Az IBM állítja, nem szegte meg a nyílt forrású közösségnek tett ígéretét

 ( trey | 2010. április 7., szerda - 9:10 )

Balhé van kibontakozóban az IBM 2005-ben, a nyílt forrású közösségnek tett ígérete felett. Az Eweek megkereste az IBM-et, amely egy állásfoglalást adott ki válaszul. Ebben az olvasható, hogy az IBM egy, a mainframe techológiájával kapcsolatos, "nem alapos" szabadalomlistát küldött a TurboHercules-nek. Az IBM azt írta, nem állította, illetve nem jelentette ki határozottan, hogy a TurboHercules megsértette ezeket a szabadalmakat.

Állítják, mindössze arra reagáltak, hogy a TurboHercules meglepődött azon, hogy az IBM-nek szerzői tulajdonjogai vannak egy olyan platform felett, amelyet több mint 40 éve fejleszt. Az IBM állítja, kiáll a 2005-ben tett ígérete mellett. Viszont kiáll azon jogai mellett is, hogy megvédje a mainframe technológiába invesztált jelentős befektetéseit.

Az Eweek cikke szerint az IBM megjegyezte, hogy a TurboHercules tagja több olyan szervezetnek is, amelyet az IBM versenytársai - többek közt a Microsoft - alapítottak és támogatnak azzal a céllal, hogy támadják mainframe-et. Az IBM-nek kétségei vannak a TurboHercules indítékaival kapcsolatban. A részletek itt olvashatók.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Szerintem:
Az IBM és a szabad szoftver valamint az IBM és a nyílt forráskód nem valódi szövetségesek. Az IBM ezt inkább olyan véd és dac szövetség félének tekinti. Ha érdeke pl.: lehet vele piacot nyerni, Microsoftot szorongatni, stb. akkor mértékkel ugyan de szövetségesként támogatja, de minden olyan esetben mikor az Ő fejlesztéseinek megfelelő profitabilitását rontja, akkor ellenségnek tekinti. Mivel az IBM egyre kevésbé eszközgyártó, egyre gyakrabban problémásnak találja a szabad szoftverereket és a nyílt forrást.
Az IBM már jó ideje as nyílt szabványok mellet áll csak viszonylag egyértelműen ki.
Ettől az IBM nem rossz, gonosz stb. Az IBM egy részvénytársaság aki a résvényesek számára profitot kell, hogy
termeljen. Ez van.

Ezzel többnyire én is egyetértek...

SKL - leírásgyűjtemény és informatikai portál

Gugli nem ugyanígy?

neeem, ő jobbcég

Azt, hogy a Google jobb vagy rosszabb megítélni nem igen lehet szerintem.
Egyszerűen minden olyan nagy cégnek (kisebbeknek könnyebb lehetne váltani) aki valamiféle zárt forrással keresi a pénzét alapból stratégiai ellensége a szabad szoftver és a nyílt forrás. Ugyan is nagyon sok szintet kiiktat a fejlesztő(k) és a vevő(k) közül.
Ezek a szintek sok sok embert jelentenek aki mind pénzt (ételt, ruhát stb. akar), s aki nem tudja, hogy mit csinálhatna a jelenlegi tevékenysége helyett.

--
A gondolat még szabad ...

Szerinted miért kutakodik mások számítógépén?
Az alábbi tesztet végezd el. Csinálj valamit aminek egyedi azonosítója van, egy speciális fájl amit te hozzol létre és nyisd meg a számítógépeden nap mint nap. 1 hónapmulva amikor be van kapcsolva a számítógéped egy másik számítógép keresőjébe írd be annak a fájlnak a nevét. A fájlnév legyen egyedi. Jó tippelést az eredményre.

Azert legyen neten a gep, amin az egyedi file-t letrehoztad, ugye?! :) Bar igazabol nem ertem, amit mondasz, most Google-t mint ceget szidod, az op. rendszeruket, browseruket, keresojuket, micsodat? Mit ertesz azon, hogy "nyisd meg"? Linux alatt megkonqueror-ozhatok egy filet naponta tobbszor is es mitol lenne meg akar csak a neve is "egy masik szamitogep" "keresojeben"? Kinai is jo; probaltad? ;)

"Ez valami buzi fehér vicc, amit fekák nem értenek?!" :)

A ket nevezett amcsi szabadalom (az US rovidites lemaradt a szamok elol a korabbi hir forditasaban) szamabol latszik, hogy regiek es abbol a korbol vannak, amikor lenyegeben barmit le lehetett ott vedeni; pl. az egyik cimeben meg a typo is bennemaradt. Persze a Hercules-emberkeknek nem kulonosebben segit, hogy hamarosan ugyis lejarnak.

es abbol a korbol vannak, amikor lenyegeben barmit le lehetett ott vedeni;
Ez most nincs így?
---
Internet Memetikai Tanszék

Szerintem nincs, legalabbis US biotech/vakcina teruleten. Korabban sokkal jobban erezheto volt, hogy rel. konnyen megkapsz egy szabadalmat, csak aztan gyozd fizetni ra a dijakat;) Persze emellett nem egy olyan pelda ismert, amikor ugyanarra a dologra tobbszoros US szabadalom letezik akar kulonbozo cegektol is. A szabadalmi rendszer viszont tovabbra is examiner-fuggo, vagyis ha "kedves"/kooperativ/hiszekeny/naiv/stb. bevizsgalohoz kerul a beadvanyod, akkor jo neked, ellenkezo esetben par appeal es irtozatos koltsegek garantaltan bejatszanak majd.
Pelibali
Ps. Nem vedem ugyanakkor az europai, vagy barmilyen mas szabadalmi rendszereket, azoknak is rengeteg hianyossaga v. problemaja van. (pl. hamarosan egy uj europai szabalyzas lesz az un. "divisional application" nevu dologra, aminek direkt kovetkezmenye lesz, hogy az Europai Szabadalmi Hivatalt rovid ido alatt elarasztjak az ilyen beadvanyok, vagyis az eddig is hirhedt minoseg nagy esellyel nagysagrenddel a korabbi ala bukik majd.)