OpenOffice.org 3.0.1

 ( timar | 2009. január 27., kedd - 22:03 )

Megjelent az OpenOffice.org 3.0.1-es verziója. A Release Notes szerint csak két új funkció kapott helyet ebben a kiadásban, ami nem meglepő, mert most hibajavító kiadás van soron.

Az egyik újdonság a nyelvtani ellenőrző beépítése a helyesírás-ellenőrző párbeszédablakba. Eddig is volt lehetőség nyelvtani ellenőrző használatára, de nem volt ennyire integrálva a programba. Magyar nyelvű szövegek nyelvtani ellenőrzésére még várni kell, de elképzelhető, hogy idén e téren is lesz előrelépés.

A másik újdonság, hogy felhasználói visszajelzésekre hallgatva módosították a fájlzárolás kezelését. Annyit sikerült elérni, hogy csak OOo 3.x-et használva a hálózatban az idegen fájlformátumokra is működik a fájlzárolás. A 3.1-ben még tovább fogják javítani ezt a funkciót, és talán közelibbé válik a cél, hogy tetszőleges hálózati fájlrendszer mellett tetszőleges programokat (OOo 3.x, OOo 2.x, MS Office stb.) használva ne írják felül az emberek egymás munkáját.

Megjelent a magyar verzió is, az FSF.hu kiadásában, bár még nem az összes támogatott platformra. Máris elérhető a Go-oo forráson alapuló windowsos változat. Ennek ismert hibája, hogy nem magyar nyelvű Windowsra csak úgy lehet telepíteni, hogy a telepítés és az első elindítás idejére magyarra kell állítani a Windows nyelvét, különben nem indul. Sajnos nem sikerült még a hiba okára rájönni. Felhasználói kérésre készítettem a „vanilla” OOo-hoz való linuxos magyar nyelvi csomagokat (deb és rpm).

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Ujjé! Fel nem teszem, mert az ubu csomagjai (2.4) jobban vannak integrálva (pl a firefoxszal közös a hunspellt használnak, meg csini sárga ikonjai vannak, valamint az /opt könyvtárba települő programokat valamilyen babona miatt nem nagyon szeretem), de legalább az jauntyban már kiforrott .1 verzió lesz benne.

Amit nem értek, hogy az openoffice x.y.z+1 verziókat (pl.: 2.4.2) miért nem teszik bele az ubuntu-frissítésekbe, holott a gnome, evolution programokból simán beférnek a kisebb release-ek.

Jól teszed, hogy megvárod a disztribúció csomagját. Ideális felhasználó vagy. :) Azért küzdök, és teszem fel minden munkámat a Go-oo svn repositoryjába, hogy legalább a linuxosokkal ne kelljen külön foglalkoznom. :)

Azt a magyarázatot tudom adni az openoffice x.y.z+1 verziók (pl.: 2.4.2) kihagyására, hogy azok esetleg nem pusztán hibajavítások, hanem új feauture-t hoznak, ami sérti stabilitás egyfajta értelmezését. A biztonsági hibákat általában backportolják. Amit én nem értek, hogy miért kell így egyben kezelni az egész disztribúciót az ezernyi csomagjával, miért nincs olyan, hogy pl. OpenOffice.org 3.0 for Ubuntu Hardy Heron, és akkor aki ragaszkodik az LTS-hez, de mondjuk újabb OOo-t szeretne, az megkaphatná. (Tudom, hogy valami van, de hivatalos.) Ugyanígy, idővel teljesen elavulttá válik a beépített Firefox 3. Ez nem olyan, mintha a több tucat csomaggból álló és bonyolult függőségekkel rendelkező KDE-t vagy GNOME-ot cserélné valaki újabbra, egy konkrét, semmivel össze nem függő szoftvert kellene lecserélni.

"Amit én nem értek, hogy miért kell így egyben kezelni az egész disztribúciót az ezernyi csomagjával, miért nincs olyan, hogy pl. OpenOffice.org 3.0"

Talán, mert nincs erőforrásuk a támogatott verziók még további gyarapítására. Ebből viszont logikus a kérdés, hogy miért is kell fél évente teljes disztribúciót kibocsátani. Ugyanennyi erőforrással simán lehetne csak évente új ubuntu. Pl.: Ubuntu 8 LTS, Ubuntu 9 "fejlesztői verzió", Ubuntu 10 LTS...

Most például az Intrepid az, ami kb teljesen felesleges időpocséklás, mert amennyiben jobb (néhány lib), azt simán backportolhatták volna a hardyba 8.1, 8.2, stb néven.

