Külső levegővel hűtött adatközpontot állított üzembe a HP

Címkék

A Hewlett-Packard új, Wynyard névre hallgató adatközpontja több szempontból is érdekes. Először is ez a legenergiatakarékosabb adatközpont, amelyet a vállalat valaha épített. Az észak-kelet angliai Billingham városban található adatközpont közel van a hűvös Északi-tengerhez. Ezt az adottságot használja ki a vállalat, amely teljes egészében a külső levegővel hűti a szerverközpontot.

A külső levegőt nyolc darab, 2,1 méteres (feltehetően átmérő) ventilátor szállítja a megfelelő szűrőkhöz, amelyeknek feladata, hogy megtisztítsa a portól és az egyéb szennyeződéstől a levegőt, mielőtt azt a szerverterem alatti masszív üregbe bevezetik. Onnan a levegő felfelé áramlik a padlózaton keresztül, elhaladva a szerverek előtt, majd kivezetésre kerül. Így biztosítják az állandó belső 24 celsius fokos hőmérsékletet. Ha a külső hőmérséklet kevesebb, akkor a kivezetésre kerülő levegő egy részét elkeverik a külső levegővel, így állítva be a megfelelő hőmérsékletet.

A városban a külső hőmérséklet évente csak 20 órán keresztül haladja meg a 24 celsius fokot. Ezen idő alatt használnak csak hagyományos hűtőberendezéseket.

A természetes hűtéshez szükséges kiegészítések körülbelül 6%-kal drágítják meg az építkezést. A számítások szerint ennek a ráfordításnak körülbelül 2 év alatt meg kellene térülnie a hűtésen nyert energiamegtakarítás miatt.

De nem ez az egyetlen érdekessége az objektumnak. Az esővizet is összegyűjtik és felhasználják. Megfelelő tisztítás után egy 80 000 literes tankban tárolják, szükség esetén pedig beporlasztják és ezzel állítják be a páratartalmat.

A részletek itt olvashatók.

Hozzászólások

adatközpont levegőjét párásítani? minek?
pláne, hogy tengeri levegőt tolnak be, ami egyébként sem száraz.

Lásd feljebb is: ESD
Ha túl száraz a levegő, akkor megnő a berendezések elektrosztatikus feltöltődése, és nő a kisülésveszély.
Magam is tapasztaltam tömeges memóriamodul meghibásodást, ami érdekes módon egybeesett egy klíma meghibásodással, aminek következtében 11%-ra esett a terem relatív páratartalma.

szerk: érdekes módon a cikkben 40-60% közötti értékekről beszélnek, én úgy tudtam 25-35% közötti értékek az ideálisak...

Érdemes kipróbálni műszálas ruhában, egy nedves levegőjű szobában télen a következőt. Ha meleg van és magas a levegő páratartalma, amikor mászkálsz, nem töltődsz fel.
Ezután ha kinyitod az összes ablakot, kereszthuzatot csinálsz, és beengeded a hideg (=általában alacsonyabb páratartalmú) levegőt, ugyanazzal a mászkálással érzed, hogy "tapad", feltöltődik a ruha.

suckIT szopás minden nap! ZFS needs lotsa CPU powah

jó lenne találni a neten valami képletet, ami konkrétan megmondja, hogy adott t0 hőmérsékleten 100%-os relatív páratartalmú átlagosnak tekinthető levegő t>t0 hőmérsékleten milyen rel.páratartalmú...

Mert ha belegondolok:
jön a tenger felől nagyjából (saccra) 80-90%-os páratartalmú, 15 fokos levegő, azt felmelegítik 24 fokra, ettől a rel. páratartalma lecsökken (saccra) 70%-ra. Ehhez képest a klimatizált helyen jön a 14 fokos 100% relatív páratartalmú levegő a klímából, at szintén 24 fokra melegíti a cucc, az is lesz vagy 70%-os utána, ami majdnem ugyanaz, ergo nem kell nedvesíteni.

Ezen találgatás egzakttá tételéhez jó lenne egy rendes képlet...

Az abszolút páratartalom még nem elég, mert mérni érzékelni a relatív szerint lehet.
Kerestem egy kis viszonyítási alapot: http://www.walter-fendt.de/ph14hu/gaslaw_hu.htm

Ha jól számolok 1 dm3 levegő -25 C hőmérsékletről +40 C-ra melegítve:26 dm3 lesz. Ha nem így van valaki javítson ki. Elég tetemes változás. A relatív páratartalmat viszont az aktuális hőmérséklet 1 dm3-re lehet vonatkoztatni.
Ebből következik, hogy egy -25 C hőmérsékleten 100% relatív páratartalmú levegő +40 C hőmérsékleten 100/26 azaz 3,9 % relatív páratartalmú lesz. Na ez biztosan veszélyesen száraz levegő a szokásos elektronikai cuccoknak.
Táblázatszerűen is:
-25 C 100% relatív páratartalom = +40 C 3.9% relatív páratartalom.

Előkotortam a "Nedves levegő Mollier-féle h-x diagramja" c. papirosomat.
Tippjeid nem a legjobbak: 15°C-os 80%-os levegőt ha 25°C-ra melegítünk 45%-os relatív nedvességtartalmat kapunk. Mondjuk ez pont jó.

0 °C-os 100%-os relatív nedvességtartalmú levegőt 25°C-ra melegítve a nedvességtartalom 20% lesz. Ekkor a 40%-os nedvességtartalom eléréséhez 4g vizet kell adni minden kg levegőhöz.
A fentieket természetesen 1 bar nyomásra vonatkoztatva.

Én Finnországban élek (64 É.Sz. felett) és egy kisebb szobát egy öreg P4-es BOINC géppel "fütök". Boinc alatt fut seti, Milkiway stb... nyami