Linus a hétvégén bejelentette a 3.4-es kernel végleges kiadását. Az -rc7-hez képest sok minden nem változott. Linus szerint a 3.4-es kernel egész kiadási ciklusa meglehetősen nyugodt volt és reméli, hogy a 3.5 hasonlóan az lesz. A változásokról részletesen a Kernelnewbies Linux 3.4 oldalán lehet tájékozódni. Részletek a bejelentésben.

Linus kiadta a 3.4-es kernel hetedik kiadásra jelölt változatát. Majdnem egészen biztos, hogy ez az utolsó prepatch a végleges kiadás előtt. Linus fontolgatta, hogy ezen a hétvégén kiadja a végleges 3.4-et, de aztán úgy döntött, hogy még egy hét tesztelés nem árt. Az -rc7-ben semmi komolyabb változtatás nincs. A változások többsége kisebb javítás. Részletek a bejelentésben.

A Ksplice lehetővé teszi a futó Linux kernel patchelését (pl. biztonsági hiba miatt) menet közben úgy, hogy feleslegessé válik a rendszer újraindítása. A megoldás köré a Ksplice, Inc. egy kereskedelmi szolgáltatást épített, így a technológia iránt érdeklődők előfizethetnek a frissítésekre. A cég - illetve a felvásárlás óta az Oracle - a szolgáltatást az Ubuntu (és Fedora) desktop felhasználóknak, így a frissen kiadott Precise (Ubuntu 12.04 LTS) felhasználóinak is ingyen nyújtja. Részletek a Ksplice-ról itt és itt. A tl;dr arcoknak használat közbeni videó:

Linus a hétvégén bejelentette a 3.4-es kernel hatodik prepatch-ét. A bejelentés szerint egyre közelebb vagyunk a végleges 3.4 kiadásához. A változások fele az eszközmeghajtó-programokat érinti. A fennmaradó rész többnyire architektúrával (powerpc és arm), fájlrendszerrel (btrfs és nfs) és hálózati alrendszerrel kapcsolatos változás. Részletek a bejelentésben.

Shawn Pearce tegnapelőtt bejelentette, hogy a Google git.kernel.org mirrort indított a https://kernel.googlesource.com/ címen. A tükrözés mögött ugyanaz a gyors infrastruktúra áll, amely az Android nyílt forrású projekt mögött található, és amely naponta több mint 1TB-nyi adatot és 2,5 millió kérést szolgál ki. A kernel.googlesource.com-ot a világ több pontján - Ázsia, Európa, Egyesült Államok - található Google adatközpontból szolgálják ki.

A bejelentés elolvasható itt.

Napjaink mainline Linux kerneleinek alapértelmezett I/O ütemezője a Completely Fair Queuing (CFQ) ütemező. Az eredeti CFQ I/O ütemezőt Jens Axboe írta még 2003-ban Andrea Arcangeli Stochastic Fair Queueing I/O scheduler ötlete alapján. A CFQ az eltelt évek alatt számos revízión esett át.
A CFQ legelőször 2004. májusában bukkant fel a 2.6-os mainline kernelben (2.6.6) opcionális I/O ütemezőként. Akkor még futási időben nem, csak boot időben lehetett beállítani az "elevator=cfq" kernelparaméteren keresztül. A 2.6.10-es kernelben már futási időben is kiválasztható volt a /sys/block/<block_device>/queue/scheduler változón keresztül.
A CFQ a mainline kernelben 2006. szeptemberében vált alapértelmezett I/O ütemezővé, az Anticipatory I/O scheduler-t váltva. Jelenleg, az aktuális 3.x-es mainline kernelekben három I/O ütemező közül választhatunk. Az alapértelmezett a CFQ, de mellette elérhető még a deadline és a noop is.

Pár nappal ezelőtt a Red Hat alkalmazásában álló Vivek Goyal azzal fordult az LKML tagságához, hogy megváltoztatná a kernel alapértelmezett I/O ütemezőjét CFQ-ról deadline-ra. Vitára bocsátotta ötletét.

Néhány évvel ezelőtt volt már nálunk szó arról, hogy egy egyszerű sűrített levegős spray-vel lefagyasztva a számítógépek memóriachipjeit, azok tartalmai akár még percekig is kiolvashatók (cold boot attack - lásd videó fent). Mivel az ismert lemeztitkosító szoftverek többsége az operációs rendszer működése során a RAM-ban tárolja a titkosításhoz használt kulcsot, nem tanácsos a gépet altatott (suspend), vagy lezárt (jelszóval védett lock screen) állapotban szállítani, vagy magára hagyni, mert egy esetleges elvesztés, ellopás (vagy törvényszéki vizsgálat) esetén az illetéktelenek (nyomozó hatóságok) kinyerhetik a jelszavakat, kulcsokat a gép memóriájából.

