz előállnod, hogy cáfold az én "leginkább a hardveren múlik" kijelentésemet.

--
trey @ gépház

ez alapvetően úgy működik, hogy előbb meg kellene határoznod, vajon remnant úr fél percig futó programja milyen hatást ér el nálad és miért használod, erre tudok én utána válaszolni, urambocsá alternatívát nyújtani

lásd "hasonló szolgáltatások" specifikálása

Az úr programja 9 másodpercig fut más hardverről. Alternatívát előre is köszi, majd esetleg arra fogom használni, hogy a 9 sec-ből 4-et csináljak SSD-n. az igényesség jegyében ;)

--
trey @ gépház

a tény, hogy ssd-n futtatsz precache programot, megvilágítja számomra hogy lényegi választ tőled aligha várhatok; köszönöm

Ó, nem. Nincs sajnos még saját SSD-m, de remélem, hogy a héten meg tudom rendelni. Ma sajnos sok volt a meló, így nem tudtam. Ha majd meglesz, hozzáigazítom a rendszerem. Remélem, hogy addigra tőled is megérkeznek a válaszok a nyitott kérdésekre és még faszább kis rendszert tudok összeállítani.

--
trey @ gépház

nem igazán tudom már elolvasni ezt a kommented, úgy betördeli a drupál, légyszi fixit

Egy min-width css paramétert követel a nép. :)


sly @ w3m.hu

1680x1050-en is...
Meg betumeretet szoktam csokkenteni, hogy ki ne maradjak valami erdekesbol :-)

Egy 120 másodpercig bootoló rendszer sehogysem fogja 20-25 másodperc alatt behúzni egy merevlemez csak azért mert 7200 RPM-es, ilyen nagyságrendi különbségek azért nincsenek, legfeljebb RAID kiépítéssel.

"5400-el is megvan 35-40mp alatt.."
Itt az a kérdés, a villámubuntu mit bootol két percig?
--
Discover It - Have a lot of fun!

A te gépeden mit mutat a bootchart? Az nem érdekel, hogy a login ablak mikor jelenik meg.

--
trey @ gépház

jobbaknal nincs login ablak, autologin es hatterben betoltes van switch useres locked screen felirattal indulva :) (itt ez KDE4/KDM, de elvileg ezt GDM is tudja)

bár nem engem kérdeztél, de én is megnéztem laptopon és aztali gépen is. az laptop ezt mutatja, a boot eszköz egy usb-s wd passport... ;)
az asztali meg ezt, ez egy régi wd2500aajb ha jól emlékszem a típusra. (250GB, 7200rpm, ata.)

Oké, de ebből hiányzik élből a Ksplice meg egy csomó más minden.

--
trey @ gépház

talán nem véletlenül :D
(amúgy nincs rá szükségem.)

Én viszont lehet, hogy csak 10-ed annyit bootolok a használata mellett, mint te nélküle. :) Ha a végén összeadjuk, hogy ki mennyit fordít bootra egy évben, nem biztos, hogy te nyersz. Most van értelme ezzel szarakodni? Nem hinném.

--
trey @ gépház

jo, de nem mindenki tartozhat a szerencsesek koze, akiknek mukodik Linuxon a suspend :D

Én azon szerencsések közé tartozom, Akinek az elmúlt években minden egyes laptopján működött. Volt közte 2 Clevo, 1 HP és most egy IBM Lenovo. Ezek után én arra lennék kíváncsi, hogy kinek min nem működik.

--
trey @ gépház

Jelen. MSI full-Intel es se suspend, se hibernalas.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

hogy te tizedannyit bootolnál ubuntut, mint én? ahahahaha, alig hiszem! :)

a skype a második? érdekes. mit csinál ennyi cpu-val? bezártad apparmor-ral?

Két skype indul :) Egyik a privát, másik a "supportos". Szóval /2... Egyébként automatikusan indul még firefox és thunderbird is loginkor, az nem tudom miért nem látszik.... Mindegy.
--
Discover It - Have a lot of fun!