A saját gépemet frissítem félévente, de mondjuk a hugom végre beállított notebookján nem merném frissíteni az összes csomagot jauntyra, mert nehezen tudnám neki megmagyarázni, hogy miért nem működik a tegnap még vidáman futkorászó rendszere. Úgyhogy még sokáig marad neki az oo 2.4.1.

"Ebből viszont logikus a kérdés, hogy miért is kell fél évente teljes disztribúciót kibocsátani."

Mert ha nem lenne utolsó határidő, sose készülne el semmi :).
Viccesen hangzik, de sajna ezek a népek tényleg így működnek, ha ráér még 1-2-n hónapot, akkor addig is mást csinál, de ha egy hónapon belül kiadás van, akkor megcsinálja mert valamit csak kell mondani a népnek/főnöknek.
(én is ilyen tipikus vagyok ;))

A helyzet az, hogy a Linux a Windows-hoz képest asztali számítógépként fényévekre le van maradva (hardver támogatás, funkciók,...), éppen ezért kellenek a sűrű kiadások.

A 2.6.27-es az első olyan kernel, ami támogatott minden hardveremet a 2.4-es sorozat óta. Ez az első, amire a stabil jelzőt rá merem mondani: nem ugrál a touchpad, lehet hibernálni, az USB-s WiFi megy automatikusan, az USB 2.0 CardBus-on keresztül nem döglik ki,...

Az openSuSE 11.1-re egyedül azért nem mondom, hogy stabil, mert KDE 4 megy alatta, de a kernel azért jó (nagy szó, ha valamit jónak nevezek!). A KDE-t rendszeresen frissítem is, addig amíg a stabil jelzőt el nem éri.

próbáld ki a következőt: be vagy zárva egy gumiszobába, szóval kedvedre üvöltözhetsz, a kutyát se fogja zavarni és a kezedben van egy szűz gép minden szoftver nélkül és egy windows telepítő lemez, meg egy ubuntu telepítő lemez. semmi más. namost melyik fog előbb működni? mégha nem is az összes hardverelemmel. szóval amíg linuxon a gyártók nem adnak hardvermeghajtókat, addig miről beszélünk. (tudom, hogy a "ronda gonosz" Linus Tolrvalds minden gyártót kizárt egy maradi GPL-lel :D, hogy ezt ne tehessék meg...)
És én már azt is hatalmas sikernek könyvelem el, hogy itt van egy mai modern nvidia videókártya és működik linux alatt (aminek desktop piaci részesedése elenyésző), mert a gyártó adott hozzá drivert.
Na, most lehet megkövezni :)

Igen, gratulálok, hogy a GPU-d tudásának 30%-át ki tudod használni a linuxodon. És ez nem csak a driver hibája.

Nem mindenki akar 800 féle kernelt támogatni.

Olyan változékonyak a kernelek, hogy januárban megírsz egy bináris drivert, ami a márciusban kiadott legfrissebb kernellel már nem biztos hogy megy.

A Linuxnak régóta definiálnia kellett volna egy bináris driver interfészt, amin keresztül a gyártók képesek lennének hardverillesztőprogramokat írni.

Az, hogy ez idáig nem készült el, nem az OpenSource hibája, hanem Linusé elsősorban, mert a világnézetével mindez nem egyeztethető össze (politika).

Ha Linux alatt ndiswrapper-rel mennek a Windows-os WIFI meghajtók, akkor egy saját interfész kialakítása sem lenne nehéz.

Valóban, azért nem 2.4.2 verziót kapott az Ubuntu Hardy-ban lévő OpenOffice, mert a 2.4.1-ben lévő biztonsági hibát javító patch-et alkalmazták az általuk testreszabott 2.4.1-en. Új funkció nem volt benne, tehát tulajdonképpen csak elnevezés kérdése.
Az azért nem igaz, hogy pl. az OpenOffice és a Firefox semmivel ne függne össze Ubuntu alatt. Az OpenOffice csomagok rengeteg könyvtárat linkelnek dinamikusan (http://packages.ubuntu.com/hardy/openoffice.org-core)
De ha valaki újabb OpenOffice-t akar, azt egyetlen telepítési forrás hozzáadásával megteheti:
deb http://ppa.launchpad.net/openoffice-pkgs/ubuntu hardy main

Mindenekelőtt köszönjük a munkádat!

Pont a topikindító azt mondja, hogy a rendszerhez való jobb, tökéletesebb interáció miatt nem teszi fel az újat, tehát vm kötődés mégis van a verzióhoz. Jobban mondva sok munka lehet az integrálás újbóli elvégzése...

