Könnyed HDD vs. SSD fun Ubuntu környezetben

Címkék

Foglalkoztat egy ideje az SSD kérdés. Hozzájutottam egyhez, időm és kedvem is volt, így megnéztem, hogy milyen különbségek mutatkoznak egy hagyományos 2,5"-os notebook HDD és egy 2,5"-os SSD közt Ubuntu alatt. Leginkább arra voltam kíváncsi, hogy mindössze azzal, hogy a HDD-t SSD-re cserélem - de nem változtatok semmit a rendszer konfigurációján, nem tuningolok - látszik-e valami előrelépés. Nézzük:

Tesztrendszer:

  • Lenovo R400
  • Intel Core 2 Duo T6670
  • 4 GB RAM
  • Ubuntu 11.04 32 bit
  • Linux 2.6.38-10-generic-pae
  • ReiserFS

Ami a gépben változott:

HDD:

  • SAMSUNG HM160HI
  • 160GB

SSD:

  • ADATA S599
  • 64GB

A tesztek alatt a konfiguráció az adattárolót kivéve nem változott. Ugyanaz a rendszer került klónozásra az SSD meghajtóra mint ami a HDD-n található.

Boot teszt

Bootchart HDD Bootchart SSD
HDD SSD

Boot idő
Boot idők (a kisebb a jobb). Csak azzal, hogy a HDD-t SSD-re cseréltem, a boot idő ~ 114 másodpercről ~ 9 másodpercre csökkent.

Tiobench

Tiobench seq writes rate
Tiobench szekvenciális írás (a nagyobb a jobb).

Tiobench seq writes CPU
Tiobench szekvenciális írás CPU terhelés (a kisebb a jobb).

Tiobench random writes rate
Tiobench random írás (a nagyobb a jobb)

Tiobench random writes CPU
Random írás CPU terhelés (a kisebb a jobb)

A Tiobench tesztekben messze az SSD a gyorsabb. De cserébe sokkal több CPU-t is kíván.

dbench

Dbench rate
dbench rate (a nagyobb a jobb)

A győztes az SSD.

egyéb

dd rate
dd rate - 10 GB kiírása lemezre (a nagyobb a jobb)

dd sec
dd sec - kiírása lemezre (a kisebb a jobb)

rm sec
törlés - 10 GB-os fájl törlése (a kisebb a jobb)

untar sec
tar kibontása (a kisebb a jobb)

Disk Utility HDD
Disk Utility - HDD

Disk Utility HDD ro teszt
Disk Utility ro benchmark HDD

Disk utility SSD
Disk utility SSD

Disk Utility SSD ro teszt
Disk Utility ro benchmark SSD

A hevenyészett gyorsteszt összegezve:

HDD:

Előnyök:

  • olcsó
  • nagy kapacitás

Hátrányok

  • lassabb
  • jobban melegszik
  • mechanikai alkatrészek miatt sokkal sérülékenyebb

SSD:

Előnyök:

  • kevésbé érzékeny a fizikai behatásokra
  • nagyon gyors
  • alig melegszik

Hátrányok

  • drágább a HDD-nél
  • méretben lemarad a HDD-től

Az SSD tényleg gyors. Szinte fizikai fájdalom volt visszaváltani a HDD-re. Az tisztán látszik, hogy az SSD mindenféle tuningolás nélkül is messze a HDD felett teljesít.

Azt hiszem, hogy itt az ideje beszerezni a notebookomba egy SSD meghajtót! A sebességkülönbség inkább bónusz, de leginkább a mozgó alkatrészek hiánya miatt.

Hozzászólások

A képek megtekintéséhez be kell jelentkezni...
SSD hátránya még: rövidebb élettartam.

Most lehet, hogy hülyeséget beszélek, javítsatok nyugodtan.
Úgy tudtam eddig, hogy a memóriakártyák, hasonló technológiával működnek.
Nekem volt sok éve egy 128 megás mmc kártyám amit a telefonomban (9210 nokia) használtam elég masszívan három évig. Értsd: törlés/írás minden nap sokszor. Három év után után read only-vá vált, rengeteg hibával, pl. lett rajta egy fake három GB-os olvashatatlan folder. Ok fejlődött a technika, de egy swap partíció gondolom jobban terheli.
Attól még szerintem is ez a jövő háttértára, és remélem a magas kereslet nagyobb kínálatot hoz, jóval alacsonyabb árakkal.
--
AGA@
Clyde Radcliffe Exterminates All the Unfriendly Repulsive Earth-Ridden Slime

A technológia csak majdnem ugyanaz. Minden flash eszközön van valamilyen absztrakciós réteg (ld. FTL, ami megoldja a flash szektorok és blokkok egyenletes terhelését. Na már most, ha veszel egy bármilyen SD kártyát, és írási teszteket végzel rajta, akkor azt fogod látni, hogy az első pár megabájton sokkal lassabb az írás, mint bárhol máshol. Nem tudom biztosan, mi lehet az oka, de az a gyanúm, hogy az a bizonyos FTL csak ezen az első pár megabájton működik rendesen, mert a gyártó úgy készül, hogy ott lesz a FAT, és úgyis csak az íródik sűrűn. Ha ezek után nem FAT16-ot teszel rá, hanem bármilyen más fájlrendszert, vagy megpartícionálod az SD kártyát, akkor technológiától függően kb. 1000-100000 írás után tönkre fogod vágni.
Az SSD-knél nem tapasztaltam ilyen asszimetrikus viselkedést, úgyhogy valószínű, hogy azoknál az FTL és a wear-leveling az egész eszközön működik. Ha valóban így van, akkor akárhova írsz is az SSD-n (akár folyamatosan mindig csak a 0-s szektorba), akkor is 100000 x 64GB-ot kell ráírni, mielőtt az eszköz írásvédett lesz. (Amúgy 250MB/s írási sebességnél a 100000x64GB mintegy 300 nap alatt összejön, azaz pl. szervernél oda kell figyelni az eszköz élettartamára.)

urban legend FUD. Windowszal napi 2-4 GB kozott szor az irasmennyiseg nalam kb. 10-12 ora uzemmel, a jobb consumer SSD-k napi 20 GB irasra vannak certifikalva 5 even at. nincsenek atfogo felmeresek, de a merevlemezek ugy 10-30 szazaleka kezd el csererett lenni 3 ev utan, vagyis a specifikaciokon kivul uzemelni (SMART), hasznalati korulmenyektol fuggoen. az esszeruseg azt sugallja, ezt leginkabb a mechanikai faradas okozza, ami nem csoda, ismerve milyen finom precizios muszerek ezek.

apropo. csak a teljes kapacitasra vetitett elettartamrol, es irasrol beszelunk. az ssd olvashato marad akkor is, ha tullep egyes cellainak elettartaman. vagyis adatvedelmi szempontbol legalabb egy nagysagrenddel jobb. ha egy ssd-s gepet foldozbaszol, athajtasz rajta autoval, es vegighuzatod az andrassyn loval, jo esellyel meg akkor is kiolvashatoak maradnak az adataid a kurt kft. laborja nelkul is.