Sajnos manapsag valoban erdektelen dolog az igenyesseg :-(

Én a cka. 3 éves asztali gépbe vettem tavaly 5400as 500 gigás samut nagyonóccsóé' részben hasonló megfontolások miatt / érdektelen boot idő ,
valamint a felhasználás jellege miatt nem
tudnám kihasználni a sebesség nyújtotta előnyöket,
nem élek olyan "rohanó életmódot", hogy fontos legyen./

Annyi van, hogy a suspend/hibernáció nálam időhöz kötött:
- 6-18 óra közötti leállás esetén suspendbe megy,
- ezen kívül pedig hibernál,
- időnként némi extrával fűszerezve.
/pl. most éppen a 24 uccsó évadait
veszi fel szinkronosan,
csak az a baj, hogy kb. naponta kell utána állítani,
mert mindig más időpontokban kezdődik,
múltkor mikor éjszakás voltam, sikerült keményen lukra futni, bő fél órával korábbra pakolták. /

--------

Nem vezetek...Jobb így. Nekem is
meg mindenki másnak is.

Azon a suspendből vissza 1-3 sec-ből is lehet még faragni:

http://cafbit.com/entry/rapid_dhcp_or_how_do

nekem nem top notebook HDD-m van, es a notim 90KB/sec korul masol, rekord 96

jó gyors :)

juj beneztem bocsi (MB/sec)

Azt meg szimplán nem hisszük el.

90KB/sec? Az kemény lehet! :D

-Syu in hell

Az SSD körülbelül olyan utat fog befutni, mint a CRT --> TFT monitor. Ma már nincs CRT monitor.

Ami SSD kapható:
- 2,5" - laptop, szerverek
- 3,5" - ilyen is kapható (pl. OCZ), mind SATA mind SAS protokollal.
- PCIe kártyán a flash - szerverbe, grafikai munkaállomásba. Rohadt gyors.
http://www.ocztechnology.com/ocz-revodrive-3-x2-pci-express-ssd.html - lásd specifikációt

Árak pedig évről évre feleződnek.

Az OCZ Revodrive minden, csak nem rohadt gyors...

"Ma már nincs CRT monitor."

Még pénzért sem cserélném le a Samsung SyncMasteremet! Jó, tudom, már elenyésző kisebbség vagyok... :)

Én meg nehezen válok meg a 22" Crt-től. Bár egy widescreen tft-re lecserélném, nagyon jó volt rajta dolgozni.
--
AGA@
Clyde Radcliffe Exterminates All the Unfriendly Repulsive Earth-Ridden Slime

en meg betiltanam oket, foleg a <18 evesek korebe

--
http://blog.sartek.net | http://twitter.com/sartek

Maximálisan igazad van. Egy éve volt szerencsém két iskolában látogatást tenni a számtech teremben és mindkét helyen ócska CRT-k hada várt 60Hz-es képfrissítésre állítva. Nehezen tudnék elképzelni kártékonyabb megoldást.

sajnálom a szemedet.

"Árak pedig évről évre feleződnek."
Ha azt mondom, hogy a mostani winyomat levalto SSD kerul >90 kHUF-ba, akkor meg kell par ev, amig eleri a merevlemezem _tavalyi_ arat.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

amig te a kapacitasban hatarozod meg a levaltot, sosem fogsz SSD-t venni. hasonlat veszely: az SSD egy sportkocsi, a merevlemez egy teherauto. kinek mire van szuksege. plusz azt is be kellene ismerni, hogy a telepakolt merevlemezeken talalhato adat nagy resze tipikusan ertektelen szemet, amihez sosem nyul az ember: nem hasznalt szoftverek, letoltott filmke, zenek.

Az SSD-k nagyobb CPU terhelése pedig csak látszólagos viszonylagos, abból adódik, hogy nem kell várnia a CPU-nak a lassúbb HDD-re, így a CPU-terhelés folyamatosabb.
Ha meg lehetne mérni valahogy valószínűleg az jönne ki, hogy 1GB adat másolása közel ugyanannyi CPU időbe kerül mind SDD, mind HDD esetében, csak az SSD esetében hamarabb végbemegy.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; Dropbox

Na pont ez lett volna a kerdesem, hogy ez a cpu teszt idoegysegre bontott terhelest mer, vagy adott adatmennyiseg kezelesehez. Az abra fejlecebol nem vilagos.