"Amit én nem értek, hogy miért kell így egyben kezelni az egész disztribúciót az ezernyi csomagjával, miért nincs olyan, hogy pl. OpenOffice.org 3.0 for Ubuntu Hardy Heron, és akkor aki ragaszkodik az LTS-hez, de mondjuk újabb OOo-t szeretne, az megkaphatná."

Szivembol szoltal.

Szerintem ez a disztribuciok egyik legnagyobb hibaja/hianyossaga. Azt is kontrollalni akarjak, amit nem nekik kellene (de ez mar vita arrol, hogy mi tartozik egy disztribuciohoz es mi nem).Vagy eppen azert Ok kontrollaljak (tartjak karban), mert nincsen altalanosan elfogadott hely, mod vagy szabvany erre a celra.

Persze feltelepitheted kezzel az uj verziot, vagy megvarhatod a backportolt javitasokat az adott verziohoz, de akkor az ujdonsagoknak viszlat.

Lehetne egy altalanosan elfogadott installacios eljaras, ami akar kezelni tudna a kulonbozo disztribuciokat. Ne kelljen szazfele csomagot kesziteni szazfele linuxhoz. Kicsit bovebben, ha OOo kiadja az uj verziot letoltom onnan es az installacios program felteszi az en altalam hasznalt disztribuciora, integralja az ablakkezelobe ill. a tobbi programmal, ha kell. En is tudom, hogy ez nem konnyu es nem is egyszeru, sok mindentol fugg a dolog; az alkalmazas jelezhetne a fuggosegeit, stb. stb. kidolgozasban rendszerintegratorok elonyben... egy software installacios szabvany a linux kernel alapu disztribuciok reszere... ne adj isten nemzetkozileg is elfogadott ISO kereteben... tovabb megyek, alkalmazas integracios szabvany linux kernel alapu disztribuciok reszere, bar az mar tenyleg durva lenne.

Sokat emlegetik a szabvanyossagot, de mindenki ragaszkodik a sajat csomagkezelojehez, repojahoz, univerzumahoz, meg az atyauristenehez amiket en inkabb ipari szabvanyoknak hivnek (arra emlekeztet), mivel egy disztribucion belul hasznalhato csak (talan erdekvedelem, stabilitas megorzese celjabol, ami ertheto). Valahol ennek is a kompatibilitashoz kellene tartoznia, legalabb a linux kernel alapu disztribuciok kozott.

Valahogy ugy kellene mennie (hogy egyszeru peldat mondjak, bar nem linux-os), mint a Total Commander eseteben Windowson. Letoltom es megy win 2000, XP, Vista verziokon es nem kell kulon megvarni, hogy legyen olyan release ami megy pl. win vista-n nem csak XP-n. Hogy az OOo-t magat mar ne is emlitsem Windows-on.

Ertem en, hogy a SuSE, Debian es a RedHat nem ugy vannak egymassal, mint az XP es a Vista, de azert nem is akkora a kulonbseg, hogy a dolog ne lehetne megoldhato.

Na, most johet a kritika, a kifogasok es magyarazkodas aradat (meleg eghajlatra felesleges elkuldeni, ott vagyok). Bar konstruktiv otlet jonne annyi...

Forgass forrásból, az autoconfig mindenhol menni fog. Még csak linuxnak sem kell lennie a kernelnek.

Egyetértek. Annyi pontosítással, hogy mindez magával vonná azt, hogy meg kéne húzni a határt a disztribúció és a külön alkalmazások között. Az Ubuntu 8.04 biztosítana egy rakás függvénykönyvtárt, alapfunckiókat (x.org, pulseaudio), alap alkalmazásokat (nautilus, gedit, és a többi alap gnome cucc, de a rhytmbox vagy az evolution már nem).

A böhöm nagy programok, amik ráadásul teljesen önálló, multiplatformos fejlesztések eredményei, mint a firefox vagy az oo már nem lenne ennyire beleintegrálva (de ettől még rajta van a telepítőlemezen!). Ezeket a programokat úgy kéne csomagolni, hogy a minimális (és minden disztróban szabványosított) függőségen kívül mindent maguk hozzanak (mondjuk statikusan belefordítva).

> Ezeket a programokat úgy kéne csomagolni, hogy a minimális (és minden disztróban szabványosított) függőségen kívül mindent maguk hozzanak (mondjuk statikusan belefordítva).

marha jo lenne:

1) security szempontbol (gyakorlatilag igy a vendor kezebol kicsuszik az a garancia, hogy valoban abbol a forrasbol keszult a binaris mint amire rasutik, hogy az)

2) kepzeld el, hogyha egy OOo vagy firefox statikusan lenne linkelve (glibc es egyeb minimalis dolgokat leszamitva) akkor annak milyen kovetkezmenyei lennenek (memoriahasznalat es egyebek)

1) Windowsra is szoktunk telepíteni nem Microsofttól származó programokat. (Ha a vendoron a disztribúció készítőjét értetted.) Az alkalmazások biztonságáról jobb, ha az alkalmazás készítője gondoskodik, és nem a csomagoló.