A TRESOR az ilyen támadások ellen (is) kínál védelmet.

Linus bejelentette a 3.4-es kernel második kiadásra jelölt változatát. A változtatások egy jó részét a header fájlok változásaival kapcsolatos javítások teszik ki. Linus eleget tett három régebb óta húzódó pull request-nek is. A POHMELFS nem került beolvasztásra. A prózai ok: valójában senki sem kérte. Ezeken kívül a szokásos javítások kaptak helyet a legfrissebb prepatch-ben. Részletek a bejelentésben.

Eltelt két hét (pontosabban 13 nap) a 3.4-es kernel fejlesztési ciklusából, bezárult annak beolvasztási ablaka (merge window), így Linus kiadta a 3.4 első kiadásra jelölt változatát. Részletek a bejelentésben.

Con Kolivas ausztrál orvos, hobbista kernelhacker rövidebb-hosszabb hallgatás után 2009-ben tért vissza a Linux kernel hackeléséhez. Akkor állt elő BFS, azaz Brain Fuck Scheduler koncepciójával. Azóta a BFS CPU ütemező több kiadást is megért. Con Kolivas tegnapelőtt bejelentette a BFS 0.420-s kiadását. A 0.420 az első stabil BFS kiadás a 3.3.0-s kernelhez.

A bejelentés további részletekkel itt olvasható.

Linus nem húzta tovább, egy terven felüli -rc után kiadta a 3.3-as kernel végleges kiadását. A változásokat összefoglaló shortlog-ról Linus úgy nyilatkozott, hogy "elég unalmas", ami azt jelzi, hogy az elmúlt hétben a dolog valóban lenyugodtak. A végleges kiadással egy időben megnyílt a 3.4-es kernel beolvasztási ablaka (merge window). A 3.3-as kernel újdonságairól a KernelNewbies Linux 3.3 oldala számol be részletesen. Linus bejelentése itt olvasható.

Linus az imént bejelentette a 3.3-as kernel hetedik prepatch-ét. Remélte, hogy az -rc6 lesz az utolsó kiadásra jelölt változat, de a dolgok nem nyugodtak le annyira ahhoz, hogy kiadja a végleges 3.3-at, mint szerette volna. Azt remélte, hogy ezen a héten kevesebb commit születik majd mint az -rc6-ban, valójában azonban több lett. Mindenesetre Linus azt preferálná, hogy az -rc7 legyen az utolsó prepatch és ne legyen szükség az -rc8-ra. Részletek a bejelentésben.

Linus bejelentette a 3.3-as kernel hatodik kiadásra jelölt verzióját. Mivel a dolgok eléggé lenyugodtak, nem kizárt, hogy ez az utolsó prepatch a végleges 3.3 előtt. Az -rc6-ot kisebb javítások, kódtisztítások jellemzik. Részletek a bejelentésben.

A Ksplice lehetővé teszi a futó Linux kernel patchelését (pl. biztonsági hiba miatt) menet közben úgy, hogy feleslegessé válik a rendszer újraindítása. Részletek a Ksplice-ról itt és itt. Videó itt.
A megoldás köré a Ksplice, Inc. egy kereskedelmi szolgáltatást épített, így a technológia iránt érdeklődők előfizethetnek a frissítésekre. Egyes disztribúciókra - Fedora, Ubuntu Desktop - ingyenesen biztosította a Ksplice a frissítéseket. 2011 nyarán az Oracle felvásárolta a Ksplice, Inc.-et és vele együtt a "Rebootless updates" technológiát is. Az Oracle nemrég bejelentette, hogy a Ksplice immár elérhető Red Hat Enterprise Linux-ra is. Továbbá azt is közölte, hogy Fedora-hoz és Ubuntu-hoz továbbra is ingyen biztosítja a frissítéseket. Részletek itt.

Linus bejelentette a 3.3-as kernel ötödik kiadásra jelölt változatát. A héten nem volt csúszás és semmi különleges dolog sem történt. Linus szerint talán a dolgok kezdenek lenyugodni. Volt némi mozgolódás btrfs, scsi és media driver fronton, de a többi változtatás elég unalmas. Linust továbbra is érdekelné, hogy a 64 bites működésre képes CPU-val rendelkező, de még 32 bites disztribúciót futtatóknál működne-e probléma nélkül a 64 bites kernel. Mert elvileg minden esetben működnie *kellene*, de nem volt ez mindig így.

A részletek a bejelentésben.

Újabb hét, újabb -rc kiadás. Linus ma bejelentette a 3.3-as kernel negyedik kiadásra jelölt változatát. A kiadás kissé csúszva érkezett, de ahogy Linus írja, most van rá mentsége. Az elmúlt napokat egy kellemetlen "floating point state corruption" bug levadászásával töltötték. A hiba javítását nehezítette, hogy az csak több feltétel együttes fennállása esetén jött elő. Csak 32 bites x86-on, csak modern, az AES-NI utasításokat támogató processzorok megléte, ezek támogatásának engedélyezése és olyan WiFi driver használata esetén jelentkezett, amely használja ezeket az utasításokat. Linus feltette a költői kérdést: Miért használtok még mindig 32 bites kerneleket? Linus levelében feltűnően buzdít mindenkit a 64 bites kernelek használatára...