Google search: http://href.hu/x/fonv

Komeny srac vagy, egy mintabol extrapolalsz :D

http://xkcd.com/605/

Majd gimiben elmagyarazzak, ez miert nem mukodik :)

http://www.imation.com/PageFiles/83/SSD-Reliability-Lifetime-White-Pape…

Ha kell, linkelek olyat, hogy valakinek a 0 napos HDD-je elromlott!!!!!11eleven

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Urban legendát köpködtök, miért nem indít valamelyikőtök egy szavazást, hogy pl. "hány évig bírta, ill. bírja az SSD meghajtód" ?

<1, 1-3, 3-5, >5, aki meg behúzza a >5 öt , az meg úgy is hazudik, van egyáltalán SSD 5 éve (?) ;-).

Itt a magatokfajta kockák között azért lényegesen nagyobb lenne a mintavételi arány. ;-)

--------

Nem vezetek...Jobb így. Nekem is
meg mindenki másnak is.

az ssd olvashato marad akkor is, ha tullep egyes cellainak elettartaman. vagyis adatvedelmi szempontbol legalabb egy nagysagrenddel jobb

Vagy igen, vagy nem. A NAND csipek úgy működnek, hogy törléskör, vagy íráskor megnézik, hogy minden bit rendben beállt-e, és hibát jeleznek vissza, ha mégsem. Viszont semmit nem lehet tudni arról, hogy esetleg kicsit később visszaolvasva az adott page-et, mit találunk benne. Pontosabban annyit lehet tudni, hogy amíg el nem értük a megadott törlési+írási ciklusok maximális számát, addig a visszaolvasott adatokban legföljebb annyi hiba lesz, amennyi a szintén megadott ECC-vel javítható. Viszont a gyártók semmit nem garantálnak a maximális törlési+írási szám elérése utánra. Azaz az SSD vagy észre fogja venni, hogy egy page-et már nem sikerült írnia, vagy nem. Ha azt hiszi, hogy sikerült az írás, de később már nem tudja visszaolvasni, akkor ugyanott vagyunk, mint egy bedszektoros HDD-vel. Ha ez az észrevétlenül meghibásodott page a Flash Translation Layer leíró struktúráiban volt, akkor ugrott az egész SSD.

Bocs, de nekem ez a szandekos zavarkeltes es kodosites kategoria. Egyezzunk ki abban, hogy a vezerloelektronika egy jobb SSD-ben figyeli a ciklusszamot, a jel/zaj aranyt es esetleges ECC-vel detektal hibakat, es ezek fuggvenyenek az erintett oldalt kivonja hasznalatbol, es az ott tarolt adatot atmozgatja mashova. ebbol nem veszel eszre semmit, mert a jobb SSD-kben van legalabb 10 % tartalekkapacitas.

Valo igaz, szar implementaciokor semmi sem ved. De akkor azt mondd meg, hogy a merevlemeznel honnan tudod utolag, hogy az a magneses jel az volt-e? Ott is csak ECC-vel tudja.

Egyezzunk ki abban, hogy a vezerloelektronika egy jobb SSD-ben figyeli a ciklusszamot, a jel/zaj aranyt es esetleges ECC-vel detektal hibakat, es ezek fuggvenyenek az erintett oldalt kivonja hasznalatbol, es az ott tarolt adatot atmozgatja mashova. ebbol nem veszel eszre semmit, mert a jobb SSD-kben van legalabb 10 % tartalekkapacitas.

Látom, terveztél már SSD-t, ezért tisztában vagy a részletekkel. ;)
Na de a tréfát félretéve, az ECC nem esetleges, hanem kötelező. Minden NAND chip adatlapja megadja, hogy hány bájtonként milyen ECC-t kell használni. SLC NAND-re tipikusan page-enként, vagy sűrűbben (mondjuk 512 bájtonként) 1 bit hibát javító ECC kell. (A nagyobbaknál manapság 4 bites ECC kell 540 bájtonként.) MLC NAND-nél meg akár 20 bit hibajavítást is megkövetelhetnek, de MLC-s SSD-t úgysem veszünk, mert az nem írható 100000-szer, csak 10000-szer.
Amit én ismerek 1 bites ECC-t, és amit pl. a Samsung ajánl, az 1 bit hibát javít, és 2 (illetve páros számú) bithibát detektál. Viszont pl. 5 (vagy több) bit megváltozását észre sem veszi. A NAND megadott élettartama után nincs garancia arra, hogy egy page-en visszaolvasás után nem lesz 5 bit hiba.

a jobb SSD-kben van legalabb 10 % tartalekkapacitas
Gondolom, ezt is légből kaptad. Megnézném azoknak a "jobb" SSD-knek a listáját, amelyek azt állítják magukról, hogy 10% "tartalék kapacitásuk" van.
A gyakorlatban ez inkább 2-4% körül van. A NAND csipek gyártója megadja, hogy a termék élettartama alatt (azaz a 10000, vagy 100000 törlési+írási ciklus eléréséig) garantáltan hány jó blokk marad, illetve legföljebb hány blokk hibásodik meg. Az SSD gyártója pedig ennyi tartalék blokkot fog allokálni az első formázáskor.

harom bites ecc szerintem 1-nel tobb hibat tud megbizhatoan detektalni, legalabbis nem olvastam semmilyen limitaciot rola
a nand igazabol normal mukedes kozben is ad vissza hibat, amit ecc-vel javitani kell. ez teljesen normalis mukodes. :)

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

Hu de sokaig tartott osszeguglizni meg wikipediazni ezt a bejegyzest, reagalva arra a szora, hogy "esetleges". Senki nem kert ECC tanfolyamot, plane nem ertem minek maszatolsz tovabb, mikor ezzel onmagadnak mondasz ellent, ti. az SSD nem megbizhato adattarolo eszkoz. Nyilvan ezert is epitenek akar mission critical tarolorendszerekbe is belole.