2) A firefox statikusan van linkelve.

> Ezeket a programokat úgy kéne csomagolni, hogy a minimális (és minden disztróban szabványosított) függőségen kívül mindent maguk hozzanak (mondjuk statikusan belefordítva).

Nem kell statikusan belefordítani, elég ha mellette van a megfelelő .so, és azt húzza be maga alá a rendszerre telepített (vagy nem telepített) helyett. Egyébként ez fel van találva, az OOo és a Firefox is megjelenik Linuxra, le lehet tölteni a megfelelő oldalakról, csak ezek úgymond nem integrálódnak olyan jól a rendszerbe. A továbblépéshez az kéne, hogy szabványosítva legyen a rendszermenübe beépülés, a fájlhozzárendelés regisztrálása, a helyesírási szótárak helye és még egy csomó más dolog.

"Az alkalmazások biztonságáról jobb, ha az alkalmazás készítője gondoskodik, és nem a csomagoló."

Lásd az OpenSSL és Debian esete.

welcome to BSD!

--
When in doubt, use brute force.

FreeBSD ports rulez :-)

"A biztonsági hibákat általában backportolják."

:)

Ebben visszakerült a 3-as Windowsos verziójának telepítőjéből a fájltársítás beállító párbeszédablak?
_________________________
Hogyan?

Nem.

Nem is emlékszem, hogy lett volna ezzel kapcsolatban request. De majd még rákeresek.

KAMI
--
Támogatás | OxygenOffice | Fordításaim és SeaMonkey

volt, vhol szavaztam is rá.
_________________________
Hogyan?

Mivel direkt vették ki ezt a lehetőséget egy átgondolt koncepció alapján, nem fogják csak úgy visszatenni, főleg nem egy hibajavító kiadásban.

És mi volt az a koncepció? Távolítsük el az 1.0-s usereket a felhasználóink közül?

(mert mit gondolsz, mit csinal az egyszerű ember, ha letölti az ooo-t, felrakja, majd látja, hogy a dokumentumai nem nyíllanak meg vele, mert a telepítő nem állította be a fájltársítást? hát mit? nem, nem fogja beállítani a fájltársításokat - mert azt se tudja, hogy mi az - hanem elkönyveli magában, hogy ez az ooo milyen szar, és felrakja az ms officet)
_________________________
Hogyan?

tényleg, mi volt az a koncepció?

ebben nincs benne a koncepció...
_________________________
Hogyan?

OK, akkor ideírom, hogy én mit gondoltam annak. Innentől kezdve a szavak jelentésén vitázhatunk, ha akarunk.

Ha nincs társítva semmihez a doc, xls stb., akkor az OOo [a telepítéskor] társítja magához, ha meg van (pl. fent van az MS Office vagy MS Office Viewer, akkor meg nem társítja.

A parancssori kapcsolókkal ezt lehet befolyásolni. (setup /msoreg=1)

Nem mondom, hogy ez jó, azt sem, hogy nem jó. A témának nagy irodalma van, felesleges lenne megismételni a vitát itt is kicsiben, főleg, hogy olyan ember nincs közöttünk, aki meg is tudná oldani.
Lásd: IZ 96594, IZ 89097, release@ooo lista, 2008. augusztus 20..

Elég hülye koncepció, ráadásul több helyen telepítettem már, és soha nem társította. És, hogy miért? Mert alapból a .doc a WordPadhoz van társítva.
_________________________
Hogyan?

Ha így van, akkor ez egy hiba, mert a specifikáció szerint „It will also register if Word format is registered to WordPad application.”

És olyat nem lehet, hogy úgy társítson, hogy az alapértelmezett társítás ne az OOo legyen, csak ha semmihez nincs társítva az adott formátum? Tehát pl. ha fel van rakva az MS Office, akkor a .doc továbbra is Ms Office-szal nyíljon meg, de a Társítás menüben ott legyen az OOo is. Ha pedig nincs társítás, az OOo nyitná meg az adott filet.

nem lenne egyszerűbb visszarakni a régi fájltársító beállítást a telepítőbe?
_________________________
Hogyan?