Jobb lett volna, ha a SCSI/SAS terjedt volna inkább el az PATA/SATA helyett.

Elterjedt az is, csak máshol...

Sajnos általános célokra nem. Pedig már az Amiga is eleve SCSI-val indult.

Szerintem te kevered az általános és az otthoni célokat. Laptopban, desktopban kevés a SAS, de serverbe lassan már más se kerül...

A dd if=/dev/zero of=foo.img persze jó eredményt produkál a SandForce vezérlős SSD-vel, de ha nem halálra tömöríthető adatot próbálnál rá így kiírni (/dev/zero csupa 0x00, elég jól kompresszálható), akkor nem csak az interface sebességét mérnéd... ;)

A /dev/[u]random lassu ehhez.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

speak, captain obvious, speak!

(vélhetően pre-generated urandommal tesztelni elgondolhatatlan)

:)

Olyan halovány sejtésem van, hogy hiába meggyőzően gyors, közel (?) ugyanezt a sebességet olcsóbban, és jelentősen nagyobb tárhellyel megkapom, ha két (több) HDD-t RAID-be kötök. Szerintetek? Megnéznék egy ilyen összehasonlítást is szívesen, mert az az igazság, hogy egy jobb HDD-re van pénzem (kettőre is), de egy nem noname SSD-re... hajjaj

Rosszul sejted.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Jelenleg Én se adnám a RAID0-mat az SSD-ért.
bsh is írja a blogjában, h RAID0 után nem vágta magát hanyatt az SSD-től

hupknowledge

És RAID0 SSD-ért? :)


sly @ w3m.hu

Az biztosan egy elég meggyőző sebességet produkálna ahhoz, h bárki kedet kapjon hozzá,,,,
Viszont nem éri meg -még- nekem, akkor se ha csak a rendszer van -egy olcsó- SSD-n.
Kapok egy nagy teljesítményű, gyors SSD-t, DE kevés tárhelyet, 10.000 írás-módosítás-törlést elviselő cellás SSD-t, a technológia szerintem még nincs igazán tesztelve.

UI.: nem akarok flame-et indítani

Össze tudná valaki foglalni, hogy hogyan kell finomhangolni egy ilyen Ubuntu 11.04-t, hogy SSD-vel jól menjen?
Néhány kérdés:
- milyen SSD ajánlott linuxra?
- milyen file system támogatja az SSD-ket?
- fstab mount opciók
- particionálás? /tmp és /var? hogyan hosszabíthatjük meg a SSD élettartamát?

Gondolom ez több embert is érdekelne...
Kösz előre is.

Semmit nem kell csinálni, arra van a firmware.

Egy olyan teszt érdekelne, hogy létrehozni rajta egy kicsi partíciót, és állandóan újraírni. Hány "kört" bírna ki.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Nem mindig ugyanabba a memóriacellába írják (wear leveling)

Értem, de ha partícionálva van akkor sem? Akkor hogy oldja meg, hogy tudja, hogy melyik cella melyik partícióhoz tartozik?

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

emberk, 2011 közepe van

és tudja és tudja és tudja...! :)

Nem tudja. De nem is érdekli. Feltételezem, mivel az oprendszerek az adatokat szektor és track szervezésű tárolón kezelik, az SSD-nek ilyet kell "hazudnia" az oprendszer felé. Ha meg már virtualizál, miért ne cserélgesse az igazi címet a virtualizált alatt? Persze az is lehet, hogy nem így működik, de nekem ez tűnik logikusnak.

Köszi. Erre nem is gondoltam. Azért nem mert a cpu-terhelés az ssd-használat esetén erősen megugrott, ergo arra következtettem, hogy a cpu végzi az allokációt.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

http://en.wikipedia.org/wiki/Logical_block_addressing

A HDD-n és SSD-n az adatok fizikai tárolása egy eltérő absztrakciós réteg, a kontroller az operációs rendszer és az alkalmazások fele az LBA-t teszi elérhetővé.