A 10% nem legbol kapott, hanem mar csak abbol is fakad nagy resze, hogy a kapacitas HDD-knel megszokott decimalis alapu meghatarozasat az SSD-k is kovetik. Ez a deviancia onmagaban 7 % folotti, ha GB a mertekegyseg. Ugye ez ismeros a merevlmezek megformazasakor. Csakhogy sok SSD valoban rendelkezik binarisan is a megfelelo GB kapacitassal, mivel a fizikai szervezese is binaris, igy tobb mint 7 szazalek tartalekkal rendelkeznek akkor is, ha semmifele extra tartalekot nem kepez a gyarto. 10 darab 32 gigabites MLC chippel szerelt SSD 80 GB-oskent (decimalisan) eleadva, a formazott kapacitasa kb. 74 GB. A te 2-4 szazalekos tartomanyoddal pont jo a 10%, koszi szepen a segitseget!

Guglin ezt nem találod meg. Föl lehet menni a Samsung és a Micron oldalaira, és letölteni az adatlapokat, azokból kiderül minden. Mostanság valamiért titkolóznak a NAND gyártók, és regisztrációt kérnek, de azért el szokták küldeni az adatlapokat. A "2-4%"-ot két Micron, 1 Samsung és 2 Numonyx NAND adatlapja alapján írtam. (Igazából 2-3%-ot kellett volna írnom.) Példaként a Numonyx (azóta Micron) NAND64GW3D4A csipje 16384 blokkal jön, és azt garantálják, hogy 10000 törlési + írási ciklus után megfelelő ECC-vel (12 bit 512 byte-on) még 15984 jó blokk marad. Ennek semmi köze az SSD kapacitásához. Ha ilyen csipekből épül föl az SSD, akkor a garantált élettartam végére a névleges kapacitása kb. 2.5%-kal csökken. (Amúgy a gyártók semmit nem mondanak arra vonatkozóan, hogy a vadi új NAND csipen hány jó blokk van. Csak annyit garantálnak, hogy a legelső blokk biztosan hibátlan vagy 1000 törlésig, és az élettartam végére is marad X jó blokk. Hogy az a 2-3% milyen ütemben fogy el, arról semmit nem lehet tudni.)

:(

Nem, en annyit mondtam, hogy engem nem zavar, hogy az ot eves garancia nekem boven eleg, mert ugysem hasznalok ot evnel tovabb hattertarat.

Hol latod te a mintat, es hol latod az extrapolaciot? Altalanositasra gondolsz, hogy esetleg mas hosszabb ideig hasznal ilyesmit? Termeszetesen el tudom kepzelni, viszont azt ketlem (konkretan lattam ra statisztikat), hogy sok ember hasznalna manapsag 40 GB-os hattertarakat (6-7 eve ez volt az altalanos notebookokban).

----------------------
while (!sleep) sheep++;

"SSD hátránya még: rövidebb élettartam."

Bizonyara azert vallal nemelyik gyarto 5(+) ev garanciat, mert bukni akkar. :)

Varhato eletartalmuk a rendes wear leveling -el rendelkezo egysegeknek 5 ev felett van boven.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Varhato eletartalmuk a rendes wear leveling -el rendelkezo egysegeknek 5 ev felett van boven.

Igen, elvileg minél nagyobb az egység kapacitása, annál nagyobb az élettartam. Viszont arra a "rendes wear leveling"-re nagyon kíváncsi lennék. Elvileg SW-ből lehet "rendes" megoldást csinálni, csak éppen nagyon oda kell figyelni, hogy mi történik olyankor, amikor elkezd elmenni az áram. Mert az egész FTL és wear leveling, illetve a NAND technológiát használó bármilyen kütyü működése azon alapszik, hogy ellenőrzött körülmények között megadott mennyiségű hiba fog csak keletkezni az adatokban, ami megadott ECC-vel javítható. Na de ha működés közben elmegy a táp, és éppen valahol a 2.7V környékén van, azaz már nem ellenőrzött körülmények között vagyunk, akkor aztán bármi képes kiíródni a flash-re, meg még az ellenkezője is. Ha kritikus területek mennek tönkre, akkor legközelebb föl se áll az SSD.
Mi SD kártyákat teszteltünk, és úgy találtuk, hogy 1-2 gyártó termékeit kivéve nagyon nem szeretik az írás közbeni tápelhalást. Az az 1-2 SD-kártya pedig kifejezetten lassú volt, nyilván nem volt bennük semmilyen párhuzamosítás. A pendrive-ok még az SD kártyáknál is sokkal rosszabbak. Ezek után nagyon kíváncsi vagyok, hogy fogunk-e tápkimaradás miatti SSD pusztulásokról hallani.

Mi lenne ha ez egyseg el sem kezdene irni, ha nincs elegendo energiaja egy kondezentorban ?

SSD-t még nem szedtem szét, de SD kártyát igen. Na azon semmilyen pufferkondi nincs. A vezérlő csipen meg a NAND flash-en kívül van még 2 kis értékű szűrőkondi, oszt csókolom. Valószínűleg gyártója válogatja, hogy az SSD-knél próbálnak-e valahogy védekezni a tápelhalás ellen, vagy sem.

Biztos vagyok benne, hogy nem.
Egy tune2fs -l részlet:
Filesystem created: Sat May 15 10:50:42 2010
Lifetime writes: 614 GB

A gép napi 3-4 órát megy átlagosan.
Ha van normális wear leveling, ezzel a terheléssel kb. örökké él.

Szerk: trey-nek ment volna...

Én még egy olyan összehasonlításnak örültem volna, hogy aksiidőt hogyan befolyásolja, mert ezt kb egy tesztben se nézik.