A legáltalánosabb megoldás, ami felvetődött, hogy a beállítások közé kerüljön be egy új panel, pl.:

File Associations

[x] DOC - Microsoft Word Document         [Select All]
[x] RTF - Rich Text Format                [Clear All]
[ ] PPT - Microsoft PowerPoint Document
.                                         [ ] For all users
.
.

[OK] [Cancel]

Itt fel lehetne sorolni mindent (nem csak az MS Office formátumait), amit az OOo megnyitni képes.

Tökéletes megoldás. 7-zip is így működik.

Persze, de szerintem ezt kezelni kellene telepítő szintjén is rendesen. Amúgy az ötlet tényeleg ilyen megvalósítást kínál. Esetleg ez egyébként lehetne egy külső program is.

KAMI
--
Támogatás | OxygenOffice | Fordításaim és SeaMonkey

Nekem van egy ötletem. A telepítő automatikusan regisztrálná az állománytípusokhoz az OpenOffice.orgot, de nem az open, print, stb. nevű bejegyzésekkel, hanem Open with OpenOffice.org 3.0.1, Print with OpenOffice.org 3.0.1, stb. nevekkel. A telepítő csak azt kérdezné meg, szeretnénk-e, ha az OpenOffice.org nyitná meg alapértelmezetten az adott típusú állományokat (egy jelölőnégyzetes listából lehetne választani, hogy akarjuk vagy nem). Amelyik állománynál ezt szeretnénk, ott az Open with OpenOffice.org 3.0.1 nevű bejegyzés lenne alapértelmezettnek beállítva, és nem az open bejegyzést módosítaná a telepítő úgy, hogy az OpenOffice.org futtatható állományára mutasson. Eltávolításkor pedig nyugodtan el lehetne távolítani ezeket a bejegyzéseket akkor is, ha pl. van egy OpenOffice 3.0.2 :) is a gépen, mert a társítás Open with OpenOffice.org 3.0.1 szöveggel történt, így ez nyugodtan eltávolítható, mivel az OpenOffice.org 3.0.2-höz értelemszerűen Open with OpenOffice.org 3.0.2 bejegyzés tartozna.

:)

Köszi András a munkádat ;o)

KAMI
--
Támogatás | OxygenOffice | Fordításaim és SeaMonkey

Keresni már tud?

Sem a 3.0 sem a béta nem tudott legutóbb. (calc, writer).
A calc nagyon vicces, random ugrál a cellák között, persze a matchelő cellákat nem érinti.

________________________________________
2B or not 2B, that is FF. *̡͌l̡*̡̡ ̴̡ı̴̴̡ ̡̡͡|̲̲̲͡͡͡ ̲▫̲͡ ̲̲̲͡͡π̲̲͡͡ ̲̲͡▫̲̲͡͡ ̲|̡̡̡ ̡ ̴̡ı̴̡̡ *̡͌l̡*

Hogyhogy nem? Nálam működik. Valami konkrét problémával meg tudnád világítani a hibát?

KAMI
--
Támogatás | OxygenOffice | Fordításaim és SeaMonkey

Most miközbe vártam hogy vissza másszon a backupom felraktam a 3.0.1-et, és nem tudtam reprodukálni a hibát, ennek nagyon örülök, végre akkor tudom használni az újat.

És csatlakozván az előttem szólókhoz, én is köszönöm a munkátokat!

________________________________________
2B or not 2B, that is FF. *̡͌l̡*̡̡ ̴̡ı̴̴̡ ̡̡͡|̲̲̲͡͡͡ ̲▫̲͡ ̲̲̲͡͡π̲̲͡͡ ̲̲͡▫̲̲͡͡ ̲|̡̡̡ ̡ ̴̡ı̴̡̡ *̡͌l̡*

Csak nálam nem akaródzik a FSF oldaláról lejönni az ooo, vagy másnál is ilyen?
_________________________
Hogyan?

Nálam többször megszakadt, a második után fogtam egy rendes ftp klienst ami tudja folytatni a letöltést és röpke néhány óra alatt le is ért.

jó, asszettem már, hogy a nálam lévő net szarakodik.

torrenten nem elérhető?
_________________________
Hogyan?

Helló! Ebből a fórumbejegyzésből kiindulva kíváncsi vagyok, hogy a tárolókban már az FSF honosítás található, vagy még a kifogásolt? Erre ugyanis még nem találtam sehol utalást. A választ előre is köszönöm!

Szerintem az FSF.hu féle honosítás található benne. Nem ellenőriztem, de ez a logikus, mivel abban a forrásban, amiből az Ubuntu építkezik, már 2008 novembere óta a jó fordítás van bent.