A memóriacellák mappingelését a kontroller, az azon lévő firmware végzi, akárcsak az SSD-k esetén a statikus wear levelinget.

http://en.wikipedia.org/wiki/Wear_leveling

Köszönöm neked is.:

http://hup.hu/cikkek/20110717/konnyed_hdd_vs_ssd_fun_ubuntu_kornyezetben#comment-1317073

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

:))

egy abszolult lowend pendrive-nel 3M ujrairasi kor felett feladtam. (teljes kapacitas 0.5 ezreleket irtam ciklusban fel, nem-nulla mintaval)
Ekkor meg hiba nem volt.

Ilyen "Boot teszt" és hasonló grafikonokat/ábrákat mivel lehet csinálni?
A "Boot test"-nél nem csak maga a grafikon/ábra készítése érdekelne, hanem az is, hogy honnan jön maga az adat.
Köszi előre is.

subscribe/bookmark

"Az SSD tényleg gyors. Szinte fizikai fájdalom volt visszaváltani a HDD-re. Az tisztán látszik, hogy az SSD mindenféle tuningolás nélkül is messze a HDD felett teljesít."
Ennyi.
A hupposok nem a fizikáról híresek.
Nem bántok senkit, ez benne van a pakliban.
Ellenben, ez a "kis" csoport veri a mezőnyt.
Örülök, hogy itt lehetek veletek :)))

Szép teszt, DE miért éppen RaiserFS?
Erre kíváncsi lennék a teszten kívül.

gondolom laptop, igy akkumulatorrol at lehet veszelni az aramszunetet ;)

Trey: és a fogyasztás? Nem ismerek Rád! Mi ez a felületesség egy fogyasztásmérő birtokában? :)

fogyasztasmero? notebookhoz? wtf?:)

Az érdekel, hogy az akkuidő megnövekszik-e.

64GB. Az valami überkevés! Már 10 évvel ezelőtt is 80GB-os vinyót használtam.

--
GPLv3-as hozzászólás.

Rendszernek eleg...

Egynek igen, de dual bootnál már nem annyira.

de

max sok IO igenyes game-nek lehet keves

latom te is megertetted, hogy mirol szol ez az ssd dolog :p

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

Ezért rendeltem 128GB-ost.

A cikkben szereplő stuff nagyobb testvére. Nagyker áron 38 ropi.

--
trey @ gépház

A Sony-nál láttam már RAID1-be vagy RAID0-ba kötött SSD-ket laptopban. Felhasználási igény szerint. Kérdés mennyire van értelme, hisz mind a kettőt egyformán terheli a rendszer.

szerintem azert a RAID1 SSD-nek van ertelme adatbiztonsag szempontjabol, SSD-nel is lehet gyartasi hiba, van az az adat (nyilvan inkabb rendszer), amit tarolnek rajta

Fúj, vacak SandForce SF-1222 vezérlős SSD-t képes voltál berendelni?

Inkább vártad volna meg, hogy jön azzal, hogy "de hát nem is olyan gyors, mint írják!"

Nem fog jönni, mert csak az 5400-es laptop HDD-hez van viszonyítási alapja, annál meg nem nehéz jobbnak lenni... :)

Pedig jöhetne a speckó és a saját mérései alapján is. Az oldalukon azt írják, hogy a 4K-s írás sebessége 50000 IOPS, ami az én értelmezésemben 200MB/s-ot jelent. Ehhez képest trey 160MB/s-ot mért random írásra. Gondolom az a random írás nem csak 4K-s blokkokat használt, azaz valóságban a 160MB/s sem fog kijönni.
A régi Intel SSD-k nem adtak meg csak 3300 IOPS-t teljesen random írásra, de azt tartották is. (Az újak 8000 IOPS-t adnak meg, de olyat még nem teszteltem.)

Itt (is) írtam a SandForce átverésről.

nyilván jelen esetben annyira nem volt feltűnő hogy szar, hiszen eleve 120 másodperces boot időt kellett csak javítania

Ahogy az várható volt, a nagyobb SSD gyorsabb is.