Részletek a levélben.

Linus bejelentette a 3.3-as kernel harmadik kiadásra jelölt változatát. Nincsenek nagy meglepetések. A változások kb. harmada az ARM kódban található, a maradék többségében driver változás. Részletek a bejelentésben.

Linus Torvalds tegnap bejelentette a 3.3-as kernel első kiadásra jelölt változatát és ezzel együtt a szokásos, két hétig (plusz egy napig) tartó beolvasztási időablak (merge window) bezárulását. A 3.3-as kernel fejlesztési ciklusának stabilizációs szakasz ezennel kezdetét vette. Linus a merge window-t a szokottnál megterhelőbbnek érezte, de nem tudja miért. A számok alapján nem kellett volna annak lennie. Mindenesetre most pihenni fog: sör, síelés, póker. A részletek elolvashatók bejelentésben.

Az Intel alkalmazásában álló Shaohua Li nemrég küldte be véleményezésre FIOPS névre hallgató IO ütemezőjét a Linux Kernel Mailing List-re (LKML). Az új ütemező kifejezetten flash-alapú adattároló-eszközökhöz készült. A flash-alapú adattárolók más karakterisztikájúak mint a hagyományos, pörgő lemezek. Ebből kifolyólag más ütemezési algoritmust is kívánnak. Az ütemező egyelőre kezdetleges állapotban van, a szerző első körben arra kíváncsi, hogy az alapötlet mennyire nyeri el a közösség tetszését. A thread itt kezdődik.

Linus bejelentette a 3.2-es kernel végleges kiadását. A kiadással egy időben hivatalosan is megnyílt a 3.3-as kernel beolvasztási időablaka. A kiadást Linus kissé visszatartotta. Egyebek mellett azért, mert az ünnepekről a munkába visszaszédelgő fejlesztők még kigyomláltak néhány regressziót. Az -rc7-hez képest nincs sok változás, ami van, annak is legtöbbje apró. Annak ellenére, hogy történt néhány utolsó pillanatban elkövetett, kellemetlen revert, Linus elégedett az állapotával.

Mi változott? Az ext4 fájlrendszernél már egész 1MB-os méretig bezárólag lehet megadni a blokkméretet. Fejlesztések történtek btrfs fronton, pl. gyorsabb scrubbing, jobb teljesítmény stb., megjelent a Thin Provisioning kísérleti támogatása a Device Mapper (DM) rétegben stb. Részletesen a változásokról itt.

Linus Benedict Torvalds, a Linux atyja 1969. december 28-án született Finnországban, Helsinkiben. Tegnap ünnepelte 42. születésnapját. Boldog születésnapot, Linus!

Mint az ismert, Greg Kroah-Hartman 2010 elején eltávolította a kernel "staging" (átmeneti) szekciójából az Android-specifikus kódokat. Az eltávolítás oka az volt, hogy ezeket a kódokat senki sem tartotta karban, illetve az, hogy a Google nem mutatott hajlandóságot arra, hogy megteremtse a feltételeit ezen kódok mainline-ba olvasztásának. Tavaly tavasszal a Google elismerte, hogy nem végzett jó munkát ezen a téren és azt ígérte, hogy fejlesztőket alkalmaz annak érdekében, hogy a kódok bekerülhessenek a mainline kernelfába.

Linus - hogy senki se unja halálra magát az ünnepek alatt és közt -, kiadta a 3.2-es kernel hetedik és egyben (várhatóan) az utolsó kiadásra jelölt változatát. Benne leginkább triviális egysoros javítások találhatók, de jelentős részt tesznek ki a qla4xxx driverfrissítések is. Találhatók még benne VMWare DRI, valamint dvb frissítések, illetve némi net frissítés, némi SH architektúra frissítés stb. Részletek a bejelentésben.

Linus ma bejelentette a 3.2-es kernel hatodik kiadásra jelölt verzióját. Nem volt teljesen elégedett, mert egyes fejlesztők megint az utolsó pillanatra hagyták a dolgokat. Az -rc6 jóval kisebb kiadás mint az előző volt és úgy tűnik, hogy a dolgok kezdenek lenyugodni. Feltehetően lesz még egy következő -rc kiadás a végleges kiadás előtt, viszont -rc8-at Linus csak akkor csinálna, ha valami probléma bukkanna fel. Jelenleg úgy fest, hogy a végleges 3.2-es kiadás újév környékén érkezik majd meg. Részletek a bejelentésben.