Az attol fugg, milyen SSD-t hasznalsz. Egy jo notebook SSD sokkal kevesebbet eszik.

bocs az onreklamert:

Ket Toshiba Portege R500 egymas mellett, HDD vs. SSD. Teszt 2008-bol, de ez most nem szamit:

"Méréseink, melyeket az elméletben azonos felépítésű és beállítású gépeken Lavalys Everesttel végeztünk, alátámasztják a papírformát. A minimálisnál eggyel nagyobb fokozatú, még használható háttérvilágítással, 800 megahertzen üzemelő processzorokkal, kikapcsolt vezeték nélküli vezérlőkkel és az előtérben futó Everesttel és feladatkezelővel az SSD-s gép 8,1 wattal merítette akkumulátorát, míg merevlemezes társa 8,9-9 wattot evett -- ez talán nem tűnik soknak, ugyanakkor a nagykapacitású, 6-cellás akkumulátort feltételezve ez akár 30-40 perc extra akkumulátoridőt jelenthet az SSD-s verzió javára.

A HD Tune olvasástesztjének végére az SSD-s gép merülése meghaladta a 10,1 wattot, miközben a merevlemezes testvér megközelítette a 12,9 wattot -- immár 2,7 wattnyi különbséget láthatunk, ami jelen esetben durván 1 órányi különbséget jelentene akkumulátoridőben. Érdemes fejben tartani, hogy nem csak a gép más alkatrészei, mint a chipset, processzor, memória fogyasztása növekszik meg ekkor, hanem a tápellátás hatékonyságán keletkezett veszteségek is növelik az akkumulátor merülését -- a magasabb fogyasztású merevlemez több energiapazarlást jelent.

Már életszerűbb felhasználást mérnek a HD Tune fájlbenchmark tesztek, melyek különböző méretű állományok és blokkméretek olvasásának és írásának szimulációját teszik lehetővé. Itt tendenciózusan némileg alacsonyabb fogyasztásokat láttunk, így például az SSD-s R500 megállapodott 9,9 és 10 watt között, miközben a HDD-s 12,3 és 12,6 watt között mozogtt -- aktív merevlemezhasználattal ez megintcsak 1 óra különbséget jelent nagyjából egy nagykapacitású akkumulátorral.

Ezt követően, még mielőtt rátérnénk a teljesítményre, érdemes szót ejtenünk az ergonómiára. Az SSD-s gép halkabb üzemű, mivel az SSD egyáltalán nem bocsát ki zajt, és kevésbé melegszik, így a hűtés is visszafogottabban üzemelhet . A HDD-s változat felülete a bal csuklónál, ahol a Toshiba gépeinél a merevlemezek hagyományosan helyet foglalnak, érezhetően melegebb volt -- nyugodtan mondhatjuk, hogy huzamosabb használat esetén kellemetlenül meleg, az Everest szerint a meghajtó 40 fokos volt. Szintén említésre méltó, hogy a merevlemez tányérjainak forgása érezhető vibrációt keltett a gépben, ami az SSD-s modellnél ez nyilvánvalóan hiányzott.

http://www.hwsw.hu/hirek/35684/notebook_ssd_hdd_flash_meghajto_merevlem…

A hdd -n lévő (1-2 éves pl.) reiser nem gyengén van fragmentálva, gondolom.
Nyilván nem lehet teljesen szignifikáns, de ez durva eltéréseket okozhat.

2 perc alatt bootoló linux, 40Mb/sec-es HDD... Ez már a "hardvert venni tudni kell" / "a linuxhoz érteni kell" rovat?

Ez egy 5400 rpm-es, tesztelésre használt, low end HDD. A sebessége nyilván nem akkora, mint egy 7200 rpm-es HDD-nek. A boot idő számomra teljesen érdektelen. 2-3 havonta bootolok. A suspendből a gép 1-3 sec alatt feléled és a munkamenet ott folytatódik ahol abbahagytam. Viszont meglepő volt látni a különbséget.

A sebesség nem minden. Nekem fontosabb, hogy ne melegedjen, ne legyen hangja. Inkább egy lassabb HDD, mint egy tűzforró. A gyári 7200-as notebook HDD-ket általában le szoktam cserélni 5200-asra.

Most viszont úgy tűnik, hogy SSD-re cserélem, mert az még hűvösebb :)

--
trey @ gépház

az most korrekt, hogy leírod: low-end hdd (komolyan, így lett korrekt a sztori). de engedd meg, hogy kiegészítsem még egy dologgal.

(pl.) BJKT-s fekete WD Scorpio-val azt tapasztaltad volna (a tesztes SM Spinpoint ellenében), hogy

-kisebb hang.
-kisebb melegedés.
-2/3 fogyasztás.
-értelemszerűen jóval gyorsabb, már csak a 16m cache miatt is, de pl. ez 7200-as, és belülről (3 éves konstrukciója ellenére is) naprakészebb, mint a tesztes SM.
-gyorsulásmérő miatt biztonságosabb teljesen egyszerű notiban is (nem beszélve az AP-s Thinkpad-edről)

ja, árban közelebb van a Samsung HDD-hez, mint bármely SSD-hez természetesen, és ebből az osztályból van 750G-s darab is. azért érdekes ez, mert ha valakinek nincsen 50e+ Ft-ja normálisnak mondható SSD _legaljára_, akkor ezzel kevesebb, mint harmadából kijön + akár 750G-t is elérhet + (az adott technikához képest) nagyon gyors HDD-je lesz a gépben stb, lásd fentebb. nem ellenfele az SSD-knek (két pontot kivéve), de egy belépő HDD-hez képest kivitelezhető és könnyen megléphető előrelépés.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

Én használtam WD Scorpio Blacket is, de a gyakorlatban csak alig gyorsabb mint bármelyik 5400 RPM-es merevlemez.

Ha tárterületre van szükség akkor a legeslegjobb megoldás egy kiépítés SSD-vel és HDD-vel, az általam eddig használt Dell és Lenovo notebookok esetén volt lehetőség második meghajtó beépítésére.

2011-ben már 30 ezer Ft alatt lehet venni alacsony kapacitású, de felsőkategóriás SSD meghajtókat (lásd a Corsair F60 vagy ez az ADATA S599, amik felépítésben és árban is megegyeznek).