7.76 sec a boot időkre rejszolóknak ;)

--
trey @ gépház

Gratula!
Nem rejszolok ilyenre, de azért kicsit irigylem azt a 8 mp-es bútidőt.

default MacOS X-en 4 masodperc. eddig azt hittem ez egy bloat OS a linuxhoz kepest :/

Ja, majd megnézem neked default Ubuntu-n, csak azért imádkozz, hogy nehogy 3 sec legyen a vége. ;)

Ja, egyébként már 07:63-nál tartok, pedig még nem is volt időm optimalizálni. Talán a hétvégén.

--
trey @ gépház

azért egy fostos linux miatt nem fogok istenségeket megszólítani

nyugtázom, hogy optimalizálgatsz, igaz erre itt nem volt szükség, megoldotta a cupertino-i darwin kommuna

ez sem annyira default, mert 10.5-ről lett upgradelve szóval nem mai gyerek, elképzelhető, hogy lassít rajta ez-az

cool story, bro

--
trey @ gépház

Hogy lehet ezt a 4 masodpercet elerni?
Nekem 10.6.8-on a gomb megnyomasatol addig, amig beirhatom a jelszavam 40 masodperc telik el...


Sic Transit Gloria Mundi

Van egy olyan erzesem, hogy erre nem fogsz valaszt kapni. Remelem, tevedek, mert engem szakmai oldalrol erdekelne a dolog (tehat nem vitatkozas miatt).

Szerk: egy video-t is megneznek rola, meg ha negy masodperc hosszu, akkor is, ha ez lehetseges. Piszok kivancsi lettem.

Annyira nem let kerdes. Mint lennebb is irtam, van mivel kitoltsem azt az idot, ugyhogy tulajdonkeppen nem kell varakoznom addig se...


Sic Transit Gloria Mundi

Engem erdekel.

Hurrá, végre én is felkerültem a hupmemebe! Tudtam, hogy különös ez a mai nap :-).

Bár továbbra is szívesen látnám a 4 mp-s bootolást, mert tényleg kíváncsi vagyok, nem vitatkozásból meg ilyenek.

Köszönöm. Ugyan a négy másodperc kicsit túlzás, de azért tényleg gyors. Sajátod ennél gyorsabb?

miért lenne túlzás? lemértem

Hát, a bekapcsológombtól kezdve a desktopig nekem többnek tűnt (én is mértem ezek után :-) ) a felvételen. Meg az alma logó is tovább volt ott, mint 4 mp. Jó, elismerem, ez szőrözés.

Viszont visszavonom: kaptam választ a kérdéseimre, úgyhogy köszönöm.

1 éve olvasod trey blogját, de még egy teszt paraméterei sem egyértelműek? ne érts félre, nem a te hibád

Olvasom? :-)

Eltévesztetted a képet :)

Jelenleg itt tartunk (07:63)

--
trey @ gépház

aha jó ha már ketten nem értitek akkor elmagyarázom: az init-től és nem a POST-tól kezdődő mérésre utaltam

Pontosan értettem, hogy mire mondtad. Jó lesz a mérés az init-től. Kérlek csináld meg, mert ha látom, hogy mivel kell a hétvégén versenyeznem, akkor az motivál. Tudod, olyan ez, mint amikor az autóversenyző már látja az előtte levőt. Még nem látlak, de jó volna. Lécci, lécci, léccci!

Akkor sem fogok csalódni, ha a végén egy két másodperccel veszítek, hiszen az én gagyi hardverem, a szar SSD-m és az ócska Linux-om nem fog oda elérni, ahova a csoda OS X. Az lenne a világ csúfja, ha sikerülne elérni a szintjét :/

--
trey @ gépház

video \o/

legend: a pörgö-forgó baszástól van init

ha esetleg a login utáni desktop init is kell, akkor plusz 2s

\o/

Nalátod, tudsz te, ha akarsz. Én egyelőre itt tartok, de vannak még ötleteim a javulásra!

http://www.youtube.com/watch?v=vezrijlKBOc

--
trey @ gépház

A beharapott alma is cca. 8 másodpercig volt jelen :-)
Jó, nem kötözködöm tovább, ez már tényleg óvodás dolog tőlem.

Tucatszám van ilyen a YouTube-on Ubuntu-val. Nem is ilyen. Ennél jobb. Még mindig várom a saját gépéről készült dokumentációt.

--
trey @ gépház

ne haragudj trey de olyan mélyre sose süllyednék, hogy egy ilyen nívós mobilportál szakmai közönségének hazudnom kelljen

"dokumentáció" vajommi?

Tehát akkor már ne is várjak a te 4 sec.-es bootodról videót, bootchart-szerű akármit (nem hiszem el, hogy az OS X-en ilyen nincs) vagy bármit?

Itt a vége felé már túl sok a személyeskedés a részedről, pedig én csak szakmai szemmel fordulok hozzád. Érdekel na. Mit csináljak?

--
trey @ gépház

személyeskedés, hát igen, sajnos anno sokan megorroltak rád amikor egyik nap "a pénz nem minden!:-)" volt a mottó, másnap meg eladtad a fél hwsw-t a profession-nek :(

Már a hwsw-t is eladtam? :)) Egyre keményebb a hazugsággyár.

--
trey @ gépház

hát mivel a hivatalos terminológia a HWSW-HUP, és a hwsw áll a hierarchia csúcsán, így annak a fele nyilván = HUP

ne engem szidj, nem én okoztam e helyzetet :(

Huh, ha szegény ember megtudja, hogy eladtam a fél cégét úgy, hogy nem is tudott róla, főleg a Profession-nek, akikkel én sose beszéltem, sose találkoztam, de még levelet se váltottam. :)

Kemény ez az offtopik, de mi lenne, ha az SSD-kről beszélgetnénk ahelyett, hogy kontextusból kiragadott mondatok félremagyarázásával töltenéd e szép estét?

Mit szólsz a videóhoz?

--
trey @ gépház

hmm én azt hittem téged nem érdekel a bootidő

Engem nem érdekel a boot idő, de téged foglalkoztat. A kedvedre akarok tenni. Az viszont érdekel, hogy az új SSD-n a

reiserfsck --fix-fixable /dev/sda[x]

22 másodperc alatt lefut egy 92GB-os partíción, ami 80%-ra van tele, korábban ehhez meg kellett vagy 5 perc (vagy talán több is). Ennek van értelme. Nem emlékszem pontosan, mert van vagy 3-4 éve, hogy utoljára futtattam reiserfsck-t ellenőrzés gyanánt, de most azért egy nap használat után nyomtam egyet biztos ami biztos. Szerencsére nem talált semmi hibát.

--
trey @ gépház

> A kedvedre akarok tenni.

amnesztiával mizu? pörög a vote? :))

Én neked ezt már évekkel ezelőtt is mondtam. Semmi akadálya, az user is megvan (jé, nem töröltem ki), kevesebb személyeskedés, több ontopik és ennyi.

--
trey @ gépház

Itt jegyezném meg, hogy ez egy 2005-ben létrehozott fájlrendszer, soha semmi probléma sem volt vele. Remélem, hogy az SSD-n is jól szuperál majd. Legalábbis addig, amíg a btrfs meg nem érik!

--
trey @ gépház

ha csak 3-4 évente futtatod a reiserfsck-t, akkor mit számít, hogy mennyi idő alatt fut le? ritkább esemény, mint amennyiszer be kell bootolni... ;)

Most azért feltehetően az első időkben gyakrabban fogom. Főleg, hogy össze-vissza változtatgatom a mount paramétereket, 10 percenként váltok IO scheduler-t menet közben és próbálgatom, hogy mi merre, mi a legjobb. Továbbá tervezem, hogy megnézem az "elmegy az áram, adatsérülés lesz" állítástól mennyire kell tartani.