Manapság 50 ezer Ft-ért felsőkategóriás 128 GB-os SSD-ket, 60 ezer Ft-ért alsókategóriás 256 GB-os SSD meghajtókat lehet kapni.

Azt azert tegyuk hozza, hogy a piacon levo notebookok nagy resze nem teszi lehetove ket merevlemez hasznalatat. Oke, talan be lehet rakni a DVD helyere, de akkor meg funkcionalitas vesztes tortenik.

Arrol nem beszelve, hogy ha en most berakok a laposba egy SSD-t, de mellette - akar USB-n - kell hordoznom egy HDD-t az adatoknak, akkor nagyon rosszul jarok. Egyreszt sem a zajtol, sem a hotermelestol nem fogok megszabadulni, masreszrol meg az USB nyugosebb, mintha a winyo benn ulne a laptop belsejeben. Raadasul konnyebb elhagyni is :-( . Mas alternativa meg nem nagyon van - egyelore.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal 

Vannak mini PCI Express foglalatba illeszkedo megoldasok is, pont emiatt. Ilyenkor raadasul eleg egy kisebb kapacitasu, pl. 32-80 GB, hiszen van mellette merevlemezed is. Vagy nincs, es megsporoltal 100 grammot es 1-2 wattot, vibraciot, kellemetlen melegedest. Sot, van olyan notebook optikai meghajto is, amelyben van SSD.

Bar nagyon apro, nem mindegyikbe tudod helykialakitas miatt beilleszteni, es kompatibilitasi gond is lehet egyeseknel, vagy adott slotban nem tamogatott a SATA csatlakoztatas. Vagyis nem, nincs univerzalis megoldas, amely minden laptoban mukodik, es a gyartok sem igazan veszik figyelembe ezt a megoldast.

"Én használtam WD Scorpio Blacket is, de a gyakorlatban csak alig gyorsabb mint bármelyik 5400 RPM-es merevlemez."

-akkor nem egy műsort nézünk. használtam párat, kiadtam párat. nem reklámként írom, de mást nem is vennék, ha merevlemezről beszélünk. sajnos mérni nem tudok neked, mert a T60-amat ezzel a HDD-vel vitték el ~2 hónapja. nem értem amit írsz, de most komolyan értetlenül állok a felvetésed előtt.

"Ha tárterületre van szükség akkor a legeslegjobb megoldás egy kiépítés SSD-vel és HDD-vel, az általam eddig használt Dell és Lenovo notebookok esetén volt lehetőség második meghajtó beépítésére."

-igen, fentebb írtam én is.

"2011-ben már 30 ezer Ft alatt lehet venni alacsony kapacitású, de felsőkategóriás SSD meghajtókat (lásd a Corsair F60 vagy ez az ADATA S599, amik felépítésben és árban is megegyeznek)."

-korábban már leírtam, hogy OCZ V2/V3 AG2/AG3 vagy intel és ennyi részemről. ezekből nincsen ~30k-ért normális + ha el lennék engedve pl. MLC-t nem is vennék. SLC árakkal gondolom tisztában vagy.

"Manapság 50 ezer Ft-ért felsőkategóriás 128 GB-os SSD-ket"

-kérlek szépen linkelj egyet, ideiglenesen elfelejtem a márka/modell-heppjeimet. kíváncsian várom, hátha valamit nem jól láttam.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

Par hete epitettem a gepet, kivonat a szamlabol:

120GB OCZ Agility 3 SSD, 2.5" SATA £138.99

Gugli szerint:
139 British pounds = 43 076.6346 Hungarian forints

Magyarorszagon a kovetkezot talaltam:
OCZ Agility 2 180GB SATA2 2.5 OCZSSD2-2AGTE180G Merevlemez
43 750 Ft

Ez 180 gb, 50e alatt. Az AG2 is eleg jo darab mar, szerintem, foleg ilyen aron.

Corsair Force 3 120GB Merevlemez
51 800 Ft

Ez mar az uj SF vezerlos SATA3-as drive, 50k, top teljesitmeny.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

kerekítve írom: az ezrest kerekítettem (f)el a párszáz forintról. mai állapot, mind élő dolog.

disztribútor / nagyker 1:

OCZ 120G V2 bruttó 55.000
OCZ 120G V3 bruttó 63.000
OCZ 120G AG3 bruttó 60.000

--

disztribútor / nagyker 2:

OCZ 120G V2 bruttó 53.000
OCZ 120G V3 bruttó 66.000
OCZ 120G AG3 bruttó 63.000

disztribútor / nagyker 3:

itt nincs a példaként hozott OCZ, így
intel (csak egy sima _MLC_) 120G bruttó 55.000

árak mellé írom, hogy OCZ Revodrive-okról nem is beszéltem még, SLC-s drive-okról nem is beszéltem még. a 180G nálad ?elírás?, ellenőrizd még egyszer kérlek: ha árukeresős cucc akkor az 100G inkább (első találat, katt a termékre) szerintem, 180g-t Revo-kból látok leginkább. amiket írtam elérhetőek, rendelhetőek, nem fantomtermékek.

ui sajnos tévedtem, a márkaheppjeimet mégsem adom fel: Corsair-t akkor sem, ha letéped érte a karom és agyonütsz vele. sőt, amiket én írtam, még azok sem felső kategóriás termékek, gondolom azt vágod.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

elhiszem, nem is kell bizonygatnod - én magam is van, hogy külföldről kérek egy ~akármit ilyen (vagy akár nagyobb) értékben. sőt volt úgy, hogy a szlovákoktól jött nemtudommármi' mert az (bő) mínusz 30%-ot jelentett. mínusz pár %-nál nem érdekel a dolog, de ilyen eltéréssel már érezhető a pénztárcában maradt zseton. 139 font egyébként az süti, annyiért tényleg faszagány.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

Ahogy a cikkben is írtam, nekem nem igazán érdekel a sebesség és nem igazán érdekel a tárterület egy bizonyos szinten túl. A mozgó részeket akarom megszüntetni. Most lehet jönni azzal, hogy minek akarom lecserélni a Thinkpad-ben a gyári 250 GB-os HDD-t fele akkora SSD-re, mert "de hát fele a mérete ember!!!11", nyilván mások a szempontok.

A 7200 rpm-es HDD-ket nem véletlenül szoktam lecserélni. Melegednek. Az összes. A "gyorsulásmérő"-ről korábban már elmondtam a véleményem: én nem hiszem, hogy ez egy igazi megoldás a problémára. A probléma egy részét kezelheti, de inkább jól hangzó marketing.

--
trey @ gépház

"nekem nem igazán érdekel a sebesség és nem igazán érdekel a tárterület egy bizonyos szinten túl"
-értem, de mint a teljesítménnyel összefüggésben írtad fájdalmas volt visszatérni, tehát mégiscsak számít a sebesség, és ezzel igazából nincs is semmi gond.

"Most lehet jönni azzal, hogy minek akarom lecserélni a Thinkpad-ben a gyári 250 GB-os HDD-t fele akkora SSD-re"
-nem, én ezt csak egy pontként említettem meg, sok egyéb mással együtt. legfőképp, hogy a TP Ubay nyílásába kb. 3000Ft-os keretbe bármilyen 2,5" HDD-t tehetsz és van tárhelyed bőven.

"A 7200 rpm-es HDD-ket nem véletlenül szoktam lecserélni. Melegednek. Az összes."
-fentebb írtam, ez pl. kevésbé, mint pl. egy ősidőkből fennmaradt régi 5,4k-s Spinpoint. mindenképpen érdemes lenne kipróbálnod, hátha azért mégiscsak igazat mondok egy hangyányit (+ kb fele->2/3 áramot is eszik stb). gondolom sem időd, sem kedved ezzel szórakozni, így végtére lényegtelen amit leírtam.

"A "gyorsulásmérő"-ről... inkább jól hangzó marketing."
-ezzel immár semennyire nem értek egyet, meg kell nézni, hogy egy HDD milyen mechanikai behatásokra feszül meg, és mi ellen véd a beépített védelem + az AP-s notid. sok minden ellen jó.

nempontide': igaz, hogy csak csekély számú, de bizonyos (bal)esetekben a régi technika a megbízhatóbb. lásd túláram, vízkár stb. ezt nem döntő szempontként írom, mivel nyilván nem erre készül az ember - de ez is ott van a levesben.

mindazt, amit leírtam, azért írtam (lásd utolsó mondatok), mert ha valaki nyálát csurgatná az eredményekre - majd mély letargiában nyugtázná, hogy azt az 5 számjegyű összeget ami leginkább ~ötössel kezdődik elsődlegesen inkább a családi kasszában hagyná, annak is van lehetősége előre lépni, töredék összegből. nekem is van SSD-m, várok is újra: így nem is ez ellen kapálózok, de.. nem ismételem magam, lásd fentebb.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

"A "gyorsulásmérő"-ről korábban már elmondtam a véleményem: én nem hiszem, hogy ez egy igazi megoldás a problémára. A probléma egy részét kezelheti, de inkább jól hangzó marketing."

Ezzel nem ertek egyet, a HDAPS eleg szepen mukodik, es a legjellemzobb hdd-gyilkos helyzet eseten (leejtes) gyakorlatilag 100%-osan mukodik (par centis eses utan mar kicsapja a fejet a lemez folul).

----------------------
while (!sleep) sheep++;

félrehúzott fejjel "néhány" G-t kibír, még ha forog is a tányér.

csapágyazás: ha van időd, menj le a szervizetekbe és kérj meg valakit, hogy bontson szét egy kuka HDD-t. lepke benyom, fej kiakaszt kezdőpozícióba, fej ki, fejmozgató motor ki. tányérok leold, majd marad a motor, és a lemezt tartó forgórész. bassz oda neki pl egy 25dkg-os kalapáccsal (mondjuk azért ne az asztallal együtt verd szét, szóval úgy érzéssel csapj oda egyet akár oldalirányból). majd helyezd áram alá, és köszöni forog tovább.

a probléma nagy része abból fakad, hogy a kint lévő fej belever a tányéra, rosszabb esetben magát a repülőfejet is lecibálja a forgó lemez. még rosszabb esetben a leszakadt fej totál felnyírja a lemeztányér mágneses felületét akár több körívben. erre jó free fall sensor (és mint írtam a notid attól is véd, ha mondjuk meglökik az asztalt amin dolgozol, belerúgnak az asztal lábába stb).

--
Vége a dalnak, háború lesz...

Nem arra szolgal, hogy a csapagyazast megvedje, jellemzoen nem is ebbol fakadnak a gondok. A cel az, hogy legrosszabb esetben is meguszd egy esetleg hibas HDD-vel, de visszaallithato adatokkal (azaz ep lemezfelulettel). A tanyer maga egyebkent k* eros, csapagyazast beleertve, a felulet az igazan kenyes ugy.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Egy sima 7200-es HDD egy jóval gyengébb gépben is bőven behúzza a rendszert 20-25 mp alatt.... Ehhez nézd. Ezzel a tesztgéppel nem tudom mit műveltél, de én biztos kihajítottam volna már vagy a gépet, vagy a rendszert ha eddig bootolna.
[szerk] 5400-el is megvan 35-40mp alatt..
--
Discover It - Have a lot of fun!

Én már válaszoltam rá, csak neked nem tetszett. Leginkább a hardveren. Low-end HDD 114 sec, SSD 9 sec. Ugyanaz a rendszer módosítás nélkül.

loop

BTW: a te rendszered mennyi ideig bootol? Gondolom ha a Linux-ot 2005-ben már 5 sec alá bőrözted, akkor a mostani valahol 1 sec körül lehet?

--
trey @ gépház

Továbbra is a témánál maradva, azért elárulod, hogy milyen Linux rendszer volt, milyen szolgáltatások indultak el rajta, milyen hardveren, mennyi eszközt kellett inicializálni stb. Ezek azért lássuk be, fontos dolgok ahhoz, hogy a mondásodat érdemben meg tudjam ítélni.

--
trey @ gépház

Ó, nem. Nincs sajnos még saját SSD-m, de remélem, hogy a héten meg tudom rendelni. Ma sajnos sok volt a meló, így nem tudtam. Ha majd meglesz, hozzáigazítom a rendszerem. Remélem, hogy addigra tőled is megérkeznek a válaszok a nyitott kérdésekre és még faszább kis rendszert tudok összeállítani.

--
trey @ gépház

Én a cka. 3 éves asztali gépbe vettem tavaly 5400as 500 gigás samut nagyonóccsóé' részben hasonló megfontolások miatt / érdektelen boot idő ,
valamint a felhasználás jellege miatt nem
tudnám kihasználni a sebesség nyújtotta előnyöket,
nem élek olyan "rohanó életmódot", hogy fontos legyen./

Annyi van, hogy a suspend/hibernáció nálam időhöz kötött:
- 6-18 óra közötti leállás esetén suspendbe megy,
- ezen kívül pedig hibernál,
- időnként némi extrával fűszerezve.
/pl. most éppen a 24 uccsó évadait
veszi fel szinkronosan,
csak az a baj, hogy kb. naponta kell utána állítani,
mert mindig más időpontokban kezdődik,
múltkor mikor éjszakás voltam, sikerült keményen lukra futni, bő fél órával korábbra pakolták. /

--------

Nem vezetek...Jobb így. Nekem is
meg mindenki másnak is.

Az SSD körülbelül olyan utat fog befutni, mint a CRT --> TFT monitor. Ma már nincs CRT monitor.

Ami SSD kapható:
- 2,5" - laptop, szerverek
- 3,5" - ilyen is kapható (pl. OCZ), mind SATA mind SAS protokollal.
- PCIe kártyán a flash - szerverbe, grafikai munkaállomásba. Rohadt gyors.
http://www.ocztechnology.com/ocz-revodrive-3-x2-pci-express-ssd.html - lásd specifikációt

Árak pedig évről évre feleződnek.

amig te a kapacitasban hatarozod meg a levaltot, sosem fogsz SSD-t venni. hasonlat veszely: az SSD egy sportkocsi, a merevlemez egy teherauto. kinek mire van szuksege. plusz azt is be kellene ismerni, hogy a telepakolt merevlemezeken talalhato adat nagy resze tipikusan ertektelen szemet, amihez sosem nyul az ember: nem hasznalt szoftverek, letoltott filmke, zenek.

Az SSD-k nagyobb CPU terhelése pedig csak látszólagos viszonylagos, abból adódik, hogy nem kell várnia a CPU-nak a lassúbb HDD-re, így a CPU-terhelés folyamatosabb.
Ha meg lehetne mérni valahogy valószínűleg az jönne ki, hogy 1GB adat másolása közel ugyanannyi CPU időbe kerül mind SDD, mind HDD esetében, csak az SSD esetében hamarabb végbemegy.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; Dropbox

A

dd if=/dev/zero of=foo.img

persze jó eredményt produkál a SandForce vezérlős SSD-vel, de ha nem halálra tömöríthető adatot próbálnál rá így kiírni (/dev/zero csupa 0x00, elég jól kompresszálható), akkor nem csak az interface sebességét mérnéd... ;)

Olyan halovány sejtésem van, hogy hiába meggyőzően gyors, közel (?) ugyanezt a sebességet olcsóbban, és jelentősen nagyobb tárhellyel megkapom, ha két (több) HDD-t RAID-be kötök. Szerintetek? Megnéznék egy ilyen összehasonlítást is szívesen, mert az az igazság, hogy egy jobb HDD-re van pénzem (kettőre is), de egy nem noname SSD-re... hajjaj

Az biztosan egy elég meggyőző sebességet produkálna ahhoz, h bárki kedet kapjon hozzá,,,,
Viszont nem éri meg -még- nekem, akkor se ha csak a rendszer van -egy olcsó- SSD-n.
Kapok egy nagy teljesítményű, gyors SSD-t, DE kevés tárhelyet, 10.000 írás-módosítás-törlést elviselő cellás SSD-t, a technológia szerintem még nincs igazán tesztelve.

UI.: nem akarok flame-et indítani

Össze tudná valaki foglalni, hogy hogyan kell finomhangolni egy ilyen Ubuntu 11.04-t, hogy SSD-vel jól menjen?
Néhány kérdés:
- milyen SSD ajánlott linuxra?
- milyen file system támogatja az SSD-ket?
- fstab mount opciók
- particionálás? /tmp és /var? hogyan hosszabíthatjük meg a SSD élettartamát?

Gondolom ez több embert is érdekelne...
Kösz előre is.

Egy olyan teszt érdekelne, hogy létrehozni rajta egy kicsi partíciót, és állandóan újraírni. Hány "kört" bírna ki.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Nem tudja. De nem is érdekli. Feltételezem, mivel az oprendszerek az adatokat szektor és track szervezésű tárolón kezelik, az SSD-nek ilyet kell "hazudnia" az oprendszer felé. Ha meg már virtualizál, miért ne cserélgesse az igazi címet a virtualizált alatt? Persze az is lehet, hogy nem így működik, de nekem ez tűnik logikusnak.

http://en.wikipedia.org/wiki/Logical_block_addressing

A HDD-n és SSD-n az adatok fizikai tárolása egy eltérő absztrakciós réteg, a kontroller az operációs rendszer és az alkalmazások fele az LBA-t teszi elérhetővé.

A memóriacellák mappingelését a kontroller, az azon lévő firmware végzi, akárcsak az SSD-k esetén a statikus wear levelinget.

http://en.wikipedia.org/wiki/Wear_leveling

Ilyen "Boot teszt" és hasonló grafikonokat/ábrákat mivel lehet csinálni?
A "Boot test"-nél nem csak maga a grafikon/ábra készítése érdekelne, hanem az is, hogy honnan jön maga az adat.
Köszi előre is.

"Az SSD tényleg gyors. Szinte fizikai fájdalom volt visszaváltani a HDD-re. Az tisztán látszik, hogy az SSD mindenféle tuningolás nélkül is messze a HDD felett teljesít."
Ennyi.
A hupposok nem a fizikáról híresek.
Nem bántok senkit, ez benne van a pakliban.
Ellenben, ez a "kis" csoport veri a mezőnyt.
Örülök, hogy itt lehetek veletek :)))

Szép teszt, DE miért éppen RaiserFS?
Erre kíváncsi lennék a teszten kívül.

Trey: és a fogyasztás? Nem ismerek Rád! Mi ez a felületesség egy fogyasztásmérő birtokában? :)

64GB. Az valami überkevés! Már 10 évvel ezelőtt is 80GB-os vinyót használtam.

--
GPLv3-as hozzászólás.

Pedig jöhetne a speckó és a saját mérései alapján is. Az oldalukon azt írják, hogy a 4K-s írás sebessége 50000 IOPS, ami az én értelmezésemben 200MB/s-ot jelent. Ehhez képest trey 160MB/s-ot mért random írásra. Gondolom az a random írás nem csak 4K-s blokkokat használt, azaz valóságban a 160MB/s sem fog kijönni.
A régi Intel SSD-k nem adtak meg csak 3300 IOPS-t teljesen random írásra, de azt tartották is. (Az újak 8000 IOPS-t adnak meg, de olyat még nem teszteltem.)

azért egy fostos linux miatt nem fogok istenségeket megszólítani

nyugtázom, hogy optimalizálgatsz, igaz erre itt nem volt szükség, megoldotta a cupertino-i darwin kommuna

ez sem annyira default, mert 10.5-ről lett upgradelve szóval nem mai gyerek, elképzelhető, hogy lassít rajta ez-az

Pontosan értettem, hogy mire mondtad. Jó lesz a mérés az init-től. Kérlek csináld meg, mert ha látom, hogy mivel kell a hétvégén versenyeznem, akkor az motivál. Tudod, olyan ez, mint amikor az autóversenyző már látja az előtte levőt. Még nem látlak, de jó volna. Lécci, lécci, léccci!

Akkor sem fogok csalódni, ha a végén egy két másodperccel veszítek, hiszen az én gagyi hardverem, a szar SSD-m és az ócska Linux-om nem fog oda elérni, ahova a csoda OS X. Az lenne a világ csúfja, ha sikerülne elérni a szintjét :/

--
trey @ gépház

Tehát akkor már ne is várjak a te 4 sec.-es bootodról videót, bootchart-szerű akármit (nem hiszem el, hogy az OS X-en ilyen nincs) vagy bármit?

Itt a vége felé már túl sok a személyeskedés a részedről, pedig én csak szakmai szemmel fordulok hozzád. Érdekel na. Mit csináljak?

--
trey @ gépház

Huh, ha szegény ember megtudja, hogy eladtam a fél cégét úgy, hogy nem is tudott róla, főleg a Profession-nek, akikkel én sose beszéltem, sose találkoztam, de még levelet se váltottam. :)

Kemény ez az offtopik, de mi lenne, ha az SSD-kről beszélgetnénk ahelyett, hogy kontextusból kiragadott mondatok félremagyarázásával töltenéd e szép estét?

Mit szólsz a videóhoz?

--
trey @ gépház

Engem nem érdekel a boot idő, de téged foglalkoztat. A kedvedre akarok tenni. Az viszont érdekel, hogy az új SSD-n a

reiserfsck --fix-fixable /dev/sda[x]

22 másodperc alatt lefut egy 92GB-os partíción, ami 80%-ra van tele, korábban ehhez meg kellett vagy 5 perc (vagy talán több is). Ennek van értelme. Nem emlékszem pontosan, mert van vagy 3-4 éve, hogy utoljára futtattam reiserfsck-t ellenőrzés gyanánt, de most azért egy nap használat után nyomtam egyet biztos ami biztos. Szerencsére nem talált semmi hibát.

--
trey @ gépház

Most azért feltehetően az első időkben gyakrabban fogom. Főleg, hogy össze-vissza változtatgatom a mount paramétereket, 10 percenként váltok IO scheduler-t menet közben és próbálgatom, hogy mi merre, mi a legjobb. Továbbá tervezem, hogy megnézem az "elmegy az áram, adatsérülés lesz" állítástól mennyire kell tartani.

--
trey @ gépház

Mármint SSD-n? Vagy úgy általában. Ha az utóbbi, az FUD, lassan 10 éve használok ReiserFS-t desktopon és nem volt soha semmi ilyen problémám. Pedig jónéhányszor elment már a gép alól a delej. Igen, tudom, hogy vannak, akik állítanak ezt-azt, de nálam érdekes módon működik.

--
trey @ gépház

Fonokseget nem hiszem, hogy sikerulne meggyozni rola, sajnos. Pedig tetszene a dolog :}
Amugy meg nem epp olyan fontos, mert miutan bekapcsolom, legalabb van idom nyugodtan lerakni a taskat, bepakolni ezt-azt a fiokba, elhelyezkedni. Addigra el is indul.

Nem ezen a 40 masodpercen mult, hogy ma nem dolgoztam semmit :}}

Sic Transit Gloria Mundi

Trey érdekelne, hogy miért reiserfs a / . Gondolom mikor azt létrehoztad akkor még nem volt ext4 legalábbis nem stabil.

Nagyon meg vagyok lepve, hogy hosszú ideig kibírtad ReiserFS-sel adatvesztés nélkül.
Még a 2.4-es kernel vége felé szállítottunk egy HW eszközt, amelyiken ReiserFS volt. A HW nem volt teljesen stabil, és egyéb dolgok miatt (leginkább USB + elektrosztatikus kisülés) néha reszetelt és újraindult. Az ilyen újraindulások után a ReiserFS rendszeresen öszzekutyulta azokat a fájlokat, amik éppen írásra nyitva voltak a reszet előtt. Ha read-only módban mount-oltuk föl a fájlrendszert, akkor semmi baj nem volt, ott voltak a félbehagyott fájlok. De amint megengedtük a ReiserFS-nek, hogy újrajátssza a journal-t, elrontotta a félbehagyott fájlokat.
Sikerült normál PC-vel + reszetgombbal is reprodukálni a hibát. Még olyankor is, amikor vélhetőleg éppen nem volt lemezművelet. (Bármilyen live-CD bebútol, vinyó kézzel fölmountol, 1 fájlt vi-jal átír, vár 2-3 másodpercet, majd reszet.)
A 2.6-os kernelben eleinte (mondjuk 2.6.10 környékéig) ugyanúgy benne volt ez a hiba, de utána én már nem foglalkoztam ReiserFS-sel, és nem tudom, hogy azóta kijavult-e.