--
trey @ gépház

reiser mellett? elegge :)

Mármint SSD-n? Vagy úgy általában. Ha az utóbbi, az FUD, lassan 10 éve használok ReiserFS-t desktopon és nem volt soha semmi ilyen problémám. Pedig jónéhányszor elment már a gép alól a delej. Igen, tudom, hogy vannak, akik állítanak ezt-azt, de nálam érdekes módon működik.

--
trey @ gépház

szerintem az, hogy most az SSD vagy HDD, az teljesen mindegy, ha kihuzod a delejt (es a cache be van kapcsolva). szoval igen, a reiserre gondoltam, de az internetz televan horror sztorikkal.

(btw, a btrfs megdoglott egy VM shutdown utan...)

Az internetet tele van mindenféle sztorival. Ha a dolgokról kizárólag az interneten olvashatók után ítélnék, szomorú életem lenne. Helyette jobban hiszek abban, amit magam tapasztalok. Az én tapasztalatom az, hogy stabil gépen stabil fájlrendszer.

--
trey @ gépház

Ext2-3-4 -rol is vannak horror sztorik boven.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

beraksz egy SSD-t? almat almaval, tudod...

Fonokseget nem hiszem, hogy sikerulne meggyozni rola, sajnos. Pedig tetszene a dolog :}
Amugy meg nem epp olyan fontos, mert miutan bekapcsolom, legalabb van idom nyugodtan lerakni a taskat, bepakolni ezt-azt a fiokba, elhelyezkedni. Addigra el is indul.

Nem ezen a 40 masodpercen mult, hogy ma nem dolgoztam semmit :}}


Sic Transit Gloria Mundi

Te vagy gabucino?

Jóreggelt! :-D

Trey érdekelne, hogy miért reiserfs a / . Gondolom mikor azt létrehoztad akkor még nem volt ext4 legalábbis nem stabil.

Amikor az első ReiserFS fájlrendszeremet létrehoztam, még az ext3 sem létezett. Azóta nekem desktop célra bevált, nem volt okom váltani.

--
trey @ gépház

Oké rendben köszönöm a választ.

Nagyon meg vagyok lepve, hogy hosszú ideig kibírtad ReiserFS-sel adatvesztés nélkül.
Még a 2.4-es kernel vége felé szállítottunk egy HW eszközt, amelyiken ReiserFS volt. A HW nem volt teljesen stabil, és egyéb dolgok miatt (leginkább USB + elektrosztatikus kisülés) néha reszetelt és újraindult. Az ilyen újraindulások után a ReiserFS rendszeresen öszzekutyulta azokat a fájlokat, amik éppen írásra nyitva voltak a reszet előtt. Ha read-only módban mount-oltuk föl a fájlrendszert, akkor semmi baj nem volt, ott voltak a félbehagyott fájlok. De amint megengedtük a ReiserFS-nek, hogy újrajátssza a journal-t, elrontotta a félbehagyott fájlokat.
Sikerült normál PC-vel + reszetgombbal is reprodukálni a hibát. Még olyankor is, amikor vélhetőleg éppen nem volt lemezművelet. (Bármilyen live-CD bebútol, vinyó kézzel fölmountol, 1 fájlt vi-jal átír, vár 2-3 másodpercet, majd reszet.)
A 2.6-os kernelben eleinte (mondjuk 2.6.10 környékéig) ugyanúgy benne volt ez a hiba, de utána én már nem foglalkoztam ReiserFS-sel, és nem tudom, hogy azóta kijavult-e.

+1 ugyanez

poénból kipróbáltam hogy readonlyra mountolt reiserfs is feltölti-e 0x00-val a /sbin/cardmgr-t poweroff esetén (igen)

ezután vettem mac-et

Ilyen szar a reiserfs? Akkor hogy van egyszeruen letjogosultsaga a piacon? Par eve en is hasznaltam otthoni gepen, bar az stabil volt, volt hogy 125 naoos uptimeom volt....

"Akkor hogy van egyszeruen letjogosultsaga a piacon?"
Lenne?

Éppen itt láttam tegnap, hogy az EMC (storage területen teljesen ismeretlen név) terméket épít rá.

--
trey @ gépház

-

A 2.6.10 az azért elég régi kernel.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal